Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-06 / 5. szám

NAPLÓ tm jankAk • 2/ElMÉiÉTá* wSfevfAÍCOIllAT ^TKtBWHBwsrKsssKHassBESaam^^ Áz eredményes tanulás előfeltétele J HELYES JEGYZETELÉS A jó taucá&s lényeges kellSte a jegyzetelés Ezt nálunk még sokan lem értik meg és helytelen nézetek thtkultak ki & jegyzeteié« kérdése törül. A legfőbb hiba az, hogy ma­ját a jegyzetelést mellékes tényező­iek tartják. Ott pedig, ahol a eze- rinirlumok hallgatói jegyzetelnek, jyakraa nem fordítanak gondot a wlyes jegyzetelésre. Ab «ktatási nranhábjui títe­nerlea a pécsi Dohánygyár jár riől as üzemi pártszervezetek fcöxűL A dolgozók igen nagy száza­léka tanai és nőm mutatkozik lemor- tsolódáa. Jó képet ad a szemináriu­mi viták eredménye is. A jegyzetelés lebecsülése azonban itt is hiba. Bates Péter elrtárs, oktatási fele­fős szerint a szemináriumokra legin­kább idősebb raunkásasazonyok jár­nak, akiknek nehezükre esik a jegy- «etkószítés, ««ért náluk el lehet hagy­ni Tussesi Páteé elv társnőnek, a szakszervezeti oktatási felelősnek még furcsább a nézete a jegyzetelés­ről, mert sserinte a szakszervezeti szemináriumokra csupa olyan képzett nivtárs jár, akiknek a számára tel­jesen felesleges a jegyzetkészítés. Bemánes Ferenc elvtársa Nor­ma IL olajgyár üzemvezetője maga is haladószeminármmi hall­gató. Szerinte a jegyzetelés kö­rül nincs és nem is lehet semmi probléma, mert aki szeminá­riumra jár, elég okos ahhoz, hogy azt jegyzetelje ki az anyagból, ami éppen ««ükségcs. A hasonló vélemények eléggé el­terjedtek a tanuló elvtáisak és a pártszervezetek, tömegszervezetek oktatási felelősei között. Pedig nagy példaképünk, a Szovjetunió Bolsevik Pártja példájából egészen mást. ta­nulunk. Megtanulhatjuk azt, hogy nemcsak maga a tanulás fontos és nélkülözhetetlen, de éppen azért fon­tos az is, hogy jól és helyesen ta­nuljunk. Ennek pedig egyik leglé­nyegesebb eszköze a helyes jegyze­telés. L Zsiga!ov, a plavieai állomás he­lyi bizottságának elnöke például nem találta feleslegesnek, hogy levelet írjon a moszkvai pártbizottság okta­tási osztályához, amelyben megkér­dezte, hogyan tanulhatná meg a jó jegyzetkészítést. „Magam még nem jegyzeteltem eddig és nem ajánlottak olyan irodalmat, amelynek alapján megtanulhatnám a jegyzetelést, pedig úgy tokkal jobban megrögzilhetném emlékezetemben as anyagot. Ezért gondoltam Önökhöz fordulok segít­ségért" — írja Zsigalov levelében. Beljánkia elvtársi, az «Ittatásí osztály konzultánsa pedig szintén nem találja feleslegesnek, hogy erre a levélre részletesen és kimerítően vála­szoljon. Ez a válasz hasznos és ta­nulságos a mi oktatási felelőseink és tanuló elvtársaink. számára is. ' »A jegyzet — írja Beljánkin elvtárs — legyen a tanulók gondolatainak Tó­nid kivonata, a tárgykör alapvető eszméjének rövid összefoglalása. A jegyzet' ugyanis arra szolgál, bogy könyv nélkül is visszaemlékezzünk az olvasott anyag főgondolatára. Mielőtt összeállítanánk a kivonatolást, el kell olvasni az egész fejezetet, alaposan át kell gondolni tartalmát és a fejezet tárgyát rövid részekre kell felosztani. Csak ezután lehet pontról-ponlra rö­viden — saját szavainkkal — össze­foglalni a tartalmat. A feleset legfontosabb résat­letef tszó szerint lehet idézni a jegyzet ben. Ezek az útmutatások nemcsak I. Zsigalov elvtársiját szólnak, hanem minden eb-tárhoz, aki komolyan veszi a tanulást, komolyan akar elmélyedni a marxizitnus-leninzmus elméletében. Ebből a válaszlevélből megtudhatjuk, ahogy Tűnsz elvtárs és Temesi Pálné gondolja és nem is magától értődő, önként adódó dolog, mint Románc® elrfárs hiszi. A Jegyzetkészítés is komoly feladat. a helyes jegyzetelés komoly alapot nyújt a jövőben folytatandó magasabbt'okú tanuláshoz és állandóan frissen tartja emlékeze­tünkben a megtanult anyagot. Ezt — mint BeljáJdn elvtárs is megállapítja válaszlevelében — komoly, fáradhatat­lan munka közben tanulhatjuk meg legjobban. ÚJ CSÚCSOK FELÉ A »Vörös Zássló“-kolho* óriási gyüzmőUsösfcertjének határát beragyog­ja & téli nap. A kert végéből látni a kolhos-utcát, szép tiszta házaival, hibátlan kerítéseivel. A lombjukat vesztett fák közül mindenfelé ki­emelkednek a villanyoszlopok. Tisz­tán látszik a vizierőraü, a fölszerelt rádióközpont épülete, a kolhoz új laboratóriuma háború után jött létre. Még nagyobb változás állt be a kolhoz mezőin. A* őszi búzával bevetett nagy terü­leteket erdőövezetek koszorúzzák és valósággal átszövi &i öntözőhálóza­tot. A kolhoz mindig előljár a tervtel­jesítésben. Már ebben az évben is jóval határidő előtt befejezték az összes őszi munkálatokat. Sőt, azt is tudják már, hogy a termelőszövet­kezet ea évi jövedelme 2 millió ru­belnél is többet tesz ki. Ez az év megmutatta, hogy nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták a háború­előtti életszínvonalat. Egyes családok elérik az évi 18.000 rubel jövedelmet. Hogyan érték el a nagyszerű ered­ményeket? A kolhozbeli kommunisták munkája mutatja ezt legjobban. Mi­hail Mibailovios Bogacsov, a kolhoz pártezervez etér.ek titkára mindig szem előtt tartotta, hogy a munka a lehető legjobban menjen. „. ,™í az igazi műn ka verseny. ft!3iBHUli A párt minden esetben ■ ■■— meg tudta értetni a kol­hoz parasztjaival, ha valamennyi brigád és munkacsoport az élenjárók színvonalára emelkedik, akkor a gaz­daság árutermelése legalább ötszörö­sére emelkedik. Munkában, szakkép­zésben, tanulásban mindig a kom­Í1 jó munka munisták járnak előL Jó munkájuk alapja a tervszerűség. A terveket mindig közös megbeszélések alapján hozzák létre. A kolhozparaszíok, akik naponta látogatják a kolhozklubot, láthatják, amikor az élenjáró koihozparaszto’s megbeszélik a napirenden levő fel­adatokat. Nine« az a munkaterület, amelyet ne néznének meg alaposan és mindig pontosan tudják, mi a tennivaló. Ebben a kolhozban a la­boratóriumi munkáktól a fejőnők tel. jesitményének még magasabbra való emeléséig, minden tennivaló közös — a legapróbb részletekig való megbe­szélés alapján jön létre. eredménye az íe, hogy nagymértékben emelkedett a kolhoz kulturális színvonala. Van olyan kol­hozparaszt, aki ebben az évben 70 könyvet olvasott ki. Ezek közül 82 szépiradolmi munka, a többi részben marxizmus-len in i sinussal foglalkozó' mű, részben szakkönyv. A »Vörös Zászlós-kolhoz paraszt­jai a mankaszerető, kötelességtudó és mindig magasabbra törekvő szov­jet ember igazi megtestesítik Ez min­den tettükben megnyilvánul. A háború alatt, amikor a falu ha­tárában váratlanul feltűntek a német, felderítő őrsök, a kolhozparasztok első teendője volt, hogy nagy vigyá­zattal leemeljék Sztálin elvtárs szob­rát a talpazatról és elrejtették. Mint. legféltettebb kincsüket Őrizték a ke-' serű megpróbáltatások idején. Az emlékmű ma újra a tér közepén, emelkedik és mindennél tisztábban mutatja azt- a hatalmas szereteted, amelyet a szovjet nép érez bölcs ve­zére iránt, aki a Sikerek útját nyi­totta meg előttük. Amióta egyéni versenyző Magyar József segédvájár, telejgsfiiinye 110-ril 105.6 százalékra eaieieietf Aj egyéni BHmkaverseny, & ssta- hánov-xnarrgalom nap, mint nap, egyre í»é!e«;bb tömegeket ragad magával Újabb ée újabb munkások kapcsolódnak & versenybe és tanul­ják meg az új munkamódszert. Olya­nok, akiknek két hónappal ezelőtt még teljesen idegen volt a verseny, olyanok, akik nem ismerték fel az egyéni verseny, a «artahánoT-mo*- galom jelentőségét. Magyar József 6. elrtáre la etek közé tartozott December 12-én kez­dődött' a* új fejezet Magyar elvtárs munkájában. Ez a nap változtatta meg maradi álláspontját éa a szere­tet, lelkesedés Sztálin elvtárs iránt. — . En te egyéni versenyre lépek és megcsinálom azt, amit a többi fejtések segédvájárai, hogy felbontom a munkafolyamatot — határozta el magában és felíratta nevét tat egyre hosszabbra nyaló lis­tára, a többi egyéni verfjenyző mellé. December 14-én az eddigi 110 szá­zalékos átlagteljesítményét 2 csilié vei túlteljesítette, és ezzel 1(50.5 szá­zalékot ért cl. Az első eredmény el­érése után még nagyobbat lendült Magyar elvtárs munkakedve és neki­látott a munkafolyamat felbontásá­hoz. Erről beméi lelkesen Pécsbánya- hcíepen, leszállás előtt. Elmondja — December tizenkéttedike előtt csapatban dolgoztunk. Most látom ennek a munkának mennyi hátránya volt — magyarázza — ami abból adódik hogy nem minden munkás tud egy­formán dolgozni. Voltak nálunk if a 4-ee csapat 11-ee fejtésében, akik nem dolgoztak annyit, mint amennyi bért kaptak. Közösen_számoltuk el a teljesítményt és a jól dolgozóknak if annyi jutott mint azoknak, akii; nein végezték el a rájuk hárult fel­adatokat — En akkor elhatároztam — mondja — hogy Sztálin elvtárs szü­letésnapjának megünneplésére egyén versenyro lépek úgy, mint a több dolgozó. Meg azért is — teszi hozzs csendesen — hogy' érvényesül jön ná Ink in sm; az elv, mindenkinek telje­sítménye szerint. Az előirányzott. 3.5 csille szene mindennap túlteljesítette ée a 160­180 százalékos eredmények sűrűn so­rakoznak Magyar elvtárs neve mel­let. Aztán jött az ötéves terv. Az eddigi csille normát felváltotta a méterelőirányzat és a teljesítmény így is emelkedett. — Három méter ée hatvan centi az előirányzatom egy műszakra — ismerteti velünk munkáját, az új norma szerint, 11 műszakot végeztem és 70.8 métert teljesítettem, vagyis 195.6 százalék Magyar elvtárs — mint mondja — soha nem hitte azelőtt, hogy ilyen magas teljesítményt tud majd elérni. Pedig csak annyi történt-, hogy felbontották a munkafolyamatot, véglegesen szakítottak a régi munka- módszerrel ée meglett, az eredmény. Magasabb lett a termelés már Sztálin elvtárs születésnapjára és ez fokozó­dott az ötéves terv megindulására, ami új kedvet adott Magyar «Mars­nak és a többi egyéni versenyzőnek, akik ráléptek a sztahanovista mun­kamódszer útjára. Kezében sietősen megióbálja a lámpát Magyar elvtárs, mikor látja, hogy társai leszállásra készülődnek. De egy percet még marad és közben így beszél. — Elvtárs, ha éa mindig csak ennyire teljesítőin túl az előirányza­tomat, akkor • is közelebb jutunk az ötéves terv megvalósításához. Több keresetem lesz ha többet termelek — mint ahogy december 12-e óta az átlag keresetem napi 27 forintról 39.32 forintra emelkedett —- és több jut a közösségnek is. Búcsúzik és eEnduMúrsai után, akik már lekanyarodtak az aknához veze­tő lépcsőn. Nagyjjeleaatoségíí újítások a Pécsi Börg^yárlbaii Az évi megtakarítás a három bevezetett újítással kétmillió 300 ezer forint A Pécsi Bőrgyárban a fizikai, az értelmiségi és gyakorlati értelmiségi dolgozók együttműködésének ered­ményeként gazdasági szempontból nagyjelentőségű újítások születtek. Kamik István gyártásvezető, Ba­jorrá László, az apróbőrosztó ly ve­zetője és Papp István hasító szak­munkás első újítása a marhafaasl- tékbőroknek szárazhanítással való gyártása volt. Azelőtt a bőröket meszes állapot­ban hasították. Az így nyert hasí­téknak chrotneserzés után faragó­géppel adtak meg a végleges vas­tagságot. Ennek következtében igen nagy mennyiségű bőr ment veszen­dőbe a faragás folytán forgács alak­jában. Az újítással cserzett bőröket tovább dolgozzák és száraz állapot ban faragás helyett hasítógépei végleges vastagságra hasítják. J A MÁSOLAT No lám, Túlbuzgó ura a helyzetnek, nem kell elveszteni a fejét. Félóra telt el. — Megvan már Ilonka? — szólt k: hanyagul. — Kérem még nem jutottam hoz­zá... válaszolt a kérdezett Párt percig tartott az egész, azután hirtelen lélekjelenléttel két kezével csukta be a száját, Bevágta az ajtót. „Majd én megmutatom, hogy mit le­het itt csinálni. Azt a...“ nem fejez­hette be. Csengett a telefon és a pártbizottság jelentkezett, — Egy kis türelmet kérek még elv­társam — búgta a kagylóba. — Nyom­ben meglesz. Lenyomta a telefon gombot. Nem búgot}. Újra lenyomta, újra nem bú. gólt. A másikat, Az se búgott. Le­vágta. Csak a farlókar ese.ff ?c- A’em baj, átment a másik szobába. Felhívta a szerelőt. Egy óra alatt kiértek. Ad dig közben a másik telefonon beszélt­Először beszélt, aztán recsegett, re kedien krákogott. Aztán suttogás kö vetkezett. Aktívákat kért két üzcniből. Széfszalaszlolta őket. az üzemekbe „Előteremtsétek azokat a telterjesz­téseket, bizonyítsátok be ... ~~ Igen elvtársam, azonnal, most már valóban csak pár pillanat. Igen én vagyok. Hogy nincs otthon az ÜB titkár? a párttitkár se? Buda­pesten? Miért van Budapesten a válla­latvezető? Hogy el van zárva? Fel kel — Phü ez kemény munka volt. De végre elment Pestre, — sóhajt fel Tül. buzgó elvtárs. — Igazán lelkiismerete­sen néztük át az életrajzokat és a fel­terjesztéseket. Kemény munka volt — no... fújt még egyet. Ránézett az órájára. Tizenegyet mutatott. . Fele­lősségteljes munkájukról beszélgetve mentek haza Hűha elvfárssal. Csendesen indult a nap. Munkába temetkezve ült asztalnál. Tíz ára felé csengett a telefon. ,J)e milyen vészt- jóslóan“ — mesélte visszaemlékezései- ben. A pártbizottság kereste a szak­szervezetet. Kérem az elvtársat, hogy az él- munkás felterjesztések jelentését küld­jék át. Fólórdn belül várjuk. Ide­érhet? ~ Igen ... hogyne . .. hogyne Aztán hirtelen megakadt; — Hogy mi( az élmunkás jelölé­seket .. . azt nem ... de a telefont már letették. LccsHUolta égnek emelkedő haját s erélyes toppant ássál kirázla magából a beléje csapott mennykövet, „Semmi baj, meg lesz az.. .* — Ilonka... Ilonka — mondta fel­tűnően hangosan és gyorsan. Aztán te­kintélyhez méltóan nyugodtra fogve , szavát; • — Azonnal hivja lel kérem az üze. i meket, meg kell szerezni az élmun I hások felterjesztésének jegyzőkönyvét I Azonnal kérem. Sürgős pártmunkakén 1 kezeljék az ügyet. törni. Hogy nem lehet? A felelőssé- á gemre — nylkkant még egyet a telo-p fonba, aztán kimerültén esett a két A fotel között a földre. d Akkor toppant be Horváth elvtárs.f — Meg kell őrülni — lehelte. Aztán már csak mutogatott. Horváth elvtársp jóizűt nevetett. (> — Mi a baj Ilonka mondja a be-f lépő titkárnőnek. I — Az élmunkás felterjesztéseket löl- | küldtük Pestre és most a pártbizottságp kéri. — Jaj megszakadok — nyöszörögő fel Túlbuzgó elvtárs. — Hogy én mi! 4 dolgoztam és még csak a fele varr meg az élmunkásoknak ... Mi lesz ve-\ lünk? Ezt a munkát nem lehet birni.\ kérlek én ezt nem bírom idegekkel Mond mit csináljak? j — A baj most már megtörténté-- mondja Horváth elvtárs. — lit móri csak azzal segíthetsz, ha újra beké-', red. De ennek elkerülésére tudok egy, jó módszert. Kissé körülményes az, igaz. Hogy kicsit sokba kerül az is, igaz. Hogy át kellene csoportosítani| az erőidet az is igaz. De megéri. Sem-1 mi sincs küzdelem nélkül. 1 Túlbuzgó lelkesülten, figyelte. Mi-' iyen nagyszerű ember ez a Horváth elvtárs. — Szóval ezentúl csináltass másola­tot _ fejezi hirtelen be. Túlbuzgó is nevet , Sajáfmagán. Az is jó. AovtíiKezieocn nyert íasítékot újabb rétegekre tovább- íasítják mindaddig, amíg bőr van. oelőle. Az újítás következeiében f* lulladék minimális, úgyhogy as ed­digi eljárással szemben 58.7 száza- 1 ékkai több értékes bélés- és egyéb zélokra alkalmas bőrt nyerünk. Az újítás gazdaságossági eredmény« -■venkint a pécsi bőrgyárban előze­tes kalkulációk szerint 850.000 fo­rint, amely az ötéves tervben elő- irányazolt több termeléssel termé­szetszerűleg emelkedni fog. Az újí­tást egy hónappal ezelőtt az ország összes bőrgyárainak kiküldöttei megvizsgálták és elfogadták kérva azt, hogy azt saját üzemeikben is bevezethessék Másik újításuk a marhabőr öle krómos állapotban való hasítása. Eddig a marhabőröket meszes ál­lapotban hasították és külön vitték cserezni a színbőrt és külön a ha­sítékot. Az újítás következtében a bőröket egészen a cserzésig eredeti vastagságban készítik és klcserzés után víztelenítik, kipréselik és ilyen áíapotban száraz hasi tógéppel hasítják majdnem végleges vastag­ságra, majd utána faragógépen át­eresztik. Ennek a hasításnak a kö­vetkeztében a faragógéppel csak. minimális mennyiségű forgács esik le a bőrökről. Ezt az újítást a pécsi bőrgyárban már elfogadták és most kerül sor alkalmazására. Ennek gaz­daságossági eredménye előrelátha­tólag körülbelül 1,400.000 forint ,évenkint a Pécsi Bőrgyárban. i A harmadik újítás, amelynek ' szerzői Kamik Tstván, Bajomi László Jés Takács Károly festékkeverő, * i sertésbőröknek a busa oldalról való i feldolgozása. A belföldi sertésbőrök- 'nek a színoldala ugyanis kevés !d~ > vétellel hibás, ennek következtébe» (színoldaláról kikészítve a minőség ► lényegesen rosszabb. Ha a száraz (hasítás után húsa oldaláról dolgoz­nák fel és festik meg a bőrt, a* i majdnem kivétel nélkül elsőrendű fiesz. Sokkal simább is, úgyhogy bé­llés céljára sokkal alkalmasabb. A 1 cipőgyárak nagyon előnyösnek tarl- # iák ezt a kidolgozási eljárást és kér- j ték annak alkalmazását. Ennek gaz- J; daságossági eredménye utókalkiőá- (► ció alapján csak a Pécsi Bőrgyár­ában évi 92.000 forint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom