Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-05 / 4. szám

ÍS50 JANUÁR 5 NAPLÓ 3 Nemcsak a százalékot emelik a tervért, de javítják a minőséget és fokozzák a takarékosságot is a Hamerliban Meesekszabutcs és Pécsbánya íálteljesítetíék előirányzatukat a „temetési napon“ Hirtelen fölkapta a fejét. Saját ne­vét hallotta. Gadó Pista beszélt, bent a teremben ott ült az egész gyár mun­kássága, meleg, összeforrott hangu­latban. Az ötéves terv ismertető érte kezletót tartották a Hamerli kesztyű­gyárban. —- Vállalom, hogy teljesítményemet napi kát pár kesztyűvel eme em ós páros versenyre hívom ki Benke Jenő elvtársat — hangzik nem messze tőle. Először meglepődik. Aztán a meglepö- döttséget felváltja valami egészen be­lülről jövő, jó öröm. vet hamarabb, nagyobb teljesítmény- nyel, jobb munkával fejezik be. Ezek a felajánlások mind bizonyítékai ter­vünk akarásának, szavazatok ter­vünk mellett. De meg kell emli e- niink azokat a hibákat is, amik elő­fordultak ezen a téren, Előíordnltalt felelőtlen válla­lások, sztahánov munkamódszer, újí­tás, észszerűsítés né'kül, fele időre vállalják egye? helyeken a terv tel­jesítését, de előfordul.a másik vég­let is, van üzemünk, ahol három százalékot ajánlottak fel a dolgozók, mondván, hogy „óvatosak“ vagyunk De a sztálini műszak után, mey megmutatta milyen hatalmas tartalé­kok vannak dolgozóinkban, nincs helye ilyen „óvatosságnak“. Vannak olyan munkák, melyek elvégzésénél döntő szerepük van a három száza­lékoknak is. De olyan helyen, ahol két-háromszáz százalékot teljesítet­tek a sztálini műszak alatt, utána pedig majdnem a régi százalékra es­tek vissza, tervünk lebecsülését je­lentik a háromszázalékos felaján­lások. Az ötéves terv megindulására a MESZHART bányászai elhatározták, hogy a -tervet „termelési nappal'4 kez­dik meg. A kedd reggel 6 órakor kez­dődött „termelési napnak'4 szerdára meglett az eremánys és a MESZHART kát kerülete a pécsbányai és a me- csekszabolcsi az előirányzatokat máris túlteljesítenék. A „termelési nap“ újabb lendületet adott a dolgozóknak és az elért eredmények a következők: Mecsekszabolcs 111.9 százalék, Pécs­bánya 103 százalék, Vasas 76.2 száza­lék. Az elért eredményeket már az új ilöirányzaít szerint teljesítették a bá­nyászok és tanujelét adták annak, hogy lehet [őhbet termelni ‘a réginél. Az első elér! eredmények azt bizo­nyítják, hogy a lendület, a lelkesedés napról-napra fokozódik a bányászok­ban és mind többen tekintik saját ügyüknek az 5 éves terv megvalósítá­sát. Békés Sándor bőripari ifjúmunkás 337 százalékkal kezdte %&m a S»ístk ... na Jő hát ver­senyezzünk. De ép megtoldom egy é- péssel“ — gondolja s elmosolyodik. Magasba emelkedik a keze. — Tessék Benkő elvtárs — néz rá Ács elvtársnő, a pártíitkár. — A kihívást elfogadom, azzal a módosítással, hogy napi három kesz­tyűvel emelem a teljesítményemet. — Nvugodt, biztos a hangja, s a vidám arcok, a {elcsattanó taps újra mosolyt futtatnak az arcára. — Én se maradok el tőle! — szól ái Gadó István. így indult eL Az első nap eredmé­nye 108 százalék. Huszonhat foTiut 64 fillért keres vele, „Kevés.. . kevés lesz ez a százalék44 nézi a grafikont dél­után. Másnap mégjohban nekifog. Kerül minden fölösleges mozdulatot. Kezéhez készíti jól az anyagot. — És minden percet Jdhasz- H&Sol£ — mondja Benkő elvtárs. — Szóval az egész napot — teszi még hozzá. Eredmény 137%, 35 forint 37 fillér. Igaz, nincs idő beszélgetésre, de nem baj, mert többet kap érte. A mun­ka lázas lendületét, őrömet formáló erejét. Szalad kerében a munka. Gadó István ott dolgozik mellette. Nem so­kat néznek egymás felé, mindegyiket ffltf a verseny. A gondolat együtt sza­lad vele. S ha Benkő elvtársat meg­kérded, miért dolgozik jobban, elmond­ja, hogy a Tervért, azért a felelős­ségért, amit magukra váTaltak, — fin­den egyes dolgozó ebben az ország­ban —, a feladatért, ami nagy és szép, mert egy egész népért van. Bol­dogulásáért, örömtelibb, biztosabb, gazidagabb életéért. Hogy a következő napok? Lehet-e még emelni ezt a teljesítményt? Biz­tos lehet — Persia© lit nálunk gép mun­kára nincs lehetőség. Egyedül kéz­ügyességünktől, szorgalmunktól, gya­korlatunktól függ. Most elértem ezt a százaJékot Naponta huszonnyolc pár kesztyűt csinálok. De mi nem­csak a százalékot akarjuk emelni — áJl meg egy pillanatra munkájában. — Jobb minőséget akarunk: itt még sok tennivaló akad. És nem keve- sebb az anyaggal való takarékosko­dás, jó felhaszná’ás terén sem. Ez a következő lépése B"nko Jenő elvtársnak, a Hamerli szabászának a Tervért Benke Jenő elvtárs egy a sok kö­zül. Száz ós száz dolgozó tett fel­ajánlást az ötéves tervismertető éne­kesieteken, hogy az első rószletter­Kerékpdrt9 rádiót, bűtort vásárolhatnak részletre a dolgozók Életszínvonalunk emelkedésének eredményeként a dolgozók köriben egyre nagyobb a kereslet olyan drá­gább áruk iránt, amelyeket a múlt­ban a dolgozók nemtudtak megvásá rolni. A nagy keresletre való tekin­tettel az OKA 1950-ben a múlténné nagyobb mennyiségű kerékpár, mo­torkerékpár, varrógép, rádió és bú­tor részletre való vásárlását bizto­sítja. Míg 1949-ben — az egész év­ben — 60.000 utalványt adott ki a.z OKA kerékpár vásárlásra, addig már januárban, egy hónap alatt 10.000 kerékpár vásárolható részletre. A motorkerékpár és varrógép vásárlás­ra szintén nagyobb' mennyiségű OKA utalványt bocsátanak ki, mint az el­múlt évben. Rádió vásárlására a múlt év folya­mán december hónapban adtak ki legtöbb OKA-utalványt: összesen kétezer darabot, 1950 januárjában ennek már kétszerese, négyezer rádió vásárolható részletfizetésre. Ezek kö­zül ezer néprádió készülék. A meg­növekedett keresletre való tekintet­tel bútorvásárlásra is jóval több u al- ványt adnak ki 1950-ben, mint az elmúlt évben. Tervinditásunk napján nágy lendü­lettel fogtak munkába az üzemek mun­kásai, hogy valóra váltsák, amit ígér­tek, hogy nemcsak a sztálini műszak alatt, hanem az ötéves tervben Is ki­váló teljesí ményeket érnek el, hogy elősegítsék Tervünk győzelmét. Szép példáját adta ennek a Bőrgyár egyik ifjúmunkása, Békés Sándor, aki 147 százalékról a sztálini műszak alatt 307 százalékra emelte teljesítményét és az ötéves terv beindításának nap­ján 337 százalékot teljesített. De agi- táciös munkát végzett csoportjában is, ás jó munkája eredményeképpen ezen a napon 220 százalék a faragó csoport átlag03 teljesítménye. Békés Sándor a MINSZ oklevelét kapta a hároméves tervben végzett jó munkájáért A sztálini műszak és az ö'éves terv beindításánál végzett mun­kája azt bizonyítja, hogy ezt a len­dületet és lelkesedést áthozta új, nagy­szerű tervünk, az ötéves terv megvaló­sításához is. Munkája követendő pél­da nemcsak a fiatalok, de az öregek számára ísl Elfogtak károm rablótámadót Vakmerő rablótámadás történt ja­nuár harmadikára virradó éjjel Pé­csett a' Cinderl-utcában. A rabló­támadás áldozata Geng Sándor el- lendi földműves volt, aki a hétfői 11 iskilákal, kullúrliézakat és bekotőitakal kap Baranya az ötéves tervben m & p o 1.1. o 8 áu _» „„ Svéd film ŰZŐIT V-rtDEE Előadások) 5. 7. 9 érakor. m a r » iä~s'-J7 Andersen Nexő regénye. SZŰ KE FS&lY Előadások fél 5. fél 7, fél 0-kor Megkezdődött az országiban és így Baranyában is az ötéves terv telje­sítése. A megye községei bőven ré­szesülnek a tervberuházásokböl, hi­szen a falu fejlődése és kulturális színvonalának emelése fon os célki­tűzése az ötéves tervnek. Még az el­ső tervévben, tehát még ebben az évben megjavul a megye közlekedés! úthá'czata a községek között Is, de a községeken belül is. U! építés lesz Siklóson, Sásdon. ViL lányban, Németbólyban, Véménden Komlón be onút épül. A községeken belül gyalogjárók épülnek Villány­ban, Siklóson, Szentlőrincen, Szász­váron, Vasason, Mágocson, Máriáké ménden és Beremenden. Az ötéves terv folyamán szinte minden baranyai községnek lesz be­kötőútja, 374 kilométer hosszúságban épül­nek bekötőúíak, számos híd is épül és elkészül a Bé­ta—Mohács közötti betopúr. Hatalmas arányú lesz a fejlődés az élet minden területén. Ha megnéz zük például a kulturális célú beruhá. zásokat, akkor meglátjuk, hogyan megy át a gyakorlatba Pár unk kul­túrpolitikája, hogyan tereljük meg a lehetőségét annak, hogy ebben az országban a tudás és a műveltség a nép közkincsévé váljon. Az iskola- építés során megyénkbon négy kéttantermes, két négyian- temes, két nya'ctanlermes Iskola épül. Tíz tanteremmel bővítjük ki a meg­1 NP A ft Ki 6-aig Express szerelem E ő,irtások C és 8 órakor. A DÉFOSZ kuHúrcsoportja nem 7-én rendezi műsoros estjét, hanem 8 íin, vasárnap este fél 6 órai kezdet tei Megjelent füzetalnkban AZ ÖTÉVES TERVVEL A SZOCIALIZMUS FELÉ Gero Ernő beszéde n? országgyűlésen 1949 december 9-én Törvény a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről Az 1950 január 1-től 1954 dccpirber 51 -!g terjedő Időszakra. Ez a füzet, mely Gerő elvtárs beszédé* és az Ötéves terv törvényét foglalja ma pában, nagy segítség pártszervezetemk nek. népnevelőinknek az ötéves terv is mertetésében adatainak feldolgozásában A füzet szemináriumi anyag is lesz A Pártszervezetek kapnak elegendő Diepnviaéjret az oktatás cellára, az azon felül kapott füzet két terjesszek a párt­tagság ég a dolfrozők széles réteged között 88 oldal ára 1 forint Kiadja: Népművelési Minisztérium, kapható* VfDT1 párfc7^rvezetekbpn lévő, de szűknek bizonyult iskolákat. Az ö'éves terv gondoskodása azon ban nemcsak a anulókra, hanem a tanítókra is kihat. Huszonhét tanítói laka« épül a megyében. Egy újabb gyógypedagógiai iskolá és otlhont létesíts! ünk. Építünk egy tanulóotthont és három iparostanuló iskolát. Erős lendületet kap a mezőgazda- sági szakemberek • képzése. A szak­iskolát elvégző fiatalokra komoly fel. adatok várnak a fejlett mezőgazda­ság, a nagyüzemi gazdálkodás terén Növénytermesztési szakiskolát lé­tesítünk Mohácson, szőlő'ermesz'ési szakiskolát Villány­ban, kibővlljük a sellyei kapásnö- vényiormcsztési szakiskolát. Tovább bővítik a jágónaki állattenyésztési szakközépiskolát, a szén lőrinci ga bonatermesztési szakiskolá , a német- bólyi szálastakarmányi szakiskolát. Siklóson sertéstenyésztési és tej ipari, Villányban újabb szőlészeti szakiskolát épi ünk. Négy nagyobb kultúrház is épül a megyében és húsz falusi spor pályá' létesítünk A felsoroltak csak töredékei annak a hatalmas épltőmunkának, amelynek neve: az ötéves terv. vásáron eladott egy lovat 1.000 fo­rintért. Az áldomás ivás a késő éj­szakai órákig tartott, amikor az új tulajdonos kifizette a vételárat Ezt láttáik a szomszéd asztalnál ivogató Dallos József 28 éves napszámos, Dörömbözö Gyula 10 éve:; és ifjú Horváth István 16 éves zenész, akik elhatározták, hogy megszerzik a pénzt a gazdától. Amikor Geng Sán­dor útnak indult, a három fiatal­ember követte. A sötét Cmderi- utcában rátámadtak Geng Sándor­ra, akit Dallos József leütött, majd mindhárman nekiestek és arcát fei- ismerhetetlcr.ségig összerugdalták, majd otthagyták az eszméletét vesz­tett Geng Sándort. A hajnali órákban egy taxisoffőr talált rá a vérbefagyott Geng Sán­dorra, akit nyomban a sebészeti klinikára szállított. A klinikán Geng Sándor eszméletre tért és el­mondotta a rablótámadás körülmé­nyeit. A rendőrség nyomozói el­mentek a vásártér, melletti vendég­lőbe, ahol nagy mulatozás közbe» megtalálták a három rablótámadót, A rablótámadók eleinte tagadni próbáltak, de később bevallották tettüket. A rendőrség őrizetbe vette őket és átadta a pécsi államügyész­ségnek. »? Sokat lehet tőlük tanulni6t A siklósi TSZCS-tanfolyam hallgatóinak 7 látogatása Reménypusztán Olyan frissek a benyomásaik, annyira a látottak hatása alatt ál­lanak, hogy egymás szájából kap­kodják a szót. A nagy autóbusz, amivel jöttek, nem rég érkezett meg és rövidesen elindulnak., hogy meglátogassák a pécsi üzemeket is. A siklósi termelőszövetkezeti tan­folyam hallgatói ök valahányon és ma látogatást tettek Reménypusz­tán, a termelőcsoportnál. — A tehenészetük tetszett legjob­ban — mondja Káli Pál, a geresdi csoport tagja. — Az, hogy milyen modern az istálló berendezése, és hogy milyen gondosan ápolják az állatokat. — De mesrtslA*szlís az flllato­kon meg a fejésí eredményen is — vág közbe Ébert József, öt a palotabozsoki csoport küldte el is­kolára. „Tanulj, amennyit csak tudsz — mondták neki bucsuzáskor és ő igyekezett Reménypusztán is jól megfigyelni mindent. Káli Pálnak azonban még van mondanivalója. — Egy füstölő mellett mentünk el — meséli. Ha mást nem, azt a füstölőt meg kellene nézni minden­kinek. Tele volt sonkával, kolbász- szál, oldalassal. Amikor erről ér­deklődtünk, elmondták, hogy min­den család legalább egy hízott disz­nót vág. A nagyobb családosok azonban mind vágnak kettőt fa. — Pedig Varga elvtárs, a csoport elnöke elmondta, hogy milyen nehe­zen indultak tavaly — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Lipics Ferenc Piispöknádasdról. — Mondta, hogy tavaly talán négy család volt mind­össze, amelyik vágni tudott. Hogy még petróleumra se igen volt pén­zük, most meg villany ég vala­mennyi lakásban. — És a gyerekek is mind jól fel vannak öltöztetve, mind egészsége­sek, látszik, hogy rendesen van­nak táplálva. Az életszínvonal hatalmas emelke­dése. Ez az, ami először megfogta a látogatókat. Ez nem is csoda. Hisz minden dolgozó paraszt azt szeret­né, hogy emelkedjék az életszín­vonala, hogy jobb ruhában járjon, hogy ne, legyen gond a fejadagra, hogy legalább egy disznód vágjon a család, hogy a gyerekek arca ne sovány és sápadt legyen a rossz táplálkozástól, hanem kerek és pi­ros a tápláló ételektől. Természetes azonban, hosry a látogatók nem csak ezt nézték meg. Sőt elsősorban nem ezt. Ha­nem azt, hogy a reménypusztaiak hogyan érték el, hogy ilyen gyor­san, ilyen hatalmas mértékben emelkedett az életszínvonaluk. És jó helyen tapogatódzott Káh Pál, amikor a tehenészetet dicsérte. De mégjobban megközelítette a kér­dést Szabó Márton, az ibafai TSZCS tagja. — Mikor a hizlaldát megláttam, megértettem — mondja — hogy mi­kép lehetett a csoportnak olyan nagy jövedelme. Így nagy tömeg­ben észszerű, tudományos módsze­rekkel hatalmas eredményeket le­het elérni a hizlalásban. És így sok­kal gazdaságosabb a takarmányozás is. Na meg ők nem olyan egyolda­lúan takarmányoznak, mint azt az egyéni gazdaságokban még mi is tettük. Kukoricadara, korpa, olaj­pogácsa, árpa etetésével teszik vál­tozatossá a takarmányt. — Sokat lehet tőlük tanulni — teszi még hozzá. lsen, tanaiéi, E® a legfonto­sabb. Mit lehet tőlük tanulni. Mi az, amit hazamenve otthon is meg lehet majd valósítani Ez érdekli legjobban mindnyájukat, a tan­folyam hallgatóit. Hiszen ezért küldték el őket a többiek. Ezért mondták nekik azt: „Ne törődjetek semmivel. Majd mi itthon mindent' ellátunk. Nektek csak egy gondo­tok legyen, hogy minél jobban meg­tanuljatok mindent és aztán azokat majd itthon gyümölcsöztessétek," A csoport otthon maradt tagjai­nak ez az útravalója vezette a tan­folyam hallgatóit akkor is, amikor Reménypusztán szétnéztek. Amikor megtárgyalták az ottani vezetőkkel a munkaszervezés kérdéseit, a jöve­delemelosztást, s amikor órákon ke­resztül faggatták őket kérdésekkel. — Hogy nekünk már sokkal köny- nyébb legyen — amint azt Kapoli Mihály, a lovászheiényi csoport tagja mondotta. — Mert. ők éret­tünk is dolgoztak. Értünk, akik egy évvel később találtuk meg a helyet utat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom