Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-03 / 2. szám
1980 JANU ÄS 3 N A P L O 5 „Megmutatjuk az „öregeknek**, hogy méltó utódaik leszünk“ tgg> hiiig- piaiatoku&zeiik a Szeretettel és büszkeséggel néztek rájuk a sztálini műszak után. Kivették a részükéi a munkából, a kiváló eredmények legfőbbje a fiatalok kezéből került ki. Már akkor készültek, akkor teremtették az alapot ahhoz, hogy január elsején, első ötéves tervünk indulásával átvegyék egy hétre az üzem irányítását. Komoly feladat előtt álltak a pécsi Sopiana gépgyár fiataljai. Nem ijedtek meg tőle, lelkiismeretesen készültek hozzá. A munkapadtól kezdve a szívükig. Ők az elsők hétfőn regrsrel. A vállalatvezető, Halabrin elvtárs szobájában jönnek össze. Fiatal arcukat, a szürke, barna szemeket kutatva nézték az „öregek*“. Nem találnak benne szorongást, csak komolyságot és végtelen figyélmet. — Vegyétek hát át a munkát, lássuk mit tudnak a fiatalok, lesz-e utánpótlás, ha mi elfáradunk —- mondja nekik Halabrin elvtárs. Atmelegszik a hangja, amikor sok sikert kíván a fiataloknak egyhetes munkájukhoz. • Kezet fognak az öregek a fiatalokkal. A fiatalok kézszorítása kemény és biztos. ígéret arra, hogy ezt a hetet olyan munkával töltik el, amivel valóban méltók lesznek ötéves Tervünk elindítására. Most érzi igazén, hojry menynyi dolga van például egy ÜB titkárnak. Cseng a telefon, a következő tíz percben már kínt van a műhelyben. Utána a kultúrteremben látni. Aztán a vállalatvezetőhöz kell menni, s így folytatódik a nap. Hopp Feri azon- . ban keményen fogja a munkát. A sok zűr-zavarban sem veszti el a fejét. Biztos, és hiísz évét meghazudtolóan nyugodt. Csak az arca pkosságán, szemén látni, hogy nem egy közömbös nap a mai. Helyt akarnak állni a fiatalok. Az ötéves tervért, Rákosi elvtársért, a példaképért, a Lenini Kom- szomolért. — Megmutatjuk ezalatt a hét alatt, hogy az „öregeknek“ nem kell aggódni miattunk, ha elfáradnak, vagy kiesik a kezükből a szerszám, helyükre tudunk állni, és a termelés tovább mehet, és tovább is visszük — mondja komolyan. Kint a magymühelyben Ambrusics János jön felénk, hóna alatt az első részletterv. Benne az elosztásra váró munkák leírása. Elismerhetjük nyugodtan a lakatos műhely művezetőjének. Őbenne is él az igyekezet, jól teljesíteni, olyan eredményeket felmutatni, amit az „öregek“ is követhetnek, tervünk sikeréért. Gödiiny Mihály csali ..szürke“ tag: nem a nagy vezetőség tagja. De mégis együtt él azokkal és a munkája épp olyan fontos az egy hét sikeréhez, mint amazoké. — Én a termelésemmel segítem a győzelmünket. S azt is megmondom, nem akarok megállni az egy hétnél. Úgy akarok tovább is teljesíteni, hogy méltó munkatársai legyünk az „öregeknek“, a régi szaktársaknak. Exner András az eszterga művezetője. Egy nagy lendkerék előtt áll. Nézi, milyen munka lesz rajta. A vezető szemével, de az ifjúmunkás szemével is. Körülötte zakatolnak a gyPek s zajukat Exner András önti szóba: — Mi adjuk az ölcves atervhez a fiatalság lendületét és ígérjük, hogy ez nem fellobbanó láng lesz, hanem állandó komoly munka. Az öntődében Braun Pál (egyik „öreg“) és Tóth Zoltán ifi műhelyvezető állnak szemben egymással. A műhely dolgát vitatják. Tóth Zolián felelőssége telj es tudatában (a legnagyobb mű'ielyréez az Övé) dolgozik, intézkedik reggel óta. Braun Pál meg. bízik benne. Együtt voltak eddig is, s az „öreg“ Braun elvtárs nem ag • gódik. Tudja, hogy Tóth Zoli megállja a helyét. De tovább is megy ennél egy lépéssel — Veaesse esaK a műhelyt. én megbízok benne. És nézzen jól körül, lásson is. Ha ő talál valami javítani valói, valami jómegoldást, a munkához, szívesen elfogadom — mosolyog a kipirult arcú fiúra. De nemcsak a termelésben, az ad minisztrációban is vannak fiatalok Keszthelyi József tervosz'.ályvezetö, Rack Zsuzsa bérelszámoló osztályvezető, Szabó Anna a könyvelési osztályvezető, a gyártás előkészítés vezetője Tihanyvári László, Braun Károly a főkönyvelő. És az élvonalban az üzemevezcíő: Richter Jáno Az ötéves terv a mi életünket, fia. talok jövőjét építi Ezért tartjuk kötelességünknek, e ezért fogunk kitartó szorgalommal és elelkesedéssel dől gozni érte — mondja a fiatal üzemvezető. S hangjából a biztos, komoly ígéret hangja csendül ki, Esy hétig TezctiK az n*emet Felelősséggel, méltóképpen új életünkhöz, méltóképpen példaképünkhöz, a. lenini Komszomolhoz, akik ‘erejükkel kiitartásuklc- \ az őserdőben építették fel az ifjúság városát. Érzik cs tudják, bogy ők az örökösök. De olyan örökösök ,akik nemcsak meglévő jót, hanem annak továbbfejlesztéséért folytatott munkát is örökölni akarják. 9 győzelem megszervezőiének városa mnnkantédjzerret kell dolgozni A JÓ NÉPNEVELŐNEK So5s minden függ a népnevelők munkájától. Függ az, hogy a dolgozók túlnyom órésze milyen véleményt formál az országon kívül és belül lezajló eseményekről, függ az, hogy többen vagy kevesebben értek e meg a dolgozók közül, hogy mennyire megváltozott és bogy változik még tovább a dolgozók javára a társadalom képe és főképpen függ a népnevelő munkájától az, hogy « dolgozók ezeknek az eseményeknek éa változásoknak a hajtásúra. mit tesznek. A népnevelő feladata az, hogy valóban nevelje a dolgozókat, szocialista embereket neveljen, kik helyesen értékelik az eseményeket és tudják, hogy mi a teendőjük, ha azt akarják, hogy az ő életük jobb legyen. Mosta népnevelők feladata az, hogy megértessék a dolgozókkal, hogy az ötéves tervben a legfontosabb a munka termelékenységének növelése, azaz minél könnyebb munkával minél több és jobb áru előállítása. Hogyan végzi el jól ezt a feladatot « népnevelő? Józsa Béla elvtársnak, *z ÄVESZ népnevelő felelősének ez a véleménye: — A legfontosabb dolog most az egyéni agitáció. A mi üzemünkben például azelőtt az volt a népnevelőm unka módszere, hogy reggel vagy ebédidő alatt a népnevelő összegyűjtött néhány embert és jólrosszul elmondta azt, amit a .Népnevelő“ füzetben vagy a lapokban olvasott. A viták ilyenkor sokszor melló siklottak, felmerült valami éppen nem odavaló kérdés vagy panasz és akkor azzal foglalkoztak. A népnevelő szerintem akkor dolgozik jól, ha „észrevételnül“ agitál, azaz csak egyszerűen elbeszélget mjwkastársaival valami napi kérdésről. Például a kisebb gyárak államosításáról, vagy valami másról. A beszélgetés során megismerj azt, akivel beszél és megtudja, hogyan gondolkodik. A következő beszélgetés során már tudja, hogy milyen kérdésről és hogyan kell beszélnie, hogy munkatársa hallgasson rá és meg tudja győzni. A régi módszer, amely kisgyűlések és röpgyülések rögtönzéséből állít, ma már valóba* nem válik be. A népnevelőnek nem egy-egy néhány napos vagy hetes kampányt kell győ- «eVmrc vinnie, hanem az ötéves tervet. Egy hétig még csak meghallgatják a dolgozóik a kis gyűléseket és röp- gyűléseket, de azután unalmassá válik. A népnevelő pedig nem untatni, hanem meggyőzni akarja munkatársait. Beszélgetni szinte mindenki szeret. A népnevelő feladata ezekszerint csak az, hogy a beszélgetést helyes irányba terelje. De ez sem sikerülhet akárhogyan, tapasztalat és embe.ri.sme rét kell hozzá. — Ehhez az kell —így gondolja .Tózsa elvtárs —, hogy a népnevelőnek legyen meg az állandó köre azokból, akikkel együtt dolgozik. Azokat ismerje meg jól és beszélgetésének a tárgyát mindig alkalmazza ahhoz, hogy mi érdekli őket. Igv mindig pontosan tudni fogjuk, hogy kire számíthatunk, mint szilárd alapra az ötéves terv végrehajtásában és kj az, aki nem tud letérni a régi útról. Ilyen népnevelőmunkát csak az tud végezni, aki maga teljes meggyőződésével híve a* ötéves tervnek, ismeri a marxizmus-!eninizmus eSméletét, tehát a népnevelőket a legjobb kommunis-1 7"' £ ták, a legjobb munkások közül k«l| _____ '• J kiválaszt ani. Sztálingrád jelképe a szovjet harcosok vasakaratának. Cáricinnak nevezték, a „cárnő városának“: — e régi kozák erődítmény falai alatt verte szét II. Katalin eárnő német tábornoka, Michelson, Pugacsov fellázadt jobbágyseregét. Elvitathatatlan szimbolikus jelentősége ie van tehát annak, hogy 1925-ben a győzelem megszervezőjéről, minden eddigi proletárok és jobbágyok felemelkedésének biztosítójáról a Sztálingrád nevet kapta. A szovjet rendszer nem váltotta be az imperialisták félelem- és dühszülte jóslatát; „hat hétre“ becsült élettartalom helyett örökéletüvá vált. 1918 őszén Churchill — akkor angol légügyi miniszter és a szovjet hatalom ellen gyülekező imperialisták feje — egyre több brit csapatot szállított patra Murmanszkban, az antant, táplálta a fehér ellenforradalmi seregeket és 14 külföldi ország állt be Churchill szovjetellenes frontjába. A Lenin és Sztálin alkotta Vörös Hadsereg, amely inár 1918 februárjában csapást mért Narvánál a német hadseregre, a legfontosabb, dél- volgaá arcvonaíon, Cáricinnál acél- gáttá vált az ellenséges erőkkel szemben. A forradalom füzében izzó Oroszországot nem tudta meggyengíteni a polgárháború, a leromlott tér melés és közlekedés okozta ínség, emberhiány, fagy és ragály, sem a trockisták szervezte belső árulás. Az acélossá edzett Bolsevik Párt meg tudott birkózni az óriási feladatokkal. A kulcsponttá előlépett Cáricin védelmének biztosítására a Párt Sztálint küldte ki. Legfőbb katonai biztosként 1918 június 6. óta vezette a város védelmét, hogy megakadályozza egyrészt a bakui olajvidéktől való eivága- íást. másrészt keletről is védje Ukrajnát, a szovjet, hatalom élelmezési bázisát. A fehérek volgai frontja ellen jól fejlődött a Vörös Hadsereg. De ezt délről, a Kubán-vidék felől előretörő Djenyikin-félc fehér hadsereg olda- lozó előnyomulása veszélyeztette. Sztálin vatsakaratára, lángeszű vezetéséi? volt szükség, hogy Cáriéin megáJha.ssa helyét a két fehér arc- vonal egyesülése ellen. A támadó lovasságot vetette be, miközben a front mögött erélyesen újjászervezte a 10. Vörös Hadsereget, megtiszt.iiva ezt a „szakemberként“ a dudás- Trockij által odavezényelt tiszti sza- botörőktől. Végzett a városban szervezkedő „ötödik hado&zloppal“ is, amely főleg az élelmiszerellátás terén fejtette ki diverziós munkáját. Vezo-: tése és munkája győzelmet eredményezett. 1918 novemberében Cáricint már nem fenyegette veszedelem. Sztálin siethetett a nyugati, majd az északi frontra, hogy e területekén is biztosítsa a győzelmek. Cáricinnál azonban olyan események történtek, amelyek igazolták: mit jelentett Sztálin távolléte. Északról az Ural felévisz- M anyomott Kolosak-frontnak létérdekévé vált, hogy egyesüljön a dó i fehérekkel. Djenyikin új seregek felállításával bizta meg Vrangelk így indulhatott meg 1919. május 8-án a, Hamios-folyótól a kalmük sztyeppén át a nagy fehér támadás, amely C4- rieint két oldalról érintve, a város elfoglalásával végződött. Jellemző, hogy Djenyikin az ellenforradalmi seregek e pillanatnyi sikerén felbuzdulva, az egész polgár- háborút eldöntöttnek hitte. Parancsot adott Vr.ingeinek, hogy nyo* múljon Szaratov felé, majd törjön Penza-Nylsznyijnovgorog-lioszkva eleifoglalására. Szidorin seregét Voro- nyez felé, Majevszkiét. Kurszk-Orel irányába, a magyar származású Erdélyi tábornok seregét pedig a Fekete-tenger felé küldte támadásba. A fehérek azonban sohasem érték el Moszkvát. Sztálin újra. megjelent a legveszélyeztetettebb fronton és irányítása alatt a Vörös Hadsereg » Ha rkó v-D onye e-Rosz t o v arcvonalon; összetörte Pjenyikinck erejét. Cári- cinből 1920. január 3-án kergették ki az utolsó fehér csapatokat és jele volt, ez a Vörös Hadsereg végső győzelmének a polgárháború frontjain. A volgai város neve így forrt össze Sztálinéval. S nem véletlen, hogy 3 Nagy Honvédő Háborúban a fasiszta hadigépezet itt szenvedte at legsúlyosabb és dön'ő vereségéit, Nem véletlen, hogy a hős Cáriein- Sztálingrád fiai fordították az embe-* ri haladás irányába a történelemi menetét. Ez természetesen saját véleményem így fejezi Józsa e-vtérs a mondanivalóját — ami az én tapasztalataimon alapok. Lehet azonban, hogy más népnevelő- felelősöknek és népnevelőknek más tapasztalataik vannak s ezért más a véleményük is. Ezeket mind össze kellene vetni, hogy népneveliénknek jó és eredményesen követhető útmutatást adjunk. A népnevelőmunka a szocializmus építésében elsőrendű fontosságú, hiszen szocialista dolgozókat akarunk nevelni. Ezért a népnevelő- munka kérdéseivel is alaposabban kellene foglalkozni, jó lenne, ha véleményemet a népnevelők megvitatnák és megmondanál:: helyesük-e. Az Elbától Kantonig fennen lobog a béke és szocializmus zászlaja Megfelelni n „Tarlós béke“ új száma Megjelent a „Tartós békéért“ népi demokráciáért“ legújabb száma. Vezércikkében „A béke cs szocializmus új győzelmei felé az új esztendőben!“ címmel a többi közölt így ír: — 1949 arról nevezetes, hogy ebben az esztendőben alakult meg az egységes, békicszerető, demokratikus Németországért küzdő Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása —fordulópont Európa történelmében. MALCEV A TUDÓS KOLHOZPARASZT A szverdlovszki mezőgazdasági in tézet. nagyterme zsúfolásig megteli, összesereglet-tek az intézet tanárai, előadói, diákjai, a Tudományos Akadémia uráli fiókintézetének, a növénytermelési intézetnek a képviselői, sok kutató és dolgozó. Az összegyűlt, hallgatóság két órán keresztül feszülten figyelt az egész országban ismert Terenfyij MALCEV, a „Lenin öröksége“-kolhoz tudós földművelőjének előadására. Az Ural mögött, ahol a „Lenin öröksége“ kolhoz van, jók a földek de mindég kevés termést adtak. A parasztok hiába törték fejüket, nem tudtak rájönni az okára. Málcev nem nyugodott beje. E határozta. hogy végére jár a dolognak. A kolhoz megalakulása után kutatni kezdett, kísérleteket végzett. 1925-ben agrotechnikai kört alapított a faluban. A parasztok vele együtt télen át bújták a könyveket, tavasz- szal és nyáron pedig nekifogtak a kísérletezésnek. Málcev jól ismerte Micsurin munkásságát, gyakran meglátogatta és beszélgetett a nagy tudóssal. Ezekből a beszélgetésekből annyit tanult, mintha főiskolát végzett volna. Később megismerkedett Liszenko akadémikussal is s az ő útmutatásai szerint kezdett, dolgozni olyan rendszer összeállításán, amely kiegyenlíti az időjárás kilengéseit és tekintetbe veszi a növény biológiai sajátosságait. Megállapította, hogy ké; különböző beérésíi tavaszi búzafajta vetésrendszere bármilyen időjárás mellett lehetővé teszi a tavaszi vetés-idő változtatását. Például, ha a tavasz korán beköszönt, inkább kései érésű, ha későn érkezik, a korán beérő fajtát, kel! vetni. A gazdaság rendszerint mindkét fajtát elveti, nagyobb területen a késői-fajtát május közepe felé, május végén pedig a korai fajtát jarovizált magvakból. E rendszer kiküszöböli a korai ősz- fagyok és az aszály káros hatását is mert a helyesen kiválasztott késői fajta kevesebb nedvességet igénye! a vegetáció első időszakában. Málcov kísérleteit igazolta az élet. 1949-ben nagy szárazság volt, vetéstől aratásig nem esett eső, mégis Máleev módszerének alkalmazása mellett a kolhoz 930 hektárnyi területről átlag 22—29 mázsa búzát la hárított he. Málcev elméletileg és gyakorlatilag bebizonyította, hogy bő termést lehet elérni, függetlenül az időjárástól. A kolhoz kísérletező munkájának jelentősége ma már túlnőtt a kolhoz határain. Málcev és munkatársai uagy figyelemmel kísérnek minden újítást, ami a, miesurini mezőgazdaság-tudományban megjelenik. Szaklapokat, könyveket tanulmányoznák. Málcov könyvtára-meghaladja, a 2900 kötetet, a tudós paraszt kiterjedt levelezést folytat az ország mezőgazdasági szakembereivel és tudósaival. Csak a szocialista, rendszer kedvező feltételei között fejlődhetett ki Málcev. A kísérletező szovjet paraszt tevékenysége felkeltette a közvélemény és tudományos körök érdek lődését, hathatós segítségben részesítették s így munkássága valóban nagyjelentőségű tudományos üggyé vált. A szovjet kormány Mák-evet kiváló eredményeiért Sztálin-díjja! tüntette ki, a dolgozók pedig beválasztották a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. Tudományos érdemeiért a Szvordfovszki Mezőgazdasági Intézet •udományos tanácsának tagjává választották. —' Az Elbától Kanton!?, Bulgáriától a Koreai Népi Desnofas- fikus Köztársaságig, leimen lobog a béke és szocializmus zászlaja. — Más képet mutat a háborús uszf, lók tábora — az imperialista deino- kricjaeUenes tábor. A kapitalizmus 19-19-ben még mélyebbre csúszott az új gazdaság; válság örvényébe. Elég ha rámutalunk, hogy az ipari termelés a hírhedt „amerikai életmód“ or-i szagában 1948 októberétől 1949 októberéig 22 Százalékkal csökkent. Beszámol a lap Sztálin «ívtárs 70. szüktésnajá- oak ünépségeiről, a balodé emberiség nagy ünnepéről, mely a béke, n demokrácia és a szocío- lirmti* erőinek hatalmas seregszemléje volt. Közli * lap Liu-Sao-Ci, a Szak-tervezet: Világszövetség alclnökének én az összkiuai Szakszervezeti Szövetség díízclnökének beszédét az ázsiai és óceáni országok szakszervezeteinek konferenciáján, • A, Zawadski, a Lengyel Egyesüli Munkáspárt Központi Vezetőség 'nek titkára a lengyelországi munkáso**- iály egységének kérdéséről fr. „A kommunisták nemzetközi kői«- lessége a Tiio-klikll elleni harc" címmel ír Pietro Rossi. Érdekes cikket larlalmaz még á lap Vojiech Bilina, Eriksen K. és Jan 'Marek tollából. Szovjet-norvég határrendészeti egyezményt írtak alá A TASZSZ moszkvai jelentése szerint 1949 december 29-én Oslóban a Szovjetunió és Norvégia kormánya között aláírták a szoyjet-norvéfi hatáárrendészeti egyezményt, amely egyben szabályozza az eljárást határmenti konfliktusok és incidensek esetében.
