Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-05 / 31. szám

NAPLÓ

ÍSOT FEBRUÁR &

Új szimfonikus zenekari- szerveznek Pécsett Ú DOLGOZÓK ZENEI NEVELÉSÉRE

X tel túrforra (falom harcos kors rátát éljüik. A művészet és irodalom élenjárói a kultiirszomjas tömegekkel együtt indultak meg annak a frontira- kasrnak kifüstőlésére, ahol most leg erősebben támad az ellenség. Egymás irtán nőnek ki a földből a modern, Felszerelt kultúrpaloták, ezrével szaporodnak az üzemi és körzeti, alapkönyvtárak, a falukban kigyúll villa nyok fényében könyvek fölé hajló parasztok küzdenek az elmaradottság ellen.

Ebben a hömpölygő, nemes áradatban, amely egymásután önti el a re- ekcáó zugait, minden cseppnek hatalmas hivatása van. A nép és az író, a művész*, egymásfelé fordultak, hogy egymást segítsék a közös győzelem ügyében. Az irodalomban már jelen tős eredményekről beszélhetünk, £ képzőművészet terén sorra bukkannak fel munkás és paraszttehetségek. Zenei téren eddig inkább az énekkarok indultak el a komoly fejlődés útján, a koncertek műsorában pedig a szovjet zeneszerzők műveinek részvétele jelentett döntő változást.

Mellettük terménetcscn a

klasszikusok is megmaradtak, hiszen, mint a művészetben, irodalomban is. a zenei alkotózsenik minden időben a nép szolgálói voltak. Zsdánöv mon dotta lfltP-ban a szovjet zenei szak emberek tanácskozásain az egybegyűltek előtt: ,Emlékezzenek .hogy tekintették a klasszikusok a nép igényeit. Nálunk már elfelejtik, milyen lelkes hangon beszéltek annak'(lején n klasszikusok és Sztaszov, a veiül; kapcsolatban álló nagy zenetudós, a zene népi jellegéről. Elfelejtik Clinlea remek szavait, amelyeket a művészeknek a néppel való kapcsolatáról mondott: A zenét a nép alkotja. Mi művészek csak rendezzük azt.“

Budapesten már a hangversenyek 1» a nép szórakoztatód és nevelői lettek. vidéken még nem eléggé szervezettek a zenekarok (persze a szimfó- nikusokra gondolunk, hisz11 a kisebb zenekarok céljai merőben mások). Sajnos igen sok esetben a jóindulatú kéz deményezések is kicsinyes személyi harcokban fulladtak eddig. Nem hallgathatjuk el: némelyik helyen ennek ellenére is sikerült némi eredménye két elérni, de seholsera kieTégilő formában.

Szekszáxdon és Kaposváron éppen- űgy, mint Pécsett, igen nagy tábora van a hangversenyek hallgató'nak, de ezek nagy számban a régi közönségből adódnak. A munkásságot még nem tudták megnyerni, mert nem is igyekeztek még megnyerni. A komoly ■ zenében tájékozatlan tömeget nevein' kellene és ezzel adós maradt mindhárom város.

Példának kiragradlnk a pécsi

helyzetet. A város — különben Igen jóhírű — zenekultúrája az utóbbi idő ben mintha kátyúba jutott volna Hangsúlyozzuk, hogy a zenekar hang-% versengek vonalán értjük az a/ábbia-l kát. A néhány egyéni hangversenyen kívül (Wallfisch, Varsányi. Sassy Iringó, Sass Dezső stb.) egyetlen zc nekari koncert volt- hónapok óta. Ez ® feltűnő csend ösztönzött bennünket krra, hogy utána nézzünk: mi e hallgatás oka?

Antal Györgyöt, a pécsi Zenekon- aervatórium igazgatóját kérdeztük meg, aki így világította meg a helyzetet: Sajnos, a régebbi időben csak stagnáló zenekaraink voltak. A Zenekedvelők Egyesülete nem volt képes olyan programot adni, amellyel rep rezentálhatták volna a zene életet úgy. ahogy a zenének a társadalomhoz való viszonyát elképzeljük. A zenei* ' koJa igazgatója szeptembertől kezdve igyekezett olyan megoldást találni —, hogy akár az egyesülettel, akár fölei függetlenül, tömörítse azokat a Pécsein kétségtelenül meglévő erőket, amelyek' egyesületi égisz nélkül is vérkeringés-' vittek volna a város konoert-életébc.1

— Hogy ez niiért nem síkéi rült, arra igen bőven kellene válaszol ! nj és több oldalról megvilájjlani a* kérdést. Nehéz eldönteni, hogy u:* adminisztratív, vagy a művészi vezetés hibája-e az, hogy az idei hangver.', senyszezónban ilyen vonalon nem tör-i ténhetett sraimi emlílésrcaiélló. Pcdig< közületi, anyagi támogatást olyan mér.( tékben helyeztek kilátásba, mint niégí soha azelőtt. I

Mi a helyzet ebben a pillanat-*

ban?

— Jelenleg két működő számfónikus zenekara van Pécsnek. Az egyik a honvédzen-ekar, a másik a Kereskedelmi é3 Pénzügyi Alkalma róttak Szakszervezetének kebelében működik. Az utóbbi sok olyan erőt gyűjtött ma gába, amely komoly fejlődési lehetőséget biztosit az együttes számára és amelyik a rábízott feladatokat eddig jót meg is Oldotta. Viszont fejlődésének mostani állapotában és összeté telében nyilván nem tő ’hétté be azl a szerepet, amelyet, híva.va volna teljesíteni. Mindenesetre az a tény, hogy működtek és mindig új és új műsorral jelentkeztek, igen előnyösen mutatja a Kereskedelmi és Pénzügy; A1 balmaxottok Szakszervezetének kultúrpolitikáját Természetesen ilyen vonat hozásban a zenekon zervatórium is kivette részét a munkából, mert tanú rok és növendékek ültek a zenekar pultok mellett, többek között nem egy iskolai hangszert kölcsönöztünk ki a zenekar tagjai szépiára, ügy hallottam, hogy a zenekar eddigi karnagyát betegsége miatt Vár tinim; Oszkár Váltotta íeL

— .4 iiunvédzenekart a honvédelmi nr-rüsztéráim .azzal a szán dókkal erősítette fel. igen komoly erőkkel, hogy életképes együttesként szolgálják a város zenei szépre vágyó dolgozó társadalmát.

— Program?

— Minden előkészület megtörtén*, b-ogy egy olyan szimfonikus zenekar jöjjön létre, amely meg tudja oldani a ráróit feladatokat. A honvédzénekar

és a zeneiskola művésztanárai, azonkívül jeles növendékei alkotják majd azt a keretet, amely Csókg Nándor főkarmester vezetésével már a jövő héten elkezdi a komoly előkészületeket egy, a február végén tartandó hangversenyére. Jelentős esemény lesz ez azért is, mart mottóját fogja adni annak a művészeti iránynak, amely nek mintegy szállázosmálója lesz ez a zenekar. Ez pedig nem más, mint a nagy klasszikus és népi hagyományokra támaszkodó realista zeneművészet.

—* Ezenkívül természetesen az egyé. ni hangversenyek is sűrűbben követne majd egymást. A zenekonzervatóriumot január elsejével államosították s ez is hatalmas perspektívákat nyit a város zenekultúrájában. Tandíjakat csökkentettek iskolánkban, s ez a Párt törődését jelenti. Hogy a Párt közbelépése mit jelent, arról nem kell külön beszélnem. Hat új tanárt nevez lek lej hozzánk, közöttük Varsányi Lászlót és Sass Dezsőt is. Fizetésünket is rendezték és ez sem mellékkörülmény.

4mint Hitfnfc, zenei életünk Is a több; • nagy eredmények mellé sorakoztatja hamarosan saját eredményeit, amely a széles tömegek neveié sét hivatott megoldani ugyanúgy, mint a többi művészet, vagy az Irodalom. Pécs zenei életének grafikonja is a magasba indul és követi majd Szekszárd, Kaposvár és a többi vidéki város is. Biztos, hogy így Tesz, meri a Párt figyelme kiséri útjukat.

Hogyan ismerjük meg a százmillió évekkel ezelőtti életet

uieit

2 íujttfiJérdók tarkította merőkön szétszór, tan ágaskodó tanyaépü- letektől úgy futnak őszire az utak az incsi fa- Intanácx előtt, mint a pókháló szabályos szólni. Egy ive nyitották weg a könyvtárt, azóta nagyon felélénkült’ Inesi élete. Szovjet-Lcttország sok-sok falujának van már ilyen kultú.rkőz' pontja, mint az inesl könyvtár, fiúk, lányok, idős parasztok nap mint nap járják az utakat és betérnek ide könyvért, folyóiratért, tanácsért.

Erna Waldberg az incsi könyvtáros. Parasztlány — sokat olvas, fáradhatatlanul képezi magát. Ma már tag. ja a körzeti tanácsnak és az emberek szívesen hallgatják szávait.

Hosszú téli estéken Erna Waldberg rendszerint a Vörös Sarokban vagy a kolho evezető ség szobájában beszélget á

kolhoztagokkcd. A kolhozparasztok szorosan egymás mellett ülnek az asztal körül és hallgatják Erna Waldbcrg csengő hangját. Felolvas „A jfívö jelei" című füzetből. A történet nem az 6 kolhozukról szól de mégis saját jövőjüket látják benne, azt az életet, amely megér minden munkát és áldozatot.

Amint megjelenik egy Új, érdekes könyv, Emu Waldbcrg olvasó-órát rendez. így vitatták meg a kolhoz munkásai Pasa Angelina ..Kolhoz, földek emberei“ című könyvét, az ifjúság pedig az „Ifjú Gárda’ is az „Acélt megedzlk“ című regényeket.

Havonta két napot a városban tölt, szemináriumon ismerkedik meg az új könyvekkel kiválogatja azokat a műveket, amelyeket feltétle. női meg akar vitatni a:

olvasókkal és előadásokat hallgat, hogy a, is felkészültebb legyen. Tudja, hogy a falusi könyvtárosnak sokat kell tanulnia. Megtisztelő szép feladat a falusi könyvtárosé, * aki jó könyvtáros akar lenni, tudnia kell felelni, jó szervezőnek, jó társadat, ml munkásnak kell lennie. A legutóbbi r.lvosó- órán Pavlenko „Boldog, sáp" című művét vitatták meg. 4* otaasók őszinte, mély szr.reteiiel beszéltek a bölcs, nagy emberről, hálával emlékeztek meg a nagy Sztálinról, akinek nevéhez az új élet, a kolhozélct fűződik.

A kolhozok népe Sztálin vezetése alatt, nyugodtan néz biztos jövője elé és rcnditheteUe- nüt halad a boldogság újabb és újabb magaslataira. Az inesi könyvtárosnő segíti őket a szép úton.

Végigtekintve a földtörténeti ókor és középkor állat- és növényvilágán, olvasóink jogosan feltehetik a kérdést, ■— vájjon mi módon tudnak következtetni’ az őslénykutatók — egyes fennmaradt töredékes kövületekből évmilliókkal ezelőtt kihalt állatok és növények külső alakjára, életmódjára és korára. E kérdésekre itt igyekszünk röviden válaszolni

Minden földtörténeti kornak megvan a maga jellegzetes földrétege, kőzete. A tudomány mai színvonala mellett már könnyen

ki iudjuk számítani

ezeknek a födrét egeknek korát, keletkezési idejét Ezekben a rétegekben talált kövületek és egyéb leletek természetesen a nékik szállást adó rétegekkel egykorúak. Megállapították például, hogy a márvány (kristályosodott mészkő) a geológiai óbor kambriuirmak nevezett szakaszában keletkezett, tehát e kőzetekben levő márványok is ezek szerint a kamb- riumban éltek.

Miután egy ősi csontWet korát meghatározzák, hozzáfognak a. már rég kiba.lt állat valószínű ábrázolásához, helyreállításához.

Kovaleimky, a. múlt (században élt nagy orosz őslénybuvár tanulmár nyozta először a csontoknak egymáshoz és a szervezethez való viszonyát 0 mutál rá arra, hogy minden csont alakja »egyúttal meghatározza a vele érintkező csont formáját is. A csontok belső szerkezete is elősegítette a. tudósok munkáját, úgy hogy a helyreállított csontvázakat összehasonlítva később előkerülő ép állapotban maradt leletekkel, ezeket teljesen azonosaknak Málták.

A tudomány diadalát bizonyítja az is, hogy cs hiányos mammucsontvűz után helyreállított mammuiszobor majdnem teljesen megegyezett a jóval később Szibériában megtalált teljesen ép tetemmel.

A leleteknek csontváz utáni helyreállítása s.zért Igen fontos, mert leg többször csupán a. megkövesedett csontokat találják meg, egészen kivételes alkalmakkor bukkannak csak rá lágy részekkel, — hússal, bőrre! borított maradványokra.

Hazánkban és a környező államok ban is bőven találtak és talá'nnk a legkülönbözőbb korokból származó kövületeket. Különösen gazdag leletekre akadtak a Balaton környékén A Bakonyban triász korabeli maradványokra leltek, köztük gerincesekre is.- A pécsi szénben jura korabeli halgyíkósigolyákat. találtak, ez is bizonyítja, hogy

vóro'unlc helyér több mii ió évvel e?e’ő't tenger vett

Ugyancsak Erdély is gazdag jura &? kréta korszaki kövületekben. Ősgyíkok, óriáskagylók, a teknősök tataimae ősei népesítették be területét Sümeg és környéke krétai leletekben jár elöl

Azonban nem is kell túlságosan messze mennünk. Pécsett is, a természettudományi múzeumban módunk van az ösvilág maradványait szemlélni Üvegszekrényekben, földtörténeti korok szerint rendezve sorakoznak régmúlt idők élőlényei

Megtalálhatjuk a háromkaréjú ős rákokat és a triász polipjait, melyek, óriási, a mai csigához hasonló mész- kőházat építettek maguknak. To- vábbmenve láthatjuk a- jura talgyík-* jának palába zárt vázát.

A múzeumi anyagnak legérdekesebb részét a középkori hüllők rekonstruált, kicsinyített gipswwobrai képezik.

Ábránkon látható ősgyík szintén megtalálható a múzeumban, — a. röpülő sárkány, báromszarvú ősgyík és egyéb korabeli állattál egyetemben. Képünkön levő gyík bata.mas méretéire jellemző, hogy 15—20 méternyi hossza mellett a keretben rajzolt emberalak valósággal eltörpül, (természetesen ^rányo&an kisebbítve ábrázoljuk mindkettőt.) Nehogy azonban olvadóink megtévedjenek, hangsúlyozni kell, hogy az- ember és at ősgyík csupán csak a szemléltetés kedvéért van együtt rajzolva, hiszen a hüllők korában ember még Földünkön nem élt.

így sietnek segítségére a kövületek, csontok, földrétegek az embernek és így ismerjük meg általuk is a földi élet fejlődésének törvényeit, Garami László orvo^taohaügat 6.

Jó állapotban lévő

mm

irodabútorokat veszünk. Ajánlatokat H. 318 «lémre a kiadóba kérünk.

JaN DRDA:

QflAma ímfikád

gis: a hadnagynak igaza van. Katonai szempontból igaza van. A parton van szükség a fegyverekre. A parton van szükség lövészekre. Ha & part elvész, a németek ezt a barikádot hátulról foglalják el. Mindnyájan talpon vannak már. Csak hárman maradnak az állásokban.

Nederland kamerád. Talán gondolatban ot* van a csatornán túl, a szétlőtt szélmalmok árnyában, a tulipánáraknál. A tengervíztől tönkretett földeken.

Es Krouph Franta. Mert S két folyót véd. A Moldvát és a Manzanaroszt. ö ismeri azt a dicsőséges, érccsengésű jelszót, amelyet, a támadó mórok arcába kiáltottak.

A harmadik' Brucsek. Mert vénwégére ő is lőni szeretne egyszer.

Odakláltanak Nederlsndnak s kezükkel hátrafelé mutogatnak. Egy kicsit megfordul s elutasítóan legyint. Elmosolyodik, mint egy nebuló, aki valami csínyen töri a fejét. Odakiáltanak Fra.ntán3-k.

— Hadnagybajtárs, én ittmaradók. Fontosnak tartom ezt...

' — Fölöslegesen áldozod fel magad.

— lm legyen.

A hadnagy az összes embereket elörokü’ ái. Szomorúan indulnak cl. De ott leüt, a parti házacskákban, pineeodukban, csíkos cihák közt alszanak az asszonyaik. Gyermekeik.' Ott-, ahová csak egy ugrás a parttól.".. A hadnagy Fontához lép és feezetnvújt:

Tudom, hogv itt szükség van valakire.

De...

— Mi az, hogy de? Próbálja tartani a partot... Tisztesség!

— Tisztesség a zászlónak — gondolja a hadnagy távozóban. Mert katona.

Brucsek alvást színlel. Nincs kedve szóbaele- gyedni ezzel a .tejfelősszájúval. Mikor hárman maradnak, alaposan kifújja az orrát, nagyot nyújtózik, s így eleget téve minden testi kívánságának, cinkosan Frantára hunyorít:

— Ha mindent úgy csinFnánk, ahogy ok akarják, berozsdáeodna a puskánk!

úgy mintha valami gyermek-képeskönyvben lapozgatna. Szélmalmok, nehéztőgyü tehenek, békés csatornákon ringó csónakok, tulipántáblá-k. Ez Franta Hollandiája. S egyszerre víz. m-ehetetlen sok, zavaros, barna víz, termőföld rablója, sós tengervíz hömpölyög át a képen. Ezzel kérkedtek a nácik filmhíradóikban. így tették tönkre a kamerád hazáját.

Van egyáltalán valaki, akinek megkegyelmeztek? Kit hagytak békén?

Ejfél után egy hadnagy futott a barrikádhoz. Sapka helyett ári-érzett fehér kötés van szétvert homlokán. Kezében nehéz pisztoly. Fáradt és moghajszolt.

— Bajtársak... — nehezen lökte ki a szilvákat fogai között — bajtársaim... ezt a barikádot ... fel kell adnunk.

— Ostobaság! — kiáltottak rá dübössen. Nem álcázott ellenség ez? Vagy nyúlszivű? Vagy talán kapitnláns? Szórták rá a vad szitkokat, bőszükén és kétségbeesve.

Az fáradtan legyintett. A németek, csónakokon kelnek át a folyón. Ott lent a parton, a raktárak, üres vagónok és felford tolt ladikok közti sötétségben, ott van most a küzdőtér. _E mögött a barikád mögött áll még egy másik is. A hídfőn, oldalvódőkkot. Azt megtartjuk. De ott a folyópart mögött szabad az út. teljesen szabad. Ha hagyjuk, hogy partraszállj.mak, elvész a part, minden elv ész. ügy beszélt, mintha a vére folyna.

Lant a víznél lövések csattantak. Talán meg csak a közepéig jutottak. De az is lehet, hogy már csak egy ugrásnyira vannak a parttól. Es akkor...

— A forradalom nevében elrendolern!

Csüggedten tápászkodnak fel az emberek. Itthagyni ezt a barikádot! Az ő barikádjukat! Es lövés nélkül! A szégyentől forog a fejük. És mélán Drda, az új csehszlovák r(Mi- lista irodalom mestere. Hssonlőcbnú uovellásköriéből való a lenit törlését, amely a fasiszta megszállás végnnp- jalben játszódik le Prágában, ahol a lakosság szembeszáll! s vérengző, menekülésre kész lenevadakkal. A közben már liltureviít novella egyik legérdekfeszítőbb részletét kSzöfSk alább.

A mögöttük égő tűzvész bevilágítja az éjszakát.

Raktár ég ottan. Lakóházak égnek. Mindenütt ég, közel és távol a városban. A sötétségben skarlátvörös zászlók lobognak.

Franta és Nederland, limesek és a kocsivezető, mószároslegények és kovácsok egymás mellett állnak, térdelnek és feküsznek állásaikban. A sorrend megváltozott. Nőst mi vagyunk az ele ők.

De a sötétség mindent elrejt előlük. Bebújt a bestia a barlangjába? Megbénult, vagy megdöglött.? Talán a sötétségtől fél, amelynek leple altit már annyi vért ívott? Ki ismeri ki magát.. ?

A Moldva oda-odaloocsan a híd pilléreik?«. Milyen más ez, mint a híres Memanaresz. És mégis minden egyforma. Madrid és Prága. Akkor, harmincnyolc májusában, mikor Franta átlőtt, béna lábával hazajött, már tudta őzt. Már akkor. Egyszer össze kell akasztanunk velük a szekerünk rúdját. Franco és a mórok. Hitler és az SS-lcgények, ugyanabból a kígyófészrkből kikelt szörnyöt egek.

Afrikai csőcseléktől megbecstelenített rAk édes nevei. Dolores, Consolation, Manuella, gyerekek srapnolltépte gödrös kis teste, bombasi.ig- gatta feliér házacskák kellemos csendje. Es géppuskák, gyilkos géppuskák harangok és kasztanyetták helyett.

Nederland kamerád, úgy rémlik, alszik. Állva szunyókál, keze a géppisztolyon. Vagy talán ő s a. hazájára gondol?

Kroupta Franta gondolkozik helyette és érte,