Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-16 / 40. szám

t* J5 P t O 1950 FEBRUÄK I» Üg-yeaEJnény a Szocialista S/ovjcf hözíársaségok Szörctsége es « Kenni rSé|>köx.íársa*ág között a kínai Csanjg-Csisng vasútióí. Porl-Artlinrról és fjaliayijról A Szó cicii-stn Snovjet Kóztársa-ágon Szövetsége Legfelső Tanácsénak el­nöksége és a Kínai Népköztársaság itözpon'i népi kormánya megállapítja, bogy 1945 «tán alapvető változások történlek a távotkelcti helyzetben. Nevezetesen: Az imperialista Japán veresége: szenvedett, a reakciós Kuo­mintang kormány megdőlt, Kína népi demokratikus köztársasággá lett, Kf- oában új népi kormány alakult, amely egész Kínát egyesítette, a'Szovje.unió irányában megvalósította a barátság és együttműködés politflkájá és meg­mutatta. hogy képes Kína állami füg­getlenségének, területi épségének és nemzeti becsületének, a kínai nép méltóságának megvédésére. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának El­nöksége és a Kínai Népköztársaság Központi Népi kormánya úgy véli, ez a* 65 helyzet lehetővé (eszi, hogy új módon nyúljanak hozzá a kínai Csang-Cstmg vasút, Port-Ar húr és Dalnyij kérdéséhez. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Kínai Népköztársaság központi népt kormánya az új körülményeknek megfelelően elhatározta, hogy meg­köti a jelen egyezményt a kínai Csang-Csung vasútról, Port-Arthurról és DalnyifróL 1. CIKKELY: A szerződő felek megegyeztek, hogy a szovjet kormány ellenszolgáltatás nélkül átadj* a Kínai Népköztársaság kormányának a kínai Cseng-Csung vasút közös igazgatására vonntkozó valamennyi jogét a vasú! tnlajdonát képező minden vagyonnal együtt. Az átadás közvetlenül a japán bé­keszerződés megkötése után történik, azonban az 1952 év végénél semmi esetre *em később. A kínai Csang- Cstmg vasúi közős szovjet—kínai igaz­gatására vonatkozó meglévő sza­bályzati az átadás megtörténtéig vál­tozatlan marad, azonban a jelen egyezmény életbelépte után megvál­tozik * szovjet és kínai megbízót lak tisztségviselés! rendje és a tisztség- visefés tekintetében meghatározol! idő­re szóló váltakozó rend lép érvény­be (vasúti igazgató, igazgatósági el­nöki *tb.) Az átadás megvalósításá­nak konkrét módozataira vonatkozóan * szerződő felek megegyeznek és megállapítják azokat. 2. CIKKELY: A szerződő felek megállapodtak, hogy * szovjet, csapatokat kivonják Poit-Arthnr együttesen használt hadi­tengerészen támaszpontról és Port- Arthur körzetében található létesít­ményeket átadják a Kínát Népköz- társaság kormányának, a japán béke- szerződés megkötése után azonnal, de legkésőbb 1952 régén. A Kínai Nép- köztársaság kormánya megtéri!! a Szovjetuniónak azokat - költségeket, amelyeke! 1945 óta a létesítmények újjáépítésére és építésére fordított Addig Is, amíg a szovjet csapató j kai kivonják és az említett létesít- I ményfilcet átadják, a Szovjetunió és Kína kormánya egyenlő számú kato­nai megbízottaikat nevez kJ, hogy egyesített kínai szovjet katonai bi­zottság alakuljon. Ez a bizcAiság amelyben a két fél képviselői felvált­va lógnak elnökölni, intézi majd Porf-Arlhur körzetének kafonai ügyeit Az idevomaCkozó konkrét Intézkedé­seket jelen egyezmény érvénybelcp- tétől számított három hónapon belül a kínai—szovjet egyesílett katonai bi­zottság lógja meghatározni és végre is hajtja ezeket az intézkedéseket, miután azokat a két kormány jóvá­hagyta. Az említett körzet polgári közigaz­gatásának közvetlenül a Kínai Nép­köztársaság kormánya kezében kell lennie. A ’ szovjet csapatok kivoná sáig a szovjet csapatok elhelyezése Port-Arthur körzetében, a meglevő határoknak megfelelően változatlan marad. Abban ez esetben, ha a szerződő felek valamelyikéit «apán vagy Ja­pánnal egyesült, bármely állam részé­ről támadás éri és a támadás követ­keztében harci cselekményedbe ke­rül, akkor Kína és a Szovjetunió a Kínai Népköztársaság kormányának javaslatéra és a szovjet kormány beleegyezésével együttesen használ­hatják Port-Arthur haditengerészeti támaszpontját, a támadó ellen végre­hajtandó közös harci cselekmények folytatása érdekében. 3. CIKKELY: A szerződő felek megegyeztek, hogy a Dalnyij kikötő kérdését a ja­pán békeszerződés megkötése ulán kel! megvizsgálni. Ami a dalnyijí közigazgatást >Hefi, az teljes egészéheti a Kínai Nép- köztársaság kormányának feladata. Mindazokat a vagyontárgyakat, amelyek jelen’eg Dalnyijban szovjet kezelésben vagy bérletben vannak, a Kínai Népköztársaság kormányának kell megkapnia. Az említett vagyon­tárgyak átvételi mcnkálaíainak vég­rehajtására a Szovjetunió és Kína kormánya három-három megbízottat jelöl ki. Ezekből egyesített bizottság a’akul, amely a jelen egyezmény haJálybalépfcfőí számítolt három na­pon belül meghatározza a vagyontár­gyak átadásánál: konkrét módozatait és miután a két kormány az egye­sített bizottság javaslatait jóváhagyta, a bizottság a javaslatok végrehajtá­sát 1950-ben befejezi. Jelen egyezmény ratifikálása nap­ján lép életbe. A ratifikációs ok­mányok kicserélése Pckingben fog történni. Kiállítva Moszkvában, 1950 feb­ruár 14-én, két példányban, mind­kettő orosz és kínai nyelven. A két szöveg egyaránt kiteled A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnök­ségének meghatalmazásából: Visinszkij: A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának meghatalmazásából: Csu-En-Laj. decemfer 31-ig. Az első fizető« leg­később 1954 december 31-én, a leg­utolsó pedig 1963 december 31-én történik. A hitel kamatainak — amelyeket a megfelelő rész felhasz­nálásának napjától számítanak — ki­egyenlítése félevenként történik. 4. CIKKELY: A Szovjetunió Állami Bankja és a Kínai Népköztársaság Népbankja a hítefetszámofásoik vezetésére külön számlát nyit és együttesen szabja meg a jelen egyezményre vonatkozó elszámolások rendjét és a könyv ve­zetését. • 5. CIKKELY: . A jelen egyezmény aláírása nap. ján lép érvénybe és ratifikálandó. A ratifikációs okmányok kicserélése Peringben fog történni. Megszövegezve Moszkvában, 1958 február i4-én. két példányban. Mind­kettő orosz és kínai nyelven. A két szöveg egyaránt hiteles. A Szocialista Szovjet Köztársasá­gok Szövetségi Kormányának meg­hatalmazásából: A. Visinszkij. A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának meghatakoazásá- bót: Csu-En-Laj. Visinszkij: A nzovjci-kínai $»2iei*2:ddés » legfontosabb tényező á világ» békéjének és de un ok Dáciájának m eg.* *ilá rd átá sá f*a hl — Központi népi kormány Elnök Ura, allami közigazgatási tanács Elnök L ra, Uraim! — Ma (//, nagyszerű oldal Íródott a szovjel-kinai kapcsolatok tör éne­iében. Halclmas jelen, őségű okmá­nyokat írtunk alá: barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést, a kínai Csang-Csung vasútra, Porl-Arlhurra és Dalnyijra vonatkozó egyezményt és hosszúlejáratú gazda­sági hitelegyezményt. Ezek aláírásá­nak hírét nemcsak a szovjet nép, de a béke, a demokrácia és a haladás valamennyi barátja a mélységes meg elégedettség érzésével fogadja. — A barátsági, szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés és az említett egyezmények az egyenjogú­ság, az állami függetlenség és nemzeti szuverenitás elveinek tiszteiéiben tar­tásán alapulnak, megszilárdítják a Szovjetunió népeinek és a kínai nép­nek történelmi kapcsolatait. .4 szov­jet nép mindig mélységes baráti ér­zelmeket táplált a kínai nép, annak hősi felszabadító harca iráni, amely Mao-Cc-Tungnak, a kínai nép vezéré­nek irányításával folyt a hűbéri és imperialista járom ellen. A szovjet nép e harc iránti együttérzésében ab­ból n mély meggyőződésből indvl ki, amelyet J. V. Sztálin, a szovjet nép vezére még 1945-ben fejezett ki — hogy: „Az igazság teljes egészében a kínai forradalom oldalán van". Ez­ért mondotta annakidején J. V. Sztá­lin: Mi együ'.lérziink és együtt fogunk érezni a kínai forradalommal abban a harcban, amelyet a kínai népnek az imperialista járom alóli felszabadítá­sáért és Kínának egy államban való egyesítéséért folytat. — A szovjet nép állandóan kifeje­zésre juttatta a kínai nép felszaba­dítása iránti együttérzését. A Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság kö­zött ma aláírt barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés ki­fejezi mindkét nép törekvését a: örök barálságra és együttműködésre orszá­gaink javára, a népek békéjének és biztonságának megszilárdítására. — Igen nagy jelentősége van a Csan-Csung kínai vasútvonalra, Porf- Arthurra és Dalnyijra vonatkozó lét­rejött megegyezésnek. A megállapo­dás rámutat, hogy 1945 után gyöke­res változások mentek végbe a távol- keleti helyzetben, melyek lehetőséget nyújtanak, hogy újból foglalkozzunk a Csang-Csung vasút, Port-Arthur és Dalnyij kérdésével Ez egyezmény minden egyes szakasza arról beszél, hogy a Szovjetunió a legteljesebb mér­tékben tiszteletben tartja a kínai nép nemzeti függe!.len$ág£% nemzett jo­gait és érdekeit — arról beszél, hogy a szovjet külpolitikát milyen nagy elvek irányítják. — Népeinknek elhatározása, hogy fejlesztik és erősítik a gazdasági és kulturális kapcsolatokat a Szovjet­unió és Kína közöli és egymásnak kölcsönös gazdasági segítségei nyújta­nak, alapjául szolgál annak °z egyez­ménynek, hogy a Szovjetunió hosszú- lejáratú gazdasági hitelt nyújt a Kí­nai Népköztársaságnak. — A Szocialista Szovjet Köztársa­ságok Szövetsége és a Kínai Népköz­társaság közöli a mai napon aláírt szerződés és egyezmény a legfonto­sabb tényező az egész világ békéjé­nek és demokrác!ájának megszilárdí­tásában. Elnök Ur és Miniszterelnök Ur, engedjék meg, hogy e történelmi okmányok aláírása alkalmából — me­lyek szövetségünket, a barátságunkat megerősítik — üdvözöljem Önöket. — Erősödjék és legyen örökös a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége cc a Kínai Népköztársaság népei közölt! barátság. Csu Eii-Laj: A 700 milfüús Kína és Szovjetunió népe*n*»*» o*«'seiogásn «Svam eeő, «mii nem 'ehet legyíéni ligye^méay a Szocialista Szovje* Köztársaságuk Szövetségének kormánya és a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya között a Kínai Népköztársaságnak nyújtani! :> hitdi ő! A Szocialista Szovjet Köztársasá­gok Szövetségének kormánya eleget kíván tenni a Kfnai Népköztársaság központi népi kormánya hitelkeret- mének. A Kínai Népköztársaság kor­mánya abból a célból kéri a hitelt, hogy megtéríthesse azoknak a fel­szereléseknek és egyéb anyagoknak ellenértékét, ameíyeket a Szovjetunió Kínának szállítani hajtandó. A két kormány ezzel kapcsolatban az aláb­biakban egyezett meg: 1. CIKKELY: A Szovjetunió kormáayu hiteti nyújt a Kínai Népköztársaság köz­ponti kormányának, A hitel összege 3C0 millió amerikai dollár. Egy un­cia szín arány 35 amerikai dollár értékkel számítódik. Tekintette! arra, hogy Kina a te­rületén hosszú ideig folyt harci cse­lekmények következtében rendkívüli pusztításokat szenvedett, a szovjet kormány beleegyezett, hogy a hitelt könnyített feltételek melleit. egy százalék évi kamattal nyújtja 2. CIKKELY: Az első cikkelyben említett hitelt $ éven át bocsátják rendelkezésre 1950 január t-élől kezdve, évenként egyenlő egyötöd részenként, a Szov {«{unióból érkező feiszerclé.-.ek és anyagok, a többi között villamos erőtelepek, kohászati és gépgyárak, szén- és ércbányászati felszerelések, vasúti és egyéb szállítási Jelszere, lések, sínek, valamint a Irinái nép­gazdaság újjáépítését és fejlődését szolgáló egyéb anyagok, ellenérté­kének megtérítésére. A ieszeretési és áruszállítmányok összeállítását, mennyiségét, árait-és határidőit a felek külön megegyezés - set állapítják meg. Az ?rak meg. szabása a világpiaci árak alapján lövi"' rik. A hitelnek valamelyik évben fel nem hatznált rézzét a következő évi időszakokban fel tehet hasznain! 3. CIKKELY: A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya az első cikkelyben megjelölt hitelt, valamint annak ka­matait nyersanyag-, tea- és arany- szálfítmányokkal, valamin! amerikai dollárban egyenlíti ki. A nyersanyag- és feazállí imán vök árát. mennyisé­gét és a száttííás határidejét külön egyezményben álinpítúík meg. Az árakat a világpiaci árak alapján szabják meg. A hitel törlesztése 10 év alatt lör- ténik. e ív tizede* egyenlő évi részle­tekben. minden évben Iegkc*őbb A Szov jclitnii/ minisztertanácsának Elnök Ura, a Szovjetunió Külügymi- nisz’er Ura, Uraim! A Kínai Népköztársaság és a Szo­cialista Szovjet Köztársaságok Szö­vetsége ma új barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést írt alá. Egyezmény irl alá a kínai Csang-Csung vasútról, Por'.-Árthur- ról és Dctlnyijról, valamint a Kínának nyújtandó hitelről. Megtörtént a jegyzik kicserélése is. Az említ eil szerződés és egyezmények Kína és a Szovjetunió nagy népeinek létérdekein alapulnak és kifejezik a Kína és a Szovjetunió közötti testvéri barátsú- goi és örökös együttműködést. — A szerződés és egyezmények megkötése különleges kifejezése an­nak a segítségnek, amelyet a Sz'.áiin generalisszimus politikája állal irá­nyítóit Szovjetunió, n kínai nép for­radalmi ügyének nyújtóit. Nincs sem­mi kétség az iráni, hogy Kínának és a Szovjetuniónak ér. a szoros és iga- zi együttműködése a legmélyebb tör­ténelmi jelentőséggel bír és elkerül­hetetlenül óriási befolyással lesz és óriási eredményeket hoz a béke, a kelet és az egész világ népei igazsá­gának ügye száinára. Államaink kö­zötti nagy barátság az Októberi Szo­cialista forradalom pillana’ában szü­letett meg, az imperializmus és a kí­nai ellenforradalmi kormány azonban megakadályoz'a közö lünk a további együttműködési. — .A kínai nép győzelme a helyzetei gyökeresen megváilozlalla. A kínai nép Mao-Cc-Tung elnök vezetése alatt megteremtette a Kínai Népköztársasá­got és olyan egységes államot terem­lett, mint még soha és ez lehetővé teile az őszinte együttműködési ké nagy államunk közöli. Sztálin genera­lisszimusz és Mao-Ce-Tung elnök ta­lálkozása és véleményük kölcsönös kicserélése kövei kéziében ez a lehető­ség reális valóság lelt és a mos! alá­irt szerződés megerősíti Kína és a Szovjetunió barátságát, szövetségét és tani az áílamairík közti barátságot. Ezek a szégyenteljes kísérletek azon­ban véglegesen kudarcba fulladtak. A Kína és a Szovjetunió közötti szerződés és egyezmények különleges jelentőségűek az újjászületett Kínai Népköztársaság számára. Ez a szerző­dés és ezek az egyezmények megerősí­tik a kínai népnek azt az érzéséi, hogy rtincs egyedül és segítséget nyúj­tanak a kínai gazdaság helyreállítá­sában és fejlesztésében. A Kína és a Szovjetunió közölt a kínai Csang- Csung vasútra, Port Arthurrá és Dalnyijra vonatkozólag, valamint Kí­nának nyújtandó hitelre vonatkozólag létrejött egyezmény és azok a levél­váltások, amelyek szerint a sioojc.1 kormány n kínai kormánynak ellenszol­gáltatás nélkül áladja a japán tulaj­donosok állal Mandzsúriában szerzett javakat és a pekingi egykori katonai városrész valamennyi épületét — a Szovjetunió kormányának és Sztálin gencralisszimusznak nagy barátságát juttatják kifejezésre és kétségtelenül igen nagy lelkesedés érzését váltják ki a hinai népben. Engedjék meg nekem, hogy a kínai nép nevében kifejezésre juttassam hálánkat Sztálin gencralisz- szimusznah és a szovjet kormánynak ezért, a nagy barátságért. — Kína és a Szovjelúnió közötti szoros együttműködés áll lenn a béke az igazságosság és az általános bizton­ság jegyében és ez az együttműködés nemcsak Kína és a Szovjetunió érde­keit, hanem kelet és az egész világ népeinek érdekeit is kifejezésre jut­tatja, akik számára drága a béke. és az igazságosság. Meg vagyok róla győ­ződve, hogy szerződésünket, és egyez­ményeinket nemcsak a Kína és o Szovjetunió népei támogatják, hanem, az egész világ Eúladó emberisége is. Csak az imperialisták és a háborús gyuj'ogaióig fordulnak majd gyűlölet­tel az említett szerződés és egyezmé- rryek felé. — A 700 millió lelket számláló Kína és Szovjetunió népeinek össze­fogása olyan erő, amelyet nem lehet legyőzni. Éljen Kína és a Szovjet- úrnő örök barátsága és örök «gyíí.tt~ mőködése! öziáíin eívtás*« megjelent a Kínai NépkÖKíápsasáff moszkvai nagykövetségének fogadásán A TASZ3Z Iroda moszkvai jelentése szerint február 14-én, Vzn-Csla- Szinu. a Kínai Népközlársaság rendkívüli cs meghata'mazotl nagykövei« fogadást rendezett Mao-Ce-Tung, a Kínai Népköztársaság népi ke oiá tiya elnökének és Csn-En-Laj, a Kín ai Népköztársaság külügyminisztere és az állami közigazgatási tanács elnöke tiszteletére. A fogadáson megjelent J. V. Sztálin; a Szovjetunió minisztertanácsé­nak elnöke. A fogadáson szintén jelen voltak többek között Svernyilr, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Molotov, Malenkov, Borija, Vorosilov, Mikojan, Kaganovics, Bulgnnyin, Hruscsov miniszter- elnökhelyettesek, Csernouszov, az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság minisztertanácsának ein ökc, Visinszkij külügyminiszter, Be- gyonnij, a Szovjelúnió inarsallja, Roscsin, n Szovjetunió kínai nagykövete, Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, Kuznyccov, a Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsának elnöke, valamint a sajtó, a tu­domány és művészet képviselői. Kínai részről a fogadáson megjelentek' a többek közölt Lt-Fu-Csnm»* északkeleti kormány elnökének helyettese. Cse-Bo-Da professzor, Sz. Azi­zov, a szinkiangi teriemány népi kormány elnökének helyettese, valamint a moszkvai kínai nagykövetség tagjai. A vendégeik között ott voltak * népi demokratikus államok nagykő vetei is, Iközíiik Szobek András, a Magyar Népköztársaság nagykövete. A szovjet-"kínai szerződés első világvisszhang ja A «zovje! sajtó vezető helyen közli a Szovjetunió és a Kínai Népköz ár- saság között megkö öt! szerződések­ről és egyezményekről kiadói: hiva­talos közlemény: és részletesen közi: azoka’ a beszédeke'., amelyekei Vi­sinszkij szovjet és Csu-En-Laj kina: külügyminiszter mondotl az a.áirás a'ika'mávak A moszkvai rádió szerda reggeli1 és delelő ii adá-ai során löbb ízben ismer:cl'c a hivatalos jelen ést, va­lamin I a szerződés, az egyezmények és a két külügymimisz.cr beszédének szövegé!. A viiág valamennyi rádióállomás« és hírszolgálati ügynöksége részletes beszámolóban ismerte i a Moszkvá­ban megkötött történelmi jclcn'őségü szerződést és egyezményekéi. A lipcsei rádió kiemeli, hogy ffit egyezmény sokban hozzájárult a Ws- ionsági érzés megerősödéséhez <tg egész világon. A Moszkvában megkö­tött egyezmény — folytatja a lipoeol rádió — a béke harcosainak újabb diadala. Az angol-amerikai imperia­listák és a velük szövetséges hatal­mak keserűen látják ebben az egyez­ményben a béketábor megerősödését. kölcsönös segítségét. Az amerikai im­perializmus . vezetése alatt álló impe­rialista tömb provokációs módszerek­kel mindenképpen igyekezett megbon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom