Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-17 / 14. szám

i? S4 *1 Jr1 l» G liispifes szakszervezeti napsn osztják II u élnnkásielvéivaEiiNs a iKtalnakat r*K^n 1 »TVar -••r-n f o- vo.zein nun on. A rlnnnnvtfviri 7 ptfinKTy nr-vol ő1r «rill- «»A« Üzememlk'ben lelkes készülődés fo­lyik: aa ötéves terv első szakszerve- ■zeiá napjInak megtartására. A beezá- moíók a sziáíirvi műszak kiértékelé­sével, az ötéves terv feladataival fog­lalkoznak, sok helyen sor kerül a sztálini műszakon legjobb eredmény! cíért (munkások jutalmazására, nye­reségrészesedés és élmunkás kitünte- ■ tésefk. kiosztására, A Bőrgyárban szondán délután 4 árakor tartanak szakszervezeti napol, melynek előadója a bőripari szakszer­vezet titkára Csákó Mihály elviárs j lesz. Az ünnepi napon ré6zíresznek ! a SZOT pécsi iskolájának hallgatói A Knllárterem flekorálásán már dolgoznak a fiatalok, hogy mi­nél szebb legyen erre a napra, ami­kor a szlálinj műszakon eléri jó tel­jesítményükért a legjobbakat tüntetik ki, öt élmunkás jelvény kerül kiosz­tásra, Békés Sándor faragó, Kiss Jó­zsef fi., Lingl László, Nagy Lajos és V/iszi Mihályné elvtársak lépnek a Bőrgyárból az élmunkások sorába. — Kiosztásra kerül a 9.400 forint nye­reség visszatérítés is a legjobb dol­Í ozók között. A Dohánygyár kultúrgárdája is lá- ( asan készül a szakszervezeti napra, piűsorszámaikkail még ünnepibbé akar­ják tenni azok számára, akik ezen a napon a dolgozók legkiválóbbjai­nak, a szocialista munka hőseinek sorába lépnek. A Dohánygyár kilenc ,ú] élmunkása: Perlaki József ősz ály- vezető, Takács Mária válogatónő, Fo­dor Józsefné keverőnő, Valek Jó- zsefnc csomagológépvezető, Kokály Ferencné gépvezeíőnö, Bánki Lajos- pé gépkezei&nö, Mátis Sándor műsze- jtész gépmester, Gál Ferencné bontó- pő, Ve ke Vilmos szérlárrajktári mun­kás, Varga Jenő általános kezelési | r unkás veszik át- a csütörtök dél­én fél 5 órakor tartandó szakszer-1 vezeti napon. A dohánygyári legjobb dolgozók között 3.602 forint nyereség­részesedést osztanak ki. A HamerU kesztyűgyárban szerdán délután 4 óraikor lösz szakszervezeti nap. Az üzem a sztálini műszakon áttörte a frontot, az eddigi száz, vagy százon aluli egyéni teljesítmények a sztálini műszak óta nem visszaesést, hanem állandó emelkedést mutatnak. A Gurbács lasch-varrónö brigádnak külön ünnepe lesz ez a nap, megkap­ják a legjobb brigád zászlót A eryfílésen besrámoinak a reszortfelelősök <ig múlt évi mun­kájukról és ismertetik terveiket a következő hónapokra. 1500 forint nye reségrészesedésit osztanak ki a sztá­lini műszak legjobb eredményt elért dolgozói közöst, akik azóta sem tér­tek el ettől az úttól, hanem lelkes jó eredményeivel, munkájukkal segí tik Tervünket Ugyancsak kedden délután fél 5 órakor tar'ja szakszervezeti napját a Zrolnay-gyár. Ünnepi díszbe öl.önte­tik az üzem G'zép kultúrtermét, a nép­nevelők ismertetik már napok óta a szakszervezetit nap jelentőségét. A gryár jő nrankjávai elérle. hogy (több mint tízezer forint nyere­ségrészesedést tudnak (kiosztani, ift legjobb eredményt elért harmincnégy dolgozó között. Ezek között vannak a gyár sziahánovkttái, Deák István, Kopjár László, Horváth Gézáné esi. szoló, Fábri Gyula, Nyerges István, Bocz Jenő, Dörgő Mihály korongo­sok, Jakobovűts József segédmunkás. A szakszervezeti napot a (hultúrgárda és dalárda teszik műsorszámaikka! még ünnepibbé. Kedden féi 4 órakor a MÁV fűtő- házában, öt órakor pedig a Magas- építési NV-nél tartanak szakszerve­zeti napot. Ezek az első üzemi szakszervezet: napok js mindenütt bizonyítékai lesz­nek annak a lelkesedésnek, mellyel minden dolgozó kivette részét a sztá­lini műszakiból, bizonyítékai lesznek annak az örömnek és munkákédvnek mellyel az üzemek dolgozói ötéves tervünk nagy muribájához látlak. Szíjostorral verte dkaímszottjáf a vérszomjas hulák Magyarszéken és környékén min­denki ismeri Braun József kulákot. aki arról nevezetes, hogy nem szerei dolgozni és a munkáért fizetné. Míg ő ,a napot lopta és a borosüveget szo­pogatta, négy alkalmazottat zsákmá­nyolt ki. Kéí alkalmazott a földjein dolgo­zott, kettő pedig a háztartási munkálatokkal volt elfoglalva. Bár aflkiafmazotfai látástól vakutásig dolgoztak, Braun, mint a többi kólák, nem fizette a kollektív szerződé; sze­rint járó bért, hanem kitoloncolással és veréssel fenyegette meg alkalma Zsoltjait. A lakásába nem engedte be őket és űz istállóban jutott csak hely nékik. Az őszi munkák befejeztével Braun József két munkását elbocsátotta. Szetmenczi András, .az egyik alkalma zott ekkor követelni kezdte vissza­menőleg 3 kollektív szerződés szerint járó munkabér megfizetését, Erre Braun kuíák féktelen haragra gerjed! és a kezében tévő szíjostorra! Szel- inenczi András arcába sújtott, akinek bőre felrepedt és arcát elöntő ífe a vér. Szelmenczi az istállóban kereseti menedéket, de a vérszomjas kulik utána ment és öklével űtni-verni kezdte Szentmenczit, akit a szomszé­dok szabadítottak ki. A vérszomjas rkulák 'a népi ülnökök tanácsa előtt felel majd gazságaiért és minden bi­zonnyal példás büntetést kap. Példás ítéletet kért az ügyész népgazdaságunk megrablóira Sserdán vátható ítélet a Simor-bűnperben Hétfőn reggel hatalmas érdeklődés mellett folytatták a Simor bűnper íő- tárgyalását. Elsőnek Preller Ma­liid, a Bányászszövefcezet volt t'Szt- váscíöje tett vallomást és feltárta azo­kat a bűntetteket, ' amelyeket Simor és társai követtek eí a , dolgozó nép ellen. Preller Maliid vallomása után L i- povicíj József budapesti könyv- szakértő tett súlyosan terhelő szak- jelentést, majd Szabó Pál ellenőrző szakértő mondta el szafejeíentését. A szakértők meghallgatása után óriási érdeklődés közepette dr. H u- szár István föáítamügy észhelyettes mondta cl vádbeszédét. — Ennek a pernek az adatai visz- szavezelnek a hároméves tervünk előkészítésére és annak jegyében zajlottak le. Már ekkor kialakultak hároméves (érvünk vastörvényei, védekezés a pazarlás ellen, minimálisra csökkenteni az önköltségei, meg­szilárdítani a' munkafegyelmet A vádlottak megszegték ezeket a vas- 'törvényeket ég ezért ülnek a vádlot­tak padján — kezdte beszédét Hu­szár eívtárs, majd hangoztatta, hogy a népgazdaságunk megrabfói ülnek a vádlottak padján, akik azokat a bá­nyászokat károsították meg, akik el­sősorban tették lehetővé hároméves tervünk beindítását, akik az újjáépí­tésnél megnyerték a íz éncsatát. Azo­kat a bányászokat károsították meg, akiknek köszönhetjük, hogy három­éves tervünk teljesítette azt a fel­adatot, amelyet vártunk tőle népgaz­daságunk ‘helyreállítására. „Ez az egyetlen helyes út“ Nagy érdeklődés mellett folyik pályázatunk • Lapunk pályázatára nap mint nap igen nagy számban érkeznek be a dolgozó parasztok pályamun­kái. Bízvást elmondhatjuk, hogy pá­lyázatunk .megyénk egész dolgozó parasztságának érdeklődését felkel­tette. A pályázatok közt azonban hiányoznak a gépállomások dolgo­zóinak pályamunkái. A gépállomá­sok dolgozói a munkásosztály fa­lura küldött követei, kiknek min­denben élen kell járniok, minden­ben példát kell mutatniok a dolgozó parasztság felé. Ennek a példa- mutatásnak, most a pályzaton való részvételben is meg kell nyilvánul­nia. • A mai napon befutott pályázatok legnagyobb része ismét a termelő­szövetkezetekből került ki. Különö­sen nagy az érdeklődés' pályázatunk iránt a reménypusztai termelőcso- portbán. Ebben nagy része van a csoport elnökének, Varga Lajos elvtársnak, aki, mint a Szovjetunió­ban járt parasztküldöttség tagja, állandó ismertetéseket tart a könyv egyes részleteiből a csoport tagsá­gának. Ezzel magyarázható főleg, hogy az utóbbi napok legsikerültebb pá­lyamunkája ismét a reménypusztai csoportból került ki. A pályamun­kát Kovács Sándor küldte be és a helyes jövedelemelosztás kérdésé­vel foglalkozik benne. A pályázat a következőképpen hangzik: Í&POLLO 18-aig Cigájnyok fel Előadások; 5. 7. 9 őrekor. OBÜ&IH 18-áip Orsaá csoKiójjont (ZÄSZLANOV) Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor | rASLYA (von Park) 1 17 és 18-án L, SZÜNNAP fii Rámutatott az államügyészség ve­zetője arra, hogy Simor 16 ezer fo­rintért ígért családi házakat a bányá­szoknak, noha tudta, hogy ezérí az összegért nem (ehet fel- ‘ építeni a házakat, amelyek végül is egyenként 60—70 ezer forintba kerütfek. Nem viiiás, hogy olyan építkezést végezni, amelynek feöHségeit nem tudjuk visszafizetni súlyos megkáro­sítása népgzdaságunkmk, Dr. Huszár elvtárs ezután részlete­sen foglalkozott a vádlottak bűncse­lekményeivel, megdöntötte a védeke­zésüket, majd így fejezte be nagyha­tású vádbeszédét. Most tehát döntő kérdés az ötéves terv beindítása kü­szöbén, hogy milyen ítél«1, hangzik el ebben a teremben, amikor országos érdek, hogy kimutassuk, hogy mi jár a munkafegyelem megsér­tőinek, a népvagyon mcgrabíói- nak, a kártevőknek. Példás ítéletiéi az ötéves terv érde­keit szolgáljuk. Döritö feladatunk eb­ben az ügyben az, hogy az ötéves terv küszöbén megtanítsuk Lakatos Verát, Simor Dénesi és Kovács Sán­dort arra, hogy munkafegyelemmel építjük a szocializmust. Példás ítéle­tet kell hoznia ebben az ügyben, a bíróságnak, olyan példát, amely el­veszi azoknak a kedvét, akik rá mer­tük emelni kezüket önős érdekből a nép vagyonára abban az időben, ami­kor jna a magyar munkásosztály a romok helyén virágzó élelet -teremtett. A vádbeszéd után a (hétfői tárgyalást keddre tették. A véd »beszedekre ked­den délelőtt keni! sor. ítélet előrelát­hatólag szerdán lesz. Sfiját kárukon tanulták meg a pel(érdiek: Csak a jó felvilágosító munka biztosítja az eredményt „Úgy érzem, hogy mi különösen szerencsés helyzetben, vagyunk a Szovjetunió mezőgazdaságának megismerésével kapcsolatban. ' Hisz itt van közöttünk Varga elvtárs, aki maga is résztvevője volt a paraszt­küldöttség útjának, melyről Fehér elvtárs az „öt hét a világ legfejlet­tebb mezőgazdaságában” című könyvét írta. így aztán mi a könyv egyes részleteit gyakran megbeszélhetjük egy olyan elv társunkkal, aki mindent saját szemével látott. És ami engem talán legjobban megfogott a könyvben, az, hogy egyetlen része, egyetlen szava sincs, amire a mi Varga elvtársunk ne azt mondaná, hogy igen ezt én is láttam, igen ez így volt. Nekünk a múltban sokféle hazugságot adtak akár könyvben, akar újság formájá­ban. És sok dolgozó parasztember akkor azt mondta, hogy nem hisz az újságnak, a könyveknek, mert azok csak arra valók, hogy a szegény embert megtévesszék. Én is így voltam a múltban. A felszabadulás után azonban megértettem, hogy mostmá’’ mások írják az újságot is, meg a könyveket is. Olyanok, akik' nem megtéveszteni, hanem felvilágosí­tani akarnak bennünket. És ebben a könyvben ismét ennek. igazolását látom. A kristálytiszta igazságot írja le ez a könyv, a való életet, és éppen ezért minden so­rából tanulni lehet. Ami nekem legjobban tetszett a könyvből, az főleg az a rész, mely a jövedelem elosztásával foglalkozik. Es én ezt a részt tartom a könyv egyik leghasznosabb útmutatásának. Ugyanis még egyéni gazda korom­ból magamról tudom, hogy legtöbbünket az izgatott legjobban, hogyan lesz elosztva a jövedelem. Nem is lehet csodálni, hisz éppen ezzc.1 ijesztgettek mindenkit és ijesztgetnek még ma is a kulákok. Azt mond­ták nekem is, hogy majd te dolgozol szakadásig, a másik meg csak nézi, hogy erőlködik. Az inad is megszakadhat, azért, hogy másoknak kikapard a gesztenyét. Fehér elvtárs a körijében leírja, hogy történik a kolhozokban az osztozkodás és ehhez tartjuk mi is magunkat a mi szövetkezetünkben. És ebből nem csak a kívülállók, de sok, újonnan alakult csoport is ta­nulhat. A kolhozokban a jövedelmet mindenkinek munkája szerint oszt­ják el. Munkaegységekben számolnak és aki többet és jobban dolgo- . zott, az többet kap a kolhoz jövedelméből. Tehát, amikor nálunk egyes csoportoknál még vonakodnak a mun­kaegységek használatától és azt mondják, hogy annyifelé osztjuk a jö­vedelmet, ahányon vagyunk, vagy hogy ki hány napot dolgozott, akkor mindenkinek el kell olvasni, hogy miként csinálják ezt a kolhozokban és akkor világos lesz előtte, hogy az az egyetlen helyes megoldás, hogy munkaegységekkel számolunk, melyekből többet kap az, aki több műm kát, jobban végzett el és mindenki az így szerzett munkaegységeinek száma szerint részesedik a. jövedelemből. Ez az egyetlen helyes út, ezen. az úton jutottak el a szovjet kolhozok a fejlődés óriási fokára, melyre mi is el fogunk jutni, ha követjük példájukat. • KOVÁCS SÁNDOR Reménypuszta, TSZCS, December 30-án Pellérdon is meg­tartották a termelési szerződések kötését megindító gyűlést, arain a szövetkezet ügyvezetője, Papp Jó- zspf elmondta, hogy a szerződéses termelésen keresztül emelkedik a termelésünk színvonala, azonkívül a jövedelmező ipari, növények termesz­tésével, jelentős anyagi előnyökhöz jutunk. A szerződéses termeléssel elősegítjük az ország növekvő éle­lem és ipari nyersanyagszükségleté­nek tervszerű ellátását. A jó hangulatban lefolyt gyűlés után a dolgozó parasztok a keretet 10 százalékig lejegyezték. A Párt és a tömegszervezetek vezetői jó pél­dával jártak elöl és az elsők voltak a jegyzésben. Tudatában voltak, bogy őnekik kell először jegyezni mert a dolgozók őket szívesen kö­vetik. Papp József szövetkezeti ügy­vezető napraforgóból, cukorrépából és rostkendorböl összesen négy ; ka- tasztrális holdat jegyzett. Ugyan­csak példamutatóan járt el a .párt- szervezet titkára is, habár bérelt földön gazdálkodik, de mégis kivet­te részét a jegyzésből. Horváth Géza termelési felelős 3 katasztrális hol­dat kötött le. A gyűlésen lelkes hangu­latban elhatározták, hogy kihívják Keszü községet versenyre és azt is, hogy január 15-rc teljesen befejezik a kötést.. Azután telt a.z idő, elérkezett 14-e. de. bizony Pcllérden még mindig alig volt lekötve az előirányzó?, fele. Horváth Géza, a. szövetkezet ter­melési felelőse így fogalmazza meg a lemaradás okát: — A gyűlést követő időben nem folytattunk semmiféle felvilágosító munkát. Az ösztönösségre bíztuk az egészet. Azt gondoltuk, most már minden megy magától. Ma már lát­juk, bogy ez nagy hiba volt- Mi csak vártuk, bogy a dolgozó parasz­tok majd eljönnek a szövetkezeti irodába éa lejegyzik a keretet. Igen,. így ment az eddig, nmig nem közelgőit a kitűnő határidő Akkor észhekáptak a vezetők, h'>gv ez így nem lfsz jó, mert nem tud ják befejezni a vállalt időre és el­vesztik a versenyt Keszü községgel szemben. Azonnali orvoslásra volt szükség. összeült a Párt és a tömegszerve- zefek vezetősége, hogy megtárgyal ja, hogyan lehet segíteni a hajon. Nem sokat kellett tárgyalni, az őszi szántás-vetésnél és a begyűjtésnél megmutatkozott már, hogy csak a népnevelőkre alapozhatnak és azok­kal végezhetnek jó munkát. Össze­hívták tehát a legjobb népnevelőket és szövetkezeti tagokat, akikot be­állítottak házi agitációra» Ennek meg is lett az eredménye. A dolgozó parasztok, akik még nem jegyeztek, aznap tömegesen mentek a szövet­kezeti irodába és' a még meglévő szerződéseket órák alatt lekötötték* Persze csak a dolgozó parasztság. Voltak kulákok is, akik eljöttek a szövetkezeti irodába és kérték, hogy ők is köthessenek szerződést. A szö­vetkezet vezetői azonban elutasítot­ták őket Hisz kormányműk a dol­gozó parasztokon akar segíteni * termelési szerződésekkel. — A kulákok lesújtva és lógd orral távozlak a szövetkezeti irodá* bői, — mondja Horváth Géza, ter­melési felelős. A pellérdi dolgozó parasztság sv­át hibáján tanult és tapasztalt. Megtanulta azt. hogy nem szabad semtmifélo munkánál arra , várni, „majd megy az magától“, a siketi rmn repül sültgatambkéut a szánk­ba. Szívós és lankadatlan felvilá­gosító munkát kell végezni, lo keli leplezni a kulákot és akkor az ered­mény nem fog elmaradni. Márciusi 1-ig felszabadítják a as 1917 ő*acén liáront érre síprződietelt iparos- lauuiókat A minisztertanács legutóbbi hatái* rozata a. többi között előírja az ipa. rostanulók képzési idejének leszállt tásdt. A Munkaerőtartalékok Hivsv tatára hatalmas feladatok várnak m új rendelet végrehajtása torén. A* 1948-as tanévekben három érvre lo szerződtetett iparostanulók tanúimé, nvi ideje csak ez ér júliusában' vagy szeptemberében járna le. fi Munkaerőtartalékok Hivatala azon, ban megszervezi^ hogy ezek a. fiat* lók — összesen mintegy hatezren -» március 1-ig fokozatosan felszabadul janak és utána rögtön munkába áHI janak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom