Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-18 / 42. szám

1030 FEBRUAR 18 NAPLÓ *> Baraeiya is eiindul as űtona amelyet Rákosi elvtárs mutatott szántunkra^ Szikra Sándor elvtárs beszámolója a Párt kibővített megyei választmányának ülésén Pénteken délelőtt 10 órakor a Vár- megyeháza tanácstermében ült össze a Párt kibővített Baramyamegy-ei Vá­lasztmánya, hogy megvitassa Rákosi elvtárs beszéde és a Párt Központi Vezetőségének határozata alapján a baranyc >egyel pártszervezetek ered­ményeit, hiányosságait és a megol­dandó fela íjatokat. Siadinger István elvtárs, a Megyei Bizottság szervezőtitkára nyitotta meg a választmányi ülést. Néhány szóval vázol;« a választmányi ülés célját és feladatait, majd teljes egé­szében ismertette a Párt Központi Vezetőségének a pártszervezetek munkájának megjavításáról, a párton belüli demokrácia és a Pánt és a tö­megek közötti kapcsolat megszilárdí­tásáról szóló határozatát. Ezután Szikra Sándor megyei tit­kár elvtárs tartotta meg beszámoló­ját. Rákosi elvtárs beszéde megyénkben is rávilágított a feladatokra — Tízezrek olvasták el Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség ülé­sén mondott beszédét — mondotta a beszámoló bevezető részében — s megállapíthatjuk, hogy a Párt tagságának, de a párfon- krvüli dolgozók tömegeiben is ez a beszéd hatalmas lelkesedés! vállolf ki. Kitűnt, hogy a mi megyénkben is megtalálhatók azok a hibák, amelyek­re Rákosi elvtárs rámutatott, s párt­tagságunk örömmel fogad'.« azt, hogy a pártdemokrácia alapján új vezető­ségeket választunk. Idézte Bcmát János Ferenc-aknai vájár szavait, aki elmondotta, hogy azelőtt is sokszor látta a pártszerve­zeten belüli hibákat, de félt azokat bírálni, mert állói tartott, hogy pártsz.erütlenül cse­lekedne. Rámutatott, hogy sok pártszervezeti titkár és 'tag ismerte fel így, Rákosi elvtárs szavai nyomán saját hibáit. Beszámolt Szikra elvtárs arról, hogy Pártunk komoly sikereket vívott ki Baranya megyében is. Bányáink, üzemeink tiil'icljesiiiettek a hároméves . tervet, megindult és kibontakozóban van a szfahánavú-la mozgalom, meg­alakultak az első kétszázas bri­gádok, megnövekedőt! az élet­színvonal, amit a MESZHART-bányák viszony­latában az jelez legjobban, hogy csak készpénzben átlag havi 32 forinttal emelkedett az utóbbi félévben a dol­gozók keresete. A mezőgazdaságban fél cv alatt 14-ről 80-ra emelkedett a megyé­ben a termelőszövetkezeti cso­portok száma, több mint fízsze. rezére nőit a csopcrttagok lét­száma, s a termcíőcsoportok szántóiéi ülete az attaint’ gazdaságokkal együtt ma már a megye szántóterületének 12 ' százaléka. Az ellenség kísérletiéi De ugyanígy megtalálhatók Bara­nyában is azok a hibák, amelyek­ről Rákosi efvtárs a Központ': Veze­tőség ülésén beszélt. Az ellenség Baranyában i- min­den eszközt megragad, hogy. árthas­son n népi demokráciának. Több községben kísérelték meg már a ku- fáklok pártHkárok megverését vagy fenyegetéssel való megfélemlítését, sőt állói sem riadlak vissza, hogy veszett bos-zúszomjukal a párf- székházak rongálásán fölfsék ki. 1ÍOLLO 19-éig | s Sztálingrádi csata II. RF.SZE Előad ásoks 5, 7, 9 órakor. jffSÄNia 22-éigj A vörös nyakkendő Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kori I 8 Misa FÁKLYA i9-éig I Növények élete. Archangelsk ója. Játékország hősei. Előadások 5—10-ig. Vasárnap d. e. 10—1-ig d. u. 5—10-ig. (I Előfordult <vz is, hogy a® ellenség pártszervezeteinkbe kirakodott be, sőt ott vezető tisztségre tett szert. A kiutak-, egyháza- és egyéb re­akciós tábor szabo-tázscselekmények- kel is igyekszik károkat okozni. Az iparban a norma- és fervfetbonfás kö­rül ragadtak meg minden lehe­tőséget a szocializmus építésé­nek gátlására. Komlón egy 'kiváló eredményt elért egyéni versenyzőnek 6 forintos mű- szakkere-etet írtak ki, Má-ztony községben az ott épült parasztházak egy rc?ze az elkészítés után néhány nappal összedőlt, Szentegáton szabo­tázzsal 2 millió foninfos kárt okoz­tak. A klerikális reakció is egyre szemtelenebb. A pécsi járás egyik községében prédikáció űrügyeivel véresszájú agitációt indítottak a kommunisták megtámadására. Cun községben az egyházi reakció szélbomlasz- lotta a termeíőcsoporlof. — Láthatjuk, hogy az ellenség egyre élesebben támad — állapította meg Szikra elvtárs, majd elmondotta, hogy az ellenséggel szembeni erős osziályharcot megyénkben is meg­nehezíti a bürokrácia, a kirakatpoli- t'lk'a, az, hogy egyes pártszervezetek­nek meglazult a kapcsolata a töme­gekkel, hogy számos helyen elfojtják az alulról jövő kritikát. — Mi meg akarjuk és meg is fog­juk valósítani ötéves népgazda-ági tervünket, a ki zsákmányolástól men­tes szabad, független Magyarorszá­got. Hogy e nagy feladatot sikerrel • oldhassuk meg, az élesedő nem­zetközi viszonyok és oszfátyharc között, meg kelt erősíteni nagy Pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját. Kiírásijában is megtaláljuk az elbizakodottság jeleit Ezután idézte a Közpon'i Vezető­ség hataroza át; amely megállapítja: ,,Pártunk erős és egészséges párt, amely a munkásosziályt, a dolgozó pa­rasztság és az értelmiség legjobbjait képviseli. Funkcionáriusaink önze le­nül, éjt nappallá téve dolgoznak a nép jövőjéért.“ Rámula olatt arra, hogy nem szabad eredményeinken megpihennünk, fel kell tárnunk hibáinkat, fogya­tékosságainkat, mert a legveszé­lyesebb az önelégültség és elbiza­kodottság. Ebből származik az, hogy Pártunk egyes szervezeteinek vezetői a dol­gozó tömegekkel való kapcsota ot le becsülik. Példákkal bizonyította, hogy ez a hiba Baranyában is megtalálható. — Nagyhars.ányon a pár'.titkárnak az a véleménye, hogy nincs szükség a dolgozó parasztok közötl népnevelő munkára. Egerágon a párttitkár kijelentette. hegy az ifjúsággal nem érdemes fog­lalkozni, azok kulákok, a nőkkel pe- dig azért nem érdemes foglalkozni, mer: azok klerikális befolyás alatt ái'nak. Fazeka-bodán a Kovács-liá- za pár ragadott kezébe minden lé­nyeges funkciót és csak nemrég de­rül ki, hogy sikkasztásukat rejtegették a dol­gozók véleményének elnyomása mögó. (Lebenyben a pártfctakár horthysta őrmesler volt. aki az ellene felszó­lalóba] egyszerűen megver e. Gcres- den Bába Jánosné bíró, MNDSZ tit­kár, szövetkezeti elnök és községi párttitkár férjével, a tszcs párUitká- rával cgyül gyakorol! önkényuralmat. Ezek a kiskirályok erősen veszé­lyeztelik a Pártnak a tömegekkel velő jó kapcsolatát, s tapasztalataink bizonyítják, hogy ha nem mi, akkor az ellenség nyeri meg azokat, akik hasonló esetek miatl eltávolodnak Pár- tunklól. Páp!bizottságaink sem mentesek a hibáktól — Ezek egyúttal • megyei, városi és járási bizottságok hibái is — ál­lapította meg Szikra elvtárs. Párlbi- zo! ságaink és a megyei párlbizottság is elhanyagolta a tömegek politikai felvilágosításának alapvetően fon­tos felalatát. Az ötéves terv agiiációs munkájának ötlettelensége, színjelensége ez; a helytelen nézetet is visszatükrözi. — Kezdett a tömegek hangulata és véle­ménye iránti érdeklődés eltompulni, s ebben ma sincs komoly javulás. A siklósi, mohácsi, hegyháti járási bi­zottság, a mohácsi városi bizottság nem ismeri a dolgozók véleményét. A megyei titkárság tagjai nem járnak párlnapokra, ritkán jutnak el gyűlé­sekre és még ritkábban a pártonkívüli dolgozókhoz. Országgvv'ési képvise­lőink meg Rákosi elvtárs figye’mez- lelése uin sem tartanak beszámoló- kai a választók előtt. A dolgozó tö­megekkel való kapcsolat lebecsülése jelentkezik sokhelyütt a bürokratikus és lélektelen agjclöllfelvél eii mód­szerekben ii«. Bürokrácia a tagjelölt, és tagfelvételnél A termelésben és a társadalmi munkában kivált, tehetséges, be­csületes, új káderek emelkednek ki tömegével a munkásosztály, dolgozó parasztság és a haladó, ér­telmiség soraiból, akik méltók arra. hogy Pártunk soraiba vegyük őket. A Központi Vezetőség fél éve világos iránymutatást adóit ebben a kérdés­ben is. Sokhelyütt mégis súlyos károk származnak a tag- és tagjcíöltfolvélol lorz és bürokratikus végrehajtásából. A megyei pártbizottság a járási és vá­rosi pártbizottságoknak, 'azok pedig az alapszer vezetéknek < számszerűit meghatározták, hogy hány ipari munkást vagy dolgozó parasztot, nőt vagy ifjút, tiata- Inbb vagy idősebb korosztályút vehetnek lel a tagjelöltek közé. Ebbö] a merev és bürokratikus intéz­kedésből rengeteg kár származott és sokszor a legjobbak maradtak kívül a Párton, míg kevésbbé megfelelők be­jutottak. Ezt a hibát is súlyosbítja a már felveit tagjelöltekkel való büro­kratikus eljárás. Gyakori eset, hogy a taggyűléseken elbírált és fel­vett elvtársak csak 2—3 hónap múlva kapják meg tagjelölt köny­vüket. Kirívó eset Belvárdgvulán, hogy Pa­lotai volt párt titkár hónapokon kérész tiil visszautasította a tagjelöltnek je­lentkező szegény parasztokat azzal, hogy a rongyos ember lerontja a Párt tekintélyét. Palotai egyébkénI. mint az aöóvélcményezö bizottság tagja, első­nek sajátmaga szaunára javasolt adó- kedvezményt jogtalanul. A bürokratizmus hibáját a pécsi vá­rosi bizottság is elkövette. A Mező- gazdasági Igazgatóság pártszervezete már múlt év júniusában megala­kult. de iratai a városi bizottság­nál elkallódtak, így nem kapod alapszámot, ezért a pártszervezet „hivatalosan" máig sem pártszervezet, az általa felvett tagjelöl­tek pedig nem tagjelöltek. Nem rolf Beszámoló a faísgvű’éselíen A bürokratizmus még súlyosabb for­mája. a tagokkal szemben alkalmazott kényszer is előfordul. Sok pártszerve­zet nem tart rendszeresen taggyűlést, a vezetőségek nem számolnák la1 mim Icájukról és következő havi terveikről A pécsi járásban például 80 pártszervezetből decemberben csak kettő tartott a taggyűlésen titkári beszámolót. Gyakori jelenség, hogy mellőzik a népnév élőm un k á t a tagság mozgósítá­sára, sőt előfordul, hogy még a veze­tőség sem jelenik meg a taggyűlésen. A pécsi Magasépítési NV-nél legutóbb a tagság 60 »záradéka, a Bőrgyárban 70 százaléka maradt távol a taggyűlés­ről. Mindez arra mutat, hogy sok pártszervezetünk vezetőség« nem ismerte fel a taggyűlés je­lentőségét, pedig a tagság alulról jövő kritikája és segítése nélkül a vezetőség képte­len megoldani feladatát. Nem használjuk ki a tömegek alkotó erejét A kritika elnyomása, a tagság tá­jékozatlansága a vezetők tevékeny­ségéről klikkeket alakít a pártszer­vezetben. így történt, hogy a sziget­vári II. körzeti alapszervezetben egy ilyen klikk a jáTási bizottság tudta nélkül ösz- 6zehívta a tagság egy ré6zét és megválasztatta magát. Számos bányászpártszervezet titkára sem épít a tagságra, a taggyűlések­re, hanem saját maga akar mindent elvégezni és elintézni. Természete­sen így nem sokra megy és joggal kérdezhetjük; nem ez-e az oka annak, hogy az aknák termelése elmarad az előirányzattól? Még nagyobbak a hiányosságok a pártonkívüli dolgozókkal való kap csolat körül, pedig a pártonkívüli dolgozók nagy többsége is örömmel segítene a pártveze(őségnek a hibák felfedé- désében és kiküszöbölésében, ha érezné, hogy a vezetőség számít rá és hallgat szavára. Néhol „kritika és önkritika" ciinén elvtelen személyeskedés folyik, min* a nemrég leváltott pécsváradi járási bizottságon is. A villányi járási bi­zottságon viszont éppen ezt akarták elkerülni és helytelenül magnkbafoj- tották a véleményüket. Ez azt ered­ményezte, hogy a civakodást sem kerülték el, de a hibák is megma­radtak. A kritika elnyomása ad lehetősé­get arra is, hogy lájprákapjon az egyéni érdeknek a pártérdek fölé való helyezése. A pécsi járásban pél­dául 8 alapszervezeti titkár egy­úttal a szövetkezet ügyvezetője, 7 pedig községi alkalmazott Ez azt hozza magával, hogy ezek az elvtár­sak többet törődnek gazdasági és köz- igazgatási feladataikkal, mint a Párttal, Erőnkkel együtt növekednek feladataink in a Párt és a gazdasági vagy köz- igazgatási szervek közötti különb­ség elmosódik, de az sem ritka eset, hogy egyes elvtársak vezető funk­ciójukat csak arra használják fel, hogy ilyen fizetett álláshoz jussa­nak, s utána már nem tőrödnek a pártszervezettel. Kevés a választott pártvezelő A pártdemokrácia érvényesülése terén is komoly hibák mutatkoznak. Pártbizottsági tagjaink túlnyomó ré­sze ma már nem a választott, tagok közül kerül ki. Hónapok óta nem volt választmányi ülés. Pécs közel száz alapszervezetéböl egyetlen egyben sem találunk teljes egészében választott tagok­ból álló vezetőséget. Súlyo-s károkat okozhat a párt.- fnnkciónáriusok oktalan sűrű cserél­getése is. Városi, járási, üzemi és falusi titkáraink legtöbbje féri. éve sincs funkciójában. A Megyei Bi­zottságon egyetlen elvtárs vart egy évnél hosszabb ideje. I’écsváradon a községi pártszervezetnél az utóbbi félévben négyszer cse­rélődött a titkár és ez nagymértékben magyarázza, hogy miért ez a járás legrosszabb pártszervezete. A jó munkát akadályozza a sok felesleges illés és értekezlet is a párt­ban, s a sűrűn tartott, értekezletek mind bosszúra nyúlnak. Sok elvtárs túl van terhelve munkával, míg számtalan felnövekvő új fiatal, női és más káder nem jut pártmunkához. Az oktatásban nálunk is megnyil­vánult az, hogy főleg a mennyiség­re törekedtünk, a minőséget elhanya­goltuk, de az is csökkentette az ok­tatás ütemét, hogy a gyakorlati élet­től elvontan tanultunk. Elmondotta Szikra elvtárs, hogy a Pártra hosszú ideig tartó szívós munka vár, hogy a munkásosztály át nevelését és kispolgári előítéletek­től való megszabadításának felada­tát megoldja. Horthy fasiszta ural­mának 25 éve alatt a nacionalizmus és sovinizmus legvadabb eszméit igyekeztek belenevelni az egyszerű emberek tömegeibe is, de különösen az értelmiségiekbe és a nemzetiségi területen dolgozókba. — Fokozott éberséget ír elő szá­munkra — mondotta — az, hogy párttagságunknak felét sem teszi ki az ipari munkásság, viszont az al­kalmazottak, .iparosok és kereskedők aránya a megyében 25 százalék, s hatalmon lévő Pántunkba egyre job­ban igyekeznek befurakodni kar­rieristák és törtetők. Nem marad távol a« ellenség sem, amely kiszo­rult a nyílt, törvényes küzdelem­ből, s most a párton belüli akna­munkával próbálkozik. A mi Partunk, a Magyar Dolgo­zók Pártja, egészséges, életerőtől duzzadó szervezet. Ezek a hibák, ame'yek munkánk során felmerül­tek, nem gyengeségünk, hanem erőnk jele, mert minél jobban erő­södik Pártunk, annál jobban lámad az ellenség. Pártunk erejáf bizonyítja az ia, hogy mi a hibákat ilyen nyillaa és élesen felvetjük, de nemcsak felvetjük, hanem ki ia javítjuk. Az, hogy néhány szén*«- í zetünknél ilyen élesen - kiütköznek # hibák, azt jelenti, hogy Pártunk nemcsak megerősödött és győzelem­ről győzelemre vezeti a dolgozó népet, de a dolgozó nép is egyre nagyobb követelményeket támasz! erő* vezetőjével szemben. Pártunk ezeknek a követelmé­nyeknek megvalósítására most új, nagy feladatokat vállalt, amelyeket úgy tudunk megoldani, ha felismer­ve hibáinkat kijavítjuk azokat és tisztán látjuk magunk előtt felada­tainkat. (A beszámoló befejezése után Szikra elvtárs áttért a feladatok is­mertetésére. Beszédének további ré­szét és a felszólalásokat lapunk kö­vetkező számában közöljük.) Ma délután fél 6 árakor népi táncbemutató a színházban Mint megírtuk, ma délután fél Hat órai kezdettel kezdődik a Magyar Szovjet Barátság Hónapja keretében rendezendő nagyszabású népi (áncbe- mulató a pécsi Nemzeti Színházban. A műsorban a város szántás láncosa, portján kívül a megye több községé­nek népi táncegyüttese is szerepel, mégpedig eredetien tájj jtitegű táncok­kal. Az MNDSZ helyi csoportja és a Ma­gyar—Szovjet Társaság pécsi szerve­zete álfa! rendezeti est egyik kiemel­kedő ünnepsége lesz a Magyar-'Szov­jet Barátság Hónapjának városunk­ban. ugyanis a lánccsoporfok ezaitód a Szovjetunió iránt érzett hálájukat és ragaszkodásukat kívánják kifejezni es igyekeznek majd a legjobbat nyújtani a táricbemutatón. Az érdekes est iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul! mc: » úgy tudjuk, minden jegy elkel! m# délutánra. FsHezódsk a vietnami szabadságharcosok harci tevékenysége A TASZSZ Iroda delhi jelentése szerint a vietnami rádió közli, hogy az utóbbi hetekben Vietnam minden részéből hírek érkeznek a katonai te­vékenység fokozásáról. Észak-Vietnam- ban a vietnami seregek a fali francia erődítipényt támadták. Dél Vietnamban 10 francia állást megsemmisítettek és 80 franciái foglyul ejtettek. A harc során körülbelül 400 francia katona esett el és sebesült mer. A vie na mi seregek négy falut felszabadítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom