Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-21 / 18. szám

mc JAN0Á2 21 M RFLO 7 D. ZASZLA SZTÁLIN ESKÜJE A szocialista. forradalom hetedik évében Lenin meghalt» Ä világ megrendüléssel értesült a legnagyobb ember haláláról. Mélysé­ges gyász borította el az egész szov­jet országot és világszerte a dolgozók millióit. Gyászolt minden becsületes ember. De örvendezlek a munkásosztály el­lenségei, ujjongtak az imperialista háború hivatásos gyujtogaiói, a sza­bad népek elnyomói, a mundéros vagy papiruhás rablók, a diplomácia frakk­ba öltözött!: banditák, örvendezett Churchill is. Mindezek a tompaeszű burzsoák, a tudományos szocializmus ellenségei, akik nem tudtak eligazodni és nem értették meg a történelmi folyamatot, fétis-szérű előítéleieik rabságában „egyszerűen“ okoskodtak; Lenin meg­halt a szociálisra állam megalapítója Lenin a kommunizmus vezére, Lenin meghalt, tehát a szocializmusnak bs- íellegzeit. N-ans értették meg, hogy Lenen otán maradt Sztálin. A kapitálisra világ arra számított, hogy a szovjet nép Lenin elvesztése nlán vezér nélkül marad, hogy zavar és bomlás keríti hatalmába a Pártot, ami megfosztja céltudatosságától és egyöntetüségójől továbbá, hogy ez le­hetőséget nyújt újabb támadás indí­tására a Szovjetunió ellen és újabb kísérletire, hogy fegyvert» erővel fojt­sák meg a szocializmus! A szovjetek második összövetségi !kongre&szusán Sztálin, Lenin müvé­nek nagy folytatója, elmondta esküje:. Qiztálin történelmi esküje melleit v-> elhomályosul és szinte üres fe­csegéssé silányul az elmúlt idők min­den legendás eskütétele és ünnepé­lyes megnyilatkozása. Az eskü telítve van nagy és szent érzésekkel. Meg­rendíti az embert mélységes, őszinte ünnepélyességével. Benne van a forra­dalmi szenvedély ereje és a tudomá­nyos meggyőződés szilárdsága. Sztálin esküje tömören magában foglalja mindazt, ami alapvető Lenin tanításában. A marxizmus—leninizmus ez, kifejező erővel, zseniális formába fentve, végtelenül tömören megfogal­mazva, mintha egy nagy szobrász véste volna márványba. Minden szavában, minden fejezeté­hun —< Lenin, Lenin műve, v^jrendfe- Set®, tanítása. Az eskü első fogadalma a kormom- rasrták, a bolsevikok pártjáról, a mun­kásosztály pártjáról szól: ..Nincs nagyobb tisztesség, mint tag>a lenni annak a Párinak, amely­nek alapítója és vezetője Lenin elv­társ ... Mikor elment tölünk Lenin elvtárs, őrökbe hagyja ránk, hogy tartsuk magasra és őrizzük meg tisztán a párttag magasztos fogalmát. Eskü­szünk neked, Lenin elvtárs, hogy be­csülettel teljesítjük ezt a te végső iakaratodat/‘‘ Huszonhat év óéit eL Az eskü tel­jesül! Sztálin vezetése alatt a bol- aevitok pártja ezűnkicienűl kiegészí­tette és megerősítette sorát, tovább­ifej lesztve Lanin és Sztálin tanítását a szocializmus építéséről, a szocializ- musból a komimmisba való átmenet­ről! a Párt azóta új győzelmeket ara­tó 4, az ellenség míntken töámadásat visszaverte és sikeresen vezeti a szov­jet népet ugyanazon az úton, ame­lyen Lenin vezette. Lenin tanítása a Pártról, amelyet Sztálin tovább fej­lesztett és kiégései jer. t, a kommunis­táik tanává váií az ój demokrácia országaiban, ahol átültetik az éleibe és ezt a tanítást a munkásosztály mindenütt magáévá teszi, ahol harcot folytai a szocializmusért. A z eskü második fogadalma — a proletár iátau dfíkt ataráj íjtól szól: „Mikor elment tőlünk Lenin elvtárs, őrökbe hagyta ránk, hogy őrizzük és erősítsük a proletariátus diktatúráját. Esküszünk neked, Lenin elvtárs, hogy erőnket nem kímélve, becsülettel tel. jesíteni fogjuk ezt a végső akarato­dat is!“ A proletariátus diktatúrája a leg­fontosabb a leninizmusban. A mtin- kásoszzály irányító szerepe a szocia­lista forradalomban jelenti a győze­lem legkomolyabb zálogát» Lenin ha­lála uiíián a bolsevikok pártja, Sztá­lin vezetése alatt, hívén teljesítette ezt a végrendeletet, megörinje a mun­kásosztály hatalmának, a dolgozók ho1 almának teljességét és meghíúsfbotll minden olyan kísérletet, amely a ha­zug irarzsoá demokrácia hamis köve­telményei nevében, gyengíteni akarta a proletariátus diktatúráját Huszonhat: év telt el. Rendületlenül áll a Szovjetunió, mint hatalmas szo­cialista állam, amelyben a munkásosz­tály foglalja el a vezető helyet. S étál ín esküjének harmadik foga- dalom a munkások és parasztok szövetsége. A munkásosztály csak erre a szö­vetségre támaszkodva valósíthatja meg diktatúráját. A munkásosztály 'az orosz parasztsággal szövetségben verte szét a régi uralkodó osztályo­kat, a foldcsurakat és a kapitalistá­kat A munkásosziály cask a paraszt­sággal szövetségben fekielha.tte !e a szocializmus alapjait és fejleszthette azt tovább, eggészen a teljes befejezé­sig. Sztálin folytait* Lenin tanításának elméleti kidolgozását a szovjet állam­ról, ezt a tanítást továbbfej,leszíe-üte az új viszonyoknak megfelelően és a szocialista iparosítás és a mezőgaz­daság szocialista kollektivizálása alapján hatalmas, efpusztüíhdta-tJau szovjet államot épített fel. Huszonhat év telt el. Az eskü tel­jesedésbe ment. A Szovjetunió minta­képül szolgál azoknak az új demo­kráciáiknak, ahol a munkásosztály és a parasztság szövetsége fekteti le a nemzetgazdaság szocialista átalakí­tásának alapjait. a a eskü negyedik fogocfaloM a szovjet ország népeinek szövet­ségéről és barátságáról szól. Lenin és Sztálin már néhány évvel a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom előtt elméletileg kidolgozták a soknemzeíségű államban élő népek barátságának és együttműködésének kérdését. Ler^n és Sztálin a munkás- osztályt a nemzetköziség, a nemze­tek, a nemzeti szabadság és függet­lenség mélységes ttez+elefe szellemé­ben nevelték. Egyesítették a régi Oroszország népeit, legyőztek bizal­matlanságukat az orosz nép iránt. Sztálin a szerzője a szovjet alkot­mánynak, amely a népek szövetségén alapszik. A 7. eskü ötödik fogpdalma — a /~\ Vörös Hadseregről szól: „Lenin nem egyszer emlékeztetett bennünket arra, hogy a Vörös Hadse­reg megerősítése, színvonalának eme­lése, pártunk egyik legfontosabb fel- adata. természettudományos kiskönyvtár SOROZAT MEGJELENT FÜZETEI-. L Hogyan keíeíkezeíí „z élet? , o (1.20 Fi) 2. Csillagok világában 3. A mindenség •aeritezefo 20 ^ 4. Mi farija a lóidéi? (1.20 Ff) (1.20 Fi) 5. Miért váíleznek az évszakok? (1.20 Ff) 6. A fauij kelelkezése és étele (2.- Ft) 7. Hogyan kelctkczelf »z élei (1.20 Ft) 8. Élő és élelíelen világ (1.20 FI) A „Termér.zetiudományos kiskönyvtár" fenti füzetei egyszerű szavak- kai. min-'ierdei ^zarnára érthetővé teszik azokat a legfontosabb eredmé­nyeket, meiyeice az emberiség a természettudományok segítségévet a term észéiből megismert. Pártszerve /eleink rendeljenek meg egy soro­lj0* a k&nyviáruj; reszfee rendeljenek terjesztésre is. Népneve­lőink .juttassak ei a füzeteket a párttagság és a dolgozó parasztok szé­les rétegeihez. A teljes sorozat ára: 10.40 forint. Kiadja: SZIKRA KÖNYVXIAPO. Pártszervezetek mengrendethetik: MDP Propágadaanyag Budapest. V.. Deák Ferenc uíca 15. Terjesztő. Esküdjünk meg hát. elvtörsak, hogy erőnket nem kímérlve, erősíteni fog­juk Vörös ■Hadseregünket, Vőrőe Ha­jóhadunkat.“ A Szovjetunió fegyveres erejének megteremtésében Sztálin jobbkeze volt Leninnek- Ö szervezte meg a győzel­meket a polgárháború és az .interven­ciók idején. Sztálin állt a Szovjet Hadsereg élén a második világháború­ban. A ö hadászati tervei alapján ver­tek szét a német fasiszta hordákat Moszkva és Sztálingrád alatt, űzték ki a szovjet országból, majd egész Keleteurópából. A Szovjet Hadsereg előrenyomult egészen Berlinig és vé getvetett » hitleri birodalomnak. Huszonhat é.v telt el az eskü ó a. A Szovjet Hadsereg a leghatalmasabb erőnek bizonyult a világ összes had­erői között. Az eskü becsülettel tel. jesült Sztálin, Lenin végrendelete szerint újlípusú hadsereget alapított, olyan hadseregeit, amely ae egész népre támaszkodik és erejét a maga igazának tudorából, feladatainak tisz­taságából meríti. A z eskü hatodik fogadalma a kom munitta nemzetköziséghez va'.ó hűségről, zz összes népek, összes or­szágok dolgozóinak barátságáról szólt. Huszonhat év lelt el. A kommunis­ta pártok megnövekedtek, minden or­szágban. Az új demokrácia országai ban ók lettek a vezető erők. A kapi­talista világnak azok a kísérletei, hogy szakadást idézzenek elő a nem. zetközi proletariátus soraiban, hogy meghasonlást támasszanak közöltük, csúfos kudarccal végződtek. Sikertele­nek maradtak azok a kísérletek is, hogy ei-urige;.alják a szovjet országot, hogy szembeiordi;s ák vele «, né­peket, hogy hazugságokat és rágalma­kat hitessenek eí róla. A világ népei a Szovjetunió mellett állmaik. Szitálja neve épp oly drága az emberek száz­millióinak, mint J-émia neve. Sztálin nem csupán folytatója Le. r.in művének. Etfybén nagy gondo'ko. dó és politikus, alá a marxizmus—- Icnmizmu-s tanítását új felfedezések­kel gazdagítja a filozófia, a társadal­mi elméié: (dialektikus és történelmi materializmus), a munkásosztály bar­cának sztratégiája és a hadviselés sztratéglája területen. Huszonhat év telt el a nagy Lenin halálának napja Ma. Ez a huszonhat év a szociális a forradalom fejlődésé­nek scakada'lián lánoolata. Ez a mun­kásosztály szüntelen győzelmeinek huszonhat esztendeje. Ezt a huszonhattá évet a lenini eszméik soha zt nem hal­ványuló fény» világítja meg. Qlhnelíi Sfíiráié Láiiek e gi-izűl kelt November elején jártak. Egy szak­szervezeti napon hallott, először ró­la. Az előadó a Nagybudapesti Párt­választmány határozatáról beszélt. „Széles tömegmozgalommá kell tenni a versenyzést és ezt csak úgy érhetjük él, mint Rákosi elvtdrs mon­dotta ..." Tovább sokáig nem is folytathat­ta. Úgy zúgott Rákosi elvtárs nevére az egész terem. Az ö nevére mozdul­tak a key.ek, hogy forró taps kő- szöntse azt, akit a pécsi Fém és La- katosárugyár lánchegcsztőnője: Né­meth Iraréné éppúgy szeret, mint minden munkás, minden munkás­asszony ebben az országban, „...az egyéni versenyzés megindításával és elterjesztésével.“ Elsőre nem értette. Brigádverseny­ben voltak már, párosversenyben is. De egyéni versenyben? Másníip iuc?ismer{ii-delt vizel is. Elmagyarázták, hogy az egyéni ver­senyző az, aki saját eredményeivel, saját munkájával, önmagával verse­nyez. minél jobb, minél nagyobb tel­jesítmény elérésére. Reggel Németh Itnréné már úgy indult, mint egyéni versenyző. Heti átlagos 132 százalék teljesítménnyel. Naponta, ott állt a gép előtt. Száz és száz láncszem forrt össze izzó pi­rosán, erős keze alatt. Először érjek cl csak ké'-hároin százalékkal többet. Lassan, de biztosan akarok előre jut­ni. „Megállj, elhagylak régi Németh Itnréné, eléd lép majd. az. új Németh elvtársnő“ — mosolygptt el magában, ha a versenyre gondolt. Végtelen hosszan folyt a lánc. nap. mint nap után. Mintha a vilá­got akarta volna összefogni vele. olyan figyelemmel, olyan lelkesedés­sel csinálta. December elején 141.7 százalékon állt. Ez volt az első bét átlag ered­ménye. Száznyolcvan forintot kéré­sé tt. A sztálini míissalt«« 180 szá­zalékot teljesített. Azóta még ked­vesebb neki Sztálin neve. Még köze­lebb érzi magát hozzá. — Hiszen adtam neki ajándékot. Száz és száz láncszemmel többet mint máskor — mondja Németh elv­társnő meleg hangon. Aztán jött az ötéves tervismertető értekezlet. Uj terv, új feladat. Né­meth elvtársnő nagyon várta. A há­roméves terv hozott neki egy vado­natúj kombinált szobát. Olyat., ami! húsz éven keresztül nem tudott el­érni. Az ötéves tervtől még többet kap majd, tudja biztosan. Megindult újra a munka. Újra ver­senyre kelt önmagával Németh elv- társnő. A szabadság után — egy hét még maradt a nyáriból, ezt, disznó­ölésre használták fel — kicsit nehe­zebben ment a munka. De ma már újra 150 százalékot teljesít Németh elvtársnő. Eggyel azonban nincs kibékülve. Nincs még tervük. Nem bontották fel az egyes gépekig. Pedig milyen sokat olvas róla Németh Itnréné. A múltkor olvasta, jiogy egy gépgyári munkás már a hetedik hétnél 'tart. Az első hetét előbb teljesítette há­rom nappal, akkor fogott neki a má­sodiknak és így egyre előzve magát, ma már a hetedik hétnél tart. — ft’asywu szeretnék már én is versenyezni a tervemmel. Hiszen most is előre meg szoktuk határoz­ni, hegy mennyi az üzemrészre elő írt egy heti teljesítmény és mi- teg­nap új anyagért kellett jelentkezni, mert elvégeztük a heti teljesítmé­nyünket. Németh Imréné szeretne versenyre kelni a tervével, hogy ma többet, termeljen mint tegnap, hogy a mai Németh Imréné legyőzze a tegnapit. A tegnapi eredmánjft a mai, a mai eredményt, a holnapi. Komoly versenytársa önmagának Németh elvtársnő. Amikor azt hiszi, no most már följebb nem igen fo­gunk menni. Itt megáll a százalék, hiszen ez a legtöbb, amit állandó munkával'ki tudok hozni. Do más­nap már felülkerekedik önmagán és a százalék magasabbra ugrik. így versenyez, egyéni versenyben, önmagával Németh Imréné. És mint népnevelő, tanítja a többieket is, versenyre kelve a megszokott, ered­ménnyel, versenyre kelve a tegnap­pal a holnapért» Addig is, rafg a ter­vet. felbontják, amikor majd Németh elvtárgnő lemérheti és büszkén mondhatja: a negyedik bérhéten tel­jesítettem a hatodik hetet és így to­vább egészen magas százalékokig, egészen addig, míg teljesíti Tervéi, mellyel mint egy fontos kerék a nagy szerkezetben, előre lendíti a dolgozók nagy közösségének ügyét Hasznát látja a fermelőcsoporí, hogy két fogja tanfolyamon volt Reggelre fehérbe öltözött a falu. A legkorábban felkelő állatgondozók csizmája éles nyomot hagyott a vé­kony hóban és a falu szélén a varjú- csapat, mint fekete felhő telepedett rá néha a fehér táblákra. A meg­riasztott nyulak után szürkésen por­zott a hó. Ma korában lett reggel, mint az előző napoleon, a hó fehérsége ko­rábban eloszlatta a reggeli homályt. A kocsik csikorogva fordultak be Villányiékhoz, ahol a iovászhetényi termelöcsoport állatainak egyrésze van. A trágya gőzölgött a villák he­gyén, majd a púpozva rakott kocsikon. Először Nyéki Mihály kanyardott ki az utcára. Apró trágyacsomók hul­lottak kocsija után a hóba, jódarabig jelezve az utat, merre ment. Utána Vagner Márton, Gödöny József, majd Prigi György fordulták ki, az­tán még leért kocsi. Amikor lefagyott, akkor határozta el a csoport intézőbizottsága, hogy kihordják a trágyát. — Most be lehet hajtani a földre, szét leht teríteni is — mondták —, és a kocsik is rá érnek. Tegnap este abba maradtak, ha nem esik nagy hó, álékor még ma is folytatják. Délfelé kitisztult, az ereszek meg­cseppentek. — Egyelőre nem lesz több hó, folytathatjuk a hordást — mondták egymásnak a kocsisok déli pihenő előtt. — Idefigyeljél. Te intézöbizot.tsági tag vagy. Egy pillanatig sem enged­hetitek, hogy tovább fo'yjon a trá­gyahordás. Azonnal hívjátok össze az intézőbizottságot és állítsátok le. Minden villa trágyáért kér, amit kíhordtok — mondta Benkő Fe- rencné az urának és szenvedélyesen magyarázott tovább: — Nem engedhetitek. Érted? Nem engedhetitek. Az eső, a hóié tökéle­tesen kilúgozza a trágyából az ösz- szes nitrogént. Elpárolog és elfolyik minden, ami csak ér valamit benne. A puszta szalma kerül majd a földbe. — De értsd meg, hogy most van időnk kihordani. Tavasszal itt lesz a nyakunkon minden, ilyenkor kell ezt elvégezni. Meg kell előzzük ma­gunkat. Benkő Ferenc is hevesen védel­mezte álláspontját. Először. Aztán egyre inkább kezdett meginogni. — Hátha mégis a feleségének van igaza. Nem az ujjából szopta, most jött haza az iskolából. Két hónapig volt Móron növénytermesztési tan­folyamon. Erre gondolt Benkő Fe­renc, amikor azt mondta az as­szonynak: — Na üljünk csak Te és mondd eä rnégegyszer az egészei. Estére már együtt ült *z egész in­tézőbizottság. Először Benkő Ferenc szólalt feL Azokat mondta, amit reggel még csak a felesége hangozta­tott, de mostmár, mint a saját állás­pontját. Úgy voltak vele a többiek te, mint ő reggel Aggodalmaskodtak. Hisx igy csinálták ezt azelőtt a nagybir­tokokon is. Legfeljebb annyi kü­lönbséggel, hogy nem mindenütt te­rítették ki, hanem volt, ahol szarvas­ba rakták. De ezt náluk nem volna érdemes. — Ki kell vinni, a hőié beleáztatja a fődbe — állította még mindig Vil­lányi István. — Igaza van — hagyta rá Boros Sándor és Kapoift István te, az in­téző bizottság másik két tagja. Benkő Ferenc nem hagyta magát. Ekkor már mellé áltt Zag János k. Mégegyszer elmagyarázta az egészet. — A hóié, meg az eső kimossa a nitrogént. De az nemcsak lassan szi­várog bele a földbe. Közben a nit­rogén állandóan párolog. Túlnyomó része elszökik a levegőbe. Az arcokon lehetett látni, hogy mostmár meggyőződtek Benkő Fe­renc igazáról. A Benkő Ferencnéérőt, az iskoláéról, a tudományéról. — De akkor nem fogjuk győzni — hangzott az utolsó ellentmondás. — Győzni fogjuk, én már utáni» számoltam. Itt lesz a gépállomás, a munka zömét gépek végzik el. Lesz iga- és munkaerőnk is. Rövidesen hozzáláttak a határőrét megírásához. Másnap nem hajtott miír egy kocsi se 3ri trágyával. Har­madnap pedig elhatározták, hogy az összes munkákat átbeszélik a két tanfolyamat végzett tággá', Bonkő Ferencnével és Knpoli Mihállyal. Az­óta már a takarmányozáson Is vál­toztattak Kapoli Mihály javaslatára, aki állatlenyésztésin volt Siklóson. , S ha Villányi bácsinak valaki sze­mére hányja a trágyáid hord ást. csak mosolyog. De mindig hozzáteszi: — Azért költött rájuk annyi! az állam, hogy most hasznát lássuk an­nak, amit tanultak i

Next

/
Oldalképek
Tartalom