Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-22 / 45. szám

Í930 FEBRUAR 22 m A P L o-4 viliig legjobb hadseregének birtokában a világ legjobb felszerelése Kommunistáit vezessék a verseny! a magasabb termésátlagokért „Azok után ä fényes győzel­mek után, amelyeket a Vörös Hadsereg Moszkvánál és Sztá­lingrádnál, Kurszknál és Bjel- gorodnái, Kievnél és Kirovo- grádnáí, Minszknél, Bobrnjszk- nál, Leniugrádnál és Túlimnál, Jassynél és Lvovnál, a Visz­tulán és a Nyémenen, a Dunán és az Oderán, Becsnél és Ber­linben aratott — mindezek után mindenkinek el keli ismernie, hogy a Vörös Hadsereg első­rendű hadsereg, amelytől so­kat lehet tanulni.“ (Sztálin). Kaliitjn „Népűnk erkölcsi arcula­ta“ című művében azt írja a Szovjet Hadseregről, hogy különleges hadse­reg, mert- nem hasonlít sem az egy­korú orosz, sem pedig egyetlen más hadseregre sem. Minden tagja való­ban népből való. Az első világháború előtt Oroszor­szág egész lakosságának 16 százalé­ka földbirtokosokból, városi nagy- és kispolgárságból, kereskedőkből és kulákokból állt- A Szovjetunióban a kizsákmányoló osztályok megszűntek és ahogy Kalinin megállapítja idé­zett könyvében: „A Vörös Hadsereg katonái és parancsnokai egy osztály­ból valók, amire nem volt példa a régi cári hadseregben és nincs példa egyetlen mai hadseregben sem“. Kivonulás éjszakai gyakorlatra sítalpakon , _ A forradalom előtt az orosz hadse­regbe behívott munkások és parasztok mintegy 80 százaléka analfabéta volt. A Szovjet Hadsereg soraiba évröl- évre iskolázottabb újoncok kerülnek a Szovjetunió szocialista népművelése eredményeként. 1926—39 között pél­dául a mechanikusok száma kilenc ér. Nagy János páprádí kulákoak ku­lák volt már az apja és nagyapja is, kulák az egész rokonsága. Az egész família arról híres, hogy a munkát mindegyik „szégyennek“ tartja, hogy utálja a munkát, viszont megköveteli alkalmazottaitól, akiket baromi mód­ra kizsákmányol. Nagy János láiás- tó!-vaikulásig való munkáért mindig csak annyit fizetett, hogy munkása éhen ne pusztuljon. Ha valaki több bért mert követelni, azt veréssel fenyegette meg. Nagy János nemcsak a munkát és a munka után járó bér kifizetését utálta, hanem a DEFOSZ-t is. Amikor 1917-ben felfogadta Kiss Imrét, ak­kor is elkerülte a DÉFOSZ-nak még a tájékát is, pedig törvény rendelkezik arról, hogy a DÉFOSZ-nál kell a mező- gazdasági alkalmazottal szerződést kötni. Nemcsak ezt felejtette el a kulák, hanem az OTI bejelentés; is. A kizsákmányoló kulák ellen a pé­csi államügyészség megindította a bűnvádi eljárást. Nem különb a többi kutáknál a zombai Csaba József és Szigeti Ilona. A 40—50 holdjuk mellé még szerez­tek egy malmot is, valósággal kér­kedtek azzal, bogy ők & legtöbbet tudják kipréselni a dolgozókból. Csa­ba József és Szigeti Ilona, amilyen fukarok voltak a dolgozókkal szem­ben, olyan bőkezűek voltak egy-egy bázítivomya rendezésekor. Napokig tartó dáridőkat rendeztek a helybeli és környékbeli kulákok részvételével. Ilyenkor iz­félszereaére, * gépkocsivezetőké negy­venszeresére, a traktorvezetőké pedig 215-szörősére emelkedett. Ennek foly­tán a Szovjet Hadsereg páncélos - egységei és gépesített csapatai is ha­sonló arányban kaptak műszaki ké­pesítésű utánpótlást. Szüksége is van a Szovjet Hadse­regnek a mind képzeltebb katonákra, mert az a hadfelszerelés, amellyel a Szovjet Hadsereget ellátják, mind tö­kéletesebbé válik. „Ami kadfelszere­lésünk minőségét illeti — írja Sztálin —- a mi felszerelésünk többszörösen felülmúlja az ellenségét'. Szovjet mérnökök tervei alapján a szovjet ipar páratlan minőségű messzehordó- és légvédelmi ágyúkat, legkorszerűbb nehéz harckocsikat, villámgyors re­pülőgépeket — a „Síurmovíkokat“ —, nehéz aknavetőket —■ a híres és ret­tegett „Katyusákat“ —i gyorstüzelő géppuskákat, géppisztolyokat, auto­mata puskákat és sok elsőrangú fegy­vert adott a hadseregnek. Olyanfokú műszaki felkészültséget igényel ez, amilyenről semilyen más kadsereg még csak nem is álmodhaíik. 1917-ben az egész cári hadseregnek összesen mintegy 14 ezer ágyúja volt. Viszont egyedül a berlini csatában 41 ezer szovjet ágyú és aknavető vett részt. A szovjet tűzfegyverek sűrűsé­gére jellemző, hogy Berlin ostromá­ban minden egykilométeres arconal- szakaszra 610 löveg jutott. A szovjet légierő létszáma a Hon­védő Háború idején ötszörösére emel­kedett, a háború utolsó három eszten­dejében pedlig 120 ezer géppel g-az- Aagodott. Csupán a berlini csatában 8400 repülőgép vett részt és ezek már a csata első napján több mint 17 ezer bevetésen voltak. Az első 80 tank a polgárháború alatit tűnt fel a Szovjet Hadseregben. Ezeket a Denyikinnel és a külföldi beavatkozókkal vívott csatákban zsák­mányolták. 1920 decemberében azután jelentették Leninnek, hogy a szormo- vói gyárban elkészültek az első szov­jet harcl&csik. A Honvédő Háború utolsó három évében pedig a Szovjet Hadsereg több mint 30 ezer harcko­csival gyarapodott, köztük olyanok­kal, mint a „T-34“, „ISZ“, „KV". Ezeknek a szovjet harckocsiknak nincs párja a világon. A Honvédő Háború utolsó három esztendejében a Szovjet Hadsereg 9 milliónál több automata-puskát és mintegy 6 mi ÍRÓ géppisztolyt kapott. Csupán 1944-ben a szovjet gyárak 7 milliárd 400 millió töltényt állítottak elő. tán borgőzös állapotban nem is tit­kolták, hogy halálos ellenségei de­mokratikus államrendűnknek ée a dolgozó népnek. Ezek a dáridók az utóbbi időben egyre gyakoribbak voltak Szigetiék lakásán a malmuk államosításáig. Az átvételnél aztán kiderült, bogy Csaba József és Szigeti Ilona (óbb vagon lisztet fekeiézett el, amivel az államosításkor nem tudtak elszá­molni. A hiányzó lisztet nagyobb té­telekben, fekete áron adlák tovább Budapestre. Gazdasági életünk kél hiénáját a zombai rendőrőrs őrizetbe vette és átadta a szekszárdi állam- ügyészségnek. Ügyük a pécsi munkás­bíróság elé kerül. Somogyjád községben is von még bőven kulák. Itt a „hangadó“ vze repet Kovács Szabó József tölti be, aíki vakmerőén izgat a demokratikus átlamrend és intéz­ményei ellen. Többször kijelentette, hogy ő kulák és az is marad és ha kell, mozgósítja a falu valamennyi kutáfcját a hatóságok ellen. Ezeket a kijelentéseket a somögyjádi 'rendőr­őrs tagjai előtt is megismételte, ami kor a rendőrőrs tagjai felelősségre vonták, hogy miért nem kötött a DÉFOSZ-ban szerződést Márton László mezőgazdasági munkással. A vizsgálatnál az is kiderült, hogy Ko­vács Szabó József nemcsak gyűlö­letre izgatott minden ellen, ami a dolgozók számára boldogulást jelent, nemcsak nem fizeti a kollektív -zer­A kreál!ő felszerelés birtokában vit­ték végbe a szovjet: katonák példa nélkül álló hőstetteiket. A fegyverek kezelésében, a hőstettekben a hatal­mas Szovjetunió több mint 60 népé­nek ée nemzetiségének fiai egyformán kitűntek. A Honvédő Háborúban a Szovjetunió Hőse címet elnyert 11 ezer szovjet katona között egyformán vannak oroszok, ukránok, b jel orosz- szók, azerbaj dzsámink, gruziaiak, ör­mények, üzbógek, tadzsikok, turkmé- nek, kazahok, kirgizek, tatárok, bas­kírok, komik, burjátok, csttvasok és mások. Szovjet ejtőernyős A világ legjobb hadserege ke­zében van a világ legkorszerűbb és legbőségesebb hadfelszerelése. A Szov­jet Hadsereg ezeknek a nagyszerű fegyvereknek a birtokában áll szilár­dan őrt a világ népeinek békéje fe­lett. 380 KÜLDÖTT a sztahánovisták első országos kongresszusán A sztahánovisták első országos ta­nácskozását szombaton és vasárnap rendez; meg a Szaktanács a Vasas Szakszervezet székhazában. A tanács­kozáson 380 küldött vesz részt, a ki­váló eredményt etért sztahanovista munkások és értelmiségiek legkivá- lóbbjai, mint Muszka Imre, Horváth Ede, Kék Zoltán, Baranyai András, Panyi Ferencné, akiknek nevei már országszerte ismertek. A küldöttek 15 százaléka nő, 13 százaléka ifjúmunkás és 20 százaléka műszaki értelmiségi. ződés szerbit járó munkabért, hanem Márton László után az OTI-t sem volt hajtandó fizetni. A somogyjndi rendőrőrs „ fenyege­tődre és kizsáfcmáinyoló knlákot őrizetbe vette és átadta a kapo;véri áttamügyé-zségnek, ahol további sor­sa felől dönteni fognak. Ez a nagy kulák is intő példa arra, hogy kíméletlenül fokozná keit a harcot a falu kizsákmányofói ellen, akik mint a (engyelkápoluai eset is bizonyítja, még a bes'.iális gyilkossá­goktól :etn riadnak vissza. Az időjárás napról-napra tavasz«- aabbra fordul, a földeken már elolvadt az utolsó hó is és rövidesen megkezd­hetjük a tavaszi munkákat. Megálla­píthatjuk, hogy soha még ilyen kedvező körülmények között, nem fogott hozzá dolgozó parasztságunk a tavaszi mun­káknak, mint ahogy most nekifoghat De nemcsak azt mondhatjuk el, hogy soha még ilyen kedvezőek nem voltak a körülmények, hanem azt is meg kell állapítanunk, hogy ilyen komoly fel­adatok előtt sem állott még mezőgaz­daságunk, dolgozó parasztságunk. A minisztertanács ismeretes határ rozata az, melynek végrehajtása állítja komoly feladatok elé mezőgaz­daságunk dolgozóit. És ezen — a me­zőgazdaság egészén — belül legkomo­lyabb feladatokat a szocialista és szo­cialista jellegű szektorok, az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti cso­portok elé állítja a minisztertanács határozata. Ez természetesen nem alaptalanul van Így. A minisztertanács nem vé­letlenül tűzött ki 35, illetve 25 száza­lékos termésátlagemelést az állami gazdaságok és termelőcsoportok felé, ugyanakkor, amikor az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok részéről megelégszik 10 százalékos termésátlag emeléssel. A minisztertanács nem épít homok­ra, amikor nagyobb feladatok elé ál­lítja a szocialista és szocialista jelle­gű mezőgazdasági üzemeinket, mert ezekben — az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezeti csoportokban — meg van a lehetősége a sokkal na­gyobb terméseredmények elérésének. Ez, lényegükből — a szocialista nagy­üzem lényegéből — következik és ez köztudomású ténnyé válik mostmár a dolgozó parasztok előtt is. Köztudo­másúvá válik, hogy az állami gazdasá­gok és termelőcsoportok földjein sok­kal inkább meg lehet valósítani a gé­pesítést és lehetőség nyílik olyan munkafolyamatok gépesítésére is, melyre a kis magángazdaságok egy-LCt holdas parcellái nem nyújtanak mó­dot. Hasonlóképpen nagyobb lehetőség van mezőgazdasági nagyüzemeinkben a nagyobb terméseredményeket biztosító tudományos vetésforgók bevezetésére, növónyvédőszerek alkalmazására, a nö­vényi kártevők elleni tervszerű védeke­zésre és a termésátlagok emelését szolgáló számos intézkedés, eljárás, újítás bevezetésére. A z állami gazdaságok dolgozói­nak, termelőcsoportjaink tag­jainak tehát mindenek előtt azt kell látniok, hogy képesek végrehajtani azokat a feladatokat, melyeket a mi­nisztertanács rájuk ré, sőt meg van a lehetőségük az eléjük kitűzött tervek túlszárnyalására is. Ugyanakkor azon­ban, amikor ©aját lehetőségeik, saját erejűk biztonsággal töltheti el őket és azzal a megnyugtató érzéssel, hogy meg tudnak felelni a várakozásnak, melyet dolgozó népünk hozzájuk fűz, azt is tisztán kell látniok. hogy a le­hetőségek egymagukban még nem je­lentik a lehetőségek által nyújtott, eredmények biztos elérését. Az. eredményekért keményen meg kell dolgozni. Ez a nagy munka az ál­lami gazdaságok dolgozóira, u terme­lőcsoportok tagjaira vár s azért, hogy az eredményeket elérjük, az 5 vállukon nyugszik a felelősség. Ez a felelősség nemo6ak saját üzemükkel, saját cso­portjukkal szemben kötelezi őket. Köztudomású, hogy az állami gazda­ságok, de különösen a termelőszövet­kezeti csoportok munkáját figyelő a-..,—................ Szovjet rakodógépet kapott a komiói hánya A komlói dolgozók nagy érdeklődé««! szemlélték a matt hét végén a vasútállomás rakodóját, ahol erős munka-kezek emelték le a vago­nokról a Szovjetunióból érkezed PLM. 5; típusú rakódó gépel. Ez az új gép az eíőhajfási munkát fogja végezni, ami eddig a bányamunka egyik legnehezebb része voll. Megszünteti az ember fizikai munkáját, meri a é«P tökéletes konstrukciójával elvégzi a lapátolást. A hatalmas gépeket Koffer traktorral vontatták fel a légaknához, ahol a bányá­szok lelkesen Iogadfák a Szovjetunió újabb segítségét. A beruházási cso­port műszaki vezetője és a dolgozók nagy elismeréssel adózlak a gép átvételekor. Bien ,etvtúrsnak különösen a hatalmas rakódó pofa tetszeti, ami uralja az egész gépet, amely 4 ember nehéz fizikai munkáját végzi el. A szovjet gép iizembehelye/ésénét kísérleti brigádot alakítottak Komlón, az elöhajíásban dolgozók közűt, az új munkamódszer kidolgo­zására. A megalakuló brigád a Szovjetunió bányáiban már a bevált munkamódszereket alkalmazza cs a pártszervezet irányításával több gép­vezetőt oktatnak ki a gép kezelésére. 4 kizsákmányoló, feketéző és a demokrácia ellen gyűlöletre izgató kulák szemmel, szinte mikroszkóppal nézik ma még egyénileg gazdálkodó paraszt­jaink. Jó, vagy rossz példájuk tehát nem csekély mértékben befolyásolja falvaik dolgozó parasztjainak munká­ját. Az eddigi példák azt bizonyítják, hogy állami gazdaságainkban és ter­melőcsoportjainkban megértették ezt a felelősséget Bizonyltja ezt mindenek­előtt az a lelkesedés, amivei állami gazdaságainkban a mezőhegyesek ki­hívását fogadták. Kevés olyan lelke« gyűlés volt még az ormánypusztai gaz­daságban, mint az, amelyen a mező- hegyesiek által meghirdetett verseny­hez csatlakoztak. Báron, Puspőkbólyon és Baranya számos állami gazdaságá­ban szintén egyhangú lelkesedéssel szavazták meg a dolgozók a verseny­hez való csatlakozást és most is nap, mint nap történnek az újabb lelke* csalakozások. H asonló a helyzet Somogybán és Tolnában is. ^Nekünk kell élen járnunk" — hangsúlyozta a csatlakozó gyűlésen Szabó István, a Barcs—fe- renctelepi állami gazdaság brigádvezo- tője. Ugyanilyen lelkesedéssel csatla­koztak a versenyhez az alsóleperdi ál­lami gazdaság dolgozói, valamint a többi tolnamegyei állami gazdaságok is és hasonló hangulatban tárgyalták meg az állami gazdasági dolgozók a minisztertanács határozatát is, ígérő- tét téve az eléjük állított feladat tel­jesítésére, illeve túlteljesítésére. Ugyanilyen biztató jelenségeket ta­pasztalhatunk termelőszövetkezeteink vonalán is. A felelősség átérzésének megnyilvánulása volt mindenekelőtt az a lelkesedés, mellyel a megyei tanács­kozásra összejött küldöttek csatlakoz­tak az országos tanácskozás határoza­tához — melyben az egyénileg gaz. dálkodó dolgozó parasztokénál 20 szá­zalékkal magasabb termésátlagokat vállaltak. Ez a felelősségvállalás csen­dül ki a majsiak határozatából is. amikor egyhangúan vállalják a mi­nisztertanács határozatának végrehaj­tását Számos biztosító példát lehetne még felsorolni, annak bizonyítására, hogy termeíőcsoport jaink dolgozói érzik, hogy komoly felelősség nyugszik vállu­kon. JTadjak, hogy nekünk kell pel- dót mulatni a köz3ég egyénileg gazdái- kodó dolgozó parasztjainak" — írja többek közt levelében D. Varga Já­nos, az ecdősmecskei termeíőcsoport levelezője. E zt a tudatot azonban még tovább kell mélyíteni és ez a feladat mindenek előtt az állami gazdaságok és termelőcsoportok kommunistáira háruL Nekik kell mindezeket szívó« felvilágosító munkával megértetniük gazdaságuk, csoportjuk minden dolgo­zójával. De még ennél is inkább el kell mélyíteniük a tudatot személyes pél- damutatásukkaL „A kommunista öntudatos, odaad<5, szerény munkása Pártjának, osztályá­nak, dolgozó népének" — mondott» Rákosi elvtárj » Központi Vezetőség ülésén elhangzott történelmi beszédé­ben, és álkcmi gazdaságainkban, tér- melőcsoportjainkban is arról kell meg­ismernünk a kommunistákat, hogy ön­tudatosan, odaadó an dolgoznak <* élenjárva példát mutatnak mmdwn társuknak. Ezen a vonalon eddig sem álltunk rosszul. A bárányéi áll ami gazdaságok élmunkásoH Bot* József é* Takaró Péter közöl sx egyik tagja, a másik, tagjelölt)« Pántunknak és termelöeso- partjaink legtöbbjénél it a kommunis­ták jártak már eddig is élen. M indezeket — az állami gazdasá­gok ée termelőosoportok foko­zott felelősségvállalását s ezeken bő­iül is a kommunisták példamutatását >— természetesen már most, a rövidesen meginduló tavaszi munkáiénál érvényre kell juttatni. S ha ezt elérjük, akkor a kommunisták öntudatos, odaadó, példamutató munkája szárnyakat ad állami gazdaságainknak, termelőcsar portjainknak s ezek felelősségtelj-»* munkája magával ragadja a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt­jainkat is és a tavaszi munkák meg­indulása újabb falusi győzelemsoroz»- tunk kezdete lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom