Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-08 / 33. szám

4 me rmsDXX $ A haladószellemű franciák keményen harcolnak a lélekmérgező, burzsoá szellemű irányzatok ellen Henri Lefebvre a nagynevű francia fi'ozófus előadása a pécsi egyetemen Hétfőn este tartotta meg előadását Pécsett Henri Lefebvre, a nagynevű marxista filozófus és esztéta, az egye­tem aulájában. Lefebvre egyike azok­nak a haladószellemű franciáknak, akik a nép felszabadulásáért dolgoz­nak Különben az „Institut de la Re­cherche Scientifiquc" munkatársa és a „Nouvelle Critique" című lap szer­kesztőbizottságának tagja. Lefebvre *Küzdelem a reakciós és kozmopolita irányzatok ellen a francia szellemi életben" címmel tartotta meg francia-nyelvű előadását, amelyre nagyszámú közönség gyűlt egybe. Dr Boros Béla elvtárs rektor nyitotta meg az előadást s bevezetőjé­ben kifejtette, hogy csak a társada­lombölcselet maradi gondolkodóit elé­gítik ki az idealisztikus magyarázatok — örülünk — mondotta régül —, hogy meghallgatják azt az elvtársat, eki Aragon, Cachin e a többi élenjáró, baladószellemfl franciával küzd népe felszabadításáért. Ezután következett Henri Lefebvre elvtárs előadásai A haladószellcmü francia polgár a marxi-lenini ideológia alapján egyesí­ti magában a legnemesebb hazafiságot és a nemzetköziséget ugyanakkor, ami­kor a francia burzsoázia behódol az amerikai imperialistáknak ás sovinisz­ta módon viselkedik' minden keletről iött hatással szemben. A munkásosz­tályhoz hű értelmiség a munkásosz­tállyal együtt értékeli át a múlt szel­lemi értékeit Cél: a szocialista rea­lizmus. Franefaorsz.lgrban született a legtöbb meafizíkai elméleti a töme­get ez nem érdekli. A burzsoá ideoló­gia lólekmérgezéssel harcol a munkás- osztály ellen és a francia újságírók jó- móbányának lelkiismeretlensége segítő­társuk ebben. Egymásután jelennek meg a gyermekek szánjára újságok és könyvek amerikai módra, silány törté­netek, gengszterhistóriák, erotikus ar­cátlanságok stb. A nehéz anyagi hely­zetben lévő francia szülők megveszik ezeket a gyermekek és a serdülő ifjú­ság számára, mert olcsóságuknál fog­va ezek a hozzáférhetőbbek. A fiatal­korú bűnözök száma lényegesen meg­növekedett az olvasmányok -hatására. Nagyon divatos az amerikai kezdemé­nyezés is, hogy a világirodalom nagy müveit átírják, lerövidítik, (Pl. Kare­nina Annát) és ezzel teljesen megha­misítják a nagy írókat. Kiadták az amerikaiak az evangéliumot is; rövid formában s hogy tetszetősebb legyen, Jézus Krisztus a végén feleségül veszi Mária Magdolnát — Az amerikai befolyás lsen erősen érvényesül a francia sajtóban ia. Álobjéktivizmust hirdetnek, amely­ben közvetlen tapasztalathoz ragasz­kodnak s a legeik ópesz több hazúgságo- kat gyártják. Például tudják, hogy a wépá demokráciákban egyre nagyobb szerepet kapnak a nők. Erről a „Ca Soir" című lap is beszámol és a cikk alatt két csinos nő fényképét közük, papi ruhában, amint éppen magasra tartják az áldoztató ostyát. Szöveg: „A népi demokráciákban (Csehszlová­kiáról van szó) nőket is kineveznek papoknak". \ —‘Nálunk most ideológiai, politikai, irodalmi harc folyik a burzsoák ellen. Amazok kedvenc iránya az egziszten­cializmus. amelynek főpapja Jean Paul Sartre. Persze a haladó értelmiség küzd is ellene. A Párt legfontosabb feladatai közé tartozik most, hogy marxista- leninista vonalon kidolgozza a különböző tudományokat és átérté­kelje a művészetet. Az előadás után kérdéseket tettek fel a hallgatók, amelyekre Lefebvre egyenként válaszolt- A nagyszerű elő­adót hosszasan ünnepelte a lelkes hall­gatóság, éltetve benne a megszemélye­sített haladószellemü Franciaországot. A MINSZ elnökségének felhívása as MflH sportmozgalomra ftiUtriatiőK meg a m»,óságot így alakult ki Földünk mai arca A földtörténeti újkor az eddig tárgyalt korszakok között a legrövi­debb. „Mindössze” 65 millió évig tartott. Két részre tagoljuk: har­mad- és negyedkorra. A harmadkorban alakul ki végleg Földünk mai arca: A korszak ele­jén ugyan még Európa déli és ke­leti részét a Tethys, az őstenger bo­rította, azonban az idők folyamán kiterjedése mindig kisebb területre korlátozódott. Beig:nm, Franciaország, Magyarország, Anglia területét még jég fedte a harmadkor derekáig, majd olva­dás után beltengerek, később ta­vak lepték el ezeket a területeket és csak a korszak végén alakultak ki a mai földrajzi viszonyok. A hegyképződés (is természetesen a tűzhányótevékenység Is rendkívül élénk volt ebben az időben. Felgyü- rődik az Alpok öt csoportja és a Pireneusok. Hazánk területén is nagyok a változások. A Kárpátok jobban ki­emelkednek, az Aljöld viszont le­süllyed. A tűzhányótevékenység eb­ben a korszákban Magyarország te­rületén a legerőteljesebb, — világ- viszonylatban is. Az újkor elejére esik a tatai és a dorogi szén kelet­kezésének ideje. A salgótarjáni és várpalotai barnaszén születésének időpontja'viszont a korszak dere­kára tehető. A beszakadt, körülzárt medencék­ből a tengervíz elpárolgott, így jöt­tek létre a sótelepek. A kőolaj­mezőknek ugyancsak ezek a föld­történeti események vetették meg az alapjait. Míg a földtörténeti újkor 65 millió éves terjedelméből a harmadkor 64 mjfflió évet vesz igénybe, addig a negyedkor csupán egy millió évet fogad be. Szintén két részre oszt­ható, diluviumra, vagy jégkorszak­ra és alluviumra. A diluviumra is jellemző jegesedés oflpait egyízben már fejtegettük, most azonban rá kell mutatni az el­jegesedésnek még egy valószínű okára, a Föld tengelyének változó helyzetére, A legvalószínűbb azon­ban az, hogy az eljegesedésért vala­mennyi eddig feltárt okot nem kü­lön-küiön, hanem együttesen kell felelőssé tennünk. Maga a jegesedés nem egységes. Külön kell választa­nunk a sarkokról az egyenlítő felé terjedő jégmezőt, a havasok glecs- csereitöl származó völgyi eljegese­déstől. Maga a jégkorszak sem volt egységes, egyes vidékektől függően 1—2—4 stb .jégkorszak közötti fel­melegedő szakot, — fázist, — külö­nítünk el. Az Alpokban például négy ilyen fázisról tudunk. Ezekre a jégmentes szakaszokra a hordalé­kok rétegződéséből következtetünk, mely törmeléket a jégár magával vonszolt. Jég borította Európa északi ré­szét, Szibéria kivételével Ameriká­ban az Európainál jóval nagyobb kiterjedésű jéggel borított területre következtethetünk. Megállapították, hogy egy-egy el­jegesedésnek az időtartama 10— 12.000 év volt, a jégkorszak közti fá­zisai három-négyszer ennyi ideig tarthattak. Egyes tudósok ezekből az adatokból az elkövetkezendő jég korszak valószínű időpontját igye keznek meghatározni azon az ala­pon, hogy a mi időnk is tulajdon­képpen jégmentes fázisba esik be. Napjainkban is tart és körülbelül 20 ezer évvel ezelőtt kezdődött a földtörténeti újkor né­gy edkorának második szakasza, az alluvium. E korszak kezdetén már teljesen azonos volt Földünk képe a maival, ebben a korszakban a földkéreg vál­tozásait nem a vak véletlen, — a természet fogja szabályozni és ala­kítani, hanem a gondolkodó ember. negyvenezer fcuStiiregyiitte a falvakban Az orosz föderáció területéti jelenleg kb. 40 ezer kultúrcsoport működik, több mint félmillió taggal. A kolhoz- parasztok ennek eredmény ekén’ rend- szeres zeneestéket, hangversenyeket hallgathatnak és láthatják a színpadi müveket. A kra sznod ári vidék kolho zainak és szovhozainak kultúrcsoport jai is kiváló munkát végeznek. Város; színművészek is segítik a falvak szín­játszó csoportjait. A MINSZ elnöksége felhívást inté­zett a magyar fiatalokhoz. A felhívás­ban kiemeli, hogy ötéves tervünk si­kerének legfőbb előfcJ.éte’e a tartós, a kóló béke biztosítása. A békéért folytatott harc megköveteli ifjúságunk­tól hogy a becsületesen és jól végzett munka mellett felkészüljön a béke fegyveres védelmére is. Ebben segíti a dolgozó fiata'oksít a Munkára Harc­ra Kész sportmozgalom, amely bizto­sítja a fiatalok számára a rendszeres testedzést, a sportolás lehetőségét, minthogy a béke védelméhez életerős. edzett ifjúságra van szüldsége hazánk­nak. Ezért minden becsületes magyar fiatalnak, 'aki becsületesen fel akar készülni a reá váró feladatokra, részt kell vennie a Munkára Harcra Kése sportmozgalomban. Ezzel is be kell bizonyílania, hogy valóban hozzá altar járulni ifjúságunk boldog jövőjét épí­tő ötéves tervünk! sikeréhez, való­ban dolgozni akar azért, hogy ifjúsá­gunk a termelőmunka rohamcsapatává ■ váljék és készen áll arra, hogy kemé­nyen harcoljon a békéért Magyar sporfbeli és erkölcsi sikerek az asztalitenisz világbajnokságon Vasárnapról hétfőre virradó éjjel izgalmas küzdelmekkel fejeződött be Budapesten az ezévi asztalitenisz vi­lágbajnokság. A 18 ország közel két­száz versenyzőjének legnagyobb része az egy hét alatt szerzett élményekkel gazdagodva utazott haza. A szakértők megállapítása szerint ilyen erős ás jó! felkészült mezőny talán még egyetlen világbajnokságon sem indult. A ma­gyar versenyzők eredményei — ha nem is a közönség várakozását iga­zolták — mégis figyelemreméltóak. Két világbajnokságot és számos ki­tűnő helyezést szereztünk annak elle­nére, hogy az egyik legjobb verseny­ző sérülése miatt nem volt teljes ér­tékű harcos. Nem szabad figyelmen kívüli hagyni azt sem, hogy a magyar élversenyzők fáradtak voltak már, bi. szén Farkas, Sidó és Soós szinte minden versenyszámiban Öldöklő küzdelmek árán jutottak ef a dön­tőkig. Ugyanakkor például a női páros győztese, a Beregi—Eliot pár pihenten állt asztalhoz a döntőben. A román köztársaság versenyzői átütő sikert arattak. Nem is olyan ré­gen még ismeretlenek voltak ebben a sportágban, Pesten két világbajnoksá. got szereztek, amit annak köszönhet­tek, hogy a román népi demokrati­kus sportvezetés gondoskodott előké­szítésükről. Magasszínvonalú és kitűnő játékot látott a közönség a csehszlo­vák versenyzőktől, akik egész sereg nagytudású játékossal az egyik legér­tékesebb világbajnokságot nyerték meg, a férfi csapatversenyt. A nyugati hatalmak közűt csak Anglia sportolói értek ed kimagasló eredményt, az osztrák származású Bergmann és a magyar Beregi Dóra segítségével. A i többiek — ezt nem is titkolták — ta­nulni jöttek Budapestre. A magyarok a sportbeli sikerek mellett tökéletesen oldották meg a rendezés nehéz fel­adatát la, úgyhogy a külföld; sport­vezetők kijelentették, hogy a követ­kező évben Is «Ívesen jönnének Bu­dapest». ’Aflnogcnom mfo* a legemberibb 'hanggá, «free? Irt vígjátékok, közül való. Miig humánom szövi át a me­leg tónusú darabot, amelynek mégis határozott profilt ad a kihangsúlyo­zott tanulság: a bnrzsoá-kapitalista le vegében nevelkedett tudósról, nemes, szilárd szovjet embert alakit a szov­jet társadalom hatalmas lendületű fej­lődése, optimista életformája, meg­győző ereje. Okamojov, « hetvenévest felüli tu­dós elvont, elefántcsont-világába rob­ban be féktelen, friss, cs/tpongó tem­peramentumával tizenötével lányunp- tája Mása, akit másodszor férjhez- snent anyja küld a tudós nagyapához. Okamojov eleinte idegenkedve fogadja « „Aj családtagot“ és hosszú időn át él elzárkózva tőle, míg aztán lassan- lassan megtörik a jég: a kisunoka meghódítja Boriszovics mérnök, a ház barátja segítségével a mogorva nagy­apát. Mása az egész ifjúságot képviseli a darabban t est az író igyekszik is ki­domborítani, Másán és iskolalársain keresztül Olcajomnv rájön élete nagy tévedésére: elfordult az .ételtől és ma­gának élt, mint ö mondja a darabban —■ az egész világon legfeljebb ngole embernek írta könyvei) s háta)fordí­tott a jelennek s ezze’ a társadalom­nak, az emberiségnek. KISUNOKÄM Az utolsó felvonás szinte Idilli. Könnyes-derűs jeleneteiben kimagaslik Afinogenov Ulekábrázoló ereje. Lehe­letfinom részletei komoly feladatot rónak a színészekre, rendezőre egy­aránt. Ve mindcnekfelett a „Kisuno- Uám" a szovjet életforma himnusza. Költői kiállás a •család, a szeretet mel­lett s rámututás a közösségi élet nagy- szerűségért is. Afinogenov, a fiatalon elesett szovjet író ezzel a művével megszerezte a drámaírói rangot a ma. ga számára. A pécsi színház együttese a darabot már hosszabb idő óta játszó tájszínházi előadásai sorén, s ez a ,,rutin" teszi érthetővé, hogy helyenként túlhang­súlyozza a kevéssé fontos részleteket. A kis falusi színpadok félig-gyermek. félig pedig a színjátszással most is­merkedő közönsége elölt frllxe'őbb ez a néhol felszíni humorra menő játék. Így például Szcndrey Ilona, aki egy komszomolkát alakít a darabban, nem egyszer a jelenet súlypontját billenti el azzal, hogy neveltetésig viszi el a közönség figyelmét a lényegtől. ,i jele­net középpontja ugyanis a tudás és a diákság közötti meleg, emberi viszony szemmellálhatö kialakulása t arzal, hogy Szendrey magára hívja fei a fi­gyelmet „rakoncátlankodásával", el­homályosítja a mondanivalót amely akkor éppen a professzor szájúból hangzik el. Azért tértünk ki ilyen részletesen erre a látszólag jelentékte­len hibára, mert az ilyen „apró" mcl. lecsúszások kisebbítik az előadás eré­nyeit. Bcssenyeg Ferenc (Okajomnv) me­leg kellemes orgánuma kitünően érvé­nyesült. Olyan öreg' volt, amhycnnek az iró képzelte. Kár, hogy még sok felesleges gesztikuláció kíséri játékát. Enélkül hibátlan tett volna az alakí­tása. Gordon Zsuzsa sokat fejlődik Eletet vitt a darabba, azonkívül az ár­nyalatokat is jól megérzi. Szendrő Jó. zsef harsogó, dinamikával teli Bori- szovics mérnökje a legjobb alakítás amit eddig tőle láttunk. Pataki] Jenő Tumanszij doktora lelkiismeretesen ki­dolgozott. kiérett figura. Minden gesz­tusa kifejező. Gáti Vilma játékából hiányzott a meggyőző erő Nem érte el a szerep mélységeit. Patassy Tibor­ból a kamasz kedvessége és egyben komiszsága áradt. Sándor Böske is megtett mindent eléggé passzív szere­pében. Lontay Margit arc-gesrfikutá- ciója túlzott. A rendezés hibáiról be­széltünk, ütő Endre díszletei illúzió- keltők. —k—l— „Elsősorban* az uszoda hiány’ akadályozta munkánkat“ Beszélgetés a pécsi úszók és vízilabdázók problémáiról és az idei tervekről A pécsi úszók és vízilabdázók az elmúlt évben túlszárnyalták tavaly­előtti eredményeiket Azonban a fejlődés nagyobb is lehetett volna, ha bizonyos körülmények nem aka­dályozták és akadályoznák még most is őket munkájukban. Ezekről a pro­blémákról és az idei tervekről be­szélgettünk dr. Telfel Zoltánnal, a P. KASÉ úszószakosztályának inté­zőjével. — Sokan a szemünkre vetették, hogy nem értünk el olyan eredmé­nyeket, mint amilyeneket vártak tőlünk — mondotta dr. Telfel Zol­tán. — Sajnos igazat keO adnunk azoknak, akik ezt állítják, de ez nem csak a mi hibánk. Elsősorban ismét az usxodiakéröésre kell rátérnem. A tavalyi bajnoki évet megelőző té­len, novemberben megnyílt ugyan a fedett uszoda, de csak márciusig állt rendelkezésre. Éppen mikor a legjobban szükség lett volna rá, te­hát a nyitott uszodába való májusi átmenet előtt teljesen edzéslehetőség nélkül maradtak úszóink és vízilab­dázóink. Hogy mennyire a megelőző edzések hiánya okozta a gyengébb kezdeti rajtot, igazolja az úszók és vízilabdázók később, augusztusban elért nagyszerű eredményei. —- A vízilabdázók kezdeti gyen­gébb szereplése is könnyen megma­gyarázható. A felszabadulás után teljesen újjá kellett szervezni a csa­patot, A fő elv a fialtatok bevetése volt és természetesen idő kellett ahhoz, míg a fiatalokkal! teletűzdelt csapat kellően összeforrt. — Mik a tervek- az idei évben? — A fiatalítás sikere után a to­vábbi utánpótlás nevelésére és főleg a tömegsportra fektetünk nagy súlyt. A bajnokságon kívül és a már éveik óta fennálló vándordíjért folyó Debrecen—Pécs—Szeged viadalon kívül tervbe vettük egy Sopron—‘ Győr—Székesfehérvár—Pécs négyes torna megrendezését, mely minden évben más városban kerülne lebo­nyolításra. Az idén sor kerül a ma­gyar úszó- és vizilabdaváiogatott pécsi bemutatójára is, mely a múlt évben a sorozatos nemzetközi és válogatott viadalok miatt elmaradt. — Mii a véleménye as új vizái labdaszabályról? — Szerintem az új szabály beve­zetése csak előnyős lehet a magyar vízilabdasport számára. Az új sza­bály jelentősen meggyorsítja, szeb­bé, érdekesebbé teszi a vízilabda- játékot. Most azok a játékosok ér­vényesülnek majd jobban, akik állóképesebbek, gyorsabbak éa úsznitudásuk megfelelő. Vélemé­nyem szerint a pécsi fiúknak nem jelent majd nagyobb nehézséget az új szabály megtanulása — mondotta dr. Telfel Zoltán. (G. 14 Az előadónak kötelességei ixznnak a hallgatósággal szemben.. Ezek között talán a legfon­tosabb, hogy előadása világos, ért­hető, folyamatos és érdekes legyen. Vasárnap délelőtt a pécsi és bara­nyai sportfelelősök részére a SZOT értekezletet tartott, amelynek során a Munkára Harcra Kész sportmoz­galmat ismertette. Az előadó a fő­városból jött. A szépszámú hallgató­ságnak igen tetszett mindaz, amit az MHK ás LMHK mozgalomról hal­lott. Annál kevésbbé tetszett, ami­kor az előálló ecy-két későbben ér­kező sportvezető belépésekor meg­szakította előadását és az illetővel egyszerűen elkezdett vitatkozni. Ez ment egy darabig, későbben már unalmassá vált. Végül, amikor az egyik pécsi sportoló lépett be, a köz­ponti kiküldött ismét megszakította előadását és megkérdezte, honnan jött az illető. Amikor azt a választ kapta, hogy innen Pécsről, ezekkel a szavakkal fordult a hallgatóság felé: Na, tapsoljanak, sporttársak! — Mondanunk sem kell, hogy ez, az útszálihcz hasonló hang cseppet sem tetszett a sport felelősöknek, akik sportszeretetükből vasárnap délelőtt- lüket áldozták fel az MHK sikeréért. Felléthnül üdvös lenne, ha a jövő- txn Iliién knmnlu kérdések megvita­tására komoly előadókat küldőiének kll T8hB?sé!$n?atő síversen? Tehetségkutstó ké£ fát amos miT!^ jiikSó versenyt rendeztek Pérabáay»- Iclepen. A győztes egy teljes sífelsze­relést kapott. Eredmények: 1. Gregor Pécsbányatclep 1:23.8, 2, Pavün Péc*- b anyaiéi ep 1:29 3. Szítanék Pécsbá. nya t elep 1:38. Ifjúsági: 1. Nagykovára Pócsbácya­telep 1:13:4, 2. Juth 1:15.6, 3. Bánfai balszerencsésen versenyzett, 1:13.4-04' futott, azonban egy kaput eldöntött é; emiatt a versenyből kizárták. A bár r.yászvereenyzők igen jó felkészültek- Kár viszont, hogy Pécsbányatelepcn kívül csak M-ecsekszabolcs indított versenyzőt Hagy sikerük volt a Ganz rep'atáázöknal Vasárnap a Ganz TE háromszori* ■ bajnokcsapata vendégszerepeli Pé­csett, ahol az egye emi tornacsarnok­ban a Pécsi MEFESZ, majd a Rend­őrség csapata volt az ellenfele. A* egyetemi» ák igen jól szerepeltek és csak nehezen adták meg magukat. Ganz TE—Pécsi MEFESZ 56:31 (34:18), A pestiek a játék minder szépségét felvonultatták, A pécsi csa­patból'Polgár, Siller és Simon játék» érdemel dicséretet. Ganz TE—Rendőrség 91:17 (57:6! A pécsi rendőr porolók elfogódo la» játszottak Így a Ganz aránylag köny nytn győződ. A pécsiek Jegjobbj*

Next

/
Oldalképek
Tartalom