Dunántúli Napló, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-22 / 68. szám

2 N A P L 'O 1950 MAR CRTS 27 „Példátokon lelkesedve folytatjuk azt a müvet, amelyet megkezdi etek“ üs MDF Központi Vezetőségének líossorúsési ünnepsége mártírjaink sírjánál 1G1Q T/v7c»/ ‘fTatwatr Tmr» Vnírla TmrP nrliűlr íncrtr^n. a hflTC.nlii! loft. Harmincegy évvel ezelőtt, 1919 március 21-én kiáltották ki a Ma­gyar Tanácsköztársaságot. Évszáza­dos elnyomás után a magyar dol­gozó nép, ha akkor ideiglenesen is, kezébe vette sorsának irányítását és megkezdte a kizsákmányolás néíkuli társadalom építését. A Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége az évforduló alkalmából kedden délután a ICerepesi-temető- ben a kommunista mártírok köz­ponti sírhelyénél koszorúzást ün­nepséget rendezett. Az ünnepségen megjelentek: Ká­dár János, az MDP főtitkárhelyet­tese, az MDP Központi Vezetősé­gének több tagja, Dobi István, a minisztertanács elnöke, Drahos La­jos, az Országgyűlés elnöke, Szabó Piroáka, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Rónai Sándor, Zsofinyec Mihály, Beibrits Lajos, Da ív as József ós Bognár József miniszterek, Harustyák József, a SZOT elnöke, Béréi ^ndor, Prieszol József, Karcag Imre és Vajda Imre államtitkárok, Pongrácz Kálmán, Budapest polgármestere, a honvéd­ség, az Államvédelmi Hatóság és a rendőrség több magasrangú tiszt­je, a tömegszervezetek vezetői. A sírok előtt hatalmas kandalá- berek, mellettük a honvédség, az Államvédelmi Hatóság, a rendőrség és a Rendezőgárda tagjai álltak díszőrséget. Vörös zászlóerdő alatt hatalmas sokaság vette körűi a sí­rokat. Eljöttek az üzemek, a kerü­letek küldöttségei, hogy hódoljanak a dicső mártírok, a Tanácsköztár­saság halhatatlan emlékű hőseinek sírjai előtt. A Himnusz hangjai csendültek fel, majd a Rendezőgárda központi énekkara a Lenin-gyászindulót éne­kelte. Ezután Kállai Ferenc, a Nem­zeti Színház tagja Alekszandr Janim: „Ma kaptam meg párttag sági könyvem” című költeményé szavaiké el, majd Rudas Lészli mondott emlékbéezédet. Mártírjaink példája arra fsn»4 brnnínkcl, hogy laarcnnkban nincs ingadozás — A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása, a dicső magyar pro- letárfarradalom 31. évfordulóján egybegyűltünk itt, vértanúink sípjá­nál, magyar kommunisták, a ma­gyar munkásosztály és az egész magyar nép képviselői, hogy meg­hajtsuk az emlékezés, a proletár­forradalom és a Magyar Népköz­társaság zászlaját a kommunizmus, a prolctárforradalom nagy halott­jai előtt. Akik itt nyugszanak, ab­ban a háborúban áldozták fel éle­tüket, amely a történetein minden háborúi között a legigazságosabb' az elnyomottak háborújában elnyo­móik ellen, a kizsákmányoltak há­borújában, kizsákmányolóik ellen, a munkásosztály háborújában az imperializmus, a nemzeti elnyomók, a gyarmati kizsákmányolok, az em­beriség legádázabb ellenségei ellen. — Mire tanít bennünket Mártír­jaink példája és sorsa? — Mindenekelőtt arra, bogy a kommunizmus ügye győzhetetlen, ami 1919-ben jövő volt, az ma jelen. Virágzó, boldog jelen, amiért mártír­jaink meghallak, az ma él és virul. És abban, ami ma hazánkban, a Szovjetunióban, a népi demokráciák­ban, a szabad Kínában, a föld ötöd­részén él, virul, fejlődik és épül — tovább élnek a mi mártírjaink is. A mi művünk az ő müvük folytatása, — De mártírjaink pékiája arra is tanít, bennünket, hogy « harcunkban nincs ingadozás, a tétovázás csak a mártírok számát gyarapítja, csak a burzsoázia kegyetlenkedésének és embertelenségének szolgáltatja ki a forradalom katonáit Majd arról beszélt Rudas elvtárs, az uralkodó osztályok és az áruló jobboldali szociáldemokraták juttat­ták mártírjainkat a sírba. Minden szeretetünk és hűségünk a Szovjetunióé és a nagy Sztáliné — A Szovjetunió hatalmas Szojet Had-serege a nagy Sztálin vezetésével szabadított fel bennünket „A reakció — mondotta Rákosi nagy perében — Lenin és Sztálin, a Szovjetunió nevé­nek hallatára is reszket Van-e kérlel­hetetlenebb és hatalmasabb ellensége az imperializmusnak, mint u Szovjet­uniót Van-e hűbb barátja és védelme­zője a népnek, a magyar nép szabad­ságának, mint • Szovjetunió, mint un­nak vezére, Sztálin, Minden szerete­tünk és hűségünk ezé & szocialista or­szágé, a nagy Sztáliné, akinek példája lelkesítette mártírjainkat, akinek sza­vára mentek harcba a Magyar Tanács- köztársaságért, akinek nevével ajkukon hattal: meg azért a nagy ügyért, amely­nek első megvalósítója „ szovjet néji volt, amelynek nagy építő munkáját Sztálin vezetette, amelyet a dicső Szovjet hadsereg védeti meg a törté­netem eddig ismert legnagyobb hábo­rújában. — Kommunista vértanuk nyugsza­nak ezekben a sírokban. Annak a párt­nak voltak a tagjai, amelynek Itákosi Mátyás n vezére, aki maga is szembe­nézett a halállal. Ez a párt nevelte mártírjainkat, ez edzette meg őket ret­tenthetetlen harcosokká. — Minden legkisebb eltántorodús et­től u párttól elárulása a munkásosz­tály, a szocializmus, a magyar nép ügyéinek. Tartsuk magasra l.enin és Sztálin zászlaját, mely alatt harcoltak és meghallak mártírjaink, öveztük sze- rrtctünkkel Pártunk vezérét Rákosi Mátyást, aki a harc éveiben megmu­tatta, milyennek kei! lennie az igazi kommunistának. — A kommunisták pártjának szere­teti egyértelmű * munkásosztály, a dolgozó magyar szeleteiével. — Harcunk még nem éirt véget. A háborús veszély nem múlt el, hanem nőtt. l)e nő a béke tábora, nő a népek ellenállása. Tudjuk, hogy a békét nem adják ingyen, a békéért harcolni kell. Harcoljunk úgy a Szovjetunió vezette 80(1 milliós béketábor soraiban, ahogy mártírjaink tudtak harcolni és meg­halni. ~ Szabad, szocializmust épálő hazá­ban, a Magyar Dolgozók Pártja veze­tésével, Rákosi Mátyással az élükön a Ti emléketekkel szívünkben, a Ti pél­dátokon lelkesedve folytatjuk azt a müvet, melyet Ti megkez.dletek, a Ti nyomdokaitokon hatodunk előre, a már­tírok, a béke. a haladás útján, a szo- ciuifziuuis, a kommunista társadalom felé. Rudas László beszéde után megkez­dődött a koszorúzás. Az. MDP Köz­pont-, Vezetőségének koszorúját Kiss Károly , helyezte el, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Szabó Piros­ka, • minisztertanács képviseletében Darvas József és Zsofinyec Miltóly, a nagybudapesti pártbizottság nevében Simon Lajos, a SZOT részéről Harus­tyák József, a főváros nevében Pon­grácz Kálmán, a honvédség nevéljen Szabó István vezérőrnagy, az Államvé­delmi Hatóság részéről Morjvecz László ezredes, a rendőrség nevében Balassa Gyula altábornagy, a Magyar—Szovjet Társaság nevében Bernáth György, a Szabadságharcos Szövetség nevében Kelemen Béka, az MNDSZ nevében Mester Erzsébet és Bállá Zsuzsa, a MINSZ nevében Sziies Lajos koszorúz- iák meg a sírokat, majd a kerületi pártszervezetek és üzemek küldöttei helyeztek el koszorúkat. Mozgósítsak ól győzelmekre párttagságunkat és dolgozóinkat Budapest népe szobrot állít íelszabadzIójáuaSi^a nagy Sztálinnak A népművelési miniszter és Budapest polgármestere pályázatot hir­detett Sztálin generalisszimusz szobrának .elkészítésére. Ezt a szobrot Bu­dapest dolgozói állítják a Szovjetunió és a világ békeszerető népeinek vezére, hazánk felszabadíiója iránti hálájuk és szeretetük jeléül. A szo­bor elkészítésére hirdetett versenyben való résztvéte're a legkitűnőbb szobrászművészeket kérték fel. A francia nép bélctakciója erősebbnek fog bizonyulni, mint maroknyi politikus erősi okoskodása A Francia Kommunista Párt me­gyei, értekezletekkel .készíti elő. lövőhónapi kongresszusét. Szajna megye értekezlete Duclos jelenléte- oen folyt le. Az értekezleten Guyoi, a páriskörnyéki pártszervezet főtit­kára hangoztatta: A jelen pillanat letfionlosnbb problémája a béke kérdése. Pár nap múlva a francia kikötőbe érkeznek az első amerikai légy ve reket szállító hajók. Bízunk a ki- kikötőmupkásokban, ellenállásuknak nem szabad különválnia a francia nép békeharcától. Paris népének gyorsan és tömegesen kell a fegy­verszállítás ellen vívott harcba be- capcsolódnia. Éttől függ a béke. Párisban egyébként egymást kö­vetik az eredménytelen miniszteri értekezletek a francia munkásság nagyszabású bérharca leszerelése ügyében. A párisi autó- ó« motorgyári munkások legnagyobb része áll­ja a sztrájkot. A CGT titkársága üdvözölte a sztrájk mellett kitartó gáz- és vil­lanygyári munkásokat és minden dolgozót aktív szolidaritásra hív fel az üldözőit sztrájkolok megsegíté­sére. Az Humanité hétfői vezércikkében Pierre Durand megállapítja, hogy a munkásáig ^áység« erősebb, nek bizonyult, mint az osztály- érdekeiket védő munkáltatók és „ kormány. A kormány tagjai között is észre­vehető már a széthúzás. A francia munkásság osztályharca meg fogja buktatni ezt a kormányt is, amely­nek háborús politikája nyomorba dönti a dolgozókat és elősegíti De Graul le fasiszta törekvéseit — írja Durand. A francia dolgozók 5Ö0 nagyvállalatban már győzelemre vitték bérköveteléseiket Az MTI párisi jelentése szerint a nagy irancia bérkovetclési mozga. lom ötödik hetében a szírájkhullám egyre terjed. Kedden reggel a Som me megyei vaseuok és az Isele me­gyei kikőtörauakások, valamint a Mnllhouse-kömyéki ftxfiímunká'ok téptek sztrájkba. Ügyfenosak abba. hagyták a munkát a marseilfc-kör- nyéki petrófeumgyárak dolgozói. Szakszervezeti körökben kedden 500-ra becsülik azoknak a francia nagyvállalatoknak számát, melyek a bérmozgalom kezdete óta kénytele­nek voltak a követett emelést meg­adni dolgozóiknak. Központi vezetőségünk határozata és Rákosi elvtárs beszéde hatalmas vissz­hangra talált a pécsi gyárak és bánya­üzemek dolgozói között. A beszéd elhangzása óta ismét ha­talmas lendületet kapott üzemeinkben a munkaverseny és különösen lelkesíti dolgozóinkat, hogy hazánk felszabadu­lásának 5 éves évfordulóját, április 4-ét méltóképpen ünnepeljék. Forró szeretettel és ragaszkodással gondolnak dolgozóink a mi drága nagy barátunkra, a felszabadító Szovjet­unióra, büszkén gondolnak arra a si­keres útra, amelyet belső ellenségeink­kel vívott harcaink során az elmúlt 5 év alatt megtettünk és még odaadób- ban zárkóznak lel Pártunk és Rákosi elvtárs mögé, mert tudják, hogy min­den eddigi eredményünket a Szovjet­uniónak és Póriunknak köszönhetik, tudják, hogy hazánk megerősítéséért folyó harc egyben békénk megvédését is jelenti. Az eddigi felajánlások száma meg. haladja az ötezret Pécs városában éa a bányavidéken. Egymás után alakul­nak a 200—300-as brigádok a bányá­ban, a Magasépítő NV-nél, a Bőrgyár­ban, a Zsolnay-gyárban ős nőnek ki százával az újabb eztahánovisták. A felajánlások több, mint 60 százaléka kommunistáktól ered. Az elvtársak megértették Rákosi elvtár* útmutatá­sát, hogy a kommunistának élen kell járnia a munkaversenyben, a brigád­mozgalomban. Pártszervezeteink a Központi Veze­tőség határozatának feldolgozását összekötötték eddigi termelési munkánk hibáinak és fogyatékosságainak feltárá­sával. Taggyűléseinken egymásután áll­tak fel a párttagok és bírálták a párt- vezetők, vállalatvezetők, a szakszerve. zet munkáját és mutattak rá azokra az okokra, amelyek akadályozták a munkaverseny további fejlődésének le­hetőségét. Voltak olyan párttagok is, akik a taggyűlésen önkritikát gyakoroltak ed­digi munkájuk felett és elmondták, hogy mióta Rákosi elvtár* felvetette Pártunk felelősségét országépítő mun­kánkban, rájöttek arra, hogy nekik az élen kell jármok és azonnal, a taggyű­lésen felajánlást tettek. így történt ez a Zsolnay-gyárban, a Sopiana gépgyár­ban, ahol a párttaggyülésen szép szám­ban jöttek létre egyéni és csoportfel­ajánlások. Népnevelőink, agitátoraink élenjárnak a felajánlásoknál és követ­kezetesen segitik é* bírálják azokat, akik nem értették meg eléggé a mun­kaverseny és április 4-e jelentőségét. Mindez arra mutat, hogy párttagsá­gunk egyre inkább felismeri a kritika és önkritika jelentőségét, egyre in­kább bátran é* merészen tárja fel a hibákat, egyre lelkesebben c* öntuda- tosabban kapcsolódik a munkaverseny- be. De felzárkóztak párttagságunk mö­gé a pártonkívüliek széles rétegei Is. Rákosi elvtár* beszéde óta a dolgozó tömegek előtt még világosabbá vált, hogy a kommunisták pártja a leghűsé­gesebb barátja minden becsületes dol­gozónak. Erőt kapott ahhoz, hogy se­gítse a hibák feltárásét és ott, ahol pártszervezeteink elősegitelték a dol­gozók egészséges bírálatának kifejlődé­sét, ez meglátszik az április 4-i fel­ajánlásokban. is. így van ez Újhegyen is, ahol az össze* dolgozók háromnegyed része tett már felajánlást. Sztálin elvtárs tanít bennünket arra, hogy „a szocialista versenyben a tö­megek tevékeny forradalmi önkritikája jut kifejezésre, amely a dolgozók mil­lióinak alkotó kezdeményezésére tá­maszkodik. Ezt a forradalmi önkriti­kát kell nekünk egyre inkább kinevel­ni párttagságunkban és a széles dol­gozó tömegek között. Ha a dolgozók, élén Pártunk tagjai­val, szünet nélkül állandóan a párt­élet. a társadalmi munka és a terme­lő munka területén élni tudnak ezzel a forradalmi önkritikával, akkor öt" éves tervünk diadalát lesz a szocializ­mus felé, le tudják győzni minden el­lenségünket és soha nem látott fej lö­dé» alkotó részesei leszünk. Azonban nem mindenütt értették meg pártszervezeteink a kritika és ön­kritika, a széles tömegek ellenőrzésének jelentőségét. Előfordult egyes pártszer­vezetekben, hogy a pártvezetőség nem merte leitárni őszintén a saját hibáit és nem sarkalta a tagságot, sem a hi­bák őszinte feltárására. Ilyen pártszer­vezetekben természetesen a párttagok ás a dolgozók meg nem kapcsolódtak bele olyan mértékben a munkaverseny­be, mint ahogy kellett volna. Több he­lyen tapasztaltuk, hogy bár a vállalat- vezetőket cö a szakszervezetet kemény bírálat érte a dolgozók részéről, hogy nincs felbontva a csoportnorma, hogy nincs felbontva a terv, azonban még azóta sem sokat teltek a hibák kikü­szöbölésére. Vonatkozik ez elsősorban a bányaüzemekre. Kiitönösen kevesen tettek felajánlást a Széchenyi-aknán. Oka, hogy a pártszervezet még nem se­gítette elő kellően a dolgozók egészsé­ges bírálatának nyílt felszínre hozását és érvényesülését. Központi Vezetőségünk határozatá­nak megértése egyet jelent minden kommunista aktivizálódásával, úgy a termelőmunkában, mint a pártmunká­ban egyaránt. A kommunisták, a szé­les tömegek aktív tevékenysége azon­ban csak akkor fog kibontakozni tel­jes erővel, ha pártszervezeteink a kri­tika kifejlődését minden erővel előse­gítik. Pártvezetőségeink elsőrendű fel­adata, hogy úgy alkalmazza Központi Vezetőségünk határozatát, hogy az egyre inkább mozgósítsa párttagságun­kat és a széles dolgozó tömegeket, az 5 éves terv teljesítéséért. Üzemeinkben most kerül sorra az új pártvezetőségek megválasztása. Minden kommunista kötelessége, hogy olyan vezetőket válasszon, akik ezt a hatal­mas feladatot végre is tudják hajtani. Olyan vezetőkre van szükség, akik ké­pesek őszintén feltárni a hibákat, akik képesek meghallani a párttagság és a széles tömegek építő bírálatát, akik eredményesen tudják vezetni dicső har­cunkat, 5 éves tervünk megvalósításá­ért. Készüljön Pártunk minden egyo* tagja Központi Vezetőségünk határo­zatának szellemében még lelkesebb muti?cavcr*ennyel április 4-e, legna­gyobb nemzeti ünnepünk tiszteletére- Győzzön !c minden akadályt a kritika és önkritika forradalmi tiizében, lep­lezze le az ellenséget, bármilyen kön­tösben is jelentkezik az. Legyen az április 4-i felajánlás egyben újabb ta­núbizonyság, arra, hogy párttagságunk és a széles dolgozó tömegeink szilárdan állanak a hatalmas Szovjetunió, Pár­tunk Központi Vezetősége és Rákosi elvlárs mögött. i»e£k iJtia városi titkár Megkezdődött a Világifjúsági Hét Március 21-én a földkerekség ifjú­sága megkezdte a hagyományos „Ifjú­sági hét” ünneplését. Valamennyi or­szág ifjúsága néhány év óta a ba­rátság a szolidaritás, a nemzetközi kapcsolatok megszilárdításának heté­ben kezdi a tavaszt és kifejezésre juttatja egységét és szilárd elhatáro­zását a békéért ,a népek független­ségéért és a jobb jövőért folytatott harcban. A világ 70 országának 60 millió Hja és leánya a Demokratikus Ifjú­sági V ilágszöveiség zászlaja alait egyesülve, a béke nagy hadseregének első soraiban halad. Az ifjak jól tud­ják, bogy a békecsatát megnyerni annyit jelent, mint az életet és a bol­dog jövőt nyerni el. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága a nemzetközi ifjúsági héttel kapcsolat ban felhívást intézett a béke ifjú hí­veihez, melyben többek között ezeket mondja: „Ma. amikor az angol-ame­rikai imperialislák tevékenyen előké­szítik a harmadik világháborút, fo­kozzák a gyarmati népek es saját or­szágaik dolgozóinak elnyomását, va­lamint a Szovjetunió, a népi demo­kratikus országok és az egész világ demokratikus erői ellen irányuló gyűlölet és hazugsághadjáratot, sok­millió munkás paraszt és tanuló­ifjú ,.ncm"’-et kiált a háborús gyúj­togatok felé. Mi, a béke ifjú hívei az egész világon kijelentjük: Éljen a bé­kéért harcoló ifjúság világfrontjai Felhívjuk az egész világ ifjúságát, csatlakozzék a béke hősies harcosai­nak soraihoz, hogy megőrizzék a bé­két és hogy kiharcolják a boldog jö­vőt az ifjú nemzedék számára- Előre a tartós békéért, * jobb jövőért! CSAK EGY MOND. „Szovjel-Ukrajna kol­hozainak győzelme" cím­mel mutatja be a ftdur rádió csütörtökön reg­gel a hatalmas támoga­tást, melyben a szovjet ipar különleges gépek szállításával a mezőgaz­daságot támogatja. A hároméves terv so­rán több mint 16 km csatornát fektetlek le Budapesten és ö!)0 hek­tár eddig csatornázatlan terület kapott csatorna- hálózatot. • Londoni jelentés be­számol arról, hogy Tito és n görög monarcho- ínsiszta kormánv kül­döttei titkos tárgyaláso­kat folytának Svájcban a sratégiai vonalak meg­nyitásáról a két ország között. Papp László debreceni mozdonyveztő három­ezer tonnás szerelvényt továbbít április 4-e tisz­teletére. A 3000 tonnás ■ terelvén;/ április 3-án indul Debrecenből a fe­rencvárosi pályaudvar­ra, majd visszatér kiin­dulási állomásárit A sárvári ctikoT!»''úr dolgozói eddig több mint 400.000 forint megtaka­rítást érlek el a munká­sok és műszaki értelmi­ségiek újítási eredmé­nyeként. A közoktatásügyi mi­nisztérium a pedagógu­sok továbbképző iskolá­ját hétfőn délután nyi­totta meg. Az ország különböző réMo’bfd 00 pedagógus nv*r tovább- képzést a tizbrlns taa- folyamon. A megnyitó ünnepi beszédei Darva* Józsit! kuliuszminís/ittr mondotta. .4 római rádió jeterr tése szerint George is­ién, a belgrádi IjTJt nagykövet Athénbe érke­zett. Ügy tudják, bogi .4 Wen U'üi'ijitiÁ&i ömt* függésbe ált <j Titoék ét n m o narr haja titz'dk kö­zötti ..kapcsolatok jö­vendő alakul ásóval.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom