Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-19 / 43. szám

1950 FEBRUÁR t9 KÄPLO 9 A SE$qg®fkw€8g*i &ssögyáiB*b€sn emelkedik a termelés a tervielbeiítás óta Küszonjük Rákosi elvtársinak az útmutatást A szigetvári állomásra vezető úton csomaggal a kézben egy fiatalember halad. A Rákóczt-úton egy barna vas- kapa előtt a kezében himbálózó cso­mag — s benne a fényes, simabórü cipó — mintha búcsút intene, « gyár­nál;. ahol készítették. Az államosított Neumann Lipót er mutatta meg art, hogy mennyire sze­reti a báketábor n«gy re zárét: Sztálin elvtársat. A ta.lpkivógök között dolgozik. Most is állandóan 150—160 százalék között teljesít. — Mindig ügyelek arra, hogy a bőrt ügy szabjam fel talpnak, hogy minéi többet tudjak belőle kihozni. Arra is törekszem, hogy minél kevesebb le­gyen « »elejt. De Gyarmati elvtárs nem akar meg. Wlri teljesítményében és különös sze­retettel késről április 4-re, a felszaba duMs ünnepéire. Csütörtökön röpgyü- lés volt a gyárban. Felajánlást tett, hogy teljesítményét 20 százalékká; rmeli. — S ezzel Is a béketábor erejét ki rá nőm növelni — mondotta felszóla­lásában Gyarmati elvtárs. S ebhez, a munkához segít az: — Hogy nálunk az egész üzem te­rületén fél van bontva a terv mondja örömmel Gyarmati elvtárs — jobb kedvvel dolgozom, mert látom azt, hogy mennyit kell termelnem és látom art, hogyan haladok előre. A lervfelbontás óta emelkedik a Ser. me lés az egész üzemben. Meg van Megyénk dolgozó parasztsága nap mint'nap lelkes gyűléseken tár­gyalja meg a minisztertanács hatá­rozatát a termésátlagok emeléséről. Csütörtökön a szentlőrinci járás DÉFOSZ aktivistái gyűltek össze a határozat megtárgyalására. Az értekezleten Rácz János elv­társ, a Magyar Dolgozók Pártja szentlőrinci járási bizottságának szö­vetkezeid felelőse ismertette a mi­nisztertanács határozatát, majd Er­dei Imre DÉFOSZ járási titkár vá­zolta azokat a feladatokat, melyek a DÉFOSZ helyi szervezetekre vár­nak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra vonatkozó tennivalók végrehajtásánál. Hangsúlyozta azt is. a DÉFOSZ feladata, hogy a ha­tározat ellen agitáló ér. a határoza­tát betartani nem akaró ktilálcok felé is gondoskodjon a határozat végrehajtásáról. pögyíxban lelkes, harcos munka fo­lyik a többterroeiésért. Tisztán látják a gyár dolgozói, hogy minél föb pár cipőt készítenek, annál több dolgozó jut új cipőhöz. De a sok jól dolgozó munkás közül is kiemelkedik Gyarmati József, aki a sztálini műszakon minden dolgozónak a grafikonja, a vonalak maga-san ívelnek, mutatják azt a lelkes munkát, amit az üzem dolgozói végeznek. Gyarmati elvtárs már március ti­zenötödikénél tart a tervteljeri'ésben. — Egyén; versenyző vagyok. Isme­rem a tervemet — folytatja Gyarmati elvtárs — s tudom, hogy az ötéves terv reárn eső részét előbb befejezem és minőségileg is fokozom a teljesít­ményeimet. Komolyan hangzik a szó, súlya van. Gyarmati elvtárs eddigi jó munkája ad súlyt ennek az ígéretnek. — És ezt teszem azért csengőbb, biztosabb lesz a hangja — mert meg­értettem Pártunk határozatát, Rákosi elvtárs szavát. Tudom, hogy mi a fel­adata a kommunistának. Érzem azt. hogy mit jelent aszocia lista mun haverseny az átérz.ett és átgondolt egyéni fclcl- lősség. Megfogták Gyarmati elvt.ársat Ráko­si elvtársnak azok a szavai, melyek az alulról jövö bírálat és a kritika, önkritika jelentőségére hívta fel a párttagok figyelmét. Tudja, hogy sok­Az értekezleten résztvett a szent­lőrinci gépállomás vezetősége is. Piigmajer József elvtárs, a gépállo­más vezetője hozzászólásában bizto­sította a járás dolgozó parasztjait a gépállomás legteljesebb segítségéről. Számos lelkes hozzászólás hangzott még eä az értekezletem, melyen a megjelentek községük DÉFOSZ szer­vezeteibe tömörült dolgozó paraszt­sága nevében lelkesen vállalták a minisztertanács határozatának vég­rehajtását. Bartos Dezsőné a szabadszent­királyi DÉFOSZ nevében vállalta a termésátlagnak a minisztertanács ál­tal meghatározott emelését, majd á gépi szerződések fontosságát hang­súlyozta. Az értekezlet végül hatá­rozatot fogadott el. melyben ígére­tet tesznek a minisztertanács hatá­rozatának végrehajtására és kihív­ják versenyre a szigetvári járást. | ka! éberebbnek kel! le no lök ezen a területen is. Amikor munkájába mél ved ve dolgo­zik a gép mellett Gyarmati elvtárs, azon gondolkodik, hogyan tudná meg­növelni a teljesítményét, hogyan tud­ná termelékenyebbé [enni a munkát. A terv fel van bontva. Nagyobb r tér. melékenység azóta, jobb a minőség. De ő még sincs megelégedve. Elhatá­rozta, hogy újítani fog. Erekkel a gon­dolatokkal végzi mindennap r munká­ját. S még valamire: — Örülök a békének, örülök annak, hogy nem a lökéseknek termeltek, ha nem a dolgozóknak, a dolgozók álla­mának, a közösségnek. S ezért úgy a munka frontján, de minden harcban helyt is állok S Gyarmati otvtárj nincs egyedül. Sokam vannak még *z államosított cipőgyárban, akiknek nevük ott sze­repel a legjobbak között. Élenjárnak a termelésben, mert tudják, hogy mun­kájukkal a nagy csatádnak, a dolgozók százezreinek szereznek örömet. Elérkezett (tz indulás ideje. A moz­dony sisteregve megindul. Egy boldog arc tekint ki az ablakon. Fgy fiától ember arca. Keze még most is a do­boz kötésén. Felemeli a csomagot, jnbbra-balra vidáman pörög a kezé­ben. Aztán leül... Kibontja a csomagot. Szembenevet vele a tükörfényes ablakon, s a vo­nat zakatol vele haza, n falu felé. — Még többet fogok dolgozni — mond ja félhalkon — hogy azt a szép barna cipőt is meg tudjam vásárolni. Farkas Elemér ŐZEMI HÍRADÓ AKIK élenjárnak a tervteljesitéc ben: Hamerli kesztyűgyár, Bändel! Klára fényezőnő március 11-i, Gulii Gyuláné varrónő 11-i. Pozsgai An­dor 3. március 7-i, Reseh József né kézivarrónő március 4-i. Benke Jenő szabász március 8-i. Kntnyánszkv i.ászló csinosító március 3-i. Francia Dezsőné béle-lönő március 2-i tervü­ket teljesítik. Pécsi bőrgyár: Muss- raaun József, Altmann József. Serdán József március 31-i, Kies József II. óim unkáé március 2Ü-i tervüket tel­jesítik. • A SOPI AN A GÉPGYÁRBAN ki­nevezték a SZIKRA könyvesbolt fő- bizományosát, aki a Szikra N. V.-töl eladásra kap könyveltél, háromhavi részletben fizetik ezeket a könyve­ket azután a dolgozók. Tegnap reg­gel indult meg a könyvvásárlás, amelynek igen nagy sikere volt a Sopktna dolgozói körében, mert. ma reggelig összesen .104 könyvet vásá­roltak Herr Imréné főbiaományos elvtár műnél. A DOHÁNYGYÁR válogató osz­tályán megalakult a negyedik brigád is." Célul tűzte ki a tobbtermeiést, az önköltségcsökkentést és a minő­ség javítását is. A brigád tagjai: Néiczám Károlyaé, Muth Henriimé, Pécsi Józsefné, Kollár Ferencné, Ko­vács Jánosné, Puskás Sándorné, Mol­nár Györgyné és Kétvi Ferencné. A brigád egyhónapos próba után kapja meg zászlóját, ha munkájával bizo­nyítja be, hogy tartani tudja a bri­gád feltételeit. 9 A MAGASÉPÍTÉSI NV. legjobb se­gédmunkásai: Jenői Attila 334, Jani­csár Sándor S60, Gátity Klára 271, Vető József 216, Rozsnyói Konrád 216, Báty. tyáni Ferenc 188. Bolvári Ferencné 173, Németh József 163, Balogh Mű­im 162, Gelencsér Mária 162, Duna- völgyi Béla 160, Muhász András 132, Néder Györgyné 139, Czinderi Pál 138, Szilóvics József 137. FoWsz Já­nos 134, Berta Mária 146, Murzelo- vics Júlia 146, Horváth György 141, Bakai Miklós 122, Horváth János 129, Murányi Ferenc 129, Jäger Ist­ván 129, Tóth János 129, Maglód! András 129, Tranyig Lajos 129, He­gyi Gyula 129, Boán Imre 129, Nagy Kálmán 122, Rippert Anna 12(1, Tör- gyéki József né 126, Mayer Ferencné 126, Kovács Teréz 126. Matics János­né, Bársony András. Pór János. Ko­vács János, Kiss András. Papp Gyula és Molnár János 121, Szigeti Mihály 122, Baranovics József 121, és Ba­rátit Györgyné 122 százalék. örömmel olvastuk Rákosi elvtárs be­szédét, mely hozzánk, a dolgozó törne, gekhez szólt. Beszéde elején egyszerű és világos szavakkal ismertette a kül­politikai eseményeket és ebből megtud­tuk, hogy a ránk vicsorgó fenevad itt van közvetlen közelünkben. Titoékat értjük alatta, hisz meg attól sem riad­nak vissza, hogy fizetett kéntelket or­szágunkba becsempésszék azzal az al­jas céllal, hogy békés, termelő mun­kánkat álhirekkel és pánikkeltéssel hátráltassák. Éppen ezért mi dolgozók nemcsak helyeseljük, hanem magunkévá is akar­juk temw azokat a feladatokat, melyet Rákosi elvtárs számunkra kijelölt, me­lyeket Pártunk megerősödése céljából jónak látott megemlíteni és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a beszéde további során említett hibák és vis­szásságok megszűnjenek. Amikor kritikáját olvassuk, akkor döbbenünk rá, hogy sajnos ezek a hi­bák nemcsak az általa említett helye­ken, hanem a mi üzemünkben is meg­vannak. Meg kell mondanom, hogy a mi vezetőségünk is rengeteg időt fe­csérel cl csip-csttp ügyekre, ugyanak­kor nagyon sok fontos, életbevágó ügyet elodáz, vagy lehetetlen intézke­déseket tesz. Hogy egy súlyos fegyelmi ügyben megírt jegyzőkönyv ellünt, nincs meg, az „suviksz”! Majd írunk egy másikat, az ötéves tervben úgyis van erre elég Amióta szemináriumra járok, látom azt, hogy az emberi társadalom szaka­datlanul fejlődik, változik, mindig újabb és újabb tonnát ölt az uralkodó osztá­lyok képe. Mi most szocializmust épí­tünk és nálunk teljes mértékben meg­nyilvánul a munkásosztály hatalma- A hároméves tervvel újjáépítettük az or­szágot és biztos alapot teremtettünk az ötéves terv megindításához. A nagy sikert nem érhettük volna el, a Szov­jetunió segítsége, tapasztalatainak fel­használása nélkül. Az új tervünkkel új országot fo­gunk építeni. Rövid idő alatt iparilag fejletlen agrárországbói mezőgazdasági­lag fejlett ipari országot fogunk te­remteni. Ennek a nagy tervnek alap­feltétele az, hogy a nehézipart, a gép­gyártást fejlesszük, mert csak így tud. idö! Vagy vegyünk egy másik esetet. Arról vojt szó, hogy egy többszörös újítót, a termelésben is élenjáró dol­gozót, Tomola Károly élvtársat, taggá nyilvánítjuk. Taggyűlés elé került az ügy. A felszólalások pro és kontra megtörténtek és a megejtett szavazás szerint a többség a taggányllvárútá* mellett döntött. Ellene ketten szavaz­tak. A titkár elvtárs megkérdezte őket, mik az ellenvetéseik? Azt mondták, hogy Tomola1 termelési ügyben fegyel, mi eljárás alatt van. Mit tesz erre tit­kár elvtárs? Újból szavaztat és érmek alapján Tomola elvtárs taggányilváni- tását elhalasztja. Megjegyzendő, hogy a megelőző pro-kontra felszólalások­nál a két elvtárs fel sem szólalt. Itt az ideje és erre valóban már nagy szükség la van, hogy a vezetőségekbe friss szellem hatoljon be. A legutóbbi választások úta már nagyon sok veze­tőségi tag ment e! az üzemből. Vagy munkaügyből, vagy egyéb oltok foly­tán és sanda a gyanúm, hogy ezek pótlásáról vagy a titkár, vagy a ká­deres gondoskodott a tagság megkér­dezése nélkül Mi, olajgyíri dolgozók hisszük és reméljük, hogy Rákosi elvtárs szavai nem maradnak hatás és eredmény nél­kül, és ígérjük, hogy az általa felsorolt hibák kiküszöbölésében egy emberként állunk mögötte! IPOLYI JÓZSEf- Pécsi Növényolajipari NV. jtrtc a hatalmas feladatokat megvahSsf- tani. Ehhez járul természetesen a dol­gozók öntudatai, szorgalma és haza- szeretet e, melynek segítségével olyan akadályokat gördíthetünk el az útból, amelyre csak egy szocialista államban képesek a dolgozók. Fokoznunk kell a kulákok elleni harcot, ártalmatlanná kell tennünk minden osztályellenscgütu két, a klerikális reakciót és az impe­rialisták ügynökeit. Erősíteni kell a kapcsolatot a hatalmas Szovjetunióval, mert minden eddigi eredményeink el­érésében tőlük igen nagy segítséget kaptunk. A béketábor Vezető államává] való szoros kapcsolat ötéves tervünk megvalósításának legfőbb záloga. SZEDELI ERZSÉBET Pécsi Fém- és Lakatos áru gyár. Fizetés nélkül is szivesen csináltuk, de azért jólesett a figyelem — mondják a munkamódszerátadók, akik küiön jutalomban részesülnek A Szakszervezetek Országos Taná­csának javaslatára az Országos líun- kabérmegállapító Bizottság határoza­tot hozott a munkamódszerátadás díjazásáról. Ózom cinkben Pártunk fel világosító munkája nyomán már eddig is szép eredményeket értek el a munkamódszerüket átadó kiváló munkások, sztahanovisták, ólaiunká- sok, akik tanításukkal emelték műn k ás társaik, üzemük teljesítményét. Nem sajnálták idejüket, erejüket, hogy ezzel is segítsék a .versenymoz- galortt kiszélesedését, a SztaKánov- mozgalom kibontakozását. De ez a mozgalom még nem olyan mértékű, hogy teljés mértékben átfogná üze­meinket Ennek előmozdítására az Országos Munkabémegáilapító Bi­zottság határozatot hozott,"hogy a munkaidőn kívüli mnnkamódszerát- adást jutalomban kell részesíteni. ILa a munkamódszeré tudás a hét folya­mán az öt órát nem haladja meg. 23 forint, ha öt óránál több. de tíz órát. nem halad meg, 30 forint juta­lom fizetendő, függetlenül attól, hogy ki milyen bérosztályba tartozik. Albert Lajosné elvtársnö, a Zsolnay gyár élmunkása már eddig is állan­dóan tanította, oktatta munkatársait, jó munkamódszerét igyekezett nekik átadni. Most örömmel köszönti az ű± határozatot, mert ebből is érzi, hogy a nép állama jutalomban részesíti azokat, akik a termelés emelése és ezzel a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében fokozottabban ve­szik ki részüket. — Eddig, is szívesen csináltam, fizetség nélkül — mondja Albert elv­társnö. — Nem gondoltam sohasem arra, hogy kapjak érte valamit. De jól esik, hogy gondoltak ránk és azt a megbecsülést, amit sokszor kifejez­nek irántunk szavakban, így a juta­lom útján is kifejezésre -juttatják. Remélem ez többeket is arra serkent majd, hogy komolyabban törődjenek a jó, kiváló eredményeket biztosító munkamódszerek átadásával. A pécsváradi gépállomás knltűrcsoportja Geresden A g er esdi dolgozó parasztok kö szünetüket fejezik ki « pécsváradi gépállomás dolgozóinak és kulhtrcso portjának, hogy a miit héten szóra­koztató műsorukkal meglátogatták a geresdi dolgozó parasztokat.. Felejt­hetetlen estét szereztek a falu dolgozóinak. Szép volt látnia hogy azok a traktoristák, akik az őszi szántás vetés idője alatt, éjt napprdá teve szántották határunkat, most, hogy az időjárás a műhelybe szorította őket, tudnak a szabad idejükből annyit elvonni, hogy a falú dolgozói­nak szórakoztatására színdarabot tanuljanak be. Köszönetét mondunk ezért elsősorban Germán elvtársnak, a gépállomás vezetőjének, aki meg- szervezte, és lehetővé tette, hogy a kidtúrcsoport kijöhetet a falunkba, köszönetét mondunk Kovács élvtársnak, a járási ' sajtófelelősnek, aki megszervezte, hogy a csoport első útja a mi községünkbe vezetett. Nagy elismeréssel adózunk a csoport minden tágjánálhogy eljöttek hozzánk, műsorukkal szórakoztatták és széppé tették az esténket. A gép­állomás dolgozói ezzel is megmutatták, hogy nemcsak gazdasági téren, gépekkel, hanem kulturális vonalon is támogatják, segítik a dolgozó parasztságot. Annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy ezt az elő­adást. követni fogja a többi és még többször is ellátogatnak hozzánk a haktoristák, amit nagyon szívesen veszünk jövőben is. Rudolf Gyula Géresd. 336 százalékos termeléssel Lelkes gyűlésen vállalták a minisiterianács határozatnak végrehajtását a szen’irinci járás OÉFOSZ-vezel Ti/enhát nagypnSH család cEindutí az új élet útján Nagy esemény zajlott le faiunkban, Nagypall községben. Egyik régi álmunk vált valóra, azzal, hogy rn.egala.krdt a termelőszövetkezeti cso- jfort. Sokat ginuMkoztunk a megcila Itüáson, de nem tudtuk ntíképen fog­junk hozzá. Nagyon szerettünk volna mi is belépni a termelőszövetke­zeti mozgatom mindinkább szélesedő táborába. Most ez a kiváltságunk válóra válhatott, tnert a megyétől egy elvtárs látogatott el hozzánli, aki felvilágosított bennünket, hogy milyen formában kell nekikezdeni a munkának. Nagy lelkesedéssel fogtunk a munkához. Az esti alakidó gyűlésen a falu dolgosó parasztjainak nagy része meg is jeleni és a vé­gén nagy lelkesedéssel tizenhat család be is lépett a csoportba. Ezután megbeszéltük, hogy milyen formában kezdünk a munkához, Megegyez­tünk, hogy a jószágokat összevonjuk, mert így jobban tudjuk gondozni, és emelni a tejhozamot. Elhatároztuk, hogy a földjeinket, gondosan és szakszerűen munkáljuk, műtrágyát (dfadmazurik, hogy mi ős megvalósu­lt ássuk a magasabb termelés átlagot. ígérjük, hogy a nagyptdli term élőcsoport jó munkával járul a szo­cializmus, a gondatlan, biztos élet. építéséhez, és jó munkával háláljuk meg a Pártnak, RáJiosi elvtársnak, aki utat mutatott szebb élet félé. Rózsa Ferencné NagypaR. A Síovjdimté wjrttiégéve! új országot építünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom