Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-19 / 16. szám
DUNÁNTÚLI i ; Amerikai parancsra nyngatberlini rendőrség megsráüta az álSamrasntak igazgatóságát Lenin emlékének hódoltak a MESZHART dolgozói Újabb 72 községben fejezték be a termelési szerződések kötését VÉL ÉVFOLYAM, 16, SZÁM ÁRA §0 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 19S0 JANUÁR 19 ÚJ HELYZET 'J&aa&r 8-án a miniszter tanács a Népgazdasági Tanács előterjesztésére határozatot hozott az ipari munkaerőgazdálkodásról és a szakképzésről. A határozat meghozatalát szükségessé tette iparunk gyors fejlődése következtében előállt új helyzet, a termelés egyre fokozódó tervszerűsége éis az ötéves terv előrelátható, illetve már jelenikező munkaerőszükséglete. , Milyen új helyzet állt elő lényegében a hároméves terv befejezésével a munkaerőgazdálkodás terén? A tőkések kezéből kivett és a dolgozó nép szolgálatába állított gyáripar felszámolta az ipari tartalékok hadseregét és — amint ezt a határozat megállapítja — agyar országon a gyáripari munkások munkanélkülisége megszűnt és a munkanélküliséget munkaerőhiány váltotta fel“. Ebben az új helyzetben a munkaerőgazdálkodás maradt a régi. Maradt ügy, ahogy azt a tőkések megrendezték. De a hároméves terv végén a szocialista építés eredményeként a tőkések egykori munkapiacán már nem lehet munkaerőt vásárolni, hanem a munkanélküliséget szakmunkáshiány váltotta fel. Ezt az új helyzetet egyes öntudatlan dolgozók — mint ezt az üzemek statisztikái bizonyítják — arra használták fel, hogy néhány fíllér- nyi többkereseféri elhagyták munkahelyüket, nem törődve azzal, hogy milyen kárt okozhatnak a terv teljesítésében, a szocialista építésben, saját jövőjükben. Az új helyzet tehát szükségszerűen megkövetelte, hogy a munkaerőgazdálkodásban fordulat díjon be és gátat állítsanak azok elé, akik a szocialista építés eredményest saját céljaik érdekében képesek megtámadni. A határozat a kérdést elsősorban a szocialista juttatások vonalán akarja megoldani úgy, hogy azokat, akik nem törődnek a szocialista építéssel, nem részesíti azokban a ju“i atások- ban, amelyeket a- szocialista építés tett lehetővé a dolgozók számára. Az idevonatkozó intézkedés egyben rendszabályt hoz azokkal szemben is, akik megszegik a szocialista munfcafcgyelmol, akik munkahelyüket önkényesen, a vállalatvezető jóváhagyása nélkül hagyják el. Az ilyen, tudatosan, vagy_ öntudatlanul kártevő dolgozóktól nemcsak a magasabb táppénzt vonja meg a határozat, hanem még az eddigit is csökkenti és szabadságidejüket is mindősz- sze hat napban állapítja meg. Szakmunkásaink legjobbjait fontos őrhelyeikre viszi a Párt, a szakszervezet, a néphadsereg, köz- igazgatás. Ugyanakkor a hároméves terv egyre fokozódó lendülete egyre több szakmunkást igényel. Az új helyzeten új fogalom született: a munkáscsábítás. A beállott szakmunkáshiány egyes öntudatlan vezetőket és a kisiparnak a szocialista építésed nem ‘örődő tagjait arra bírta, hogy máshonnan vonják el a munkaerőket A határozat azt követeli, hogy az ilyen munkáscsábítókkal szemben a törvény teljes szigoréit alkalmazzák. A hároméves terv során a szocialista tervgazdálkodás mapról- napra jobban tért hódított. A tervszerű termelés velejárója léit volna a tervszerű munkaerőgazdálkodás. Ezen a téren azonban elmaradtunk, A szakmunkás hiány pótlására ugyan szép számmal történtek intézkedések, de ugyanakkor elnéztük, hogy a gyárakban felü'öífe fejét a kapunbelüli munkanélküliség, hogv a szakmun- ká'hiánnval egvidőben szakmunkások nem az őke;t megillető munkakörben dolgoztck mérnökök, tek, amelyhez nem lett volna szükség műszaki értelmiségre. A határozat lényegében felvet az egyéni felelősség kérdését, amikor az üzemek vezetőinek feladatává teszi, hogy portájukon körülnézzenek és úgy osszák el a munkaerőket, hogy a nemzetgazdaság kárt ne szenvedjen. Mindezek a hároméves terv ta- pasztalaí.ai. De a mi tapasztalataink túlterjednek a múlton- Előttünk megjárta a szocialista építés útját a hatalmas Szovjetunió és mini! minden már területen, itt is mutatja a követendő utat. Tudjuk, hogy az ötéves terv számbelileg mennyi új munkaerőt követel, de azt is tudjuk ma már, hogy mesz- szi túl a mennyiségen, megköveteli A Szovjetunió népgazdasággá nak hatalmas sikere A szovjet ipar 1949 utolsó negyedében 53 százalékkal múlta leiül a háború előtti termelést az új arcú, képze t, tanult, a technikát merészen megnyergelő munkásosztály kialakítását. A jelentkező munkaerőhiány megoldására a határozat kétféle intézkedést tesz: az egyik szám- beli, a másik minőségbeli. Az első feladat a nők munkába- állítása azokon a munkaj-erülete- ken, ahol még hátrányban vannak. Mert a nők egyenjogúsítása megtörtént ugyan, de a kapitalista világból ittmaradt előítcla.ek leküzdésére nem vetettünk be elég erőt. A másik tartalékalap, amelyre a határozat ráirányítja a figyelme. '-ése és kollektivizálása folytán felszabaduló mezőgazdasági dolgozók. Sztálin elvtárs 1931-ben állapította meg a szovjet ipart illetően, hogy megszűntek azok a régi jó idők, amikor a munkaerő még „magápl jött" az üzemekbe. Most nálunk is véglegesen befejeződött ez a korszak, a dolgoknak többé nem engedhetünk sza- ban folyást, hanem ró kell térnünk a munkaerőtartalékok megszervezésére. A határozat jelentős intézkedéseket tesz a szakmai képzés, átképzés és továbbképzés, továbbá a sztahánovista munkamódszerek L elterjesztése érdekében. Ezek az intézkedések lényegében, a munkaerőhiány megszűntetésén túl arra hívatottak, hogy kialakítsák a munkásosztály új arculatát. Hogy ez mit jelent, arról ma már tiszta képünk van mindabból, ami Rákosi eivtárs augusztus 31-i ismeretes beszéde, illetve a Nagybudapesti Pártválasztmány határozata óta a sä álini munkafelajánlási mozgalom és a sztálini-műszak lázában a magyar munkásság soraiban végbement. Láttuk, hogy változott meg egyre jobban és egyre nagyobb számban a dolgozók viszonya a munkához, láttuk, hogyan déri ettek fényt az arcokra elméletünk igazságai. Tudjuk, hogy az ötéves terv alatt ez a fény egyre terjedni fog, egyre erősebb »'■esz. A határozat meghozatalával tula jdonképpen az történt, ami mindannyiszor bekövetkezett, amikor vá.aszút elé kerülünk: a Párt ismét felemelte szavát, ismét utat mutatott. Most döfünk a feladat, hogy kövessük Sztálin elvtárs 1931-ben hasonló feladatokat állított a gazdasági funkcionáriusok elé. „Az ipar fejlődésének feltételei gyökeresen megváltoztak — mondotta — új helyzet állt elő, mely a vezetésnek új módszereit követeli meg... Mi kell ahhoz, hogy az új módszer szerinti vezetést megvalósítsuk? Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy gazdaságunk vezető emberei megértsék az új helyzetet, konkréten kitanu'má- nyozzák az ipar fejlődésének új fel'ételeit, és munkájukat az új helyzet követelményeinek megfelelően átépítsék". Fel kell ismerni az új helyzetet ős a Pártunk által megmutatott úton el kell indulnunk a szocialista építés újabb A TASZSZ moszkvai jelentése sze- | riat a Szovje unió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közzétette a Szovjetunió nép- gazdasági helyreállítása és fejlesz é- se állami terve teljesítésének 1949. évi eredményeit. Az elmúlt esztendőben a kormány intézkedéseket foganatosított az ipar munkájának további megjavítására En neg eredményeként emelkedett a termelőkapacitás kihasználási foka, megtakarítást értek el a nyersanyag, fű- 'őanyag é® egyéb segédanyagok terén és felszínre kerültek az üzemek további belső artalékai. Ez lehetővé tette a kormánynak, hogy az eredetileg 1949-re előirányzott ipari terme lesi tervet emelje A felemelt évi tervet az Ipar egészében 103 százalékra teljesítette A Szovjetunió iparának össztermelése 1949-ben az elmúlt évhez viszonyítva majdnem 20 százalékkal és a háború előtti 1940-es évhez viszonyf- . va 41 százalékkal emelkedett 1949 a mezőgazdaság gépesí-1 végén az ipar össztermelése felülmúl technikusok olyan munkát végez- szakaszán, újabb győzelmek feléa azt a színvonalat, amely az ötéves terv az 1950-es évre állapított meg Az ötéves terv azt irányozta elő, hogy a Szovjetunió összipari termelésének 1950-ben 48 százalékkal kell felülmúlnia a háború előtti 1940-es cv termelésé-. Az 1949-es év negyedik évnegyedében az Ipar havi átlagos össztermelése ez 1940-es év színvonalát 53 száza'ékknl múlta felüt. A népgazdaság az elmúlt évben je len'ékenyen 'öbb nyersanyagot, fűtőanyagot, elektromos energiát és felszerelés’ kapoW mint 1948-ban.- Az 1949-es évben folytatódott az ipari berendezések kihasználásának fokozása. Az állami terv által 1949- re, a felszerelés kihasználására megállapított közép?« progresszív normákat sok iparágban teljesítet ék és 'túlteljesítették. 1949-ben jelentős munkát végeztek a nehéz testiraunka folyama, tok gépesítésében az építőiparban és a szállítás területin különösen a bányászatban a vé sésnél és a fejtésnél, valamint szén rakodásnál a fémbányászatban. A mezőgazdaság túlhaladta a háború, eiőiti ezinvunalttl A népgazdaság fontos ágai további fejlesztésének biztosítására az 1949- es év folyamán hazai iparunk több, mint 300 féle új konstrukciójú magas termelékenységű gépet és mechanizmust alkotott és ezeknek szériagyár- ását is megszervezte. A mezőgazdasági össztermelés 1949-ben túlhaladta a háborúelőtti 1940-es színvonalai. A gabonanemöek és ipari növények össztermelése 1949-ben az 1948-as év hez viszonyítva emelkedett. Az ossz gabonatermés 7.6 milliárd púd volt túlhaladja a háborúelőtti 1940-es év színvonalát és majdnem elérte az öt éves terv által 1950-rc előirányzót mértéke’. A gyapot, len napraforgó és burgonyatermelés szintén jelen'é kényén túlhaladta az 1940-es év szin vonalát. A veíéiferülef 1949-ben az 1948 ns évhez viszonyítva 6 millió hektárral növekedett. Az 1950 es évre szóló állami őszi vetéstervet teljesítették. Az 1950-re felszántott terület 8.3 millió hek ár ral emelkedett, többel, mint 1949-ben. A szocialista ipar növekedése tehetővé tette, hogy 1949-ben jelentős mértékben fokozzák a mezőgazdaság gépesítését. A mezőgazdaság 15 lóerőre átszámítva 150.000 traktort, 29.000 kombájnt (közülük 12.000 magánjáró), 64.000 tehergépkocsit és más mezőgazdasági gépet kapott. Az egész mezőgazdaság 1949 ben traktorból, automobilból és mezőgazdasági gépekből héromszor négyszer többet kapott, mint a háborúelőtfi 1940-es évben. A mezőgazdaság gépesítésének további növelése lehetővé tette a szocialista földmívelés kultúrájának em« létet és a mezőgazdasági munkák gépesítési színvonalának fokozáteíA gép- és traktorállomások 1949 ben 27 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolhozokban, mint 1948-ban és 19 százalékkal többet, mint a háború előtt 1940-ben. Az álíaíteíiyészlés fejlődése 1949-ben újból körülbelül 12.000 szarvasmarha, juhtenyésztő, sertéstenyésztő kolhozfarmot létesítettek. A kolhozjószágok száma jelentő sen meghaladta a háborúelötíii- Emelkedeti a kofhozmunkások és alkalmazottak személyes tulajdonában lévő állatoik száma is. 1949-ben » társadalmi tulajdonban lévő haszonállatok száma a kolhozokban nagyobb volt, mint a háború előtti 1940-es esztendőben. Sikeresen hajtják végre a Pártnak és a kormánynak az erdövédő övezetek létesítésére, a füvesvetésforgo bevezetésére, tavak és vízgyűjtő medencék építésére vonatkozó — a Szovjetunió európai részei'sztyeppés és erdősztyeppés vidékeinek magas és tartós termése biztosítását célzó rendelkezéseit. 590.000 hektárnyi területen léted- feffek erdővédő övezetet és ebből 1949-ben több mint 370000 hektáron a kolhozok és a szovhozok az erdőültetés 1949-re előirányzott tervét csaknem kétszeresen teljesítették. 80.000 hektárt készítettek elő a további erdöflítetés céljaira. Tizenhét gzáza!élk!*a2 emelkedett a vasai (ieiuriorgslom 1949-ben a teherforgalom az elmúlt évihez viszonyítva valamennyi szállítási ágnáí jelentékenyen növekedett. A vasút; szállítás teherforgalma 1949- ben 1948-hoz viszonyítva 17 százalékkal növekedett és jelentékenyen felülmúlta a háborúelőtti 1940-es év színvonalát A folyami teherszállítás az 1949-re előirányzott tervet 102 százalékra teljesítette. A tengeri teherszállítás teljesítet to az 1949. évi tervét. A tengcriszállítás áruforgalma jelentékenyen túlhaladta az 1940 es színvonalat. A gépkocsi teherszállítás 1949- ben az elmúlt esztendőhöz képest 28 százalékkal emelkedett és csaknem kétszeresen felülmúlta a hdborűeíötti 1940-es év színvonalát. A népgazdaság összes beruházása 1949-ben 1948-hoz viszonyítva 120 százalékkal szerepel. Ezen belül a színes olajipar 122, a kohóipar 118, villa- moserömütelepek 139, gépipar 110, építőanyagjpar 112, élelmiszeripar 121, gép- és lakásépítkezés 126 százalékot ruházott be. 1949-ben jelentékeny termelő egységeket helyeztek üzembe a népgazdaság minden ágában. Az 1946-tól 1949-ig terjedő években 5.200 állami ipari üzemet építettek fel, állítottak helyre és vettek használatba, nem tekintve a kis állami üzemeket és a szövetkezeti üzemeketAz élenjáró technika és az állandó káderekre támaszkodó nagyüzemi építőipar tovább fejlődött. Az építkezés ipari módszerének, a nagyszámú gépnek alkalmazása és az anyagellátás megjavítása eredményeként az épületek sokkal rövidebb idő alatt épülnek fel. 1949-ben 20 százalékkal többel vásároltak a szovjet emberek, aint 1948-ban, A szovjet kereskedelem 1949-ben tovább fejlődött. A kormány a Szovjetunió népgazdasága szüntelen fellendülése, a közszükségleti cikkek termelésének emelkedése és az ipari termelés önköltségének további csökkentése eredményeképpen 1949-ben, március elsején a jegyrendszer eltörlése után másodízben hajtott végre árleszállítást- Ez az árleszállítás azt eredményezte, hogy tovább emelkedett a lakosságnak eladott áruk mennyisége. 1949-ben 20 százalékkal több árut adtak el a lakosságnak, mint 1948-ban. Ezen belül az élelmiszerekből 17 százalékkal és iparcikkekből 25 százalékkal többet. 1,800.000 áj munkaerő A Szovjetunió népgazdaságában dolgozó munkások és alkalmazottak száma 1949-ben 1948-boz viszonyítva 1.8 millióval emelkedett. Tizenöt százalékkal haladva túl a háború előtti 1940-es színvonalat. A mező- és erdőgazdaságban az építkezéseknél és a szállításban a munkások és alkalmazottak száma 14 millióval növekedett. A munkanélküliség az elmúlt évekhez hasonlóan 1949-ben sem volt az országban. A legtöbb iparág teljesítette a munka termelékenysége emelésének 1949-re előirányzott állami tervét. 1949-ben a szovjet nép jelentékeny sikereket ért el a szocialista kultúra minden területén. Az év végén a hat- osztályos középiskolákban, technikumokon és más különleges tanintézetekben, több mint 36 millióén tanullak, vagyis majdnem kétmillióval többen, mint 1948-ban . Ezzel a tanulók 6záma az elemi és a középiskolákban 1949-ben meghaladta azt. a számot, melyet az ötéves tervről szóló törvény ezeknek az iskoláknak a számára 1950-re előírt. 1949-ben 684 főiskola működött. A főiskolai hallgatók száma, beleértve a magántanulókat is, elérte az 1,128.000 főt. Ez 316 ezerrel múlja felül a főiskolai hallgatók háborúelötti számát. A technikumokon és más szakközépiskolákon tanulók száma, beleértve a magántanuló, kát is, 1,180.000-re rúg. ez a szám a háborúelőttit 333.000- rel múlja felül.
