Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-09 / 34. szám

19.50 FEBRUÁR 9 WKPL <5 Tudhjk, hogy a Párf nem feledkezik meg rólunk Két városi alkalmazón elmondja, hogy mit jelent nekik a fizetésrendezés Mér dolgozik a pécsi városházán a bizottság. hogy a dolgozókat a minisz­tertanács rendeletének megfelelően az új illet ni íny rendszerbe besorolja. Osz­tályról, osztályra, do'gozőkról, dolgo­zókra kerül sor és így majd megtár­gyalják Késmárki Mihály, vagy akár Kovács Vince besorolását k. —megtárgyaltuk velük az ii- §$j I letményrendezás kérdését, — Mindketten 14 éve vannak városnál. Az egyikük. — Kovács Vin­ce — betanított munkásként dolgozót!, jelenleg meg bérelszámoló. Fizetése 290 forint volt meg a lakbérpótlék. Most. az előmunkáscsoporthoz kerül, 560 formt lesz a fizetése és ebből per­sze már töbre telik. Erről így beszél Kovács elvtárs: — A megnövekedett fizetésből már gond nélkül meg lehet élni és jut sok olyasmire is. amire eddig csak szűkö­sem jutott, Nagyon örültünk a minisz­tertanács rendeletének és örömmel mondtuk valamennyiem hogy érdemes roll jól dolgozni és én még hozzáte­szem, hogy tanulni is. Magam is a dolgozók iskolájába jártam és tavasz- ezal tovább folytatom a tanulást. Késmárki Mihály tizennégy évet az utcán töltött, de nem mint munkanél­küli, hanem a mindenkori gyerekek irigyelt hőse. aki a nagy ntcahengcrt vezette. Az 1. számú tiiihenger gépésze volt nyáron. Télen meg valami mást csinált, mert sok mindenhez értett és így ezen a té­len a városházán a fűtőbei'endezést szereli. Van is most meleg minden hi­vatali szobában. — Tizenhét fok van odakint is — mondja. Ez azt jelenti, hogy közeledik a tavasz, közeledik az az idő, amikor felpattanhat nehézkes paripájára, hogy elsőnek dübörögjön végig az ötéves terv új útjain. Ez a tavasz más lesz. mint a tavalyi, pedig a tavalyi is szebb és boldogabb volt, mint az azelőtti. Késmárki elv- lárs ezt szósz-erint így fogalmazta meg. Műk isi, hogy sorsunk johbra- lordulása, életszínvo­nalunk emelkedése a hároméves és most már az ötéves terv­től fiigg. Soha, de soha azelőtt nem volt az, hogy a nemzeti jövedelem nö­vekedése együtt járt volna a dolgozók jövedelmének növekedésével. Most így van. — Nettem eddig ‘460 forint volt a. havi fizetésem, most előreláthatólag 750 forint lesz. — Persze nem volt egyszerű dolog a 460 forint jó beosztása. Lakbérre 36 forint ment. Kéthetenként vittem haza a pénzt, a feleségem ilyenkor bevásá­rolt fűszerárút előre. Malacot nevel­tünk és így disznót öltünk, úgy hogy húsfélére most nincs gond. —- Két lénycan van, az egyik 17 éves ás a tanítóképzőbe jár, a másik 12 éves és a hatodik általánosba jár. El­sősorban nékik vettünk ruhát, jobban mondva ruhaanyagot, mert a feleségem maga varrta meg, cipőt, harisnyát. I ,----—------------hogy könnyű dolog vo lt eddig a Hze- ---------------------tésből megélni, de megvoltunk zokszó nélkül. Igaz-e Vin­ce? Kovács Vince szaporán bólogat rá; — Tudtuk, hogy a Párt. nem feledke­zik meg rólunk. — Most majd még jobban igyek­szünk dolgozni — folytatja Késmárki elvtárs —, hiszen elég fontos a mun­kánk Komplex-brigádot, alakítottunk a műszaki értelmiség bekapcsolásával és én még külön elvállaltam az összes vá­rosi épületekben a vízvezeték szerelé­sét, javítását.. Ezen kívül még másod- magammal egy újításon tőrjük a fejün­ket a színház fűtőberendezésével kap­csolatban. azután március elsejétől már cn sem csak mint szerelő, de mint né­ző is eljutok a színházba. — Jut majd arra is, mert az ötéves tervben már fokozottan megbecsülik a munkát és a műszaki tudást. Nem lesz már többé olyan nagy gond a fizetés beosztása, hiszen gondoskodik rólunk a tervgazdálkodás. Ez a legjobb beosz­tás . .. Nem lehel megállni a féiúmn A pécsi Bőrgyár valamennyi műhelyében fel kell bontani a csoportos normákat A csoportos norma egy fi; kér él; kö­tője a munka versenynek. Pártunk rá­világított erre a hibára és üzemeink­ben az ötéves terv közéletével — egyes helyeken már előtte is — megindult a csoportos normák felbontása. Megin­dult a harc a kerékkötők eltávolítására Gyári;ar hangzott el, hogy .lehetet­ten“, hogy sem idővel nem győzik, de technikailag sem megoldható. De a forontot áttörtül; egy, aztán két s mindegyre több helyen. A Pécsi Bőrgyárban is. Az apróbö- rös műhelynél kezdték. Tizennégy kü­lönböző munkát végző ember dolgo­zott egy normával, csoportnorma, cso­port elszámolás szerint. Most n lehető legkisebb egységre osztva, négy-négy, ilictve két-kél munkás dolgozik egy normával. Mi az első eredmény? Az, hogy az eddigi 121—125 százalékos műhely átlageredmény Január hónap­ban 142 százalékot ért el. Vagy -menjünk tovább, nézzük meg a krómos faragókat. Hét ember dol­gozott egymás mellett. Külön gépeken külön anyaggal, inégis egy, csoportos normával számolták el őket. A máso­dik állomás ez a műhely volt a fel­bontásnál. Az eredmény itt sem cse­kély és itt sem váratott soká magára. A faragócsoport tagjai elsőnek alakí­tották meg az üzemben a 200 as bri­gádot, de rövidesen már háromszáza® teljesítményt érnek el és büszkén vi­selik majd a háromszázas brigád ne­vét. Teljesítményeiket naprólnapra emelték. Hogy indultak el a Bőrgyárban az új eredmények felé? Az üzemi három­szög kezdte meg a munkát. Megvitat­ták, melyik műhelyben kezdhető el legkönnyebben. Azután a kisüzemi há­romszöggel tárgyaltak az időmérők, üzemvezetők. A szakszervezeti bizal. raial; ülésén felhívták az elvtársakat, hogy felvilágosító munkájukkal győz­zék le a helytelen szolidaritásból szár­mazó, a munkások részéről megrujil- aánuló idegenkedést. A csoportos normák felbontásánál kiderült az is, hogy az egyes munka folyamatokat több ember végzi, mint amennyi szükséges, kevesebb létszámmal is elvégezhető Ugyanaz a munka. Felütötte a tejét az üzemben: hogy így sokaknak nem lesz munkájuk, ezek kikerülnek. A Párt, a Szakszervezet felvilágosító munkával sietett az üzemvezetés segítségeié. Rá­mutattak arra, hogy a sztálini műszak fényes bizonyíték: a jelentős többlet- termelés nem okoz mnukanélkidiséget, hanem megszünteti « gyáron belül: munkanélküliséget, a: átcsoportosítá­sok után emelkedett a mankó termelé­kenysége. ■ Nézzük tovább. A boxos-föcsölök (a bőröket a kellő színű festékkel perme­tezik be) lizenketten dolgozlak egy csoportban. Most a csoportos norma felbontása után c gyegg pár dolgozik együtt. Az egyik rakja fel a bőröket, elszedi, kocsira akasztja azokat, a má­sik pedig állandóan a géppel dolgo- zik. Az eredmény itt is több kiugró teljesítmény. Czárt Ilona elvtársnő pél­dául a sztálini műszakon 310 százalé­kot teljesíteti, s azóta is ISO—l!)'i szá­zalékos teljesítményt ér el. A cseres-műhelyben negyvenkettőn dolgoztak egy csoportban. El sem le­het képzelni, hogy negyvenkét ember egyformán dolgozik. A normát itt is felbontották. De a bőrgyártás.speciális műveleteinél fogva az. egyéni normát jelenleg még nem sikerült elérni. mert a hatalmas bőröket egy ember átemelni, kitermelni, a bőrökkel teli csillét tó-lni nem tudja. A normát is felbontották kisebb 10—l'r—6—2 tagú csoportokra. A mezőhegyes! kihívás Ajs ipar frontján nap mént nap születnél; a hatalmas teljesítmé­nyek, sztahánovisiák döngetik a normákat és teljesítik túl, némely esetben két-háromezer százalék­kal. Eredményeik boldoggá tesz­nek, forró lelkesedéssel töltenek el mindenkit, akiknek szívügye orszá­gunkban a szocializmus építése- Lelkesedéssel töltenek el és arra buzdítanak, hogy kövessük őket. Példájuk nyomán egyre többen szállnak versenybe, és egyre töb­ben érnek el kimagasló eredménye­ket. Példájuk azonban nem marad meg az ipar keretein, belül. Túlnő azon, kitör a gyárak falai közül, ki a széles mezőkre és magával ra­gadja a falvak dolgozóinak leg­jobbjait is. így született meg az a verseny- felhívás is, amit a mezöhegyesi ál­lami gazdaság dolgozói intéztek az ország valamennyi állami gazda­ságának dolgozóihoz. Természete­sen mit sem ért volna a sztahano­visták példamutatása, ha legna­gyobb mezőgazdasági üzemeinkben meg mindig ispánok hajtanának béreseket, s a nagyobb jövedelem, ami a nagyobb termésátlagok nyo- Tnán keletkezik degencrált arisz­tokraták, vagy spekuláns nagybér­lők hasznát szaporítaná. Nem. En­nek a versenyfelhívásnak, mely minden bizonnyal elindítója lesz az összes állami gazdaságok ver­senyének, előfeltétele volt az, hogy „ma már nem az urak földjén" dolgoznak a mezöhegyesi és a töb­bi állami gazdaságok dolgozói, ,,hanem azon a földön, amely min­den időkre a dolgozó népé lett".. Igen, ez volt a legfontosabb elő­feltétele a' versenymegindításának. Az, hogy az állami gazdaságok dolgozóknak viszonya megváltozol a termeléshez és ez tudatosult f* bennük ,Munkánkkal ma már dol­gozó népünk boldogulását és gya­rapodását segítjük elő, saját elő­tűnhet tesszük jobbóT — mondják a fentiéket bizonyítva versenyfel­hívásukban a mezöhegyesi állami gazdaság dolgozói­Tudják, hogy munkájukal a dol­gozó nép javát és saját életük szobbétételét mozdítják elő, de ugyanakkor azt is elmondják, hogy életük már ma is sokkal szebb, mint valamikor is volt. Kollektív, szerződésünk van, betegség esetön nem dobnak az utcám, fiáink, lá­nyaink iskoláim, sőt egyetemre járnak, beleszólásuk van a gazda­ság vezetésébe — írják. És ez az élet még sokkal szebb, sokkal jobb lesz a versenyek, ég a verse­nyei; eredményeképpen előálló rao- ga-sabb eredmények nyomán. Azt is tudják, hogy mindezt a Szovjetuniónak, a Pártnak, Rákosi elvtársnak, a munkásosztály támo­gatásának köszönhetik, s hrvgy mindezt úgy tudják meghálálni, ha versenyt indítanak a többtermed cs­ért. Ilyen gondolatokkal fogták ke­zükbe a tollat a mezöhegyesi ál­lami gazdaság dolgozói, hogy ver­senyre hívják az ország összes ál­lami gazdaságát. Kihívásuknak minden bizonnyal hatalmas vissz­hangja lesz. Biztosak lehetünk benne, hogy rövidesen nem lesz egyetlen egy állami gazdaság se Béldunántűlon, amelyik ne venné - fel a versenyt a mezőhegyeriekkél, a tcbbtermc.léícrt, az ötéves terv túlteljesítéséért, a szocializál tw építéséért. Nem nézik már idegenkedve az idő­mérőket, ha megjelennek a műhelyek­ben. Tudják, hogy a norma felbontása jobb munkafeltételeket — nagyobb ke resetet, magasabb termelékenységet jelent. A Bőrgyárnak vannak eredményei De még nem tettek meg mindent, omit már meg lehetett volna tenni. Például az igen könnyen felbontható nagyme- szesi műhely csoportnormáijioz még nem jutottak el és még hátra van a talpas, biankón műhely. Az üzem dolgozói mindegyre nkább látják a csoportnormák felbontásának helyességét. Most os időmérőkre, Nagy József elvtársra. Szabó László Sziksziy Pál, Párkányi József időmé­rőkre, az üzemvezetésre vár a feladat, hogy a megkezdett jó úton tovább folytatva munkájukat, a többi műhely­ben is felbontsák a normákat. S ezen túl, minden nehézséget leküzdve töre­kedjenek arra, hogy az eddig már ki­sebb egységre felbontott csoportos normákat átszervezéssel, új munka módszerekkel, gépesítéssel egészen az egyénekig felbontsák. c4(tii('ől a khfdő'weh hzszéhieJz Az Újító Kiállítás kijáratánál el­helyezett asztalnál egyre gyűlnek a kérdőívek. Naponta többszáz lap kerül a kiértékelő bizottság kezébe, hogy azt a sok tapasztalatot, ötle­tet, javaslatot, amit a kiállítás meg­tekintő! a fehér lapokra vezettek, felhasználják s tovább fejlesszék az Újító Kiállítás anyagát. Miről beszélnek ezak » kérdő­ívek? Miről beszélnek azok, akik már látták a kiállítást. „A kiállítás minden egyes darab­ja a magyar munkásság tudását, élni akarását tükrözi vissza’’ — írja Baranyai József, a Sopiana gépgyár egyik munkása. jozipovics Gyula postamester egy satuba s?.orítható csőhajlítóról ír. így fejezi be: „Ezek a kiállított tár­gyak segítenek bennünket egy fej­lettebb termelési rend megvalósítá­sához, a szocializmus építéséhez.. „Ha visszamegyek munkahelyem­re, kérni fogom, hogy vezessük be az 1159. számú újítást, az elzárható köpenyes lámpát. Ez sokkal veszély­telenebb, mint a mi benzinlámpánk, mely a metán megállapításánál ve­szélyt is rejt magában, mert ha hirtelen felemeljük, lobogni kezd és igen tűzveszélyes... ' Ezért sokkal jobb és biztosabb az újítás folytán, AZ „1620"-AS ESZTERGAPAD ! — amelyen a legjobb esz-legályosok legmerészebb kívánságai válnak va­lóra. A „Vörös Prole.ár“-szerszámgyár igazgatója is azon a véleményen volt, ( hogy a munkásoknak ilyen eszterga- padot kell adni, A legtapasztaltabb esztergályosok, mesterek, gépjavítószerelők, műszeré­szek. mérnökök és tervezők gyűbek össze megvil atni, milyen legyen az Új pad. Úgy döntöttek, hogy olyan pa­dot készítenek, amely könnyen kezel­hető, menetóra van rajta a hosszesz- ícrgáláshoz és a késtartó is tökélet e­sebb az eddiginél. Nyomban nekilát­tak a munkának. Természetes nagy­ságban elkészítették a modellt cs mi­kor már minden próba tökéin.es ered­ményt hozott, a „Vörös Proletár“-gyár laboratóriumában összeszerelték az el­ső ,,1620'-as egyetemes, elektrokopi- rozó, csavarmenet váltó esztergapadot. A tömör, szép formájú orsóhoz, a három fekete ebonit átkapcsoló és a megvilágított skála, nagy rádióvevő készülékre emlékeztet. Az ágy hátulső része felelt* kisebb derékszögű ház lát­ható, a beépített átkapcsolókkal, vil­lamoskészülékekkel. Ez a kopirozó- szerkezet. Azok előtt, akik a régi esz tergjapadokat ismerik, feltűnt, hogy Dorogom indul meg ez első bányász sztahanovista isíiofa A közeljövőben Dorogon megindul f Az ombercK feszülten ngyeceK az - ^esztergályos munkáját. Az utolsó for- 1 * “ács füstölögve ha jlott vissza a kés 1 * mellett A befogófej leállt. Az esz­tergályos zubbonya ujjával megtörő!- i a te izzadó homlokát és lelkes izgalom- 1 | tói elfúló hangon kérdezte: ] f — Mennyi? — 6 perc 40 másodpere! — hang- i zott a válasz. s ? noríK,je»’ics soha nem látott i ^rekordjának híre —2 óra 45 perc he- ] r lyctt 6 perc 40 másodperc alatt ké- < vszítette el a munkadarabot — pilla- 1 ynartok alatt bejárta az egész gyárat. I Á Aztán szélsebesen terjedt a hír to- ; ivább, egész Leningrádban, szerte az I ^országban, sőt még annak határain i 5 túl is. f Borfkjevics elment a minisztérium- i íba, eimond'la a miniszternek, újfajta £ esztergapadot kell készíteni, hogy az : f eddiginél is sokkal nagyobb vágási se- 1 hességet is elérhessenek, a A fiatal esztergályos nem önmagá­dra gondolt. Módszerét már a Szovjcí- ^unió sokezer esztergályosa elismerte »és követte, de a régi padok képtele­nnek voltak a gyorsvágó szlnhánovis- fták teljesítményét követni. ^ Olyast «vs/.»őrsal*i*do* Udí ^készítenünk — mondotta Borikjevics, eizarricuo Köpennyel ruumti ianr-j pa“ — írja M-artosics József póa*-J bánya telepi aknász. ' fi Vafteai Sándor, a püspökbólyd állami gazdaság traktoristája & cse­rélhető késtartóról ír: „Gazdasá­gunk lakatos üzemében gyalugépül*- kön alkalmazható lenne az új renib- szerű, cserélhető késtartó, melyet a. győri Cseper István talált fel. Ezzel a gépjavításoknál sok időt tudnánk megtakarítani, és ez a sok idő tors kintélyes pénzt jelentene gazdasá- gunk részére. Ezért be is fogjuk ve­zetni .. Várszegi Pál, a püspökből yi ál ki­mi gazdaság n ö vény termelési bit* gádvezetője a gabonafelmérő szelék- torgép teljes nagyságának méreteit szeretné tudni, mert ezt is használni tudnák a gazdaságban. A vegyiipari iskola fiataljai levő- . let írtak: „Megvitattuk as újításo­kat és fontosságúidat. Ezek az újítá­sok sok hasznot hoznak az ország­nak. Ixfi tanulók lelkesedéssel for­dulunk az újítók felé és azon lgyeJ%* szünk, hogy munkánkat mi is az újító szemével nézzük. Ez a kiállí­tás igazolja a magyar munkások szeretetét hazájuk iránt, alcik újítá­saikkal magasabbra emelve a ter­melékenységet, elősegítik az élet­színvonal emelkedését, a szocializ­mus építését S így folytaiba triónk a sort. Déf- dhmánttSl dolgozói, üzemek, gyárak küldöttei, ifjúmunkások, Ipari tanu­lók, szakmunkások sorai beméinek a kiállítás nagrj-szerűségéről, mcJy^ nek minden egyes darabja ötéve» tervünk sikeres megvalósítását se­gíti elő. manyziK a renget eg seDcssegvaiio ro- . gantyú és hiányzanak a bonyolult táb-i lázatok. | Az új pádon az összes eme!-' tyfíket néhány gomb helyettesíti- Ha meg kell változtatni a főorsó for- ; dulatszámát, egy gomb lenyomására, megjelennek a percenkénti fordulat-( számok a megvilágított skála mutató-1 vonala mögött: 1500, 1700, 2000, 2500.1 Nikolaj Pavlovics Larovjev állt1 elsőnek az új alkotás mellé. Elfor­dította a kapcsolót, a mozdulat nyo­mán kis zöld lámpa gyűli ki. Az esztergapad működésbe lépett. Az ,,1620“-as esfzergapad minden várakozásnak megfelelt. Magas tel­jesítményt, nagy sebességet és a keze­lés tökéletes egyszerűségét egyesíti magában. Az első sztálini ötéves terv éveiben a szovjet gépkonstruktőrök kitűnő esztergapadot, az ú. n. ,.DIP“-típüst hozták létre, Bortkjevics és gyorsvágó sztahanovista társai teljesítménye mel­lett ez a kitűnő gép elavult. Ma mar a? ,.l(j20“-tipii5Ú eszterga­padon dolgoznak a Szovjetunió gyors­v n rf n - o d 71 p r rí n 1 v n « a i 15 napos bentlakásos iskolában minit* egy 30—40 kiváló bányász szlahánovis* fia vesz majd részt. A sztahánovista is­kola előadói sorában az ország legki­válóbb bányász szakemberei — mérnö­kök, egyetemi tanárok — szerepelnek, akik naponta két műszaki tárgyú elő­adáson a bányaipar és a bányakutatás legújabb tudományos eredményei: is­mertetik meg a sz'ahánovistákkal. A 'tanfolyam résztvevői naponta hat órán [át tapasztalatcsere keretében adják írt > munkamódszereiket egymásnak és I 'dorogi bánya dolgozóinak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom