Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

II M:pr Miozák Partja, Rákosi elvlárs vezetéseve! előre az ötéves terv győzőiéért! Három felejthetetlen hét Moszkvában . Sztálin elvtárs közelében Bprlii Mihá^né,Mn'zka Imréé.« Csillag Miklós beszélnek élményeikrő A / í t A dolgozó magyar nép képviselői, Berki Mihályné, Muszka Imre és Csillag Miklós, akik népünk Sztálin iránti mélységes szeretettnek bizo­nyítékait, a szebbnél-szebb ajándék- tárgyakat mintegy három héttel ez- I előtt Moszkvába kísérték, hogy résztvegyenek a Sztálin ganeraüsz- szimusz 70. születésnapja alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken, 23 napi távoliét után visszaérkeztek Budapestre. Az eseményekkel teli három hét felejthetetlen élményeiről a követke­zőkben számoltak be: Tizenegy terem tele aj án déli ol< kát A magyar dolgozók ajándékainak elhelyezéséről Csillag Miklós beszélt. — A magyar népi demokrácia munkásainak és parasztjainak aján­dékait a megérkezés után a Puskin­ról elnevezett múzeumba szállítot­ták. Ez a múzeum ott áll a Moszkva- folyó partján a város egyik legszebb •pontján, nem messze a Szovjetunió s, Lenjnnol elnevezett állami könyvtá­rától. A Puskin-múzeum hatalmas termeihen állították ki a szovjet ha­tóságok azokat az ajándéktárgyakat, amelyeket^ a népi demokrácia. orszá­gainak dolgozói s a még imperialis­ta igát hordó nyugati országok munkásosztályai küldtek Sztálinnak, a nemzetközi munkásmozgalom ve­zérének. Ajándékaink két termet töltöttek meg a kiállítás 11 terme közül. Kisfaluéi Strobl Zsigmond hatalmas márványszobrát, amelynek gipszmísolatában a sztálini ajándé­kok budapesti kiállításán a magyar dolgozók is gyönyörködhetlek, a ki­állítás első termében helyezték el. Külön kell beszélnünk a Szovjet­unió népeinek ajándékairól. Ezek közül is mind szépségben, mind pe­dig méreteiben kiemelkednek: egy négyméter magas, a szivárvány min­den színében ' pompázó metszett Iüvegkristályváza és egy szőnyeg, 'amelynek közepébe gondos kezek a nagy vezér és tanító alakját szőtték bele. Muszka Imre, a WM-gyár eszter­gályosa veszi át a szót. Elmondja, milyen érdek'ődéssel tekintett meg a kiállítást megnyitó ünnepségek után ’'gyszólván minden egyes tárgyat -i. M. Sveroik, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnö­ke, aki Sztálin generalisszimusz ne­vében mondott köszönetét a magyar dolgozók képviselőinek a gyönyörű ajándékokért. — Svernik elvtárs — kezdi elbe­szélését Muszka Imre — az ajándék- tárgyak megtekintése közben beha­tóan érdeklődött a jelentősebb aján­déktárgyak készítői és elkészítésük körülményei felől. Különösen meg­nyerték Svernik elvtárs tetszését a gépmodellek, azoknak a gépeknek \ kicsinyített másai, amelyek mellett Vallva mi magyar munkások a szov­jet sztahánovisták példáia nyomán 1 /napról-napra túlszárnyaljuk a ter­melési normát. Fugadás a Krem'ben Berki Mihályné, Muszka Imre és Csillag Mik'ós resztvettek a nagy évforduló alkalmából rendezett hi­vatalos ünnepségeken. Berki Mihályné ezekről az ünnep­ekről, élményei közül is a legna- gyóbbakról beszélt, felidézve emlé­kezetéből a nagyszínházbeli ünnep­ség és a kremlbeli ünnepi vacsora mozzanatait. — Bennünket, a magyar küldött­ség tagjait — mondja — az a meg­tiszteltetés ért, hogy egy páholyban a díszemelvényen helyet foglaló Sztálin elvtárstól 20 méternyire kap­tunk helyet. Az ünnepség hat óra p. hosszat tartott. Ez alatt a hat óra alatt állandóan Sztálin elvtársat néz­tük, aki barnára sült arccal, fiata­losan fogadta a színház nézőterét megtöltő háromezer ember szűnni nem akaró tapsát, éljenzését, a felé­je áradó szeretetet és ünneplést. A könnyem is kicsordult. — folytatja Berkiné _, amikor láttam, hogy a mi szeretett vezérünk és tanítónk, felszabadítónk, az egyszerű embe­rek reménysége, százmilliók lángeszű vezére, milyen szeretettel öleli ma­gához a kis szovjet pionírokat, akik virággal köszöntötték őt, második édesapjukat. Egymás után léptek a mikrofon elé a világ legnagyobb kommunista pártjainak vezérei, köztük a mi szeretett Rákosi elv­társunk. , — A kremlbeli vacsorán, a cárok egykori báltermében, háromezer em­ber ünnepelte Sztálint. Nagy boldog­ság volt ezen ä vacsorán együtt lát­ni Sztálint, az útmutató tanítót és mellette legnagyobb magyar tanítvá­nyát, a mi szeretett Vezérünket, Rá­kosi elvtársat. — Népünk képviselői, amellett, hogy résztvettek a világraszóló ün­nepségeken, tapasztalatokat is gyűj­töttek a Szovjetunióban. Muszka Imre, a Sztahanovista esztergályos, akit a kiváló szovjet sztahanovista, Bikov indított el a többezer százalékos teljesítmények útján, így számol be a Szovjetunió­ban szerzett tapasztalatairól. — Vendéglátóink jóvoltából közel egy napot tölthettem a 'egnagyobb szovjet autógyárban, a moszkvai Sztálin autógyárban. Az ott tapasz­taltakról csak a bámu’at és a csodá­latos eredményeket elé-ő szovjet nép iránti tisztelet hangján szólhatok. Ebben a gyárban olyan gépeket át- tam, amelyek, hogy csak egy példát mondjak, négy kalapátsiitéssel ké­sztik el az 'autófőtengelyeket. Miná- lunk a V/M-ben s általában az üze­mekben az öntők azt szokták mon­dani: „Nem is intődé az öntöde, ha nem piszkos.” A Szovjetunióban er­ről másképpen vélekednek, mert az öntődében nyomát sem látni a pi­szoknak, minden ragyog a tisztaság ■ tói, Az öntödei munka a iegtökéle- tesetben gépesített és az ott dolgo­zók legnagyobb része nő. Befejezésül Muszka Imre elmon­dotta, hogy a Szovjetunióban szer­zett tapasztalatokat azonnal átadja a magyar sztahánovistáknak. Minisztertanácsi határozat a kártalanítási e!6 eg fslpsí’ásírál Illetékes helyről közük: Az 1949/20 számú törvényerejű ren­deletnek 12. paragrafusa alapján a most államosításra került vállalatok volt tulajdonosai részére az il.eíékes miniszter legfeljebb 15.000 forintig ter­jedő káriát-1 ítási előleg folyósítását engedélyezheti. A minisz'.ertanács határozatot ho­zott, hogy az illetékes miniszterek a törvényerejű rendeletben szereplő egy­hónapos határidőnél is rövidebb . idő alatt döntsenek zz előlegek folyósítá­sáról. A kártalanítási előleggel kapcso'atos kérvényeket az érdekeltek a válalat tárgya szerint illetékes minisztérium elnöki főosztályához címezzék, lakás­címük pontos megjelölésével. A kére­lemben fel kell tüntetni a kérvényező anyagi és személyi körülményeit. Á Vatikan egyetért Francéval Nmni nyilíiiiiO?aia Ar'ajo olttszorstági iárgyaSása*ró! GYŐZELMES LTON A TASZSZ római je’entése szerint Pietro Nenni, a Békéi Hívei Olasz­országi Bizot.ságának elnöke, Artajo Franco miniszter olaszországi tárgya lásaival kapcsolatosan nyilatkuza ot adott ki. Kijelentette, hogy az ameri­kai imperialis.ák és. nyugaieurópai csatlósaik északatlan i szerződés poli­tikájának alapja egyrészt: „megegyez­ni Francoval“, másrészt pedig „a né­met hadsereg újjáteremlése és Nyvga(- Ncmetország felfegyverzése", A Vatikán — min: Nenni hangsú­lyozza — teljesen egyetért azzal a politikával, amely Francot be akarja kapcsolni az amerikai tömbbe és szo­ros kapcsolatot tart fenn Franco kor­mányával. A magyar dolgozók ma lépnek rá a munka hatalmas lendüle­tével, Pártunk és példaképünk, a nagy Szovjetunió iránt érzett teljes bizalommal a szocializmust épíiő- öt­éves terv útjára. Ezt aiz útai a mi számunkra könnyebb lesz megjárni, könnyebb azért, mert az utat 9 Szov­jetunió Sztálin vezette győzelmes öt­éves tér veinek tapasztalatai kövezik ki és teszik biztonságossá, könnyen járhatóvá. „A történelem megmutatta, hogy az ötéves terv nemzetközi jelentősége mérhetetlen. .1 történelem megmutatta, hogy az ötéves terv nem a Szovjet­unió magánügye, hanem az egész nem­zetközi proletariátus ügye." — álla­pította meg Sztálin elvtárs a Szovjet­unió első ötéves tervének eredményei­ről tartott beszámolójában. Akkor, amikor Sztálin elvtárs ezt mondotta, a Szovjetuniót minden oldalról kapi­talista államok vették körül. A szovjet ötéves terv döntő jelentősége akkor az voM, hogy — Sztálin elvtárs sza­vaival: Minden lépés, amivel a szoir jcthatalom a gazdasági építőmnnka terén előbbre jut, mély visszhangot kelt a kapitalista országok lakosságá­nak legkülönbözőbb rétegeiben, s az embereket két táborra Osztja — a proletárforradalom híveire és ellenfe­leire.“ Azóta a Szovjet Hadsereg felszaba­dításával és a Szovjetunió állandó elvtársi támogatása mellett a magyar népi demokrácia eljutott addig, hogy elkezdhetjük az ország egész képét átformáló ötéves tervünket. Ezzel újabb, hatalmas jelentőséget nyert a Szovjetunió, a győzelmes ötéves tervek országa. Uj jelentőséget ad neki az, hogy mi győzelmeinek nagy példáját és tapasztalatait . felhasználva, győz­zük te azokat az akadályokat, ame­lyek a szocializmus építésének útjá­ban állanak. Nyílt, egyenes út All előttünk, a Szovjetunió egyedül he­lyes útja, amelyről a történelmi té­nyek kézzelfoghatóan bizonyítják be, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép teljes győzelméhez vezet. M i már tisztán cs világosan lát­juk, hogy milyen feladatok ál­lanak előttünk. Ezeket a feladatokul Sztálin elvtárs a Szovjetunió ötéves tervének megvalósításakor összegezte: „Az ötéves terv föfeiadata az volt, — mondotta ", hogy a Szovjetuniót Ismerjük már Krcpa Jenőt, a Csü­lök-utca 4- harmadik emelet kettőből. Tudjuk, hogy nyugalmazott grófi in­téző, hogy raccsol és hogy egyszer egy évben, szeptember 20-én összeta­lálkozik két jó barátjával, Széni Lipól csász.-kir. kuk-horthy-nyilas ezredessel és Langyos Felicián egyházi fövgyész­szel. Ezen a napon megemlékeznek arról, hogy Krcpa Jenő 1923 szep­tember 29-én a Lavór és az Árvalány- hnj-utca sarkán kapott egy rettenetes pofont. Szilveszter este van. Az utcákon vidám és túl vidám emberek. A kö­zeli vendéglőből feihallatszik a zene: Mézeskalács szivet vettem neked, tü­kör van a közepén. Valaki egyre bi­zonygatja az utcán. — Édes egy öregem, nem vagyok én csicsókás, nem ismered meg régi pajtásodat, egymás mellett feküdtünk a babaágyban a szülészeten. Itt fent Krepáéknál egy mécses fé­nye imbolyog és az asztalt fekete té­rítővel borították le. Hárman ülnek mellette: Krepa, Széni és Langyos. — Ne hahagudjatok kélitek, hogy így össze csődítettelek benneteket, de gondohtam Szilvehsztcrt méltó módon megünnepeljük így húhmacskán. — összevásároltam egyet és mást, meg miegymást, kaviárt, pezsgőt, óbort, narancsot, desszerteket. Mon­dok egtjszeh jól belakunk az én ha­llatáimmal, amúgy uhi módba. — Szívünk mélyéből köszönettel fo­gadjuk ezt az clányutó segedelmet, mondta kcne.ttcljcsen Langyos Felicián. — Einz, zwei, drei. Lássuk a zabát. — szólt közbe udvariasan Széni Ll- pót. Váhjatok testvéheim men nem olyan egyszehű a dolog, tudniillik én még ghófi intéző kohómból nagyon pedáns vagyok. Máh akkoh megszá­moltam, hogy hányat rúgok a I,a~ hasztba. Mondok, hogy máh csak eb­ben az évben is megcsinálom a iel- táht. Elővettem egy pcipíhl, de nem azt ílitam rá, hogy „tahtozik", „köve­tel“, hanem, hogy „Jó volt”, .Rossz volt". Nade most máh eleget beszél­tem olvasd fel az évi méhlegct te,»Fe­licián barátom. „Jó volt azt hinni — kezdte az ol­vasást Langyos F. — hogy a válasz­táson a Népfront csúnyán leég, jó volt hallani a jó híreket, hogy meg sem tartják addig a választásokat, amíg Truman nem hagyja jóvá a kép­viselő listát és nem jelölik Habsburg Oltót legalább az egyik választókerü­letben királynak. Rossz volt azonban a kilcncvenegynéhány százalékos vég­eredmény. Nagyon rossz volt. Ej de rossz volt. — Rkkoh hatáhostum el " mondja Krepa —, hogy kavtáht nem eszünk. Felicián olvas tovább: Jó volt tudni azt, hogy a tavaszi munkákat nem végzik cl időben, hogy leava fis nélkül megrohad a búza, hogy minden kutak barátom eldugja a ffdbonáját, meg be­önti a kútba. Jaj de rossz volt azt olvasni me v hallani, hogy aratlak, hogy csépeltek, az anyja min- denit, hogy még be is gyűjtöttek és az én barátaimat is begyűjtötték az ügyészség fogházába. Az anyja min- denit. — Látjátok testvfhek, ekkor hátú- hoztam el, hogy pezsgőt, azt nem iszunk. — jegyzi meg Krepa J. „Igazán nagyon jó volt /.oltani, hogy az üzemekben r.ö a sele.il, csök­ken a termelékenység, mert befura­kodtak az én derék jó bruderjeim és felvették a küzdelmet az ellenséges munkásosztállyal. De jaj és még több­ször is jaj, mert a Politikai Bizottság közleményt adott ki és azóta rossz, hallani, hogy csökken a selejt, hogy nő/ az egyéni versenyzők, újítók, sztahanovisták és mindenféle ellensé­ges elemek száma. — Ti is beláthatjátok lejlestvéhek, hogg ezek után óbort sem ihatunk, inkább szórjunk a fejünkre l'amut. Felicián újra olvas: Jó vo'-t, ami­kor sem én nem jegyeztem tervköt- csont, mert csak akkor jegyeztem vol­na, ha felosztatták volna a pártot, ! sem Felicián nem jegyzett, mert csak kamatos és kötvényes volt, Marshalt- tervcs nem, sem Lipőt, nem jegyzett, mert nem állították vissza az osztrák- magyar közös hadsereget. Ú, de vi­szont rossz volt haliani, hogy a pro­lik mégis túljegyezték a tervkidcsönt. — Bizony ezek után nahnnesot máh nem eszünk. Aztán jó volt hallani, hogy az ame­rikaiak (ó Hollywood, ó Truman, ó dollár, ó rágógumi, ó biznisz, ó krí­zis) minden támogatást megadnak Csang-Kal-Seknek, aki kiradírozza a halalmos Kínáról a kommunistákat és jó vott tudni, hogy Berlin miatt kitör a háború. Ez volt még csak a iá. Azonban újra billent a mérleg és rossz volt hallani, hogy szegény C.sangnak kilóg a nyelve futtában és hogy Kelet-Németorszúgban is ‘hata­lomra jutott a demokrácia. — Ezéhl nem eszünk most desszer­tet •— jegyezte meg K. Jenő. — Nődé kérlek akkor mit eszünk-7 — mondta méltatlankodva Széni T.i- pót. ~~ Amit főztünk magunknak. (Szántól gyönge, a kapitalista országok sze­szélyeitől függő ogr ár országból erős, teljesen önálló és a világkapitalizmus szeszélyeitől független ipari országgá tegye..“ Ez a mi feladatunk is. A ka­pitalista Magyarország mezőgazdasági termelésre alapozott gazdaságát alap­jaiban fázta meg a világkapitalizmus egy-egv válsága, a búzaárak csökke­nése, vagy egy országosan rossztermé- sü év. Az idegen tőkével dolgozó ipari üzemek az imperialisták rabjává tet­ték az országot s ennek a rablánc­nak utolsó maradványait most, a kül­föld; érdekeltségű vállalatok államosí­tásával ráztuk te végérvényesen. A nagyfokú iparosítás, ez a mi őt* éves tervünknek is főfeladata. A Szov­jetunió ötéves terve választ ad nekünk arra is, hogyan valósítsuk meg ezt a feladatot: „ílpcn terv megvalósításá­hoz mindenekelőtt az kell, hogy <* terv fő láncszemét megtaláljuk, mert csak ez, e fő láncszem megtalálása él megragadása tette lehetővé azt, hogy a terv összes többi láncszemeit is magunk után húzzuk." — mondotta Sztálin elvtárs. Elénk állítja ezt a leg­főbb láncszemet, amely nem más ■ mint a nehézipar és annak magja: a gépipar. Nekünk, a mi ötéves tér vönk’oen most ezt a sztálini élesMiátr sál megjelölt láncszemet kelt megra­gadnunk, ezen az alapon keH elinduh Utunk, hogy a szocializmust felépítsük. U tat mutat számunkra ft Szovjet­unió ötéves terve a szocializ­mus építéséire a mezőgazdaságban ;s. „A Párt abból indult ki — határozta még Sztálin elvtárs ", hogy költik- tiuizálás nélkül lehetetlen kivezetni országunkat a fejlődés széles útjára, amely a Szocializmus gazdasági fun­damentumának felépítéséhez vezet, le­hetetlen megszabadítani a sokmilliós dolgozó parasztságot a nyomortól és tudatlanságtól." Ezt az utat követi ná­lunk is a Párt, amikor termelőszövet­kezetek alakítását szervezi,, éleiképes, gépekkel dolgozó nagyüzem; gazdasá­gokat létesít az elmaradott paraszt- gazdaságok helyén. Ezt követjük fo­kozott mértékben az ötéves terv során, amikor traktorok ezreit készítjük gépgyáraiinkbnii a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok részére; Ezek a főkérdések, amely- Inek megoldására a mi ötéves tervünkben a Szovjetunió győzelmes ötéves tervé­nek példamutatása nyomán vá'tnlkoz- lunk. De a sztálini ötéves terv tapasz­taltai nem szorítkoznak csak ezekre a főkérdésekre. A Szovjetunió dolgozó népe Sztálin elvtárs vezetésével diadal­masan küzdött le minden nenfzségcl, megoldott minden résztel kérdést is. A' mi ötéves tervünk megoldásánál már nem új, isinorellen dolgokról van szó. A Szovjetunió tapasztalataiból feleletet kaphatunk a mi ötéves ter­vünk részletkérdéseire is. Mérhetet­lenül könnyebbé tesz; feladatainkat, hogy' ezeket a tanulságokat alkalmaz­ni tudjuk. Olyan tanulságok ezek, me­lyek pontosan, biztosan és részielei­ben határozzák meg a mi teendőin­ket és megmutatják: hol rejlik a fej* adatok megoldásához szükséges erő. Megmutatják, hogy ez az erő a dolgo­zók milliós tömegeinek aktivitásában, lelkesedcsélicn és kezdeményezésében, sztahanovista versenyében. a szocialis­ta gazdasági rendszer különös előnyé­ben és fölényben rejlik. Itt kel! meg­találnunk nekünk is az erőt feladata­ink megoldására. A milliós tömegeket megmozgató szocialista munka versennyel. Pártunk és a Népköztársaság kormá­nyának vezetésével, a Szovjetunió öt­éves terve nyomán hozzáfogunk az ötéves tervhez, a szocializmus építé­séhez városon és falun, az egész or­szágban, hogy az ötéves terv befeje­zésekor ml is büszkén állapíthassuk meg: „Többet tettünk, mint amennyit magunk vártunk.“ Mészáros Ferenc A New Statesman Anglia alompolitihai baklövéséről Az MTI londoni jelentése szerint a New Slafe-'mpn az 1949. év történetéi áttekintve megállapítja, az angol po­litikának az volt a legsúlyosabb bak­lövése, hogy nem fontolta meg komo­lyan n Szovjetunió ntomellenőrzési javaslatát és csökönyösen ragaszko­dott az elavult Baruch-fervhez. Az e.fomcUcnörzés megoldatlansága nö­veli Nyugal-Európa bizonytalanná- gát. b jgST i

Next

/
Oldalképek
Tartalom