Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

4 H Ä PL O 1950 JANUAR 8 ' NAP A . , KÜLPOLITIKÁBAN Az elmolf hét lejflimtosabb ese- menye az imperialisták kínai kudarcának nyílt eíismeré9e. Ezért foglalkozunk most ezzel az egyetlen kérdéssel. Pénteken a pekingi angol főkonzul t&rténelmi levelet nyújtott át Csu- En-Laj külügyminisz.iier e’.vtárjnak. A levelet Bevin irta. Az angol világbi­rodalom házőrzője, az amerikai nagy­tőke alattvalója. A levél bejelenti „őfensége kor­mányának“ ha­tározatát, mely szerint az angol kormány elism»- ri a Kínai Nép­kőzitiársaságot. Ahogy az írás egy helyen szól: „a terület és nuverénttds kölcsönös liszteletbenlar- tdsa alapján.** Micsoda szégyenteljes, megrázó csapást jelent ez az angol világbirodalomraI Milyen arcpirítóan fájdalmas mindez „őfensége kormá­nyának“! A megszégyenített, megvert imperialisták most már hajlandók te­rületet, szuverénitást tiszlelctbentar- tani. Eddig bizony nem ezt tették! Minden erejükkel, fegyverükkel és tábornokaikkal támogatták a néphad­sereg ellen az árulókat és továbbra •em fecsegnének szuverénuásről és egyebekről, ha egy piciny reménysu- gárt is látnának a megsemmisített Kuo- mintamg- rend szer visszaállítására. Anglia példáját Lippman, az ismert jobboldali amerikai közíró szerint míg januárban tizenhárom kormány kö­veti A francia kormány szócsövei már pedzik írásaikban, hogy Franciaország elismerése hamarosan bekövoikezík. De nagy változás állott be a merev és elvakult amerikai politikában is- Röviddel ezelőtt, szinte napok válasz­tanak el tőle bennünket, hogy a hír­hedt rabszolgatörvény egyik atyja, Taft szenátor, majd Mac Arthur tá­bornok, japán amerikai diktátora a haTC folytatását sürgette és Hoover, az USA egykori elnöke art követelte, hogy „az Egyesült Államok védje meg Formozát, emeljen falat a kommuniz­mus ellen a Csendes Óceánon". Truman elnök csütörtökön máskép vélekedett, Annak ellenére, hogy még * röviddel ezelőtt amerikai tanko kát szállítottak partra Formoza szigetére, most kijelentette: töb bő nem nyújta. nak semmit éle segítséget Csang-Xai-Sek nek, még taná esőt sem ndn°k számára Formo tán. Itt melles eg megjegyezhetjük, hogy ezzel nem okát veszítenek a Kuomintang vezé- ei, hisz az amerikaiak eddig bösége- en ellátták őket nemcsak atyai taná­rokkal, hanem fegyverekkel is. És az redmény ? I Truman kijelentéseit, és egyébként iborúskedvű külügyminiszterének, ichesorrnak nyilatkozatát, mely sze­lőt „az Egyesült Államok nem tesz ■isérlefet arra, hogy bármilyen módon elebonyolódjék a kínai konfliktusba rormozán“, — mind ezt kétkedéssel ell fogadnunk. Az űj kínai hírügy- ökség ia napokban adott arról hírt, ogy ar amerikaiak és Csang-Kai-Sek itkos egyezményt írtak alá Formozáu, L szép szavak kifelé vannak szánva, * úgy „suba alatt“ továbbra is támo- atni fogják kiebrudalt kegyencüket. Persze ez a kétszínű játék nagy je- sntöséggel immár nem bír. Még az sem angzik félelmetesen, hogy — a New- ork Times szerint — a Fehér Ház idolgozta „új" távolkeleti politikáját. z az „Új'' politika nagyqrt ócska és agyon hasznavehetetlen. Abból áll, »gy Kína elvesztése után az ameri- aiak fokozott dühvei készülnek le­látnom! a többi szabadságharcos tá- alkeleti nép függetlenségi mozgalmá­ig Minden áron „falat“ akarnak nein! a kommunizmus terjedése elé. e mini kiderül, ettől a győzelmes ■ötő! még a legszilárdabbnak hitt fá­ik is összeomlanak. Nem utolsó sorban így lesz ez Ja­pánnal is. Mac Arthur tábornok hiá­ba erősíti a japán kapitalizmust, éleszlgeti. szervezi újra a bacillushá- borúra vetemedett, tömeggyilkos ippán fasizmust, ez a katonailag elnyomott, megszállt ország is a Szovjetunióra és Kínára veti szemét. Mi sem nagyobb bizonyíték erre, mint a legutóbb lezaj­lott választás, moly során a Kommu­nista Párt megkilencszcrezte szavaza­tait és a kíméletlen amerikai terror el­lenére ma Japán második legnagyobb pártja. így hát a Wall S'reet „Új“ tévői­kéiért politikája semmi biztatóval sem kecsegteti az egyik vereséget a másik után elszenvedő imperialistákat. Jog­gal írja a londoni reakciós Manchester Guardian Ritkán fordul elő, hogy egy kormány olyan pontosan és olyan gyorsan megismétli hibáit, mini Tru­man kormánya“. A Kínai Kommunista Párt vezeté­sével Kína népe egységesen, szilárdan halad új, nagy céljai felé. A Párt új­évi kiáltványa megszabta 1950 kato­nai feladatait: felszabadítani Formoza és Hainan szigetét és Tibetel, a főpapi elnyomás alatt sínylődő tartományt. „Az amerikai imperializmust ki kell ázni Kína földjének utolsó zugából is!" Ugyanakkor a kiáltvány hangsúlyoz, za, hogy a néphadsereg jelentős részei már bekapcsolódnak a rohamos újjá­építés munkájába. A frontok mögött hatalmas lendülettel épül az új. hatal­mas népi demokrácia, a nemcsak kato­nailag hatalmas, de politikailag és gazdaságilag is az élre felsorakozó nagyhatalom, a Kinai Népköztársaság. „A jelen legfontosabb feladatai: a Szovjetunió vezette világbéke-arc- vonal megszilárdítása, harc a háborús uszitók ellen, a jószomszédi kapcsola­tok erősítése a jtél nagy állam, — Kína és a Szovjetunió kö- zött, a kinai és a szovjet nép barátságának fejlesztése". Ezeket a sza- vaklaitf Mao-Ce- Tung elvtárs mondotta Moszkvába ér- keztekor. Mao-Ce-Tung elvfárs most is ott időzik a világ fővárosában. Sztálin elvtárs, *a kínai forradalom nagy barátja, segítője, a világ dolgo­zóinak vezére tárgyak a kinai nép nagy fiával. A tárgyalásokról Mao-Ce-Tung elv társ nyilatkozott is a TASZSZ mun­katársának és kijelentette, hogy a na­pirenden lévő „kérdések között van mindenekelőtt a Kína és a Szovjet­unió között fennálló barátsági és szö­vetségi szerződés kérdése." A Szov jetunió vezette békefronthoz szorosan felzárkózik, a győzelmes, hatalmas Kína. Ezért ünnepeljük a béke erői­nek elsöprő erejű diadalaként a Kí­nai Népköztársaság világtörténelmi győzelmét, amit most az angol és a ;öbbi imperialisták is fogcsikorgatva kénytelenek tudomásul venni. Tito — Amerika támaszpontja íme Tito, aki árulásában odáig zű llőtt, hogy az amerikaiknak tá­maszpontként felajánlotta Jugoszlávia repülőtereik Egy bolond százat csinál Forrestal, a hírhedt amerikai had­ügyminiszter — mint ismeretes — szovjet tankoknak hitte a tűzoltó­autókat és ijedtében kiugrott a fel­hőkarcold ablakán. Azt mondják, egy bolond százat csinál. Kiderült hogy a gyengeelmé­jű miniszternek számos követője Amerikában. Chicagó polgármestere értekezletre hívta össze a törvény­hatósági bizottság tagjait, hogy meg­vitassák a város védelmi tervét, esetleges atombomba-támadás esetére. A newyorki rádió jelentette, hogy az amerikai tűzoltók számára a kö­zeljövőben atombomba, baeilns és gáztámadás. elleni gyakorlatokat ren­deznek. Az egyik amerikai szenátor, aki csodálatosképpen még mindig kényszerzubbQpy nélkül járkál, a következő kérdést intézte a szená­tushoz: — Ki fogja kormányozni az or­szágot, ha Washingtont is megsem­misíti az atombomba? A dolog odáig fajult, hogy a „Science Digest" kénytelen volt fel­vetni a javaslatot: „Állítson fel a kormány állandó orvosi tanácsot túl­ságos előítéletekből és képzelődések­től gyötört államférfink elmeállapo­tának megfigyelésére". Az amerikai sajtó azt is Jelentette, hogy Baruch, az ismert, „atommániás" kérte: nevezzék el a washingtoni hadügyminisztérium épületét a meg­boldogult hadügyminiszterről „For­restal Building".net:.. Ha valóban át­keresztelik a hadügyminisztériumot, mindjárt helyben is maradhatnak. Csak a személyzetet kell fehér kö­penybe öltöztetni és gondoskodni kell megfelelő mennyiségű kényszerzub­bonyról. Paciens azután bőven akad. Az újszülött „Csaknem félmilliós lét­számú német katonai szervereiéi tartanak lenn a nyugati hatalmak Németországban.“ (Francin távirati jelen­tés január ú-án) FAGERHOLM, a hifvány amerikai ügynök v~»»iinrírTw^^‘' Az angol-amerikai-irancia imperialisták újszülött gyciiu«auKK«i j Az uralmon lövő finn szociáldemo krácia vezető személyiségei közt Fagerholm miniszterelnök kétségtele­nül az egyik első helyet foglalja cl. Személyi tulajdonságaival és poll tikai tevékenységének egész „stílu­sával“ Fagerholm a lehető legjob- bán megfelel a jobboldali szociál­demokrácia elképzeléseinek és mód­szereinek. Valóban, olyan kormány élén áll, amely úgy táncol, ahogy a nagytőke fütyül, amely lövet fegy­vertelen és békés mun- :ásokra csak azért, mert azok javíta­ni szeretnék elviselhetet­lenül nehéz helyzetüket. Ezt a nép ellenes kor­mányt minden ítészedében mégis „munkáskormánynak“ nevezi. A Fagerholm-kormány mindenkép arra törokszik, hogy Finnországgal az amerikai imperializmus vizeire evezzen. Maga Fagerholm is nem cse­kély erőfeszítést fejt ki ebben az irányban. Elén áll a finn politikusok úgynevezett „atlanti csoportjának.“ Ez utóbbi csoport arra törekszik, hogy Finnországot azoknak az amc- rikai imperialistáknak a szekoréhez kösse, akik szovjetellenes katonai blokkok összetákolásán fáradoznak. E lég megismerkedni Fagerholm életrajzi adataival, hogy meg­győződjünk, milyen nagy gyakorlata és tapasztalata van a ferdítés és képmutatás szerepében. Fagerholm foglalkozására nézve fodrász, a hajhullámosítás mestore. Nagyon hamar vezető szakszervezeti állásba került, először a finnországi svéd fodrászszövetség elnökeként, majd mint más svéd szakszervezetek ezetője. Fagerholm a harmincas években már a. szejm (parlament) képviselője, 1937-ben pedig a szociá­lis ügyek minisztere. Ebbeu az állá­sában megmarad a háborús években is. Egy kormányban foglalt helyet Tannerrel, tagja volt annak a kor­mánynak, amely létrehozta hitleri Németországgal a „fegyverbarátsá­got“. Amikor Finnország katonai vere­sége befejezett tény lett és Finnor­szág kénytelen volt kilépni a hábo rúból, Fagerholm Tanner nyílt beleegyezésével magára vállalta azt a visszataszító feladatot, bogy elejét égve a finn szociáldemokrata pártot fenyegető szakadásnak. A mikor Fagerholm úgy látta, hogy provokátori küldetését teljesítette, levetette az álarcot és ott állt egésy. pőreségében, mint leple­zetlen jobboldali szociáldemokrata és tannerista. Ebben a minőségben 1947. nyarán szembefordult azzal a határozattal, riejy kimondta, ' hogy Finnország < m vesz részt a MarshaLl-tervbcn. Ezt a határozatot egyhangúlag hozta az akkori demokratikus kormány. 1943 kezdetén Fagerholm alatto­mosan harcot folytatott Sztálin elv- társnak a finn kormányhoz intézett javaslata ellen, amely arra vonatko­zott, hogy kössenek szovjet-finn ba­rátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Amikor Fagerholm és a többi tannerista erőlködéseit mm koronázta siker és aláírták a finn- szovjet kölcsönös segélynyújtási szer­ződést amely a finn társadalom leg­szélesebb rétegeiben a legmélyebb megelégedést keltette, Fagerholm és a béke többi ellensége igyekezett magyarázgatásáva! a szerződés jelen­tőségét megfosztani politikai lénye­gétől ós tartalmától. Nines mit csodálkozni, hogy ami­kor a múlt évben a finn reakciónak jelöltet kellett állítania a miniszter- elnöki állásra, választása éppen Fa- gerholmra esett, aki már régóta a finn monopolisták és tengerentúli pártfogóik akaratának engedelmes végrehajtójaként mutatkozott be. Nem véletlen, hogy- a „New-York Daily News“ Finnországot a támadó észak- atlanti blokk természetes szövetsé­gesei közé sorozta. Maga Fagerholm is egyik nemrég tartott beszédében büszkén jelentet­te ki, hogy politikája megértésre é* támogatásra talál a világ imperialis­táinál. F agerholm és a vezetése alatt álló kormány népellenes ka­landor politikája leplczhetetlen. fel­háborodást kelt nemcsak a finn dol­gozók körében, de a burzsoázia ha­ladé elemei körében is. Erről tanús­kodik például a „Vasabladct“ Finn­országban megjelenő svédnyelvü be­folyásos burzRoá újság megállapítása is. Ez az újság nemrégen, felhábo­rodva Finnország mai kormányzó­köreinek politikai vonalvezetésén, ezt a vonalvezetést az ország szem­pontjából öngyilkosságnak nevezto, a jobboldali szociáldemokraták Sznv- jetunióbeii politikáját és álszenteske­dését pedig „otrombaságnak“. Az amerikai imperializmust kész­ségesen támogató jobboldali szociál­demokrata kormányhoz a Szovjetunió a napokban kemény figyelmeztetést intézett. Gromiko elvtá.rs. kültlgy- miniszterhelyettes fogadta a finn kö­vetet és magyarázatot kért arra, bogy a finn kormány miért nem ad­ja ki a területén tartózkodó »öbb mint 300 szovjet állampolgárságú háborús bűnöst. Ez. az. 1918 áprilisá­ban megkötött szovjet-finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés megszegését je­lenti A Szovjetunió erélyes szavai — helsinkii jelentések szerint. — ,nyugtalanságot és gondot okoztak* a finn burzsoázia és az áruló Fager­holm-kormány köreiben. Ez ellen az. „amerikai“ kormány ellen a finn dolgozók napról-napra fokozzák harcukat. Hiába próbálja a stratégiailag annyira fontos orszá­got gyarmatosítani az USA, Finnor­szágban is hatalmaskodik a béke­mozgalom. Sztrájkok, tömegtünteté­sek jelzik a finn dolgozók növekvő békevágyát és a szovjet-finn szerző­déshez való hűségét. A Fagerhoim kormány is arra a sorsra jut, mint a többi áruló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom