Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-26 / 22. szám
DUNÁNTÚLI V NAPLÓ VO. ÉVFOLYAM, 22. SZÄA1 ARA 50 FILLÉR A tagság és a TC2Ee<őség egyaránt komolyan feJkészül a jövőbeli taggyűlésre Kisorsolták a népi ülnököket a pécsi bírőságokhos Községpolitibai gyűléseken számolnak be a dolgozóknak a város ötéves tervéről CSÜTÖRTÖK, 1950 JANUAR 26 Mákost .Mátyás mondott iránymutató a termelőesopoFÉok és gépállomások küldötteinek els© országos tanácskozásán „Semmi kétség, előbb vagy utóbb az egész dolgozó magyar parasztság követni fogja az úttörők, a termelőszövetkezetekbe lépett 40—50 ezer parasztcsalád példáját“ — A szocializmus az iparban felszabadította a munkásság teremtő erőik Amióta a munka a gyárban nem tőkés kizsákmányolás, nem kényszerű robot, hanem becsület é.s dicsőség dolga, amióta a munkás tudja, hogy övé az ország, magának dolgozik: olyan teljesítményeket szül, amilyenekre a régi tőkés világban egyáltalán gondolni sem tehetett. Az clmunkások, a munkásújítók lendülete magával ragadta a haladó értelmiséget is és együttes munkájuk teremtette meg azokat a hatalmas eredményeket, melyeket, éppen Sztálin elvtársunk születésnapja a’kaiméból és azóta, is láttunk. A csoportban kivirnl a dolgozó parasztság életo Ünnepi hangulatban kezdődött a ■termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozói országos tanácskozásának második napja. A mai tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a tanácskozás díszelnöke is, és az elnökségben foglalt helyet., úgy mint tegnap a kormány több tagja, Dobi István, a mi- • nÍ8ztertanács elnökének vezetésével. Sokáig zúg az ütemes taps és hangzik a kiáltás: Éljen Rákosi, éljen a Párt! Ma, magának Rákosi Mátyás elvtársnak mondták el a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti életük sorát, beszámoltak eredményeikről, a kezdeti hibákról, mostani nehézségeik- jirőL Tudták, hogy Rákoei elvtárs továbbsegíti őket. útjukon. A mai tanácskozáson az első felszólaló Gönyü Lajos, a mihályi szövetkezeti csoport tagja Beszámolt árróL, hogy mennyi nehézséggel kellett megküzdeniök a csoport megalakulásakor. A knlákok a legádázabb agítációba kezdtek és fel akarlak lazítani a iáiul a csoport ellen. 'A csoport tagjain azokban nem tudtak kifogni. Ebben az évben már a csoport 160 holdon bevezeti az öntő- . réses gazdálkodást és a csoport valamennyi tagja lelkesedéssel dolgozik. Gönvű Lajos végül felajánlotta, hogv az ország 10 községében felvilágosító előadást tart arról, milyen hatalmas előnyt jelent a terme'ő szövetkezet a dolgozó parasztság számára. . Józsii István, a hajdúnánási gépállomás dolgozói nevében a tanulás kérdéséhez szólt hozzá. A gépállomás dolgozói tisztában vannak azzal, hogy csak abban az esetben tudják a dolgozó parasztságot munkájukban és a knínkok elleni harcában hathatósan segíteni, ha állandóan fokozzák politikai és szakmai képzettségüket. Utána Szaniszló János, a nádudvaréi „Petőfi“ szövetkezeti cso- oort küldötte szólalt fel. — Eleinte hiba volt, a munkamenetben, — mondotta — de hamarosan rájöttek arra, hogy a munkamódszereket meg kell változtatni. Az új szervezeti forma kialakításában nagy segítségére van a csoport dolgozóinak a •termelőszSvctkezoi 1 csoportok szervezeti szabályzata. Megszi’árdultak a munkacsapatok s egyre jobban érvényesül az egyéni felelősség elve. A feladatokat jól megoldani csak úgy lehet, ha a csoport nagy súlyt helyez a Párt építésre. — A szocializmus építése a falun kétségkívül lmisonló jelenségeket szül. A szövetkezetekben dolgozó parasztokat mórt hatja át először az a tudat, hogy végre fedél alá jutóit, hogy biztonságban dolgozhat, hogy számára végleg bezárult a Tégi világ, mikor scr.-a állandó bizonytalanság, örcAö- reítegés volt. Megszűnt az a szörnyű idő, melynek jeíszavia: Aki bírja, marja. — A «zövetkczeíi lermbíó csoportokban — mint ahogy a, felszólalók «orra rámutattak«— a szó szoros érteimében kivirull, új ételre két! a régi, elnyomott parasztság. A szcveikejprtrt-^i'g érz.,- Jogy minden, oldalról segítő kezek támogatják, minden olddból a hóna alá nyúlnak, Segítik társai, segíti az álíain. segíti mindenekelőtt nagy Pártunk és mind e segítség mögött ott áíí a hatalmas Szovjetunió támogatása. — Ebben a légkörben a parasztság termelő erői is felszabadulnak. Két vagy három éve mindenki c?ak magával törődött, az volt az elve: Kaparj kurta, neked is lesz. A termelőcsoportokban dolgozó parasztságnak a beállítottsága egészen más. Kiszélesedik előttc a láthatár és ugyanúgy, mint az ipari munkás, felismeri a saját sorsa és az ország építése közt az összefüggést és a kölcsönhatást. Új emberre alakul. Megtanulja a termelésben a nagyvonalúságot, ahogy az ipari munkás most a gépo mellett töri a fejét, hogy tehet észszerűbben, jobban, gyorsabban, többet termelni, ugyanúgy a legtöbb termelő csoportban -a szocialista paraszt is azon gondolkodik, hogyan javíthatja a íorraelést, hogyan emelheti a mennyiséget 6» a minőséget ú; növényekkel, új termeié«; módokká! kísérletezik. Úfífók a bran Az elvtársak hallották Deák Mátyás clvtársunka-t a szentesi icrmelö- csoport tagjának beszámolóját, akt elmondotta, hogy hogyan kísério'ez- tek a napraforgó tányérjával, hogyan jöttek rá a kísérletek folyamán, hogy a napraforgó tányérja, vagy a lenti- mag gubója megörölve nagyszerű le- hétttáplálék. Elmondta, hogy kísérletezték ki egyes tche nőknél az új Inkarmányí és hogy kísérletüknek eredményeképpen megduplázódott a tejhozara. Bolgár Sándor elvtárs az clekt terme, lőcsoporöíól, elmondotta, hogy nemcsak 18 hold gyapotot vetnek, de ki- kísérletczik’ a gyapot védmövényét is, mely megvédi az északi szelektől. Azt is elmondotta, hogy az eddigi tizen- kátféle növény helyett az idén har- míncötfélét akarnak termelni, egyrészt kísérletképpen. Hasonló újítás és kísérlet folyik száz, meg száz más ter- mclőcsoportban is, párhuzamosan azokkaI az újításokkal és kísérletekké!, melyeket a szocializmust építő •munkásságba gyárakban folytai. — A termelőcsoportok tagjai nemcsak a közve.len egyéni hasznukat tartják szemelő iá, hanem egyre inkább utat tör náluk az a feli smer és. hogy az egyéni gazdagodás leg- , biztosabb útja a szövetkezeti vagyon növelése. Losonczy elvtárs beszámolt arról, hogy a barcsi „Vörös Csillag“ temelőcso- portnak milyen jó tapasztalatai voltak a szövetkezeti vagyon növelésében. Kónya József elvtárs elmondotta, bogy termelőszövetkezeti csoportjának tagjai inkább rongyosan járnak, — Az eredmények melleset természetesen bibik is akadtak. Legtöbb helyen az elszámolás körül volt a hiba, mert a termelőszövetkezetekben éleimé nem a munkaegységet, hanem a munkanapot vo.ték alapul és’ ennek az volt a következménye, hogy aki többet dolgozott, az nem keresett többet. Amikor ént a kérdést az iparban tárgyaltuk, azt mondottuk, a gépnek is vannak művészei. Most hozzávesszük, nemcsak a gépnek. a földnek is vannak művészet, akik ugyanabból a darabból sokkal főbbet tudnak elővarázsolni, de 100.600 forintot a szövetkezet közös vagyonának növekedésére tordítottak. mert mogér'.e-.fék, hogy ez a befektetés nemsokára nagyon gyümölcsöző lesz számukra. — összefoglalva, ennek a tanácskozásnak jelentősége abban áll. hogy ac egész ország előtt ismerteti a termelőszövetkezeteik sikerei:. Semmi kétség, hogy előbb vagy utóbb az egész magyar dolgozó parasztság meggyőződik ennek a termelési módnak helyességéről és követni fogja az úttörők, az első 40—50.000 parasztosa iád példáját. mint mások. A mi torméjáiiUgaink meg rendkívüli alacsonyak és minden eszközzel serken. cni kell a többtermelést A Szov- -ietunióban százszámra vannak olya® kukoricatermelők, akik egy holdon 500 mázsát termelnek, ami holdas- kint 290 mázsát jelent, vugy olyan kukoricltermelők, akik ©gy holdon :öbb, min: 130 mázsa kukoricát aratnak. Ilyen eredményeket mi is el tudunk érni, ha az egyéni teljesítményt, műt az iparban, a tcrmelőszöve'kczetek. ben is megfelelően támogatjuk. Rákosi elvtárs készé! Jóxsefné, a nagyhalászi ter- melőosoport küldöttének felszólalása ■tán a küldöttek percekig tartó ünneplése közben Rákosi Mátyás mi- niszterelnökholyettes emelkedett szólásra. — Tisztelt Értekezlet! Kedves Elvtáreaim! A termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozóinak ez ai első országos tanácskozása, amely lényegében beszámoló jelleggel bír. Az • elvtársak sorban elmondják a® elért eredményeket és rámutatnak a hibákra. Ezek a beszámolók azt igazolják, hogy a földműves termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon letette a vizsgát, megállta a helyét és mély gyökorct eresztett. A felszólalók zöme azzal kezdte, hogy rámutatott arra a ren geteg nehézségre, amit az első időben le kellett küzdeniük. Elmondták, bogy milyen bizonytalanul, tétovázva és kétkedve léptek erre az útra, a szövetkezés útjára és kivétel nélkül azzal befejezték be, hogy minden téren meggyőzték őket arról, hegy helyes úfra léptek, hogy ez az egyetlen út, mely kivezeti őket a régi nyomorúságból. Azt is egymásután aláhúzták a felszólalók, hogy szó sem lehet róla, hogy visszaforduljanak a megkezdett útróL Az előttem felszólalt Nagy Józsefné mondta, hogy csak iszonyodva tud visszatekinteni arra a.z állapotra, amelyben élt, mielőtt a termelőcsoportba belépett volna. Egy raásik elvtársunk azt mondotta, hogy semmi pénzért sem térne vissza a régi, egyéni termelési módhoz. És oz a meggyőződés a tanácskozáson a legkülönbözőbb formában kapott hangot. — Egyszóval ez a tanácskozás azt mutatja, hogy a termelőcsoportok tagjai meggyőződtek róla, hogy helyes volt az út, melyre Pártunk vezette őket, mint ahogy helyes volt nz az úí, melyre előttünk felszabadítónk, a nagy Szovjetunió parasztsága rálépett. •* elmúlt esztendő eredményei A* ország minden harmadik k5zi>égébe<i Tan termelőcsoport — A termelőszövetkezeti csoportok i «redménye annál figyelemreméltóbb. mert az elmúlt esztendő termése csak ; középéé volt, sőt kukoricában és ! RzáJastakarmánybau a közepesnél is : Syengé|b. Ennek dacára a termelő- ; következetek egy esztendő alatt be tudták bizonyítani nemcsak óletké- , Poseógüket, de fölényüket is. Ma már ttt ország minden harmadik községében van termelőszövetkezet és a kétkedők most már az elért eredmények alapján saját szemükkel győződhetnek meg a szövetkezet; termelés fölényéről. A szövetkezetbe tömörült parasztság pedig — mint ahogy az itt elhanr zott beszámolók mutatják — mr nemcsak az eredményok gazdasáj részét látja, hanem fellobog benne, kezdeményezőnek, az úttörőnek büs ke öntudata, az a tudat, hogy ut: mutat a többiek számára. — Mindannyian, akik e tanácskt záson résztveszünk, érezzük, hogy dolgozó parasztság is az ipari mm kásság után, kezd rátérni a szoci; lizmus építésének útjára. Ezzel falun is feltárulnak azok az új en források, melyek az iparban, kuli nősen az utolsó fél esztendőben szocializmus építését annyira me; gyorsították Nagyobb teret kell juttatni a nőknek cs az itjű*»ágnak — A másik hiba, hogy a icrmelő- croportokba még nem vontuk be eléggé a nőket, Ennek a tanácskozásnak az összetétele is mutatja ezt, mert hisz kevés benne a nő. Pedig minden hozzászóló, aki ezt a kérdést felvétellé, mint Losonczi elvtárs, aki a barcsiak példáját boz*a 'fel, vagy Varga elv- íárs, aki a rcménypuszta; lermelőszö. vetkezet tapasztalatairól beszélt — aláhúz;a, hogy a nők bevonása a ^rmelőszöveí- kezetekbe, nagyszerű eredményekkel járt. Ugyanezt mutatja a Szovjetunió és a népídemokráciák tapaszlalatai is. — Ha arra gondolunk, hogy az ötéves terv végrehajásához félmillió új munkásra van szükség, előre kell lát. nunk, hogy nemcsak az iparban, de a tcrmelöcsopor'okban is hamarosan hiány lesz munkásokban. Ez: a hiány! elsősorban a nők bevonásával fogjuk •pótolni. Mi már az alkotmányba beiktattuk a nők egyenjogúságát, de a gyakorlat az: mutatja, hogy még hiba van a végrehajtás körül. Külön szólok a jelenlevő nőkhöz, hogy ne engedjenek jogaikból és küzdjék 'jki a termelési csoportokban azt a helyet, ami joggal kijár nekik. Örömmel látjuk, hogy a nők napról- napra újabb munkateiülelekre nyomulnak be. A napiakban olvastam. hogy munkába állt az első n^i máj. donyvezetö jelölt. — Nos gondol an> — megint egy erődítmény, amelyet 4 nők a férfiakkal szemben megostro- mólnak. Előre <1 lehet mondani, minél több lesz a nö a tcrmelőcsopor- lokban, minél nagyobb fesz a szere, püli, annál erőteljesebbek lesznek • csoportok és velük együtt erősödik a demokrácia. — Az ifjúságnak ninos még megfelelő szerepe a termelőcsoportokban.. Ezen is gyorsan változhatni kell. Az olvtársaink saját érdekükben cselekszenek, ha a fala szocialista építésében a le« hető legnagyobb teret juttatják u ifjúságnak. A liutákok még; a gyilkofgá^októl »cm ri ad maii vinsza — A termelőcsoportok sikerei any- nyira á’ütőek, hogy az ott dolgozó elvtársak már teljesen nyeregbe érzik magukat és emiatt lebecsülik az e’- lenséget és az előttük álló nehézségeket. A sikerek kétségkívül nagyok, de amit elértünk, az még csak a kezdet kezdene. Előre meg lehet mondani, ha elbízzuk magunkat, ha pihenni akarunk az eddigi babérainkon. akkor az ellenség újra összeszedi Leglöi b hfba az elsatómolás körül volt
