Dunántúli Napló, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

m m p l o wm v&mrxs i " 2 Csütörtökön tárgyaija a szegedi törvényszék röitinítéli tanácsi a lyilkos liláliiiii ügyét A belügyminisztérium sajtóosztálya közli: 1950 január 3-án, a Szeged- A hőtan yához tartozó I^n^yeikápot- náu állati kegyetlenség??«! meggyil­kolták Kies Imre újgazdát, & lengyel- kápolnai MDP szervezet volt titká­rát, a népi bizottság tagját. Áz Államvédelmi Hatóság által le­folytatott nyomozás megállapította, hogy a gyilkosságot a fng<y*rlir ÜDB, n jugoszláv titkosrendőrség ügy­nökei álfal irányított ilíegáli* kulákvzervezkedés tagjai kövei­tek cl. „ seervazkedéfl vezet® Horváth István és Császár János lengyelká- pokiai kuláknk voltak, akiket Pond- zjea Gyúró szabadkai UDB tiszt ügy. nfikei szerveztek be a jugoszláv kém- szervezet szolgálatába ós irányítot­tak. Horváth István ós Császár Já­nos jugoszláv megbízóik ntasítására kulákokbói és a népi demoknlaia más ellenségeiből illegális szervezetet hozott létre a demokratikus rendszer elleni ter- rrarcsel okmány e&re. Horváth ós a szervezkedés Jegtevé- kenyebb tagja, Bodó István titkos megbeszéléseken ismertették a kuk­kokkal a jugoszláv megbíz ott ói ka­pott feladatot: ártalmatlanná kel! tenni a dolgosó parasztság vezetőit, akadályozni kell a termelőszövetke­zetek kifejlődését. Beszámoltak arról, hogy Jugoszlá­viában * knlákoknak jól megy a so­ruk, visszakapták földjüket, ott üldö­zik a kommunistákat. A szervezkedés eredményeiről Horváth egy nála je­lentkező titkos futáron keresztül be­számolt Fendzies Gyúrónak. Az illegális szervezkedés utolsó megbeszélésén a jttgC’íoJév futár utasításéra név széria! mejJhatáTOzták azokat a baloldali személyeket, akike! mindé tóéppen el kell fenni láb alól. Ennek megfelelően január 8 án Bodó István maga mellé vette Csá­szár János fiát, Császár Antalt és Ördőgh. Imrét, akikkel az esti órák­ban meglesték az idős Kiss Imrét, összekötözték, a határba hurcolták, ahol meggyilkolták. Ezután a szervezkedésben részt­vevő knlákok segítségével bujkálták. Az Államvédelmi Hatóságnak hosszas nyomozás után sikerült elfogni a meg­szökött és bujkáló gyilkosokat. A gyilkos Bodó István, Császár Antal és ördöh Tm.re. valamint »gyil­kosságra szervezkedő kulúk banda vezetői, Horváth István és Császár János ügyét február 2-án. csütörtö­kön tárgyalja a szegedi törvényszék rögtönítélő tanácsa. Négy esarfensl® 1 Vietnami Demokratikus Köztársaság A TASZSZ Iroda moszkvai jelentés j eseJefcza&tywIk mind a mai napig foiy- Kzormt az alábbónlrian ismertetést ad I tatódnak. A francia csapatok a meg- ■ Vietnami Deurokratikró Kőrtírsanég- ról: A vietnaná köztársaság („Dél Or svága“) Tonkin és Araiam volt protek­torátust és Kofeiníkinét foglalja magá­ban. A köztársaság területe 350.000 n.égyzetkil ónnéter, lakódnak száma több mint 20 millió. Ebiből a franciák el­foglalta területen 2 millió él. A köz­társaság az 1960 január H állapot szerint Vietnam egész területének 90 százalékát tartja ellenőrzés alatt.­A lakosság zömét ax snnamiták al­kotják, számitk 17 millió. A vietnami köztársaság kormánya annak eredmé- ivycfónt alakult, hogy 1945 augusztus 13-án Tonkin tartományban fegyveres felkelés tört ki a japán megszállók és a japánbarát bábkormányok ellen, amelyek annskidején Indokína terülc tón léteztek. A felkelés azzal fejező­dött be, hogy 1915 aaffavztut 25-én megalakult Vietnam ideiglenes népi kormánya, élén Ho-Si-Minh-hrl, az el- lenötlási mozgalom kommunista veze­tőjénél 1045 szeptember 2-án Vietnam kormánya kikiáltottál a vietnami köz­társaság függetlenségét. 1945 azptem" herében *n goi-indiai és francia csapa­tok a japán csapatok maradványai le­fegyverzéséinek ürügyével harci cse­lekményeket kezdoményentek a köztár. saság ellen. A vietnami nép hősi efflen- éílási harccal válaszolt. A franciák 1916 márdirs 6-án Hanoiban kényte­lenek voltak fío-Sl-Minki kormányá­val előzetes megállapodást aláírni Ez r megállapodás azonban a francia im­perialist áh mesterkedése volt. A hare! szállás alatt tartják az ipari közpon­tokat, a főbb városokat és kikötőket, de ezeknek lakossága összevéve sem több két milliónál TTo-Si-Mrnh kormánya a köztársa­ságban több (leTirokTatikus reformot bnjtott vég!"e. Demokratikus alkot, mányi teremtett, mindenütt létrehozta a népi bizottságokat, mint * hatalmi szerveket, 25 százalékkal csökkentette a. földbért, bevezette a kötelező elemi oktatást és nagy sikereket ért el a néptömogek írástudatlansága fc'számo- Ksának terén. A Bao-Daj-f le császári család és a franciákhbz menekült nagybirtokasok földjeit államosították. A franci« imperialrsták kísérlete, hogy harci cselekmények útján sem- mfeütsék meg a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot, kudarcba fullad!. Er. arra kényszer 11 ette « francia kor­mányt, bogy * francia csapotok meg- szállí-va alatt átló területeken Boo Dalnak, Annám volt császárának ve­zetésével bálrkorm&nyt léte-sítsen. A francia kormány 1949 március Són megáünpodott Bao-Dai-jal, hogy a bfib-Victnaruot bekapcsolják a Francia Unióba és a báb-kormánynak a fran­ciák ellenőrzésével némi lehetősége! nyújtanak, hogy diplomáciai kapcso­latokat létesítsen a. külvilággal. ,4: ÜSA-nak és Angliának szándékában •ál! Bao-Dai báb-kormányát elismerni. Bao-Doi „kormánya“ azonban való­jában légüres tér, mert egy kicsiny reakciós csoporton kívül senkit sem képvisel! Aa asztalitenisz világbajnokság eredményei Hétfőn a késő esti órákba» i03>b csapatba jno ki mérkőzésit játszottak k a budapesti asztalitenisz világbajnok­ságokon. A magyar férficsapat Fran­ci-ország csapatává! került össze és ezt 5:3 arányban győzte le. A magyar Kők már fáradtan állottak ki és csak a győzelemre méntele. Kóczián sérül­ten versenyzett. Eredmények: Soós— Lanskoy 21:15, 21:19, Sédó—Hagen- mter 21:26, 21:9, Kóczián—Rotäioft 21:5, 21:15, Hageatauer—Soós 21:11, 17:21, 21:16, Kóczián—Lenskoy 21:14, 21:18, RoéAaft—Sádó 17:21, 21:16,21:16, Hageneuer—Kócázán 21:19. 21:12, Soós —Rothoft 21:17, 16:21, 21:17. További férfi eredmények: Svájc—Olaszország 5:1, India—Dánia 5:1, Wales—Uj-Z-e- tend 5:1, Csehszlovákia—Ausztria 5:2, ’Angii®—Svédország 5:0, Lengyelor­szág—Brazília 5:3. Kedden délután folyatták m. asz­talitenisz világbajnokság férfi csapak- mcr!:őzés cinek 'küzdelmeit. Eredmé­nyek: A) csoport: Svájc—Dáné® 5:0, Izrael —India 5:3. Az A) csoport mérkőzései befejeződtek, a végső sorrend a kö­vetkező: 1. Magyarország, 2. Francia- ország. 3. Svájc, 4. Izrael, 5. India, 6. Olaszország, 7. Dánia. B) csoport: Csehszlovákia—Svédor­szág 5:0, Brazília—Uj-Zeland 5:0, Wales—Írország 5:0, Svédország— Írország—5:0, Anglia—Uj-Zeland 5:1, Ausztria—Lengyelország 5:4. A női mérkőzések során a magyar— osztrák találkozót a magyar csapa! 3:0 arányban nyerte meg. Eredmények: Farkas—Wutzl 21:11. 21:10, Király— Wertl 21:17, 16:21, Farkas, Király— Wtrtzi, Werth 21:11, 21:19. A magyar csapat ezzel a győzelemmel már a döntőbe jutott. További mérkőzések: Románia—Wales 3:0, Anglia—Olasz­ország 3:0, A keddi nap folyamán Csehszlovákia női csapata 3:0-ra győzte le Ausztria válogatottját. A női csoportokban te­hát így alakult a végső sor-rend: A) csoport: 1. Románia, 2. Anglia, 3. Skócia, 4. Olaszország, 5. Wales. — B) csoport: 1. Magyarország, 2. Cseh­szlovákia, 3. Franciaország, 4. Ausz­tria, 5. Svédország, A keddi férfi mérkőzéseken Magyar- ország utolsó döntő előtti mérkőzésé* játszotta Izrael csapnia ellen, amelyet fölényesen. 5:0 arányban győzött le, ezzel csoportelső let'*:. Franciaország India ellen győzött 5:0-ra és a máso­dik helyet szerezte meg a B) csoport­ban. Ugyanakkor az esélyesek győz­tek az A) csoportban is. mert Cseh­szlovákia Uj-Zéland ellen 5:0, Svéd­ország Wales ellen 5:1, Ausztria Bra­zilja ellen 5:1 és Anglia Írország ellen 5:0 arányban diadalmaskodott. Az A) csoportból Csehszlovákia kerül a szer­dai döntőbe. Lapzártakor érkezel! jelentés sze­rint Románia nyer'e az asztalitenisz es apai világbajnokságot. Románia— Magyarország 3:2. Lgniiweadeí lapslt Mi!iaí hw&ovsziiij A TAS7SZ Iroda moszkvai jelentése szerint a Szovjctúiró Legfelsőbb Taná­csának elnöksége Mihail Iszakovszki'j költőt 50. születésnapja alkalmából a szépirodalom terén zerze!! kiváló ér­demei elismerésein a Lcnimendde; tüntette ki. Sce!i?a fo vtati® s tiatáís rssdSrfeirort Barl-i jelentés szerint a Barit« 65 kilométerre levő Barletta városban a bőrtermékeiéért feldolgozó gyárat be­zárták. A gyárak indokolatlan leállí- lása miatt 10.000 dolgozó tiltakozó tüntetésit tartott. Scelba pribékjei is­mét megtámadták a dolgozókat, gumi. botokkal és könnyfakasztó bombák­kal rontottak rájuk_ Két dolgozó sú­lyosan megsebesült. n tó nép m tűri Sziámiján élő Uj-Iiína pekingi jelentése szerint Kína közvéleménye nagy felzúdu­lással fogadta azokat a híreket, hogy Sziámbán a Szonggram-kor­mány Mmél étiemül üldözi az ott élő kínaiakat. A Kínai-Szovjet Baráti Társaság Sziugtauban működő szer­vezete megállapította, az a tiltako­zás, «melyeit Li-Ko-Nung helyettes külügyminiszter teát az üldözések­kel kapcsolatban, világosan és ün­nepélyesen mutatja, hogy a Kínai Népköztársaság védelmébe veszi a határon túl lévő kínai po'garokat. Nanldngban a munkások, a fő­iskolai diákok, az ifjúsági, női és kulturális szervek kijelentet tél?, hogy a sziámi kormánynak hala­déktalanul fel kell hagynia bűnös cselekményeivel, máskülönben vi­selnie kell a magatartásáért a fele­lősséget. ü\m\ a B:tíaü5!-!?o?mánv parsamén!! több; égé ' Az MTI párisi jelentése szerint sú­lyos erkölcsi vereséget szenvedett 0 Bidault kormány a francia nemzetgyű­lés: kedd délutáni ülésén. A nemzet- gyűlés a Bidault-kormány részéről a polgári hitelek ügyében felvetett biza1- ini kérdésben gyakorlatilag elvetette a kormányjavaslatot. Hosszú, luvlisszamögöUi alkudozá­sok irtán a kormány és a jobboldali pártok végül is megegyezlek egy kom­promisszumos jnvaslnttervben, amely ideiglenesen m«:menthcti a kormány helyzetét. A vitában Lamps kommunista kép­viselő éles szavakkal támadta a kor­mány politikáját. A RommmiHa Párt nemet mond ennek a háborút előké­szítő kormánynak, amely a nyomor és a csőd kormánva. Négy «sstezxdefs, hogy s. Parla­ment ünnepi ülésezésén, majd az oroszl£nosk&pn lépcsőm kikiáltot­tuk új államformánkat; a köztúr- saságot. Ezzel szakítottunk s ma­gyar aép áikos, gyűlölt mulíjának egy darabjával, a földesúri elnyo­mást, az Eszterházyak ós a többi nagyúri bitangok korlátlan ural­mát jelentő kírálysággaL Jól emlékezünk még azokra a karcokra, amelyeket a kommunis­ták vezetésével a dolgozó nép legjobbjai vívlak a reakció söpre­dékével, a jobboldali kisgazdáickaf, Pfeiíierekkcl, a munkásé:uló jobb­oldali szociáldemokratákkal, Sciachta Margítokkal, Míndszcn- tyvel és htriáívaL De Kossuth és Petőfi ügye, a dolgozó aép aka­rata győző ti! Hiába támadt a po­litikai alvilág: a jogait, szabadsá­gát követelő tömegek elsöpörték az útból a hitvány kirátypártsa- kaí, nagybírtokpártiakat Magyarország köztársaság lett. A kommunisták pártja a jelentős esemény pillanatában, a köztár­saság kikiáltásának napján már erőteljesen hangsúlyozta; csak a keret van meg, most azt a dolgozó népnek megfelelő tartalommal kell .megtölteni És megindítottuk az új harcot, hogy necsak egy tcssék- iássék köztársaságunk legyen, ha­nem valóban a köz, a dolgozók államformája. Jól tudtuk, hogy ez a harc még szívósabb, még elszántabb lesz, mert a sok csa­pást elszenveded ellenség minden erejét összeszedi, dühöd ten pró­bálja megállítani a dolgozók hatal­masan kibontakozó rohamát min­den régi, minden elnyomás, min­den kizsákmányolás ellen. Próbálkozásuk újra csődöt mon­dott. Az következett be, ámít a kommunisták, a munkások, dolgo­zó parasztok és haladó értelmi­ségiek akartak. Nehéz, elkesere­dett osztályharcban kétvállra fek­tettük az ellenséget. Sorrs-rendre felszámoltuk a régi úri Magyar- ország nyílt és rejtett politikai pártjait s egyben az imperialisták, az amerikai nagytőkések ügynö­keit; Nagy Fercnctől kezdve Pe­yerig és a vaUás sáncai mögé meghúzódó Mindcseatyig. A haza- árulók dicstelen sorát a leghit- ványafcb belső ellenség, Rajkók bandája zárta be. Ezek a súlyos politikai karcok, sorozatos győzelmek nagyszerű egységbe fonódtak az áldozatos gazdasági építőmunkával, a ragyo­gó gazdasági győzelmekkel. A jó pénz megteremtése, a hároméves terv megindítása a reakció eJeni kérlelhetetlen harccal együtt azt a jelszót támasztotta alá, amit Pártunk adott ki és amit a dolgozó nép lelkesen visszhangzott ország­szerte; „Nem a nép ellenségeinek, — magunknak építjük az orszá­got!“ így is lett! A politikai és gazdasági eredmények egysze - smíndenkerra tisztázták; milyen köztársaságról van szó Magyar- országon, kinek az á!í?ma népi demokráciánk? 1949 augusztusá­ban kikiáltottuk a Magyar Nép­köztársaságot, megalkottuk a ma­gyar dolgozók szent jogait, haza­fias kötelességeit magában foglaló új alkotmányunkat, mely kimond­ja; ,„Magyaiország Népköztársaság. A Magyar Népköztársaság a mun­kások cs dolgozó parasztok éiib- ma.M Ma, amikor négyeszícndös köz­társaságunkra, fejlődésünkre, nagy­szerű győzelmeinkre emlékezünk, akkor azt is tisztán látjuk, hogy mindez annak köszönhető, hogy a Szovjetunió felszabadítása lehető­ségei adott számunkra belső ellen­ségeink szétveréséhez és baráti segítsége módot nyújtott! ahhoz, hogy külső beavatkozás nélkül, viszonylag békésen oldjuk meg évszázados feladatainkat De a lehetőség mit sem éri: volna, ha nem lett volna a magyar dolgo- zóknrk olyan megingathatatlan, következetes, forradalmi veze'őjc, mint a kommunisták pártja, élén harcedzett és bölcs vezetőnkkel, Rákosi e’viárssal. Ezért, amikor ma a köztársaság kikiáltásának évfordulójára esn’élrezünk, szi­vünk minden melegével ünnepel­jük öt, Lenin és Sztálin nagy ta­nítványát! A Szabad Nép €g|gyéfbi»jpt dolgos© 5Sépünkkel Horthy-fastezta terrorja tetőfo­kára hágott, a szabadság és demo­krácia híveinek elnyomása minden addiginál nagyobb és kegyetlenebb méreteket öltött a hóhérok ellen kiejtett forradalmi szó halált je. ilentelt. 1942 február í-et írtunk akkor, amikor a Szabad Nép, a magyar kommunisták harcos lap­jának első száma megjelent. A leg­véresebb terror közepette emelte fel hangját a dolgozó és szabadság után vágyódó tömegek nevében a fasizmus és a háború ellen, a bé­kéért és az elnyomottak felszaba­dításáért. A magyar kommunisták a legádázabb üldözés közepette sem féltek megmondani az igazsá­got: azt, hogy a rothadt, vérgő- r.ös rendszer az utolsókat rágja, hogy hiába a fasizmus fogvicsorga- tdsa, a munkásosztálynak, a szo­cializmusnak kell győznie. Hiába ölték meg kegyetlenül, verték agyon a fasiszták a lap első szer­kesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat:, a Szabad Nép, a szabadulni vágyó nép hangja tovább élt, győzött! A könyörtelen harccal, pusztulással teli, de végül is a Szovjetunió fel­szabadító harcának zárult korszaka után a Szabad Nép ma már a sío- cia’izmus felé haladó népi demo­kráciánkban küzd. a kizsákmányo­lás teljes megszűntetéséért, a bol­dogabb jövő felépítéséért, síkra- száll a világ valamennyi dolgozó­jának békéjéért, felszabadulásáért. A Szabad Nép és a magyar dol­gozó nép nyolc év alatt eggyéforrt- Pártunk központi lapja a dolgozók egyik legjobb fegyvere a szocia- Hzmps felépítéséért, a békéért, boldogabb jövőért folyó karcban. PÁRTTITXÁR ELVTÁRSAK! NÉPNEVELŐK! Február másodikén, csütörtökön este 6 óra 05 perckor közvetíti a Kossuth Rádió a népnevelők 20 percét. Ebbin az előadásban a rábakovácsi feriaeíőszövetkezetí csoport párííífkára, Varga Károly elvfárs elmondja, hogy hogyan já­rult hozzá a népnevelők jó Iván­kája a ferinetőcsoporf megerősödé- séhez.' és hogv az előttünk levő feladalckból (így pl. az üzemterv Dmertetéséből) a népnevelők ho­gyan veszik ki a részüket. Az előadás után a népneveíő csoport beszélje meg és bírálja meg hallott előadást. Vélemé­nyüket a MDP központi agitáció, osztályához (Budapest, V. kér. Ná­dor ti. 28.1 küldjék meg írásban az elvtársak. Minden népnevelő csoport, de kü. (önösen mindert fermcíőszÖ7etlte- zeti csoport, ahol csak rádió van, szervezze meg ennek az előadás­nak csoportos meghallgatását. A* athéni vérhíróságjj tájabb gyalázatos „ítélete46 A TASZSZ athéni jelentése szerint befejeződött az EAM vezetőinek nőre, amely 15 napon át tartóit. A bíróság Mefepuleszi. Makriszt és Za- hariadiszt halálra, 5 vádlottat élei* focjyiiglani. 10-et pedig 7—20 évi börtönre ítélt. Az elítéllek közölt van Hifiin, a híres repülőtiszt és a nemzet* közi felszabadító mozgalom sok ned­ves vezetője. A per során bebizo­nyosodott a vádak tarthatatlan volta, a védő a bírósági komédiát gyalá­zatosnak bélyegezte. IS magyar-lengyel gazdasági epttmietós álMé fÉsíisipÉ hsasMsai A magyar-lengyel gazdasági együttműködés állandó bizottsága 1950. január 24—30-a között tar­totta Budapesten ötödik ülésszakét, amelyen a bizottság magyar tago­zatának elnölke, Béréi Andor kül­ügyi államtitkár elnökölt. A . tár­gyalások folyamán megállapították, hogy a lengyel-magyar gazdasági együttműködés máris nagy ered­ményeket ért el, főként a két or­szág közötti árucsereforgalom, nagy­méretű emelkedése, valamint a mű­szaki tapasztalai terén és a techni­kai segélynyújtás terén. A most Budapesten lefolyt ülés­szakon határozatokat hoztak a két ország közötti gazdasági együtt­működés kiterjesztése érdekében. Ezek között különösen fontosak azok, amelyek a gyártási progra­mok megosztásának alapelveit • fek­tették le. Az állandó bizottság elha­tározta, hogy a jövőben fokozottabb mértölben építi ki a két ország mű­szaki tervező irodái között a mun­kamegosztást és szabályozza a ta­pasztalatcsere vagy műszaki segély- nyújtás végett kiküldött szakembe­rek fizetésének kérdését. A bizottság a következő ülésszakát ez év májusában Varsóban tartja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom