Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-12 / 10. szám

NÄPLO 1950 JANUÁR 12 •Tervszerűen dolgozzanak AZ ÜZEMI KULTURCS Kisegyesülcteh problémái,.. 1 sportolók ss vezetők is Blégedsllek a Sspianábao Kultúrpolitikánl; központi kérdése szellemi elmaradottság felszámo- isa. A Párt a művészet és iro- ■5 lom felé a fenti kérdés megoldá- út hangsúlyozza elsősorban. Éppen z irányítás, a gondos tervszerűség idhatja még csak a széles tömegele zellemi nívójának emelését, mivel ; múlt bűnös kultúrpolitikája ép- >en azzal tette elmaradottá a mun- :ás- és paraszttömegeket, hogy nem epemtett kapcsolatot a művészet és i nép között, nem irányította a szellem képviselőinek figyelmét a legégetőbb kérdés felé, az általános nűv'oltség felemelésére. A Párt kultúrpolitikájának ered­mény-zsengéi már mutatkoznak. Szomjas tömegek .fordáinak a kul­túra számtalan forrása felé olyan mohósággal, amely a legmerészebb számításokat is felülmúlta. A Következő feladat most a kuitúrcscportok működésének he­lyes irányba való terelése. Az üze­mi kulúírcsoportok jólvégzett mun­kájahatalmas segítség a Párt kul­túrpolitikájában. A jó kultúrgárdán keresztül természetes, egészséges lüktetéssé válik az ország szellemi vérkeringése. Éppen ezért a rosszul működő csoport tönkreteheti a köz­pontilag irányított művelődési poli­tikát az üzemben, „elkenheti” a leg­égetőbb problémákat, — ha elté­veszti szeme elől igazi célját. # Az MÍTOSZ pécsi iskolája kultúr- versenyre. hívta ki a pécsi Hamerli kesztyűgyár NV-t és a Sopiana Gépgyárat a napokban. A két üzem kuitúrcsoportja elfogadta a kihívást és máris megindultak az előkészü­letek. Meglátogattuk a Hamerli kesztyűgyár kultúrcsoportját, hogy megtudjuk: milyen előkészületeket tesznek a verseny előtt másfél hét­tel, milyen műsorral kívánnak sze­repelni és az összeállításban döntően milyen szempontok szerepelne];. Ilóűossy Gjnlánő kijelentette, hogy az elmúlt napon ültek össze először megbeszélésre s így nem szolgálhat a teljes műsorral, tekint­ve, hogy annak egyes részletei még csak ezután kerülnek tárgyalásra. Hódossyné elvtársnő, az MITOSE megbízottja a gyárban s ezért nem tud mindenre részletes felvilágosítást adni, mert nem ő, hanem Veress József a kultúrfelelős, akitől meg­kérdeztük: — Milyen szempontok szerint ál­lították össze a műsort? — Miszerint? — kezdi lassan. — Hát azt akartuk, hogy legyen benne ének is, tánc is, szavalatok... — De mi a műsor alapgondolata? — Hát az ötéves terv körű! akar­juk felépíteni — segít Hódossyné. Behívunk néhány szereplőt, meg­kérdezzük, melyikük mit ad elő. Fivedi Amamé, aki a gyárból került az államosított Spinet,h kesz­tyűgyár élére, arra hivatkozik, hogy őt „csak felkérték”, ő nem tud sem­miről, neki azt mondották, hogy Majakovszkij: „Az éknunkásbrigá- dok indulója” című versét tanulja be. Győr Mária még csak tanuló az üzemben, ö „Az ötéves terv” című verset tanulja, most. — Ki írta? — kérdezzük. —Nem tudom most így hirtelen, — mondja zavartan — nehéz orosz neve van, de benn van a füzetemben, mind­járt megmondom. — Két perc múl­va lihegve ér vissza: — Szemen Kirszanov — mondja most már vi­dáman. Majorossy Imréné kesztyű­varrónő karénekes elmondja, hogy ők is tanulnak egy új kórusművet, de nem emlékszik, miről szól. Majd csak eztán tanulják meg a szövegét. Aztán ismét magunkra maradunk Veress József ku lt úr felel őssel és Hódossy Gyulánéval s megbeszéljük a hibákat, ök is érzik, hogy valami nincs rendjén, pedig ök mindent elkövetnél;, hogy jó munkát: végez­zen a csoport Amit ezután mon­dunk el a kesztyügyáriaknak, az nemcsak nekik szót Nagyon sok kul túrcsoportnak Pécs, Kaposvár, Szokszárd, Baranya, Somogy’, Tolna területén: A kniiúrcsoportok hibás munkájának eredője a tervszerűt- -lenség. Műsoraikat ötletszerűen ren­dezik, rapsződikus egymásutánban, nem előre meghatározott vezérfonal szerint, hanem „kinek-mije van?” alapén. Gondolj unit arra, mi töríén- ne az üzemben, ha a feldolgozás és kivitelezés sorrendjében ötletszerű változtatásokat hajtanánk végre!? i A kultúrcsoport vezetőinek állan­dóan figyelemmel keLl kísérni a köz­ponti politikai kérdéseket, amelyek egyúttal a központi kulturális ak­tualitások magvát is alkot]ál;. A havi, vagy kétheti Icultúrestekeu 'feltétlenül szerepelnie kell az akkori politikai kérdéseknek is s mégpedig középpontilag. A kutitúrcsoport tag­Ankét az irodalmi kritika kérdéseiről A Szikra irodalmi ankétjén az irodalmi kritika kérdéseiről mond­ták el véleményüket az ankéton résztvevő írók és az üzemek meg­hívott képviselői. Székely Sándor, a Szikra politikai lektorátusának vezetője vitanyitó előadásában rámutatott az irodalmi kritika feladataira. A jó kritika ne­veli, hibáinak kiküszöbölésére in­dítja az írót — mondotta —, tájé­koztatja az olvasóközönséget a megjelent irodalmi művek- jellegét és értékét illetően és irányítja a ki­adó munkáját. A mi irodalmi éle­tünk egyik legfőbb hiányossága, hogy az ilyen kritika ma még csak elvétve itt-ott jelentkezik. A kriti­kában is elevenen élnek még a bur- zsoá szedem maradványai. Sokan nem ismerik fel a kritika és önkri­tika fegyverének forradalmi jelentő­ségét és hajlamosak a hibák elkené­sérc, az elméleti problémák, eüent- mondások baráti alapon történő fe­lületes elintézésére. Rideg Sándor, a „Tűzpróba” szer­zője hangsúlyozta, hogy az olyan kritika, amelyet nem hozzáértés szül, többet árt, mint használ. Ger­gely Sándor, az írószövetség elnöke a kritikának arra a szerepére muta­tott rá, amelyet az új irodalom hangjaival jelentkező fiatal írók fej­lődésének elősegítésében, hibái ’ fel­tárásában és kiküszöbölésében be kell töltenie. Kovács István nagyüzemi könyv­táros az új olvasóközönség, az üze­mi dolgozók tízezreinek véjer lényét mondotta el, amikor rámutatott arra, hogy kritikusain!; föhilája a dolgozók igényeinek, ízlésének elég­telen ismerete. A vitát a jövő héten folytatják. jain keresztül minden kulturális kérdésnek el kell jutnia az üzem minden dolgozójához. — Kevés az időnk arra, hogy ele­get foglakozhassunk ezekkel a kér­désekkel — vetették fel többen. Lehet. Viszont nemrégen azt hittük, hogy a normát kétezer százalékkal felemelni" képtelenség és nem volt igazunk. A rendszerben van a meg­oldás. A sok értekezlet helyett, ahol a „határozatok elhatározását hatá­rozzák”, a kész javaslatok felolva­sását teremtsük meg. — Nem vagyunk szakemberek a kultúrfronton — mondják mások. Igaz, de minden kérdésnek van szakembere. Hívjanak meg a kúl- túrcsoportok időnként egy-egy elő­adót, írót, művészt, színészt, láto­gassanak esetleg előadásokat is, szakkönyvek is akadnak. Az Mítosz iskola érdekes ötlettel gazdagítja versenyműsorát. Tyihonov: f,Foh árköszöntő” című gyönyörű verse lett összekötőszöve­ge a műsoruknak s ebbe dolgozzák bele a műsorszámokat. Általában az összekötőszövegek megszerezhetik igen sok müsorszám részére annak aktualitását, ha témáját, tartalmát vonatkozásba hozzák a mai problé­mákkal. Ne forduljon elő az sem, hogy nem tudjuk, ki írta a verset, amit szavalunk. * Ismételjük: a leül túrcsoportok he­lyes működése felbecsülhetetlen se­gítője a Párt kultúrpolitikájának, az általános szellemi színvonal fel­emelését illetően. Ezért nem mellé­kes körülmény, hogy miként telje­síti feladatát a kultúr felelős és a csoport minden tagja. Biztosak va­gyunk abban, hogy beszélgetésünk után a Hamerli kesztyűgyár ku Húr- csoportja példamutató műsorral sze­repel majd a január 21—i verse­nyen. Az előfeltételei megvannak Elindultak a ktiKúranfék a nemíeetiségJakta községekbe A nemzetiségi dolgozók kultúr- színvonalána.k emelésére január 10-tő! kezdödőteg a népművelési minisztérium kultúrautója nemzeti­ségi műsorral keresi fel a szlovák-, délszláv- és románlakta községe­ket. E hónapban 20 szlováklakta helységet látogat meg a kuttúrcso- port, melynek műsorán magyar, szlovák és szovjet dalok, magyar, szlovák és szovjet költők versei, színpadi jelenetei, továbbá népi táncok, népi és mozgalmi dalok sze­repelnek. 356 Ttntyamű érkezett a SZO'I pályázatára A Szakszervezeti Tanács József Attila irodalmi pályázatának máso­dik része múlt év november vegén zárult. A pályázatra összesen 356 pályamű, regény, ifjúsági regény, háromfelvonásos színdarab érkezett, be. A SZOT irodalmi pályázata ko­moly sikert hozott. A kéziratok többsége "a mai Magyarország pro­blémáival foglalkozik. A müvek je­lentős része az ipari munkásság harcait, a dolgozó parasztság lei- szabadulás utáni életét tükrözi. Eredményhirdetés április 4-én, ha­zánk felszabadulása ünnepén lesz. PABLO NERUDA: ''AMERIKA .1948 Hja Ehrenbaxg azt írja Pablo Ném­ádról, hogy a chilei küllő' korunk egyik leglényegesebb kérdését oldotta meg: megteremtett egg olyan költésze­tet, tóéig szorosan kapcsolódik a nép mankójához és harcához. Valóban Ne­ruda versei élő cáfolatát jelentik an­nak a dekadens polgári elképzelések­nek, a rothadó kapitalizmus terméké, nck, melgszcrint a művészet, az Iro­dalom-független lehet a politikai harc. m. „A Kommunista Párt az Ember egyetlen pártja“ — állapította meg Neruda, Ehrenburg a nagy szovjet író, hborús elbeszéléséhez írt bevezetőjé­ben. Ennek az alapvető igazságnak felismerése után lÓöO-től kezdve Ne- rudn mint a Chilei Kommunista Párt egyik harcos vezetője vesz részt, ab­ban a küzdelemben, melyet a népek az embert tagadó fasizmus és impe­rializmus cPcn folytatnak. .A far.iz­mus elleni harc idején a legnagyobb 1-!!, redőssel foglal állást Sztálingrád ,-r Szovjetunió mellett és .......... .vile mexikói követe ' '■ Mexikó fővárosá­ban a Sztálingrádot ünneplő nagy köl­teményét.’ Chilébe visszatérve elszántan küzd az amerikai itnpcrilalizmus la­kájai ellen a dolgozó nép felszabad /- fásáért. Házát felgyújtják, öl magát halálra keresi küldözöl, de a nép nagyszerű támogatásával sikerűi kime­nekülnie Chiléből és továbbfolytatni a béketábor nagy küzdelmében —dó harcos részvételét. Erről a harcról, a délamerikai dol­gozóknak és a: egész világ békesze­rető népeinek az imperialista tábor ellen; harcáról szó; az a hóront nagy költemény, az Amerikai Krónika, az üldözött, Ébredj favágó, melyek most jelentek rpeg, Sólyom György szép fordiliUdbqn, Ilja Ehrenbnrg bevezető tanulmányával. Az Amerikai Króni­kában Neruda a délamerikai népek nyomorát, a kapitalistáknak a dolgo­zók szabadsága elleni támadását fedi fel s a hatalmas költemény a nép győzelmébe vetett hit kifejezésével zárul. Az „Üldözött"-ben menekülésé­nek nagyszerű történetét mondja el. Az ébredj favágó a béketábor erélyes figyelmeztetése, olyan figyelmeztetés, melyről Ehrenbnrg azt írta, hogy „az egész jelenkor költészetében nem is­mer ennél nagyobb és szenvedélye­sebb művet." A költő meybélycgzi az imperialisták kegyetlenkedéseit, hábo­rús politikáját és szembeállítja vele a Szovjetunió békés munkáját. Fi­gyelmezteti az amerikai imperalistákat, hogy ha. háborút robbantanának ki, a világ összes népei ellenük fordul­nak és szembetalálják magokat a Szovjetunióval, ,.minden szabadok édesanyjával1. a béke legfőbb őrével. Neruda tudja, hogy a népek meg fog­ják akadályozni az imperialisták bor­zalmas terveinek megvalósítását. A költemény minden sora a harc. és a reménység éneke. F kötetnek különös jelentőséget ad az, hogy Neruda versel a költő a apa­nyelvén még sok kéziratban vannak meg s először Prtőji nyelvén, magya­rul hagyták cl a sajtót. . A Magyar Népköztársaság nemcsak a demokratikus magatartásukért, a népek felszabadításáért folyta'olt tt- vékenységükért üldözötteknek, hanem azok müveinek is menedékjogot biz­tosit. . „ --ti' . *«, ■ A Sopiana gépgyár labdarugóival az elmúlt évi bajnokságok során ta­lálkoztunk, akkor a kerületi másod­osztályban a gyengébbek közé tar­toztak és egymásután szenvedték el a súlyos vereségeket. Annái nagyobb volt az idén ősszel a pécsi szurko­lók meglepetése, amikor hétről-hétre a rokonszenves gyári csapat pompás szereplésiről hallott. Nagyarányú győ­zelmeik sorozatát csak a rivális Koksz- mű elleni eredmény törte meg. de így sem tudta egyik csapat sem megaka­dályozni, hogy ősszel a bajnoki táb­lázat első helyén ne végozzenek. — Nem számítottunk ilyen jó sze­replésre — mondja őszintén Garami Vilmos a gyár sporffeleiőse, aki egy­úttal a labdarugócsapat intézője is — igen jól kezdtünk az ősszel és ez önbizalmat adott a csapatnak. Három körülménynek köszönhetjük az őszi bajnokságot: a jó erőnlétünknek, az igazi vasas szívnek és természetesen Tóth József edzőnk nagyszerű munka jának. — Megtudtuk, hogy a sport- egyesület a gyártól megkapja a ren­deletben előirt anyagi támogatást, am; elég is a kiadásokra. Felszerelésük jó és a három éves terv sikeres be­fejezése minden játékosnak pompás melegítőt is juttatott. — Most majd nem kell a gyárból dideregve levet­kőzve kimenni a pályára — mondot­ta az egyik játékos. Ugyanis az egyet­len panaszuk a gépgyáriaknak, hogy az általuk bérelt vásártéri pályán nincs öltöző. Amellett, hogy elégedettek a csa­pattal és bent a gyárban is megbe­csülik a szorgalmas és a munkában is élenjáró sportembereket, át iák a csapat hibáit is. — Közvetlen védelmünk igen jól szerepelt az ősszel — mondja Garami Vilmos -— hiszen mindössze 5 gólt kaptunk Csatársorunk a 29 szerzett gól ellenére is gyenge formában ját­szott, nagy fölényét sokszor nem tud­ta gólokra váltani. Belátjuk, hogy több nem is volt a támad ósorunkban. mint amit nyújtottunk. Ha lett volna igazolás, leigazolhattunk volna egy­két. igen jó "erőt, akik már nálunk dolgoznak, így nem tudom, hogy mi .t ft legfel szovjet úszik ranglistája A szovjet sport és testnevelési bi­zottság közlése szeriül 1949-ben a leg­jobb eredményt értek el: a 100 méte­res- gyorsúszásban a kievi Ana olij Drapij, akinek legjobb eredménye 58.3 mp; a 200 méteres gyorsúszásban a ranglista élén a moszkvai VitaÜj Uszakov áll, akinek legjobb ideje 2 perc 09.8 mp volt Uszakov bizo­nyult a legjobbnak a 400 mé- eres távon is; különösen értékes Meszkov- nak a 100 méteres pillangózásban el­ért 1 perc 07,2 mp-es világrekordja: a 400 méteres mellúszásban a legjobb eredmény: a leningrádi Alexander Be’enlin ért el 5 perc 48 mp-es ide­jével; a 200 méteres bá’úszásban- a legjobb Időt. a moszkvai Viktor Gal- diün ért eb Télen stifscs holtidény Komlón A népszerű bányászegyesület szak­osztályaiban, a téli hol idényben t- komoly spor’élelet élnek. A nemrég alakult birkózó szakosztály most kapta meg vadona új 14 ezer forintos pom­pás birkózószönyegét. A szakosztály spor olód már cl is kezdték az edzé­seket. A vívóknál az őszi visszaesés után újból elkezdték a munkát, a szakosztály új vívóméiért kapóit. A sakkozók több csapattal állandóan a környéket járják. Az asz ali tenisze­zők vasárnap Nugymanyokon iárúik, ahol nagy küzdelem után 13:1,2 arány, ban kapott ki ölös csapatuk. Ugyan­akkor az ökölvívók is Nagymányokon vcndégercrcpeMck, ahol egyelőre csak egymás Ikőzőiít tartót ak bemutató mérkőzéseiket, de sikerük azt ígéri, hogy hamarosan Nagymányokon is ellenfelekre találnak. A labdarugó szakosztály tagjai vasáVnap kezdik el a tavaszi előkészületeket. Komlón az ö éves tervtől a sportolók ás sokat várnak és szorgalmasan terme.ömun- kával készülnek a többi szakoszlá.-y tagjai is, amíg a jó tavaszi időjárás kiengedi őkel a szabadba. * A P. Lbkom.otiv ökölvívó szak­osztályának vezetősége felhívja az egyesület valamennyi versenyzőjét, hogy a pén eki edzésen a Vasutas Sportcsarnokban fegyelmi terhe mcl left feltétlenül jelenjenek meg. Az edzés ulán a kerületi csapatbajnok­ságok mérkőzéseit beszélik meg. lesz velünk a tavasszal. Ezzel, a csa­társorral nehezein tartjuk meg első he­lyünket. Ha bekerülnénk az első osz­tályba, indítanánk csapatot a II. osz­tályban is, van felszerelés és ajj ifik­nek is komolyabb erőpróbákat biz tosíthatnánk. A kis egyesület a labdarugók mel­lett más szakosztályokat is igyekszik táplálni. R ö pl a.bdas zak o sztál yu li még nem tud eredményeket felmutat ni. nem is olyan régen kezdték el a mun­kál, de togadkoznak, hogy az ezéví bajnokságok során már ők is jól sze­repelnek. Sok munkásnak nyújt szó­rakozási lehetőséget az üzemi sakk­szakosztály, a fiatalabbak pedig es­ténként inkább a ping-pong labdát ütőgstik. Ez a fiatal szakosztály i* bontogatja szárnyait és lelkesedésük­kel bizto-san ők is összehoznak egy jó kis csapatot. — Az államosítás előtt a mi fia­taljaink más egyesületben sportoltak — halljuk az egyik idősebb munkás­tól — most mi adunk lehetőséget a mi kis egyesületünkben a labdarúgás­ra, asztaliteniszre és majd ha többek akarnak sportolni az üzemben, majd más sportot is elkezdünk. Egy panaszuk azonban van a vasast sportolóknak. — l egutóbb azzal vádoltak még . bennünket, hogy jogosulatlanul iga­zoltunk játékosokat — mondja Gara­mi intéző — Csiszár László játéko­sunkat emlegették, akit pedig a Pos­tás szabályszerűen kiadott egy évi várakozás után és akit mi becsülete- .sein igazoltunk. Még arra is vigyáz tünk, hogy az elhalasztott PMSE el­leni mérkőzésünkön ne szerepeltessük, mert az eredeti időpontban meg nem volt a mi játékosunk. Mi mindannyi­an munkások vagyunk, csak tiszta esz­közökkel dolgozunk, még akkor is, ha ezzel esetleg gyengébb eredménye­ket érhetünk csak H. A szomorú csak az, hogy mi kicsik is sokszor egymás ellen intrikálunk, ahelyett, hogy egy­mást segítenénk, hogy összefognánk, hiszen a mi munkánk is hozzájárul a népi tömegsport kiépítéséhez mondotta Garami Vilmos, a Sopiana gépgyár sportfelelöse. uwa£*rznr v ’«* t * ^ * Alapfokú bajnokság Vásárosdombói csoport. 1. Alsómocsolád 6 4 — 2 21:12 8 2. SzaTp'nat 6 4 — 2 7:12 S 3. Magyaregregy 5 3 1 1 7:2 7 4, Vásárosdombó 4 3 — 1 27:1 6 5. Béka] 5 1 1 3 7:3 3 6. Kishal tyán 5 1 1 3 2:12 3 Vojssléí csoport. 1. Vajszló 3 3 ­6:2 6 ‘ 2. Matty 4 3 ­1 15:6 6| 3. Egyházasharaszti 5 1 1 3 5:3 3 4. Drávapalkonya 5 1 1 3 4:8 3 5. Baranyahidvég 2 1 1 0:4 2 Jósltaink a vasárnapi Tote-ra III. kér. Textil—Pácéi: Közel két egyforma erejű csapat, eddig még u textilesek nem tudlak győzni. Most a hazai pálya őket segíti, 1, 2. —- Goldbcrgei—Kőbányai SDSE: Az össze! gyengébb csoportban a GSE szerepelt jobban, mindkét eredmény lehetséges t, 2. — Húsos—M. Textil. Két gyenge csapat, talán a húsosok esőbe hai- szál'al nagyobb, x, 1. — Phőbns— Ganz: Közepesen szerepelt mindkellö, a viUanygy&ria-k látszanak jobbnak erős védelmükkel, 1, 2. — MF.M0S7, — Gázgyár: Hazai pályán játszik « MlíMOSZ,, ellenkező esetben a gáz­gyáriakat tippelnénk győztesnek, x. 2. — Elektromos—Csepel: NB I. férfi kézilabda: Újabban mindkettő „yengél. kedik, :: csepeliek valamivel jobbak. 2, 1. — ív AS TEX T—M TE NB l. kézi­labda: Bajnok; reményeiről még nem mondott le a textiles csapat, ennek ellenére az MIÉ látszik valamivel eső. lyosebbnck, 2, 1. — Ganz villamr~ ME MOSZ NB 1. kézilabda: Jobb erők; - bőd állanak az építők, de a villany- gyári kaput válogatott kapus védi, 2. 1. — HFSE—GSE NB I. női kézilabda: Nagy mérkőzésnek ígérkezik, elmúlt vasárnap mindkettő 5:5 arányú dön­tetlent ért el, a táblázaton a GSE áll jobban, ennek ellenére a legtöbben a HFSE győzelmét tippelik t, 2. - Pécsi MEFESZ—KASÉ: KB 1. kosár­labda: A pécsiek erejét megkétszerezi a kiesés elleni küzdelem, győzelmük várható, 1, t. — ózd; Vasas—Pécsi Lokomotív NB I. kosárlabda: Jobb a pécsi csapat, de az ózdiak otthoni­ban igen nehéz a győzelem, 2 1. • Szverdlovszki Dinamó—Moszkva: WSz jégkorong: A moszkvaiak jobban szc. repülnek, de az újonc hazai csapat otthon esélyes, 1. 2. Pút MEPK/Í- ZESEK: Debrecen—Diósgyőr NB. I. birkózás: Kitűnő erőkből á,ll a hazai csapat, 1, .1. — ED0S7. Bp. Lokomo­tív: A ve suté.sok nyerik a mérkőzést, 2, 2. — Vasas—KAOE NB I. kézilabda:. Gvöz a KAOE, 2. 2. — Zsfdcnicc Brno —NV Bratislava cseh jégkorong: lob­ban áll a pozsonyi csapat, 2, 2,

Next

/
Oldalképek
Tartalom