Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-07 / 6. szám

JAxaAa 'i S? Ä P L é Ahol a népnevelők vezetik társaik teljesítmény-grafikonját is mondom neki holnap. így halad­jon továbbra is,” Nem bolt számot, oleven lüktető életet jelentenek a népnevelőknek a százalékok. S így végzik komolyan, felelősségteljesen az önként vállalt munkát Szívesen adják napi félórájukat, — néha egészet is — többi munkás­társaikért, az üzemért, s közvetve az egész népért Kommunisták,, új­fajta emberek. Olyanok, akik saját Méltóak voltak a Párt bizalmára DCöfity&fttelefuiL lejju/MIak a nép. Mm t ég a ve a n ép b írni kezdeményezésükön túl meglátták a közösség érdekét, és égyek azzal. Meg kell azonban szép kezdemé­nyezésükön túl valósítán’.uk a Párt és szakszervezet segítségével azt is, hogy a versenynek minél nagyobb nyilvánossága legyen, hogy így is fokozzák a munkaverseny lendüle­tét, amellyel ötéves termünket indult építeni az egész magyar nép. LoTenz Mari» Kerékasztal körűi öten ülnek. Nem £iatal«mfcendk már. Jóval negyvenen fe­lül vannak deresedű fejjel. Hosszú ée mozgalmáé muokásmnlt áll mögöttük. Kijutott mindegyiküknek a »Etilt robot ja. Érezték valamennyien a tőkések a kuIákok kizsákmányolásét Részük volt azokban a megpróbáltatásokban, ame­lyekben a múlt rendszer sanyargatta Éket Ok a pécsi megyei bíróság man- k&sfcírúL Félévvel eaelőtt állította őket erre a fontos posztra a Párt Azzal a feladat­tal bízták meg őket, hogy kíméletlenül büntessék meg azokat, akik a nép el­lenségei, akik épülő szocialista hazán­kat akna munkájukkal romba akarják dönteni. Tisztában volíak azzal, hogy itt nem kisebb dologról van szó, mint megvédeni eddigi eredményeinket a re­akció kártevései ellen. Amikor először foglalták el helyüket a tanácskozó asz­tal mellett egyöntetűen megfogadták, hogy méltóak lesznek a Pari és a dolgozó nép előlegezett bizalmára — Úgy kell ítélkeznünk, hogy né­pünk szeme rajtunk van — mondotta Kovács Ferenc elvtárs, akinek élén­ken helyeseltek a többiek. Már az első tárgyaláson komoly feladat megoldá­sa várt rájuk és már az cLsö ítéletük­ben tanúbizonyságát adták annak, hogy rájuk mindenkor számíthat a dol­gozó nép. ■ Azóta jón#iáúy reakciósra »ujtot- iak le úgy, hogy példás büntetést rá­ták ki rájuk. Dr. Hamath Jenő szak­bíró tanácselnök 97 ítéletei tart szá­mon. Most azért ültek Bősze, hogy szám­vetést csináljanak félévi munkájukról, — Úgy érzem nem kell szégyenkez­nünk munkánkért a Pártunk előtt — mondta el véleményét Nagy József eivíárs, — Sok kuláknak okoztunk álmatlan éjszakát — toldta meg Páli Ferenc elvtára Nagy csomó okta került elő az egyik szekrényből. Az aktákban lévő ítéletek bizonyítékok arra, hogy a műnkásbíróság becsülettel megállja a helyét az oszlályharcnak ezen a fon­Sztálin elvtárs' m első ötéves ttnr eredményeiről tos frontján. Nagy Ferenc elvtára egymásután csapja fed az akták fedelét. A legelső ügy. Radnóti Ferenc tabódpusstai in­téző Ksdbot&zaa volt. A vádlóik úgy ártott a demokráciának, hogy az álla­mi gazdaság szarvasmarháit megmér­gezte. Elnyerte méltó büntetését, mert 15 évi fegyházat kapott. — jEz volt a legnagyobb kártevő működésűnk alatt —• mondja Lovrek József elvié rs és máris nyúlt a másik okte után, — Ez sem kutya — mulatott az ak­ta fedelére Nagy József elvtárs. Feiffer Konrád és bűntársai' olvas­ható az írás az akta fedelén. Fekete csépláasel voltak vádolva. Pogány köz­ségben 409 mázsa búzát vontak el a városi dolgozók elől. Ök is megkapták a büntetésüket. Feiffer Konrád és Sztanics Márk öt-öt évi fegyházat jj kaptak, teljes vagyonelkobzással. Né­meth Béla csépién ellenőr sem úszta meg hároméven, alul. — így jár egy munkás, ha beleke­rül a kuláfc uszályába. Belekerül az örvénybe és onnan nincs menekvés — állapítja meg Kovács elvtárs. — Ez, reméljük elrettentő példa volt arra, hogy jár az, aki a munkásosztály árulójává válik — szegezte 1« Lovrek elvtirs. A nép bfaáS elé került Büchler Vik. tor dombóvári malombérlő », aki öt vágón lisztet feketézőt! el. így akart pénzt szerezni költekező életmódjá­hoz. Hat évi fegy házra ítélték. A ka­posvári kupecek Deutsch Gyula és Fi­scher Rezső sem sokkal maradiak e! mögöiíe. őt két és félévi {egyházat kaptak. így pergett le előttük félévi munká­juknak az eredménye. Maguk előtt látták a dolgozó nép ellenségeit, akik gyáván meghunyászkodva kértek ir­galmas ítéletet —- kevés sikerrel. Már erősen sötétedett, amikor a fél­évi számvetés véget ért. A példás íté­letek azt bizonyítják, hogy a munkás- bírák éberen őrködtek gazdasági ren­dünk felett. Jól végezték el azt a feladatot, amelyet a Párt cs dolgozó népűnk bízott reájuk. Az első ötéves terv eredményeit méltató beszédében — 1933 január 7-én — Sztálin eivíárs rámutatott arra, hogy a szovjet nép ez idő­szak alatt mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén páratlan sikereket ért el. „Nem volt vas- és fémiparunk ~ mondotta ~ az ország iparosításá­nak ez az alapja. Ma van vas- és fémiparunk. Nem volt traktoriparunk. Ma van. Nem volt automobiliparunk. Ma van. Nem gyártottunk szerszámgépe­ket. Ma gyártunk. Nem volt komoly és modern oegytiporunk. Ma van. Ndm volt igazi, komoly iparunk, modern mezőgazdasági gépek gyár­tására. Ma van. Nem volt repülőgépiparunk. Ma van." A továbbiakban Sztálin rámuta­tott azokra az eredményekre, ame­lyeket a szovjet állam a villamo6- energia-, kőolaj- és a széntermelés területén elért. JEgyedeu egy szén- és fémkohá­szati bázisunk volt Ukrajnában — mondotta — azzal ís nehezein bir­kóztunk meg. Elértük azt, hogy nemcsak ezt a bázist emeltük ma­gasabb színvonalra, hanem még egy új szén- és fémkohászati bázist teremte.tűrik keleten, melyre or­szágunk büszke lehet." Részletesen elemezte a textilipar és egész sor más új iparág fejlődé­séi1, majd így folytatta: „Mindez azt eredményezte, hogy országunk agrárországból ipari or­szággá lett, mivel az ipari termelés részaránya a mezőgazdaság termelé­sével szemben, mely az ötéves terv elején (1928-ban) 48 százalékot tett ki, az ötéves terv negyedik évének végére f1932) 70 százalékra emelkedett.“ Sztálin eívtáns beszédének az öt­éves terv mezőgazdasági vonal.ho­zását tárgyaló részében megvilágí­totta az e területen elért hatalmas sikereket A Bolsevik Párt rövid három év alatt több mint 200 ezer kolhozt és többezer állami gazda­ságot (szovhozt) szervezett A be­vetett terűleit nagysága négy év alatt 32 millió holddal emelkedett. Ez lehetővé tette, hogy 9—10 mil­lió tonna piacra kerülő gabona he­lyeit az ötéves terv végére az or­szág évenként 20—23 millió tonna gabonát kapjon. Összefoglalva az ötéves terv végrehajtásának eredményeit az ipar én mezőgazdaság területén* valamint a dolgozók életkörülmé­nyeinek javítása és az áruforga­lom fejlesztése terén, Sztálin kifej­tette, mely alapvető erők biztosí­tották a szovjet nép én állam szá­mára a történelmi győzelem kiví­vását. „Ez az erő mindenekelőtt a mun­kások és kolhozparasztok milliós tömegek aktivitása és önfeláldozá­sa, lelkesedése As kezdeményezése, azoké a munkásoké é$ kolhozpa­rasztoké, akik a mérnökökkel é* technikusokai egyetemben kolosz- szális energiát fejtettek ki a szo­cialista verseny és a rohammunka- rendszer kifejlesztése érdekében. Ez az erő, másodszor, a Párt és a kormány biztoskezű vezetéset amely a tömegeket erre az előnyo­mulásra felhívta és a célhoz veze­tő úton minden néven nevezendő akadályt legyőzött. Ez az erő végül a gazdaság szov­jet rendszerének különös előnye és fölénye, amely magában hordja a minden akadály legyőzésére szük­séges kolosszális lehetőségeket.“ Bemutatjuk az elektromos háziasszonyt A pécsi Vfü-Rád NV új helyi régé­ben vagyunk, a Kossuth Lajos utcá­ban. Az új, kultúrált kereskedelem követsége ez is. A két nagy terem­ben a polcokon egymás mellett a vil­lamossági éa rádiózási cikkek tflqpc­nagy kelendősége van — mondj* vállalatvezető. Az emeleti részében vannak az irodáik és itt már készen áll a vállalat kultúrterme is és elkészült az öltöző és a mosdó. Manapság az új válla­latok már a szociális berendezéssel együtt létesülnek. A Vill-Rád NT még csak egy hó­napja árusít Pécsett, de máris túltel­jesítették az eladási előirányzatukat. — A dolgozók igen nagy számban vásárolnak, főleg OKA utalványra. Minden cikknek, do főleg a rádiónak A rádiói! UaseUUi VÁdtm a „StdáUb"-cudé^^át mtodikt eimúndfo-éteitöötéfoöiéi JSősaör a Hamern Kesztyűgyár­án is úgy látszott, hogy n«m lehat ifboutarJ a csoportos normákat. 'stán összeszűkült a kör, hogy sak a varrónőknél nem lehet. Az­in nem maradt semmi, mert ott is «betett a munkafolyamatokat fel- «máid, egyéni normákat megáüa- s/tani. A ísaxKitáat minden műhelyben .rőmiive! fogadták. Régen beszédek már róla, ment e. csoporttá! való­ban sokszor vcJt baj, croníeKsJ. is, bogy »asm mutatta ki az egyének teljesítményét, rzualdvül fcs, hogy cem leheteti utána valójában teljé­éi taénybárt fizetni. Hilebrand Je- oöné csoportjánál például ez őt közül az egyik nnmkavesetö lett, a snAsfik sxaadságort kapott és az össz- «zfcszokctt csoportból hiányzott a két er 5. Hsa fellöü.tötték, az új mun­kással nem voltak roég öaszedolgoz- tm s sakstkayAjuSc rovására ment. Hast, hogy teibeatotlÄfc a nor­mákat, ntocsenete Ifcraa bejok. Mindegyik elvégzi arankáját s ahogy dolgosnak, úgy szalad a söld gra­fika» táblán e venal, úgy stő a szá­zalék, úgy less több a forint a borí­tókba» péntekenként. Egyikükben sem íjissrsjí as érzés, hogy a má­sik helyest dolgozott, vagy a másik dolgozott 6 helyette. így látja Hile- brand Jcaőné Ja, a csoport többi tagjai Ja. Egy nehézség azonban maradt. A csoportos normák felbontása után az adminisztrációs munka megnöve­kedőit & a kevésszámú amúgy is megterhelt irodai munkaerő nem bírta követni a munkát az egyénen­kénti, naponkénti kiszámítással. A népnevelők oldották meg a kérdést. Emlékeztek még a tervismertető ér­tekezletre, ahol a vállalatvezető ar­ról beszélt, e! kell érni, hogy min­den munkás, minden dolgozó saját maga tudja vezetni a grafikonját. Tehát csak átmeneti ez a nehézség. Tú’óráztatal nem akarták a tiszt­viselőket, de nem akartak felvenni új munkaerőt sem, mert ez költség­gel járt volna. Már pedig a Hamerli kesztyűgyárban is nagyon jól tud­ják, hogy a gyár pénze a munká­soké, éppúgy mint a gyár, a főid és minden ebben sx országban. A magáéi pedig, ha. csak nem eszte­len, nem pazarolja el az ember. A Párt és ssaJ&saejpresseí esép­«evelal összefogtak. Lampacher Erzsébet, Helccz Gyulánó és a töb­biek elvállalták, hogy munkaidejük után — ez félórai többletmunkát je­lent számukra — megcsinálják a grafikonokat a munkavezetőtől ka­pott adatok alapján. — Segítünk addig, amíg mindenki maga tudja vezetni a iáját grafi­konját. Bennünket megtanítottak rá, most mi továbbadjuk, megtanít­juk munkástársainkat is — mondja Lampacher Erzsébet. Ea a népnevelők nemcsak azért vállalták a grafikon vezetését, hogy segítsenek a gyár adminisztrációd­nak. Még valami vezette őket. Es ez megmutatja, hogy a Hamerli kesztyűgyár népnevelői nemcsak betöltenek névleg egy funkciót, ha­nem fölismerve a népnevelő igazi munkáját, dolgozó társaiknak „hét­köznapi, szürke tettekkel” segíte- j nek. Nemcsak szavakban beszélnek I arról, hogy építsük az ötéves ter-1 vet, hogy ezért fogunk most harc- $ ba valamennyiem, hanem munkával i bizonyítják be, hogy ebben ők ma-i 0<aJc járnak élen. JWi a míisIK szempont? J — Az, ehrtársnő, __ mondja He- } lécz Gyuláné — hogy így mindjárt* látjuk, ha valamelyik munfcatár- } »unk visszaesik a termelésben. Más- * nap megkérdezzük, mi az oka a v lemaradásnak, hogy lehet segíteni * rajta, akár fizikai, akár más okai * vannak. f De ha például, azt látják a nép- * nevelők, hogy kiugró teljesítmények J vannak, vagy magasabb százaié- f kok, amellett sem mennek el bec.su- v kott szemmel. Megkérdezik, hogyan J érték el a jó eredményt, hogy az- \ titán a helyes, jobb, termelékenyebb \ munkamódszereket, tapasztalatokat \ 'átadják a többieknek. így tartják \ kezüket a műhely érverésén, s így \ segítenek ahol szükség vám rá. S $ ilyen hely mindig akad. íj A zöld grafikon vonala egyre előbbre kúszik, örömmel, büszkén rajzolgatják a népnevelők. Számok fülé hajolva találni őket délutánon­ként az üresen maradt műhelyben. S az ő szemükben a százalékok nem csak üres számok. Mögötte érzlK, Jiogry „ma Ró­zsival baj volt, láttam, nem m.ent a munka, holnap beszélnem kell . vele..." vagy átfut a gondolat: <j csátja ki a munkásból lett mérnökö­ket. Nálunk mindenkinek módjában áll, hogy dolgozzék és egyidejűén ta­nuljon. A Szovjetunióban minden munkás megszerezheti a főiskolai végzettséget. Gyárunkban a főisko­la munkáshaUgalólnak arra sem kell felesleges időt pazarolni, hogy a fő­iskolára bejárjanak, mert, fiókintéze­tet létesített közvetlenül az üzemben. A gyár magántanulói hetenként négyszer munkaidő után összegyűl­nek az előadásra, amelyeket Moszkva legkiválóbb egyetem.), tanárai tarta­nak. A főiskola gondoskodik a szük­séges tankönyvekről és tanszerekről; a hallgatóknak rendelkezésére dü a gyár gazdag szakkönyvtára. A Szov­jetunió leghatalmasabb könyvtárának, a Lenin-könyvtárnak is van fiókja a gyárban. A főiskolás munkások évente két-, szer 10—10 napos szabadságot kap­nak a vizsgák letételére. A diploma megszerzéséhez szükséges disszertáció (nyomtatásban megjelenő szakmun­ka) elkészítésére négyhavi szabad­ság jár minden munkdshaligatónők. Még nagyobb jelentőségűnek tartom azt a segítséget, amelyet munkás- társaimtól kaptam a tanidás évei alatt. A gyár mérnökei, kötelességük­nek tartották, hogy foglalkozzanak velem, segítsenek abban, hogy sike­resen, vizsgázhassam. Műhelyünk munkásai őszintén örültek eredmé­nyeimnek és amikor befejeztem fő­iskolai tanulmányaimat, a gyár szak­emberei örömmel fogadlak be a mér­nökök • közé. Már jóval a főiskola befejezése előtt igen felelősségteljes munkára jelöltek. A gyár formázó műhelyé­nek helyettes vezetője lettem, — ugyanabban a műhelyben, ahol laka- ^ tősként, kezdtem, él dolgozni. Hegem- A Ütem, hogy műhelyünkből nemsokáraf mások is megkapják a mérnöki okle- é velet, így Gor jacsev marógép-kezelő f és Vélednie.Mj formázó. A főiskolai tanulás soha nem aha- ■ dályozott meg abban, hogy igen ter­mékeny munkát végezzek a műhely­ben. A tanulóévek szigorú időbeosz­tása ellenére nem hiányoztam kultúr­palotánk előadásairól, jártam színház­ba, moziba és kiállításokra. S mert nagyon szerelek vadászni, csaknem minden vasárnap cserkésztem n Moszkva melletti erdőkben. Wem hagytam fel más sporttal sem, gyak­ran teszek motorkerékpár-túrákat. közül épp ágy vásá­rolják a háromszáz.- egynéhány forintos néprádiót, mint a nagy lemezjátszó» zenegépeket Itt a rádió« szobában áll egy kü­lönös gép. Nem nagyobb mint egy kisebbfajta rádió és — bármilyen különösen Is hangzik — a jövő min­denes háziasszonya ez. Ezért áll a* érdeklődés középpontjában. „Robot"-nak hívják és nem lepőd­nénk meg különösebben, ha felfigyel­ne erre a névre, hiszen meglepően; „okos". Régebben már készítettek robotembert Ez egy emberalaku gép volt. Mozgatta a karját és időnként felvillant egy villanykörte a szemé­ben. Ezt nem lehetett semmim som használni. A „robot asszonyt“1 annál inkább. Nincs már messze az az idő, ami­kor a dolgozó nő éppen csak elő­készíti az ebédhezvalót és a konyha­gép minden munkát rendben, gyorsas»’ elvégez. A gép nem nagy é« nem túl nehéz. Könnyen elhelyezhető egy konyha- asztalon, azonban egy szekrényt, is megtölt a le- és felszerelhető szere- léke sora. Habverők, szeletelői?, p*- szirozék. Ez a kitűnően kever kréme­ket, tésztát gyúr és ke­"—----ver, kenyeret dagaszt, pa radicsomot, gyümölcsöt, főzeléket pasziroz. Habot ver. vajat köpftl. Metélt tésztát készk, húst és zöldsé­get darál, főttburgonyát és zöldsége^ őröl, kekszet és tarhonyát készít, kolbászt, hurkát, virslit fölt. Diót és zsemlyemorzsát reszel, nyersgyümöl- csöt, zöldséget és burgonyát reszel, burgonyát, uborkát szeletel, tököt és káposztát gyalul, mákot darál... Ezt a gépet, még az egyik baráti népi demokráciában készítették és íg'- meglehetősen drága, annyiba ke­rül. mint egy nagyobb rádió. Az üzemi konyhák' és intézmények azért így is nagy érdeklődést tanúsítanak a konvhngép iránt, azonban amint megindul a magyarországi gyártás, még csak sztahanovista feleségének sem kell lenni ahhoz, hogy konyhájá­ban nagy buzgón, szorgalmasan a „Robot“ konyhagép dolgozzon. — raraztcsauMóan születtem, egj jazántól nem messze fekvő f elv bat. öttem fel. Húsz évvel ezelőtt ital­oztam be a „Sztálin" -aittógyár ipar kólájába. Két esztendővel később •nikor befejeztem a tanulást, a gyái inlázó műhelyében kezdtem, dolgoz- ' lakatosként. Buzgón és figyelnie- •n. dolgoztam, műhelyünk vezetői és szaktársak is azt ajánlották: foly­ásain tanulmányaimat. Beiratkoztam esti tanfolyamra, tovább dolgoz- '-in a műhelyben, majd az esti tan- ly am elvégzése után, a ,,Bauman"- ihászati főiskola magántanulója let- m. Mielőtt főiskolai tanulmányaimat be- •/eshettem volna, kitört « Nagy onvédő Háború. Kemény idők kö­lthettek, mindannyiunknak teljes •övei kellett, dolgoznunk a gyárban i így átmenetileg felfüggesztettem •mtlmányóimat. Amikor a háború ’fejeződött és az ország visszatért békés építő munka időszakába, ls­ét tanulni kezdtem, Ebben az év- m sikeresen leteltem főiskolai vizs­lámat: mérnök lett belőlem. Nehogy azt gondolja valaki: egye- lldlló jelenség vagyok. Az- említett. /sknln mi Ufjn ti en/í'.ví i'/i/

Next

/
Oldalképek
Tartalom