Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

4 1950 FEBRUÁR 1 LELKESEN TANUL OROSZUL A TANULÓIFJÚSÁG —- <xdjje Ti bol vesera? — Ja vaséra dől doma — felel Péteri» András a hátulsó padsor­ból és csillogó szemekkel várja a következő kérdést. A pécsi Fürdő- Utcai álía,linos iskola VIII. osztá­lyának vendégei vágyniuk az orosz órán, és megkérdezzük a tanítónőt: — Miről beszélnek? — Azt kérdeztem Péterfia Andris­tól, hogy hol volt tegnap. 0 azt fe­lelte, hogy otthon — világosit fel Riskó Józsefed, az iekola orosz- nyelvtanira. Aztán még hasonló beszélgetést folytatnak egymással oroszul a ta­nítónő és növendékei. A fiúk ragyo­gó arcából sugárzik a tudás boldog­sága, az új nyelv elsajátításának iz­galma. egy hónappal később kezdte tanulni az orosz nyelv anyagát nyelvű tudományos lapokat olvas­hatunk, ott persze nem értünk min­dent pontosan, do együtt ez'is köny- nyebben megy. Én azért majdnem mindent el tudok már olvasni. A jövő értelmiség fgy kerül már közvetlen közűibe a Szovjetunióval. fennálló válaszfalat is ledönti és a Szovjetunió segítségével mindent el­sajátíthat ifjúságunk a szovjet fia­taloktól, mert. közös nyelven tudnak értekezni majd. S a nagy szovjet iro­dalom is teljes szépségével és igazsá­gával bővíti majd szocialista ismere­teiket. haladószellemű műveltségüket, ítMEIOÜK MED A miÓSÁGOT In Rejtélyes-e az ős fa jók kihalása? Ez az osztály Tarján Péter tanerőhiány miatt és ennek ellenéro pontosan ott tartanak, mint a többi «kólák nyolcadikosai. Megkérdeztük a diákokat, hogy mi e lelkes tanulás indítóoka náluk. Szinte egjeégos választ adnak mind. Először Pétefia András, a Pécsi Bőr­gyár munkás vállalatvezetőjének fia „nyilatkozik“: — Porfektiil szeretnék beszélni, — kezdi — mert tovább akarok tanulni és később — ha lehet — Moszkvá­ban szeretném folytatni a tanulmá­nyaimat. hónapokig voít beteg s ennek ellenéro ma ugyanott tart az anyagban, mint osztálytársai. Igen értelmes magyarázatát adja ennek: — Ugyanaz a véleményem, mint Bodonyi Ferinek — mondja. — Ere­sedben egészen más egy könyv, mint fordításban. De nemcsak Péterfia András és társai tartják ilyen fontosnak az orosz nyelvet, hanem kivétel nélkül, minden tagja az osztálynak. I» 31Bn • ben i* jó előmenetelő a YIIL osz­tály. Eltanulójak is van, Vámos Pé­ternek hívják. Pnchmeieter Cryuh, nagykanizsai. Munkáscsalád gyermeke. Az egyik pécsi kollégiumban lakik és a Bá­nyaipari Gimnázium elsőéves tanu­lója ée egyike a leg­kitűnőbb oro­szosokénak. Szc­Tizennégyéves ’ én ven nyilatkozik jó teljesítményé­ről: — Azért tudok jobban, mert többet foglalkozom a.z „orosszal“. Mi, az öt- »vés terv végén tapasztalatcserére a Szovjetunióba, kerülünk. Ott jó! fel­használhatom majd az orosz nyelvtu- iást Azonkívül a kollégiumban meg­alakítottuk az orosz olvasókört s ez óriási segítség moot nekünk. Orosz­Móncz Zsigmond: Ha korunk távlatából tekintjük végiig a földtörténeti múlt feltű­nőbb jelenségeit, közöttük nem egy lenyűgöző, sőt megdöbbentő ha­tásút találunk. De talán valameny­nyinél megfcapóbb, mert bennünket közelebbről érdeklő jelenség egyes ősnövényi és ősálkiti fajok, nem­zetségek, sőt egész családok ki­halása. Több kutató szerint a fajok ki­halásának kérdését nehezebb meg­oldanunk, mint a fajok keletkezését. A kérdés megoldására nem elfogad­ható és tudománytalan az az állás­pont, mely általunk még nem is sejthető „Általános pusztító erő”-t tételez fel. A szakirodalom külső és belső fajpusztító tényezőket különböztet meg. Külső dock közül legelsösor- ban a zárt tengerrész vagy tóíenék gyors kiszáradását kell fölemlíteni. Természetes, hogy az ilyen kataszt­rofális élettér-változás elsősorban az ott élt szervezetek pusztulását okozza. Fajpusztulás ilyenkor csalt abban az esetben történik, ha azon a helyen jellegzetes, máshol élő nem forduló *■ faj'cfc élteit. A fajpusztulás sokszor már úgy is beáll, ha a víz jelentékenyen sekélyebbé, esetleg mélyebbé válik, mert hiszen akkora változást sem bír el minden szervezet, A víz vegyi összetételének és fi­zikai viszonyának megváltozása is nagyjelentőségű fajpusztitó tényező. A sósabbá, vagy melegebbé vált el­zárt vízmedence szervezetei éppúgy kihalásra ítéltek,’ mint a kiédesülö s esetleg hidegebbé vált tengerrész vagy tó növény- és állatvilága. A szárazföldön élő szervezetek puszulúsát talán még több leülős ok idézheti elő, mint a vízben élőkét. Legelsősorban a szárazföld lesüllye­dését és vízzel borítását említhet­jük. Végveszélybe jutnak ilyenkor a szárazföldi növények, valamint a helyüket gyorsan változtatni nem tudó állatfajok: férgek, szárnyatlan rovarok, csigák. Külső okok közt sorolhatjuk fel a táplálék megszerzésének a test­súly óriási megnövekedése folytán beállott nehézkességét is. Példaként a szibériai mammuíot említhetjük. Könnyű belátnunk, hogy hatalmas testük táplálására szükséges növé­nyi anyagokhoz télen a hagy hó, nyáron pedig a tundrás süppedő talaj miatt mindig nehezen jutót tak és az egész csordák pusztulásá­val járhatott. Térjünk át meet a belső okok fontosabbajaira. Az e.gyhelyen hosz- szú időt töltött s igy annak fizikai és élő környezetével zárt egységet alkotott fajnak el kell pusztulnia, ha lakóhelyének viszonyai lényege­smi megváltoznak. Ugyanis az ilyen tökéletesen alkalmazkodott fajok túl sok szervüket áldozták föl, s környezetváltozás esetén további al­kalmazkodásra már nem képesek. Ezzel, a faj írtó tényezővel egybe­kapcsolhatjuk ac. elaggás jelenségét is. Az elaggott faj ismertető jelei szintén azok, ami a túlon túl aikal- mazkodókké, újabb alkalmazkodás az3z megújhodás, az új faj kiala­kítása már nem telik ki tőlük. A kihalásra megérett fajok nagy részén az óriás növés bélyegei mu­tatkoznak, Az óriásriövés (gigantiz- mus) jórészt belső okok (agyfügge- iék) hatásának eredménye. Ha az idevágó példákon, kivált az 1 méter hosszú ősráikok, 2 m-néi hosszabb ősszáklábúak, 20—25 méteres hül­lők, valamint az óriás emlősök sze­replésén végigtekintünk, az óriás­növés és kihalás - között bizonyos összefüggést csakugyan meg kell ál- 'apítanunk. Természetesen, itt sem magában ■az óriás termet, hanem az ezzel szoros összefüggésben álló szövőd­mények a. vészihozók. A nagyobb testű állatfaj ivarérettségének idő­pontja ugyan is kitolódik, vemhes- ségi ideje meghosszabbodik s mind­ez nagyon kedvezőtlenül befolyá­solja az amúgyis csekély szaporu­latot. Több vonatkozásban ugyan­csak ide csatlakozik a gyöngült el­lenállás, valamint a beltenyészet is. Összefoglalásuk azt mondhatjuk, hogy a kihalás egyedüli vagy álta­lános okául sean az egyoldalú fejlő­dést, vagy óriásnövést, sem pedig egyéb ilyen okot nem jelölhetünk meg. Tudnunk kell: legtöbb eset­ben az egynek látszó ok voltakép az okoknak egész szövevénye. Leg­egyszerűbben azt mondhatnék, hogy a fajak kihalását és kicserélő­dését az élet általános fejlődése hozza magával^ a meg nem felelök megsemmisítésére a természetnek igen sok módja van. Dr. T, A. A kis fecskék táplálják anyjukat Móricz Z'Jgmond 1934 körül irta ezf a novellája!, amely rá­világít a dolgozó nép akkori nagy nyomorára Szentesen, az Uf-telepen, apró FAKSz-hdrákban csupa szegény em­ber lakik. Olyanok kap'ah itt par- cellát, akiknek ezer év alatt a sirpar- cellán kívül több telkük nem volt. Sí a tx ingóság nélküli ingatlanok ezek. Körülnézek a konyhában. Ennél üresebb konyhát még nem láttami A téglából rakott hideg tűzhelyen kívül semmi bútorféle, semmi edény, de egy. általán semmi. Tágas, üres kripta. — Tessék leülni. Leülünk a két székre. Több szék nincs. •— Hol az ura? — Munkában van. Szentkirálysagon. Útépítés van, ott dolgozik. Csak szom­baton jön haza. Nézem a gyerekeket. Mind ncgy nemű, sáradt kis üreg. Hallgatva bá­mulnak. — No gyerekek, mi volt az ebéd? Az asszony felel: — Igazán, rna nem is adtam nekik ebédet. — Mit ód vacsorára nekik? — Igazán nem is tudom ... Most gondolkozom, mit ts adjak nekik. Ta­lán egy kis zsíros kenyeret. — Miérf nem főz nekik valamit? — Igazán mit is mondjak ... Egy darab fám, vagy szalmám, semmi sincs a házamnál. — Na nézze, de igy nem laknak jól. Ha van annyi zsírja, hogy zsíros ke­nyere! csinálhat, hát inkább egy kis levest főzzön a zsírral. Egy-két darab fát... — Igafán — még mindig habozik az asszony •—, igazán egy rántásra való lisztem sincs.. . — És zsírja mennyi van? — Igazán nem is tudom kimondani, — j minf a vésztőre vitt álla bál, hir­telen kitör egy iszonyú vonilás. — Kérem, nincs semmim! ... Egyál­talán semmi, Ja semmi a világon itt, nincs ... még kenyér sincs ... egy falat sincs... Egyszerre úgy éreztem magam, mintha felelős lennék érte. Jól vagyok lakva. Délben bő ebédet ejtem. S ők délben semmit sem kaplak .. . Tiz gye­rek ... Belenézek az ágyba, rnclv a felsőiét, ben eddig nem tűnt fel. Megre'jenek üres. Egészen üresek, még takaró sincs rajtuk, sem lepedő. Néhány rongydarab, de olyan rongyok, még a kutya alá is jobbat veinek. — Hogy alusznak ezen? Mivel ta­karja be a gyerekekei? — Semmivel. A nappali gúnyával, avval takargatom. Én se tudok taka­rózni, az uram is csak a kabátját te­ríti magára éccakára, ha itthon van. — De mi lesz. ha hideg lesz? Igazán el nem tudom képzelni. Itt mind megfagyunk. Mind betegek leszünk. Még mit kérdezzek tőle. Dante pok­la emellett üdülőhely. Nézem az asszonyt. Mintha nem is anyja, hanem nagyanyja lenne a gye­rekeknek. — Maga még lúd szoptatni? Hány éves? Maga dolgozik valamit? — Igen. Most is tömni járok. Mi­kor hazajövök, úgy rohanok, az esze­met sem tudom. Be kell őket zárni a lakásba és majd megörülök, mire jö­vök haza. .Morf egy kisfiú, jön be, a kilenc- I éves József, szokatlanul kicsi, mintha hatéves lenne. Ragyogó arccal süvít az anyjához, egy darab kenyeret hoz. Még bele sem harapott. Az asszony szégyenkezve dugja s há'ra fordulva azonnal tör belőle a többinek. Végigrcmegetj bennem a fájdalom: ez az a zsíros kenyér, amit a gyere- köknek szán1 vacsorára? A kis fecskék táplálják a családot? A nagy tápláló anya. a nemzet nem lúd erről semmit? Megkezdődött az MHK második évének előkészítése Megszervezik a íegiíjalsb korcsoport részére a LMHK mozgalmat 1949. év a Munkára Harcra Kész sportmozgalom próbaévc volt. Az eredmények fényesen igazolták a Magyar Dolgozók Pártjának sport­vezetőit, akiknek kezdeményezésére és hathatós támogatása mellett mintegy 430 ezer jelentkező közül több mint 250 ezer sportoló szerzett jelvényt. A magyar dolgozók és gyermekeik megértették, hogy a tömegsport-mozgalom értük van Megértették az üzeméle dolgozói, mert érezték, hogy ép testtel, acé­losabb izmokkal munkateljesítmé­nyük növekszik. Megértették a dol­gozó parasztok, a falusi fiatalság tízezrei, hiszen az MHK jelentette a falu sportéletében a nagy fordula­tot és az addig aiig Ismert sport- áoak meghonosodását. Az MHK te­hát nemvárt nagy sikeri aratót!. Baranya sportolói is igen nagy számban kapcsolódtak be a tömeg- sportmozgalomba és az egyes pro- báztató körzetek egymással nemes versenyre kelve igyekeztek a leg­jobb eredményeket e’érrn. A me­seszer te megrendezett versenyek bebizonyították, hogy igenis ezrével vannak olyan ismeretlen tehetségek, akiknek az élsportba való bekap­csolása a magyar minőségi sport­életbe egészséges, friss vérkeringést vinne. Megyénk sportoló ifjúsága, különösen a falusi fiatalok lelkese­dése egyes helyeken szinte csodá­latraméltó volt és az itt dolgozó ve­hetők, növelők komoly szolgálatot tettek az egyetemes magyar sport­nak. Az MHK eredményességét ékesszólóan bizonyítja a komlói eset, ahol a feltűnt fiatalokból megala­kították a máris eredményesen mű­ködő atlétikai szakosztályt és ahol az előkerült rengeteg sportoló ré­szére már a tizenhét edilc szakosz­tályt alapította, a bányászsportegye- süiet. Ilyen és ehhez hasonló nagy lelkesedés azután azt eredményezte, hogy a megyék versenyében Bara­nya a második helyre került Szat- már megye mögött. A magyar sport vezetői rengeteg értékes tapasztalattal gazdagodtak az elmúlt évben. Ezeket a téli szü­net alatt kiértékelték és kidolgoz-' ták az 1950. év terveit. Amíg az eM múlt évben az volt a jelszó, hogyí minél nagyobb tömegek jelentkez­zenek és tegyék le a próbákat, ad-4 dig ezévben azt kívánják a sporto-j ’lóktól, hogy készüljenek is fel a\ próbákra. A tömegsportmozgalonx; ugyanis nem elégedhet meg azzal, j hegy a sportoló sokszor nem irr; olyan nagy erőfeszítéssel megszerzil a jelvényt és azután. elrakja a fiók­ba a tornacipői ót Az idén már e?öJ Icészületck is szükségesek a jclvénpi megszerzésére. Éppen ezért a szin­tékét megszigcrítottáík és értesül é-< sünk szerint a bronz fokozat köve— telményei megfelelnek majd a tava­lyi aranyszint éknek. Az idei MHKl rendszeres sportolást akar biztosí­tani a dolgozó tömegek részére éa ezzel a rendszeres sportolással kí­vánja a feltűnt tehetségeket to-* vábbnevelni. Az 1950. év újítással is szolgál a» magyar sport részére. A Szovjet­unióban a GTO mozgalmat a ké­sőbbiek folyamán kiszélesítették és BGTO néven megszervezték aa egészen fiatal korosztály, a 13-~14t évesek előkészítő sportrriozgalmátm A magyar sportvezetők is felismer­ték a legifjabbak bevonásánál^ óriási fontosságát és a szovjet példa; nyomán megszervezték 1950. évre ai LÉGY MUNKÁRA HARCRA KES23 mozgalmat a fenti korosztály pé«* szere. A legifjabbak LMHK mozgalmában nem három fokozat jelvényeit sze-< rezhetiik meg a sportolók, hanem csak két fokozat lesz (bronz és ezüst). A közeli napokban már nyil­vánosságra kerülnek az idd. MIIT? és LMHK év részletes tudnivalói, a* egyes próbák követelményei és feb­ruár 15-től március 31-ig megindul a nevezők nyilvántartásbavétele. Al próbákat ismét két időszakán les hét majd letenni, és pedig májú* 15-től július 31-ig és szeptember 1-től november 30-ig. Egészen biztos, hogjj ebben az évben a nevezők száma magasan felülmúlja majd az cinmll évit. Várakozáson {elül szerepeik tcrnásziink a budapesti versenyen Vasárnap délelőtt nagy érdeklődés mellett rendezték meg Budap’esl'.en a Budapest—Debrecen—Pécs—Eger fért és a Budapest—Debrecen—Pécs női ifjúsági tornászversenyt. A viadalon a pécsi versenyzők várakozáson felül szerepeltek. Á fiuk pompás teljesít­ményt nyújtottak, sikerült megnyer­niük. a négy város versenyéi. Különö­sen a lólengésbcn remekel.ek, ahol két és fél pontot vertek rá a máso­dik helyezettre és egyéniben ez első négy Helyezett pécsi volt. A fiú csa­patverseny eredményei: 1. Pécs 100.4, 2. Debrecen 100.2, 3. Budapest 99.9, 4. Eger 99.1. Egyéniben 1. Szakácsi Eger 34.7, 2. Gyulai Debrecen 3-4.5. 3. Mérő Pécs 34.3, 4. Héder Pécs, Hot­ter 9-ik, Bandies 14-ik lett. A verseny tanulsága, hogy a pécsi fiúk lovon kitűnőek, korláton és gyűrűn is meg­felelnek, nyúj'ón azonban igen sok a ttiDuInivaló. A lányok is jó) megáll­tak a helyüké", csak bals-zerenesével kerültek a második helyre. Bebizo­nyosodott, hogy Kovács Éva beállí­tása helyes voll, annak ellenére, hogy egyesek ellenezték ezt. Egyéniben a pécsiek közül a "legjobb teljesítményt nyújtó la, A női csapatverseny eredménye: 1. Budapest 82 4, 2. Pécs 80.3, 3. Deb­recen 733. Egyéniben 1. László Buda­pest 27.8, 2. Köröndi Budapest 27.7, 3. Kovács Pécs 27.4, Perlmaun, Du- lánszky cs Csicskár is jól dolgoztak. Februúr 12-én jáiszák le a üégvestorna döntőit Eredetileg úgy tervezték, hogy a pécsi négyc-torna résztvevői február 19-é.n játszik le u döntőket. A Fe­rencváros pécsi vendégjátéka miatt a résztvevő csapatok megállapodtak, hegy ezt a második fordu ó! egy hét­tel előrehozzák és február 12-én ját" szák le .,) Verseny-utcai pályán. * Ökölvívás. A Bajai SZAK—Pécsi KASÉ NB III. ökölvivómérkőzés el­marad, mert a pécsi csapát a jégzaj­lás miatt nem tudói-' átmenni a Dunán * A magyar síbajnokságok első napján az északi összetett ugrószámok­ban nagy meglepetésre Rész Előre 49 és 50.5 méteres ugrásaival legyőzte az előre győz étnek -kikiáltott Hem- ritet (GSE), akinek a két ugrása 47 és 42 méter vof. Az ifjúságiak ver­senyét Mező GSE nyerte 48 és 47 méteres ugrásaival. Jó erőben a Dinamó játékosai Vasárnap a nagy hó ellenére mindefl játékos megjelent a Dinamó ké kapu« edzésén és nagy kedvvel játszottak * határvadászok ellen. A honvédcsapat igen jó edzőtársna-k bizonyuk. A< újhegyi fiúk jó erőben és ki ünő haoj gúlát ban játszott ták végig a nehéz !*• lajon a ikét-kapus edzést A szurko­lóknak a két újonc Molnár és Koródi játéka igen tetszett — Jól mozoglak a fiúk — mondot­ta Opcla Zoltán edző — csatársorunk: máris 'igen jó benyomást tett rám. 4 védelemből Bencze III. és Gróf játé­ka tetszel:L A katonák között sok jói játékos van. — A Dinamó egyébkén!; S:1 (3:0) arányban győzött és a £ói lókat Horváth I. és Molnár 3—3, vart Ismint Horváth II. 2 lőtték. Megkezdek elfikészíi eleiket az HB l-es csapatok Az NB I-es labdarúgócsapatok nagy« rész« már túl van egy-kéi_ kétkupu* edzőmérkőzésen, de a többiek is moly edzésekkel készülnek a tavaszi idényre. Vasárnap az Újpest a Ma-« gyár Pamut NB II-c-s csapatát igea jó játékkal 7:1 (5:0) arányban győzi« le. A lilák új védelme, Szűcs—Nagy* marosi—Bal-ogh II. szinte áttörheted« lennek bizonyult, de a csatársor Szu­szával az élen is kitett magáért Győrben az ETQ tartalékos • csapat« 11:0 (5:0) arányban győzött a győri szakszervezeti csapat ellen. Külön8" sen a két összekötő, Kapitány ó* Kertes) ontotta a gólokat. A MA- TEOSZ Cegléden 4:0 (2:0) arányba* győzött, míg az Előre „ P. Vasait ugyancsak 4:0-ra győzte fc. Vasár napra már csaknem minden csapat komoly kéjkapus mérkőzést játszik, A Honvéd SE Szegedre, az Ojpe*4 Diósgyőrbe. a MATEOSZ Miskolcra, a/ Előre Ceglédre, az Otajmunki» Siófokra, az ETO ’Pápára, a Dorog Tatabányára utazik, míg a Szombat­helyi Lokomotív az SVSE t, a Csepel a Dohánygyárat látja vendégül, végű! a Ferencváros megrendezi a fiatalok —öregek házi rangadót. * A Postás SE ielhívja labdarúgót figyelmét, hogy csütörtökön délután 3 ólakor edzést és utána a szokott helyen játékotortokczletct tart. Meg- ;elcnés a játékosok részére kötelező.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom