Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-10 / 35. szám

1950 PSBRUÄB í* NAPLÓ Amiért sz állami gazdaságok csatlakoznak a mezőhegyes! kihíváshoz SiefdÜB lasfirtcttflc «a újságok a mezöhegyesieík kihívását. Ezen a na­pon korábban vették belükbe az új­ságokat és később tették le az állami gazdaságok dóig őzéi. Utána gondol­koztak egy kicsit, beszélgették egymás­sal, majd a ■vége rendszerint az lett: „Csatlakoznunk kell hozzál“ Két nap teit et a versen ykihfvfis óta, de már ismeri • németbólyi 'áEami gazdaság minden dolgozója és akár melyiket kérded, mind azt válaszolja, amit Kőhalmi Antal mondott: ^Csatlakoznánk keU hozzá. Ke­lünk is versenybe kell lépnünk, mert amit a mezShegyesiek elmondtak ma­gukról, azt mi is elmondhatjuk. S ha 6k abból, amit elmondtak, azt a kö­vetkeztetést oontái: le, hogy oerseng- ngel kell szolgálniok a többtermelést, akkor mi sem juthatunk más követ­kezetésre.'" Mit ss mondtak a mezóhegyesiek és mennyiben érvényes ez a németbólyi állami gazdaság dolgozóira ist JV1A MAR NEM VAGYUNK ELNYOMOTT JOGN&LKULI csblKdhk, hanem egy sza­bad ORSZÁG DOLGOZÓI.“ Ongora Dezső a püspSkbólyi urada­lomban dolgozott a felszabadulás elfitt. Gőz ekés vott, de talán a gözckie ss húzta kéményeftbeo vastag drótköte­lén a nehéz ekét, mintahogy a papok húzták Gugora Dezsőt * gőzekést Ma Gugora Dezső traktorlsta a német- bólyi gazdaság Mü'llcr-pnszt'ai üzemé­ben dolgozik. Besides megélhetése van, megbecsülik a munkája után, egy év alatt felruházta az egész családot. Most iskolán van. A szovjet Sztalinyec- traktorok kezelését tanulja. „MA SÍÁR NEM ROBOTOLUNK HAJNALTÓL NAPESTIG, KOL­LEKTIV SZERZŐDÉSÜNK VAN, AMI BIZTOSÍTJA SZÁMUNK­RA EMBERHEZ ILLŐ MUNKA­IDŐT/^ Vitai István Babarci Márton 80—100 —120 holdas kulá.knál dolgozott az­előtt Pontosait jenki se tudta soha, hogy mennyije volt Babarcinak, mert bérelt is állandóan a sajátjához és fcupeclkedett is a földdel. Harminc te­henet gondozott etetett, fejt harminc tehén alól trágyázot Vitai kíván a ku- üáknál. Hogy ez mit jelént, arról csak akkoT alkothatunk képet, ha tudjuk, hogy az állami gazdaságokban és a t ermd őcso p or tok ban is, átlag 12 te­henet gondoz egy ember. Ennyit lehet becsületes munkával ellátni. De Vitzl Istvánnak harmincat kell élt. Igaz, hogy félig-meddig bele is rokkant. Ma már kezdi kiheverni ennek az állati kegyetlenséggel való dolgoztatás eredményeit. Ma kollektív szerződés szerint dolgozik. Nyolc óra a napi munkaideje, s ha azon túl is dol­gozik, akkor megfizetik neki a túlórát. 438 forint 20 fillért kap egy hónap­ban, ezenkívül havi 8 forintért kap a családja lakást, minden nap a család minden tagja után kap félfiter tejet, 600 négyszögöl kertet kap éri 40 fo­rintért, fát kedvezményesen, sertést, baromfit tarthat. Mindezt a kollekiv szerződés biztosítja neki és valameny- nyi állami gazdasági dolgozónak. „BETEGSÉG ESETÉN NEM DOBNAK BENNÜNKET AZ UT­CÁRA A SZABAD ÉG ALÄ, MINT A MÚLTBAN." Tóth Gyula «érvvel jött * gazdaság­ba. Világéletében keményen dolgozott, egyszer megerőltette magát. Ha nem kerül az állami gazdaságba, talán éle­te végéig kínlódott volna vele. Kín­lódott volna vele. Kórházba küldték, kioperálták, egy fillérjébe se került. Ma egész emberként dolgozik tovább. * Igen, az élet ma már más. Emberi. Szép és eggre szebb lesz. Ezért érde­mes harcolni, versenyezni. Ezer! mond­ja minden egyes állami gazdasági dol­gozó: Csatlakozunk mi isi A MÁV üzletigazgatóság a példa rá: Ahol egészséges a kapcsolat a Párt és a szakszervezet között, ott jól megy a munka A MÁV PÉCSI ÜZLETIGAZGATÓ­SÁGNAK politikai osztályán Sárvári Wfcály elvtln, a politikai osztály ve­zetőjének beszámolóját nagy »zorga- tomznsl jegyzeteli Varga Ferenc elv­túra a szakszervezet területi titkára. A beszámolón a tea-vf elbont ás rési- teteiről van szó. Varga elvtárs már ejjy EizxMl teli jegyzett, amikor Sár­vári etrtára fejtette la kérctévt —* Megérhették az elé társak? Általános helyeslés, a ráláss, mert a beszámoló érühétő és világos volt. Mindenki megértette a tervfelbontás rész&ct kérd éjeit. Varga eívtárs né­hány szót váftotti Sárvári ciTtárssaíl, aztán megindult az iroda felé. Útköz­ben azon gondoltozóK, hogy mennyi­re megviü.ozoltt a helyzet a vasúton, amióta fe-lállftottáik a politikai osz­tályt. Azóta van gazdája a munkájuk­nak. A gazda pedig a Párt, amely árányfíja, aegtS. eílcnőrzí a szakszer­vezet nmakáját nem nyerhették volna meg a páros- versenyt Miskolccaá szemben És a jó vezetés eredménye-, hogy napról- mapra nő a vasúton az egyéni ver­senyzők «zárna. VARGA ELVTARS JEGYZETE tömör mondatokban be-zómol a poli­tikai osztályon tartott értekezletről és az ott megtárgyalt részletkérdése­ket átadja az üzemi bizottsági fiiká ro-knsk továbbadás végett. Ezután gyorsan elkészítik a kéthetes munka- tervet a tervfeíbontáa részleteinek végrehajtására. Ezt miinden kétkeiben megcsinálják, mert tudják azt, hogy pontos munkaterv segítségével köny- nyebbeu megy a munka. Az értekezlet után Varga etvtár- még figyelmezteti az üzemi bizottsági titkárokat, hogy a kapott szemponto­kat beszéljék át a helybeli pártszer­vezettel. Ezután a termelési felelősökkel is­merteti Varga elvtárs a tervfelbontás részlettervének végrehajtását és a többi res*zortfelelös is megkapja az maga munkakörével kapcsolóiban. így a resszortfelelőső- kön keresztül eljut az utasítás a szak szeavezeti népnevelőkhöz, akik végig­járják az összes dolgozókat és egyen­ként ismertetik előttük * reájuk váró feladatok elvégzését • A POLITIKAI OSZTÁLY és a szak­szervezet között nemcsak a mun'k-a vonalán van meg a teljes összhang, nemcsak itt domborodik ki a Párt vezető szerepe, hanem magáfótértetö- döcn a politikai vonalon is. így pél­dául a szakszervezet nem dönt a kádereik ügyében — nagyon helye­sen — a politikai osztály véleménye nélkül. A szakszervezet minden kér­désben kikéri a Párt véleményét. így dolgozik teljes egyetértésben a vasúton a Pár“ és a szakszervezet, aminek az eredménye meglátszik 3 politikai felvilágosító munkán, az egyre növekvő eredményekben és a mindjobban megszilárduló munkafe­gyelemben. A vasúton a Párt irányí­tásával a szakszervezet jól viszi előre a szocializmus ügyét. Ez a ^ kitűnő együf tmükütífe legyem követendő példa. EGY ÉVVEL EZELŐTT MÉG MAS volt a helyzek A MÁV pécsi üzlet igazgatóságának területe hét megyére terjedt ki. Ezen a hatalmas területen utasításokat a m. vas-utas ok harmincnál több párszer- vezeto működött és mindegyük terü-T^^^*^ tartozót! irányítás szempontjából — \cÁ iű-űedefem, heliiej eJúsztása Emiatt ax Irányítás uem mindig volt# » * egységes. Ezért vált szükségessé, ?, Ai 194?-«! év új mezőgazdasági hogy zz ■ c-igazgató^ág területén | gyfaclmck jegyében zajlott le. Pécs székhellyel polsMrai osztály lé-?0' , . .. tesűljön az üzletigazgatóság területén$ Aa «redmellyek különösen figve- lévó pártszervezetek 'és szakszerve- \ lenweméltóak azokban a kolhozok- zetek irányítására. A politikai ősz-i ban, ahol egész év folyamán s/.igo- táiyt a nrnít év szeptemberében állj- fiúan betartották a mezőgazdasági íottá-k íeL Addig a területi szervezet# _ ,, , . , , . . . . . i szövetkezet sztálini elvet es minden volt az irányadó a vasúton, ana arra? vezetett, hegy -egyes üzemi bizottság er6jükkei 11 torvek teljesítésért és gok túl akartaik nőnj a pártszerve- {túlteljesítéséért harcoltak, ceteken és ők akarlak irányítani. —i A satavropoli vidék Liobknceht- Igy sokszor a szakszervezet akaratja-J körzetének „Vörös Gabonatermelő“ nul is nem a -transzmisszió, hanem a ^kolhoza, ahol valamennyi kolhozpa­raszt kivette részét a terméshozam emeléséért folytatott harcból — őszibűzából holdanként 18.1, napra­forgóból 18 mázsa termést ért el. 1248 MUNKÁSBÓL csak 10 egyétű versenyző, mert a komlói Magasépítő NV-nél nem bontották fel a csoportos normákat Ha betekintünk a komlói Magasépí­tési NV munkájába, nyomban felis­merhetjük, hogy Komlónak ebben a nagyjelentőségű üzemében sok hiba van, amit sürgősen ki kell javítani, különös tekintettél a rövidesen meg­induló építkezésekre. Az első, anri szembetűnik, hogy aimig az egész országban, d)e éppen Komlón a bányánál is, az egyéni ver­senyzőik száma naponta szélesedik — a Magasépl.ési NV-nél alig tíz dolgo­zó csak az egyéni versenyző. Ennek oka elsősorban a vezetőség mulasztá­sa. A Párt, a szakszervezet és az üzemvezetőség úgyszólván semmibe sem vette Pártunk Központi Vezető­ségének legutóbbi határozatát és nem történt egy lépés sem a csoportos normák felbont, ásóra. Az építési NV- nél 1248 munkás dolgozik, ezek közül csak 10 az egyéni versenyző. Tíz mun­kásnak van csak egyéni normája, a többi pedig csapat-normában, vagy óraibérben dolgozik. Ezek a számok elárulják, hogy az üzemi pártszervezet és a szakszerve­zeti vezetők nem igen tanulmányozták az egyéni nr.mkaversny hatalmas je­lentőségéit és nem látják azt, amit Pár­tunk is megállapít egyébként, hogy az építőiparban kell elsősorban foko­zottan kiszélesíteni az egyéni versenyt és a versenyzők számát. A komlói üzem vezetői nem tartot­tak edidig terrismertetö értekezletet sem és arra hivatkoznak, hogy a Ter­vező Intézet nem .küldte le hozzájirk az ötéves tervet. És ugyanígy kifogá­sokkal ütik el, hogy miért nem lehe­tett eddig az egyéni noemáka í kidol­gozni. A dolgozók egyáltalán nincse­nek tisztában teljesítményükkel, nem •tudják kiszámítani az érte járó bért és ennek egyformán oka az üzemi párt­szervezet, szakszervezet és az üzem vezetősége. A pártszervezet nem fplyik be a a termelés irányításába és munkája még anta sem terjed ki, hogy a pártszervezethez tartozó 91 pártta­got megfelelően irányítsa és a főbb-, termelés foltozására állítsa be. Pedig tíz egyéni versenyző eredmé­nye serkentést adhatott volna az üzemi párt- és szakszervezeti vezetők - nek, hogy felbontsák a többi csapat normáját. Ugyanis az egyéni verseny­zők állandóan 200 százalékon felül teljesítenek. Ezek az eredmények is ösztökélhették volna a csapa mórinak felbontására Orosz Gyula p irt titkár és Faragó Sándor Ü. B. titkár elv tár- Bakait, merg ‘ahol a csapatnod mák fel vannak bontva ott az egyéni teljesítményeik emelkednek. A dolgozók között a verseny IrántS érdeklődés megtalálható. De ezt nem’ tudatosítja kellően a pártszervezet, amelynek vezetői sajnos nem érzik át az egyéni verseny kiszélesítésének nagy jelentőségét. A komlói Magasépítő NV vezetősé­gének meg kell változtatnia azt a tart­hatatlan állapotot, ami az egyéni ver­seny terén uralkodik az üzemben és a legsürgősebhbcn lel kell bontania a csapatnormákag még ebbon a hón.ip- ban. ,, „ Megdicsérjük... megróju k... i« ÜZENI HÍRADÓ a verseny szolgálatában „A munka verseny eredmé­nyesebbé tételére gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók a verseny eredményeiről fotya- nuf.osan tájékozódást szerez^ zenek. (A Központi Vezetőség határozatából.) A verseny nyilvánossága egyik igen fontos része a munkaversenynek. To­vábbi jó munkáira serkenti a kiváló eredményeket elérő dolgozókat, ser- kentti azokat, akik elmaradjak. Jó példa ezen a téren a pécsi AVESZ, 'ahol január 20-án új kezde­ményezés született mieg. Üzemi Híra­dót indítottak el. Egy oldalas kis lap, szerkesztőbizottsága mind'en héten összeül és a műnkaversennyel, mun­kafegyelemmel, szervezeti élettel kap­csolatos híreket, tennivalókat megír­ják. A lapokat sokszorosítón lehúz­zák és nemcsak a hangos híradó ol­vassa be, de minden dolgozó kezébe is eljut egy-egy példány. vezetés ree répát töltötte be. AZ JRODÁBAN flUR VÁRTÁK Varga Ferenc eivtársat az üzemi bi- zotbság titkárát, hogy átvegyék a Párt útaxuta'lásá't a tervlelboniás rész- leiéire. Ez így van, amióta a politi­kai osztály felállásával micgva.ósult. A vasutasok valamennyien érzik, hogy azóta sokkal jobban megy a munka, az e ért eredmények sóikkal lej haJíirirtö elvfitt beszolgál­tatott termésrószük mellett is bőven maradt elosztásra. Marta Kudlaja munkacsoportja J például, amely 72 holdon lű mázsa > őszibúzát aratott holdanként, a kol- jlhoztól csak fizetésidegószitóskóppen ií)0 múzsa gabonát kapott nagyobbak. A Párt és a szakszerve­*• együttes jó munkájának köszön-J A mezőgazdasági szövetkezet alap- hető, hogy Sztálin elv.ars születés- f szabályzata szerint a, kolhozban min »lapjára olyan magasra eme.kicdtck az (t]eu évben beszámoló-választó gyü- egyén; teljesítmények. Ez a magyará- ?]£&( tartanak, ahol megbeszélik , a rata« hogy a kétezer tonnás mozgalom ?bevé.telek elosztását. Az elosztásnak keretein belül már ezernél jóval több?nagy szerepe van a kolhoz életében irinyvona'o: indítottak Budctpc ,‘Te. . befolyásolja a kolhoz következő Á poiiliikai osria.y jó munkája néiivü. évi termetesei. A helyes elosztás fu­kozza a kolhozparasztok munkáját, a rossz elosztás viszont a munkafe­gyelem csökkenéséhez vezet. A bevételek elosztása gyakorlati­lag valósítja meg a bölcs sztálini- elvet — a kolhozparasztok személyes érdekeinek a társadalmi érdekekkel való összeegyeztetését. A kolhozok a munkanapra eső kiutalás mértékének megállapíiása előtt gondosan ellenőrzik az álammal szembeni kötelezettségeik teljesíté­sét és a kolhoz alapszabályzatának megfelelően megállapítják a közös gazdálkodás szükségleteit. Minden kolhoznak gondoskodnia kell arról, hogy hiánytalanul elszámoljon az állammal és biztosítsa a termelés fo­kozásához szükséges társadalmi ala­pokat. A tcrjiiészctbenl jövettel inak szétosztásánál nagy figyelmet fordí­tanak a vetőmag és takarmányala­pok létesítésére. A kolhozok figyel­müket főként a vetőmagalapokra for­dítják. de^ természetesen gondoskod­nak egyéb szükségletekről is. így például azokról, amelyeket az alap- szabályzat a rokkantak, öregek és az átmenetileg munkaképtelenek, a katonák családtagjainak segélyezésé­re és a bölcsődék fenntartására irá­nyoz elő. A pénzbevételek elosztásánál is a a kúlkúzúkha n társadalmi érdekek állnak aa első helyen. A kolhoztagok növekvő kul­turális szükségleteinek fedezésére szolgál az is, hogy a kolhoz-alapsza­bályzat pontosan meghatározza az oszthatatlan alapokra fordítandó pcnzlevoüások mértékét A kolhozokban a bevételek elosz­tása gyakorlatilag valósítja meg a szocializmus elvét: „mindönkitől képességei szerint — mindenkinek munkája szerint'1. % Azokat a termékekéi és pénz­összegeket, amelyek az állammal szemben fennálló kötelezettségek tel­jesítése és a társadalmi alapok meg­teremtése után maradtak, munka­egységek szerint osztják szót a kol­hoztagok között. Hogy a- bevételeket a munkaegységek szerint helyesen lehessen eloszt^ti, szükséges a műn kaegységek pontos számontartása A kolhozokban-gondosan ellenőrzik va­lamennyi kolhoztag munkáját magá­ban foglaló munkaegység-tervet. A Bolsevik Párt és a szovjet kor­mány nagy gondot fordít a helyes kiértékelésre és az idejében való ki fizetésekre. A kolhozjövedclmek helyes elosz­tása hatalmas eszköz a kolhozok megerősítésére és erős fegyver ar­ra. hogy a kolhozparasztokat harcra vigye újabb győzelmekért. Miről bejnél az első két szám? ..A decemberi munkaerő létszám 11 száza­lékos emelkedést mutatott, a termelés si érték viszont 25 százalékkal emel­kedett — mondják el az ekrő sorok az üzem egyik legújabb eredményét. A termelési érték ilyen mérvű emcU kedése a munkoverseny kiszélesedéséi nek köszönhető" — folytatódik to­vább, aztán külön sorban szembcszölrt nek a fekete belük: „Lépj te is vers senybe, fejezd be gyorsabban, jobS munkával az öleves tervet...“ fis elindították aa üzemi híradó ál­landó rovatéit h: „Megdicsérjük megrójuk", Az első híradó Nagy György IcovXa esőé, Ham-mar Mátyás szerelőt, Ab berkovit-s Nándor lakatost, Drágor J<b zsef festőt, Schvarcz Mátyás lakatost, Til-lai József méröszabályozót, l.ajo* Ödön mérójaritót, Hantai Jáno» sze­relő';, Francsics Kálmánná ssímlázSt, Barna József és Szabó István pénzbe^ szedőket dicséri « munkav-ersenyben felért kiváló teljesítményeikért. Külön (I dicsérik Bernhardt Tibor űjűmtmkást, alá 290 százaiéira* leíjesftiHényt \ ért el. De megleli a „fekete“ rovat I*. Andrási Alcdámét, Bánköri József­nél, Tófh Lászlót, Gelencsér Jenőt éi Deckleva Lehelt, Hart Józsefeit sorol­ja, akik még srízsrázntékot sem ér­tek cl. Megrója az frzami híradó azokat is, akik arról beszélnek, hogy a munkás juk „olyan különleges", emiatt nemi vehetnek részt a versenyben. Akad azonban hiba is az üzemi hír- adóban. A munkafegyelem rovatánál p me/jírják, hogy január 1—20-ig 413 percet késeit 43 későn jövő, de még fa nevüket sem frja ki, csak m-ejjf«» nyegeti őket, hogy „legközelebb a n«s íveket is nyilvánosságra hozzuk, J De azért akad csipőscbb tnegiegr- izés is. mint például: ,Kiváncsiak na- jgyünk, hogy gondolja Takács elviért fokozni teljesítményét, amikor mun­kaidő alatt kerékpárt javít...‘‘ S nem feledkezik el az üzemi híra<$4 a komplex-brigádról, újítási érteke*- lelről az ipari tanulókról sem. Az AVESZ „Üzem! Híradó“ jó úton indult el, de vigyázzanak, hogy a rt>- ? vatok ne váljanak unalmassá, ne 1*. ? gyének mechanikusak, hogy a szak­szervezeti és egyéb szervezeti hírek továbbra se önlsék el a kis üze­mi lapot, hanem úgy ahogy indultak, az üzem munkaversenyéi, a többié»- melést szolgálják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom