Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-04 / 3. szám
4 mo JANUÁR 4 NRPiO Mi kell az éleihez? IÁ.' Földön a szerves élethez bizonyos feltételekre van szükség. Eltép- zeLhetetl-e-j az élet például óságén, szén, víz és néhány más anyag nélkül Az is télig, hogg az élet csak bizonyos hőmérsékleti körben lehetséges. Minden élő szervezetben van víz és a vegyi folyamatok általában oldatban folynak le. ‘Vannak ugyan baktériumot, amelyek nagy hidegeket is kibírnak, de zérus fok' alatti hőmérsékleten életük lappangóvá válik. Nem pusztulnálel, de nem is nyilvánul'meg bennük semmiféle életfolyamat. Ha aztán újból megfelelő hőmérsékletre kerülnek, az ellet bennük ismét megindul. A meteg felső határa elég alacsony. A kiék mossatok megélnek <13 celzius fokú vízben is és csak 73 celzius fokon pusztulnak el. De találtak élőlényeket 89 celzius fokos forróvízben is. Általában a 45—50 fokos meleg az étet felső határa. Kémiai szempontból pontosan meg lehet állapítani, hogy- milyen vegyi alkatrészekből vannak az él őt es tok. A szén — természetesen a tiszta sz.én — a karbonium és nem a bonyolult összetételű kőszén — minden élő anyagban előfordul, sőt nélkülözhetetlen. Tudnunk kell azonban, hogy az étő szervezetek általában nem képesek a tiszta kémiai elemekből felépíteni azokat a bonyolult vegyületeket, amelyekből testük anyag készül. Az élő szervezetek átalakítják a szervetlen világból kapott vegyületeket, A nitrogént sem a növények, sem az állatok nem tudják felhasználni, pedig nitrogén nélkül nincs élet, a szükséges nitrogént, a nitrogén vegyületekböl például ammoniáikből választják ki és alakítják át. A szilárd elemeket is csak akkor tudják felhasználni, ha a vízben oldható vegyületek alakjában jutnak hozzáTehát az élet kémiai feltételeihez nemcsak az szükséges, hogy a megfelelő elemek meg legyenek, hanem uz is fontos, hogy feldolgozásra alkalmas vegyületek formájában legyenek meg. Teljes bizonysággal tudjuk, hogy a Napban — szín képelemzés útján állapítottuk aieg — minden kémiai elem előfordul. Tehát a Napból kiszakadt bolygók anyagában is, akárcsak a Földön, előfordulnak olyan vegyületek, me. Ivek alkalmasak, a növény és állat számára a feldolgozáshoz. Azonban itt felmerül az a kérdés, hogy van-e ezeken a bolygókon piá mért közvetlenül semmiféle -élőlénynek nine? szüksége hidrogénre, de vízre, azaz májelégett hidrogénre föltétlenül szüksége van. 4 Így aztán a bolygókon nem találjuk meg a sicrucs élet feltételeit, még az sem bizonyult bej teljes bizonysággal, hogy a Marson van víz, de oxigén is legfeljebb elenyészően kis mennyiségben lehet a -légkörében. Nyilvánvaló ezekután az is, hogy amíg a föld kellően le nem hált, szó sem lehetett úrról, hogy kialakuljanak rajta élet feltételei. Hzcr-czerötszázmillió esztendővel ezelőtt tehetett, sitiikor nagyjában mar megszilárdult a Föld előzőleg izzó kérge. A légkör hőmérséklete azonban meghaladta-az ezer Celsius fokot. Ez a légkör természetesen egész más volt mint a mai. Minden víz, akkor még gőz alakjában a légkörben volt. Ahhoz, hogy a víz el kezdjen cseppekké sűrűsödve lehullani a Földre, a hőmérsékletnek le keltett hűlni a víz kritikus hőfoka, vagyis 364 cebilis fok alá. Gyorsan hűlt le.a légkör, megeredt az esőzés, a szárazföldi medencék megteltek vízzel és megjelentek az ős- tengerek, Ezek qz őstengerek voltak a kialakuló szerves élet melegágyai. Az üzemi kulturmunka fejődése A felszabadulás óta nagy fejlődésen ment át az üzemi kukurmunka. 1945- ben még csak 36 üzemi színjálszócso- port működőit, ma már 1200 színjáf- szócsoport működik szerte az országban. 1945-ben az üzemekben egyetlen népi tánccsoport sem volt. Jelenleg 354 üzemi tánccsoport működik, A felszabaduláskor még csak 33 üzemi énekkar működött, ma már eléri a számuk a SOOcf, A felszabadulás után még egyáltalán nvn működitek az üzemekben irodalmi körök. A Párt iránymutatása nyomán és a SZOT kul- turosztáíyának segítségével 120 üzemi irodalmi kört szerveztek a dolgozók. 1949-ben már főbb, mint 350 irodalmi kör működőit. 1945-ben még csak egy üzemi képzőművésze!! iskola volt, 1949-ben már 10 képzőművész-iskola működött. Két pécsi kosárlabdázó párisi tapasztalatai a francia dolgozók nehéz megélhetéséről, és a futballisták megalázó adásvételéről c& lábul kultáilicLzak munkája .4 brjuhoveckajai „En- gels“-kolhoz röviddel ezelőtt megtartott közgyűlésén, ,midőn összegezték a Szocialista munkaverseny eredményeit, a felszólalók több- ízben megállapították, milyen nagy segítséget nyújtott a termelés növeléséért vívott küzdelmükben a kultúrhát. De dicséretei kapott a kultúrház a „Kagáno- vics", „Zsdánov“, „Kraps zk a ja" és más kolhozoktól is és ugyanígy nyilatkozott a „Dokit- csájev" erdővédelmi állomás. A Uultúrházban rendszeresen tartanak előadásokat, politikai, természettudományi, agrártudományi, irodalmi és művészeti kérdésekről. A szocialista földművelés mesterei itt közük és adják tovább élenjáró tapasztalataikat. A kultúrház kitűnően gondoskodik a kolhoz- parasztok és kolhozcr- tetmiség kullúriycriyd- uek kielégítéséről. Kiál- li’ásokat rendeznek, színdarabokat, filmekéi mutatnák be. Szoros kapcsolatban úttá link a gép- és traktor-államául; termelő munkájával is.-E nagy és sokoldalú munkát a társadalom tevékenyen . támogatja. A kultúrház tagjai sorában megtaláljuk a mezőgazdasági szakembereket, tanítókat, orvosokat, tanulókat is a kolhoz paras-tokon kívül. A színjátszó, ének- és zenekari körökben lelkesen vesznek részt a kolhozifjúság tehetséges tagjai. A: olvasókörben - mindig megtárgyaljál; az új könyveket és színműveket, fúvösieneka- ruk híres a: egész -körzetben. A szabászát!- varrodai kört számos asszony és leány látogatja. A könyvtár naponta mint egy-109 könyvét ad lei az olvasóknak- .1 tapasztalat szerint kiváltképpen sokan olvassák Lenin és Sztálin műveit, valamint Micsurin, Viljanisí, Dóku- csájev és Liizenko akadémikus alapvető munkáit. .4 • kultúrház fontos szerepet tölt be a dolgozók kommunista nevelésében. A falusiak szívesen járnak a kttl- tárházba, itt megtalálják pihenő óráikban a szórakozást és egyben választ minden őket érdeklő kérdésre. A brjuhoveckajai kultúrház munkája egyetlen célt szolgát.- a kommunista társadalom öntudatos és aktív építőinek nevelését. Hunyady József: ELSÜLLYEDT ORSZÁQ Hunyady Józsefet, a pécsi származású . fiatal írót nem kell bemutatni azoknak, akik valamennyire is figyelemmel kísérték Pécs irodalmi életét a felszabadulás óta. Itt jelent meg első novel láskötete, a „Szerencsétlen emberek'’. Uj könyve, már csak húsz! vés terjedelménél fogva is, úgynevezett .nagyregény”, ami pedig témáját illeti, egész történelmi korszakot, a két háború közti évtizedeket nyalá- bolja fel. Szándéka nem több, mint életteljes és hatásos körképet festeni egy saját erkölcsi fertőjében megfeneklett rendszer infernójáról, a főúri kastély, meg a pusztai cselédudvar párhuzamában. ' Az ellentéteknek szakadatlan ösz- szecsapásai az úrhatnám polgárság, meg a zsellérárulók közreműködésével, jelentik a regény magas- feszültségű jeleneteit. A béreslegény, akit az ispán nyakonteremt, mert nem eléggé mélyen nyomja az ekét a földbe, mire saját szülőapja is az úr védelmére kel, a kis Gazda Józsi, aki a körvadászaton hó alá temetett két elejtett foglyot, Nóra, fi csírás-tehén, amelynek az ispán fia csúzlijával kilőtt szeme egy öreg csordás vesztét okozza, az aratógép, mely a dolgozó ember ellenségévé válik, hiszen elveszi előle a kenyeret; mind, mind bizonyítékai a vérre menő ellentétek kibékíthetetlenségének. A második, az „Aszály” című részben a pusztaiak lázadása még konkrétabb tettekben nyilvánul meg; itt már bontakozni kezd a szocialista öntudat. Az urak hajtóvadászatot rendeznek a titokzatos vörös ember ellen, aki ellenállást szervez és az életükre tör, egyesek az első Kommun tanulságait beszélik meg, a választásokon pedig Da- rida Lajos eipőmunkással az élen egységes Horthy-ellenes frontot kell szétugrasztaniok a csendőrszuro- nyok-nak. Az utolsó részben már kitört a háború, az iszonyat malomkövei zuhognak, felőrölnek egy sereg igaz embert, hogy végülis „az Uj Világ átvegye méltó örökét.” Hunyady vállalkozása egymagában sem hétköznapi; úgyszólván valamennyi társadalmi osztály ismerete volt szükséges hozzá és. a világosodó öntudat szakaszainak hibátlan megérzése. A cselekményt dialektikusán kellett felépítenie, hogy eszméle és eszközök fejlődését ábrázolni tudja, hogy necsak résztvevő krónikása legyen a pusztai múltnak, hanem az apró hőstetteket beállítva a haladásba, helyesen értékelhesse is. Ez a vonal apróbb elhajlásoktól eltekintve, csaknem töretlen a könyvben. A szocialista jövőbe vivő úton Mágocs Gábor tanító indul el. elsőnek, .utána a gyerekek, egészen ösztönösen fogr ják pártját a forradalmárnak, akinek mi sem láthatjuk arcát, s ilyen bizonytalan kezdés után, fokról fokra öntudatosodik a puszta népe. A mű alapvető hibája módszerében van; ez az oka, hogy alakjai jellemükben és helyzetei drámai- ságuk ellenére igen sokszor nem eléggé meggyőzőek. Pojelinszkij határozta meg a különbséget tudomány és művészet között; a tudás logikával dolgozik, a már felállított tételt bizonyítja be a fizikai valóságon, az író viszont éppen fordítva cselekszik, vagyis a visszatükröződő reális életből, a társadalmi létből, utólag vonja le a következtetést. Hunyady néhány remekbeszabott jelenetet — Körvadászat, Szilveszteri mulatság, • Búcsú — kivéve, mintha a tudományos módszerekhez Igazodna; a tételhez példákat kores pusztai gyermekkorából A regénynek igazi főhőse nipcs. A kissé szabódezsőien romantizált Keceli Sanyi alig inkább főhős, mint Grubber báró vagy az örökkön szentségein Törköly ispán. Az „Elsüllyedt ország” Törkölyje azonban inkább típus, mint. ember. Minden gonoszság egyesül benne, amely a magafajtájú parasztnyúzókról elképzelhető. Engels szerint -mindenki típus, de' amellett egy bizonyos egyes ember is, egy ez, mint az öreg Hegel mondja.” A regény figuráinak nem csekély hányadából éppen ez a bizonyos „ő” hiányzik. Különösen azokból akiket az író az ütközőpontokon használ fel és 'niinduntalan rőbbánniok kell. Szó sincs .r.óla, hogy Hunyady József végig riportot ír.. A regénynek vannak a. társadalmi és alkati ösz- szefüggéseket feltáró, döbbenetes erejű, realista részletei is, méghozzá nem kis számmal; egyes jelenetek hitelét azonban sajnálatosan elrontja egy. már előzőén .túlszabott szereplő közbelépése.' Ha például Törköly ispán megjelenik, mintha az öszes többi/ alak valószínűtlenné és elmélyedésre mél-, tatlanná válna. Mindent egybevéve a tehetséges fiatal író most megjelent regényével, a „Szerencsétlen emberek”-hez viszonyítva, két esztendő leforgása alatt akkora utat tett meg a realizmus felé, amely dicséretére válhat annak Is, akit rövidesen az ország első szocialista realista alkotói között emlegethetnénk. . Galsai Pongrác. A francia vasutas szakszervezet meghívására magyar vasutas sportolók, köztük két pécsi kosárlabdázó, [(linger és Lovrics Géza néhány sokáig emlékezetes napot töltöttek Parisban. A magyar fiúk nagy sikereket arattak, nemcsak sportvonalon, hanem megjelenésűikké!, fellépésükkel is. Metánban, n francia főváros vasas negyedében a munkások a kommunisták úttörőinek neveztek bennünket — mondotta Lovrics Géza — és szeretőiül; minden jelével elhulmoz.tak. Bátyám, aki tanulmányúton van kint, amikor, meglátta a csapat tagjainak a neveit, azt mondotta, hogy 70 ponttal kikapunk a francia szakszervezeti válogatott csapattól. A mérkőzés után nemcsak ő, hanem sok francia vezető is csodálattal állapították meg, bogy 1 év alatt mekkorát fejlődtünk és azt kérdezték, vájjon milyen lehet egy NB 1-es csapat nálunk, ha az NB lies Lokomotívm felépített együttesünk ilyen jó. A I’JFIuuianltéről, a francia kommunisták harcos lapjáról siókat hallott a két pécsi fiú. Amikor a len- gyetekkel együtt, látogatást teltek a nagy világlap szerkesztőségében, büszkén szorítottak kezet azokkal a férfiakká!, a leik elvan bátran emelik fel szavukat- a munkásosztály elnyomása elten. —• A munkás sportolók és ve-, -létük mindenhol a legelőzékenyebbek voltak — mondja IA-inger.— a Metro sportolói mindjárt megérkezésünk után felajánlották edzőtermüket. A Me!union megrendezett mérkőzés végén. Ilidkor a sok válogatottal megerősített Paris ’válogatottat 8 ponttal, legyőztük, amikor már üdvözöltük a közönséget, valaki közülük a mikrofonhoz ugrott és franciául bemondotta, hogy mii a magyar munkások képviseletéi)«! jöttünk ki. A sokezres tömeg erre hatalmas ünneplésben részesített bennünket. Mclunbcn egyébként rossz rótt a pólya, a kockaköveken rettenetesen csúszkáltak. Érré gyorsan levetették a tornacipőket és mezítláb játszottak. Ez is nagyon tetszett a közönségnek. A Jady gimnázium tornacsarnokában persze nem volt olyan rokon szó nv tüntetésben részünk, mint a Vasas Melunben, — meséli Lovrics Géza — de a kél év előtti botrányos esel óta, Amikor a női válogatott csapatunkat olyan csúnyán kifütyülték, sokat, javult a helyzet és lehetett érezni hogy már más szemmel néznék ránk, magyarokra. — A két pécsi sportoló látta, hogy a. francia polgári elemek örülnek, hogy a Szovjetunió olyan erősen harcol su békéért, de igen sóknak az a véleménye ,Jegyünk jóba mindenkivel". A' kommunista és baloldali szocialista munkások kiállása határoson, ők •»« békét és a szabadságot akarják és keményen harcolnak az áruló kormány ellen. A budapesti VJT sokáig emlékezetes marad a franciák résziére. Megérkezésük utáni napon két francia lány kereste fel őket, akikben még mindig állt a pompás budapesti ünnepségek emléke. — Tőlük tudtuk meg, hogy a dolgozók megélhetése igen nehéz mondotta íflinger — és állandóan fenyegeti őket a munkanélküliség. A francit! sportolóit helyzete is érdekelt bennünket. Elmondották, hogy Franciaországban csak a futballt támogatják, o-tt is csak a profikat. Aki. befutott, pénzt kap, ha kidőlt az. illető, mohét az utcára, nem törődik vele senki som. Csak addig érték a sportoló Franciaországban, amíg játszik. Persze a profiknak a termelő munka teljesen ismeretlen fogalom, íflinger személyesen beszélt. Kádassal, a volt debreceni labdarugóval akinek egyéves „szerződése” úgylátszik már fejárt, mert éppen Mexikóba készült .utazni. Kádas ..sportlárs“ igen keserű képet vágott, amikor a magyar labdarugó válogatott idei szerepléséről esetit szó. '— .lobi) lett volna talán nekem is otthon maradnom — mondotta lemondóan Kádas — otthon biztos nem úgy adják veszik a futbaiistákat, miint a lovakat. A legérdekesebb eset akkor történi, amikor a csapat a Metrón utazott ksi a mérkőzésre. — Egy ember sokáig nézegetett bennünket — mondja Lorries Géza '— azután gúnyosan. oda- szólt: Na, mi az, kölcsön tipus-ruhá- bati jöttétek? A szerencsétlen azt hitte. hogy mi az államtól kaptuk a jó fóliánkat, hogy jó megjelenésűuk- legyen. Megmagyaráztuk neki, hogy nálunk Magyarországon nem luxuscikk a jó ruha, minden dolgozó megveheti, mert öss zclia s o n Ifth a la ti anul jobb a magyar dolgozzék helyzete, mint a franciáké. Itt a kosárlabdabajnokság tavaszi sorsolása A kosáriábdabajnokság tavaszi- idénye január 22-én kezdődik. A pécsi rangadót február 26-án játszák lo. Az NB I. sorsolása a következő: Január 22: MTE—Lokomotív, MEFESZ—ózdi Vasas. Január 29: MEFESZ—TF MEFESZ. Kistext—Lokomotív. Február 5; RMTE— Lokomotív. MEFESZ—MA VÁG. Február 12: MEFESZ—BMTE, Postás—Lokomotív. Február 19: TF MEFESZ—Lokomotív, Február 26: MEFESZ—Lokomotív. Március 5: Lokomotív— KAÓE. Soproni MEFESZ—Pécsi MEFESZ. Március 12: Postás—MEFESZ, Lokomotív—BSE. Március 19: Lokomotív—Ózdi Vaáas, KASÉ— MEFESZ. Március 26: Kistext— MEFESZ, Lokomotív—Szegedi Postás. Április 2: Lokomotív—•Műegyetem.. BSE—-MEFESZ,• Április 9: MEFESZ—MTE, Előre—Lokomotív. Április 16: Lokomotív—MA VÁG, jPostás —MEFESZ. Április' 21: Előre—MEFESZ, Lokomotív—Soproni MEFESZ. Április '30: Műegyetem—MEFESZ, Lokomotív—KASÉ. A sorsolás úgy hozza, hogy .a vasutasok csak a hegedik fordulóban pályaválasztók. A'női csapatok sorsolása a következő: Január 22: FDSE—Lokomotív, Postás—ózdi Vasas. Január 29: MTK—Lokomotív. Február 3: DVTK —Lokomotív, Pécsi Postás—Salg. Vasas. Február 12: Postás—DVTK. Bp. Postás—Lokomotiv. Február. 1-9: Postás—MATEOSZ. Február 26: Postás —Lokomotív. Március 5: Lokomotív —MÁTEOSZ, Debrecen—Postás. Március ?£;■ Bp.' Postás—Pécsi Postás, Lokomotív—BSE. Március 19: Lokomotív—Ózd. KASÉ—Postás. Március 26: MTK—Postás. Lokomotív—Szegedi Postás. Április 2: Lokomotív— Szolnok. BSE—Postás. Április 9: Postás—FDSE. Előre—Lokomotív. Április 16: Lokomotív—Salg. Vasas, Szegedi Postás—Pécsi Postás. Április 23: Előre—Pécsi Postás, Lokomoiív —Debrecen. Április 30: Szolnok— Postás, Lokomotív—KASÉ. * A Pécsi Lokomotív felfüggesztését hatálytalanította az ökölvívós/.övct- séjt. Annak idején megírtuk, hogy a Kistext 'Tidokclntíasi anyagi követelései miatt történt a felfüggesztés. 156 férfi verseny*« indul a* asatíffltiSenis* világbajnokságokon Már lezárult a budapesti világ- bajnokságok nevezési zárlata, A férfi csapatok küzdelmében 18 nemzet legjobbjai vesznek részt, míg a női csapatok ' versenyére 12 válogatott nevezett.’Az egyéni versenyszámokbau igen nagy és erős mezőnyök indulnak. A férfi egyéni versenyeken néái kevesebb, mint 156 versenyző küzd a bajnokságokért, illetve a helyezésekért. Alapfokú bajnokságok Pécsi. C) csoport. 1. Pónzügyigazg. 8 7 — 1 25: 4 14 2. Egye tóm SE 8 7 — 1 14:10 14 3. Vármegye 7 6 — 1 13: 0 .12 4. Dohánygyár 8 4 1 »V 20: 4 0 5. Igazságügy 8 3 2-) 7:12 8 6. «Tejért 8 3 — 5 13:14. 6 7. Mecsekül ja 8. MÁV SZTT 8 2 _ 6 1:124 7 í 1 5 '4:18 • ) Magyarszéki csoport. 1. Mecsekjánosi 7 6 1 — 13: 3 lo itt 2. Oroszló 7 5 — 2 13: 1 3. Tőkés , 7 5 — o 9: 4 10 4. Meesekfalu 6 .4 — o 7: u 8 5. Magyarszék 6 •> _^ 4 7: .8 4 6. Kán 5 Í 1 o o 1: 5 3 7. Barátur 5 — r> 2: 8' —. 8. Mcosekpölfjske 5 — 5 0:18‘ — „Nincs szükség bohém futballistákra“ Selves Gusztáv fulbaílkapitány ny tallózóit a legközelebbi muukáró Kiemelte: súlyt kell helyezni arr hogy miként az élmiunkásoknak gyárakban, úgy az élsportolóknak pályán kell példát mutatni. Bangó tállá, hogy nincs szüksége bohém,j; té-kosokra a magyar labdarúgóspor ban. ízeknek el fcoM tűnni. Kiemelt hogy az, újévben íokozoltab mértét ben foglalkoznak az utánpótlással * A Kaposvári DSK jeles ökölvívója, Németh Zoltán a nagykanizsai Oíujmukáshoz kérte átigazolását.
