Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-06 / 5. szám

DUNÁNTÚLI F •Ni#-­V- A .. v,a.r,‘ f íé 1 o Hla^Tar József ifijfdrájíp íe'jMWm^nyc 110-rői 195*6 százalékra emelkedett az egyéni verseny során Sokmilliós költséggel egészségügyi és szociális intézményeket kap Pécs és Baranya Nagyjelentőségű úiiiások a Pécsi Bőrgyárban VII ÉVFOLYAM, 5, SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1950 JANUAR 8 EGYENLŐSDI ötéves nemzetgazdasági tervünk hatalmas mértékben viszi előre mezőgazdaságunkat a fejlődés út­ján. Öt év alatt felszámoljuk mezőgazdaságunk elmaradottságát. 35 százalékkal emeliűk növény- termelésünk hozamát, hatalmas mértékben gépesítünk iratállo­mányunkat mennyiségi'eg és minő­ségileg is jelentősen fel'avítjuk s dolgozó parasztságunk életszínvo­nalát soha nem ismert magasság­ra emeliűk. Mindezt aze/nbar. csak úgy tud­juk elérni, ha ezzel párhuzamosai) termelőcsopor.jalnkat is fejlesszük Ezt leszögezi a tervről szóló törvé­nyünk is, midőn a következőket mondja: ,JIövelr.i és fejlesztem kall a nagyüzemi társa*, szocia ista gazdálkodást, mint azt a gazdasági for,nát, mely egyedül al^arna* ar­ra. hogy teljes mértékben felhasz­náljuk a mezőgazdaságban a kor­szerű termelési eszközöket". Jövőnk terve tehát megjelöli számunkra az utat és dön'ő fel­adatként tűzi ki számunkra a ter­melőcsoportok fejlesztését. De ugyanezt a feladatot á'lítja elénk az a hatalmas és napról-napra nö­vekvő érdeklődés is. mely dolgozó parasztságunk körében megmu'át­kozik a termelőcsoportok, a nagy­üzemi társas te.rmc'és rányá-'an. Ennek az érdeklődésnek számta­lan tanúidét tapasztalhatjuk Dél- dunántúlon és mint jellemző ese­tet említhettük med. ho'iv az 5d~- genkedés jege még az olyan vidé- ]j-pl<0.n ic metftHrf mír» a^i ,T n Onnlnyság, ott is vannak alaku­lóban uj csoportok, zömében régi kőzépparasztokból. Termelőszövetkezeti mozgal­munk hatalmas fejlődés előtt áll. De jelentős az a fejlődés is, amit már eddig, al g másfél eszlendő alatt megtettünk. Ezalatt az idő alatt termelőcsoportkink száma megsokszorozódott és ugyanígy xnt>'tsokszrirr,zódr>t't tanaik száma, földterületük nagysága is. A felülvizsgálat rámutatott a h bakra és hiányosságokra is, fel­tárta azt is: mik azok, amik ve­szélyeztetik terme! őcsoportiaink további fejlődését. És ha megálla­E ítottuk, hogy az ötéves tervben atalmas mértékben előrelendül termelőszövetkezeti mozgalmunk, akkor azt is le kell szögeznünk: ennek érdekében ki kell küszö­bölnünk a mutatkozó hiányossá­Í okat. fel kell vennünk a harcot a ülőnbözö irányból jelentkező vc- «zélyekkel szemben. Termelöcsoportiaink jelenlegi leilődési szakaszában országosan három igen veszélyes jelenség ta­pasztalható. Ezek: a helytelen jö­vedelemelosztás, a föld bevitele körül mutatkozó elhajlások és a pők szerepének lebecsülése. Mind k három igen veszélyes jelenséd termelőszövetkezeti mozgalmunk továhbi feilődése szemnontjábóh Mindhárom, közül azonban — kü lőnösen Baranyában — legveszé­lyesebb a helytelen jövedelemel­osztás, az úgynevezett egyen'ősdi Mi az egyenlősdi, mit ereamé- fryez ez a veszedelmes elhajlás, kzt legjobban egv gyakorlati pél- Wán lehet szemléltetni. Dunasz^k- fcsőn tavaly alakult meg a termelő- tsoport 10 családdal. Am kor a jö'-ef1<>jCrne'rv5ztá' ’-érdébe felm“- „Tült, a csoport tagjai azzal a hamis és alapjában téves jelszóval hogy „egyforma emberek vagyunk, egv- formán dolgozunk, egyformán fo gunk részesedni", úgy döntöttek csak azt jegyzik, hodv ki hány nanot vett részt a munkában és aszerint lesz ma!d a jcvcdc’eme'- osztás is. A csoport tagjai, bár IIT típus szpziruf dolgoztak lovai­kat nem adták be és ígv vol'ak olvan tagok is. akik sa'át á'lataik- kal — ametveket sn'át kö'tvéjjfi- kön tiikarmányoztak — járlak dolgozni a csoportba. A csoport­nál az egyenlősd.ben addig men­tek, hogy még ezt sem számolták fel nekik, hanem egy napot írtak annak is, aki fogat nélkül és an­nak is, aki fogattal dolgozott. Természetes, hogy ez egyrészt a fogattal rendelkező, másrészt a jobban dolgozó tagokban halahnas visszatetszést keltett és végső fo­kon odavezetett, hogy többen ki­váltak és ha nem jön kellő idő­ben a Párt segítsége, kishijján fel­bomlott a csoport. így néz ki az egyenlősdi a gya­korlatban. Alapjában téves, á bal­oldali fráz'sok az egyenlőségről, elégedetlenség a csoportlapok kö zött, bomlás belül és idegenkedé s a kívülállók körében Az egyenlősdi, a munkanapok nem pedig a végzett munka ará nyában való jövedelemelosztá gyökerében ellentmond a szocia­lizmus alapelvének, mely szerint ki-ki képessége szerint dolgozik és a végzett munkája után része­sedik. Az egyenlősdi megtfátoija a cso- nort fejlődését. Képtelen fejlődni, eredményeket felmututni az olyan csoport, melyben mindegy az hogy ki mennyit dolgozik, azono elbírálás alá esik mindenki mun­kája, jóllehet az egyik kétszer- annyi és kétszerte kü’önb munkát végzett el, mint a másik. Az egyenlősdi megöli a szocia lízmus építésének legfonto a' b eszközét: a munkaversenyt. Hogy fejlődjön ott ki a munkaverseny, ahol e’vész a verseny egy'k leg jelentősebb tényezője az, bogy a nagyobb teljesí,meny anyagi, g is nagyobb eredményt hoz, több ke­resetet biztosít, tehát jobb, gaz­dagabb életet eredményez. Az egyenlói.di riasztja a kívül­állókat a csoportba való belépés­től. Az egyénileg gazdálkodó do ­gozó parasztok között ma is egyii, leggyakrabban hangoztatott aggály a társas munkával szemben az: ,Én is annyit fogok kapni, min az, aki nem dolgozik olyan szor­galmasan, olyan jól és eredménye­sen, mint én." Az egyenlősdi az ilyen aggályoknak ad tápot, míg a végzett munka arányában való, munkaegységek alapján történő iövedelemelosztás könnyűszerrel szétoszlatja a dolgozó parasztok soraiba férkőzött ellenséges pro­pagandát. Az egyenlősdi legveszedelmesebb ellensége termelőcsopor.jaink fej­lődésének s arra, hogy mennyire nem hanyagolható el ez a veszély, elég csak azt a példát megemlíte­ni, hogy a lovászhetényi csoport­nál még a felülvizsgáló bizottság is tévedésbe esett ennek megítélő sénél. Nem ez az első eset, hogy az egyenlősdi ellen kellett felvenni a harcot. Volt inár erre elég eset, nem a mezőgazdaságben, hanem az iparban. Mert ott is volt egyenlősdi, sőt még ma is van néhány helyen De az ipari egyenlősdi recsegve- ropogva omlik össze az egyéni ver­senymozgalom kiszélesedésével. Tűnik el a csoportelszámolás, egy­re több az olyan üzem, amely úgy kezdi az ötévé« tervet, hogy min­den egyes dolgozója egyéni norma alánján dolgozik, Kormányzatunk, Pártunk útmu­tatása alapján, minden segítséget jj megad termelőszövetkezeti mozgal­munk fejlődésének kibontakozásá­hoz. A ■* pontos al'Snszabálvok, s munkaegységek kidolgozásával az egyenlősdi veszélyének leküzdésé­hez is hatalmas segítséget ad Hnngsúlvnzni k»l! azonban, hogv ez csak segítség. Végleges kiküszöbö- lé ét az egvenlősdinck. az ellene való legfreménvebb harcot a cso- oort üzpmi pártszervezetének ve- zp'éséwl magithn.sk a csoportta­goknak kell megvivniok! Nyugati lapjeíentések szerint: Änglia közölte Amerikával, hogy elismeri a kínai népkormányt Ncwpork Herald Tribune londoni tudósítója jelenti jóíé.tesüU angol ior- lasból: Anglia közölte az Egyesült Államok kormányáváí, hogy pénteken elismeri a kínai népkormányi Ezt a hírt megerősíti az Ewcning News diplomáciai levelezője érlesii lésével, hogy Anglia január 6-án, pén­teken elismeri a kínai népi kor­mányt Mac Neil álíanmiiniszler ezl jegyzékben fogja közölni dr. Cseng- gei, a Kuomintang jelenlegi londoni nnykövelével. Egyelőre a főkonzul le-z Anglia ideiglenes ügyvivője Pekingben. Az új nagyköveti állás jelöltjeként Dennínget az angol kül- ügvmini zfé iiun fávoíkeleíi osztályá­nak vezetőiéi emlegetik. A Press Association diplomáciai le- velezője ugyancsak ieíenli, bogy rö videsen várható a kínai népi kosmány elismerésének bejeteníé-e Anglia ré­széről. Mayhew angol külügyi államtitkár Poo'eban mondott beszédében már az elismerést indokolta. — Ha elismertük a kínai népkor- mányt — mondotta —, ezt azért tesszük majd, mert Kína tényleges kormányává lett Az elismerés a való tények elismerése lesz, nem pe­dig * helyeslés jele. Az elismerés ta lón bizonyos hasznot hozhat keres­kedelmünk Számára, de nem áltat­juk magánkat azzal, hogy közvetlen nagy e’őnnycl járna számunkra. Másrészt pedig semmit sem lehetne nyerni tlyan -kormány bojkottálásé vél, amely óriási területek és ren­geteg népesség felett uralkodik — mondotta Mayhew. a winvsp-i-i A Newyork Herald. Tribune és a többi lapjeíentések éles fényt vet­nek az imperialista tábor mély belső ellentmondásaira. Anglia kénytelen- kelletlen elismeri a Kínai Népköz- társaságot, míg az Egyesült Álla­mok ' tovább támogatják a kivert Csang-Kai-Sek bandát és hadi­támaszpontot épít ki Formoza szi­getén. Az amerikai tankok és tá­bornokok mepiftíenése Formozán Kína területének megsértése, nyilt be­avatkozást jelent a kínai nép belső ügyeibe. Nyilvánvaló, hogy az im­perialisták utolsó kísérletezése « hazaáruló Kuomintanggal épp úgy kudarcra van kárhoztatva, mint ed­digi kínai politikájuk. Anglia a „menteni ami menthető” elve alap­ján keresi a számára létfontosságú gazdasági kapcsolatokat az új Kíná­val. A válság nyilt: összeütközik az angol kormány, az angol kapitaliz­mus érdeke a nyers és vak ameri­kai erőszak-politikával. A Wall Street meg suhintotta korbácsát, azon van, hogy most is megtörje a Marshall-terves, behódolt „munkás­párti” kormány puha gerincétí. Fel­röppentek az első fenyegetések a Marshall-kölcsön megvonására. A közeli órák meghozzák az angol kormány döntését, Amennj/iben be- következik a Kínai Népköztársaság elismerése az angol kormány által, a szocialista és népi demokratikus erők újabb nagy győzelme lesz ét egyben hatalmas repedés az tmpe- rialista front dollárokkal, Marshall- tervvel silányul összemaHcrorott frontján. .4a öt én félmillión költségvetési deficit miatt Amerika 25 százalékkal leszállítja a Mar^hall^eg'élyt Newyonki jelentés szermé az ameri­kai pénzügyminisztérium szerdai hiva- laios közlése szerint az Egyesült Ál­lamok deficitje az 1950 június 30-án lejáró első félévre 3.3 milliárd, egész évi deficitje pedig 5.5 mil­liárd dollár lesz. A jelentés a továbbiakban az Egyesült Államok államadósságát ismerteti, amely 1949 végén 257 milliárd dollár volt. Az amerikai költségvetés hatalmas­arányú deficitje következtében a Mac- shall-terv amerikai igazgatósága, mint a nowyorki rádió jelenti, felhívta a „segélyezett" országokat, Görögország kivételével, hogy hiteligényüket 25 százalékkal csökkentsék. Az amerikai gazdasági helyzet sú­lyosságára jellemző. Hoffman, a Mar­shafl-terv Igazgatója, a Reute, jelen. tése szerint azzal a követeléssel álK elő, hogy az Egyesült Államok „a le­hető leggyorsabban” csökkentse a küL földl „segélykiadásokat". Hoffman megállapít ja. hogy az USA túlkölte­kezett Ha a kiadásokat a „veszély­pont” alá akarják helyezni, úgy csök­kenteni kell a „védelmi” kiadásokat és a külföldi „segélyeket”. Az USA megtiltotta az atomkutatást az angol és francia tudósoknak A Nyugatról érkező jelentések egytől-egyig azt mutatják, hogy az Egyesült Államok kormánya min­den eddiginél erőszakosabban lép fel az Amerikának kiszolgáltatott országok ellen. Az 1949-es eszten­dőben elszenvedett súlyos csapáso­kat a Truman-kormány azzal igyek­szik ellensúlyozni, hogy gyorsítja az iramot a Marshaíi- terv rabláncára fűzött államok önállóságúnak teljes letörésért. A sok' pé-da közül, amely az ame­rikai külpolitikának ezt a jellegét mutatja, rendkívül jellemző az a módszer, amellyel az USA-monopóliumok felszámol­ják a brit és francia atcmkntaiást. Miután nyilvánosságra kerültek a Szovjetunió hatalmas eredményei az atomenergia békés felhasználása terén, az amerikai monopóliumok attól tartanak, hogy a brit és fran­cia tudósok, a szovjet példától ösz­tönözve, maguk Is igyekeznek el­járásokat kidolgozni az atomerő bé­kés felhasználására. Már pedig az amerikai monopóliuméit ezt mindenáron cl akarják gáncsolni Ezért az USA-kormány diktátu­mot küldött az angol kormánynak amelynek értelmében Angliának „tartózkodnia kell a termelés terén minden párhuzamos erőkifejtéstől.” Ez azt jelenti, hogy a* angoloknak le kell szerelni minden gyárat és laboratóriumot, amelyekben olyan cikkeket ál­lítanak elő, amilyeneket az nme. rlkaía!« aián’annk le) sr.íUítú-ra. A jövőben a brit tudósok csupán egyszerű „katonai felszerelési tárgy­ként” fognak szerepelni, cserébe az amerikai jeepekért és rádiókért, va lamint azért a furcsa ígéretért, hogy Angliában atombombáikat fognak „tárolni”. Hasonló parancsot kapott Fran­ciaország is, kibővítve azzal az uta­sítással, hogy Jolioi Curie! el kell fávolifani a francia atomenergia-bizottság élé­ről. A francia kormány szintén nem fejt ki komoly ellenállást. Egyedül Joliot Curie munkatársai, a francia atomkutatók szegülnek ellene az amerikai diktátumnak. Az atom­kutatók szövetsége néhány nappal ezelőtt egyhangú határozatot foga­dott el, amelyben hangoztatja: „Az atomenergia békés felhasználására irányuló kutatás csak akkor lehet­séges ha megszűnnek a támadások az ellen a tudós ellen, aki nem haj­landó az »toráéról háborús célok­ra felhasználni. A francia tudósok nem engedik meg a tudományos kutatás felszámolá­sát.” A béke és szabadság francia harcosai az atomfegyver betiltását követelik Az MTI párisi jelentése szerint csü­törtökön indult meg a Béke és a Szabadság Harcosai Szövetségének egyhónapos országos akciója az atom fegyver betiltására. Szerdán « szövet ség vezetői Yves Frage«, Charles Til- lon volt miniszterek, Laurent Casa nova, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Boulier abbé és Fernend Vigne. a szövetséa főtitkára sajtóértekezleten bejelentet­ték, hogy az akció célja: tömegmey mozdulás okkal kényszeríteni a kor­mányt az ország érdekeinek tisztelet- bentartására. kiharcolni az atomfegy­vernek nemzetközi szerződés alapján történő betiltását, amely kedvező nem­zetközi légkört teremtene egy ötha­talmi békepaktum létrejöttéhez A Béke és Szabadság Harcosainak Szövetsége a hadjárat megindítása al­kalmából felhívást bocsátott ki ame­lyet az ország minden hivatalos les tületéhez Wjuttatnak. A felhívás köve- teli hogy az ENSZ rendelje cl az atombombák azonnali megsemmisíté­sét, mondja ki háborús bűnösöknek azokat, akik atombombával fenyege- ‘őznek, n francia páriámén1 pedig hoz­zon határozatot, hogy támogatja * követeléseket, szüntessék be a ni ve­ket nyomorúságba kergető fegyverke­zést, hagyják abba a gyarmat’ népek ellen vívott háborúkat, a békrhérco- sok üldözését és a hidegháborút. A CGT össz-szakmai vezetősége szerdán közleményben felszólította a francia munkásságot, vegyen tevőle­gesen részi a béke és szabadság har­cosai szövetségének békebadjáratában i* fokozza hóboréö'n-nns aki-iéját, A párisi Vaujjirard teherpályaudvar vas­utasai szerdán elhatározták, hogy töb­bé nem szállítanak semmiféle hadi­anyagot t

Next

/
Oldalképek
Tartalom