Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-05 / 31. szám
1Ö50 FEBRUÁR ö U R i5 L O 9 A&*iáé& é & cs&ti&iH&bma, Búzás elvfárs teliesílraénye és keresete is állandóan emelkedik A píusAátrratetepí AixJrAmknán a kornrumúta bányászok élenjárnak ez egyéni versenymozgaiom kiszélesítésében épúgy, mint a terme lésben. Ezt bizonyltja Búzás Rezső elvtárs példája b, akinek mióta egyéni versenyben van, még soha nem volt 200 százalékon aluli tel] esdi menye. Búzán elvtára, amikor belépett a Pártba, megfogadta, hogy élenjár majd a termelésben. Jól dolgozott, de nem tudta, hogy mennyi a teljesítménye, mert nem volt egyéni norma- Csapat- dőirányzatban dolgoztak egész december 12-ig a Lekz-lejtfebon. De ahogy a többi dolgozók érára it- ««reit, a Lei**-fejté« bányászait is magával ragadta az egyéni veraer.ymoz- jfalosa és valamennyien egyéni ver- renyse léptek. Ekkor kapták nvíg •gyéül ikh máj nkat és ennek bevezetése döntő ■'éltozást kozott Bűzds Re- z3Ö elvtárs munkájában és életében is. — A csapataorma igazságtalan, volt — mondja a teljecttmcnykímutató tábla. előtt ■—, mert nem volt és nem is lebet, igazságé» a bérelszámolás. Nem minden ember egyforma, nem tud mindenki egy formán torma! ni és ebbői adódik az, hogy akik nem termeltek annyit mint én, mégis ugyenezt a fizetést kaplak meg. Ife az egyéni norma nemcsak Buzás elvtárs teljesítményét emelte fel, hanem felemelte az egész fejtését, mert a dolgozók világosan látták a napi munkáiuk mennyiségét és ennek tudatában igyekeztek még jobban dolgozni. Míg ne mvolí meg az egyéni norma, a fejté» teljesítménye egy-egy műszakon 90—100 csille között mozgott — magyarázza Buzás elvtár» —, az egyéni norma bevezetés* ntán azonban 150 csili éré emelkedett a fejtés teljesítménye. — Ebben az emelkedésben benne van Búzás elvtárs állandó 225—235 százalékos teljesítménye is. — Most. van értelme, hogy törjem a fejemet — mondja Búzás elvtárs — a termelésem fokozásán. — Hajt az a tudat, hogy többtermelésemmel az ötévé» terv sikeres megvalósítását siettetem, de emellett megvan az anyagi hasznom is. Ezer forinton felül kerestem a múlt hónapban is. Búzás elvtársnak lényegesen emelkedett az életszínvonala az egyéni versenyzés és az egyéni normák bevezetése óta. Ezzel Buzás elvtárs is, de valamennyien, akik egyéni versenyben dolgoznak, elérték, hogy mindenkit a végzett munkája alapján fizetnek ki. Ragonosn János Dráván fizetett Varga Pál esi, a mohácsi fokúnak, hogy hónapokig packázott a törvénnyel Mohács déli hwtárá<ől kijjebb, • temetőn jóval tél, külön házcsoport gSgösfcödik- Külön út vezet hozzá az országiktól, vagy kétszáz méter hcsz- *zan. Kulák-tanya ez, Varga P41 százholdas kuiák tanyája. Azaz csak volt. De ezt odabenn a tanyán méjJ non is Múlják. — A gazda oddSg ím alig vök itt — mondja Rutsch Ignác — reggel körülnézett, aztán elment és ooak este jött vissza. Most reggel w látjuk. Az a száz or y meg sírt és elmen.. Kocsival rit tűk «tárna a holmit a »Ajoráhox. Ujedg ,fd* som jár, a rádiót csak bérből isnverák. Ru{»oh Ignác ezért crvJt annyit tad a „gazdájáról**, hogy „lefogták valamiért**, — Nem voit vole bajunk, megadta «mi jár —< aaaócífin ~ tőrvénytudó «nber '.Tolt. Töle ax istiálló állutok’isl Ezt mondja Mifeinger György », «ki * tehénistállónan almozza éppen tucatnyi üszőkorj út. Mellettük még három fiatal teáién, az egyik nemrég borjazott. A borjú ott fekszik az istálló bkonfallal elkerít erbt «inkában Egyéves bika u hozzátartozik a szép állatállományhoz. Min tz inger György ezeket gondozna, másra, nem juj ideje. Rutsch Ignác is bejön az istállóba. Nagyot hallgat e^y ideig, «árián 6 is közbeszól, — Azért nem mindig kaptunk eny- ojit Negyvené sóban és utána is még egy ideig 50 forint volt a negyedév) bér. Most agy hónapra főbbet ka punk, mint akkor «$y évre. Mióta a Déíosz-ban vagyunk. Rutsch Ignác én János és Mitzingei György mind beiratkoztak a Délászba- Mert — azt mondják — „anélkül nem lebet dolgozni.“ Odakint a t&aya körül szikrázva ragyog a napsütés « havon, de idebent még mély a sötéiség. Var^d Pál, « mohácsi Kisgiazdapárt hajdani jobboldali vezére, a „Mohácsi Újság" volt tulajnodoaa tudta, hogy az mii jelent, ha az alkalmazottak 'tanulnak, újságot olvasnak é3 megtudják, ki a kulák. Kínos gonddal ügyelt arra, hogjy az ő aÜalmazoitai olyan emberek legyenek, akik sőtöteégben élnek. A főknláh szabotáit Varija Pált benn a városban jobban femerik. mint a saját ‘anyáján. Nem hiába járt be minden reggel. Mohácson megtalálta « maga körét. Köp- oős, bajuszos, tipikus kulákalakja megjelent mindenütt, .ílioi rémhírekről volt ezó, ahol a hozzá hasonló -tdká® nsgypara-sztek tanakodtak azon, hogyan lehetne visszahívni az ö világukat. —• Közel van a határ — szoktak célozgatni egymás kózöfi soka*jelentő kacsin-.ások közepette. Ilyen kaosint- gatásoldcal kezdődött Lengyelkápol- nán is Bódé István, Császár és ör- dögh kulákok gyilkos merénylete. Azok már eljutottak odáig ... Varga Pál mást óvatoskodóit. — Egyelőre ne csináljunk smnimit _ mondta és nem is csinált sommit. Nem gondolta. Hogy éppen ez lesz a veszte. Ott kezdődött a dolog, hogy a be- gyüjtesaról aem csánáit semmit; — Csak nem fogom beadni azt, amii én termeltem, akkor adom el, amikor én akarom — mondta és még ő csodálkozott, mikor később számon- kérték tőle a 160 mázsa kenyérgabonáé és 27 mázsa kukoricát. Aratón otf folytatódott, hogy ez öscsi vetésnél sem csinált ror.rmit. Traktora volt azt még a nyáron elvitték, mert csak off rozsdásodott az udvaron, ő meg a gépállomástól akart traktort igényelni- Persze nem kapott. A határidő lejárta előtt három nappal azután, ahogy „törvénytudó“ emberhez illik, levelei frí a polgármesterhez. „Tekintettel arra — írta lóvéiéban — hogy három nap alatt én a főidőmén még bukfencet ssm tudok vetni, tekintsenek el a határidő betertásától.“ A kniákok sajnálkoznék, a dolgozó parasztok B fűlnek Nem tekintettek d. Máar csak azérs í-em, meri vetés helyei* párám csőt adott Rutsch Ignácnak 400 ko esi trágya kihordására. Esze ágában sem volt vetni Még bukfencei sean. Megérdemelte « három évet és a teljes vagyonelkobzást) még sikkor is, ha A Bőrgyárban egyre-másra alakulnak a 200-as brigádok. A kró- mos faingó-csoport után, amelynek kitűnő teljesítményed példát mutattak, megalakul a chromes festőben is a 200-as brigád. „Eddigi eredményeink megtartáséin! arra törekszünk, hogy ezen eredményeinket még magasabb százalékra emeljük fel. Kérjük a termei esi bizottságot, hogy brigádala- klíásunkat fogadja el, s amennyi- ben „Béke” nevű brigád nincs, úgy brigádunkat eredményeink kiértékelése után ezen a néven hagyják jóvá. Harc c békéért! Brigádunk is e eél érdekéért harcol a világ szabadságáért küzdő dolgozóival együtt élen a dicsőséges Szovjetunióval és annak vezetőjével, Sztálin elvtárssal, és a Magyar Dolgozók Pártjával, nagy vezérünkkel: Rákosi elv- társsal." így szólt- a jegyzőkönyv, Es másnap a krómos-faragóknál az út- törőJcncl boldogan n»so!ygott egymásra négy ember. A krómos faragóbrigád egyik tagja: Kádár István meséd»: — Amikor megkaptuk a vörös zászlót, az üzem legjobb brigádjának zászlóját, azt mondták a me- szesiék, akik átadták, hogy csak kölcsön adják, hamarosan jönnek érte. De azóta már eltelt egy-két ■ hét.s a zász'ó nrii rndndig itt van 1 — neveti el tnugát. nem is jutott el odáig, mint a len- gyelkápoinai kulákok. A százholdas hirtokot szépsri meg lehett volna művelni. Volt hozzá gép is. Aratógép, fűkaszálógép, velőgép, cséplőgép ... — Itt álltak — mufatja Rutsch Ignác — de még sohasem Iáittam, hogy működnek. Varga Pál nem akarta, hogy a gépcsk dolgozzanak is. Nem volt kedvére való, hogy egyáltalán terein valami azon a százholdoc. ■Eaentúl nem lesz rá gondja. Mohácsom persze felnyőgőft a ku- láktársaság. — Pálcái: bevitték — ízállt körbe a hír és a kuláJ: tanyákon megindult a nagy „munka“: eltakarhatná a sza- boíálások, rejtegetések nyomait, nehogy úgy járjanak, mint Varga „Pálosi“. A dolgozóknak más a véleményük. — Jégre lépett a ravasz kulák é« elcsúszott — mondják és cseppet sem titkolják, hogy örülnek a minden hájjal megkent „förvénytudő“, azaz törvényt kijátszó Tv.gygazcfa elítélésének. Pg-gyol kevesebb rontja a kulákok közül a jó mohácsi levegőt és minél kevesebb lesz ebből a fajtából, annál jobb. A sziget felől is új, friss szellő fúj, ott már három termelőcsoporf is alakult és a mohácsiak egyre világosabban látják; az a levegő, ami onnan jön. az igazi egészséges, éltető elem, amely elf új ja a mégoly vaskos Varga Palcsikat is. — S itt is marad — mondja rá a többi brigádtag. Korpusz István elvtárs beteg volt, most jött be és most hallotta,' hogy 200-as brigádot alakítottak a krómos faragóban. Korpusz elvtárs a legjobb faragó, nemcsak az üzemben, de kiváló teljesítményeivel országos viszonylatban is első helven áll. Uj erőssége lesz a brigádnak, csakúgy, naint Békés Sándor éimun- kás ifjúmunkás, aki pénteken 296 %—oí teljesített. A szabadságon volt Szegedi István is később jött, csak elsején, de már ötödiki tervénél tart. Büszke is rá a krómes-faragó brigád. De újabb feletet érkezett a faragó 200-as brigád teljesítményére az üzemből. Uj követője akadt a nagyszerű példának; a meszesbén is megalakult a 200-as brigád „Igyekszünk az egyre kiszélesedő sztahánov-mozgalovihoz felsorakozni és 200%-os teljesítményünket februárban 250 százalékra emeljük fel. Brigádunk nemcsak a termelésben, hanem a marxizmus és leninizmvs elsajátításában is kiveszi részét, mert mint Lenin elvtárs mondotta: „Forradalmi elmélet, nélkül nincs forradalmi gyakorlat.” A Bőrgyár sztahanovista, 200-as brigádjai, ezért a forradalmi gyakorlatért küzdenek: ■, szocializmus meg1 •a'<Vsí‘ »»ráér!. >ir öté vés terv 1 győzelmes •* Már károm 200-as brigád versenyez egymással a Bőrgyárban ^ELMÉLET GYAKQSVLAJ A januári taggyűlések tanulságai A5 z elmúlt héten lezajlott taggyűlések pártszervezeteink fejlődóséről adlak s2^imot. A beszámolókból visszatükröződött az, hogy pártszervezeteink általában hatalmas mértékben megerősödtek, megtalálták] a helyes módját annak, hogy a termelésnek, a dolgozók munkájának és életének igazi irányítóivá váljanak, de komoly fejlődésről tanúskodott a taggyűlések megszervezése és lezajlása js. Legf őbb pártszervezetünk a januári' taggyűlések megszervezésénél már áttért a szervezés új, az eddiginél eredményesebb formájára. Míg eddig megelégedtek a taggyűlés egyszerű kihirdetésével, most komoly népnevelőmunkát végeztek azért, hogy az üzemi, területi és falusi pártszervezetek tagsága a taggyűlésre na csak egyszerűen eljöjjön, hamm felkészülve jöjjön is. Ennek a jó előkészítésnek köszönhette a legtöbb pártszervezet, hogy a taggyűlések most általában magasabb színvonalúak, élén- kebbek és értékesebbek voltak. A pártszervezetek vezetőségei a taggyűlés előkészítésében nagyszerű vezérfonalként felhasználták Pártunk Központi Vezetőségének határozatát, amely segítséget nyújt pártszervezeteink számára, hogy sajá): területükön megállapítsák eddigi eredményeiket, meghatározzák, hogyan lehet azokat megszilárdítani, ugyanakkor segítségül szolgál a határozat a mélyreható hibák megállapításához és kiküszöbölé'éhez, a pártszervezetek által elvégzendő feladatok 'kitűzéséhez is. Azok a pártszervezetek, amelyek így készítették elő taggyűlésüket, áttanulmányozták és helyi viszonyaikra alkalmazták a Központi Vezetőség határozatát, a januári taggyűléssel komoly mértékben erősödlek. Határozott és egyenes irányt tudott maga elé tűzni a Bőrgyár pártszervezete, ahol a Központi Vezetőség határozatát gondosan feldolgozták. Éles következetességgel állapította meg az eddigi munkájában felmerült hibá- ka/t a Magasépítési NV pártszervezete is. A titkári beszámoló a pártszervezetek többségében jól visszatükrözte a munkásságnak azt az optimista lelkesedését, amelyet eddigi nagy eredményeink váltottak ki. A beszámolók nagyrésze sokat tett azért, hogy ez a lelkesedés és optimizmus még szilárdabb alapot kapjon és hozzájáruljon a munka- verseny további kiszélesítéséhez, a normák többszörösét teljesítő sztahanovisták kifejlődéséhez. T eglőbb pártszervezetnél a párt- •*-' építés hatékony eszközének bizonyult a pártdemokrácia elve. A tagság felszólalásaiban felszínre kerültek az eddig észre nem vett jó eredmények, de a hibák is. A Kckszműveknél építő módon bírálta meg a tagság a pártszervezet vezetőségét és megállapította például, hogy rnumkájáfi sok tekintetben a tagságtól elszakadva végezte. Rámutattak a felszólalók arra k. hogy helytelenül cselekedett a pártszervezet vezetősége, amikor az oktatás megszervezéí-énél gondatlanul válogatta ki a hallgatókat. A Ham.erli Kesztyűgyárban a verseny- szervezéssel kapcsolatban mondott bírálatot a tagság a vezetőség felé. A Vízműveknél több felszólaló kérte a pártszervezet vezetőségét, hogy tegyen erélyesebb 1 épé-eke/1, az egyéni bérezés bevezetése érdekében. A pártdemokrácián alapuló építő kritika nagymértékben segíti a pártszervezetek vezetőcégét, hogy munkáját megjavítsa, észrevegye és kiküszöbölje azokat a hiányosságokat, amelyeket eddig nem vett figyelembe. A tagjelöltfelvétel terén is általában fejlődést jelenteitek a taggyűlések. A pártszervezeteik -,ok eddigi hibát küszöböltek ki, cksö- borban annak van nagy jelen őségé, hogy míg azelőtt a tagok és tágjelöltek felvétele túrnyomórés^t mechanikus volt, az ajánlókon kívül élig szóltak hozzá a kérdésheac, ezeken a taggyűléseken már minden jelentkező kérése körül élénk vita alakult ki és a iagság csak több szempont alapos átvitaiása után döntött. A z általános javulás és fejlődé.« mellett azonban sok maradt még a régi hibákból is. Még otf is, ahol a taggyűlés lefolyása élénk, jó és eredményes volt, mutatkoztak a szervezés terén hiányosságok. A Bőrgyárban, a Vízmüveknél, a Magasépítési NV-nél ós még számos szervezetnél c fogság jelentős hányada nem jelent meg a taggyűlésen. A kellő előkészítés hiánya miatt nem volt hozzászóló a So piana-gépgyár taggyűlésén 6a « Zsoinay-gyárban sem azért hiányzott a tagság kritikája, mintha nem lenne bíráilnivaló, hanem azért, mert a vezetőség nem fordított gondot arra, hogy a párt tagsága megfelelően felkészüljön a taggyűlésre. A megszervezés és élőké-* szités hiánya különös súllyal jelentkezett a bányászpártszervezetéknél, elsősorban Litván- és Széchenyi-aknán. Isíván-áknán a pár.tagoknak fele sem vett ré;zt a taggyűlésen, Széchenyi-aknán pedig az előkészítés hiányos cágsi miatt a felszólalások szinte egyetlen kérdés: az üres csillék hiárva köré csoportosullak- A Sopiana-gépgyár taggyűlésén kiderült, hegy a pártszervezet vezetősége még nem ismerte fel a’ pár'építés, munkájának hatalmas jelentőségét, nincs tisztában a tag- és tagjelöltfelvétcl kérdésének rendkívüli fontosságával. Egészen helytelen álláspontot elfoglalva nem ír foglalkozott a vezetőség a tagjelöltfelvételei, mert szerinte „nincs a gyárban olyan munkás, aki alkalmas lenne arra, hogy ing- ja legyen az élcsapatnak", Tizeknek a hibáknak eltűnteliéasí •*-* még komoly feladatot ró a! pártszervezetekre. A taggyűlés tanulságai ismét rámutattuk, hogy* elsősorban az agitációs és szervezőmunka terüle'én kell kizioiitext a további fejlődést. Az olyan pártszervezet, amely még nem tudj* megoldani azt,'hogy a párttagság teljes számban megjelenjen a lag- I gyűlésen, nyilván képtelen arra is. ! hogy Pártunk Központi Veze/'ő 'é- | gének határozatát a mtinkaver.cnr eredményeinek mégszilárdítáíárő® és továbbfejlesztéséről végrehajtsa. Az olyan r-épnevelömuulia» amely nem biztosítja, hogy a taggyűlésen a tagság ■s'lé'ívan, felszólalásaival énítve vegyen részt, nem elégséges ahhoz f.em, hogy a dolgozók tömegét nevelje óv mozgósítsa a munka .termelékenyrégének növelésére, az ötéves terv győzelmes végrehajtására. A taggyűlésekből adódó tanulság tehát az, hogy pártszervezeteinknek elsősorban népnevelő- és szervezőm unkájukat ÜtjpU megjavf- taniok. Ez az alapja nemcsak annak, hogy taggyűléseink színvonal la tovább fejlődjön, de annak is. hogy a taggyűléseken hozott határozatokat a dolgozók, a kommunisták vezetésével végrehajtsák, * beszámolókban és felszólaláso’cbari felmerült hibákat kijavf sáfí és eddigi kiváló eredményeik megszilárdításával még nagyobb sikereket érhessenek el. Mészár«*« Ferenc Értesítem nagyérdemű vevőimet, hogy üzletemet február 9-tő! Kassait! Lsjss At 23--2S. szánt alá (voll Andaházi féic üziel) E E 1C K ke...műnVn c* Eonaiüzio (H 34:) \
