Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-22 / 68. szám
1950 MÄKCJUS 22 KÄFiO ÁPRILIS 4-1 FELAJÁNLÁSÁT TELJESÍTI A CSOPORT A termelőcsoport irodájában a legszebb helyen Sztálin elvtárs ké- pe néz a sűrűn megforduló csoporttagokra. Valami jóságos, atyai gondoskodás sugárzik a képről, mintha valóban itt volna maga Sztálin elvtárs és nézné, figyelné, hogyan rakják le téglánként jövőjük szilárd épületét a nagybudméri csoport tagjai, Olyan szeretettel néz, a hucsmás csoporttagokra, a fejkendős asszonyokra, hogy néha szinte furcsa, hogy nem szólal meg. Különös en olyankor, amikor a csoport tagjai, nehezen igazodnak el egy-egy tégla elhelyezésében. Sztálin elvtárs képe alatt a csoport engedélyezéséről szóló okirat függ, mellette az emléklap, mely bizonyltja, hogy a nagybudméri termelőcsoport sztálini felajánlásként határidő előtt végezte el a mélyszántást. Mányoki József, a kocsis-brigád yesetője cseléd volt egész életében. Károly-major, Devecser, csak egy- egy keserves állomást jelentenek, de számos ilyen állomás volt életében mert az út hosszú (ma már 62 éves), az uraságok pedig kegyetlenül gyalázatosak voltak. Vas István a kulák hálójában ver gÓdött legtöbbnyire. Legutóbb Vilá- goe István akarta minden áron rábeszélni, hogy álljon be hozzá harmadosnak. Koszta Albertet a román urak zavarták ol falujából. Azok a román urak, akik az utolsó ruhát is lenyúzták a román szegónyparasztról. Hevenyészel! képeit ezeSt, kiragadva a negyven egynéhány csoporttag közül. Lehetne folytatni Horváth Sándoron, Greiner Mártonon, vagy Jeszenovszki Jánoson, a csoport elnökén, akármelyikőjükcn. Van köztük természetesen olyan is, akinek a múltban is volt földje, de olyan egy, sincs, akinek ne az a nap hozta volna meg a szabadságol, ne az a nap nyitotta volna meg az utat a. boldogulás felé. Hogy melyikőjiik javasolta elsőnek, azt nem is tudják biztosan megmondani. Tény az, hogy mindannyian csatlakoztak a javaslathoz. Megtették felajánlásukat a legnagyobb ünnepre, arra a napra, melytől nem egy közülük az élotót számítja. Mert, ami előtte volt, nem élet volt. Legfeljebb várakozás az életre. „Április 4-re az összes olyan veié síinket befejezzük, melyet nem fenyeget fagykár. Termésátlagainkat legnagyobb ünnepünk tiszteletére tervben előirányzottnál 25 százalékkal magasabbra emeljük." Ez volt a vállalásuk április 4-re. Arra a napra, melyen Mányoki és a többiek meg szűntek cselédek lenni, amikor megteremtődött annak lehetősége, hogy Vas István kiszakítsa magát a kttlá- kok hálójából, amikor Magyarországon is megszületett az új, szabad világ. F, földssszsvonás után alakultak, földjeik még szerte esf; kozzák az egész nagybudméri határt. Komoly feladatot vállaltak mamikra. de teljesíteni fogják. Lefektettek mindent pontosan: mit kell, mit fog- nak csinálni, hogy megemeljék a termésátlagokat. Most kint vetnek a határban. Egy nagyobb darab földön, négy vetőgép csoroszlyáiból peregnek a szemek. Arébb még kettőből. Mányoki a maga 62 évével úgy dolgozik, mint egy fiatal, Jeszenovszkiné, Greinerné, mintha férfiak volnának. Vetnek. Mányoki bácsi talán már ötvenedik tavaszon csinálja ezt, hi6z 10— 12 éves korában már lovat vezetett És a többieknek sem ez az első tavasz, amikor megfogják a vetögép kormányát, vagy odaadnak mögéje bottal a kezükben. Mindnyájan ve tettek már jónéhány tavaszon. Vetettek „uraságnak“, akit nagyságos vagy méltóságos úrnak kellett szólítani. és mélyen meg kellett süve gelni, ha kijött a határba. Vetettek hutáknak köcsög tejért, savanyú káposztáért. De vetettek már maguknak is. Mégis valamennyi vetéstől menynyire különbözik a mostani. Pedig a munka most is ma jdnem olyan, mint máskor, igaz ebben a majdnemben sok minden van. Benne van az is, hogy versenyezned Kisöudmerral, benne van az, hogy féltő gonddal nézik a csoroszlyát: nem hullat-o túlke. veset, vagy túlsókat, hogy igyekeznek minél előbb, minél jobban elvé gezni a munkát. De van valami, arai még ennél is inbban mássá teszi ezt a vetést: az. hogy ezzel április 4-i felajánlásuknak egy részét teljesítik. S ez meglátszik a mozgásukon, az arcukon, hadik a Greinerné dalából, sugárzik a munkáink nyomán támadt egvenes sorokból. A kemcncés-dt is tudják mák, hogy <x termelési értekezletek cs kezdeményezés, cs mimkci fó megszervezésének Iskolái UMWv szUtáncvista mátlszerrel éníülf a diósgyőri iaMelepet Május 1-re elkészül az első előregyártóit „szövetbeton66 falusi ház A MÉM.OSZ konferenciája komoly útmutatást jelentett az Építéstudományi Intézet dolgozóinak is. Segített a hibák feltárásában, utat mutatott azok kiküszöböléséhez. A május 1-én induló diósgyőri lakótelep építkezésénél az Építéstudományi Intézet igyekszik kiküszöbölni az eddigi fogyatékosságokat. A 130 —140 lakásból álló épületsort 14 nap alatt építik fel, 42—46 nap helyett. Az új épületeket a Szovjetunióban használatos „kollektív sztahanovista*' módszerrel építik. Az új építkezésnél megteremtik az új technikájú, gyors munka feltételeit, az összes munkafolyamatoknál dolgozók számára. A diósgyőri építkezésnél a habarcsot és betont központi habarcs- é* betonkeverő telepen készítik. A habarcsot nem ládákban szállítják, mint eddig, hanem szivattyúkkal szállító- csövekben nyomják a felhasználás helyére. Május 1-re elkészül az első kísérleti „szövelbetonból" előregyártóit falusi ház. Ez az elsősorban minőségi ház olcsóbb, mint a vályogból készült és a helyszínen 2—3 óra alatt lehet összeszerelni. Ha az első kísérleti szövetbetonház beválik, úgy sorozatban fogják készíteni. • • » Öt éo- alatt (tamilne éa tuamiáuját teljesít ette Az Uráli Gépgyárban Viktor Po- nomarjev sztahanovista fogaskerékmarós az új sztálini ötéves terv kezdetén kötelezettséget vállalt, hogy öt év alatt S0 év normáját teljesíti. Erről a következőket mondja: — Elhatároztam, hogy egyszerre öt marógépen fogok dolgozni. Átrendeztem a gépeket. A legrövidebb megmunkálási idővel dolgozó marógépet munkahelyem közepére állítottam és a többieket e köré félkörbe szereltettem. Pontos terv alapján vé geztem napi munkámat. Átgondolok minden munkamenetet. De a gépek elrendezésével és kezelésével még nem tudnám teljesíteni vállalásomat. El kell érnem a gépek termelékenységének foltozását, mégpedig a ma- rás sebességének növelésével. ~ Ko'nao Száztíz százalékról kilencvennyolc százalékra esett a kemencék termelése február hónapban a pécsi Zsolnay- gyárban. Az üzemből senki se kereste miért. „Fölülről“ semmi sem mozdult arra, hogy megkeresse: mi baj van a kemencéseknél. De a kemencecsoport tizenkilenc munkása közül voltak olyanok, akiket. bántott ez a visszaesés. M óning er Imre szólt először Tímár Ferinek, összedugták egy délután a fejüket így nem maradhat... szégyene vagyunk az üzemnek... át kell hidalnunk a nehézségeket... ki kell javítani a munkaszervezést... ott van a legnagyobb hiba... — sorakoztak egymás mellé a mondatok. És a ki mencecsoport két kommunista mun kása új munkamódszereit* t beszélt meg. termelést értekezletet tartunk. Megbeszéljük mind a tizenkilenccel. Biztos így akarják ők is... bogy máskép álljon a kemencecsoport — váltak el késő délután. Meininger Imre hazaiaiá ami gon dolközobt, vájjon nem lesz s baj, hogy beleszól a vezetésbe. A Zsolnay- bau jó ideig elnevelték a munkásokat attól, hogy bírál a lot mond’anak saját és mások munkája felett. De Mrininger Imre akkor már tudta -- hiszen akkor már hallotta Rákos: e’vtárs beszédét, — hogv minden dolgozó, különösen pedig a kommunisták felelősek az üzemért. Másnap megtartotta első termelési értekezletét a kemencések tizenkilenc tagból álló csoportja. Elmondták, hogy nincsenek rendesen ellátva anyaggal, hogy a tokok, amiket kapnak nem a szükséges mév*üe<c, hegt előre nem tudják milyen darab kerül égetésre, nem tudják tervszerűen megszervezni és végezni a munkát. A kis csoport termelési értekezletén részivétt a vállalatvezető és részt vett az UB titkár is. Elmondták a munkások, milyen módszerrel akarnak dolgozni. Sztahanovista-módon A csoportból négy embert úgy beállítsak hogy az egyik munka befejezése felé már megkezdjek kemence előkészítését. a másik Hs is beszéljetek sokat, kezdjétek meg. Jó, amit mondíok és be fog válni — mosolygott Dallos Kovács vállalatvezető. — A többi segítséget pedig megkapjátok. így zajlott le a kemencemunkások első termelési értekezlete. Hogy hasznos volt-e? A százalékok mutatták meg. A következő napokban szinte ugrásszerűen emelkedett a teljesítmény. A Szovjetunióban azt mondják a termelési értekezletekről, hogy a kezdeményezés, az újítás iskolái. A Vörös Vlborgi gyárban például egész vaskos könyve van az évi termelési értekezleteknek. Ez a könyv a szovjet munkás alkotóképességéről beszél, arról a törekvésről, hogy hazája számára minél többet és jobbat termeljen. Ez volt a törekvése Móninger Imrének, Tímár Ferencnek és a többi kemencemunkásnak is. Akik nem hagyták a gyenge százalékot „megvénülni“ az üzemrész fölött. A Vrirös Viborgi-gyár részleg értekezletein is erről beszélnek a felszólalások, amikor felvetik a hibákat, [elvetik a munkafegyelem ellen vétőket, mint például Noszkov és Zsibpsz a két lakatos esetében. A Zsolnay-gyár kis csoport, a ke- mencések értekezletei is mindegyre tartalmasabbak. Fölvetik, hogy menynyi idő esik ki a munkából rossz szervezés folytán, hogy a kirakok sokszor nem tőrödnek az üzemrész összeségének a munkájával, csak a saját zsebükre dolgoznak, hogy a munkavezetőnek több ígéretét hallják, mint tettét látják a hibák kiküszöbölése, az anyaghiány, a tervsze- rütlenség megszüntetése érdekében. Az eredmény? A kemence előkészí tök százaléka 127, a kemenccrakók 198 százalékra emelték a teljesítményeiket > Ezek a kis termelési értekezletek olyanok, mint az éles lencsék. Hűen tükrözik a hibákat, de megmutatják az eredményeket is. Azt is, hogy a kemencemunkások ma már 115 óra helyett 85 óra alatt raknak ki egy kemencét, azt is, — mert erről most már minden értekezleten beszélnek — hogy teljesítik, sőt túlteljesítik április 4-i felajánlásukat. Hálából és szereíetböl. Szabadságunkért, új életünkért. Ponomarjev e téren is jó inunká’ végzett. A fogaskerekek termelését ötszörösére emelte. A nagyobb fogaskerekek marásánál esigamaró helyett tárcsásmarót használ. Mindig újabb észszerűsítésen dolgozik. Elmaradhatatlan kelléke a munkánál a logarléc és a jegyzettömb. Rengeteg újítása. van. A csigamarók helyett kezdetben kéttárcsás marókat használt, majd ezeket háromtárcsásokkal cserélte fel, hogy munkája termelékenységét még jobban emelje. A kúpos- fogaskerekek marását régebben egyenként végezte. Ma már egyszerre tíz kúpos-fogaskereket munkál meg. Ezzel több mint másfélórai munkaidőt takarít meg egy-egy műszakban. Módszerét átveszik az uráli gyárak és a Szovjetunió többi üzemének marósai. Fő feladatának tekinti a termelés technikájának tökéletesítése mellett, hogy tudását átadja munkás- társainak. Munkájáról a Szvcrdlov- szki Műegyetemen is beszámol a professzorok és a hallgatók előtt, akiié sokai tanulnak tőle. A Szovjetunió hatalmas területén dolgozó munkások tömege felé oktató-film továbbítja Ponomarjev sztakánovista munka- módszerét, így gondoskodtak arról, hogy az minél szélesebb körben gyökeret verjen. Ponomarjev máig, a háborúutáni ötéves terv első négy esztendeje alatt 24 év munkáját teljesítette. Az Uráli Gépgyárban dolgozó tanítványai közül Nyikityenko fogaskerék- marós is naponta 4—5 normát teljesít és a háborúutáni ötéves tervben már 21 év normáját teljesítette. Gusz- jev, a „Kalinin“-gépgyár fogaskerék marósa ugyancsak Ponomarjev követője és már 22 év teljesítményét végezte el. Viktor Ponomarjev Bztahánovistá- nak a termelés és oktatás frontján aratott sikerei nagymértékben hozzá, járulnak ahhoz, hogy a szovjet emberek még többet és jobbat, termeljenek. ILÁINIYOIK Ä TRA&CTORON Meg akarja nyerni a versenyt a debreceniek előtt a mágocsi női brigád A múlt hét péntekjén, a kora reggeli órákban nagy sürgés-forgás volt a mágocsi gépállomáson. A hatalmas gépszínek széles ajtajai nyikorogva tárullak ki az olajtól csillogó, fényestestű traktorok előtt. A gépek körül tizenkét kezes-lábasba öltözött, piros pöty- työs kendővel bekötött fejű lány szorgoskodott. Az egyik az előmelegítő lámpát tette a traktor orra alá, a másik kezében a zsírozó pumpával, járta körül a gépet és lekente a- csapágyakat. YSindcnkfneK akadt munkája. mert mégegyszer jól megvizsgálták a traktorokat, nincs-e valami hiba. Egymás után indulnak be a traktorok és dübörgésük megtölti az egész udvart. A szél felkapja a hangokat, viszi ki a község házai felé. hirdetve, hogy megindultak a traktorok, mennek a dolgozó parasztok segítségére. A mágocsi két termelőcsoport tagjai már nagyon várták őket. A szép dö és a megszürkült föld jelt adott a munka megkezdésére. A csooortok tagjai már jártak benn a gépállomáson és jelentették a lányoknak. hogy már megkezdhetik a tárcsázást. — Versenyben vagyunk — mondo* :ák a traktoros lányoknak — és az a célunk, hogy a munka minél előbbi »' "égzésével. a versenyt meg is nyer;ü‘ Azóta a női brigád gépei már me. meg is kezdték a munkát a két csoport földjén. Utassi Matild és Molnár Erzsébet gépei az „Uj Élet" termelő- csoportnál dolgozik, Török Mária és Simon Jolán pedig az „Uj Barázda" termelőcsoportnál. Szüntelenül rójjáka köröket és csak akkor állnak le, ha a gépet kezelni kell. De akkor is rövid időre, mert a munkát jól megszervezték. Amikor tankolni kell, a gyakornokok már előre megtöltik a vödröket és azokat a tábla szélére viszik. Ott egy pillanatra megáll a gép, betöltik az olajat, aztán hajrá tovább. Hárman vannak egy-egy gépen, a felelős vezető és két gyakornok. Amikor megalakították a brigádot, úgy számítottak, hogy minden gépre négy leány jut. majd. így hármasban egy kicsit több a munka, de jó beosztással kiküszöbölik a nehézségeket. Vau e«y másik dolos: «s. ami egy kicsit nehézzé teszi a munkát. A gyakornokok, akik most ülnek először a traktoron, még kevés tapasztalattal rendelkeznek, de az „öregek" mindig mellettük vannak és ha valami hiba van. azonnal kijavítják. Kihasználnak minden percet, mert nem akarnak szé- ■ en^cn maradni a férfi traktoristákkal nemben De legfőképpen a debreceni ni brigáddal szemben akarják megverni a versenyt: amióta pedig megették április 4-i felajánlásukat, még sokkal jobban igyekeznek. Egy kilencven holdas táblában dolgoznak, amelynek már a jó résiét elvégezték. Nem messze tőlük, a csoport tagjai három lófogattal vetik az árpát. A borsó vetés már készen van. Ezért sietnek a leányok, hogy ők is időben be tudják fejezni a munkát. Azonban, ha sietnek is, a minőségi munkát nem hanyagolják el. Varga Lajos, a csoport elnöke, ott áll a tábla szélében és nézi a munkát. Elismerőleg bólogat: — Nem hittem volna, hogy ezek a leányok, ilyen jól elvégzik a tárcsázást. De nemcsak a csoportbeliek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is dicsérik őket. Már voltak a lányoknál olyanok, akik még eddig nem kötöttek szerződést, mint például Jankó Lajos, Németh András, Fekefe Sándor és Müller Ádám egyénileg gazdálkodóit. A vidám tavaszi napsütésben egymás után megy a két traktor, rajtuk nevető szemmel, mosolygós arccal ülnek a leányok és irányítják a gépet egyik barázdából a másikba. A tárcsa szaporán aprítja a szürke földet, melybe az új életet adó mag kerül. A traktorok puffogása messze elhallatszik és összevegyül a melleltük vető csoporttagok lovainak hangos nyerítésével sa tóvezefő lányok fel-felcsenclü'ő tavaszi énekével. Bolz József. A tavaszi nap egyre több szint csal ki a nagybudméri határból. Szürkésbarna a megcsíkozott föld, üde zöldek az őszi vetések, élénkpiros az ivánbattyáni állami szőlészet közelben fekvő tanyájának teteje, szürkéskékek a háttérben a hegyek és világos, márciusion világos ae ég kékje. Majdnem ilyen színű a csoport irodájának fala is, ott, ahol a Sztálin kép függ. Es mintha erről a magasságos nagy kék falról is Sztálin elvtárs képe nézne mosolyogva, biztatóan az április 4-i felajánlása- kát teljesítő esonortinnnkra.
