Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-18 / 42. szám

4

Vf a I3 I . 0

1050 FCBEUAft 18

Tavasz elvtárs, az István-ahna legjobb dolgozója

GrigOFÍj Ordssonikidze

mér március végén jár a tervteljesítésben

Pár hónappal ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak olyan kiváló teljesítményi a bányában, mint. amilyenek most születnek. A sztálini műszak, az ft téves terv egyénekre való felbontása, aj egyéni verseny és a SaÜánov-moz- galom azonban döntő fordulatot jelentett a termelés további fokozásában.

Az óramutató két órát jelez. A bányászok most szállnak ki a bányából.' Ilyenkor népes csoport veszi körül a versenytáblát és a bányászok alaposan megvitatják az eléri eredményeket. Teljesítményüket mindjárt hozzászámítják az ötéves terv előirányzatához és sűrűn lehet hallani a beszélgetők csoportjában?

Én már előre vtgyok az ötéves tervvel.

Tavasz Lajos «segédvájár is ott áll a verseny tábla előtt. Az fi eredménye áll óan már betek óta az első három között, áltagosan JW százalékon felül. Ilyenkor megnézi tervkfinyveeskéjét és számolja a napokat, hogy hol is áll már a terv teljesítésével.

Tavasz elvtárs iő előre van ter- vével — tájékoztat Takács János ÜB- títkár —, mert teljesítménye február ÍJ.ért 273, Í3~án 309, 14-ért 228 százalék volt, szóval nap mint nap jóval túlteljesíti a normáját.

Rövid számolás tf án kád*rült, kogy Tavasz 1,0jós áll a legjobban István- aknán az ötéves terv teljesítésével. A számok világosan mutat iák Tavasz .elvtárs munkalendületét és azt, hogy magáénak érzi az ötéves tervet. Tavasz elvtárs napi-tervelőirányzata a 4 méter paszta kiréselvc és beácsolva, viszont naponta 7-—8 métert rései ki és ácsol be átlagosan mióta az egyéni normáját megállapitotlák.

Mint mesélj — minden munkakezdés elölt megvizsgálja a munkahelyét és megkeresi a módját annak, hogyan lehH minél jobban kihasználni a természeti adottságokat és mind több szenet kitermelni kevesebb fizikai erővel.- Ez a munkám „titka" — mond ia mosolyogva.

— Van például a fejtésünkben egy

laza réteg, amely könnyen omlik. ezt. fejtem ki először és utána könnyen omlik a keményebb része is a szén- telepnek.

Tavasz elvtáj-s így mutat példát munkájával a többi dolgozónak- Amikor Pártunk Központi Vezetősé'gén.ek határozatát elolvasta a munkaverseny, ről, megfogadta, hogy . teljesítményét állandósítja. Ennek nyomán naponta születnek kiváló eredményei, A normájának állandó túlteljesítésével elérte, hogy már 32 nappal előre van a terv teljesítésével és már a március 25, napi előirányzatot jeljcsitette.

Kommunista példamutatással dolgozik Tavasz elvtárs, akinek munkamódszerét a többi vájár is átvehetné, mert ezzel ők is elérnék, hogy még maga sabb teljesítményeket ér jenek. el.

Tavasz elvtárs azzal búcsúzik:

— Remélem, hogy szeptember végére befejezem az ötéves terv' első évének rámeső részét.

1937 február 18-án halt meg Grigoríj Konsztanünovics Ordzso- nikidze, a Szovjetunió Kommunista pártjának egyik kiváló vezetője, Lenin és Sztálin tanítványa. Grúziában született 1886 október 28-án. Szüleit korán elvesztette, gyermekkora telev volt nélkülözésekkel. Még 20 éves sem volt, amikor, csatlakozott a forradalmi mozgalomhoz. A Bolsevik Pártnak 1903-ban lett tagja, majd 1905-ben tevékenyen résztvett a délkaukázusi forradalomban, A cári rendőrség 1906-ban tartóztatta le elsőízben, de akkor sikerült kimenekülnie a cári ragadozók karmai közül. Külföldre utazott, majd 1907-ben visszatért az országba és a hakni pártszervezetben végzett tevékeny munkát. Még az év novemberében elfogták a cári pribékek és. száműzetésbe küldtek Szibériába. Forradalmi munkáját itt sem hagyta abba és. 1909-ben újra megszökött. Parisba ment. hogy Leninnel találkozzék. Visszatérve Oroszországba, folytatta a földalatti prolcriárforrada- iom harcosának mozgalmas és veszélyes életét. 1917 februárjában, a forradalom kitörésének idején újból száműzetésben volt, de . csakhamar visszatért Pétervárra. Különösen jó munkái végzett az Októberi Forradalom előkészítésében és végrehajtásában.

A polgárháború évei alatt;

(1918—1920) Ordzsoníkidze bébi- i zonyította kiváló katonai, axerve» j zői és parancsnoki tehetségét.' Mint Sztálin egyik legkitűnőbb i harcostársának, jelentős szerep®! volt Denjikin tábornok cllcnforra- ! dalmi csapatainak leverésében, 1

Élenjárt az Északkaukázus népeid : nek felszabadításáért vívott köz- j delemben. Nagyrészt neki köszöni j hető, hogy Azerbír 'rsán, Grazi» ; és Örményország felszabadult, 1926—1930-ig, mint a Szovjet-, unió munkaügyi népbiztosa jeleni j tős eredményeket ért el az állami j apparátus megszervezése terén, 1930-ban a Szovjetunió Népgazdaf ; sági Tanácsának elnöke, majd en- t nek átszervezése után a Nehéz* j ipari Népbiztosság vezetője lett, | Neve elválaszthatatlan a hatalmas szovjet fémipar megalapozásától, j Szívvel-lélekkel támogatta a szta«. / bánov-mozgalmatOrdzsonikidze irányítása alatt A szovjet nehézipar batáridő előtt teljesítette az első és második sztálini ötéves tervek Minden erejét a szovjet köztársaságok népeinek boldog jövőjéért vívott! küzdelem szolgálatába állította.: Erejét felőrölte az emberfeletti j munka és 1937 február 18-án meg- j halt. Felejthetetlen nevét megőrzi | a szovjet nép és a nemzetközi > munkásmozgalom.

ssJitU&ák ki mkern is kél köidváí*

Szívesen kötnek gépi szerződést a dolgozó parasztok

A délutáni nap taraaziaMn liinii «ugarai!, csal: az időnként fel-fcltá- inadé szél figyelmeztet, hogy ha féllábbal is — de benne vagyunk még a télben. Keresztes József 11 holdas okorági gazdát is roegcsapjt a szél, aroint kilép a meleg istállóból. A trágyát hordja ki a lovak, tehenek alól, Aztán megáll egy pillanatra az udvaron- Széjjelnéz, majd egy irányban megállapodik a tekintete.

Kifele néz, keresztül a kerten, arra, ahol a nemrég még fehér takaróba burkolt földek most frissen barnáiknak. A szél arról fúj, friss fiiatokat hoz feléje én Keresztes Jő- • ásni valami alig észrevehető b.alső

nyugtalanságot érez. Nem ismeretlen elő.te ez. az érzé*.

ez, minden tavaszon máT vagy

negyven év óta, mióta fclc-seperedett. Van ebben az érzésben valami kiesi abból, hogy na vége a téli nyugalomnak, valami vágyódé* a föld

után és egy ki* nyugtalanság: na hagy is leszünk?

Hogy is leszünk a cukorrépával *— ismétli inkább csak magának a kérdést. Ekkor ugyanis még négyen állnak az udvaron. Hátulról köszöntőitek rá, először nem is tudta, hogy kik lehetnek, aztán ismerte meg Bányavölgyi Miklóst, Akkor már gondolta, hogy a többiek is a gépállomásról jöttek. tudta, hogy az ott dolgozik. De vájjon miért jöttek*

Nem sokat kellett neki tömi a fejéi, mert Bányavölgyi már ki is rukkolt jövetelük céljával:

— Szerződéseket kötni jöttünk ki a faluba, Józsi bácsi. Gondoltuk, benézünk magához ía, hátha akar szerződni egy pár holdra. — így Bányavölgyi.

— Nincs nekem erre szükségem — mutat elhárító, de nem ellenséges mozdulattal az istálló felé. — Tudod, hogy van két lovam, majd elvégzik azok.

A tra&torcsoK I C8a^ ll^y

■»—.

............................. 1 mellékesen

me

gkérdj az egyik (az a kövér, mindig mosolygós), hogy tulajdonképpen mit is akar vetni.

— Hát cukorrépát ... kérdi, de nem folytatja tovább, mert az egyik már firtatja: hogy akarja, megmunkálni a főidet a cukorrépa alá.

— Hogy is leszünk a cukorrépával *— mondja inkább csak magának. Aztán feléjük:

— Elvégeztem rajta a mélyszántást az ősszel, most majd megboronálom.

A válasz bosszú és részlete«. Szinte felér egy kiselőadással. Bányavölgyi tartja, a másik, a kövér is beleszól időként (most is állandóan mosolyog, meg a lány is.) Nézd csak. Hogy érti ez. a vöröshajú fruska is a dolgot — gondolja magában Keresztes József.

Bányavölgyi pedig csak folytatja tovább. Hogy a borona csak meg- szaggatja a földet, de a gyomot nem irtja ki. Bezzeg a tárcsa. At jó 'i? ccn ire larif és msgnézbeük, ma -adt e u'ána gyom a földben.

Jetentkozflt

Keresztes

József hallgsl, időnként nagyot bólint. Nem makacs ember ő, tudhatja mindenki róla a faluban, hogy hajt az okos szóra. Már pedig az. amit ezek a fiatalok magyarázna.k, úgy hallatszik, mint az okos szó. Hogy a borona szaggatja a földet — szent igaz. Az is igaz, hogy néni irtja ki a gyomot. De a tárcsa... Látott ő mát tárcsával elmünkéit földet. Tudja,, milyen az. Csak hát ló van — pénz meg ni nos ,..

— Nem is kell pénz, lehet terményben is szerzőiéi. — Ezt a lány mondja, Kiss Ka,?ó. — 22 kiló búzáért megtárcsázunk egy holdat.

Ezzel billen át a mérleg. 22 küó búza? Mi ez*! Alig több egy jó szakajtóra valónál. És azl is majd csak betakarítás után kell fizetni— Gyerünk be a szobiba, ott megírhatjuk a szerződést.

Mennek mind a négyen befele. Elől az öreg -Keresztes, utána a három fiatal.

— Na gyere te is szerződést kölni — kiált oda menetközben a szórnál u r«s

szádjának. Vörös Ferencnek. Szinte pajkos jókedve van. — Nem érdemes lehajtani a tehened — teszi hozzá, Ferenc, aki eredetileg szalmáért jött hátra, inkább csak kíváncsiságból csa'lakozik a mene.hez. A másik szomszéd, Oláh Imre vízért jött a közös kútra. — Neked so érdemes lehajtani azt a két fiatal csikót. — magyarázza neki Keresztes József, — Jóbban megcsinálja azt a gép, meg ócsobban is.

Hatan mennek be a szobába. Három ckorági dolgozó paraszt, három szomszéd, meg hárman a szentlőrinci gépállomásrólKiss1 Kató. meg Horváth Jancsi (a. mosolygós) már írjóIc a szerződéseket. Bányavölgyi még" magyaráz. Oláhnak azt, hogy nemcsak búzában, hanem kukoricában, árpában, rozsban, zabban is lehet fizetni.

Oláh egy kicsit gondolkodik még. Csak amikor a két szomszédjának mutatják a gépállomásiak, hogy hova írjanak alá, akkor szólal -meg ő is: — Állítsák ki nekem is hét holdról.

ZKíit íztaknM&öiA ta. kitJdMt

14 sztahánov küldöttválasztás óta gtjor. son peregnek a napok. Közeledik v szép. gyönyörű nap, a Sztahanovisták Országos Tanácskozásának megnyitója.

Sokun lesznek majd együtt az ország minden részéből, öntők, marósok, mind sztahanovisták, észszerüsitők, akik megértették a mai idők szervát, akiknek kiváló munkájával sikerült idő előtt befejezni a hároméves tervet és beindítani az újat, ötéves tervünket,

0

Hogyan készül a pécsi Zsotnay-gyár legkiválóbb dolgozója láger Mihály elvtársi Mit visz majd magával a nagyjelentőségű tanácskozásra?

A SS év alatt, melyet a gyárban töltött, meyszürkült a haja, megszaporodtak a barázdák magas homlokán. Erő.u kezén a nemrég abbahagyott munka nyoma. Most jött a műhelyből, ahol 120 embert oktat a korongos szakma fogásaira. Van 20 korongos tanulója, két formaöntője, 10 lakalostanulója, akik mind szeretik láger elvtársat, érzik, hogy amit ad nekik, azt rtfmref- i lélekkel adja. Három hete szakoktató \ az üzemben. Azelőtt együtt dolgozott ‘ a brigáddal. 180 kilós fedémet szigetelőket készítettek együtt. • A százalékuk mindig kétszáz felé járt,

A nagy kitüntetést — amelyért szorgalmas munka előzte meg —, me* | séli láger elvtárs. — Igyekeztem min- t dig a tőlem telhető legjobbat nyújt a- I ni a munkánál. Nem sajnáltam a fáradtságot a kísérletezésre, ha sek se- 1 lejt adódott egy munkallpnsnál. Képes \ voltam munkaidő atán itt mar adni, de j nem is bántam meg, mert fáradtsága- ; mat minden esetben siker koronázta. J A kísérletezés után csökkeni a selejt- ) kevesebb lett a hibás szigetelők száma és emelkedett a teljesítmény.

— Szerettem én a fizikai munkát U, ; de amit most három hete rámMztak , olyan feladat, melyet szívesebben I végzek. Az én feladatom, járni esc öze. j met, tanítani az ifiket is általában le- ) meny lucreot folytatni a telejt eüen. i

e~°

Item harcosiak a selejt 'eStest,.

rí kerültek a minőségi munka terén az utolsó helyre a Pécsi Dohánygyár dolgozói

Egy szó. mint szíj, Poszek Lajo«, a. Pécsi Dohánygyár termelési felelőse nem sok dicsőséget hozott haza Egerből. Sőt... Egerben kiértékelték a dohánygyáriak minőségi mun káját egy termelési ankét keretében. A Pécsi Dohánygyár a hetedik — utolsóelőtti — helyen áll. Ezt. csomagolta bo Poszek elvtárs, amikor hazafelé indult. Nem nagy öröm volt ez neki, de nem örültek a gyáriak sem, amikor a kibővített üzemi háromszög ülésen, majd az összdo'gőzök előtt, termelési ankéten kipak- kolta.

Olajos szÍTarkát találtak

kocsányi, csomagolásnál elmosódott címkéket, vastagabbra vágott- dohányt, hosszabb, rövidebb szivarká- kát". — Mint egy-egy ütés, úgy hatott a felsorolás a dohánygyáriakra. Jobban mondva, azokra, akik a jó termelést, a sélejtnélküli termelést szívügyüknek tekintik. Do azokban is megindult valami, akik hibásak voltak abban, hogy- a hetedikek lettek. És elmondhatjuk, elég sokan voltak hibásait benne.

Nem elég büszkének lenui a gyárra, arra, hogy túlteljesíti a tervelőirányzatát, nem elég azt hangoztatni. hogy ,,mi pécsi dohánygyáriak... mi megájljuk a helyünket“. A szavak mögül lám elöbujtak a tények. Előbujt az, hogy a gyárban hanyagság, gondatlanság, auyagpocsékol is is előfordul. A Pécsi Dohánygyár ahová igen gyakran jönnek tapasz talateioréro a másik gyárakból, ahol sok szép újítást, jó brigádokat, jó munkaszervezést látni, alaposan lemaradt a minőség terén.

Csönd lett Poszek elvlárs beszá

mólója után. Nagy csönd pár percig. Azután a felszóía'ások megélénkítet ték a gyűlést. Kelemen József elv- társ valahogy mindegyikük helyett beszélt,

— A Párt határozata nemcsak mennyiségi, hanem minőségi mun- kára is felhívta a figyelmünket. Többet- és jobbat kell termelnünk. A magam részéről önkritikát gyakorolok. Előfordult nálam is hiba, de' őzt igyekszem kiküszöbölni, mint öntudatos kommunista.

— Nézzük csak civtársak, ha mi rossz minőségi cipőt veszünk, vagy selejtes anyagot, akkor mi is bősz szankodunk, mi is szidjuk azokat, akik gyártották. Hát kezdjük még mi magunk a javítást, mert csak akkor várhatunk más dolgozó társunktól jó munkát, ha a magunk frontján mi is megteszünk mindent.

Ez igaz, sokan érzik így é3 sokakban születik meg az elhatározás. ..jobban fogok dolgozni, mint edd:g‘‘.

De vannak olyanok is, akik a hi bsit nőm önmagukban, liánom gépben, anyagban keresik, amikor tud ják, hogy elsősorban maguknál kellene elkezdeni a sorolást. Mit mond például Várkonvi gépmester? Azt ajánlja, hogy vegyék le a gép fordulatszámút. Ezt a megoldást ta’álja a jobb minőségi munkára.

Vnrga JÓ no snő a faossmfi mtaf

okolja, mintha Pestig legalább is valaki újratöltoné a szivarkát és külön ,,finánclábakat“ (vastag kocsányi) rakna bele. vagy cgv másik Olvtárnő. oki azt állítja, hogy Pes tcd jobbak az anyagok, mint Pécsett. De Ők vannak kevesebb-n. mert a többiek helyesük, amit Fodor Józsefné elvtársnő — most. lett. álmon- káa — mond.

— Tudjuk, hogy volt, hiba a válo- gatónök munkájában, de mától kezdve — ígérem — jobban fogunk dolgozni, pontosabban, rendesebben. Sokkal jobban fogunk vigyázni...

Várkonyi Lajosné másnap odaá'lt a brigádpadok mellé a válogatásnál. Mindegyiket ktilön-külftn meglátogatta. „Elvtársnők tudjátok, hogy hagy szégyen ami bennünket ért, de meg van a mód, hogy kijavítsuk. Használjuk hát ki az alkalmat.., máskép végezzünk ebben a hónapban".

2>sst a Tílgrőhn.11 megszélal

a csengő, Iványi elvtárs gépe mellett. Odalép, megigazítja a gépet. Hibás dohány megy. illetve menne, de Iványi László leállítja a gépet.

— Bár így tettünk volna a múlt hónapban is, de megmondhatjuk őszintén, hogy nem inimiíg figyeltünk a csöngőre, egymásra vártunk, hogy majd a másik nézi a gépet. Hanyagok voltunk. De most máskép lesz —- teszi ő is hozzá,

A Dohánygyárban * a dolgozók nagyrészére jól hatott az a kiértékelés, ami bírálat is volt az üzem felé. Az üzemvezetés pedig vozessou a válogatásnál is selejtkimutatást."

És vigyék a nyilvánosság elé azoknak a nevét, akik selejtesen termelnek. Ha a Dohánygyárban a vezetőség ellenőrzése párosul a dolgozók elhatározásával, hogy megjavítják a minőséget, a február 24-1 Pécséit történő minőségi értekezlet már minden bizonnyal más eredményeket mutat majd fel, mint a legutóbbi egri termelési ankét, •

Amikor őfra tt sztahánovtsda tanács- * hozásról beszélünk, boldogan ntoso- | lyog. — Én hogy készülök* Ahogy | mindenki készülne, ha ilyen nagy kk 1 tüntetés éri Tanulok! Sokkal Ubbet | mint azelőtt. Ét készülők a bestimm j lóra. Mert nekem is lesz mowdaní. valóm.

— Elmondom majd a yyór fejlődé- i sét, azt, hogy most sokkal szíueseb- . ben dolgozunk, újításokat hazunk, J gyorsítjuk a munkamenetet, áiadjuk egymásnak a munkában szerzett ta- i paszlalatot, elmondom majd, hogy j gázkemencét építettünk és azt, hogy : ezzel új lehetőségek nyittok a St-lahó- : nov-mozgalom számára a pécsi Zsol- ( nayban. Elmondom, mi hogy harco- j lünk a selejt ellen, hogy ez most ne- > kém külön szép hivatásom, mert reg- 1 géltől estig ezt figyelem, elmondom, i hogy dolgozik a kétszázas , btigád, í hogy nálunk mennyire segíti az űjt- j tókat, észszerüsítőket, a sztahánovisld- i kai és még sok mindent, addig majd j még gyűjtögetem, aztán fenn majd ki- í cserélem és sokkal többet hozok hat«, j mint amennyit elviszek. - , - ;

•

Nagy György elüt árs az ÁVÉSt kovácsa és sztahánov-küldőtte U est akarja. Többet hazahozni, min* áa\eny- ngit elvisz. Beszélni ott fenn nemcsak kovácsokkal, hanem villanyszerelőkkel és hasonló szakmabeliekkel, akiknek tapasztalatait lehozza majd társéinak az üzembe, hogy jobban menjen m termelés, a harc az ötéves tervért, hogy . többen legyenek kétszázasok, kiváló, brigádok, jó tetjesítők. Már nett i* volt főbb újítása, amely bevált. Jtnst főldfáróval kísérleteznek, majd a *&• lanyoszlop beállításánál használnak is amellyel majd jóval lecsökkentik <* munkához szükséges időt, mert három órai nehéz munka helyett ezzel JkálT' percig tart egy lyuk kiásása. A tanácskozásig el kell dőlnie a siketnek. Ha sikerül, Nagy elvtárs újítással többe.' visz magával. • ———