Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-03 / 29. szám
1950 FEBRUAR 3 R A VL O n. la Iizetésreniiezés az és életetibea százszázalékos életszínvonal emelksdésl leiem — mondja Fortély Ilona megyei kezelőnő Fortély Dona 1044-ig, — mivel négy középiskolát járt, — annyit tudott a Szovjetunióról, hogy az egy igen nagy ország és ott a kommunisták vannak uralmon. A kommunistákról pedig annyit tudott, hogy azokat Magyarországon .üldözik, összefogják, elítélik, mert azok a fennálló államhatalom ellen törnek. A beremendi körjegyzőségen neki is került már a kezébe hasonló szövegű akta. és amikor a fennálló ál-' ipmhatalorn megdöntéséről olvasott, sohasem gondolta, hogy az urak államának megdöltével lesz ő szabad és boldog ember, Ma már mindez tisztázott előtte és jól tudja, hogy ami köszönnivalója volt eddig és lesz ezután, azt éppen a Szovjetuniónak és a kommunistáknak, a Pártnál; köszönheti. Mennyivel jo!»l> sna, amikor érti az összefüggéseket és — ahogy ő mondta —: „Még a Népköztársaság minisztertanácsának rendeleti előtt biztosan tv.dtam, hogy Rákosi elv- társ betartja Ígéretét és sor kerül a közalkalmazottak kérdéseinek a rendezésére " — Másképp volt ez régen — mondja és az egyik könyökével meg- támaszkpdik az lrógépasztal szélében, azután a kezére hajtja fejét. — Az iskola után két évig állás nélkül voltam, sehol, de sehol nem kaptam munkát. Az újsághirdetésekkel kezemben jártam a címeket, de nem alzadt munka. Volt ahol a valláso mat kifogásolták, mert református voltam Azután 1941 júniusában a beremendi körjegyzőséghez kerültem, ebben a községben volt az apám kovács, amíg dolgozni tudott Fortély Ilona megkezdte a munkát a közigazgatásban éppen altkor, amikor a Szovjetunió is megkezdte a Nagy Honvédő Háborúját a rabló náci seregek és csatlósaik ellen. Fortély Ilona álmában sem gondolt arra, hogy az ö sorsa és az ő jövője is függvénye ennek a háborúnak. Három Eiánapt? esen ingyen dolgozott és azután 92 pengő fize- íst kapott. Az akkori körjegyzők csak dirigáltak, uralkodtak, de nem tanították a beosztottakat. — Ebből a pénzből nem egyedül kellett megélnem — mondja —, hanem édesanyámmal, 76 éves nagyanyámmal és beteg nővéremmel együtt Őszintén szólva ma már nem is értem., hogy ilyen kevés pénzből mikép tudtunk kijönni. * Egy évvel ezelőtt Pécsre került, most a megyeházán a személyzeti osztályon kezelő. Szakszervezeti munkát végez és szakszervezeti iskolára jár. Fizetése eddig 277 forint volt és még hozzá a lakbér- pótlék. — A megélhetésre elég volt, de a ruházkodásra már kevés. Szórakozásra, kultúrára sem igen jutott. Még szerencse, hogy a megyeháznak is van könyvtára és így hozzájuthattam a jó könyvekhez. — A minisztertanács rendetete az én életemben százszázalékos életszínvonal emelkedést jelent, mert a fizetésemet négyszáztól hatszáz forintos: határon belül állapítják meg, beszámítva a ki!one évi szolgálati időmet. — i Nem is számítottam ekkora fizetésemelésre — mosoiyodlk eL — Tudom jól, hogy ezt csakis a Pártnak köszönhetjük. — Moss majd OKÄ-utalvány« váltok ki és bevásárlók tavaszi holmikat, ruhát, cipőt, kabátot és persze nemdsak a több fizetést veszem fel, hanem majd élek a rendelet adta jogaimmal is, de én is igyekszem még jobban és lelkiismeretesebben dolgozni. — Most már nékem 21 napi fizetett szabadság jár és így végre megláthatom a Balatont A megyeház üdülőjében csak négy forintba kerül majd az ellátás. — Azelőtt sohasem foglalkoztam politikával és csuk fokozatosan láttam meg a Párt szerepét A Pártnak köszönhetjük azt is, hogy a nőket ma már sokkal jobban megbecsülik. Mi azelőtt a kiadóban dolgoztunk, ahová csak odaadták a le- gépelnivalót, ha valami hiba volt benne, akkor féltünk visszavinni az előadóhoz. Ma itt dolgozunk az előadó mellett, aki megbecsüli a munkánkat és sokszor még a tanácsunkat is kikéri. A minisztertanács rendel ete számunkra erkölcsi és anyagi megbecsülést is jelent — Még pártanfcívüii vagyok és eddig nem is kértem a felvételemet a Pártba, mert éreztem, hogy tanulnom kell és tanulok is. Mostanában a Marxizmus-Leninizmus olvasókönyvét tanulom és lelkiismeretesen készülök arra, hogy felvételemet kérhessem a Pártba. Fortély Hona gépelni kezd. Ujjal sebesen ugrálnak a betűkön és bár uidiuk, hogy az írógép nem zenél, most mintha Fortély Ilona gépe mégis muzsikálna. T'Mduá&i dul&u tamimkát is hogy mindenki egyéni versenyző legyen A FERENC-AKNÁN Egyik lábát maga. alá húzza, félvállát nekitAmasztja a szénrétegnek, .Jobb kezében a légkalapáca, a balkezével egyensúlyozza magát a meredek pártán. Lég-kalapácsa vastagon hasítja a szén réteget, ami egye nesen befordul a csúzdába és szaporítja az áradatot, ami felülről, a fejtés tetejéről zúdul lefelé. F'atal arcán mosolygás és csillog a szeme a lám pák fénye mellett. Így csillogott talán — ha nem jobban — 1948 októberében is, amikor ünnepélyesen át nyújtották neki az élmunkás kitüntetést. . Hogy miért kapta? A hároméves terv második évének elfő félévében átlagosan 200 százalékra teljesített' normáját és egy 50 méteres guritói olyan rövid idő alatt hajtottak ki hogy azóta is rekord teÜeaítmenynek számit a Ferenc-aknárt. De ezzel nem dicsekszik. Szerény hallgatag, a munkájának élő ember, mint a legtöbb kommunista, aki be csülettel helyt áll a termelés frontján és becsülettel elvégzi pártmunkáját is. Ha valaki délután keresné, így felelnének a kérdezőnek: — Vagy a szakszervezetben, vagy a pártszervezetben van, de lehet. S &POS.L© ít há * 6-átfi j ZENÉS FILM! Előadások, 5 7 0 A,afcor 6-aifi! J ú a R a i a SZIKES FILM! Vigad ar. erdő» Előadások fél 5. fél 7. fél 9-kor FSjÍLYÍL 5-étfí Ismeretterjesztő és tudományos f Ouek —- Híradó — Az elő adások folytatólagosak 5—10 . óráig Egységes l és 2 forin- j rtos helyárak. — Vasárnap dél előtt 10—1 óráig { hogy agitálni ment, szervezi az egyéni versenyt. Még segédvájár volt, mikor meg kapta az éhnunkás kitüntetést. Azóta szakmailag ée politikailag is képezte magát. Vájár lett, szemináriumra jár és szakszervezeti funkció- nárius. Amikor munkahelyén ráköszönfink. clhelyezkedik a szénhalmaz tettjén és így válaszol kérdéseinkre: —Igen, egyéni versenyző vagyok. Az is voltam. De rnoet nagyobb a 'endületem, mint azelőtt volt, mert mégtisztábban látom munkára értelmét és vallom, hogy csak azok nem látják meg, akik nem akarják. — Higyje el elvtárs. nincsen mesz- szo a nap. amikor mindenki egyéni versenyző lesz. Lassan mindenki meg érti az értelmét a t.öbhtermelésnek ép szélesedi!« a versenymozcralom. mert van lendüőkprék. a mi Pártunk. Ttt van a Párt Központi Vezetőségének határozata. Nagy motor ez elvtáre. Nagvot lendít, raltunk. Sapkáját a jobbkezéve! feltói ja. a homlokára és így néz maga elé pár nercig, majd hirtelen újból megszó- lal: — Mondjam el azt is, hogv miért vagyok egyéni versenvző? Hát többek között azért is. mert én többet nem akarom, hogv kirúgják a bá nvászt. Nem akarom, hogv többet megdöglesztlek“ szóval gyalázzanak bennünket. Nem akarok úgy1 élni, mint a résiek, án szabad emberként akarom lcé'ni Motorúét. Földvári András vájár elvtárs fgy ;s él és ígv is dolgozik. Az o'mu’t két év bebizonyította, hogy nem vé- 'ptleníll körük me’lére az élmunká« lelvénv. Behiznnvftntta Fö'dvári °’v- *árs. hogv méltó volt erre a leitfin ‘elésre és méltó rá- ma is. De beszé’ :onek be'vette a te.! lóriimén vei: fannár utolsó fp’élien fgy do.lp'Qtot*; lanti ár 1fi-á,n 125 17. 148. 1R. 111-zőzalék. Ebben a három narben bi-- •osfHsi munkát is vkrTPf-t. .T-i-'-ár "hin 14R On án 14P or,ín-117 gg tt, 149 0< á„ 140j 25-ón 155i 23.án 1.70 százalék. Földvári elvtársről elismeréssel beszélnek mindenütt, mint olyan bányászról, aki példásan teljesíti kötelességét és becsülettel helyt áll a termelés frontján éppúgy, mint a pártmunkában... Es az ifl biztos, hogy teljesül a vágya és hamarosan egyéni versenyző lesz a Ferenc-aknán mindenki. SfÉlMÉlCTtí Az elméleti pá®*tEsap szervezésére nagyobb gemdot HkeSI fordítani! Szerdán délután sűrű sorokban vonultak a Munkáskultúrház felé a dolgozók. A kultúrház nagyterme zengett a mozgalmi indulóktól, énekelve, lelkesen várták az elméleti pártnap megkezdését, hogy megismerkedhessenek az előttünk élló legfontosabb kérdéssel t a szocialista munka és munkaver- seny elméleti alapjaival. Gergely István elvtára. Pártunk Központi Vezetősége nevében üdvözöl- te a pécsi elvtársakat és megkezdte előadását. — A munka ma már «álunk h — mint Srtálin elvtár« annakidején a Szovjetunióban megállapította —< megszűnt kényszer lenni, dicsőség, becsület és kősiesség dolga lett. A forradalmi változások talaján nőtt ki nálunk la a szocialista munkaverseny, amely emeli a munka termelékenységét, biztosítja a dolgozók számára a magasabb életszínvonalat Mióta munkásaink tömegei versenyeznek, egyre jobban elmélyül bennük a szeretet a Szovjetunió, a haladó emberiség nagy vezére: Sztálin elvldrs és dolgozó népünk élcsapata: Pártunk iránt. A szocialista munkaverseny kitermelte a legjobbakat! a sztahánovisrtá- kat Az egyre javuló élet könnyebbé teszi a munkát, az űj technika lehetővé teszi a régi normák megdöntését s az új szocialista ember megtalálta azokat az új módszereket, amelyekkel legjobban '..megnyergelheti « technikát" . Ezen az úton indultaik el a magyar dolgozók éa máris hatalmasak eredményeink. De még sok a tennivaló is. Meg kell szüntetni a verseny kampányszerűségét. Tovább kell fejleszteni a tömegek versenyét, segíteni kell sztahánovistáink kifejlődését, rá kell nevelnünk az élenjárókat, hogy segítsenek azoknak, akik elmaradtak, meg kell nevelnünk azokat, akik nem akarnak haladni és lé kell lepleznünk a tudatos rombolókat Nagy feladatot jelent ez nemcsak a pártszervezetek és a szakszervezetek számára, nemcsak a vezetők, hanem minden egyes kommunista számára Is. A kommunisták elsőrendű kötelessége, hogy a termelésben, a versenyben élenjárva, jó pél dát mutassanak. Néhány felszólalás »ok ért Sees adatot tett hozzá az előadáshoz. A Hamerll kesztyűgyár küldötte el mondta, hogy üzemükben még mindt«; sok a késés s azt a dolgozóik Saját kezdeményezésükkel, egymás nevelésével, a hanyagok megvetésé pel, meg- bün elésével küszöbölik ki. IJ.eszámolt a sztálini-műszak tapasztalatairól is, amikor kiderült, hogy a szorosnak tartott normát 240 százalékra is túl lehet teljesí eni, ha kommun,'v9'.a m.ó- ' dón szervezik meg a munkát* A Magasépítési NV mérnöke a műszaki értelmiség nevében beszélt. Elmondta, hogy a műszaki dolgozók a munkásokkal együtt akarnak haladni. Kérte a Pártot és a munkásakat, hogy ebben segítsenek a műszakiaknak. A Sopiana gépgyár munkásnője arról számolt be, hogy a dolgozó nőid kiveszik részüket a versenyből és egyre nagyobb eredményeket akarnak elérni. De a nöraunk ásóknak még segítségre van szükségük, hogy a káros, a fejlődést akadályozó előítéleteket le tudják küzdeni. , A Bőrgyár fiatal ólmunk ása azt mondta el: hogy segített az elmélet abban, hogy tisztában !álhassa helyzetét és ez a tisztánlátás vitte arra, hogy 120 százalékról 370 százalékra emelje teljesítményét. Ma már égés* csoportja vele együtt halad, kétszáza* brigádot alakítottak, amely rövidesen háromszáza*, sá akar fejlődni. Az elméleti pártmap komoly alkalmat nyújtott arra, hogy az azon résztvevők megismerjék a gyakorlati kérdéseire feleletet adó elméletei, Pártunk az elméleti párlnapokat rend- szareslteai akarja és ki akarja terjeszteni. Ezért különös gondot kell íor- dí'am arra, hogy az előkészületek néhány hibáját kiküszöböljük. Az elméleti pártnapon éppen az alapszer- vezeti párt funkcionáriusok és a szemináriumok hallgatói nem jelentek meg, mert értekezleteken és az ezen a napon Is megtartott szemináriumokon kellett résztvenniők. Az elméleti pártnap előadását pedig elsősorban nekik kellett volna moghallgiatniok. A! vHa b élénkebb lett volna, ha a1 pártszervezetek gondoskodnak arról, hogy a fogság minél nagyobb számban készüljön lel az elméleti pártnap anyagához tartozó Irodalom és újságcikkek elolvasásával. Ennek a kiváló kezdeményezésnek úgy kell tovább- mennie, hogy levetkőzze a kezdeti hibákat, az elméleti pártnapokat a tagság felkészülése és élénk vitája tegye még értékesebbé. r> Erről is be akarok számo'ruu A pécsváradi gépállomáson is nagy a készülődés a megyei tanácskozásra A gépjavító műhelyben füst és olajszag keveredik, nehézzé téve a levegőt Nagybadzsár Antal a r©tógépeknél szorgoskodik, Vetési Mihály, a Dózsa-brigád vezetője meg a dinamót szereli az egyik Hofherr 30—35-5sre Mmdenlefe serény munka folyik, mert a gépállomás dolgozói 10-ére he akarják fejezni a gépjavítás! munkálatokat. !íésrö‘nev a tavaszi munkára. De nemcsak géo javítással, hanem tanulással is Délu'án elnéptelenedik a javító műhely, a gépek árván állanak a színekben, a traktoristák az előadó teremben hallgatják az előadásokat, vitáznak és ha ennek is vége bultúrmunká- vaj föltik az estét. Eddig a tavaszi munkákra való készülődés, a génállomási munka foglalta le úgvszólván minden gondolatukat. Mos' azonban van valami, amire még jobban készülnek: a vasárnapi megyei tanácskozásra. I - Tsslfp József elvtársat, a gépállomás helvettes vezetőiét és Jéglí Jakab elvtársat választották meg a gépállomás dolgozói küldöttnek — mondia Germán elvtárs a pécsváradi gépállomás veze*őie. — így mondja: Jégli elvtársat. Ugyanis a megye legiobb frak- torlstdtát, a fiatal élmnnkást. egy pár nappal szelőt' tagjelöltnek vette lel a gépállomás pártszervezete. Taskó «Irtára rész tvett az országos tanácskozáson is. — Nagyon sokat várok a megyei tanácskozástól — mondja. — „Jó elvtárs, ki megyünk." Ez nem nekünk szól, hanem a geresdi termclőcsoport pártíHcárának. És ec így megy egész beszélgetés alatt. Négyszer-ötszőr szakad meg a beszélgetés, 0 csoportokból már jönnek, hívni a szerződés megkötésére a gépállomás vezetőit. De van olyan is, aki csak benéz. — Benn j áriam Péceváradon, hát megnézem, mit csináltok — mondják. —, Mindnyájan nagyon sokat várunk a megyei tanácskozástól — isméd» el mégegyszer Taskó elvtárs, — Egész biztos, hogy megyei tanácskozás még sokkal jobban megszilárdítja majd a termelScsoporfok és a gépállomások kapcsolatát. Hogy ő a ma4a részéről mivel akar ehhez hozzájárulni? a gépállomás: tanácsok kérdését aka- felvetn: —- Elsősorban mondia. — Be kell vallani nem értettük meg mi ma lünk sem ennek hagy poliikai jelentőségét. Nem tulajdonítottunk nefri túl nagy fontosságot. Most az országos értekerle'en tudatosult bennem js a gépállomások tanácsának fontossága. Azt szeretném, ha hozzászólásommal sikerülne a terme- lőcsoporok küldötteiben is teljes már-ékbem tudatosítani ezt. Ekkorára előkerül JégÜ elvtáre is, a másik küldőt Baranya letflohh trak- twisiija képviseli a megyei tanácskozáson Taskó elvtára mellett a pfc»* váradi állomást. —- Mennél jobb a szántás, annál jobb a viszony a csoporthoz — mond. ja mosolyogva, amikor a termel öcs o- por'.okhoz való viszonyt felvetjük, ö is erről akar beszélni. —* Ha a traktoristák Igazán jó munkát végeznek, akkor a csoportok a tűzbe mennek értük — mondja. Ie!rél 8? a legfontosabb: a lehető legjobb lalajmunkát végezni. Természetesen ez trcm jelenti azt, hogy Jégli elvtárs lebecsülné a po- liirikai munka jelentőségét. Sőt a kultúrmunkáját eem, hisz ő fogjál játiszani a gépállomásvezeiőt abban a színdarabban, amit most tanultak ba s amivel sorra látogatják majd a* összes körzetükbe tartozó csoportokat. — Erről is be akarok számolni — mondja. — Na persze nzmosak a színdarabról, hanem általában a gépállomások kulturális és politikai munkájáról a csopor.okban, szeretnének beszámolni. Illetve mindenről, ami a gépállomások és termelócsoportok kapcsolatait még tovább erősíti, mindenről, amivel a gépállomások még előbbre vihetik termelőcsopartjainkat a fejlődés lkján. Hozzá akarnak járulni, hogy a megyei •atiácskozás újabb halaim»» lökést adjon ennek a fejlődésnek. Sntüi» nifenni!
