Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-01 / 1. szám
1950 JANJUAa. 1 a UBPlé KÖSZÖNTJÜK A Ml TERVÜNKET W\->!gozók tízezreinek, mi Utóinak dobban egy ütemben a szíve. Uj, nagy ünnep elült állunk, ótéves ter^ vünket indítjuk. Három év alatt megismertük, mit jelent valamennyiünk számára a tervgazdálkodás".' A romokból hároméves tervünk teljesítésével felépítettük az országot. De az úton nem akarunk megállni, mert a kommunisták útja mindig a jobb, a szebb felé vezet Boldog örömmel állunk most ötéves tervünk küszöbén, mely megvalósítja számunkra a legszebb ígéreteket. Erről a boldog, felszabadult örömről szólnak ezek a levelek is, melyben munkáséit, munkásasszonyok, értei miségiek és fiatalok egyaránt arra tesznek fogadalmat, hogy nemcsak ígéretüket, de az eddiginél is jobb, eredményesebb munkájukat adják a Terv, valamennyiünk tennének megvalósításához. Új fejezet kezdődik ételünkben "A 5 éves terv befejezésével, ötéves térvünk megindításával új táviatok nyílnak meg a dolgozó nép előtt. Ha végigtekintünk az elmúlt öt éven, ami a felszavaduiás óta elmúlott, láthatjuk hatalmas eredményeinket, amit építő munkánkkal értünk el. Sok harcot vívtunk, de tervünket 1 befejeztük Pártunk vezetésével és a nagy Szovjetunió támogatásával. A magyar nép történelmében ilyen eredményeket még soha nem ért el, de soha nem volt még ilyen,nagy barátja, mint a dicsőséges Szovjetunió, amely felszabadításunk első percétől kezdve támogatta dolgozó népünket.. Tudatában vagyunk annak is, hogy a 3 éves terv .sikeres befejezése is a Szovjetunió támogatásának köszönhető, amely megvédett bennünket az imperialisták minden elnyomó kísérletétől. A bó- kwtáborban a Szovjetunió támogatásával biztosítjuk a magunk és a világ dolgozóinak békéjét.. Most új feladatok előtt állunk. Még egy nap és megindul az 5 éves terv. A terv megindításának lázas készülődései láthatók mindenütt amerre csak nézünk. Velem együtt mindenkit bizakodás tölt eJ, ha az 5 éves terv sikerére gondolunk. Meg- vaiósul az 5 éves tervünk, mert mellettünk áll a Szovjetunió, amely segít bennünket. Január másodikén új fejezet, kezdődőit a dolgozó népünk életében és hiába a reakció minden próbálkozása és aknamunkája az 5 éves terv sikerrel fejeződik be, nagyobb jólétet teremt minden dolgozónak. Megyünk előre a megkezdett úton Pártunk vezetésével, a Szovjetunió támogatásával jobban, többet dolgozunk és mindez biztosíték arra, hogy 5 éves tervünket is sikerrel fejezzük be. Fodor Imre vájár, Komló. Ml. dolgozó nők Is építjük a »zociatizmmt A pécsi Zsolnay-gyárban dolgozom, mint munkánnő. Nagy örömmel fogadtam az ötéves tervet, mely a magyar dolgozók öletszínvonalának emelését foglalja magában. Most látjuk csak milyen óriási különbség van a népi demokrácia és a múlt rendszer között A múltban nekünk nem volt, „ahol hagyhattuk volna anunkaközben gyermekeinket Míg mi dolgoztunk, gyermekeink nagyré- •ze az utcán kallódott, piszkosan, éhesen. De hála a népi demokráciának, ma minden más. Tiszta napközi otthon várja a gyermekeinket, olyan étkeztetéssel, amihez azelőtt sohasem jutottak. S a nagyurak gyermekeit sem látták el olyan gonddal, mint a mi gyermekeinket a csecsemőotthonban. De nemcsalt: a kicsiknek lett Jobb az életük, üzemi konyhánk például pár fillérért már nekünk is biztosítja az Ízletes, bőséges ételeket. Ma a dolgozó nőknek Is van bele- ■zólásuk az ország ügyeibe, nemcsak a főzőkanál és szűk otthonunk van, hanem munkánkkal építhetjük gyermekeink szebb és boldogabb jövőjét Hisz mindennap kézzelfogható eredményekét érünk el és több ruha, cipő és jobb falat Jut ax asztalunkra, mint azelőtt, mikor a régi urak dirigálták az életünket és sorsunkat, üzért kelt nekünk magyar dolgozó asszonyoknak tudatába kell lennünk unnak, hogy számunkra milyen értékes és mit jelent a szabadság és mit-a népi demokrácia. Ezért fogunk össze, s olyan lelkesedéssel, amilyennel a sztálini műszakot teljesítettük, végezzük topábbra is munkánkat, sőt mindig ulöbbre akarjuk vinni, hogy az ötéves "tervet is (dő előtt fejezhessük be. A hároméves terv meggyőzött bennünket, hogy milyen a dolgozók élete ott, ahol a tervgazdálkodás uralkodik. Ezért bízunk nagy ötéves tervünkben, mert tudjuk, hogy a ml jobb életünket fogjuk szolgálni megvalósi lásával. Nyéki Józscfné Zsolnay-gyári munkásnő. Minden új barázda csapás a háborús «szitákra Én bizony annak ideién nem sokat tudtam a hároméves tífyről. Tudtam, hogy van ilyen e tud am azt ás, hogy ettől jobb kel! hogy k gyen az élet. De, hogy az ón életem I« jobb legyen tőle, abban bizony nem nsgyon Isit lem. Hisz egész életemben mást se mondtak, mint lehet akárhogy, a szegény ember gyerekének csak küzkö- dés és nyomorúság az ősz ályrésze. Azóta sok mindent megtanultam. Megtanultam art iá, hogy nem igaz az, hogy a 6Zégény embernek csak küzködni, csak nyomorognia szabad Hisz ma már a mi életűnk se olyan mint 47-ben volt. Ma már van mindenünk, amire szükségünk van és ebben az évben felruháztuk az egész családot. És udom, hogy »x ötéves tervben még sokkal könnyebb, még sokkal jobb lesz az életünk. De ehhez békére van szükség. És békét© van szükség ahhoz is hogy az én két szép fiam ne lehessen azok áldozaia, akik azért akarnak háborút, hogy még sokkal több hasznuk legyen az emberek szenv&déseiböf. Tudom, hogy országunkat hatalma, san megerősíti az ötéves terv. És ha erősek vagyunk, akkor ellen tudunk állni a háborús kísérleteknek és meg tudjuk védeni a békét. így hát én az ötéves tervről békénket, és további ti leroetkedésünket várom, a varrógépet és az új bútort és a fórum álmának teljesülését a motorbiciklit Én, mint tenneiöszövetkez.eti dolgozó parasztasszony azért, fogok az ötéves tervben még sokkal jobban dolgozni, mert tudom, bogy a munkámmal egyúttal a békéért ás harco- fok és, hogy tninden új barázda csapás a háborús úszitókra. Kovács Sándomé Rcménypusztai TSZCS Az öléves lerrben mór szalansnliáskéiil akarok dolgozni Ä felszabadulás előtti időben mint napszámos dolgoztam egy grófi bir. tokon. Soiteora nagyon nehéz volt. — Alig tudtam megkeresni a mindennapi kenyeret. Nem tartott sokáig így. Amikor felszabadultunk Kasélyosdom- bórol Pécsre jöttem háziar:ási alkalmazottnak. Nyolcvan forintot kaptam egy hónapra. Nem birtam a megaláztatásokat nem is tudtam megalázkod. ni sem. A Magasépítéshez mentem dolgozni és mindjárt kikerültén; az ,,ifi-bérházhoz“ Újvári József eztahá- novLsta kőműves brigádjához. Nagyon szép eredményeket értünk el hétröl- hé re, Ahogy a hároméves terv mielőbbi befejezésén dolgoztunk tudtuk azt, hogy }ó munkánkká! egy új terv, az ötéves terv megszületését siettet, jük. Én az ö'éves tervben átképző© szeretnék .lenni. Az ötéves tervbe.» nagyon sok szakmunkásra lesz szükség, ezért akarok tanulni éj nagyobb tudást szerezni. Ha átképeznek mint kőműves szakmunkás fogok dolgozni. A Viíágifjúsági Találkozón megfogadtuk, hogy munkában és a békéért ví- v< tt harcban a Komszoiholra akarunk hasonlí ani. Én ezt a fogadalmat tartani alkarom, ezért dolgozni fogok ax ötéves terv megvalósüásáért Szente Júlia ifjúmunkás. Becsület és dicsőség az építés részeseinek lenni 1949. év utolsó napjára! ezelőtt csak egy év zárult volna le, tegnap azonban szocializmus felé törekvő államunkban az áUamcpítés egy alapvető korszaka: a hároméves terv zárult le. Úgy érezzük magunkat, mint. ha egy hatalmas épületbe kellene belépnünk, s mégcsak az ajtókulcsot szereztük meg. Mit kapott a műszaki értelmiség a hároméves tervben? — Leghelyesebb, ha összehasonlítjuk a múlttal!. Úgy gondolom, sokan emlékeznek még rá amikor mérnökök és 'technikusok v.illamoskalauzok, taxi- sofförők és hólapátolók voltak. Nem ISMERJÜK MEG AVAIOSÁGOT AZ ÉLET EREDETE Az elő és élettelen világ között csodálatos, mélyreható különbség van- IlabSr lényegében minden étel vegyi és fizikai folyamat, ezeket az egyébként az élettelen világban is Ithetsű* ges folyamatokat raíami irányítja, bizonyos célok érdekében. Ax állati szervezet magába vesz; a tcyegö oxigénjét, felhasználja aiyn. a óéira, hogy elégesse a szenet s az fgy keletkező szénoxidot vis szó leheti a szabadira. Oxid álás. égés ezerféle változatban megy végbe a szemtelen világban is, például a fémek Torsdáso- dásai k az, de. nem" meghatározott, mondhatjuk önző célokra történik, A szerves léíny felvesz testébe idegen anyagokat, azokat feldolgozza, átalakítja a maga céljainak megfelelően s a felesleget, az Elhasznált vagy használhatatlan anyagot kidohja magából A tápldlfeázás és anyagcsere mellett másik különös képessége az élőlény nek a szaporodás, amihez alig hason üt valami a szervezetien, világban. Még a növekedés, fejlődés és kizáróan élő működés, amihez egyáltalán nem hasonlít például a kristályok növekedése, amit a kémikus könnyen be tud mutatni lombikjában. ősidökt&i fogva Izgulta az értelmes ember tudásvágyát az a kérdés, hogy hogyan keletkezeit, hogyan keletkezik 3z élet. Legközvetlenebb tapasztalatunk, hogy születünk, élünk, meghallunk s c három jelenség közül kétségtelenül legtitokzatosabb a szűk lés, u ke- Jet kézé 5. A folytatást már sokkal természetesebbnek, érthetőbbnek latijuk. Nem csoda, ha íz. egész vi’ágban mindenütt keressük az eredetet, a keletkezést. Az eredet keresésé azonban igen nehéz feladat. Az élet eredet én i-4; kérdésé nem hagyja nyugton az emberi, l ón eredet. ktsii eredetnek tennie. 'Minden jel orra is mutal, hogy a szerves élei valamikor az élettelen, szemtelen világból alakult ki. Az élet keletkeze,!:ének prbb'éraá- ját másként is fal lehet vélnünk. Egyszerűsíthetjük aszal ha úgy kérdezzük: hogyan keletkezett, vagy honnan lett, elet itt a Földön? Valamivel egyszerűbbnek látszik való ban így. a kérdés, de nem lesz ezzel könnyebb. Tudatában annak, hogy a Föld mini égitest milyen jelentéktelen semmiség a világegyetemben., joggal merül fel mindjárt az a gondolat, hogy talán bem is itt keletkezett az élet, talán más égitestről került ide. A nagy kérdésnek ez a megfogalmazása azonban tiszta ön- ámítás. Mit érünk vele, ha kimutatjuk, hogy az élőt csírái valamelyik távoli égitestről származtak át a Fűidre is, hiszen ezzel csak megnehezítjük a problémát, mert rögtön azt kell kérdeznünk: és hogyan keletkezett az élet ott. ahonnan idekerült? A felet Így nehezebbé vált, hiszem igazán nem remélhetjük, hogy felfo- dézzük az. élet keletkezésének titkát, ha az ott keletkezett, ahová nem juthatunk el, sőt. azt sem tudhatjuk, hogy hol volt az a hely, ahol megszületett, «5 első élő sejt az élettelen anyagból. Másrészről viszont felmerül a.z a ne.tnkevósbé fogáé kérdés is, hogy ha valóban idegen égitestről jött át a Főidre az első életcsfra, hogyan bírta, ki a világűr rettenetes hidegét és milyen erő hajtotta át, ki tudja hány millió kilométernyi távolságon. Akadtak tudósok, mint példa,til Svante Arrbeius, akik bebizonyították, hogy ez lehetséges, de lényegében teljesem mindegy, ha meg magyarázzuk magunknak, hogy ax ólet máshonnan került « Főidre. csak fizikai, hanem zellert! kteák- mányoláo is létezett! A hároméves terv ezen a helyzeten egyszerre javi'.ott: mind©» mérnök. technikus szocialista őnluda'lal állította tudását «uc orärAg felépítésének szó Igái a iába, mert flát.a, hogy a hároméves terv biztosítja részére azt a helyet, amelyet a haladó értelmiség megérdemel. Három ér alatt azonban nemcsak épített én dol-> gozott a műszaki értelmiség, hanem, fel is készült és pedig politikailag én szakmai tudásban in a azócializmu* következő nagy lépéeénck magtételéhez, az ötéve« terv megkezdéséhez. A műszaki értelmiség leiket öntudattal néz az ötéves terv elé, hiszen a nehézipar fejlesztésében, a mezőgazdaság gépesítésében oroszlánrész© lesz. Ezen kérésziül építi ki országunkban szorosan felzárkózva a fizikai dolgozók mellé a magasabb élet- színvonala, kulturális jófélét Az ötéves tervet lendülettel keíű kezdenünk! Lendülte« példának ál Htjuk magunk elé a szovjetunió ő éves sztálini terveit. A műszaki értelmiség kell hogy tanulmányozza ezeket » terveket hogy belőle politikai és szakmai támogatás: nyerjen! A műszaki értelmiség büszke öntudattal tekint az ötéves terv kezdetére mert becsül©: és dicsőség dolgának tekánfi bogy a szocialista Magyarország építésének részesévé Sebet! HoíJényí Miksa mérnök Sopiaoa gépgyár BARANYA MEGYE Üt HATÁRA A terül etrendexéstel kapcsolatba* Baranya megye területe megnövekedett. A mellékelt nagyobb térkép matatja, a területi növekedést, míg a kisebben a vonalasrész az a terület, melyet újonnan csatoltak Báron nyához. Somogy negyétől' ti jsgysUségct kaptunk, 41 községgel. A szigetvári járás egész területét, egyetlen jegyzésén kivételével és több községet a barcsi járásból megyerikhez csatolták. Az említett területek földrajzüag, közigazgatásilag tartanak Igényt arra, hogy az utak és vasutak irányának megfelelően Baranyához tartozzanak. A területrendezés számukra komoly icönnyebbségct, gyorsabb köz- igazgatást, jobb utazási lehetőséget jelent. Különösen nagy fejlődés vár. ezeknek a községeknek iparára és i kulturális életére. Eddig ezen a téren tók kívánnivaló volt. A hiányosságoknak az volt az egyik oka, hogy Somogy ixjcgye területileg túlméretezett volt és ex megnehezítette a közigazgatási éx közlekedési kapcsolatot a megyeszékhellyel. Szigetvár nagyközség kimondotta* városias jellegű. Cipő és konzervgyára, villanyteicpe és nagy malma van. Ezeknek az'iparl üzemeknek az életében döntő változást jelent, hogy a pécsi iparvidékkel közvetlen kapcsolatba kerültek. Az új baranyai terület fejlesztése elsőrendű felada t a a megye vezetőinek. A közlekedés sűrítését tervezik ebben az irányban és Szigetvárra « tervek szerint közvetlen autdbusz- közlekedcst állítanak be. A területrendezéssel kapcsolatban a közigazgatási munkák már folyamatban vannak, az új területet hivatalosan február elsején nulla órakor ' csatolják Baranyához.
