Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-11 / 9. szám

1950 JANUAR 11 NAPLÓ LÁNYOK, ??^vvyyvvvvvvvvvYYyyvYv> akik’ből kitűnő szakmunkások lesznek „Ma először voltam lent az üzem­ben. Nehéz. Sokszor rá vertem a kezemre. .Es minden furcsa. De a gépek szépek és nagyon érdekesek. Vájjon megtanulom-e? Én persze nagyon szeretném. Fáradt vagyok és most, mint Anyuka mondta, biz­tos jól alszom” — ezt írta volna, ha naplót vezetne Sallay Éva, a Ma­gasépítési NV lakatosműhelyének fiatal tanulója, az első napról, ami­kor belépett az üzembe. Hogy mit irt volna a további napokról, azt most már ő mondja el: — Második nap? Második nap is nehéz volt még. Kevesebbet vertem a kezemre, mint előző nap, de azért rávertem. A harmadik nap azután megdicsértek. Azt mondták, én csi­nálom legjobban a fürészelést. Ez önbizalmat adott. És így éreztem mindennap, egyre jobban és jobban, hogy mennyire meg lehet szeretni a munkát, hogy mennyire otthon ér­zem magam az, üzemben. Barns hala stttét svájci sapka aJdl kandikál ki, az arca csattanó piros. Csupa kedvesség és erő; a fia­talság kedvessége és ereje sugárzik rő.a. Boldog, hogy ott van a lakatos- műhelyben. — És nem hagynám e! semmi pénzért. Sőt társakat szeretnék még oda. Sokat a lányok közül is. Most már tudom és sokszor mondom ne­kik'Is, hogy ne féüenek, mert meg tudluk állni a helyünket, csak a rnult rendszerben hitették el velünk, hogy kevésbbé értékesek vagyunk, mint a férfiak — mondja neki- pirultan. SaJlay.Éva az ötéves tervben lesz szakmunkás Rá is számítunk. És ezt tudnia kell. Ezért kell jól, na­gyon jól dolgoznia. Mert ami az ötéves terv alatt épül, abból nagyon sok az 5 jövőjüket, könnyebb, gond­talanabb, boldogabb életüket szol­gálja. IFo persze furcsa, üiosry egy fiatal lány ott mászkál fönt a ház­tetőn az építkezésnél, hogy úgyfúr- farag és úgy ácsol, mint a férfi­munkások. Hogy is juthatott' ilyen az eszébe? Hogyan? Ügy, hogy kő­művesek mellett dolgozott, látta és megszerette ezt a munkát, egy da­rabig csak messziről nézte. Elhatá­rozta, megpróbálja, hátha felveszik inasnak. Sikerült, mert Mataricz Ilona nem 1943-ban, vagy 1938-ban él, hanem 1950-ben és Magyarorszá­gon, a dolgozó nép államában, ahol nem írott maiászt, hanem élő’ való­ság a nők egyenjogúsága. így lett ácstanuló. Édesapja a bőrgyárban dolgozik. Büszke a lányára. „Ne féltsétek, megállja az úgy a helyét, mint akár­melyik... aztán szépen is keres, meg háromszori ingyen étkezést kap a vállalatnál és munkaruhát És visszagondol arra, amikor nem tudták tanulónak adni, mert a „varroda nagyságosasszonya” olyan dijat kért havonta, amire egy bőr­gyári munkás fizetéséből nem tellett. Most tanulhat Matarecz Ilona. Azt, amit szeret, amihez kedve van. És a munkája nem hiábavaló. Országot segít építeni olyanoknak, mint az apja, börgyári és mindenféle gyár­ban dolgozó munkásoknak, és azok­nak. arikhez falutjárnl mennek, a dolgozó parasztoknak. • Györkös Ilona. Vékony alakját, alma kis kabátját ha nézéd, vissza- küldenéd talán az iskolába. De itt nagyon csal a látszat. Györkös Ilona nem gyenge gyerek, hanem erős, Sg3IBS3S33SBSI5SgSK3aa ff HL P © la Hí O 11-é’ (1 m SZÜRKE FÉNY i _J Martin Anderson regényéből Előadások» 5 7. 9 órakor IŐÍAÜ1A Íí-éig Svéd film ŰZÖTT V4DKK m Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor faST(volt Park) Holnaptól kezdve dokument műsorok játszása. Egységes 1 és 2 forintos helyárakkal. fiatal leány, áld elhatározta, hogy már pedig ő festő lesz. Olyan, mint amilyeneket látott néha kirakat­üvegen át, amikor festették az üz­lethelyiségeket s vidám füttyüket még az üveg sem tudta bezárni. — Én nagyon szereién» ezt a szakmát. Az első festőtanuló voltara a vállalatnál. A húgom is az — mondja büszkén. — Ö fiatalabb, de egyformán szeretjük a szakmánkat. Először kiette a kezét a mész. De nem azt tanulta meg belőle, hogy meghátráljon és esetleg sírva el­vonuljon. Azt tanulta meg, hogy máskor jobban vigyáz a kezére, jobban hallgat azokra, akiknek nem eszi ki a kezét. A „létrázást” — a létrával együtt járkálást is nehe­zen szokta meg. Először izomláza volt. De most már az is megy. Vi­dáman, énekelve vonul így „gólya­lábon" át a terem egyik részéből a másikba és a munkája közben érzi legjobban, hogy az élet kedves és szép tett számára. Megtalálta azt a holyet, ahol lenni szeret. Vagy csak egyszerűen így mondjuk: meg­találta a helyét. Este résztvett a fáklyás felvonu­láson. ö is együtt mondott hálát Rákosi éLvtársnak és a Pártnak a határozatért, mely megrövidítette tanuló Idejüket És én is fogadom .a többi kö­zött hogy nem gyengébben, nem kevésbbé, hanem jobban fogom megtanuld a szakmámat. Megvan a mód rá. Ma már minden időnket csak a szakmával töltjük eL Nem mosunk föl, nem söpörtetnek ve­lünk műhelyt, hanem arra taníta­nak, ami a szakmához kell. Szóval a mód megvan. És a többi a mi aka­ratunkra van bízva. És SZIT-ista vagyok és meg akarom mutatni, hogy az is meglesz — mondja na­gyon komolyan Györkös Ilona. • Uj lányok ök már: Sállal Éva, Mataricz Hona, Györkös Ilona. Kö­vetni is lehet őket Érdemes. Ilyen új lányokat vár nagy ötéves ter­vünk, melynek megvalósítása bol­dog életet jelent százezrek, milliók számára. Ennek megvalósításában részt venni a legszebb feladat. , Elrejtette u beszolgáltatás elől <n kukoricát két It ulák Huszonöt mázsa kukoricái; rejtett el a padlásán a beszolgáltatás elől Kór- hammer József lekeresi huták. A ház- lcula'ás során a rendőrség a kukori­cát megtalálta. A rendőrség a kuko­ricát elkobozta és átad a az abaligei'i főidinüvesiszöve'kezelneik. A kulák el len gőzellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmény miatt megindult a bűnvádi eljárás. Berki János abaliged kulák szintén több mázsa kukoricát rejtegetett, a padlásán. A rendőrségi házkuta ás so­rán azonban megtalálták. Az elkob­zott kukoricát áfadiák a helybeli íö'-drnüv&ss.zöveíkeze-!nek. Berki János ellen megindult a bűnvádi eljárás köz- ellátás érdekeli veszélyeztető bűncse­lekmény miatt. Kitűnő állattenyésztési eredmények a Vizslak-sátorhclyi és az ormány- pusztai állami gazdaságban Baranya megye valamennyi állami gazdaságában nagy lendülettel folyik az 1950. évi tervek készítése. A terve­ket az állami gazdaságok vezetői a dolgozók bevonásával készítik, így biztos, hogy eredményes munka szü lelik a tervek nyomán. Állami gazdaságaink azonban már az elmúlt évben is igen eredményes munkát végeztek és nem kell szégyen­keznünk velük országos viszonylatban sem. Különösen jó eredményeket ért ei a Vizslák—Sátorhelyi gazdaság. mely az állami gazdaságok központjá­nak legutóbbi értékelése szerint a ser­téshizlalási versenyben országosan a második helyre került. Ebben a gazdaságban 109 darab 140 kilogrammos átlagsúlyú disznónál 22.8 százalékos takarmányérlékesilést értek el, ami azt jelenti, hogy minden 100 kiló megetetett takarmány 22 kiló 80 deka súlytöbbletet eredményezett. Még ennél is eredményesebb volt a 132 kiló átlagos súlyú sertések hizla­lása. Ennél a falkánál 30.4 százalékos takarmányértókesítést sleríilt el­érni. A megye állami gazdaságai közül te. henészetben az ormánypusztai állami gazdaság érte el a legjobb eredményt. A gazdaság 18 tehenésze az országos 8 9 literes fejési átlaggal szemben lő literes fejési átlagot ért el. A gazda­ság büszkesége a Ö&-as számú Böske, mely nemrég, mielőtt vemhessege elő­rehaladott állapotba nem került, 28—29 liter tejel adott naponta. Böske történetét érdemes közelebb­ről is megnézni Mint egyszerű pn* raszttehén került a gazdaságba, vásá­ron vették égj- majsi kuláktól Még ránézni se volt jó. Szőre hosszú, dur­va, elhanyagolt volt, lábain a ’ vita­minhiány miatt zsugorodás jelei mu­tatkoztak. A gazdaság tehenészei azon­ban meglátták a Böskébcn rejlő érté­ket. Gondos kezelés alá vették. Elő­ször vitamin injekcióval meggyógyí­tó Iták, azután tervszerűen kezdték takarmá- nyozni. A jó életet hamarosan meghá­lálta Böske és egyre több tejet kez­dett adni. Rövidesen elhagyta a többi tehenet és 159 jól tejelő tehén közül az első helyre küzdötte fel magát. Jelentős újítás is született az or- mánypuszlai gazdaságban. B;'rz Jó­zsef tehenészbrigádvezetö űj gyógyító- eljárást talált fel* mely 64 borjút men­tett meg az elhullástól. A gazdaság­ban a köldökfertőzés tünetei léptek fel és nagyszámú borjú élete veszély­ben forgott A borjakat ultraszeptlllel kezel­ték, de bizony a kezelésnek nem mutatko­zott kielégítő eredménye. Bocz József állategészségügyi tan­folyamtól végzett és olt jól megfigyelte a geor.yesedésck és nyüt sebek keze­lését. Az az ötlete támadt, bogy hi* perroangánna! lehetne kezelni a köl­dökfertőzést is. ötletét ki is próbálta. 1 liter vízben feloldott egy gramm hi- perroangánt és ezt fecskendezte be a borjak köldöknyüásába. A borjakon 4—5-szőri befecskendezés után már a javulás jelet! mutatkoztak és rövidesen meggyógyultak Bocz József 64 borjút mentett meg így s példát mutatott a többi dolgo­zóknak is. Ugyanakkor ez az új eljá­rás költségkímélést is jelentei:, a 64 borjúnál közel 4.WM) forintot. Az üzemek küldöttei is résztvesznek a mai városi közgyűlésen Ma délelőtt 11 órakor a városháza kisgyülési termében a város törvény­hatósága kisgyiilést tart. A törvény­hatósági bizottság rendes közgyűlé­sét délután egy órára hívta össze Bobánovits Jenő főispán elvtárs. A tárgysorozat első' pontja Krnr.cz Pál polgármester elvtárs időszaki jelen­tése. Különös jelentőséget ad a mai köz­gyűlésnek az, hogy ez az első köz­gyűlés, amelyen résztvesznek a dol­gozó nép, az üzemek, a bányák és a gyárak küldöttei. A dolgozók kül­dötteinek fokozottabb bekapcsolása a közigazgatás munkájába, az Alkot­mány szellemében történik. Köszöntjük a dolgozó nép válasz­tott küldötteit! „ígér jük* hogy jól elsajátítjuk szakmánkat** 1 pécsi iparosiam]!! ifjúság megköszönte a Parin k és Rákosi elvlársnak a tanaiéi! csökkentését Hatalmas lelkesedéssel köszöntötte a pécsi iparos tanuló ifjúság a mi­nisztertanács határozatát. Hétfő este kisebb-nagyobb csoportokban tömö­rültek a különböző gyárak és üze­mek ifjúmunkásai az ipari tanul ó- iskola előtt, örömmel beszéltek az új rendeletről, mely lehetővé teszi szá­mukra, hogy előbb kitanulják a szak mát, hogy előbb bízzanak rájuk fon­tosabb feladatokat, mellyel részesei lesznek ötéves tervünk megvalósí'á- sának. Lassan kialakultak a zárt sorok, kezdetét vette az ünnepélyes felvo­nulás. Hatalmas, kivilágított köztár­sasági címerrel és SZÍT csillaggal indult, a fiatalok menete. Hatszáz lel­kes ifjú ajkáról zengtek a legszebb indulók, énekszóval vonultak a Ja- ntis Pannonius iskolába, ahol Barrois Béla tanár beszélt a fiatalokhoz. — Ez a határozat, mely számo­tokra könnyebbé teszi a szakképzett­ség elérését, újabb megnyilvánulása annak a szerotetnek, amellyel népi demokráciánk a fiatalok felé fordul. Éljetek eszel a lehetőséggel és igye­kezzetek minél gyorsabban elsajátí­tani a szaktudást, hogy ezzel is elő­segítsék az ötéves terv eredményes befejezését Zsolt László, a Meatrits garáze tanulója felolvasta a minisztertanács határozatát, amelyet az ifjúság nagy lelkesedéssel és tapssal fogadott A hozzászólásaikban megfogadták, hogy még nagyobb lendülettel dolgoznak, hogy minél eKjbb és minél jobban kivegyék részüket az ötéves terv építésének munkájából. A fiatalok táviratot küldtok Rá­kosi elvtársnak és a Magyar Dolgo­zók Pártja Országos Pártbizottságá­nak, melyben köszönettiket és há­lájukat fejezték ki. „A pécsi ipari tanuló ifjak a ho­zott határosatokat aszal hálálják meg, hogy szakmájukat legrövidebb idő alatt sajátítják d és így as öt­éves terv harcos munkásai lesznek.“ Az értekezlet a DÍVSZ ifjúsági in­duló fiiéneklésével, a Párt és Rákosi elvtárs éltetésével ért véget. Ezután elindult az ifjúság a lobogó fáklyák fényében a Megyei Pártbi­zottság épületéhez. Odaérve küldött­ség köszönte meg azt a sok jót, amit a Párt nyújtott és nyújt az ifjúság­nak. Majd a MINSZ bizottság épüle­téhez ment az ifjúság. Itt Molnár Gyula városi MINSZ titkár beszélt az ifjúsághoz, amely telkesen éltette a Pártot és Rákosi elv-társat Évayitó teljes ülés a megyei bíróságon Hétfőn déUAán tartc-Va 4 megyei bíróság évnyitó teljes ülését. A ter­mei szépen feldíszítenék erre az ün­nepélyes alkalomra. Az ünnepi beszé­det dr. Fehérvári Árpád e.vtárs a megyei bíróság elnöke mondotta. — Ma .a bírói ítélkezés társadalmi tény, alkotmányos aktus — mondotta. — Tehát olyannak kell lennie, hogy az új fejlődési korszaknak megfelelő légyért'. Ez a követelmény vezeteti oda, hogy az igazságügyi minisztérium ebben az évben szervezte meg a bírói ítélkezés érdemleges fejlesztését, hogy az alkotmányunkban 'lefektetett elvek­nek mindenben megfeleljen, és emellett a társadalom élő valóságaként a pro- letárdikíatúra és abban a munkásosz­tály hord fegyvere, az osztályharc ki­védheted«! fegyverzete legyen. — Február elsején a megyei igaz­ságszolgáltatásba is bevonul a dolgozó nép. Ennek a törvénynek az életbe­lépése, sónak gyakorlat megvalósítása sok tekintetben próba lesz a szakbí­róra is. Itt fog eldőlni, hogy ki híve a demokráciának és ki pártolja és men­tegeti dolgozó népünk ellenségeit. — Fejezte be ünnepi beszédét Fehérvári elvíárs. A lelkes hangulatú évnyitó teljes ülés a Köztársasági Induló eléneklésé- vel ért véget A papíripar fejlődést» Az ötéves terv során a papír- és nyomdaiparban 165 millió forintot fordítanak beruházásokra. A papír­ipar termelését az ötéves terv első évében jelentős beruházásokkal emelik. A csepeli papírgyárban úgynevezett folyamatos anyagfeldol- gezót és főzőberendezést helyeznek üzembe, amelynek segítségével hazai nyersanyagból, rizsszalmábó! cso­magolópapír- és kartonalapanyagot állítanak elő. Egyik üzemben út­rendszert! rostfeltáró berendezési szerelnek majd i'e), mely a paptr- hulladékot cellulózénak dolgozza fei. ILiUmé- ufflthníík&dfa a mmkástdt is a műszaki éddmiség- käzSü — Pataki Gyula intéző elvtársat keressük a pécsi osztály mérnökségen, de nem találjuk a: Íróasztal mellett, a körletében tartózkodik a dolgozók között. A műhelyek felé haladtunk­ban megcsodáljak az új felüljárót melynek munkálatait nagymértékben az osztálymérnökség dolgozói végez­ték el Pataki elotái's irányításával. Büszke is dolgozóira Pataki elvtárs. Ezt nem is rejti véka alatt. De nem- csak dicsér. Figyelme mindenre ki­terjed, hogy a munka minél eredmé­nyesebb legyen. Ha szükséges, saját­maga is megmutatja, megmagyarázza hogyan lehel és kell jobban és gyor­sabban termelni. Amikor rátalálunk, éppen egyik munkásnak magyarázza az asztalos műhelyben. — Ha ezt úgy csinálja, ahogy el­mondottam, akkor az elvtárs ;i vete­kedhet Bánki Lajos elvtárssel meg a többiekkel, akik már ezer felé járnak a százalékban. Az intézőnek minden szakmunkához érteni kell, ami a vasút osztálymér­nökségén előadódik, a munka váltóra, tosságában pedig nincs hiány. Pataki elvtárs mindenkinek szívesen ad taná­csot, hogy munkáját megkönnyítse és meggyorsítsa. Ezért szereti mindenki a dolgozók közölt. Pataki elvtárs nem lett egykönnyen műszaki tisztviselő a vasutnál. Még­pedig a származása miatt. Munkáscsa. Iádból származott, ez pedig a Horthg- ik alatt nem volt jó ajánlólevél. Ami­kor Szegeden elvégezte a gépészeti fel- sőipari iskolát, nem tudott elhelyez­kedni és két évig alkalmi munkával tengette életét. Hosszas kilincseién után került be a vasúthoz pályamun­kásnak. Csak annyit keresett, hogy éhen nem halt. Egy évtized alatt csak „címzetes“ segéd pályamesterségig vit­te. Nem törődött vele senki, igaz 6 sem sokat törődött a főnökeivel és mindly a munkásokhoz tartozónak érezte magát. A felszabadulás után belépett a Pártba. A Pártban felfigyeltek mű­szaki tudására. Bövidesen intéző lett. — Közelebb kell hozni a dolgozó­kat és a műszaki értelmiséget — adta ki a Pórt a jelszót. Pataki elvtárs ürömmel fogadta a Párt jelszavát. Tisztában volt azzal, mit jelent az, ha a dolgozók kart- karbaöltve építik az országot. Azóta a jelszó valósággá lett a pé­csi osztálymérnökségen. Megváltozott a műszaki értelmiség viszonya a fi­zikát dolgozókhoz. Emberibb lett. De nemcsak az emberekhez való viszony javult meg lényegesen, hanem a mun­kához való viszony is. Ennek az ered­ménye az, hogy állandóan emelkedik az egyéni versenyzők száma, napról- napra mindtöbben hívják ki a dolgo­zók párosversenyre egymást, állandóan emelkedik a versenytábla grafikonja, amelynek yörbéi Sztálin elvtárs het­venedik születésnapján az ezer s:d- zalék fölé emelkedtek. Eleiden az eredményekben nem kis szerepe van Pataki Gyula elvtársnak, aki nemcsak megbecsült műszaki tisztviselő, hanem kitűnő termelési felelős is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom