Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

6 ÍS50 JANUAR S ^ Könyvtáriak az ötéves terv szolgálatában Ax ötéves terv végrehajtáséban ön­tudatos, művelt dolgozókra van szük- oüga a népi demokráciánknak. A tájé­kozott, ideológiailag is képzett mun­kás a termelés élharcosa ás megbíz haté tagja a szocialista, társadalom­nak Éppen ezért minden dolgozó kő t<deszöge a szakadatlan önképzés, < haladó szellemű műveltség elsajátí­tása. Ehhez a belső fejlődéshez, nívós, n szocialista szellemet sugárzó köny vekre van szüksége az új társadalom minden tagjának. Az ötéves terv ed­dig nem ismert arányú beruházásokat irt elő kultúrál:'® fronton és igen ko moly támogatás jut az új könyvtárak alapílaáára és a dtcjjlévők kibővíté­sem A könyy és kfinyytáraK Jelentőségét a kapitalista rendszer ie felismerie és gondosan vigyázott arra, hogy a munkásnak, parasztnak eszébe te jusson az olvasás. Érezte a fasiszta korszak is, hogy félelmetes ellenfél a tömeg, ha műveltté válik, tudta, hogy a képzett, öntudatos munkás le- ßyözbcteflen. Nem véletlen, hogy a . legtöbb könyv e pillana ban is a Szov­jetunióban jelenik meg s nem vélet­len, hogy a világ legnagyobb könyv­tárai a Szovjetunió tulajdonában van­nak. A szovjet ember kialakításában jelentős része van a szovjet könyv­táraknak. A gazdagon felszerelt olva- sótermekben tölti szabadideje legtöbb­jét a szovjet dolgozó, a szovjet és a világirodalom klasszikusai között, Sha­kespeare, Gorkij, Puskin és társai tár­saságában. Ezek az olvasótermek és könyvíárak szolgálhatnak példaképül colunk is éppen ötéves torvünk kez­detén, amikor hasonló eredmények ki- vivirút tűz lük célul magunk elé. A felszabadulás után üzemeinkben alakultak az első könyvtáftk, persze eleinte sok nehézséggel teli, az indu­lás hibáival. Ma már a legtöbb üzemi könyvtár jelentős példányú könyvvel rendelkezik. Egyes helyeken ezer­számra tehető az ideológiai-, szak-, és szépirodaljni művek száma. A jól vezetett és Irányított könyvtárban a jelentős politikai és szépirodalmi művek mellett az üzemet érdeklő szakirodalom képviseli a könyvtár magvál Természetesen ez Km elég egymagában. Fontos, hogy a könyvtárnak komoly szerepe legyen a termelés fokozásában, hogy meg lel el 6 szakköny veken át elsajátíthassák dolgozók a Szovjetunió termelési mód­szerét. A szovjet ipar fejlődéséről, kezdeti nehézségeiről, szívós harcáról éppenúgy tájékoztassa a könyvtár anyaga a munkásokat, mint az építési anyagok beszerzéséről, a sztahanovis'a munkamódszer részleteiről. Nem rr.á- sodsorbani kérdés az üzemi olvasóié rém létrehozása. Az ötéves tervek be­fejezéséig minden üzemnek rendelkez­nie kell egy kellően felszerelt helyi »éggel, ahol a munkás szabadidejét könyvek, vagy akár külföldi folyóira­tok tanulmányozására szentelheti. Jó- .néhány üzemünk vezetősége még nem foglalkozik kellő komolysággal a könyvtárak kérdésével és az üzem költségvetésében csekély összeggel tá­mogatja a könyvtárfejlesztést. Az ilyen vezetőség súlyos hibát követ el, hisz ez éppen úgy akadályozása az ötéves (terv végrehajtásának, mint egy gép ja­vításának elmulasztása. Mindkettő a fejlődés menetét gátolja. milyen segítséget adhat Micsurin ter- mészetátalakí'.ó elmélete a gyakorlat­ban. Az Iskolai Könyvtárak Is hatalmas fejlődésnek indultak az öt­éves terv esztendei alatt Már a há­roméves terv is jónéhányszáz mü meg­vásárlását tette lehetővé egy-egy is­kola számára. Példának hozzuk fel a pécsi Pedagógus Főiskola nagyszerű néhányszázetzer forint értékű ideológi­ai. szépirodalmi, tudományos és szak­könyvtárát. Azonkívül, hogy a nagy anyagban a legragyogóbb kiállítási képzőművészeti folyóiratok és albumok is megtalálhatók, a diákság előírt ol­vasmányai is kivétel nélkül szerepel­nek a könyvtár polcain. Minden ma­gyar nyelven megjelent ideológiai mű megtalálható itt (eőt, orosznyelvfiek is vannak köztük) — és minden meg­jelent szépirodalmi alkotás is. Különösen az iskolai könyvtárak,' illetve könyvtárosok feladata, hogy komoly segítséget nyújtson a diákság­nak, hogy irányítsa olvasmányaikat. ismerjen, minden müvet, amit az olva­sóírnak átnyújt ős teremtsen olyan lég­kört a kellően felszerelt olvasóterem­ben, amelyben szívesen időzik a di­ákság. A könyvtáros komoly missziója: megszerettetni a könyvet! Beszélnünk kell még az olvasóter­mek különös fontosságáról. Igen aján­latos volna, ha a nagyobb vidéki vá­rosokban, a fővárosi IBUSZ-pavilIon- hoz hasonlóan, gazdagon felszerelt, tá­gas, levegős, világos kultúra-klubokat létesítenének. Az élet keletkezése a Földön Km ülfinösen olyan kclyvken kellene megoldani ezt, ahol nagyobb városi, könyvtár van, mint például Pé­csett is (17 "ezer könyvvel rendelke­zik.) Ezek a könyvtárak aztán kellő anyaggal láthatnák el a kultúrpavil- lont. Természetesen a bel- és külföldi folyóiratokra óppenolyan szükség lesz itt, mint rádióvá, sakkra slb. Ha.meg­felelő a helyiség, komoly, nívós hang­versenyek rendezésére is gondolhat­nánk itt és irodalmi estek, viladélulá- nok levezetésére. Ezt még az ötéves terv keretében végrehajthatnék. Az ötéves terv a mostaninál is ol­csóbb könyvet is programmjáha vette. Az ötéves terv végére minden dolgo­zóra három könyv jut az új könyvter­mésből! Ezzel szemben 1938-ban egy könyv jutott egy főre s az az egy fő is nem munkás cs paraszt volt'. A ma könyve nem üzleti érdek szüleménye, nem nyerészkedési vágy eredménye, hanem szükségletet fedez. Célja: sza­bad hazában müveit dolgozó. A szoci­alista kultúra e könyviárakon át lesz egészében a tömegek tulajdonává. Már oddigi eredményeink is b'zlosílékok erre. Lengyel zenei liét a m' gyár—magyar zen ei hét a lengyel rádióban A hónap kiemelkedő zenei esemé­nyének. ígérkezik Magyarországon a rádió Jongyel, a Lengyel Népköztár­saságban pedig a rádióállomások magyar zenei hete. A műsorban meg­szólal a két nemzet -legnagyobb ze­neköltőinek és a «iái zeneszerzők számos kiváló alkotása. A lengyel zenei hét. vasárnap 11.20 órakor a Kossnth-rádióban kezdődő hangver­sennyel indul, amelyet a lengyel rádióállomások is közvetítenek és a lengyel rádió hangversenyével feje­ződik be, amelyet január 15 ón 11.25 órakor a Kpssutb-rádió is közvetít. Az ünnepi zenei hét nagyban hozzá­járul majd a két baráti népköztár­saság kulturális kapcsolatainak tó­vá bbi kiépül és é lie z. Százezer számra fogyott 1949-ben a szolét U'Sáa és knitvv Miavarnrszáimn Msen nagy feladat könyvtárak megszervezése ás kibőví­tése. Ezért az ötéves terv első évében )500 új falusi alapkönyvtárat állítanak lel, egyenként 150—300 kötettel s köz­ben állandóan bővítik majd a meglévő állományát. Mivel ez a mennyiség is komoly megterhelést jelent népi de­mokráciánknak, a könyvtár anyagának felduzzasztásához a községnek is hoz­zá kell járulnia. Hiba igen sok falu­ban, hogy a kulíúréhség jelentkezése­kor esek panaszokat küldenek az ille­tékes helyekhez a község társadalmi szervezeteinek vezetői, újabb és újabb könyvszállítmányokat kérnek, termé- <sze‘esnek találják, hogy minden olvas­mányhoz ingyen jutnak hozzá, de eszükbe sem jut saját erejükből fej­leszteni a könyvtárat. Pedig a falu •’»indennapos életében éppúgy nélkü­lözhetetlen a könyv, mint az üzem munkásának. A Szovjetunió fejlőit gazdasági éle’ének tanulmányozása nélkül ma már elképzelhetetlen a fo­kozottabb ütemű, eredményes termelés. Gondoljunk arra, hogy a parasztoknak A Horizont Könyv- és Zcmenűter. jcszfő Vállalat fennállásának két és félesztendeje alatt töbhszázezer pél­dányban bozolt be orosznyelvü tudo­mányos és -szépirodalmi müveket Ma­gyarországra. 1949 folyamán a válla, lar sokszázezer példányszámban hoz-.; ta forgalomba Sztálin Összes Művé nek I—XI. «tötetet, valamint Lenin összegyűjtött munkáinak I—XXV. kö­tetét orosz nyelven. Sokezres pél- dányszámban fogyott el a négyköte­tes Usakov szótár, ezenkívül Scscrba Potapova kiváló orosz nyelv anköny- vei. A vállalatok igen sok szovjet tudományos művöt hozlak forgalom ba. Hatalmas példány-számban fogytak • * ■» --------------v*-----­a múlt esztendőben az orosznyelvü szépirodalmi könyvek is, elsősorban Puskin müvei, Azsájev „Xávol Moszk­vától", Ehrenburg ..Vihar" és Fagye- jev „Ifjú gárda" című művei. Igeü sokan vásárolták a gyönyörű színes illusztrációkkal díszített szovjet me- séskönyveket is. A vállalat foglalkozik a szovje- napilapok és folyóiratok terjesztésé­vel is. A múlt évben a Pravdából ná­lunk közel 20.000, a Novojc Vremja külpolitikai hetilapból 100.000, az SzSzSzR Na Szloejke (Az épülő Szovjetunió) címfl hetilapból 70.000. az Aganyok képes hetilapból 30.000 példány fogyott el Magyarországon. A mindennapi életben azt tapasz­taljuk, hogy7 az élőlények mindig ha sonlókból származnak: az embert ember szüli, * csirke a tyúktojásból lesz, a halak is lialaV által lerakott ikrából, a növények is a növényen termelt magból kelnek ki. Vájjon mindig így volt-e ea, örök­kön örökké? A tudomány arra tanít, hogy még maga * bolygónk, a Föld sen’ léte­zett mindig. A Föld is keletkezett: a Napból vált le és léiének első ide­jében sem állatok, sem növények nem éltek rajta, mivel hőmérséklete túlságosan magas volt. Kf/vetkerói­képpen az első élőlények, él« természetünk első ősei nem születhettél: hasonlóktól, hanem Valamely más módon kellett keletkéz máznák, melyek régebben eltek a niök. Darwin, minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogg a jelenkori ál­latok és növények, az embert is be­leértve. alacsonyabb szervezetű és egy­szerűbb felépítésű élőlényektől szár­föld ön. Felvetődik a kérdés, hogy honnan keletkeztek, honnan származtak az el­ső, legegyszerűbb alkatú lények? Maga Engels Frigyes, a marxizmus egyik megalapítója, mutat irányt a kérdés megoldásához. Ö azon a vé­leményen volt, ihogv a földi élet alaktalan anyagból kellett, hogy ke­letkezzék. De nem magálát keletke­zett, amint azt az autogenézis íöncsí- rázás) hívei, az ókori görög filozó­fusok cs a középkor tudósai b'zonyí- tani igyekeztek. A Föld éppúgy, mini naprendszerünk valamennyi bolygója, ugyanabból az anyagból áll, mely hajdan három milliárd év előtt kii lönböző okok következtében, mint egy hatalmas ködgomoly váll le a Nap felületéről. Kezdetben ennek a köilgomolynak hőfoka szinte azonos volt a Napéval. De hamar lehűli, összehúzódott és belőle keletkeztek naprendszerünk bolygói, így a Föld is. Az élőlények organizmusok (szerve­zetek! testét felépítő szerves anyagok Legfontosabb építőköve a szén (carbo) nevű elem, mely alkotórésze volt annak a kőeIgomolya"iiak amelyből később a Föld keletkezeit. A szén a hidrogénnel egyesült és ugyanott szénhidrogének kelelkezlck. Ar első szénhidrogénekben a legnayy. szerűid) vegyi, lehetőségek rejlenek. A. Favorszky orosz akadémikus és tanítványainak számos kísérlete ki­domborítja a szénhidrogének ama rendkívüli képességét, hogy a legkü­lönbözőbb vegyi átalakulások tárgyai lehelnek. Számunkra rendkívül érde­kes az a tulajdonságuk, hogy arány­lag könnyen egyesülnek a vízzel. Két­ségtelenül a Föld felületén képződött első szénhidrogének is majdnem tel­jes eg csízükben vízzel keTIe't ▼«gyűl­jenek. Ennek következtében a Föld légkörében különböző új anyagok ke­letkeztek. Kezdetben a szénhidrogén molekulák -csak. két elemből állottak: szénből és hidrogénből De a vfx Lktrogénon kí­vül oxigént is tartalma-e, ezért az új anyagok molekulái már három külön­böző elein atomjából állottak. Később még egy négyesük elemmel a nitro­génnel gyarapodtak. Köles ön hatású tevékenységek ercrizn^iyekép a víz és a legegyszerűbb szénhidrogén szárma­zékaként, egész sor egymást követő vegyi változás után, HT. őskori óceán vizében keletkeztek azok az anyagok, -ame­lyekből minden élőlény Összetevődik, »niint például protein (fehérje), cukor, vagy más anyagok. De ez csak épí­tőanyag volt. ITogy élő szerves lények keletkezhessenek, ahhoz az anyagól­nak bizonyos összetétele, szervezett­sége kellett. Kezdetben az elöhb említett anya­gok oldatban fordultak elő, majd ké­sőbb u. n. koaccrvútumok formájá­ban kiváltak. Jong, holland tudós, ta­nulmányozta elsőnek ezt a jelenséget és azt értjük alatta, hogy a vízben f éW!dód ó anyag 'koncentrálódik, bi­zonyos pomtoko n egyesüt, cseppeket képez. Az anyag molekulái már bizo­nyos rendszerben egyesültek, más szavakkal a koaccrvát oseppekben kez­detleges. természetesen roppant egy­szerű és nem állandó primitív alka­tok keletkeztek, melyek az oldatból különböző anyagokat tudtak kivonni. Vonzották az anyagokat, egyesüllek velük és így növekedtek is. Előbb vagy utóbb valamely belső erő hatá­sa alatt kisebb csepp elvre oszlottak, melyeik viszont ismét tovább növe­kedtek. Az évezredek során a koaccrvát cseppek alkata nemzedékről acaizr dékre állandóan változott, mind bo- nyolullabb ós tökéletesebb lett. Vé­gül is ez az alkat a tökéletesedés olyan fokát érte el, mely az élőlénye!: sajátja. Így keletkeztek a legeggszer rűbb élő szervezetek, a földi élet ősei. Kérdezhetnénk, hogy laboratóriuma­inkban megludnánk-e ismételni ezt a folyamatot és mesterséges úlon szerves anyagokból tudnánk e élőlé­nyeket teremteni? Jelenleg ez még -nem lehetséges, mivel a legsgyszerfibb szer­vezeteik finom belső alkatát sem is­merjük még tökéletesen. De a távoli jövőben ez megvalósítható lesz és ak­kor az ember mesterséges úlon te­remt majd élőlényeket. Dr. Tigyi András egyetemi élettani intézet. Részlet a fiatal pécsj író most megjelent „Elsüllyedt ország" című regényéből. A iászemű cselédek a tehénislálló tetejéről már látják a Ic-fclhulló orosz rajvonalat jönni: most vannak a Csira-rét feletti dombon; Jkct-háropi raj már fent hasal a Sió-töltés partján és a német aknavetők a rét innenső szélén egymásután hall­gatnák el: halálos pontossággal ülnek az orosz telitalálatok! A gyalogosok szuronyán . kis vörös zászlócská­kat lenget a szél: milyen emberi meleg futkossa a lázasan figyelő cselédek szivétI Pedig lőnek! A puszin jelé lőnek! De érzik a cseléde!;, hogy nem rájuk lőnek, hanem a németekre/ A németek már az ágyukat is [elcsatolják: — Menekülnek! Menekülnek! — árad szét az ujjongás a szegény rabszolgák közölt és érzil; minden por- e.ikájukban: új világ szele fáj a rét felöl. Egyik ágg/svontalö elakad, benzinnel locsolják és felgyújtják: cg az egész; ti gyerekek összeka­paszkodva ugrálják körül a friss máglyái és or­dítozva menekülnek a durva, bosszúálló puskalus elől. A férfiak mind ott gyülekeznek a néma tclién- isl álló mögött, cszre sem veszik; közöltük áll u kis Keceli, meg a Sándor. -Vem alszik ki a ciga­retta a szájukban, csatlós üveg kering körbe, mikor odaér Kecclihcz, egy hajtásra kiissza az utolsó csöppig és a falhoz csapja. — Na, emberek, felvirradt végre nekünk is! Nem értik még pontosan, meg szeretnél; kér­dezni: hogyan érti, de nincs rá idő. \z itkársoróll támolyog az utolsó német kálóim: kezét a mellére szorítja s az ujjai közölt messzire fröccsen a vér. — Ni, ez halott, aztán járkál! — látszik a sze­mükön. Lerogy a sárba. Grabber, már n hetedik pohár pálinkát nyeli az összelöltögclclt maradékokból; a folyosó üres hengeréI felhasítja a percekig nyomott csengő, dr nem jön be 'senki. Bekapcsolja a rádiói; vonít, mini egy veszeti kutya: — „A német és magyar csapatok ti^rc.s küzdelmekben mindenütt visszaverték a bolseviki hordákal! Magyar testvéreim: ne felejtsétek: Meg­Hunyady József: A felhők Is felszakadtak semmisítünk vagy megsemmisülünk! Éljen Szálasé! Kitartás testvérek!“ Bettendes csallanás kint: becsnek az ablaktáb­lák a szobába, egy üvcyszilájik-tör az asztalba fú­ródik, a bankák közé: dől <t vér a csuklójából, mikor utánuk kai). — Anmut... Amiatt... — nyivákol, mint a kismacskák és a könyörtelen hi­deg bcletép a mellébe a nyitott ingnyakon át. Ólomsályá minden tagja, [cl akar állni, hogy el tárja a rádiót, de nem tud; az asztalra bicsnk. lik és egy pár percig ágy marad. — Grubber. Grubber, ne hagyd .magrylt... — Juliiihuj, minden véres! — s liheg mint egy űzött állal. — III a pépz, kapd (öl és szaladj, még nem késő!... Nem, nem! Törköly jön és nem talál itt!. ■ . Őrült, és ha közben a: oroszok ide­érnek! .......diadalmas, verhetetlen német csapo­lok ...‘‘ ... „megsemmisülni.. “ Csak rgtj pohár­ka pálinkát. .. Diána és Ltja .., elment.. istenem ...ill tudlak ■.. hagyniii... Csukjátok be.,, a: ablakot . ..! — a csuklójából csorog a vér, egyre bágyad. — Kitartás ... Szálast .. .— hörög, mint egy idomított papayáit/. 7 ró Motorzúgás messziről. — A németek ■..! a fel­mentők ... I — és darabos nevelés bugyborékol l;i belőle — de miért nrtn tőnek? .. . Úristen! A: oroszok! . A pisztolyom ...! — pénzt markol lel, keze tétován motoz a boráztatta térítőn. Most! Meg van! Úgy kapaszkodik a hideg vasba, mint egy életmentő kézbe. — Agyon kéne lőni magam! ... — nyöszörög „ nedves sötétségbe cs betelő a német marsot zörgő rádióba. Kialszik a zöld va­rázsszem, az egyc.lten fény a szobában. Csizma koppon a folyosón, megállnak az ajtó előtt. Orosz beszélj! A pisztoly! Előbb el kellene rejteni a pénzt! A pisztoly! Felmarkol egy köte­gel a jobb kezével, amiben a pisztoly is van; a baljával támaszkodik, mikor rnegdörren a: ajtó. IVcr war dot — Hát nem Megszökött a elsül és a báró átlőtt fejjel hull a koszos sző­nyegre. A kertben az elszabadult ló nyerít és kíván­csian betekint oz ablakon. A küszöbön egy kétméteres óriás áll paptan- kabátban; soros, lőporfüstös arccal, kezében gép­pisztoly feszül. Mögötte Keceli dlt. A csillagos sapkája hátrafordul: — mann hier?! Sándor hányni szeretne a dühtől, agyonlőtte magát ez a gyáva ilöy?. földi igazságszolgáltatás elöl! és szürke hangon válaszolt: — Ez a féreg*! Búrt5 Grubber Artúr, nz urasáig! - és az ablakhoz lépdel: megsimogat jrs a nyihogő, éhes ló fejét. Megváltás volt a juhinak az a kis csönd. Egyetlen nagy szívként lülcögött a százhúsz ház. mikor a Fő-utcára befordult az első T.3I. és a sáros, borostás rttszkik géppisztollyal bckocoltalt az ajtókon: — Nycmecki 7szaldót jesztV Mikor látták, hogy a páncélosok meg „ gyalo­gosok nem bántanak senkit és utánuk egy ezred kozák lovagol át zárt rendben, harsányan dalolva a rettegő csöndéi fal un —- a sánta Fülöp jelbic.ee- gelt a toronyba cs meghúzta a harangokat. — Alleluja! Alleluja! Szabadság! Béke! Élet! Alleluja! — énekelték a boldog harangszívek. A harangzúgást meghallották Sasóka-púsztán /*. Érezték az emberek: — Must dőccent ál a Sort Kereke, most fordult ki a Halál-utcájából oz éle­tül: szekere; hogy valaminek, amit mindenki szi­véből ulált: a háborúnak és az ezeréves szolga­ságnak mindörökre vége van A felből; is felszakadlak, az alkonyt tűzben cgő nap labor lángokban izzóit: fellélckzctlek a házak es Darida I.ajos cipészsegéd, Keceli Sándorral, a cselédek cs rt proletársori zsellérek szép csoport­jával elindul/ a kihull, elhagyatott községház*, jelé. A merészebb parasztok a kis kapuban lcskclöJ- tek; a legtöbbje csatlakozóit a■ menethez, de nu’g a zsirosnbbjet is levett kalappal köszönt, ahogy csak a Bírónak szokás; mert érezték, hogy nft A zajra görcsösen megrándul az ujja, a jcggvcrmcyy az llj Világ, átvenni méltó örökéi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom