Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-19 / 16. szám
január » fff A P L Q 5 Azelőtt 10 évig is kellett rá várni SZTÁLIN LENINRŐL most 300 műszak és szaktaafolyant után SEGÉDVÁJÁR LESZ CSILLÉSBŐL hiány eltősorbcta a szakmunJcá- sokban mutatkozik? — állapítja s, minisztertanács legutóbbi rendelete. A feauiálió ssuikmirakáshiánynaik leküzdésére rendeletileg megrövidítették &x i|wuro«tamil6k szakmai i^ípzé sénífc idejét. A hosszá „inaskodás“ nemcsak sa ipari tanulóknál volt mag, kanén, még fokozottabban érvényesült a bányán, ahol nem voli ritka a 10—lő évi csiHéa mánia, míg aa Biető „címzetes“ segédvájár le hetett. Ács Máreiy etTtán még »orda lő gyerek volt, mikor elkerült a bányára takarító fiának. Nem bírta sokáig, ezért 1921 titán „inasnak“ szerződött Kisasszonyfára Hajdinák kulik mahnosboa abban a reménybe®, hogy falun jobb sora lesz mind a bányában. —• De csöb&rből-vödörbe estem — meséli, enáékeav« a kuliknál eltöltött nehéz időkre. 1953-bea került újra viasza a bányába oaillésnek. Húzta és tóttá a esilléket kát a föld alatt <te még halvány reménye sem volt arra. hogy majd erak megváltozik életsora és nem lesz mindig csillés. Ott dolgoztak körülötte munkatársai, akik között nem egy 8—12 éve volt csillés, de feljebb nem mehetett. Volt, aki jelentkezett közülük és elmondta szándékát;. „Én szeretnék segédvájár laniri.“ De száz közül 96 elutasító A csoport Kottás járták a falut Két asszony. Egyik házbői mentek a másikba, mindenütt elidőztek jócskán. Beszélgettek a dolgozó' parasztokkal. Arról, hogy nehéz Így külön gazdálkodni. Akárhogy igyekszik ie az ember, még jó termés esetén ie nehéz az élet Hogy jobb volna ha együtt gazdálkodnának, csoportban. Könnyebb volna minden. A legtöbb erdősmecskeá dolgozó paraszt meghallgatta. őket, . aztán csak hümmögtek. — Hát nem lehet azt tudni, milyen lesz ágy — mondta az egyik. —• Majd ha látjuk, hogy jó, akkor belépünk — mondta a másik. — De voltak olyanok is, akik azt mondták : — Mi megpróbáljuk. írjanak fel bennünket ösvegy Kinder Jánosáé kiterítette a zsíros konyhaasztalra az ívet ée beírta a családfő nevét. Tíz név sorakozott így fel az ívre lassú szer vező éa fölvilágosító munka eredményeként Nőm volt könnyű a munkájuk. Erdőemecskén a Krasz Károlyiéi» kuLákok szájából elindulva ebben az időben niég igen erősen divatban volt a csajka és egyéb cso- portettenes mese. Amikor idáig jutottak, összehívták a tagokat alakuló gyűlésre. Ekkorára azonban még erőteljesebben akcióba kezdtek aa ordftsmecskei kulálcok. Mire a jelentkezőket összehívták, két jelentkező már a karmaik között vergődött Meggondoltuk, mi ilyenbe nem megyünk bele — beszélt a kulák a gyűlésen Mihályi Vincéimből. Lógni, diók i* ezt a nótát fújták és kiálltak. Itt állt a csoport Dyolc taggal. Már pedig a szabályzat kimondja, hogy legalább 10 tag kell a csoport alakításához. abba n egészet — in- dítványov.ta - valaki a mezfogy ott csoportból kod vétlenül. — Nem lehet nálunk semmit sora csinálni. Kedvetlenség csflggedés vott erőt mindenkin. — Hiába, nálunk nem lehet. De nem igaz, nem mindenki ősiig gedt oL Kinclerné, Vargáik és még egy páran, nem vesztették el a bizalmukat Másnap a két asszony, Kinclerné és Vargáné ismét; elindultak, s estére Malter Józseffel és idős Kincse Jánossal ismét ki volt. az alakításhoz szükséges taglétszám. Szeptemberben kapták rneg a működési engedélyt és a csoportot „Szabadság“ terme’őcsoportnak nevezték el. Mn már 24 család van benne és az összes tagok száma választ kapott, de olyat, hogy egy- pár évig nőm jutott eszébe segédvá- járságért könyörögni. Nagyon megnézték, hogy kiből lesz a „címzetes" segédvájár, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy csillés fizetést kapott az illető, de segédvájárt munkát végzett, illetve sokszor mind a kettőt. Ilyen körülmények között, dolgozott Ács elvtárs majdnem nyolc évig, míg egy szép napon, 1938-ban bejelentették neki; „Fiaan, maga holnaptól kezdve vájár lösz“. — Dgy meglepődtem, hogy szóhoz sera tudtam jutni, nam tudtam elképzelni, mi jött rá a bánya uraira. Ács elvtársból azért lehetet* vájár, mert szükség volt a több szénre a hadigépezet ellátásához. — Ma már nem es a helyzet — mondja Aoe elvtárs, — ma lehet valaki egy év »iatt is vájár, ha szakmailag megfelelően képezi magát. A* évtizedekig uralkodó kapitalista „mókásokat“ és „munkaerőgazdálkodást“ megváltoztatta a dolgozó nép hatalma és mint a* élet számos egyéb területén, innen is kiűzte a múlt minden átkos örökségét. Ha Klesch József csillés húsz évvel előbb születik, most nein dicsekedhetett. volna olyan büszkén a Széchenyi-aknán, hogy ...pár nap múlva segédvájár lesz“. Különösen azzal, hogy 300 műszak után. Ilyen nem volt azelőtt soha. Klesch Jónegyven egynéhány. De most is állandóan jelentkeznek az új tagok felvételre. Épp a napokban kérték a felvételüket Gergely Fiilöp és Gergely György. Két testvér, két szé kely család. most is az vezeti, aki annakidején legtöbbet tett az alakulás sikeréért: Kinder Jánosné. Az ö vezetésével hajtották végre a földösszevonást, végezték be határidő előtt a szántás-vetési munkákat és végzik ma is a csoport építését. És nem is rosszul. Eddigi eredményeik máris azt bizonyítják, hogy az asz- szonyok értékes munkát tudnak végezni a legfelelősségteljesebb helyeken is. Számos csoport példát vehetne ró luk, olyan csoportok, ahol még ma is nem egyszer hangzik el; „Hát ha be is vesszük tagnak az asszonyokat. a vezetésre azért mégiscsak a férfink valók“. Kinclerné pé'dája is azt bizonyítja, hogy nem igaz ebből egy árva szó sem. Jatuiái' harmadikén gyűlése volt az erdősmeeskei csoportnak. Együtt vol tak mindannyian. Amikor véste lett Az ország minden részén, minden megyében vannak már állami textiikáskereskedések, az ATEX szaküzletei. A dolgozók megszerették az ATEX üzleteket, mert itt nagy választékban, minőségi árukat kaphatnak, érzik, hogy valóban a vásárlók érdekeit képviselik ezek a szaküzletek. Baranya, Tolna, Somogy, Zala ATEX üzleteinek Pécsett van a központig irodája. Huszonnégy üzlet vezetését irányítja innen munkatársaival egy munkásasszony, Kelfel Jakabné. Pécsett kilenc ATEX üzlet van, Kaposváron 4, Szigetváron 2, Bony- hádon 1, Zalaegerszegen 2, Nagykanizsán 2 és Keszthelyen 2. Pécsett, holnap, pénteken nyílik meg a tizedik ÁTEX üzlet, a Zsol- nay-utcában, a volt Bales ik-féle üzzlet helyén. Rövidesen még három ÁTEX űzet nyiik Pécsett. Kettő a Kossuth Lajos-utcában és egy az Irgamas-utcában. Helyesnek tartanánk, ha az ÁTEX nemcsak a belvárosban, hanem a külső városrészekben is több üzletet nyitna. Gyors egymásutánban nyílnak ezután _ az ÁTEX üzletek egész Dunántúlon. Baranyában Mohácson kettő. Sásdon egy, Pécsváradon egy Tolnában Szekszárdon három. zsef ie úgy járt volna mint Acs elvtárs. meg a többi száz és száz bá nyász dolgozó, akik évtizedig voltak csillések. Klesch József 1948. júniusában került a bányába. Még két éve sincs. Azelőtt napszámos volt. Mindenhol dolgozott. Sok megpróbáltatás után határozta el, hogy szakít az alkalmi munkákkal és elindult a mecsekaljai lakásukról a Széchenyi-akna felé, hogy bányász legyen belőle. Mikor odakerült, nem is gondolt arra, hogy más is tesz valaki, mint csillés. Azután .hallotta, hogy 300 műszak után segédvájárt tanfolyamra lehet menni és 70 órai tanulás után segédvájár lehet, & segéd váj ári Képzésből még néhány órája visszavan Klesch Józsefnek, azután segédvájár lesz. Nem címzetes, hanem valóságos. A dolgozó nép hatalma segítette hozzá, hogy 24 éves korában már segédvájár lehessen és mind szakmunkás dolgozhasson saját és népének jobb életéért Eddig Klesch Józsefnek havi átlagban 700 forint volt a fizetése, és most, hogy pár nap múlva segédvájár lesz, 10 százalékkal többet fog keresni. — Többet is dolgozom majd, mert ez a kötelességem. — mondja búcsúzásul Klesch József, akihez hasonlóan sok száz és ezer csillést képeznek ki. K. J. a gyűlésnek — a csoport ezévi terveit beszélték meg — Kinclerné felállt. vagyok és már ötvenéves ie elmúltam — kezdte. — Ugv gondolom, hogy a csoport most mai- olyan nagy, hogy talán meghaladja képességeimet a vezetése. Talán jó volna, ha valaki más, talán egy férfi... Idáig jutott el. Ekkor kiáltott közbe Csizmadia. Benedek: — Egy férfi sem vezetné el jobbon. — Ugv van — kiáltotta G. Szabó Mihályné is. — Úgy van. maradnod kfeli. Neked ... magának kell vezetni a csoportot — kiabálták a többiek is. ki tegezve, .ki magázva. És Kinclerné maradt továbbra is a csoport, elnöke. És munkájával nap, mint nap ismét bebizonyítja, hogy az asszonyok nemcsak, hogy egyenjogúak lettek, de meg is érdemlik ezt az egyen jog óságot, mórt egyenlő értékű munkát tudnak ki- fejteni. Mindenütt, A csoportokban ;s. B. J. Dombóváron kettő, Tamásiban és Pakson egy-egy ATEX üzlet nyílik. Somogy megyében is sok új üzletben kezdi meg az árusítást, az ATEX. Marcaliban lesz kettő, Iga- Ion, Lengyeltótiban egy, Nagyatádon. Barcsom kettő és Tabon egy ÁTEX üzlet, Zalában Lentiben és Le tenyér, is nyílnak árudák. Az ÁTEX munkájában azonban hiányosságok vannak. A hibák egy része annak tudható be. hogy az ÁTEX szervezet még aia.kulóbcn van és nem öltött végleges formát. Az üzletek között nincs valóságos munkaverseny. Nem is lehet:, addig amíg nem bontják fel egyénekre a globális tervet. Viszont úgy nem lehet felbontani, ahogy egyes üzletekben belekezdtek, hogy januárra, még a decemberinél ás nagyobb for- gamat irányoztak elő, amikor köztudomású, hogy januárban nincs karácsony. A terveknek reálisaknak, megvalósitbatóknak kell lenni. A hiba az, hogy a negyedszáz árudát verseny és terv szempontjából nem fogták eddig össze és nem irányították egységesen. Ez a munka már megkezdődött és úgy látjuk, helyesen kezdődött meg A munkaversenyben majd még lobban megrősödnek az ÁTEX üzletek és még jobban megszeretik ezeket az üzleteket a dogozók. elnöke: Kinder Jánosné Új ATEX üzletek nyílnak P él-Dunánt úton A csoportot | fisszony is m. A tömegekbe vetett hit Teoretikusok és pártvezérek, a.kik ismerik a népek történetét, akik a forradalmak történetét elejétől végig áttanulmányozták, néha kellemetlen betegségben szenvednek. E betegség neve: félelem a tömegektől, hitetlenség a tömegek teremtő erejében. Ezen a talajon a vezérekben néha bizonyos arisztokratizmus keletkezik a tömegekkel szemben, amelyek nem jártasak ugyan a forradalmak történetében, de hivatottak arra, hogy széttörjék a régit és építsék az újat. Félelem attól, hogy az elemi erők felülkerekedhetnek, hogy a tömegek „sokmindent feleslegesen összetörhetnek”, vágyódás a nevelőanya szerepére, aki a tömegeket könyvek nyomán akarja tanítani, de ő maga nem akar a tömegektől tanulni — ez az alapja az ilyenfajta ar isztokratizmu sn ak. Lenin teljes ellentéte volt az ilyen vezéreknek. Én nem ismerek még egy forradalmárt, aki olyan mélyen hitt volna a proletariátus teremtő erejében, osztáíyösztönének forradalmi célszerűségében, mint Lenin. Nem ismerek még egy forradalmárt, aki olyan kíméletlenül tudta volna ostorozni a „forradalom káoszának” és „az önhatalmú tömegakciók bakkanáhájának” önelégült kritikusait, mint Lenin. Emlékszem, hogy egy beszélgetés alkalmával egyik eivtársnak arra a kijelentésére, hogy „a forradalom után helyre kell állnia a normális rendnek”, Lenin gúnyosan megjegyezte: „Baj, ha olyan emberek, akik forradalmárok akarnak lenni, elfelejtik, hogy a legnormálisabb rend a történelemben a forradalom rendje.” Innen ered Lenin megvető magatartása mindazokkal szemben, akik lóhátról próbáltak nézni a tömegekre és könyvekből akarták tanítani őket. Innen Lenin szüntelen intelme: tanulni keif a tömegektől, fel kell ismerni akcióiknak értelmét, gondosan tanulmányozni kell a tömegek harcának gyakorlati tapasztalatait. A tömegek teremtő erejébe vetett Ilit — ez Lenin működésének az a sajátossága, amely lehetővé tette számára, hogy az elemi erők értelmét felismerje s mozgásukat a proletárforradalom medrébe irányítsa. A forradHlom lángelméje Lenin a forradalomra született. A forradalmi robbanásoknak valóságos lángelméje volt. és a forradalmi vezetésnek legnagyobb mestere. Soha olyan szabadnak és derültnek nem érezte magát, mint a forradalmi megrázkódtatások borszakában. Ezzel egyáltalában nem azt akarom mondani, hogy Lenin egyaránt helyeselt minden forradalmi megrázkódtatást, vágj", hogy mindig és minden körülmények között a forradalmi kirobbanások mellett foglalt állást. Korántsem. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy Lenin zseniális éleslátása soha olyan teljes és pontos nem volt, mint a forradalmi robbanások idején. Forradalmi fordulatok napján valósággal kivirult, látnokká lett, megjósolta az osztályok mozgását és a forradalom menetének cik-cakjait, amelyeket úgy ismert, akár a tenyerét. Nem hiába szállóige pártköreinkben: „Iljics úgy tud úszni a forradalom hullámain, mint hal a vízben.” Innen van Lenin taktikai jelszavainak „kápráztató” világossága és forradalmi terveinek „szédítő” merészsége. Két külön äsen jellemző tényra emlékszem vissza, amely Leninnek ezt a sajátosságát kiemeli: Az első tény. Az Októberi Forradalom előtti időszak. A munkások, parasztok és katonák milliói, a hátországban és a fronton a válságtól hajtva, békét, és szabadságot követeltek; a tábornoki kar és a burzsoázia a katonai diktatúrát készítették elő a „győzelmes befejezésig vitt háború” érdekében; az egész úgynevezett „közvélemény", az ösz- szes úgynevezett „szocialista pártok” a bolsevikok ellen foglaltak állást, akiket ,német kémeknek” szidalmaztak; Kerenszkij megpróbálta illegalitásba kergetni — és részben mar sikerült is néki oda kergetni — a bolsevikok pártját; az osztrák—német koalíciónak akkor még hatalmas és fegyelmezett hadserege állott a mi fáradt és b omladozó hadseregünkkel szemben, a nyugateurópai ,.szocialisták” pedig még mindig boldog blokkban feledtettek kormányaikkal „a teljes győzelemig vitt háború” érdekében. Mit jelentett a felkelés lángra- lobbantása ebben a pillanatban? A felkelés Lángralobbantása ilyen körülmények között annyi, mint mindent egy kártyára feltenni. Lenin azonban nem félt a kockázattól, mert tudta, látnoki szemével látta, hogy a felkelés elkerülhetetlen, hogy a felkelés győzni fog, hogy az oroszországi felkelés előkészíti az imperialista háború végét, hogy az oroszországi felkelés felrázza majd Nyugat megkínzott tömegeit, hogy az oroszországi felkelés az imperialista háborút polgárháborúvá fogja átváltoztatni, hogy a felkelés meghozza a Szovjetek Köztársaságát, hogy a Szovjetek Köztársasága védőbástyája lesz az egész világ forradalmi mozgalmánál;. Ismeretes, hogy Leninnek ez a forradalmi jövöbelátása a továbbiak során példátlan pontossággal megvalósult. A második tény. Az Októberi Forradalom utáni első napokban történt, hogy mikor a Népbiztosok Tanácsa a lázadó tábornokot, Duehón- jin hadseregfőparancsnokot megpróbálta rákény szeri leni arra, hogy szüntesse be a hadműveleteket és kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat a németekkel. Emlékszem, hogyan indultunk Lenin, Kryienko (aki később a hedseregföparancsnok lett) és én Petrográdban a vezérkar épületébe, hogy onnan táviratilag folytassunk tárgyalásokat Duchón- jinnal. Kínos pillanat volt, Duchón- jin és a főhadiszállás a leghatározottabban visszautasította a Népbiztosok Tanácsa parancsának végrehajtását. A hadsereg parancsnoki kara teljes egészében a főhadiszállás kezében volt. Ami a katonákat iHeti, ismeretlen volt, mit mond majd ar. a 12 milliónyi hadsereg, amely a szovjethatalom eben hangolt úgynevezett hadseregi szervezeteknek volt alávetve. Magában Peteográd- ban, mint köztudomású, altkor a tisztiiskolák növendékeinek felkelése érlelődött. Azonkívül Kerenszkij haddal vonuk Petrográd eSen. Emlékszem, hogy egy kis szünet után hogyan villant fel a távírókészülék- nél szokatlan fénnyel Lenin tekintete. Látni lehetett, hogy már határozott „Gyerünk a rádióállomásra — szólt I-enin —, hasznát fogjuk venni: különparanccsal elmozdítjuk Duchónjin tábornokot, helyére kinevezzük hadseregfőparancsnoknak Krylenkót és a parancsnoki kar feje felett a katonákhoz fordulunk aszal a felhívással — fogják körül a tábornokokat, szüntessék be a hadműveleteket, létesítsenek kapcsolatot az osztrák—német katonákkal és vegyék saját kezükbe a béke ügyét.” Ez „ugrás” volt a „bizonytalanba". De I/enin nem félt ettől a* „ugrástól”, ellenkezőleg, örömest tette meg, mivel tudta, hogy a hadsereg békét aícaT és ki te küzdi a békét, elsöpörve a békéhez vjvS úton maga elől minden akadályt, mivel tudta, hogy a béke létrehozásának ez a módja nem marad hatás nélkül az osztrák-német katonákra, hogy ez tokozza majd a békevágyat kivétel nélkül az összoa frontokon. Ismeretes, hogy Leninnek ez • forradalmi jövőbelátása később szintén teljes pontossággal beteljesedett. Zseniális éleslátása, az a képe*- ség, hogy a közelgő események belső értelmét gyorsan felfogja és kibogozza — ez az a tulajdonsága Leninnek, amely segítette őt abban, hogy megállapítsa a helyes sztraté- giát és a magatartás világos irányvonalát a forradalmi mozgalom fordulataiban.
