Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-17 / 41. szám
DUNÁNTÚLI fi DnepHye«nn megnyitották a ^Haaryar-Sbeorjet Barátság Hónapját Budapesten Hétfőn Pécsre érkezik Alexej Tyihonov, a nagy szovjet költő Ma a megyei, vasárnap a pécsi pártválasztmány tárgyalja meg a Központi Vezetőség határozatai és.Rákosi elvtáre beszédét VTI. ÉVFOLYAM, 41, SZÄM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1950 FEBRUÄR 17 A BÉKETÁBOR HATALMAS GYŐZELME „Ma új, nagyszerű oldal íródott a szovjet—kínai kapcsolatok történetében" — mondotta Visiaszkij elvtárs a szovjet—kínai szerződés aláírása alkalmával. De ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez a szerződés nem csak a két szerződő ország ügye, hanem „a béke és <$. demokrácia és a haladás valamennyi barátja mélységes megelégedettség érzésével fogadja" mivel mindenki érzi, hogy ez a szerződés, amely a béketábor vezetőjének és az imperializmus jármát lerázott hatalmas kínai népnek örök barátságát pecsételi meg, hatalmas győzelme a béketábornak. Hatalmas győzelem — egyik oldalon, hatalmas vereség — másik oldalon. Mert nem vitás, hogy a szovjet—kínai szerződés ugyanakkor, amikor hatalmas győzelmet jelent mindazoknak, akik békét, demokráciát, haladást akarnak, egyben hatalmas vereség azoknak, akik háborút, fasizmust akarnak rákényszeríteni a világ népeire. Hatalmas győzelem ez a békefront oldalán, mert ezzel még sokkal szorosabbá vált az az arc- vonal, amely ma már az Elbától a Sárga tengerig, Szibéria messze északi tájaitól Vietnamig, hatalmas legyőzhetetlen erejű tömbbe kovácsolja össze a békéért, szabadságért küzdő emberek százmillióit. Hatalmas vereség az imperialistákra, akik a világ első szocialista államát léte első pillanatától meg akarták semmisíteni és akik a második világháború utáni politikájuk középpontjába is ennek a szocialista államnak, a Szovjetuniónak bekerítését, megsemmisítését állították. Ennek a politikának újabb csődje lett nyilvánvalóvá az elmúlt napokban. Az imperialisták politikájára a kínai—szovjet szerződést megelőzőleg a Kínai Népköztársaság megalakulása hatalmas csapás volt. Ezt a hatalmas csapást tetézi most be a szerződés, mely a veszett fejsze nyelébe kapaszkodó imperialista kézre sújt rá. Az amerikai imperialistjik ugyanis, amikor látták, hogy a Kuomintang vereségét és a kínai népi erők győzelmét már semmikép sem tudják megakadályozni, menteni a,Mn,eothetőt jelszóval, „éket verni akartak a Szovjetunió és a népi Kína közé. Ezt a politikát szolgálta tobbé- kevesbé a népi Kínának Anglia által történt elismerése, de még ennél sokkal élesebben a hazugsághadjárat, ami Acheson kijelentéseiben csúcsosodott ki, midőn még egy imperialista külügyminiszterhez is túlzott otrombasággal állított olyan vádakat, hogy a 'Szovjetunió nagykiterjedésű kínai lakta területeket akar leszakítani a kínai Népköztársaság testéről. „Acle ónnak ez a nyilatkozata anm bú ostoba és olyan torzszB- lött — mondotta Acheson kijelentéseiről Visinszkij elvtárs —, hogy első pillanatban kételkedtünk valódiságáról". Ez volt az első válasz Acheson otrombaságaira. A második választ még sokkal keményebben, még sokkal érthetőbb formában maga a szerződés adta meg. És ha a Kuomintang vereségét, a kínai népi erők győzelmét, a Kínai Népköztársaság megalakulását az amerikai imperialisták katonai és politikai vereségének kell tekintenünk, akkor most a szerződést teljes joggal, mint az amerikai, mint az imperialista diplomácia és propaganda vereséget könyvelhetjük el ‘ Ä kínai nép ezzel a szerződéssel ! most már formailag io felxárké- | zik ahhoz a hatalmas béketábor- ! hoz, melyet a Szovjetunió vezet | Felzárkózik a maga hatalma«, 5t- ; százmilliós erejével a Szovjetunió mellé, mely eddig is rendíthetetlenül harcolt a népek szabadságáért ahhoz a Szovjetunió mellé, \ melynek léte, ereje, békeharca és ' győzelmei tették lehetővé a kínai nép győzelmeit is. Ezzel tisztában van — mindenki másnál sokkal inkább maga a kínai nép is, melynek vezére Mao- Ce-Tung elvtárs a Szovjetunió szerepét így határozta meg Kína felszabadulásával kapcsolatban: „Ha nem lett volna a Szovjetunió, ha nem lett volna győzelem a fasizmus elleni második világháborúban, s ami különösen fontos számunkra, ha a japán imperializmust nem verték volna meg, ha Európában nem jelentek volna meg az új demokrácia országai, ha nem folynék a keleti elnyomott országok erősödő karca, ha nem folynék a népi tömegek harca az Egyesült Államokban, Angliában, i Franciaországban, Németországbn, '. Olaszországban, Japánban és a többi kapitalista országban az uralkodó reakciós klikk ellen, ha nem léteznének mind ezek a tényezők, —> akkor a nemzetközi reakciós erők nyomása természetesen sokkal erősebb lenne, mint most. Vájjon kivívhattuk volna-e a győzelmet ilyen körülmények között? Persze, hogy nem. Ugyanígy lehetetlen volna megszilárdítani a győzelmet kivívása plán“. Mindezek a tényeknek felsorolása, melyek lehetővé tették a kínai nép győzelmét, a második világháború utáni nemzetköri helyzet tényei vei kezdődik. Ez azonban semmíesetre sem jelenti azt, hogy a Szovjetunió csak ekkortól fogva támogatta volna békeharcával a kínai népet. A Szovjetunió megalakulása után hamarosan, még 1919 júliusában ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy lemond a cárt kormányzat minden kínai hódításáról. Ez a támogatás tovább folytatódik és megnyilvánul többek között most abban is, hogy a Szovjetunió lemond a Csang-Csung vasútvonallal, Port-Arthur és Dal- nyij kikötőjével kapcsolatban szerződésileg biztosított jogairól és a kínai nép tulajdonába adja a rnandzsuriai harcokban szerzett japán javakat. íme egy szövetséges, aki a támogatás fejében nem ellenszolgáltatásokat kér, aki nem előjogokat akar magának biztosítani, hanem lemond ezekről a javakról. Kaphatna-e ennél csattanó ?ahb választ a „szovjet imperializmusról“ terjesztett imperialista badarság? Ez a szerződés is mindenkinek megmutatja milyen a szocialista külpolitika, mely a Szovjetunió magasabb társadalmi rendszerének magasabbrendűsőgéből következik, melyet az egyenjogúság és a szuverénilás tiszteletbentartSsa hat át kis és nagynépek felé folytatott politikájában egyaránt. A szovjet—kínai szerződést hatalmas örömmel üdvözölte nvn- den békcczeretö népe a világnak De ha lehet fokozatról beszélni, akkor fokozott örömmel vették ezt azokban az országokban, a távolkeleti országokban, ahol a kínai néphez hasonló felszabadító harcot vívnak a dolgozók. A most megkötött szerződés hata'mis erőt ad Ázsia elnyomott népeinek szabadságukért vívott harcukban és megerősíti a béke* tábor minden tagiának hitét a béke ügyének legyőzhetetlenségében. A szóvj ef—-kiírni szerződés örökérvényű testvéri szövetség A világsajtó döntő történelmi eseményként foglalkozik a Moszkvában kötőit szerződéssel A TASZSZ jelenti Moszkvából: A Pravda csütörtöki számának „Örökké éljen a szovjet—kínai barátsági" című vezércikkében foglalkozik a Szov- jeluniónak és a Kínai Népköz ársa- s&gnnk a Kremlben február 14-én aláír: barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződésével. A szerződés és az egyezmények — írja a Pravda vezércikke — áj borszakot jelentenek a Szovjetunió és Kína népei barátságának fejlesztésében és megszilárdításában, őj szakaszí jelen cnek a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében és hatalmas hozzájárulással szolgálnak a béke és a demokrácia megszilárdítása terén az egész világon. A saterzíFdés feHbecsüISieletlen jeienÉőségü Felbecsülhetetlen az aláírt ó!oira‘ok hatalmas jelen ősege. A szerződés és az egyezmények biztosítják a Szov- jcluoió és Kína népei mélységes és tarlós barátságának további növekedését. Az okiratokban fényesen tükröződik a Szovjetunió sztálini külpolitikája* elveinek nagysága. Rámutatott a vezércikk arra, hogy a kínai nép döntő győzelme a néme’ fasizmus és a japán imperializmus szétzúzása eredményeképpen vált lehetővé, ami a nagy Sztálin vezette Szovjetunió döntő szerepe alapján valósult meg. A kínai nép ura left sorsának és tiszteletreméltó helyet foglal el a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelem táborában. A kínai nép iőrténetmében először meg-zerezte az igazi függetlenséget, nemzeti szuveréniíást. A kínai nép megalapította az új népi demokra tíkus Kínát. Ezer: különleges jelen őségnek a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és a Kínai Népköztársaság között kötött szerződés és egyezmények. Mind a Szovjetunió ól, mind a Kínai Népköz’ársaságtól távol állanak az agresszív és hódító törekvések Politikájuk a békéért és a népek szabadságáért vívott harc politikája. A szerződés főfelada a. hogy megakadályozza az agressziónak és a béke megbontásának megismétlődését Japán vagy bármely olyan ország részéről, amely közvetlenül vagy közvetve agre-^ziós cselekményekre egyesül Japánnal. A szovjet nép testvéri íámogafása a kínai népnek Aligha szükséges bizonygatni, menynyire időszerű ez a feladat ma, amidőn Japánban az amerikai megszálló hatóságok védelmével egyre arcá'la- nahbá válik a reakció, amely már nyíltan hangoztatja revans- törekvését. Az amerikaú imperializmus minden erejét iatbaveti, hogy -Japánt ■‘traté gat hídfővé tegye a Szovjetunió és a népi demokratikus ICina elten. Rámutat a vezércikk arra is. az egyezmény minden cikkelye tanúsítja, hogy a szovjet nép igazán testvéri módon ké«z minden támogatási megadni a kínai népnek, hogy helyreállíthassa és fejleszthesse a hosszas harci cselekmények miatt lerombol! országának gazdsági életét. A szov’et nép mélységes inegeié gedéssel köszönti a szerződés és az egyezmények aláírását, »»t » Sznv. jeítmió és a Kínai Népköztársaság szilárd barátsága újabb tanúságának tekinti. Ugyanilyen mélységes megelégedéssel köszönti a szovjet-kínai barátság megszilárdulását a béke, a demokrácia és haladás vnla- 1 mennyi barátja. Erősödjék és örökké éljen a Szovjetunió és a 'Kínai Népköztársaság népeinek szövetsége és barátsága — fejeződik be A Pravda vezércikkei Súlyos csapás a távolkclcti béke aláaknázésára irányuló összeesküvésre Ki kelt emelni, hogy a szerződés súlyos csapást jelent a távofketeti béke atdakná- zására irányaié amerikai imperialista összeesküvésre. Közismert dolog, hogy az amerikai imperialisták mindent megtesznek, hogy újjáélesszék japán reakciós erőit s hogy előmozdítsák a japán imperializmus feltámasztását Kína és a Szovjetunió, e két nagy ország, döntő szerepet játszik *. Távolkelten. E két ország most szövetségre lépett minden fámadátfsaí szemben és minden erejét összpontosítja, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkössek a japán békeszerződést. Ez a tény nagy befolyással majd a távotkeíeti helyzetre, rendkívül súlyos helyzetbe hozza az amerikai imperialistákat és * japán reakciósokat és ezzel is megszilárdítja Távolkelet békéjét. A kínai—szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés testvéri szövetségi szerződés, örök érvényű és messzemenő hatással lesz majd az egész emberiség jövőjére. Különösen köszönetét mondunk Sztálin generalisszimusznak és' Mao- Ce-Tung elnöknek bölcs elhatárolásaikért A Kínai Kommunista Párt vezetésével és a Szovjetunió segítségével vívott kemény harc révén a nagy Kínai Népköztársaság minden búony- nyal gyorsan átaíakul hatalmas, virágzó ipari országgá. lesz A limai—szovjet barátság korszaka Az Uj-Kina pekingi jelentése szerint az Uj-Kína hírügynökség „A kínai—szovjet barátság korszaka" cím alatt kommentálja a Moszkvában aláírt szerződést és egyezményeket. Kína és a Szovjetunió aláírták az új kínai—szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést, a Gsang-Csung kínai vasútvonalat érintő egyezményt, az egyezményt Port-Ar- thurról és Dalnyijról, valamint a hitel- nyújtási egyezményt. Ezenkívül a tárgyalások során körvonalazzák a kínai—szovjet kereskedelmi szerződést, amely rövidesen aláírásra kerül. A szerződés és az egyezmények új korszakot nyitnak a két nagy ország közötti kapcsolatokban és óriási politikai és történelmi jelentőséggel bírnak az egész Kelet és a világ számára. Az új szerződés révén megerősödött a két ország népeinek egysége. A szerződés cikkelyei világosan mutatják, hogy a kínai-szovjet szövetség testvéri szövetség. Ez a testvéri szövetség nemcsak az agresszióval szemben és a béke védelmében tanúsított politikai tevékenységben nyilvánul meg, hanem a kölcsönös gazdasági és kulturális támogatásban Is. Az egyezmény különösen megmutat, ja a Szovjetunió nagy erkölcsi elveit é* őszinte jóakaratát és bizonyítja a Szovjetuniónak a kínai nép számára nyújtott önzetlen segítséget. A két ország külügyminiszterének jegyzékváltása biztosítja a Mongol Népköztársaság függetlenségét, E* is mutatja, hogy Kína és a Szovjetunió tiszteletben tartja a mongol nép igazi akaratát. Akkor, amikor az amerikai imperialisták koholmányokat és rágalmakat találnak ki, ennek megállapítása rendkívül szükséges. A külföldi rádiók, a nemzetközi sajtó döntő történelmi eseményeként foglalkozik a Szovjetunió és Kína között megkötött szerződéssel. A berlini rádió hangsúlyozza, hogy a Moszkvában megkötött szerződés hatalmas történelmi jelentőséggel bír az egész világ számára. A hatalme* Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság a legteljesebb őszinteséggel és nyíltsággal leszögezte kapcsolatainak irányelvét, amely az egyenlőségen, a függetlenségen és az állami szuverénül* kölcsönös tisztele then tartásán alapszik. A kölcsönös segélynyújtás, amelyre mindkét ország kötelezi magát, félreérthetetlen figyelmeztetés • háború* uszítók számára. Páris. A francia sajtó pártkülönbség nélkül döntő jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Kína között megkötött szerződésnek. Az amerikai szénszftrájk zűrzavart és kapkodást idéz elő kormánykörökben Newyorkból jelentik: Az Egyesült Államok széntartaléka a bányászsztrájk következtében minden idők mélypontjára csökkent. Jellemző a helyzet súlyosságára, hogy Newyork állam törvényhozó testületé felhatalmazta Dewey kormányzót a szén, a gáz és a villamosáram. valamint minden egyéb széntermékek szigorú fejadagolására. Newyork állam szénkészlete már 10 napra sem elegendő A legtöbb nagyvárosban szigorúan korlátozzák az utcák és üzletek kivilágítását, sőt egyre több helyen rendelnek el részleges elsötétítést. Az utolsó 24 óra során, az amerikai rádió hírmagyarázója szerint, még jobban kiéleződött a sztrájkhelyzet. A tárgyalások kilátásairól még kormánykörökben is Igen boiúlá- íőan uvilatkoznak. A bányatelepek bejáratát mindenütt sztrájkőrségek veszik körül. Több helyütt összeütközésekre került sor, mint például Nyugat-Vir- giniában és Pennsylvaniában, ahol két sztrájkőrséget tőrbecsaltak é* több tagjukat lelőtték. Kormányzati körökben teljes » zűrzavar és kapkodás. 400.000 sztrájkolót mégsem lehet letartóztatni és' börtönbe vetni a Taft-Hartley törvény megsértése címén — mondja az amerikai rádió hírmagyarázója. Az. amerikai szénbányászok tömegsztrájkja tehát egyre Inkább a szervezett munkásság tömegakciójává válik a Taft-Hartley törvény gyakorlati hatálytalanítására. A sztrájkolók jelszava továbbra is: „Bírósági végzésekkel nem lehet szenet bányászni.”
