Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-06 / 5. szám

ÍS50 JANUÁR 8 HSPLO ÉLMUNKÁSOK LESZNEK A SZTÁLINI MŰSZAK LEGJOBBJAI V A Kokszműveknél Csorbics Péter elvtársat is jelölték & A sztálini műszak megmutatta, mennyire szereti munkásosztályunk Sztálint, mennyire szereti rajta ke­resztül hazáját. Száz és száz kiváló eredmény született a sztálini mű­szak alatt, s üzemeinkben most az élmunkásjelölö értekezletek folynak, hogy egész dolgozó népünk meg­becsüléseképpen a legszebb kitün­tetés érje ezeket a kiváló dolgozó­kat. Akik közül egy Csorbics Péter is, a Kokszmüvek kemencés mun­kása. 12.30... írja a kamra fölötti fe­kete táblára. Egy kicsit kifújja ma­gát, most kezelte le a gépet. Ráadta a szenet, s a hosszú szúróvas most a kamránál; támaszkodva pihen. Reggel óta végzi a munkát ponto­san, biztosan, úgy mint máskor. — Váltáskor röpgyűlés lesz! — szólnak föl lentről. Vájjon miről? Biztos az ötéves tervről — gondolja Gsorbics Péter. Tegnap is erről szólt a szeminárium. Tegnap kezd­ték tanulni a Tervet. A Tervet, ami törvény lett. „Miértünk ...” zárja le gondolatait Csorbics Péter. • A rádió szól, a zene szétfut a kis konyhában, kiszalad az útra, át a fehér függönyön. Jobban megy így a munka. Mintha a tűz is vidá­mabban pattogna a' tűzhely torká­ban. Ebédet főz. Jóízűt és jó kiadó­sán. — Minek is hizlalom én még — mondja közben magában mosolyog­va, — hiszen úgy i3 olyan kövér már, hogy csuda. — Be ebben a gondolatban több öröm, mint szem­rehányás van. Csorbics Péterné öröme. • — Elvtársak, élmunkást jelölünk a kemencések közül is. Mi Csorbics Pétert ajánljuk. Szorgalmas, jó munkás. Józanéletű, párt- és szak- szervezeti mozgalomban egyaránt kiváló és vállal minden munka t, hogy segítse vele a szocializmust építeni! Ott állt a többiek között. Egyfor­ma figyelemmel hallgatta a röpgyű- fést. velük. M»st, hogy a nevét hal­lotta, arcába futott a vér. S ami­kor felcsattant a taps és mosolygó arcok fordultak feléje, végtelen meghatottságot érzett. A röpgyűlés után még odajöttek hozzá: „Hát élmunkás leszel Péter ... meg érdemied az Igaz, aztán csak tovább is tartsad.” — Szóval így volt. Mondom ne­ked, nagyon • meghatott — mondja a levés fölé hajolva. — Mindig tud­tam és éreztem,.hogy most van iga­zán értelme a munkának. De tudod, azért nem hittem volna — mondja hirtelen. Felesége mosolyogva néz rá az asztal fölött Büszke emberére. Min­dig tudta, hogy jó munkás, hogy szeretik és megbecsülik, ahol dolgo­zik. A rádió szól, mindkettőjük szeme végigsimogatja. Nem régi jószág a háznál. Ezt a munka verseny kiérté­kelésnél kapta jó teljesítményéért Csorbics Péter. Gazdagabbak lettek vele. S egy érzéssel: minden a miénk, s igaz, hogy a munka becsü- . let és dicsőség dolga. • *> Szeminárium. „Az ötéves terv tör­vényjavaslata ...” Kicsit zúg a fejé a sok számtól, de boldogsággal tölti' el az, amit tanul. Közben néha át­fut a gondolatai között: „Élmunkás leszek..Még jobban akar dolgoz­ni mint eddig. Még jobban kiérde­melni, hogy valóban éimunkás le­gyen. S közben szeme előtt elvonul egy kép. A felszabadulás előtt tégla­gyárban dolgozott és szabotáiásért internálni akarták. De ez a kép egy­re halványabb. Ki is akarja törölni emlékezetéből Csorbics elvtárs. Örökre. Élmunkás jelvényének vö­rös csillagával, munkájával, egész Új életévei. Nem egy üzlet, műhely fölött dísze­leg még olyan hangzatos vagy sokat mondó, de komolytalan jelentésű cég­tábla, amely sok mindent elárul, csak éppen az üzlet vagy műhely tulajdo­nosának nevét és iparát nem. A 22S0/1949. számú kormányrende­let 5. szakasza ezzel szemben arra kö­telezi az iparosokat és kereskedőket, akik a kereskedelmi cégjegyzékbe be­jegyezve nincsenek, hogy 1950. év­Az ejső nagy sztahanovista ered­ményt Magyarországon Pozsonyi Zoltán kőműves érte el a szovjet sztahánovisták tapasztalatai nyo­mán. Pozsonyi most az országot járja, hogy átadja munkamódszerét építőmunkás társainak. A munka­módszerátadás nyomán sorra emel­kednek a kőművesek teljesítményei, Diósgyőrött a falazási munkából tartott bemutatót Pozsonyi Zoltán. Eredménye az, hogy a diósgyőri szereidében Szűcs István és Sztopka Népköztársaságunkban, Pártunk po­litikáját megvalósítva igen sokat fis igen beha'óan foglalkoznak a népegész­ségügy kérdésével. Felvesszük a har­cot a népbetegségek, a babonák a maradíság ellen és egészségvédelmi hálózatunkat a Szovjetunió példájára hatalmassá fejlesz jük. Valóságos egészségügyi hadseregünk van már. Idetartoznak az orvosok, vé­dőnők és az üzemi egészségvédők. [Egészségügyi szakemberek — olya­nok, akik azelőtt is ezzel a kérdéssel foglalkoztak — elragadtatással beszél­nek a hatalmas munkáról, melyet a nép érdekében folytatunk és elragad- ‘atá3sal beszélnek azokról az eredmé­nyekről, melyet már elértünk. Az élveszülelések száma megnőtt, a csecsemőhalandóság lecsökkent és igy a természetes szaporulat is megnőtt, méghozzá kedvezőbben, mint bármikor az országban, vagy bárhol nyugaton. A fejlődés természetesen ezen a vo­nalon sem áll meg hanem éppen el­lenkezőleg még gyorsuló ütemet kap az ötévos terv alatt. Az ötéves tervben, Baranyáiban szociális célú beruházá­sokra, hatalmas, sokmilliós összegei fordítunk. Épül egy százhatvan személy befo­gadóképességű szociális otthon, épül tizenkét új bölcsőde, tizenkét napközi- o'tbon és óvoda és kereken harminc új, üzemorvosi rendelő. Hatalmas jelentőségű a fűdebaj el­leni harcban a Pécsett felépülő 480 ágvas tbc. kórház és szanatórium. Pécsett ezenkívül még védönőképző ;ntóze'.et is létesítünk és berendezünk egy, már régóta hiányzó százágyas csontsebészetet. Mohácson új rendelőintézetet létesí­tenek. Siklóson a meg'évő kórházat fejlesztjük további harminc ággyal. Szülőo thont létesítünk S ásd on, Pécs- váradon, Sellyén és kialakítjuk a já­rási egészségügyi központokat. Kivétel né’kiil a megye minden já­rásában, az iíjonan idekerült sziget­vári járásban is létesítünk ilyen egész- ségügyi központot és ezzel az egészség­védelem felépítcttségöt * decentralizál­juk. A fentieken kívül Villányban még tüdőbeteggendozó in ézetet is lé'esí- tünk. A megye területén tizenkét agé'zségházzal egybeépített orvo.siakást építünk. Csorbics elvtársat szeretik és tisz­telik munkatársai, azonban a Koksz­művek üzemibizottságának, párt- szervezetének mindig úgy kell meg­oldania a röpgyűléséket, hogy azon minden harmad részt vegyen és minden munkás hozzászólhasson a jelöléshez, hogy minden egyes dol­gozó részese legyen annak a szép munkának, amellyel a legjobbakat élcsapatnak választja az üzemek népe. ben üzleti tevékenységük körében csakis polgári nevüket és az iparjogo- sitványukhan meghatározott törékeny­ségre vonatkozó rövid, tárgyilagos megjegyzést használhatnak. így a napokban végképp lekerülnek a cégtáblákról a Lady, Madame, Morocco, Pompadour, Juci, Figaro, Broadway, Sánta Elefánt, Fehér Holló, Fekete kutya s egyéb hasonló meg­jelölések. József kőművesek teljesítménye 160 százalékról 347 százalékra növeke­dett. A diósgyőri MÁVAG két kő­művese, Szabó Ferenc Zsigmond és Búza Ferenc több mint kétszere­sére, 161-ről 341 százalékra fokozta teljesítményét. Pozsonyi Zoltán legjobb eredmé­nyét Felsőgallán érte el, ahol mun­kamódszerátadás közben 2085 szá­zalékos teljesítményt ért el. Ezzel elnyerte „A szakma legjobb dolgo­zója” címet az építőiparban. Az ötéves {érv folyamán harminc egészséges vizű kúttal számoljuk fel az egészségtelen ivóvíz és ezen keresz­tül a golyvás megbetegedések kérdé­sét. t A tisztiorvosok és körorvosok ré­szére harminchárom személygépkocsit szerzünk be és ezzel lényegesen meg­javítjuk a betegellátó szolgálatot. Az ötéves terv egészségügyi része szemléletesen tükrözi vissza, hogy nép­köztársaságunkban a legnagyobb érték az ember. Csaknem minden községben erős ütemben halad a termelési szerződések kötése. Több olyan község van, ahol már az egész előirányzatot teljes egé­szében lekötötték és számos község­ben igen előrehaladt a termelési szer­ződések kötésének munkája. Ezeken a helyeken döntően a jó népnevelő mun­kának köszönhető a siker. Ahol * népnevelők megmagya­rázták a dolgozó parasztoknak a szerződéses termelés előnyeit, ott hamarosan megmutatkoztak az eredmények is. Beszámoltunk már arról, hogy Sá­rokon és Palotabozsokon még 3 szer­ződést ismertető gyűlésen lejegyezték a teljes előirányzatot Azóta kiderült, hogy mégsem ezek voltak az msők a megyében, mert olyan község is volt, ahol már a gyűlés előtt le volt je­gyezve az egész előirányzat. Ez Püspöklakon történt és hogy mi kép csinálták azt, Sipos Ferenc a szövetkezet ügyvezetője a következő­képpen mondja el: — December 23-án volt a járási ér 'eksz'el 'il mecállapflottnk hogv egy-egy község egy-egy növényfajta A baranyai földművesszövetkezeti mozgalom erőteljes fejlődését misem mutatja jobban, mint az, hogy Ba­ranya úgyszólván valamennyi köz­ségében — 293 helyen — mega altult és működik az egységes, általános falusi földművesszövoíkezet. Ezek a szövetkezetek bekapcsolódtak a me­zőgazdasági termelésbe, elősegítették tagjaik termelő tevékenységét, gon­doskodtak a termelvények értékesí­téséről és megkönnyítik a dolgozó parasztság széles tömegei szántára, ezen egyszerű szövetkezeti .formán keresztül a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést. Visszatekintve az elmúlt évre, meg­állapíthatjuk, hogy föSdmövesszövet- kezeti mozgalmunkban döntő fejlő­dés következett be. Az óv első fe­lében megszűnt a kapitalista szö­vetkezetek utolsó fellegvára, a MOSZK és létrejött a dolgozó pa­rasztság szövetkezeteinek tőmegszer- vezeti központja, mozgalmi szerve, a Szövetkezetek Országos Szövetsége. Az év elején az egységes, általá­nos falusi földmüvesszövetkozetek kialakulásakor jórészt megteremtet­tük azokat az előfeltételeket, melyek lehetővé tették, hogy föídmüvesszö vetkezeteink a fennálló hiányosságok ellenére is a falu gazdasági életének bázisává váltak, melyet tömegszer­vezeti jellegük még inkább alátá­maszt. A tagtoborzás eredményekép föld- müvesszövetkezeteink taglétszáma 21.900-ró) 46.000-re emelkedett. Pa­rasztasszonyaink száma földműves- szövetkezeteinkben túlhaladta a tíz­ezret, a fiatalok száma pedig a 8.800-at, de szükséges további moz­gósításuk szövetkezeteink felé. Földművesszövetkezeteink a terme­lés területén a gépi munkák megszer­vezésében, különösen pedig a szerző déses termelés kiszélesítésében értek el eredményeket A napraforgó ki­helyezésénél a 2500 hold előirányzat­tal szemben teljesített 5.000 "kát. hold. továbbá az olajlen, a ricinus és a többi magféleségek kihelyezésénél végzett jó munkánk a baranyai föld- míivesszövetkezeteket ezen a téren az ország legjobb megyéi közé emelte. A szerződéses állattenyésztés és ál­lathizlalás vonalán mindenütt túltel­jesítésről beszélhetünk. A mezőgazda-sági őszi munkák — ve tőszántás, vetés, őszi mélyszántás — időben történő elvégzésében fö'd- müvesszö vetkezeteink és kü’önösen azok igazgatósági és felügyelőül zott- sági tagjai élenjártak. Szövetkezeteink termelési tevé­kenységének erőteljesebb kifejleszté­sével előmozdítottuk a termelőszövet­kezeti csoportok kialakulását. így a földművesszövetkezetí mozgalomhó' nőttek ki a lovászhetényi. inagvar- sarlósL apátvarasdi és még jó néhány termelőszövetkezéíi csoport. Ezeken bó] milyen mennyiségre köthet szerző dést. Nem felkészületlenül mentünk ni értekezletre. A falu dolgozó parasztjaival, még mielőtt bementünk volna az értekez­letre megbeszéltük, hogy milyen növé­nyekre akarnak szerződni. Igv mire az értekezletre került a sor tudtuk, hogy a mi községünk dolgozó paraszt­jai leginkább zabosbükkonyt, napra­forgót, ricinust, olajlent, lencsét, faj tababot, rostlent szeretnének szerző­désileg termelni. Az értekezletről hazatérve megma­gyaráztuk a dolgozó parasztoknak hogy milyen előnyöket jelent az, hogy megkapják a vetőmagot, s ezzel súlyos gondtól szabadulnak meg, * hogy milyen jól esik tavasszal az a párszáz forint termelési előleg és, hogy mit jelent az nekünk, ha bizto­sítva van az értékesítés. Ezt főleg a lencsével kapcsolatban mutattuk be, melyért tavaly a szerződéses terme lők 2 forint hatvan fillért kaptak ki­lónként. míg azok, akik szerződés nél­kül termelték, egy forint 50 fillérért is alig tudták eladni. így aztán egykét nap leforgása alatt a helyeken a földmüvesszövetkeze- teink fejlett, kezdeményező erővel bíró vezető tagjai tették meg az első lépéseket a TSZCS megalakítására. (Jjabb kezdeményezésről érkeznek be jelentések a görcsönyi, sósver tikéi, monyoródi és még jónéhány földmü- vesezövetkezettől, melyek mellett igen sokan kérik a TSZCS-k látogatásá­nak megszervezését és elősegítését. Munkánk nyomán lépten-nyomon látjuk, hogy a dolgozó parasztság mindinkább világosan és határozot­tan látja, hogy a nagy Szovjetunió szocialista nagyüzemi gazdálkodása az egyetlen üt, mely biztosítja a falusi dolgozók felemelkedését, anya­gi és kulturális felvirágzását, meg­szabadítva mindenfajta kizsákmányo­lástól. Az értékesítés terén a termény be­gyűjtést ezen gazdasági évben már teljes egészében földművesszövetke­zeteink bonyolították le. A sertés- felvásárlást, a marhaérték esitóst, a tojás és baromfi, valamint a többi kereskedelmi tevékenységet is mind­inkább földművesszövetkezeteink vég­zik, lehetővé téve a termékek becsü­letes áron való értékesítését. A szövetkezeti boltok egyre köz­pontibb helyet foglalnak el a falu életében. Míg az elmúlt év végón mindössze 102 községben volt szö­vetkezeti bolt, ez év őszén már 1G8, jelenleg pedig 238 szövetkezeti bolt és 24 fióküzlet jelzi a szövetkezeti boltmozgalom erőteljes kiszélesedé­sét. Természetesen eredményeink mel­lett hatalmas feladataink is varrnak. Legfőbb feladatunk, hogy a terme­lési tevékenység széleskörű kifej­lesztésével előmozdítsuk a dolgozó parasztságnak a nagyüzemi gazdál­kodás útjára való rávezetését a meg­lévő termelőszövetkezeti csoportok kifejlődését és azok megerősödését. Fokozni kell földművesszövetkezeti tömegszervezeti jellegét a dolgozó parasztság széles tömegeinek bevoná­sával, aktivizálásával. Földműves- szövetkezeteinket egyre alkalmasab­bá kell tenni falusi fogyasztási kér­déseink megoldására. Ezen döntő feladatok mellett föld- müvesszövetkezteinket be kell kap­csolni a tervgazdálkodásba, elkészít, ve velük gazdasági és mozgalmi ter­vüket Biztosítani kpll, hogy szerve­sen illeszkedjenek be tervgazdálko­dásunk egységes rendszerébe. A népi demokrácia viszonyai kö­zött, a szövetkezetek az osztálybaro alapján állanak, bekapcsolják a dol­gozó parasztság tömegeit, a szoeia it­ta terv-gazdálkodásba, fejlesztik- azok termelését a szocialista nagyüzemi termelés irányába és mindezzel te­hetővé teszik a szocializmus teljes felépülését a falun is, melyért a ba­ranyai földmüveszövetkezetek is har­colnak. Dombóvári Imre. lejegyezték a község összes szer­ződéses termelési előirányzatát, még mielőtt az ismertető gyűlést meg- tartották volna. Mindezt a járást gazdasági felügyel® hivatalában meséli el Sipos elvtárs, ahova azért jött, hogy kérje, emeljék fd a keretet, mert a püspöklakj dol­gozó parasztok még többet szeretné­nek szerződni, mint amennyit eredeti­leg előirányzott nekik a járási érte­kezlet, — Azóta is számos olyan gazda volt — sorolja Sipos elvtárs, aki azzal jött. hogy ő kimaradt a szerződésitől, pe­dig ő is szeretne szerződést kötni Nem egy olyan is volt, aki azt mondta: „Ezzel szeretnék hozzájárulni az ötéves terv indulásához" , Püspöklak nem nagyközség. Non» szokták sokat emlegetni. Dolgozó pa­rasztjai azonban megértették, hogy ft szerződéses termelés milyen e'őnyö- ket rejt magába számukra. És ami még ennél is sokkal több: megértették, hogy a szerződéses termeléssel az öt­éves terv sikeres megvalósításának út­ján tesznek egy lépést. És er az út a dolgozó parasztság soha nem látott jólétéhez vezet. Életbelép a cégfeliratokat szabályozó rendelet o rssiágszea*!© emelkedjek a kőművesek lelj esáf mélyei Sskmilüós koltsép! egészségügyi és szeciüís iii’BZíüiEfáoi kap Pécs és Baranya Ezzel js szeretnénk előmozdítani az ötéves terv sikerét Az ismertető értekezlet elolt lefetyelték sz eigé&z termelési szerződési előirányzatot Psispőklabon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom