Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-21 / 44. szám

Í950 FEBRUÁR « MÄPUJ b Rákosi e!vtárs beszéde nyomán MEGALAKULT AZ ELSŐ SZTAHÁNOVISTA BRIGÁD ISTVÁN-AKNÁN A szovjet katona A »«ottewMad *ís6 »biií. i-*ő Ist-rá-n-okr.» kmresztváí'aián leb­tJ-éo, hétfőn a hajnnli munka­kezdés előtt tóink beszélgetés fejlft­á&ö ki A Tava« Aoí&xzői fé­mérték Rákosi etrtársnak a Központi Vezetőség ütésén mondott beszéde hatalmas jelentőségét A aok prob­léma mellett a figyelmüket a beszéd­nek az a része ragadta meg, ahol RÜkosi eívtáis kifért a kommunista példamutatóéra. * termelésben. _. Járjon elő múvlca koemmroiita s numkoverseny minden ágában >— ismételte Taváén Ferenc ef-rtára, eSBRotvezetö Rákoeri «ÍTtára szavast. _ Öt kefl temd valamit — állapí­tották meg * eanpmt tagjai közöl egy­szerre nyoloan is. — De mit? — ssólt közbe Németh Sándor. — Egyéni versenyben va­gyunk, a teranslfeüsk: máris túl*rár- nyalja an előirányzatot. — Valamit tenni kell, valahogy keű a marikavorscoyen, ezen fce3f gondolkodni ■— crös-ködött Tavasz Ferenc. £» gondolkodtak- A hétfői napon 100 szemet termel leit ki két­vetődése« fefbfeJ'flkből, nehéz termé- rzctl viszonyok mellett. Szép ered m&try ez nagyon, bis óra népi elö- Irámyzatuk 68.4 csille árén.-—! Szépen emelkedik a termedé* —. állapították meg a műszak végén •mint ikúfeíé heíadtak ** akna felé. —■ De lehet még többet is termelni m szólt közbe Németh Sándor. — Úgy van! — hangzott a válasz fej meg is tesszük. Kétnapi töprengés után szerda reg­gel mranka/kezdés előtt megbeszélést tartottak a csapat tagjai Először Németh Sándor vájár «W- társ tette meg a javaslatot, hogyan »karfák elérni a szfcahánowséa. címei — Mielőtt munkához kezdenénk, vizsgálja meg mindenki az „orfját". Nézzük meg a érén. vetődésének folytatását és úgy kezdjünk mtmitai- boz. __ A munkaidő teljes kihasznál ápát ta rtsunk ez emelőit — folytaftm Ta­vasz Ferenc eil-rtórs. Majdnem valamennyien bozzászől tak a javaslathoz és újabb javaslatot terjesztettek elő. Az igazotatla« mu­lasztás xnegSEflntetéise, a nrüsaak jö megszervezés«, amelybe Leld Imre körletaknász aktívan kapcsolódott bele. A csapat megbízásából Tavasz Fe­renc jelentette mötízajj után a párt­szervezetnek és az Szem vezetőcé­gének az elhatározást Csütörtöikön megindult a munka a sztahánovieta címért. Az elért tel­jesítmény 100 csille szén volt. Pén­t«kea wéQitfcsí hiba máartt * készlete* nem aczsáfttthatták el, de mint Tavasz Ferenc csapatvezető elviére mondja p ártixr rfábaa; A. mai napon I'M esi Ele «ratet termeltünk. A Tavasz-fejt** dolgozói nagy len­dülettel álltak neki, hogy ők nyer­jék el István-aknán a sutákén ovi sta címet. Nehéz körülmények között dolgoznak, de amint Németh Sándor mondj« — A Terv «tar-lejtés nem azért Tavaen-feéíés, hogy ne nmtewwi pél­dát. — Nálunk nincsenek válogatott embereit — teszi hozzá Tavasz elv- tóra —, hanem jé munfcoPzwrrezés- suí, észszerüsítéssel akarjuk elérni a termelés emeléséi. Az a csapat tér ve, hogy a teljesítményét átlagosan napi 140 csille -'vérire emelje fel. A tizenöt főből álló aotafiénoviatfi csapat kollektiv saeűemévd bebizo­nyította már az első napon, bogy miként kell előrehaladni a tőbbfer­melés terén. Megszívfcftflt István ­akisén Réfoosí elvtárs szavait. Erre mutat a Tavasz-fejté* dolgozóinak kezdeményezése, meg Tavaez elvtár» i®crv«i. — Rákosi elvtárs beszéde a kom­munista példamutatásról nekünk is« szólt és mi példái akaruták mutatni a termelésben, mert ez a mi köte­lességünk; Pártunk, a dolgozó nép állama felé és ez a mi jól felfogott érdefkíünk, ha többet akarunk ke­resni. A* eddig elért teljesítményünk biztosíték arra, hogy a TavaSz- csapni megállja a helyét a sztahá-^ novist címért folyó versenyben. Át­lagosan 105 csili« szenet termettek, mióta egyéni versenyben vannak most az új munkalendüíet, ami Rá­kom elv.fárs beszédének nyomán szü- ^ letett meg bennünk, újabb ercsimé- j nyékét hoz és megszerzi számunkra í a tztahánovitta brigád címet. Kászon József. A második világháborúi bebtro- r nyitotta ét teljes fényében fel­étárta az egész világ elölt a Szovjvt é Hadsereg szellemi nagyságái ás a hadsereg katonáinak nemes erkölcsi tulajdonnágpit, amelyek a szovjet tár­sadalmi és állami rend talajában gyö­kereznek. E tulajdonságok annak a nagy szocialista átalakulásnak ered­ményei, amely a Szovjetunióban az Októberi Forradalom után ment végbe. A szovjet katona tudja, hogy egy minden izében népi hadsereg katonája, védelmezője a világ első szocialista államának, amelyben a hatalom és minden gazdaság a dolgozók tolai­iona, A szovjet katona tudja, hogy a Szovjetunió fegyveres erőt csak ak­kor viselnek háborút, ha az felsza­badító cél érdekében történik. Azok a háborúk, amelyeket a szovjet ál­lamnak kellett megvívnia, igazságos, felszabadító háborúk voltak. Ennek tudata a szovjet katonában mély ka­tonai kötelességérzést szül, A szovjet katona egyik jellegze­tes vonása, hogy állandóan tö­kéletesíti katonai tudását. Nem egyé­ni sikerekre iör a katonai és politi­kai kiképzésben, hanem saját csapat- testének, saját osztagának sikeremet törődik. A pécsi főkapitányság egész DélÉnántúten felgeogyöii az araayrejiegetikei ) A Szovjet Hadsereg gyakorlatozik A szovjet katonák a katonai fegye­lem követelményeinek teljest,ipsében is messze fölötte állnak a kapitalista országok hadseregei katonáinak. A burzsoázia hadseregében a fegyelmet csak kényszerrel, a katona lelki szük­ségleteinek elnyomásával tudják form­katona haza Aa «ünauit héten a pécsi főkapitányság bűnügyi osztálya az eddi- f gítvérl 1» nagyobb sikerrel folytatta a nyomozást az arannyal és idegen t vsaíwtával. üzérkedők és az aranyat rejtegetek felkutatására. A nyomozás f már (kiterjedt a főkapitányság kerületére is és a rendőrség birtokában f lévő adatok alapján Baranyában, Somogybán és Tolnában az arany-? rejtegető banda teljes felgöngyölítése várható a közeljövőben. ( Pontos adatok alapján jutott el a rendőrség Rigó Dezső és Léderer \ Dezső pécsi kereskedőkhöz, akik társas cégben „gazdálkodtak” 1947 óta. \ Amikor 1940 decemberében széjjelváltak, fejenként két és fél kiló arany-\ apai vettek búcsút egymástól. Ebből egy-egy kiló Napoleon-arany volt. \ tar tani. A szovjet hadseregben a f*- Aházkutatás során LMerernél a pincében a koksz köré keverve találták amak felismerésén alapszik. meg a nyomozók a kőt és fél kilo aranyait, Rigó Dezső pedig a WC fa- y tót bontotta ki és oda falazta be az aranyat. Mestrist Imre, vottgarázs- tnlajdonos még újonc volt ezen a téren, mert neki csak 130 gramm Na­póleont sikerült „öaszefuvarozni”. Ibrahim Izznaü Kossuth Bajos-utcai cukrász a disznóól padlásán a kukorica közé dugta el két kiló aranyát. Makad Istvánná, Braun Aelám, Füzesi Gyöngy és Faludi Géza ismert pécsi kereskedőknél „egyelőre” csak kisebb mennyiségben találtak ara- nyat a rendőrség nyomozói. Nagy meglepetés érte Kresz Jánost, a fasiszta árseímeíről hírhedt harkányi malmost ia, akinél nem kevesebb mint három és fél kiló aranyat találtak különböző minőségben és különböző helyeken elrejtve. Nem vitás, hogy Kresz János, akinek 1946 óta van aránylag kicsi mal­ma, a nagyértékű aranyat a dolgozók kiszipolyázásábó! szerezte úgy, hogy mázsaszámra adta el feketén a lisztet a rászorult dolgozóknak. A pécsi bűnügyi osztály nyomozói a múlt héten látogatást tettek 4 Hatol szovjet katona hőstette, aki a Kaposvárott Is és a „vizitből" 13 kiló arannyal és öt ékszerésszel tér -{fasisztákkal vívott harc dőntő pillana­tai: vissza. Csajjághy Zoltán ékszerész hét és fél ledé aranyát anyósé- ,, nafc kertjében elásva találták meg. Forró® István ékszerésznél „csak” ? :<,'ran elorerohant az ellenséges te- mnsfél kilót találtak órákban és ed garettatárcákban, Wcisz Jenő ék- ? szerész egy rossz matracban rejtette el másfél kiló aranyát. Aranyat ta- ? láttak a nyomozók Varga Imre és Kóta Imre ékszerészeknél is, kü- ? lönböaő helyeiken elrejtve. f A nagyszerű nyomozás során eddig negiprenhárom kiló aranytárgy' került a rendőrség kezébe. Ez azonban még Ids része annak, ami rövi- \ dosen még napvilágra kerül. ; A rendőrség a múlt héten leleplezett, aranyrejtegetők közül Rigó f Dezsőt, Láderer Dezsőt, Kresz Jánost, Ibrahim Izmaiit, Füzesi Győr- é gyót, Csajághy Zottánt, Forrás Istvánt, Weisz Jenőt, Varga Imrét és I Kóta Imrét őrizetbe vette és átadta a budapesti valutaügyészségnek. A l többiek ellen is megindult a bűnvádi eljárás. ’.hogy minden egyet exovfmt a személyes felelősséget éret } védelmiben. A szovjet katonák —■ Ja ni éppen Honvédő Háboní Wronyffoífar bt hényesen —• mindig csodálatos báíor- ^ságukkal tűntek ki a hazéfah ellen- íségeivel folytatott harcban. Ragyogó ’példája a katonai önfeláldozásnak és I hősiességnek Alehszandr Matroszov N dezékjg, ahonnan a gépfegyver ontot­ta lövedékeit és saját testével zárta el a fedezék törését. A hős élete fel­áldozásával biztoeiiotta támadásra- induló szakaszának győzelmét. fnes a világnak olyan távoli és eldugott zuga, ahol ne tudná­nak Sztálingrádról. Azokban a na­pokban, amikor Sztálingrád utcáin folyt a Imre, Jakoo Pavlov őrmester azt c parancsot kopté, hogy három katonával egjdift derítse fel az el­lenség erejét és kerítse fvstedmába as ellenség által tartóit négyemé kzíe* házat, amely a karc csomópontjában dtft. Pavlov ék kiverték a németeket az épületből és 58 napig tartották a legnagyobb kősiességgel az épül eirt. Számtalan ilyen példát sorolhatnánk tel a szovjet katona mélységes fele­lősségérzetéből fakadó példátadn bá­torságra. " Kisöpörték a kulákokat és máris sokat javult a DÉFOSZ MUNKÁJA BODÁN — Tarthatatlan állapot uralkodott • községünkben és a DÉFOSZ-ban, egé­szen az új vezetőség választásáig — mondja Szabó János párttitkár. — A Df.FOSZ nem tudott jó munkát kifej­teni, mert a kulákok. akik bent ültek a szervezetben belülről, akik pedig kint voltak, kívülről akadályozták azt. Ebben a munkában felhasználták a k'özépparaszlság egy részét, sőt jóné- hány nincstelen parasztod is, akit si­került megtéveszteniük. Azonban nemcsak ebben nyilvánult meg a kulákok munkája. Aknamunká­juk és szabó tálasukat hosszú időre vissza lehet vezetni. Kezdődött az ara- lás-cséplésncl. Panka József negyven holdas knlák nem tartotta érdemes­nek, bogy a gabonáját learassa időben. Amikor a községi szervek erélyesen felhívták, hogy haladéktalanul aras­son. egyik hold búzáját, ami kicsit ga­zos volt egyszerűen leégette. De ez nem volt elég, mert a cséplés alatt egynéhány hasonszőrű barátjának feke­tén akart csépelni, persze nem sike­rül és „elhúzták a nótáját“. De nem ő az egyedüli mákvirág | Boda .községben. Horváth Mihály hat- vannégyholdas kulák a szabotálás mel- ’■ ’aég a cselédjének sem fizette ki ^ ''-'késén megdolgozott bérét. Ugyanígy akarta hásanmizai napszá­mosát Yátyf József kulák !», akinek mellékesen darálómalma is van. Persze nem úszták meg csakúgy simán az ügyeit a kulákok, mert a munkaügyi bizottság, ahol nem kolákbefolyás alatt álló szegényparasztok vannak, keményen rájuk rétta a büntetést, és a kulákok akarva-nera akarva fizettek mint a „kőié»." Nem lehet csodálkozni azon, hogy a DÉFOSZ nem működött jól és nem tudta megoldani a ráváró feladatokat, amikor Podgorácz József, a DÉFOSZ elnöke, egyben községi bíró. szinte a kulákok eifiorse voll a DÉFOSZ-ban. Ha jött valami rendelet, ami a kulá­kokat korlátozta, nemhogy végrehaj­totta volna, hanem sietett nekik ezt elmondani. Ez a tarthatatlan állapot változott meg, amikor megtörtént at új vezetőség választása és a kulákokat kiszórták a DÉFOSZ-ból. Ezalatt a kulákok, Végh Mihály 65 holdas, Tömb József harmincnégyhol- das, Völgyi József negyyenholdas, Herendi István harmincnégyből das, Podgorácz József, volt bíró és Vályi Józesf a darálótulajdonor csendben, sápadtan ültek, összebújva az egyik sa­rokban és hallgatták az ítéletet. Amikor aztán megmutatták nekik, mer­re vezet kifelé az út, meghunyászkodva elsompolyogtak a teremből és ezzel a DÉFOSZ-ból is. Alig telt el egy hónap A hndmftvelelok irányítói ,, , \ A szovjet katonák lelkében kibonta­. azóta és i ' máris érezhető a változás. A kulákok tkozoH és mély gyökeret sert a kö- kiseprése nagy lendületet adott a iősségi érzés, a baftársiasság érzése DÉFOSZ, az egész falu munkájának, f. . . , , . . Sorba lépnek be a középparasztok is J,fc A 'ZOv)« ka!ona ^Sl^ecsúU a Poka Gyula, Poka József, Kotáncsi \Szovjet Hadsereg dicsőségét és mélbó- Viktor, Horváth János, akik távoltar- \ságát és szigorúan betartja a katonai tották magukat, mert a-kulákok becsület szabályait. A Szovjet Had­ként voltak a szervezetben. Mindezzel nem szabad azonban megelégedniük í sereg története számos olyan esetet bodai dolgozó parasztoknak, arra kell \fart márnán, amikor a szovjet kaio- venni az irányt, hogy a többi közép- y'ák az ellenség fogságába kerülve a parasztot is leválasszák a kulákról, \legkegyetlenebb kínvallatást is elvi- megmagyarázzák nekik hogy az ö ^-\&eUéki mégscm drnlfá* el csapatok lyuk a szegény parasztság mellett van f és azokkal szoros szövetségben kell, f 1 hogy harcoljanak a kulák ellen. Nem \ A szovjet katona felsöbbrendű er- feledicezhetnek meg arról sem, hogy a f kölest tulajdonságainak és törhetet­5?Ä” mert most is folytatják aknamunkája\álekszej Mcreszjev, az „igazi ember , kát, csak csendben és alattomosan, (toki légiharcban megsérült gépével el- Ezért éberen kell őrködniök a bodai- ^Icnséges területre zuhant. Tizennyolc akoak le kell leplezniök a kulákok *Qn ^ Iábbal kúszott visz. mesterkedéseit, olyan harcos kiállas- ..... , , , , . , . sál, amint azt a DEFOSZ-vezelöscg tsza ovelhez' A k^h^bar' m,ndkat válas*tá»on tették. yábát amputálták. De Mercszjev szí­- ~ „ Ifacz József, jvósan ragaszkodott a repüléshez. 1943 nyarán vadászgépével már Is­mét a fronton volt és véglgverekedte a Honvédő Hábonít. A szovjet katonát elszakít hatat­lan knpesotot fűzi néj>éhez. A hazaszerete* és a tudat, hogy a nép fia, ez az alapja a szovjet katona magasrendü erkölcsi és lelki tulajdon­ságainak. A szovjet katona újtipnsú hadsereg katonája. Ez a hadsereg a nemzetek közötti béke őre és meg- erősítője. A Bolsevik Fárt a szovjet népet, a Szovjet Hadsereg tagjait is, a marxiz­mus- leninizmus szellemében neveli. Ennek következtében emelkedik állan­dóan a szovjet katonák szocialista öntudata, amely kifejleszti és meg­erősíti bennük az új erkölcsi tulaj­donságokat. A szovjet katonák politi­kai tudatosságának növekedése a február 23-án 32 éves fennállását ün­neplő Szovjet Hadsereg erejét egyik leghatalmasabb forrás-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom