Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-31 / 26. szám

DUMÁMTÓL! A és btiranyai p<*dagó'ni«olt Telkei gyűlésen kósüiöoiék meg a Pártnak és Rák ősi i>lály ás elv lársnnk fizetésük rendezését Baranya, Somogy és Tolna dolgozói érdeklődéssel várják a pécsi Újító Kiállítás megnyitását Megkezdte a munkát a MESZHÁRT-nál az első három női bányászielöit VII. ÉVFOLYAM. 26. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1950 JANUÁR 31 A KÖZALKALMAZOTTAK MEGBECSÜLÉSE A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsának rendelete a köz- alkalmazottak szolgálata viszonyá­nak és illetményeinek rendezéséről hatalmas jelentőségű. A rendelke­zés széles rétegeket érint és meg­állapíthatjuk: mindazok, akiket érint, őszinte őrömmel és lelkese­déssel fogadták a rendeletet. Pártunk álláspontja ebben a kérdésben mindenki előtt világos és félreérthetetlen. Rákosi elvtárs a közalkalmazottakról szólva többször beszélt arról, hogy nagy­arányú jog- és 'Ilelményrendezésre kerül sor, mihelyt ennek felvételei megérnek. Pár hónappal ezelőtt külön is ígéretet tett arra, hogy a pedagógusok fize'ésrendezését a kormányzat rövidesen napirendre tűzi. A közalkalmazottakról szólva Rákosi e'.vlárs már évekkel ez­előtt 1945-ben ezeket mondotta: .„Mi nagyon jól tudjuk, hogy nem lehet létrehozni egy erős, jól ad­minisztrált, demokratikus országot, ha nem tudunk henne a köztiszt­viselők rétegének, a közalkalma­zottak rétegének olyan tekintélyt és olyan anyagi helyzetet biztosí­tani, amely számukra lehetővé teszi, hogy a közalkalmazottakra háruló, rendkívül fontos munkát el tudják végezni'. Láthatjuk tehát hogy nem vé­letlenül, nem meglepetésszerűen került ser a jog- és illetményren­dezésre, hanem az idő-érlelte a fal tételeit Milyen idő érlelte eze­ket a feltételeket? Egyszerűen az évek? Nem, nem csupán az évek, hanem a tervgazdálkodás évet. A kőzalk&lmazot ak őntudato- Babbjaí már eddig is látták, hogy szervesen összefügg sorsuk és ér­dekük a tervgazdálkodással. De ma már azok is, akik ezt eddig nem látták tisztán, megértik az összefüggéseket és a jövőben a maguk munkaterületén fokozottan segítik a Terv megvalósulását. A közalkalmazottak nemcsak közvetve, de közvetlenül is kivehe­tik részüket az országot építő mun- kavcrsenyböl. Ki kell szélesíteniük a közigazga, ás észszerüsitéséért, meggyorsításáért folyó munkaver- Eenyt, a „Nevelj jobban" és a „Gyógyíts jobban“ mozgalmakat. Elsősorban jobb minő-égő munkát ke.l végezniök. A rendelet beveze­tője is megállapítja: „Az új illet- ményrendszer a ténylegesen betöl­tött, munkakör Szerint, a teljesít­mény, a végzett munka minősége fi- gyelembevé’elével alapítja meg az illetményeket“, Egyre inkább érvé­nyesül az az elv, hogy a fizetés nem a beosz'ássál, hanem a végzett munkával áll arányban. És a vég­zett munka nemcsak mennyiséget, hanem minőséget is jelent. Az ipar Ó3 mezőgazdaság szocialista és szocialista jellegű szektorai után végre ezen a nagyfontosságú terü- icrten is kialakul a színvonalasabb munkáért folvó törekvés, verseny. _A minisztertanács rendelete a tiozGlka.mazottak tneghacsillését éfs munkájuk elismerését jelenti. El­ismerését annak, hogy eddig: sike­res építőmunkánkat messzemenően támogatták a hivatalok túlnyomó többségében becsüld cs dolgozói. A minisztertanács rendelete a problémák megoldásához újszerű, szocialista módon nyúlt. A felsza­badulás előtti fizetésemelésnél mindenkor érintetlenül hagyták példádul a kezdő tanítók nyolcvan pengő« nyomorbéré'., de lényege­sen emelték a miniszteriális tisztvi­selők amúgy is aránytalanul ma- ga* fizetését. Most nem ígv tör­tént. A leglényegesebb emelés ép­pen az alsóbb kategóriákban, a kis- Azefésekné! tör énik és bizonvo« sszeghatáron felül, az aránylag magas fizetések változatlanul ma­radtak. A minisztertanács rendelete meg­szabja a közalkalmazottak jogait és lényegesen kiterjesztette azokat. A rendelet egészét áthatja a szo­ciális gondoskodás, a dolgozó em­ber értékelése. Vegyünk néhány példái A közalkalmazottak fizeté­ses szabadsága minden évben egy nappal hosszabbodik. A 18 éven aluli dolgozók fizető.t szabadság- ideje 24 nap. Nagyon lényeges a rendelkezésnek az a része, mely úgy intézkedik, hogy a túlmunkát ki kell fizetni. A közalkalmazottak­nál is bevezetik, hogy a munkában kitűnt dolgozókat megjutalmaz­zák. Minden, a rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottra kiter­jesztik a félárú vasúti-jegy rend-, szerét. A köznevei ér-ügyi alkalma- jjj zottaknál f»kozott.an figyelembe-”' veszek a munkakörülményeket és nemcsak a tanítással, hanem a tanítás előkészítésével eltöltőt, időt is munkaidőnek számítják. A külön pótlékok rendszere figye­lembe veszi, hogy a nagylétszámú osztályokban több a munka, mint a kisebb létszámúaknái. Megoldó­dott a külön pó lékok rendszeré­vel a veszélyes beosztásban dolgo­zó egészségügyi alkalmazottak kér­dése is. Még olyan, látszólag apró kérdésre is kiterjedt a miniszter­tanács figyelme, hogy a szoptatós­anyák szoptatási ide jói nem sza­bad utánedólgoztaini. Ugyanakkor a rendelet megszab­ja a közalkalmazottak kötelessé­geit is, hiszen a kettő szoroan együtt jár. A kőzalkalmazoi taik kö­telessége a jő munka, a nép álla­mának megerősítése, a szocializmus építésének meggyorsítása, helytál­lás a maguk szakaszán a Szovjet­unió vezette béketáborban. A minisztertanács rendeletében Párunk politikája érvényesül, de előkészítésének munkájába bevon­ták az érdekelt dolgozók szakszer- veze'e't és így alkották meg a közalkalmazottak jogainak és illet­ményeinek szabályozását Ezért Is­merik fal a közalkalmazottak a rendelet pontjaiban régi kívánsá­gaikat. Nem csoda, hogy mo^t or­szágszerte a hivatalokban és az intézményeknél, a kórházakban és az iskolákban, az egyetemeken és az óvodákban boldog örömmel, lel­kesen ünnepük a rendeletét, táv­iratokban mondanak köszönetét a Magyar Népköztársaság miniszter­tanácsának, a kommunisták pártjá­nak és Rákosi elvtársnak. Nem kétséges, hogy ez a rende­let poli’ikai győzelem is, a köz- alkalmazottak életszínvonalának emelése szétveri a reakció egyik kedvenc rémmeséiét. Köztudomá­sú. hogy azt suttogták, rebesget1- tóí: a népi demokráciában az ér­telmiségiek hátrányos helyzetbe kerülnek. Ez a nyilvánvaló hazug­ság megtévesztett néhánv ingado­zó. bizalmatlan tisztviselőt, akik nem hitték, nem remélték azt, hotfv lesz egv olyan rendelet amely végre őket is. az ő munkájukat is megbecsüli. Most emberi méltósá­gukban megerősítve, eme’t fővel állnak egy sorban ők is dolgozó né­pünk cgé=zével. A sut'ogók, a tu­datosan rágalmazók pedig kényte­lenek elnémulni, mert a számok beszélnek. Miről beszélnek a számok? A termelés növekedéséről, hogy szá­za. ékról-száza!ókra nő az egyes iparágaik és az egye« dolgozók ter­melése. nő a termelékenység, mert kialakulóban van a munkához való új viszony, már mi is alkalmazzuk a sztahanovisták nagyszerű mód­szereit. Éj nem véletlen az, hogv amikor a termelés nő, akikor emel­Fokozódik az olasz dolgozók harca as „új66 Gmsperi-ükormá ellen Az égés* o!a«z nép felitáborcdoüan tiltakozik a fegyrerszáiiíflási egyezméay ellen A két heti kormányválság után megalakult „új” olasz kormány össze, tétele bizonyítja, hogy az uralmon le­vő reakciós burzsoa-klikk semmibe sem veszi a nép akaratát. A régi Gasperi-kormány politikája a tömegekben nagyarányú elégedetlen­séget keltett — frja a Krasznaja Zvjezda külpolitikai szemleirója. A kormány egyetlen Ígéretét sem telje­sítette — munkát ígért — és az olasz ipar elsorvasztásával a munkanélküiek száma 2 mi lióra, a rész’eges munkanélküliek száma ugyancsak 2 millióra emelkedett. Emberi szabadságjogokat ígért — és napirenden vannak a munkásgytlkos- ságok. Nem egész fél év alatt 41 munkást és parasztot gyilkoltak meg és rendőrpribékeik sortűze több, mint 300 dolgozót súlyosan megsebesített. A közelmúltban történt modenai vé­rengzések csak betetőzték a régi Ga­speri-kormány tevékenységét, így ez a kormány kénytelen volt lemondani. Gaspcri szégyrafeljes kormánya Gasp éri közben megalakította leg­újabb kormányát. Az új kormány ösz- szeíételét vizsgálva, láthatjuk, hogy lényegében nem változott. Az új kormányban ott ül i véres- kezű Scelba, a munkások , és pa­rasztok gyilkosa, Gonelta, az egy. házi reakció ügynöke, Sforza, a Wa’l Street politikájának a sze­kértolója De Gasperivel. Uncle Sam talpnyafójának az élen. A két kormány között különbség: egyik 19, a másik egv híján 20. Az olasz dolgozók azonban felveszik a harcot az ,,űj"' kormánnyal szemben. A Kommunista Párt vezetésével sík- raszáünak az alkotmányban lefektetett jogokért. Országszerte tiEtakozásuka! fejezik ki: Nápolyban tiltakozó nagy­gyűlést tartottak. Pávia, Modena, Voghera üzemei beszüntették a munkát A munkás és demokratikus szer. vezetek táviratok, üzenetek ezrei- j ben ti'takoznak a köztársasági elnöknél, a szakszervezeteknél, a pártoknál, a kormány összetétele miatt. Az olasz dolgozók forradalmi lendü­lettel harcolnak a reakció újabb kor- Imánya el'en. mert tudják, hogy mind- j addig, amíg az amerikai imperialisták j lakájai lesznek a kormányon, a mun­kanélküliség, a nyomor, a terror csak fokozódik. Nyolc ttla«* váróiban egyidőben !án'?o íak fel a sztrájkok. A TASZSZ Iroda római jelentése szerint az USA és Olaszország pénte­ken aláírt fegyverszállítási megálla­podását jegyzékváltás formájába bur­kolták. A jegyzékváltás Tarchi.ini, olasz nagykövet és Acheson külügymi­niszter között kötött megállapo­dás aláírásával együtt történt meg. Olaszország széles népisömegei és demokratikus erői mindenütt heves til­takozással fogadták a Gasperi kor­mánynak ezt az újabb árulását. Ná­polyban, Pármában, Páviában és több más városban sztrájkok és tüntetések voltak, majd Milánóban. Liguria Emi­lia, Campania és Szardínia városaiban lángoltak fel a sztrájkok és tünteté­sek. De Gasperi hatodik kormánya még rosszabb mint az e őzök voltak — áüapftja racg a® olasz demokratikus sajtó A TASZSZ római jelentése szerint a demokratikus sajtó jelentései szerint a január 27-én Rómába érkezett Ja­cobs. amerikai katonai ellenőr felada­tai közé tartozik az olasz tisztek ki­válogatása és kinevezése, az olasz fegyveres erők katonai kiképzésével egyetemben. Az Urtita megírja, hogy a Párlsban aláírt megállapodás ér­telmében az amerikai katonai el. lenőrnek joga van közvetlenül be­avatkozni a főparancsnokság mun­kájába, amely teljesen az ő ellen­őrzése alatt fog működni. Az olasz demokratikus sajtó tovább is foglalkozik De Gasperi új kormá­nyával. De Gasperi hatodik kormánya — írja az Avanti —, még rosszabb, mint az előzőek voltak, mert a jobb­oldali klerikálisok fokozták konzerva­tív reakciós jellegéi. SceCba mégha- gyása helyén nyilt provokáció a dol­gozó tömegek ellen — fejezi be cik­két az Avanti. A párískőrnyéki Vitry városa Sztálinról nevezte el főutcáját A TASZSZ Iroda moszkvai jelenté­se szerint Zsukov, a Pravda hétfői számában arról ír, hogy a Paris mel­lett fekvő Vitry városa fő útját ünne­pélyes keretek között Joszif Sztálin­ról nevezték el. A város önkormány­zata ezzel eleget tett a lakosság túl­nyomó többsége forró vágyának és kifejezte szeretetét és tiszteletét a dolgozók nagy tanítója, a világszerte folyó békeharc vezetője iránt, aki felszabadította Európát a fasizmus járma alól. A 45.000 lakosú munkásközponiban régó'a tisztelik Sztálin elvtársai, ta- nu'mányozzák müveit. Az illegalitás nehéz éveiben Vitry munkásai lelke­sedést és erőt merítettek Sztálin tör­ténelmi megnyilatkozásaiból. A meg­szállás éveiben Sztálin neve a fasiz­mus ellen vívott harcra lelkesítette a vilryi munkásokat, moat a bekéért, az háborúra uszítok ellen lelkesíti őket Zsukov leírja az ünnepség részleteit Az emberek könnyű ruhába öltözöt­téi. Meleg mhára nem telik a francia munkásoknak. Fagyoskodva melenge. tik dermedt ujjaikat, de senkii sem megy haza. A városháza előtt a tri­bünt jelmondat díszíti: „Megbecsülést, dicsősége: és hosszú életei Sztálin­nak.“ A tömeg viharosan ünnepli a tribünön megjelenő városi vczeőket és a vendégeket, köz’űk Logomolovot, a Szovjetunió francnaor«zági nagykö­vetét. I Lucicn Francais, a város polgár­mestere, Leon Mauvais a Francia Kommunista Párt Központi Veze'ősé­gének etikára a nap jelentőségéről be­szélt. A hideg szélben lengenek a zászlók. A polgármester mozdulatára lehull a lepel és a jelenlevők megpillantják a kér táblácskát, amelyen C2 ált: ,,Avenue de Joseph Sz ainc”. — Dü­börög a taps kiáltások hangzanak: Éljen Sztálin! Sokáig éljen Sztálin' A tömegen háromszoros hurrá kiáltás viharzik végig. fiz angol nép szilárd tapciolalot akar a Szovieinniával A TASZSZ Iroda londoni jelentése szerint az Angol-Szovjet Baráti Tár­saság szehásos évi konferenciája ja­nuár 23-ün nyílt meg Londonban. Hewlett Johnson, canterbury: érseki helynök határozati javaslatot terjesz­tett be, amely szerint az Angol-Szov­jet Barátság évi konferenciájának résztvevői kijelentik, hogy az angol nép, függetlenségét, a békét és az élet- színvonal emelkedését csak ágy érheti el, ha s-ilárd baráti kapcsolatot tart fenn a Szovjetunióval és jelentékenyen kiszélesitik az Anglia és a Szovjet­unió közötti kereskedelmi kapcsolato­kat. A konferencia mindenkit felhív, akj békét ak^r: szálljon síkra a Szov jetunióval való barátságért és a vele folytatott kereskedelmi kapcsolatok­ért, a fegyverkezés, csökkentéséért Aj az atombomba betiltásáért, Hewlet Johnson felszólalásában ki- eanelte a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Platts-Mills, független munkáspárti képviselő kijelentette, hogy Anglia számára a Szovjetunió­val folytatott kereskedelem létfontos­ságú. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok meg akarja fojtani Anglia gazdaságát. Hewlet Johnson javaslatát egyhan­gúan elfogadták. A konferencia részt­vevői üdvözölték Jerofejev szovjet követség: tanácsost, áld hangsúlyozta az Angol-Szovjet Baráti Társaság munkájának fontosságát a szovjet nép életének és vívmányainak és a Szov­jetunió békepolitikájának megismerte­tésében ai angol néppel. kedík a tiszt viselők, a tanítók, az orvosok és az egyetemi tanárok fi­zetése is. Ez nem véletlen, nem egymástól független, de nagyon is összefüggő kérdés. Nálunk megbecsülik a közalkal­mazottakat, a nevelőket, az orvo­sokat és a tanárokat nálunk meg­becsülik a néphez hű értelmiséget. Míg nyugaton az imperialista ál­lamokban még ma is dívik a szel­lemi inségmunka és milliókra rúg a munkanélküliek száma, de mil­liókat ér el a jogaikat követelő sztrájkoló köztisztviselőik tábora is, addig a szociális a Szovjetunió­ban és a pépi demokráciák orszá­gaiban az értelmiség munkáját er­kölcsileg és anyagilag messzeme­nően megbecsülik. Ezt a megbe­csülést tükrözi vissza a Magyar Népköztársaság minisztertanácsá­nak rendele'e. A közalkalmazottak kötelessége a jövőben: még becsületesebb, ön­feláldozóbb munkával segí.cni öt­éves tervünk sikerét, életszínvona­luk további emelkedésének ügyét- Kötelességük felvenni a harcot a soraik közt még meghúzódó ellen­séggel, bürokratákkal. Saját érde­kűik kívánja meg, hogy dolgozó népünk kártevőit leleplezzék és kivessék soraik közül. A becsüle­tes, hazáját szerető, a dolgozók ügyét bátran támogató közalkalma­zottakra szép és boldog iövö vár az ő munkájukkal is épülő szocia­lista Magyarországon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom