Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

»SS JAKVAK 9 NAPLÓ n Sk ötéves terv megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy minden munkás ismerje feladatát és enntík tu­datiban minden erejével a ion legyen, hogy alt saját és a közösség érdeké­ben megvalósítsa. Ezt csak akkor tud­juk elérni, ba az ötéves tervet rész. leteire bontjuk úgy, hogy külön-külön minden egyes dolgozó Ismerje a reá eső előirányzatot, hogy lássa mit kell teljesíteni naponta, hogy megvalósítsa és lehetőleg túlteljesítse az ötéves terv ráeső részét. Erről beszélgetünk az élmunkásnak jelölt Bozsér János elvtárssal, az Ist- ván-akna 3. szintjének hatos telepén. A fejtés igen jól mutatja az előirány zat teljesítésének mennyiségét és az előrehaladást, ahogy fúrják az új gu­rító L Nagyon helyes a tervfelbontás — mondja Bozsér elvtárs. A múltban tervelőirányzatot és a normaelőirányza­nem ismertük a sok esetben még tot sem. Ezért tervszerűtlenül ment a munka, Na, meg előfordult a három­éves tervben, hogy hónapok után tud­tuk csak meg, hogyan állunk a csa­patban a terv előirányzatával. Azt sem tudtuk, hogy előre vagyunk-e, vagy elmaradtunk, szóval olyan sötétség volt ebben a tekintetben közöttünk, mint ott ni, a gurító aljában Az előirányzatok ismerelének eltit­kolása a műit rendszer kapitalista bá­nyabáróinak volt az érdeke. Akkor csak * kőrielaknász ismerte az elő­irányzatot, de az is csillében és a tel­jesítményt csapatban számolták ek A csapatelszámolás olyan volt szinte, mind egy kisebb vállalkozás és a csa­patvezetőtől függőt a csapat többi tagjának keresete i*. Ez ni elszámolási rendszer és az előirányzat eltitkolása ma, amikor a szocializmus alapjait rakjuk Le, el­avulttá, károssá vált a többtermelés szempontjából. Ezt felváltotta az egyé­ni teljesítmény utáni bérezés és ennek alapjait a terv részleteire való bontása adta meg. A By'ser csiga! poros fejtésében hárman helyet . _ f0gia!Iink a csfjjj da mellett. Hátunkat nekitámasztjuk a támláknak és továhbszőjjük a be­szélgetés fonalát a terv részleteire bon­tásának előnyeiről és jelentőségéről. Tátra Józsnf aknász közben elmond­ta azt is, ami az aknászoknak jutott ’ osztályrészül a muH rendszerben. így fejezte be: „A hánvász nem tudta mit kell teljesíteni és ha nem volt meg a kí­vánt mennyiség kijelentették: hogy addig nem szállhatnak fel az aknász- szal együtt, amíg a megfelelő mennyi­séget ki nem termelik .. Ez a világ megszűnt — mondja Bozsér elvtárs. — De az sem fordul, hat elő többé, hogy nem ismerem az előirányzatomat. — Nézze elvtárs — magyarázza tovább — ez. innen-eddig •egy „kapni“' vagyis másfél méter. Egyik kezével megfogja a vastag gerendát, míg a másikkal a legköze- lebbig mutat a bányalámpák fénye mellett. J Ezt tudtuk már tókor, amikor egyéni versenyre léptünk. — Ennyi az ötéves terv előirányzata ís — kérdezem tőle. — Dehogy — válaszolják együtt az aknásszal. Az ötéves terv előirányzata 7 méter ebben a fejtésben. Az ötéves terv előirányzatát tudják valamennyien. .,ötéves terv bétméter“ ismétlik mindnyájan és ennek tudatá­ban végzik napi munkájukat is Mióta megindult az ötéves terv, a Bozsércsapatban máris többször túl- teljesítfették az előirányzatot és min', ahogy Bozsér elvtárs mondja: — Elérünk sokszor tíz métert is. egy jelentősége van a tervfelbontásnak elv­társ — folytatja to­vább Bozsér elvtárs —, mert könnyen kiszámíthatom előre, hogy mikorra teljesítem az ötéves tervet, ha túltelje. 5item az előirányzatomat. Legalábbis az első negyedévi részletét javítja lei magát mosolyogva és láthatom azt is, hogy elmaradtam-e a terv meg­valósításában. D nem maradok el és nem maradunk el fogadkozik , mert eddig is teljesítettük, sőt túltel­jesítettük az előirányzatot és a jövő­ben is azt tesszük valamennyien, akiit itt dolgozunk. Erre jó az egyéni rész­letterv.-A bányászelvtársak túlnyomó többsé­ge — épúgy mint Bozsér elvtárs megértette a terv részleteire bontásá­nak jelentőségét. Ez munkájukban gyökeres változást jelent, mert most- már nem csapatteljesítményben, ha­nem egyéni teljesítmények után kap­ják valamennyien bérezésüket. Ez na­ponta újabb lendületet ad munkájuk­nak. ami egyben azt is jelenti, hogy győzelemre viszik ötéves tervünket. Haszon József Februárban a pécsi felsőbíróság területén is megkezdik működésüket a népi ülnökök Szombaton délelőtt tartotta a pécsi felsőbíróság ünnepélyes kereek kö­zött évnyitó teljes ülését- A tanácster­met szépen feldíszíiettók erre az al­kalomra. Az üdvözlések után dr. Ko­csis Mihály elvtárs a felsőbíróság el­nöke tartotta meg ünnepi beszédét. _ Az emuit évben a magyar dol­gozók munka lendülete, építési kedve — kezdte beszédét Kocsis elvtárs — a mi felsőbíróságunkat is magával ra gadta. Ebben az ódon épületben soha- sem dolgoztak ilyen serényen, magútól értetődő kötelességteljesítéssel, szinte önmagukat túlszárnyalva. Az elmúlt esztendőben szerveződtek meg a má sodelnöki és személyi előadói állások, amelyeket politikailag jól fejlett és a munkásosztályhoz hű műnkískáderek töltenek be. Ez az intézkedés szer­ves folyamánya annak, hogy államunk, a Magyar Népköztársaság a munkás­osztály és a dolgozó parasztság álla­ma, amelyben minden hatalom a mun­kásosztályé, — Február elsején életbe lép terüle­tünkön is a népi ülnökök bevezetésé­ről szóló törvényes rendelkezés. Ezzel a büntető igazságszolgáltatásba is be­vonul a dolgozó nép. Ennek a tör­vénynek életbelépése és gyakorlati megvalósítása sok tekinte ben próbája lesz a szakbír,ónak, Itj dől majd el a tanácskozások megnyilatkozásaiban, hogy ki híve a népi demokráciának, a fejlődésnek és ki pártolja, ki mente­geti annak éhínségéit — fejezte be beszédét Kocsis elv.árs. A lelkes hangú évnyitó teljes ülés a Köztársasági Induló eléneklésével ért véget. Sitii M ÉLET GyASCO&UAT Szívesen végeznek a tagjelöltek párlmun^át — ha a pártszervezet lehetőséget ad erre | - Öt méter kor 3.3 kapnit a normaszerinti elő­irányzat. Ha ezt tel lesíteni akarom, ak kell előrehaladnom. APQI.T. o 8 áio Svéd film ŰZÖTT VHDAK Előadások 3. 5, 7. 0 órakor. Hétfőn: SZÜRKE FÉNY, KioatiasoUi á 1 y Q a A tv i R J77 Andersen Nexő regénye. SSfi KE TsSHY Hétfőn: ŰZÖTT VADAK. Előadások fél 5, fél 7, tél 8-kor Hogyan tetszett és mit tanú tam? Á Dunántúli Napló pályázata Fehér Lajos elvtárs könyvéről P a 9-é'ü *t ti Cseh film A papa bogaras Előadásait vaedrnap 4. 6. 8 órakor liílfőn h. s órakor A Szovjetunió életének megisme­rése ma m;lr egész dolgozó népünk érdeklődésének középpontjába került. Munkásosztályunk legjobbjai a szov­jet sztahanovisták módszerei szerint dolgoznak és elmondhatjuk, hogy munkásosztályunk érdeklődéssel for­dul a szovjet munkások élete, mun­kája és munkamódszerei felé. A szovjet filmek, a szovjet művészet, irodalom meghódította a magyar dol­gozókat és azok tanulmányozását a mi művészeink is központi felada­tuknak tekintik. És a szovjet élet megismerése iránti törekvésben dolgozó paraszt­ságunk is szorosan felzárkózott a városi dolgozók mellé. Dolgozó pa­rasztságunkat természetesen elsősor­ban a Szovjetunió mezőgazdasága, a szovjet parasztok élete érdekli. Dolgozó parasztságunknak ezt a ki­meríthetetlen tudásszomját, ezt a szinte kielégíthetetlen érdeklődését hivatott kielégíteni Fehér Lajos elv­társnak, a Szabad Föld felelős szer- koszt őjének könyve, „öt hét a vi­lág legfejlettebb mezőgazdaságában“. Fehér Lajos a dolgozó parasztok küldöttségével vett részt tanulmány­úton a Szovjetunióban, öt hétig jár­ta a hatalmas szovhozok és koíbo- k világát. Közelről tanulmányozta a szovjet parasztok életét és azt, hogy milyen úton, milyen eszközök­kel jutottak el a Szovjetunió pa­rasztjai a boldog és gazdag életnek soha nem ismert fokára. Az „öt hét a világ legfellettebb mezőgazdaságában“ már eddig is hatalmas visszhangra talált dolgozó narasztságunkban. — Soha még könyvből ennyit nem tanultam — mondotta az egyik mágocsi dolgozó «araszt a könyvről szólva. . A Dunántúli Napló most módot kíván nyújtani dolgozó parasztjaink­nak. hogv a lapon , keresztül is el­mondhassák. hogy tetszett nekik a könyv és milyen tanulságokat von­tak lo belő'e. Ez“rf a Dunántú'i Napló pályázatot hirdet. A pályázat címe: Hogyan tetszett az „öt hét a vitán len'eilrtfehb mc- "agazdaságában“ című könyv és mit pbetne belőle nálunk is megvaló­sítani. Apályzat a mai naptól január 81-ig tart. A pálvzaton rósztvehH, tekintet nélkül arra, hogy lapunk olvasója-e, minden dolgozó paraszt és minden olyan do'gozó. aki mező gazdasági vonalon dolgozik (trakto rosok, mezőgazdasági szakigazgatás, szakoktatás stb.).' A legjobb pályamunkák közlését már a pályázat tartama alatt meg­kezdjük. Kiváló pályamunkák az országos sajtóban is megjelennek. A pályázat nyerteseit értékes könyv­jutalomban részesíti a szerkesztőség. Pillantsunk csak bele saját tagsági könyvünkbe. Ott van Pártunk szer­vezeti szabályzata és annak 2. pont­ja ezt mondja: „A Párt tagja az, alti magáévá teszi a Párt célkitűzé­seit, elfogadja programnyilatkozatát, résztvesz valamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pdrtfe- gyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot A 6. pont pedig ezt mondja: „A tagjelölt kötelességei és jogai azono­sak a tagok kötelességeivel és jogai­val.” A különbség csak az, hogy á tagjelölt a taggyűlésen és értekezle­teken nem szavazhat és nem lehet a vezetőségbe beválasztani. Ez tehát a többi kötelesség és jog között azt is jelenti, hogy a tagjelöltnek is kell pártmunkát végezni. Az elmúlt héten számos üzem­ben kerültek új tagjelöltek a párt- szervezet soraiba. Legtöbben a leg­jobb munkások közül, akik példát mutattak a termelésben és tanulsá­got tettek arról is, hogy a Párt cél­kitűzéseit szívesen követik. Ezek a tagjelöltek természetesen azonnal részt kértek a Párt munkájából és ez a pártszervezetek vezetőségének ott, ahol erre előbb nem gondoltak, fejtörést okozott. A Dohánygyárban azonban jó szem­mel ítélték meg a, helyzetet és látták hogy az* ötéves terv megindulásával sok új feladat vár megoldásra Első­sorban a 'népnevelőmunkát kell erő­síteni és ez az, amibe az új tagje­lölteket is be ^tudják kapcsolni. Halmos Gyulánét, a bálabontó bri­gád egyik tagját is nemrég érte az ä megtiszteltetés, hogy a taggyűlé­sen tagjelöltté fogadták. Kérte is mindjárt, hogy osszák be most már pártmunkára is. — A lessjívesehlien a fain- járásban veszek részt — mondja — eddig elmaradtak a falulátogata- sok, de a jövő vasárnap, 15-én ki­megy a csoport. Már szóltam is, ne­hogy véletlenül kifelejtsenek. De Halmosnó nemcsak falun, ha­nem benn, az üzemben is népnevelő- munkát végez. Jól ismeri a terv rá eső részét is és igyekszik jó példát mutatni munkájában, hogy az a szavának is súlyt adjon. Nem is lehet vele sokáig beszé'getni, mert beszélt munkatársainak a munka­idő helyes kihasználásáról és most nem akarja, hogy azt mondják: el­fecsegi az időt» Varga Ferenc is nemrég tagjelölt, ö is a népnevelömunkában találta meg a pártmunka lehetőségét. Éppen egy köteg újsággal a hóna alatt tű­nik el a szemünk előtt Sajtóter­jesztésre használja fel a szállítás néhányperces szünetét. Ritzl Béla tagjelölt is a népnevelő- munkában kapott szerepet. Amellett huszascsoport bizalmi is. — Kezdettől fogva szívesen csiná­lom — mondja — mert vannak még sokan, akik nem értik meg, hegy miért is kell nekünk harcolni a mar radiság ellen, miért kell mindig jobb munkával nagyobb termelékenységre törekedni. — Népnevelő és falujáró vagyok főleg — mondja Varga Jenő is, aki szintén tagjelölt, — de akad mindig valami más pártmunka is. Azt is szí­vesen elvégzem. Nem üres beszéd, amit ezek a tag­jelöltek mondanak. A tagjelölt, ha igazán kommunista, jé párttag akar lenni, valóban szívesen végez párt­munkát, de a pártszervezet vezetősé­gének lehetőséget is kell adni erre. A Dohánygyár példája jé útmutatás a. többi pártszervezet sza­mára is. Az igaz- hogy a tagjelöl­tek felvételénél követtek el hibát, amikor a taggyűlésen egyszerre any- nyl tagjelöltet vettek fel, hegy a tagság nem tudta részletesen megvi­tatni az egyes jelöltek kérdését, de ebből a hibából okultak és már a tagjelöltek foglalkoztatásánál igye­keztek is helyrehozni. A pártszervezeteknek bő lehetősé­gük van arra, hogy tagjelöltjeiket a legkülönbözőbb pártmunkával foglal­koztassák. Nemcsak .nópncvelőnuin- kával, mint a Dohánygyárban, de adódik a pártmunkának ezer más változata is, számtalan szolgálatot tehetnek a tagjelöltek a Pártnak, ha a pártszervezetek számbaveszik az ötéves tervben rájukváró feladatokat és azokat nem adminisztratív úton, nem utasításokkal és felszólításokkal, hanem a párttagoknak és tagje'öl- teknek, az egész tagságnak aktív munkájával akarják mego'dani. Ezer százalékon felüli teljesítmények a szombati munka verseny bf n Szombaton a szakma legjobb dől gozója címért folyó verseny során újabb kimagasló eredmények születte k. A nagv verseny endülctet mutatja, hogy egyedül ezen a napon 1000 százalékon feíüli eredményt értek el az üzemek dolgozói. Az EMAG-gvá ban Hankosz Jenő és Károlyi Errö öntők egyaránt 1545 százalékos eredrr.<ényt értek el. A Danuvia gyár legjobb dol­gozója, Lakatos András esztergályos 1440 százalékkal járt az é.en. A v dé- kiek közű: fdmagas ik a dió: győri ko hászati üzemek fiatal dolgozójának, Koloszár János esztergályosnak 1750 százalékos eredménye. CtföüU a- teiimkM&foj, egy&tt a diesSségte* Akkor éledt az ország. Az üzemek nagyrészének mégcsak a helyreállítá­sán dolgoztak. Hullámzó érzésekkel nézte a dolgokat. Néha úgy érezte, sosem tud talpra állni az ország, de gyakrabban mégis a másik érzés feszí­tette: dolgozni, dolgozni, segi eni hoz­zá, építeni úgy, ahogy a többiek csi­nálják. Részt kérni belőle és részt ver.ni benne. A szakszervezel segilelte hozzá, hogy a Kokszmüvekhez kerüljön a gyárba. Szívesen váriák. Az ÜB bizal­mat szavazott a fiaial mérnöknek. Először a laboratóriumban dolgozott, aztán annak a vezetője lett. A mun­kája megmutatta, hogy érdemes a bi­zalomra. Ez még jobban serkentette, még több, még jobb munkára. De ak­kor még úgy érezte, hogy „nekik" csi­nálja. H°&y jutott el a „nehünkig"? Persze nem egy hónap alatt, de ahogy változott körülötle a olló/ ahogy látta hogyan kezd egyre na­gyobb dolgokba a munkásosztály ve­zetésével az ország népe, hogyan lesz abból haszna minden dől gazénak, ami­kor, lá'ta, hogy a fejlődést a saját életén közvc'lcnül is lemérheti, akkor őrlette meg igazán, hogy a munka, amit napró! napra jól és becsületesen végez, nem „nekik", hanem neki és nekünk szól. Még nagyobbra akkor tárult Rapp Tamás mérnök előtt a kapu, amikor belépett a Pártba. A dolgozók szine- javdval lehetett együtt: kommunisták­kal. Először termelési felelős lett, tagja az üzemi bizottságnak. Végtelenül jól­esett az iránta megnyilvánult bizalom számtalan jele. Nem dédelgették, de munkatársuknak tekintették, elfogad­ták a tanácsait, a jó eredményeknek ő is részese volt. Persze az út nem volt egészen si­ma, sokszor látszott úgy, hogy szem­be kerül az ÜB-vel, sokszor bán'ofta még, hogy páran „mérnök úrnak" nézték s úgy is kezelték. Aztán új feladatot kapott: a tervgaz­dasági osz'ály vezetésé' Újabb bizo­nyítéka volt ez a beosztás annak, ho­gyan becsülik, hogyan bíznak benne. Rengeteg munkája volt, sok estét, sok éjszakát dolgozott át. Sose érezte sok­nak. értelmetlennek. Most visszakerül a termelésbe. Újra közvetlenül ett lesz a munkások kö­zött. — Nagyon örülök neki, meri mér­nök vagyok és igazán csak a termelő munkában érzem jól magam. Az öl­éves terv, sokat bízott ránk. A vegyi­ipar egyik legfontosabb része a terv­nek és nagyon szeretnénk helyt állni, megfelelni a belénk helyezett várako­zásnak. Azt hiszem sikerülni fog. Mind akarjuk — mondja Rapp mérnök. Sokat akar segíteni az üzemnek. — A mi üzemünkben a műszaki ér­telmiségre az újításnál várnak a leg­nagyobb feladatok. Foglalkozni sze­retnék az ammonszuliát és kénterme­lés növekedésének, a szén öregedésé­nek kérdésével, a koksz kéntartalmá­nak növelésével. — Megáll egy percre, aztán folytatja — ezekhez persze kü­lön-külön egy-egy élet, vagy még több is kéne. De azért nem mondok le róla. Eddig is azért dolgozott, hogy mi­nél jobban kivegye részét a termelés­ből, segítse a tervek megvalósulását. S ezt nem csak egy ember tudja. Is­meri az egész üzem. Azért jelölték most kiváló munkásnak, azért zúgott lel olyan egyöntetűen, lelkesen a laps, amikor a jelölő értekezleten fel­olvasták az élmunkás, kivólömunkás jelöltek között az ő nevét is. Kiváló munkásnak jelölték ... na­ponta eszébe jut sokszor s szivébe jó melegség fut. A jövőre gondol s az ötágú csillag sugarai között egy új országot lát, hatalmas gyá-akat, kohó­kat. Erikben Rapp Tamás munkája is benne él.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom