Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-05 / 31. szám

1Ö50 FEBRUÁR ö U R i5 L O 9 A&*iáé& é & cs&ti&iH&bma, Búzás elvfárs teliesílraénye és keresete is állandóan emelkedik A píusAátrratetepí AixJrAmknán a kornrumúta bányászok élenjárnak ez egyéni versenymozgaiom kiszélesítésé­ben épúgy, mint a terme lésben. Ezt bizonyltja Búzás Rezső elvtárs példája b, akinek mióta egyéni ver­senyben van, még soha nem volt 200 százalékon aluli tel] esdi menye. Búzán elvtára, amikor belépett a Pártba, megfogadta, hogy élenjár majd a termelésben. Jól dolgozott, de nem tudta, hogy mennyi a teljesítménye, mert nem volt egyéni norma- Csapat- dőirányzatban dolgoztak egész decem­ber 12-ig a Lekz-lejtfebon. De ahogy a többi dolgozók érára it- ««reit, a Lei**-fejté« bányászait is ma­gával ragadta az egyéni veraer.ymoz- jfalosa és valamennyien egyéni ver- renyse léptek. Ekkor kapták nvíg •gyéül ikh máj nkat és ennek bevezeté­se döntő ■'éltozást kozott Bűzds Re- z3Ö elvtárs munkájában és életében is. — A csapataorma igazságtalan, volt — mondja a teljecttmcnykímutató táb­la. előtt ■—, mert nem volt és nem is lebet, igazságé» a bérelszámolás. Nem minden ember egyforma, nem tud min­denki egy formán torma! ni és ebbői adódik az, hogy akik nem termeltek annyit mint én, mégis ugyenezt a fi­zetést kaplak meg. Ife az egyéni norma nemcsak Buzás elvtárs teljesítményét emelte fel, ha­nem felemelte az egész fejtését, mert a dolgozók világosan látták a napi munkáiuk mennyiségét és ennek tuda­tában igyekeztek még jobban dolgozni. Míg ne mvolí meg az egyéni norma, a fejté» teljesítménye egy-egy műszakon 90—100 csille között moz­gott — magyarázza Buzás elvtár» —, az egyéni norma bevezetés* ntán azon­ban 150 csili éré emelkedett a fejtés teljesítménye. — Ebben az emelkedésben benne van Búzás elvtárs állandó 225—235 százalékos teljesítménye is. — Most. van értelme, hogy törjem a fejemet — mondja Búzás elvtárs — a termelésem fokozásán. — Hajt az a tudat, hogy többtermelésemmel az öt­évé» terv sikeres megvalósítását siet­tetem, de emellett megvan az anyagi hasznom is. Ezer forinton felül keres­tem a múlt hónapban is. Búzás elvtársnak lényegesen emelke­dett az életszínvonala az egyéni ver­senyzés és az egyéni normák bevezeté­se óta. Ezzel Buzás elvtárs is, de va­lamennyien, akik egyéni versenyben dolgoznak, elérték, hogy mindenkit a végzett munkája alapján fizetnek ki. Ragonosn János Dráván fizetett Varga Pál esi, a mohácsi fokúnak, hogy hónapokig packázott a törvénnyel Mohács déli hwtárá<ől kijjebb, • temetőn jóval tél, külön házcsoport gSgösfcödik- Külön út vezet hozzá az országiktól, vagy kétszáz méter hcsz- *zan. Kulák-tanya ez, Varga P41 száz­holdas kuiák tanyája. Azaz csak volt. De ezt odabenn a tanyán méjJ non is Múlják. — A gazda oddSg ím alig vök itt — mondja Rutsch Ignác — reggel körül­nézett, aztán elment és ooak este jött vissza. Most reggel w látjuk. Az a sz­áz or y meg sírt és elmen.. Kocsival rit tűk «tárna a holmit a »Ajoráhox. Ujedg ,fd* som jár, a rádiót csak bérből isnverák. Ru{»oh Ignác ezért crvJt annyit tad a „gazdájáról**, hogy „lefogták valamiért**, — Nem voit vole bajunk, megadta «mi jár —< aaaócífin ~ tőrvénytudó «nber '.Tolt. Töle ax istiálló állutok’isl Ezt mondja Mifeinger György », «ki * tehénistállónan almozza éppen tucatnyi üszőkorj út. Mellettük még három fiatal teáién, az egyik nemrég borjazott. A borjú ott fekszik az is­tálló bkonfallal elkerít erbt «inkában Egyéves bika u hozzátartozik a szép állatállományhoz. Min tz inger György ezeket gondozna, másra, nem juj ideje. Rutsch Ignác is bejön az istállóba. Nagyot hallgat e^y ideig, «árián 6 is közbeszól, — Azért nem mindig kaptunk eny- ojit Negyvené sóban és utána is még egy ideig 50 forint volt a negyedév) bér. Most agy hónapra főbbet ka punk, mint akkor «$y évre. Mióta a Déíosz-ban vagyunk. Rutsch Ignác én János és Mitzingei György mind beiratkoztak a Délász­ba- Mert — azt mondják — „anélkül nem lebet dolgozni.“ Odakint a t&aya körül szikrázva ragyog a napsütés « havon, de ide­bent még mély a sötéiség. Var^d Pál, « mohácsi Kisgiazdapárt hajdani jobb­oldali vezére, a „Mohácsi Újság" volt tulajnodoaa tudta, hogy az mii jelent, ha az alkalmazottak 'tanulnak, újságot olvasnak é3 megtudják, ki a kulák. Kínos gonddal ügyelt arra, hogjy az ő aÜalmazoitai olyan embe­rek legyenek, akik sőtöteégben élnek. A főknláh szabotáit Varija Pált benn a városban jobban femerik. mint a saját ‘anyáján. Nem hiába járt be minden reggel. Mohá­cson megtalálta « maga körét. Köp- oős, bajuszos, tipikus kulákalakja megjelent mindenütt, .ílioi rémhírek­ről volt ezó, ahol a hozzá hasonló -tdká® nsgypara-sztek tanakodtak azon, hogyan lehetne visszahívni az ö vilá­gukat. —• Közel van a határ — szoktak célozgatni egymás kózöfi soka*jelentő kacsin-.ások közepette. Ilyen kaosint- gatásoldcal kezdődött Lengyelkápol- nán is Bódé István, Császár és ör- dögh kulákok gyilkos merénylete. Azok már eljutottak odáig ... Varga Pál mást óvatoskodóit. — Egyelőre ne csináljunk smnimit _ mondta és nem is csinált sommit. Nem gondolta. Hogy éppen ez lesz a veszte. Ott kezdődött a dolog, hogy a be- gyüjtesaról aem csánáit semmit; — Csak nem fogom beadni azt, amii én termeltem, akkor adom el, amikor én akarom — mondta és még ő csodálkozott, mikor később számon- kérték tőle a 160 mázsa kenyérgabo­náé és 27 mázsa kukoricát. Aratón otf folytatódott, hogy ez öscsi vetésnél sem csinált ror.rmit. Traktora volt azt még a nyáron el­vitték, mert csak off rozsdásodott az udvaron, ő meg a gépállomástól akart traktort igényelni- Persze nem kapott. A határidő lejárta előtt há­rom nappal azután, ahogy „törvény­tudó“ emberhez illik, levelei frí a polgármesterhez. „Tekintettel arra — írta lóvéiéban — hogy három nap alatt én a főidőmén még bukfencet ssm tudok vetni, tekintsenek el a ha­táridő betertásától.“ A kniákok sajnálkoznék, a dolgozó parasztok B fűlnek Nem tekintettek d. Máar csak azérs í-em, meri vetés helyei* párám csőt adott Rutsch Ignácnak 400 ko esi trágya kihordására. Esze ágában sem volt vetni Még bukfencei sean. Megérdemelte « három évet és a tel­jes vagyonelkobzást) még sikkor is, ha A Bőrgyárban egyre-másra ala­kulnak a 200-as brigádok. A kró- mos faingó-csoport után, amelynek kitűnő teljesítményed példát mutat­tak, megalakul a chromes festőben is a 200-as brigád. „Eddigi eredményeink megtartá­séin! arra törekszünk, hogy ezen eredményeinket még magasabb szá­zalékra emeljük fel. Kérjük a ter­mei esi bizottságot, hogy brigádala- klíásunkat fogadja el, s amennyi- ben „Béke” nevű brigád nincs, úgy brigádunkat eredményeink kiérté­kelése után ezen a néven hagyják jóvá. Harc c békéért! Brigádunk is e eél érdekéért harcol a világ sza­badságáért küzdő dolgozóival együtt élen a dicsőséges Szovjetunióval és annak vezetőjével, Sztálin elvtárs­sal, és a Magyar Dolgozók Pártjá­val, nagy vezérünkkel: Rákosi elv- társsal." így szólt- a jegyzőkönyv, Es más­nap a krómos-faragóknál az út- törőJcncl boldogan n»so!ygott egy­másra négy ember. A krómos faragóbrigád egyik tagja: Kádár István meséd»: — Amikor megkaptuk a vörös zászlót, az üzem legjobb brigádjá­nak zászlóját, azt mondták a me- szesiék, akik átadták, hogy csak kölcsön adják, hamarosan jönnek érte. De azóta már eltelt egy-két ■ hét.s a zász'ó nrii rndndig itt van 1 — neveti el tnugát. nem is jutott el odáig, mint a len- gyelkápoinai kulákok. A százholdas hirtokot szépsri meg lehett volna művelni. Volt hozzá gép is. Aratógép, fűkaszálógép, velőgép, cséplőgép ... — Itt álltak — mufatja Rutsch Ig­nác — de még sohasem Iáittam, hogy működnek. Varga Pál nem akarta, hogy a gépcsk dolgozzanak is. Nem volt kedvére való, hogy egyáltalán terein valami azon a százholdoc. ■Eaentúl nem lesz rá gondja. Mohácsom persze felnyőgőft a ku- láktársaság. — Pálcái: bevitték — ízállt körbe a hír és a kuláJ: tanyákon megindult a nagy „munka“: eltakarhatná a sza- boíálások, rejtegetések nyomait, ne­hogy úgy járjanak, mint Varga „Pál­osi“. A dolgozóknak más a véleményük. — Jégre lépett a ravasz kulák é« elcsúszott — mondják és cseppet sem titkolják, hogy örülnek a minden háj­jal megkent „förvénytudő“, azaz tör­vényt kijátszó Tv.gygazcfa elítélésének. Pg-gyol kevesebb rontja a kulákok közül a jó mohácsi levegőt és minél kevesebb lesz ebből a fajtából, annál jobb. A sziget felől is új, friss szellő fúj, ott már három termelőcsoporf is alakult és a mohácsiak egyre világo­sabban látják; az a levegő, ami on­nan jön. az igazi egészséges, éltető elem, amely elf új ja a mégoly vaskos Varga Palcsikat is. — S itt is marad — mondja rá a többi brigádtag. Korpusz István elvtárs beteg volt, most jött be és most hallotta,' hogy 200-as brigádot alakítottak a kró­mos faragóban. Korpusz elvtárs a legjobb faragó, nemcsak az üzem­ben, de kiváló teljesítményeivel or­szágos viszonylatban is első helven áll. Uj erőssége lesz a brigádnak, csakúgy, naint Békés Sándor éimun- kás ifjúmunkás, aki pénteken 296 %—oí teljesített. A szabadságon volt Szegedi Ist­ván is később jött, csak elsején, de már ötödiki tervénél tart. Büszke is rá a krómes-faragó brigád. De újabb feletet érkezett a fa­ragó 200-as brigád teljesítményére az üzemből. Uj követője akadt a nagyszerű példának; a meszesbén is megalakult a 200-as brigád „Igyekszünk az egyre kiszélesedő sztahánov-mozgalovihoz felsorakozni és 200%-os teljesítményünket feb­ruárban 250 százalékra emeljük fel. Brigádunk nemcsak a termelésben, hanem a marxizmus és leninizmvs elsajátításában is kiveszi részét, mert mint Lenin elvtárs mondotta: „Forradalmi elmélet, nélkül nincs forradalmi gyakorlat.” A Bőrgyár sztahanovista, 200-as brigádjai, ezért a forradalmi gya­korlatért küzdenek: ■, szocializmus meg1 •a'<Vsí‘ »»ráér!. >ir öté vés terv 1 győzelmes •* Már károm 200-as brigád versenyez egymással a Bőrgyárban ^ELMÉLET GYAKQSVLAJ A januári taggyűlések tanulságai A5 z elmúlt héten lezajlott tag­gyűlések pártszervezeteink fejlődóséről adlak s2^imot. A be­számolókból visszatükröződött az, hogy pártszervezeteink általában hatalmas mértékben megerősödtek, megtalálták] a helyes módját annak, hogy a termelésnek, a dolgozók munkájának és életének igazi irá­nyítóivá váljanak, de komoly fej­lődésről tanúskodott a taggyűlések megszervezése és lezajlása js. Legf őbb pártszervezetünk a ja­nuári' taggyűlések megszervezésé­nél már áttért a szervezés új, az eddiginél eredményesebb formájá­ra. Míg eddig megelégedtek a tag­gyűlés egyszerű kihirdetésével, most komoly népnevelőmunkát vé­geztek azért, hogy az üzemi, te­rületi és falusi pártszervezetek tag­sága a taggyűlésre na csak egysze­rűen eljöjjön, hamm felkészülve jöjjön is. Ennek a jó előkészítésnek kö­szönhette a legtöbb pártszervezet, hogy a taggyűlések most általá­ban magasabb színvonalúak, élén- kebbek és értékesebbek voltak. A pártszervezetek vezetőségei a tag­gyűlés előkészítésében nagyszerű vezérfonalként felhasználták Pár­tunk Központi Vezetőségének hatá­rozatát, amely segítséget nyújt pártszervezeteink számára, hogy sajá): területükön megállapítsák eddigi eredményeiket, meghatároz­zák, hogyan lehet azokat megszi­lárdítani, ugyanakkor segítségül szolgál a határozat a mélyreható hibák megállapításához és kikü­szöbölé'éhez, a pártszervezetek ál­tal elvégzendő feladatok 'kitűzésé­hez is. Azok a pártszervezetek, ame­lyek így készítették elő taggyűlé­süket, áttanulmányozták és helyi viszonyaikra alkalmazták a Köz­ponti Vezetőség határozatát, a ja­nuári taggyűléssel komoly mérték­ben erősödlek. Határozott és egye­nes irányt tudott maga elé tűzni a Bőrgyár pártszervezete, ahol a Központi Vezetőség határozatát gondosan feldolgozták. Éles követ­kezetességgel állapította meg az eddigi munkájában felmerült hibá- ka/t a Magasépítési NV pártszer­vezete is. A titkári beszámoló a pártszer­vezetek többségében jól visszatük­rözte a munkásságnak azt az op­timista lelkesedését, amelyet eddi­gi nagy eredményeink váltottak ki. A beszámolók nagyrésze sokat tett azért, hogy ez a lelkesedés és op­timizmus még szilárdabb alapot kapjon és hozzájáruljon a munka- verseny további kiszélesítéséhez, a normák többszörösét teljesítő szta­hanovisták kifejlődéséhez. T eglőbb pártszervezetnél a párt- •*-' építés hatékony eszközének bizonyult a pártdemokrácia elve. A tagság felszólalásaiban felszínre kerültek az eddig észre nem vett jó eredmények, de a hibák is. A Kckszműveknél építő módon bí­rálta meg a tagság a pártszervezet vezetőségét és megállapította pél­dául, hogy rnumkájáfi sok tekintet­ben a tagságtól elszakadva végez­te. Rámutattak a felszólalók arra k. hogy helytelenül cselekedett a pártszervezet vezetősége, amikor az oktatás megszervezéí-énél gondat­lanul válogatta ki a hallgatókat. A Ham.erli Kesztyűgyárban a verseny- szervezéssel kapcsolatban mondott bírálatot a tagság a vezetőség fe­lé. A Vízműveknél több felszólaló kérte a pártszervezet vezetőségét, hogy tegyen erélyesebb 1 épé-eke/1, az egyéni bérezés bevezetése érde­kében. A pártdemokrácián alapuló építő kritika nagymértékben segíti a pártszervezetek vezetőcégét, hogy munkáját megjavítsa, észrevegye és kiküszöbölje azokat a hiányos­ságokat, amelyeket eddig nem vett figyelembe. A tagjelöltfelvétel terén is álta­lában fejlődést jelenteitek a tag­gyűlések. A pártszervezeteik -,ok eddigi hibát küszöböltek ki, cksö- borban annak van nagy jelen őségé, hogy míg azelőtt a tagok és tág­jelöltek felvétele túrnyomórés^t mechanikus volt, az ajánlókon kí­vül élig szóltak hozzá a kérdésheac, ezeken a taggyűléseken már min­den jelentkező kérése körül élénk vita alakult ki és a iagság csak több szempont alapos átvitaiása után döntött. A z általános javulás és fejlődé.« mellett azonban sok maradt még a régi hibákból is. Még otf is, ahol a taggyűlés lefolyása élénk, jó és eredményes volt, mutatkoztak a szervezés terén hiányosságok. A Bőrgyárban, a Vízmüveknél, a Magasépítési NV-nél ós még szá­mos szervezetnél c fogság jelentős hányada nem jelent meg a taggyű­lésen. A kellő előkészítés hiánya miatt nem volt hozzászóló a So piana-gépgyár taggyűlésén 6a « Zsoinay-gyárban sem azért hiány­zott a tagság kritikája, mintha nem lenne bíráilnivaló, hanem azért, mert a vezetőség nem fordított gondot arra, hogy a párt tagsága megfelelően felkészüljön a taggyű­lésre. A megszervezés és élőké-* szités hiánya különös súllyal je­lentkezett a bányászpártszerveze­téknél, elsősorban Litván- és Széchenyi-aknán. Isíván-áknán a pár.tagoknak fele sem vett ré;zt a taggyűlésen, Széchenyi-aknán pe­dig az előkészítés hiányos cágsi miatt a felszólalások szinte egyet­len kérdés: az üres csillék hiárva köré csoportosullak- A Sopiana-gépgyár taggyűlésén kiderült, hegy a pártszervezet ve­zetősége még nem ismerte fel a’ pár'építés, munkájának hatalmas jelentőségét, nincs tisztában a tag- és tagjelöltfelvétcl kérdésének rendkívüli fontosságával. Egészen helytelen álláspontot elfoglalva nem ír foglalkozott a vezetőség a tagjelöltfelvételei, mert szerinte „nincs a gyárban olyan munkás, aki alkalmas lenne arra, hogy ing- ja legyen az élcsapatnak", Tizeknek a hibáknak eltűnteliéasí •*-* még komoly feladatot ró a! pártszervezetekre. A taggyűlés ta­nulságai ismét rámutattuk, hogy* elsősorban az agitációs és szerve­zőmunka terüle'én kell kizioiitext a további fejlődést. Az olyan párt­szervezet, amely még nem tudj* megoldani azt,'hogy a párttagság teljes számban megjelenjen a lag- I gyűlésen, nyilván képtelen arra is. ! hogy Pártunk Központi Veze/'ő 'é- | gének határozatát a mtinkaver.cnr eredményeinek mégszilárdítáíárő® és továbbfejlesztéséről végrehajt­sa. Az olyan r-épnevelömuulia» amely nem biztosítja, hogy a tag­gyűlésen a tagság ■s'lé'ívan, felszó­lalásaival énítve vegyen részt, nem elégséges ahhoz f.em, hogy a dol­gozók tömegét nevelje óv mozgó­sítsa a munka .termelékenyrégének növelésére, az ötéves terv győzel­mes végrehajtására. A taggyűlésekből adódó tanul­ság tehát az, hogy pártszerveze­teinknek elsősorban népnevelő- és szervezőm unkájukat ÜtjpU megjavf- taniok. Ez az alapja nemcsak an­nak, hogy taggyűléseink színvonal la tovább fejlődjön, de annak is. hogy a taggyűléseken hozott hatá­rozatokat a dolgozók, a kommu­nisták vezetésével végrehajtsák, * beszámolókban és felszólaláso’cbari felmerült hibákat kijavf sáfí és ed­digi kiváló eredményeik megszi­lárdításával még nagyobb sikere­ket érhessenek el. Mészár«*« Ferenc Értesítem nagyérdemű vevőimet, hogy üzletemet február 9-tő! Kassait! Lsjss At 23--2S. szánt alá (voll Andaházi féic üziel) E E 1C K ke...műnVn c* Eonaiüzio (H 34:) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom