Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-19 / 43. szám

»ttte FEBRUAR 59 w a f o Äronman elviérs az új élet hőse-»Osjobaság volna azt gondolni, hogy a termelési terv nem egyéb, mftpt szádok és feladatok felsoro- lásja. A valóságban a termelési terv az emberek millióinak eleven és gyakorlati tevékenysége. Termelé­si tervünk realitása': a dolgozók milliói, akik új életet alkotnak.” (Sztálin) ( TTTEEITÍ Krouman Lajos is az új Valfll*»» I a!kptója Munkája úgy forrt] össze a feladatokkal, a Ferv szamaival1, mint, a mész az oltóanyag- ys.1. Kóla beszélt Sztálin clvfárs, hi­szen ő 5« azok közé tartozik, akik .iminden zaj ős lárma nélkül építik a gyárakat... ere/: az áj cici igazi nő­sei és c’lcotái." Munkája ..az emberek millióinak eleven ca gyakorlati tevé­kenységének" egy atomja. Együtt lé­legzik, együtt él a tervvel. Csak Így lehetett elérni, hogy feb­ruár 17-én» műszak befejeztével Kroti- rTton Lajos, a pécsi Sopíana gépgyár marása mir június 1 i tervét fejezte be. öt hónap a tervtói. Egy hónap és 17 nap a terv tel jesité-i bői. Ezek talál­koztak február 17-én Krcuman Lajos gépénél, ezek találkoztak. a táblán, amelyen a teljesítményeket vezetik.. Mégha szeiubanevet a napfény, mégha könnyelműen kigombolod a kabátod, akikor is tudod, hogy még február van, a csípős szél meijborzol- ja a hajadat. De ha az, idtő is úgy for­dulna. o:t járna, minit Krouman La- jós a tervével; virágba borul®« kö­rülötted a város, m-eleg, áradó meleg járná át minden részed. Krouman La­jos ás társai szerte az országban az idő előtt járnak. És ha a jövő heten minden anyagot, megkap Krouman elvtárs — úgy mond­ja -— teljesíti a hét végére az ötéves terv első télévét. Eddig is áltatában négy bét. munkáját fejezte be egy hét alatt. Most még egy hét és félév mun­kája áll Krouman elvtárs mögött. rrrrm kivesz majd «zabadságá- * .1 ■ hói hat. napot, de nem azért, mintha fáradt lenne. —, Elmondhatom mindenkinek, hogy nem vagyok fáradt. Hiszen amit el­értem nem az erőmmel értem el — mosolyog, kék munkazubbonyán alig látszik olajfolt, az arcán — pedig volíak, akik azt mondták: „majd tönkreteszik magukat ezek az embe­rek" —■ nem láthatod az clgyötörtsé- gct. Sima- nyugodt, komoly arc néz veled szembe. Le sem fogyott, egy de­kát sem. De ió le.sz egy kicsit k iszol- löztelni a fejét a gépek zúgásából. S amíg visszajövök utolérik ma­gukat az esztergályosok is, több anyag tesz, még iökb százalékot, tudok telje­síteni —• igazit az egyik t-épen Kron­ur an clvlárs. Azt mondta nem az erejével. Mivel érte hát. el kiváló teljesítményét. Elő­ször azzal, hogy több gépet kezel, az­után azzal, hogy több darabot fog be. lh. döntően azzal, hogy hétfő:] reggel, jutókor megkapta a munkát, elftssör gondolkozni kezdett. A gyorshírében- get alkat rfurcit estelit*. Foga »hüve­lyük oh ny.ucfclc fogaskereket, sobes- ■égváltó tengelyeket, fáiégép aszt&lo kát. set «pofákat és a lobbit. f---",' 11 •“T hétfőnként, nem sajnálja 1 I az idejét tőle, bogy ősz­szenézRC. hogyan- melyik munkába lesz legérdemesebb belekezdeni, mi lesz az ..ütemterv" arra a hétre. Hiszen az egyes daraboknak különböző az ide­jük. Ha uero hangolja jó! össze, nem tud három gépen dolgozni.- És !c ír. írtam n sorrendet, amit elhatároztam. Egészen tervszerűen dol­goztam. Minden percre ki volt számít­va. mi a feladata a gépnek. Minden perc ..kalkulálva" volt a teljesítéshez, Nem eshetett ki egy sem. Egyedül v*n 32 özemben mint ma­rós. Egyedül ifi hiszen munkája felér három másik átlagos munkásé, val. M*rm is akadna mellette munka számukra. Egyedül van, de nem sza­kadt. ki a többiek közül. Ott él velük. Eddfg például a prizmás részt gyalul­lak. Hatvantól, perc alatt. Krouman Lajos újításával, most 22 perc alatt csinálják meg. Ez nem volt Krouman Lajos közvetlen érdeke. De érdeke volt, íz üzemnek, érdeke volt a közösség nek. Krouman Lajosnak ezt nem so­kat kell mondani. I'Megírt"» j utat az üzem, a műhely felemelkedéséhez. Exner Andrással most is újításon törik a fejüket. Szin­te szünet nélkül ez minden gondola­tuk. A jövő hónapban, ha visszajön Krou­man Lajos már készen lesz a negyedik gép is. Azt is befogja. Megbirkózik azzal is. Hiszen akarja. Hiszen érde­mes. Érdemes, mert a Párt. a dolgozók elismerése követi jó munkáját. Érde­mes, mert olyan leveleket kap, mint ami ott simul a zubbony zsebében: „A szocialista nntnkaverseny 1950. ne­gyedik hetében elért kiváló eredmé­nyéért fogedja az általános Gépipari Központ dolgozói nevében küldött el­ismerésünket. Szocialista hazánkat épí­tő jó munkájához sok sikert kívánunk." Érdemes, mert saját életét is előbbre viszi vele. Hiszen hétről-hétrc emelke­dik a fizetése. Ebben az évben a leg­kevesebb heti fizetése 597 forint volt, de például az ötödik bérhéten 1084.92 forint volt a keresete. A terv első he'ében teljesítve két hét, százalék 335 597.54 forint, a terv második heten teljesítve három .hét százalék 390 701.46 forint, a terv harmadik hetében telj esi .Se két Ivét, százalék 364 652.10 forint, a terv ne­gyedük hetében teljesítve öt hét. szá­zalék 427 772.12 forint, a terv ötödik bedében, teljesítve négyhét, százalék 592 1084.92 forint, a terv hatodik be­lében teljesítve négyhét, százalék -127 737.81 forint. így haladt előre. így dolgozott. És így is fog dolgozni. Egy változtatás jöhet csak közbe: az hogy jobban. Munkájához új lendületet Rákosi elvtáre beszéde adott. Nagyon meg­kapta Krouman Lajost az, hogy Rákosi elvtárs helytelenítette: ne változtas­sák a pártfunkcicmárusokat. lT>T»e»v«>i I ás ahoi*Y a Pálban van, ‘i,,. .........I,., J úgy áll a termelésben is. It t is állandó munkásnak kell lenni. Az kell, hogy itt dolgozhassunk bét- röl-hétre. Ugyanazon gépek mellett. És ha Krouman elvtár« is a Sopia- nában marad, akkor megvalósítja fo gadV.-mát az:, hogy három év ala't teljesíti az öteves terv ráeső részéi! Lorenz Mária. L A H AG Tengeri. Pár bete még hó borított mindent. A nagy fehérségben csak a fák kopasz ágai jelentettek egy kis fekete és a kéményekből felszálló füst egy kis kékes-szürke színt. Most a barna szín uralkodik. Barnásfekete a föld, sárgásbarnák az utakmentí füvek. Be zöld a kikelt dús vetés, A magot az ősszel vetették. Jó pu­ha á'gyat készítettek neki, kikelt szé" pen, aztán védőn elborította a hó, óv­ta, takarta a fagyok eilen. S a vetés a hótakaró alatt is nőtt, erősödött. Azt a magot is az ősz tájon hintet­ték el Tengerin, ami most kikelt. So­káig úgy nézet; ki. hogy meddő földbe hullott, nem kel ki ősszel- De aki féltő gonddal lehajolt, hogy megnézze a mag sorsát, az megállapíthatta: ha nem is kelt ki, csírázik. Mátrai József, Pallag József, Mezőfi Vilmos, Pallag József sűrűn összejöt­tek. És nem volt egy oiyan alkalom, hogy ne a csoportról beszélgettek vol­na. Hol or. mnnifeU esr.v méret, hol az. Hogy hajlandók lennének azok is belépni. Nyolc kilenc nevet írtak fel ilyenkor a saját nevükkel együtt. Ke­vés. De a mag már csírázó:!. A búzaszemet földbe teszi ősszel a gazda. Ha elég nedves a föld, hama­rosan kikel a mag. Do, ha száraz a föld, akkor csendesen szunnyad- mint­ha nem volna élei benne. Aztán jön egy jó eső és egyik napról a másikra kihajt, és mtetha csak húznák, úgy nö felfelé. Tengerin még nem sok rádió van. Nincs se a Pártnak, se a DÉFOSZ- nak. de még a földmívcsszövetkezetnek se. Mátrai János azonban azon keve­sek közé tartozik, akik elmondhatják magukról, hogy ott áll a csodálatos kis szekrény a szobájukban. — Nálunk meghallgathatjuk — mondotta már vagy két nappal előbb Deák, Pallag, Mezőfi elvtársaknak. És még másoknak is. Olyanoknak, akik­ről ludta, hogy érdekli őket. És má­sok is mondták neki, hogy ha nem lesznek alkalmatlanok, elmennének hozzá meghallgatni, mit mond Rákosi elvtárs. Jönchányan szóltak neki- Olya­nok is. akikről nem is gondolta, hogy rom lesz türelmük megvárni a más­napi újságot. Vasry ti«sza»» szorongtak a szobühan. Csendesen, szinte ünne­pélyesen beszélgettek. A rádióból egye­lőre muzsika szűrődött ki. Aztán je­lezni kezdett. Mátrai József ekkor odalépett cs csayart az egyik gombon. A jelzés sokkal erősebb lett. Aztán a bemondó.. Rákosi Mátyás elvtár«.., Rákost elvtárs beszé- \déi követő héten tíz új j termelőszövetkezeti cso­port jelentette be a faku­ltását a szentiorinci \ járásban Központi Vezetőség előtt elmondott beszédét... Pillanatnyi csend. Az ab­lak előtt elmegy valaki, úgy hallani, mintha benn a szobában döngetné a padlót. Aztán megszólal Rákosi elvtárs. Tóth Lajos előtt jó néhány hónapja nem idegen már a csoport gondolata. Egész biztos, hogy könnyebb lehet úgy. Jobban is élnek. akik csoportban dol­goznak. Ezt tudja. És azt mondják szebb is az élet a csoportban. (Ezt vi­szont. nehezen tudja elhinni. Valahogy úgy van vele. hegy azért hogy kap, hogy nagyobb a jövedelme, azért adni is kell. a függetlenségét. Ö világ-életében a miga ura volt. Nem a felszabadulás után kapta a 12 holdat, mióta külön vált az apjától, mindig maga döntött mindenben. Nem parancsolt neki senki. A csoportban pedig . . . Csak van parancsolgatás, akárki, akármit is mond.. ,.^,'Slíal jeirntosclilinrk tart­juk e számnál macánál azt a válto­zást, mely a dolgozó parasztságon be­iül n Icrmelószövetkezetek, a társas gazdálkodás kérdésében létrejött.“ Mintha róla beszélne Rákosi elvtárs. így mondja magában, bár ö nem párt­tag Igen öbepre is nagy változás ment végbe. Veit idő, amikor idegenül, ér­tetlenül állt szemben a csoport gondo­latával. Most pedig ... Most nem jár messze attól, hogy.azt mondja: én is. Csak a parancsolgatás ... Elgondolkodik saját sorsán. Ejnye, nem is tudja pontosan miről beszélt közben. De már megint figyel. EIötc dől. szemét le nem venné a rádióról, melyből már másodszor hatlatszik az a szó, amire felfigyelt. „Parancsolga­tás . ..“ Szinte siettetni szeretné a nyugodt, lassú szavakat. „Még súlyosabb az az eset — sugár­zik a rádióból —, ha saját elvtársaink, kai szemben alkalmaznak a pártszer­vezetek vezetői kényszert, a meggyőzés helyett diktálnak, parancsolgatnak nt­Tóth Lajos csak figyel. Ez vadaséi egészen új dolog neki. Ö még ilyet soha nem hallott. Ilyen őszintén, ilyen élesen beszélni a hibákról... SeKsjor vasjnnk wsrv. hosv báliunk valamit, azt hisszük meg ia értjük, de csak később vág belénk va­lami s csak később értjük és erezzük is meg egyszerre a szavak jelentését, a hallottak jelentőségét. így vágott bele Tóth Lajosba is a felismerés: — De hisz akkor a csoportban so lebet parancsolgatni, ott se lehetnek kin* királyok. Nem, egész biztosan nem en­gedné Rákosi elvtárs. Ott helyben. Rákosi elvtárs beszéde után alakult meg a csoport. Rajta, Tóth Lajoson és az eddigieken kíviíl Klovár Ferenc és Bősz Mátyás jelen­tették be a csoportban való részvéte­lüket. Harmadnap már mentek he je­lenteni a megalakulást a járási bizott­sághoz. Előttük három községből jár­tak már ott aznap hasonló ügyben. É* azon a héten még hat községből men­tek bejelenteni a megalakulást. A gazda ősszel földbe Jeezi a magot. Ha nem elég nedves a föld nem kel ki mindjárt. De. ha kap egy jó esőt. ki­hajt. S öröm nézni, midőn szárbaszök- ken. Békés József. A novo-jegorevszkajai gép- és troktorallomáon vizsgálják, javítják hozpsrasz! nagy segítőtársán, a gépekéi. A'A,A.A./vAA.,/yAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/!.AA.AAA/'kAÁAAAAÁAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAA>% SSIKOLÁJ TYinONOV: Tyihojiov. a neves író, a Szovjet Írók Szövetségének he­lyettes főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsúnak tagja SragyarorazAgra jött > Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára. Hétfőn Becsre Is. ellátogat, ahol a niai szovjet irodalomról és b roagyor-Hzovjet irodalom viszonyáról tart előadási. Az al.il) Maiiban egy háborús novelláját közöljük. .1 bő flrinellruháiábnn esetlenné vált nénikéje majdnem rálépett n sötétben és ijedten felkiáltott: Jaj, ki ez int -------­Én vagyok mondta n lépcsőn üldögélő kislány. — Polja. ~ Hát te miért nem szaladsz?... Hiszen riadót fájnak! Mindjárt potyognak a nyakad közé n bombák. Mit vársz? Szaladj tüstént az óvó­helyre! hz a szolgálatom. De te eredj, nevekém, mert igazán a nyakadba po.tyoynak. Megyek is! Nézzék esni:, ez meg ih üt a lépcsőn és mén csat nem is fél! ' J Akár felek, akár nem: ha egyszer megfigyelő nagyok! Olt tilt Polja n lépcsőn és tágramerrdt szemmel egyre, az eget fi­gyelte almi a fényszórók pásztáztak, rakéták robbantak gyönyörű \-ikrn- nyalábokat terítve széjjel. ' Sn"°"d vállai közé húzta a fejéi, lehunyta szemét: meghallotta a jotisincrt üvöltést, amely egyre erősödött, a fülhasngntó dongó rem'givo- rc/jtott az utcán. így ment ez napról napra. , ^fba letörölte homlokáról a verítéket, .leült és nézte a menlökiilö- n,/meny munkáját. ,4 megingott házak, a sóiét város, az emberek kezében imbolygó apró fények, mindez valószerűtlennek, sohasem tátnttnnk, hi­hetetlennek tűnt előtte. Hiszen voltak másmilyen éjszakák is. lickés, vidám éjszakák, amikor szaladtak a fényes villamosok, énekelt cs táncolt az if jóság ... De ez mind. csak volt. Volt és eyyszer újra lesz. Most azonban... Mit illők én itt? kiáltott fel és felugrott és újra hozzálátott. Cipelt, csákányozott, lapátolt, tárta a kőtörmeléket. Rendkívül nyu­godt volt. Határozott és erős idegzetű Már semmin sem csodálkozott. Kgy alkalommal zilálthajú fiatal nő futott neki, magához szorítva gyermekét. 11 gy megijedt a robbanástól, hogy a kicsinyért való aggoáafmn- ban magánkívül futott a fél városon keresztül. Polja megragadta, átölelte mcgsimogalta a fejét és azt mondta: Most már minden rendben vanl Mi van rendben? )(i van rendben? — kérdezte fehndyltgn W fiatal anyu. Minden felelte Polja — már minden! Már vége a riadónak- Rycre pihend ki magod. Mindjárt ajtót nyitok ... 1 fiatalasszony azonnyfanban megnyugodott és hagyta, hogy eb'c- zrssék a mentőállomásra. Hány sebesültet, nyomorékot, hány szerencsétlent vitt a kötözöhe!yte csodálkozó, ungy szemével ez a törékeny Irányt Hányat nyugtatott meg, hányba ontott telket, hányat hozott zuvarba futtában elejtett éles sSauatvalt .áron a rosszindulat}, hideg, szeles éjszakán a bombázás különösre, kíméletlen volt. Polja a homokosláda falához simult, A háztetőről cserép záporozott, betört ablakok és gipszdarabnk csörömpöltek és puffantak at oszlotton. Csaknem közvetlen mellette valaki felnyögött. Polja hallgatózott. 4 nyögés egészen közel volt. Óvatosan a hang irányába iramodott, Az áj lövedék lángja megvilágította az utcát. Levő- gódott. .4 gránát a járdán csapott te, de. döngése még sokáig visszhangzott fülében. Most megpillantotta a heverő fiút a ház előtt. Mintha miit látta volna valahol. He holf Tudja már, tavasszal n labdarugó-mérkőzésen.., ti: volt, akinek a barátai odakiáltottak: Rajta, hátvéd! Parts kit Most eszméletlenül hevert, de amikor Polja meglnpintaltn sebét szilánk srhesilettc meg medencéjén — magához tért és még hangosabbat, nyögött. A leány bekötözte és közcihajolva a füléhez, srólangatni tfezdt«: — Rajta, hátvéd/ Tarts ki!... Hallod?! .4 fiú már nem nyögött. .4 leány talprasegitétt és a vörös fényekkel pásztázott éjszakában egyre cipelte. Egy hc’övés mintha kettévágta volna az utcát, a házakat és minders* kőrösknriil, mert Polja egyszeresük elvesztette a: eszméletét. OH feküdt, és ualann ismeretlen hang szóló ugatta: „Rajta, hátvéd! Tarts ki!" Nem tu­dott mozdulni, de még mindig szorongatta a fin kezét, aki némán feküdt mellette. Amikor az emberek feléje hajoltok, Polja tisztán csengő hangon igg szólt: — Vigyék, súlyosan sebesült, a csípőjén ... — és nem fejezte be. — .4 lábán — szólóit meg a sötétben valaki — a lábán sebesült meg a leány.' Ezt már nem hallotta. Többet semmit sem látót', ezen a: éjszakán. ... Életben maradt. És amikor először magához tért, enyhe idő unit, napsütés és magos örökzöld fenyőfák pillantottak be hozzá az ablaka

Next

/
Oldalképek
Tartalom