Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

»SO JANIT Alt 29 9 NAPLÓ Ferenc-akria élesa halad a termelésben, mert jól szervezik az egyéni versenyt 56 talajra 'talált az egyéni verseny Feresac-aknátJ és ei a pártszervezet és a szakszervezet jó szervezőmunká­ját dicséri. Ritkán múlik el nap, vala­milyen értekezlet nélkül. Hol népne­velő, höl tizes csoport, hol csapatve­zetői éxtekezte'.et tartanak az üzem­ben.' Csoportonként is külön átbeszé­lik az egyéni versennyel kapcsolatos kérdéseket és a tudnivalókat éa az­után kiviszik a munkások széles réte­ges közé. A hirdetőtábla a legjobb propagáló­ja az egyéni verseny jelentőségének Ferenc-aknán. Alig hogy f elszállnak a bányászok, negyedórán belül már az összes versenyző a tábla körül csoportosul és érdeklődve nézik előző napi telje­sítményüket és a teljesítményük titán járó bért örülnek, amikor látják, hogy 200 százalék teljesítmény után 58.46 forintot keresnek, ami Ferenc aknán Bem ritkaság. De nemcsak » versenyzők nézik a hirdetőtáblát, hanem azok a munká­sok is, akik még nem kapcsolódtak be a verscnymozgaiomiba, ösztönző­leg hat rájuk, mikor látják, hogy a versenyzőle teljesítményük után kap­ják bérüket és egyre többen látják be, hogy az igazságos bérelszámolásnak az egyéni murakavenseny az alapja. Ezért is nő naprőlnapra az egyéni versenyzők száma Ferenc-akuán, meg azért, mert az sitt dolgozók is Sri akarják venni részüket az ötéves terv sikeres végrehajtásából. A normát a munkásokkal karöltve állapítja meg az üzemvezető, a párt- titkár és az OB-trtkár jelenlétében. A pártvezetőség és az OB mindennap ellenőrzi a versenyzők teljesítményét és a teljesítmény után járó bér igaz­ságos kiszámítását és ha esetleg hiba csúszik a számításba, xsst azonnal ki­javítják. Ha megnézzük a MESZHART ak­náinak teljesítményét, akkor bizonyít­va látjuk, hogy Ferenc aknán való­ban jó talajra talált as egyéni ver­seny és jó kezek irányítják a mozgal­mat, mert » hároméves terv utolsó negyedévében és a megkezdett ötéves tervünk első hónapjában is clőljár a termelésben. Ferenc-aknán 7 fejtés van műkö­désben és a 7 fejtés közül 5 fejtésben dolgoznak egyéni versenyben. Ez a magyarázata, hogy Ferenc-akrta élen- halad a termelésben. A Ferenc-aknai bányászok zöme világosan látja az egyéni verseny fontosságát és ennek tudatában születnek meg t szebbnél szebb teljesítmények: Kővár József vájár 232, Trapp Já­nos (2) vájár 180, Földvári Andor se­gédvájár 171,-Győző Alajos vájár 172, Drávavölgyi Károly vájár 162, Wärt János vájár 152, Bernéül Imre segéd­vájár 14 f százalékos ért el Ferenc-aknán már 121 munkás dolgozik egyéni versenyben, de ez a szám napról-napra emelkedik, mert a Ferenc-aknai bányászok min­dig világosabban látják, hogy az egyé­ni veroenymozgalom az ötéves terv motorja és • szocialista építés alapja. RajJoncsa János. Leiül felidat: a terméseredmények növelése A reménypuszfaáak már megkezdték a karcot a tanácskozás határozatainak megvalósításáért pontokat ilyen hamar érvényre jut­tatni Első kézből kapták az ismer­tetést az országos tanácskozásról: Varga elvtárstól, aki küldöttként volt fenn. De nemsokára hasonló részletességgel megismerik majd a többi csoportokban is, hisz minden csoport küldöttei ott lesznek a me­gyei tanácskozáson. A remén ypusztaiak már elindítot­ták a harcot a magasabb termés- eredményekért. Es a Szűcs elv társ előtt fekvő jegyzőkönyv azt is bizo­nyítja, hogy magákévá tették; a ta­nácskozás határozatának azt a részét Népi ülnökök asz igazságszolgáltatásban is, ami azt mondja: „A nagyobb ter­méseredmények elérését a korszerű mezőgazdasági gépek alkalmazása mellett tagjaink munkateljesítményé­nek állandó • emeléséről biztosítjuk.“ Udvari Ferenc, Nagy Ferenc, Novak Lajos, Latin József, Latin István 40 százalékos, Horváth Géza 50 szá­zalékos, Varga Lajosné, Udvari Fe rencné, Mankovics Józsefné, Bódog Ferenené 25 százalékos állandó Ml-?J teljesítést vállaltot:. S ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy Remény- pusztán megvalósuljanak az országos tanácskozás határozatai. Felszabadulásunk után az orszá­gunkban bekövetkezett alapvető poli­tikai, gazdasági éa társadalmi válto­zásoknak, jogalkotásunkra és igazság­szolgáltatásunkra ia kihatással kellett lenaiök. Jogalkotásunk és igazság­szolgáltatásunk azonban csak lassan kővette a gazdaság: és társadalmi rendünkben bekövetkezett változáso­kat Ez gyakran azt eredményezte, hogy bíróságaink részéről a régi jog­szabályok alkalmazásával hozott ítéle­tek nem mindig és mindenben felel te8 meg a dolgozó nép igazságérzetének és jogi meggyőződésének. Szükségessé vélt tehát bíróságaink demokratizálása. A régi bú-ói szerve­zettel azonban ezt a feladatot megol­dani nem lehetett A bíráskodásban korszakalkotó, országos érdekű és po­litikailag a legnagyobb jelentőségű változást a népnek a büntető igazság­szolgáltatásban való részvételéről szó­ló 1949. évi XI. évi törvénycikk hozta, amely a népi ülnőkrendszert, a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való közvetlen részvételét biztosította. A törvény általános indokolása szerint a demokrácia alapvető követelményei közé tartozik, hogy a nép közvetlenül vegyen részt az igazságszolgáltatásban és józan életfelfogásával, valamint ter­mészetes igazságérzetével kiegészítse a kivatásos bírók által képviselt jogászi szakképzettséget. A törvény célja az, hogy az igaz­ságszolgáltatás hűséges kifejezője le­gyen a dolgozó nép meggyőződésének Ugyanis régebben a bíróságok a kapi­talista társadalmi rendszert védték, a kizsákmányolás intézményét biztosí­tották os az uralkodó tőkésosztály po­litikai és erkölcsi meggyőződésének adtak Ítéleteikben kifejezési Hazánkban, a népi demokrácia meg­erősödésével, a kapitalista társadalmi rend fokozatos felszámolásának és a szocializmus építésének biztosítása vé­gett az igazságszolgáltatásnál szüksé­gessé vált demokratizálást az 1949. évi XI. törvénycikk hozta meg. Alkotmányunk kimondta, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama, mely­ben minden hatalom a dolgozó népé- A bírói hatalom is, amelyet most már a nép saját maga közvetlenül is, a né. pi ülnökök útján gyakorol. A pécsi felsőbíróság területén az üzemelt és a földek dolgozói 1950 feb­ruár 1-töl elfoglalják a bírói emelvé­nyeken az őket jogosan megillető he­lyet. így válnak bíróságaink valóban a nép bíróságaivá. Büntetőbírósága­inkra a jövőben igen komoly felada­tok várnait- Bíróságainktól a dolgozó nép elvárja, hogy a nép erős fegyvert fegyen a szocializmus építéséért ha­zánkban folytatott mindjobban kiéle- sedő osztályharcnak. A nép bíróságai­nak kérlelhetetlenül le kell sújtani a nép ellenségeire, ötéves tervünk eza- botálóira, a gazdasági rendünk ellen vétő kulákokra, a társadalmi vagyon kártevőire és rongálóira, kémekre és imperialista ügynökökre, valamint mindenkire, aki a szocialista társadal­mi együttélés szabályait megsérti A nép bíróságai ezeknek a felada­toknak hiánytalanul eleget tudnak tenni, mert a népi ülnökök magukkal hozzák a bíráskodásba nemcsak a nép természetes igazságérzetét és jogi meg­győződését, hanem a dolgozó nép egészséges gyűlöletét és jogos felhá­borodását is a nép ellenségeivel szem­ben, ami képessé tesz: őket arra, hogy igazságos, a nép érdekeinek megfelelő legszigorúbb büntetésekkel sújtsák a nép ellenségeit. dr. Fehérváry Árpád. Fogházat, kapott két gondatlan vasutas A muftév januárjában majdnem súlyos vasúti szerencsétlenség tör­tént a mecsokaljai vasúti állomá­son- A váltó szabálytalan állítása miatt a Szentlőrtnc felől jövő se­besvonat majdnem beleszaladt a2 ugyanazon sínpáron veszteglő teher- vonatba. Szerencsére a sebes vonat vezetője idejében észrevette, a hi­bás váltóállítást és az összes fé­keket használva sikerült a szerel­vényét megállítani az összeütközés előtt. , A vizsgálat megállapította, hogy súlyos kötelességszegés történt a mecsekaljai Gadányi Károly váltó­kezelő és Peti József állomásfel­vigyázó részéről Ügyüket most tár­gyalta a megyei bíróság büntető- tanácsa. A vádlottak azzal véde­keztek a tárgyalás folyamán, hogy a váltót illetéktelenek szándékosan állították rossz vágányra. A bíró­ság ezt a védekezésüket nem fo­gadta el és az enyhítő körülményeit figyelembevételével, szolgálati köte­lesség megszegésének vétségében mondotta ki őket bűnösnek és ezért fejenként öthónapi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Ái ötéves terv első évének sokmilliós beruházásairól . beszélt Krancz Pál elv társ polgármester Mecsehszabolcson Pénteken és szombaton tartották meg Pécsett a községpolitikai gyű­léseket, amelyeken a város vezetői beszámoltak a hároméves terv fo­lyamán a városfejlesztésben elért eredményekről és az ötéves tervben előttünk álló célkitűzésekről. Krancz Pál polgármester elvtárs Mecsekszabolcson számolt be a kul- túrház nagytermét megtöltő hallga­tóság előtt Mecsdkszabolcsot a há­roméves tervben kapcsolták Pécs­hez, mint a város egyik kerületét-, s ennek előnyeit már a hároméves terv végrehajtása során élvezhette. — A hároméves terv célja orszá­gunk újjáépítése volt — mondta Krancz elv társ — de nemcsak újjá-« épi tettük, hanem számos új létesít-« ■ményt is felépítettünk. Mecsekszabolcs dolgozói az elmúlt években már Pécs dolgozóival együtt voitak réseresei az áleíiszín vonal emelkedésének is. így annak, hogy a város kenyér-« fogyasztása az 1928. évi 582 vágóra naJ szemben tavaly már 7J5 vág ári va't, hogy a város lakói részére 1938-ban 3.449, tavaly pedig 5324 ■marhát vágtak, az 1933. évi 9018 sertéssel szemben 9.805 sertést dol­goztak fel a vágóhídon, de 3.8G0~ról 10.200-ra emelkedett a magánosok által vágott sertések száma is. Krancz elvtárs elmondotta, hogy mindezt annak köszönheti Mecsek- szaboles dolgozó népe is. hogy a nagy szocialista Szovjetunió felsza­badított bennünket, s a felszabadult országban a kommunisták vezetésé­vel megindíthatott a lázasütemű építőmunka, megindultak a szocia­lista munkaversen vek. — Nagy eredményeket értünk al a hároméves tervben. — mondotta Krancz Pál elvtárs — de még na­gyobb eredményeket várhatunk a* ötéves tervtől Különösen a közieké-' dés további javítása és a vízellátás terén következnek be komoly ered­mények, s erre a célra a város már ebben az évben körülbelül 2—3 millió forintot fordít. A hallgatóság több ízben ünne­pelte nagy topssa! a beszámoló köz­ben a Szovjetuniót és Sztálin elvtársat. A felszólalók közül Kiss Jánosné arról beszélt, hogy eredménjteirik valóban hatalmasak, életszínvona­lunk növekszik, de hogy ezeket az eredményeket megtarthassuk és to­vábbfejlesszük, minden dolgozónak latba kell vetnie képességeit, ta­nulnia kell és éberen őrködni azon, hogy az ellenség le ne rombolja, amit mi éptíettiink. Más felszólalók felvetették a jár­daépítés kérdését. A járdaép! lé« költségeinek egynegyedét a város az érdekelt háztulajdonosokra rótta ki, s a felszólalásokból az a kép alakult ki, hogy a háztulajdonosok ezt a terhet a városrész többi dolgozójára szeretnék áthárítani. A község dolgozó parasztjai azt kérték, hogy hozzák rendbe a földekre kivezető utat, amelyet már tizenöt éve nem javítottak. WIRTH TERÉZ ÉLMUNKÁS hánov-brigácl. Jó munka ju-\ kát mindig siker koronázta.? Az elért szép százalékoknak i éppúgy örültek, mint a fia-a tagságuknak, az éleinek, vágyj az éltető levegőnek. A * i Wirth Teri nem volt Üt A bon. amikor éimunkásnak # jelölték munkatársai és nemi i> akarta elhinni, meg ami# kor a Juci mondta, akkor # sem. Tizenhét éves, hat hó ^ uup.ja dolgozik csak a válla ^ latnál. Nem. ezt nem leheti elhinni 1 # — Derék lány a Teri r Megérdemli a kUnnletést ~"f mondták róla társai , ezt f hallotta a Pártban is és ezt# mondták neki. amikor tncg-f kapta az. ötágú ezüstcsíUagoi? apró piros dobozban, mellet"? Ic az élmunkásigarolvannval.J Amit a feladatáról beszéltek? a kitüntetés után, élesen ein ? 'ékezetébe véste. Még most? is fülében csengenek a s*a-\ vak: f — Pártunk, az egész, dobi gezó nép azt várja Tőled # hogy továbbra is légy méltó # kitüntetésedhez és haladj* szocialista hazánk építői kö * zott az első sorban r — Pártunk? — Igen, az ón\ pártom is — gondolta maga i lián Wirth Teréz —•. mer* # bízom Ívelnie, hogy felvesz f ivek majd tagjelöltnek És ez# lesz életem másik nagy oró- f me. í Harsány! Márta ( A törmelőcs»portok és gépáüomá- »ok országos tanácskozása, mint el­sődleges feladatot állította a termelő­csoportok elé a térin ót átlag növelé­sét JTermelöszii vetkezeteink fejlesz­tésében a legfőbb feladat a nagyobb terméseredmények elérése“ — mond ja. a határozat. — Hogy állanak ezzel a kérdés­éé! Reménypusztán? Ilor'y fogadták a határozatot, melyet a termelőcso- portok küldöttei hoztak a tanácsko záson. — Még sokkal tisztábban £J1 most «lőttnek minden feladatunk — mond ja Szűcs János intézőbizottsági tag. — Mi igen rövid idő alatt jelentős •redmónyekot értünk ei s számos oeoport bt jött hozzánk tanulni és számos község dolgozó- parasztjai lá­togatták meg a csoportunkat és ala­kították meg a magukét a nálunk látottak hatása alatt. Tálára nem fs csoda, Megy ha a sikerek egy kicsit elbizakodottá vet­tek bennünket. Most láttuk esak meg, hogy még nálunk is mennyi ; tennivaló a sok eredmény mellett. Kijegyzetelve fekszik előtte t „Határozat“. Átrágta magát rajta Miket jelöl meg legfontosabbaknak? •— Igtm, legfontosabb a termés- nredmények további növelése. El gondolkozva lapoz az írások között olyan adminisztrációs felelős féle is a csoportnál,, feljegyez mindent és el is tud igazodni a feljegyzések kö­zött. Tavaly 11 mázsás átlaguk voll — mutatja. — A körülöttünk lőve , egyénileg gazdálkodók nyolc, nyok j és félmázsás termést érlek eL Mos. est tovább akár jak fokozni. 13 má­zsát akarunk az idén elérni — Ée a többi terményekből is fel emeljük az átlagunkat — teszi hozzt kis szünet után. — Hogyan ? tőgy ahogy a ha­tározat mondja. Úgy, hogy a gép állomások gépi munkájának igény bevétele mellett bevezetjük a talaj művelés, a növényápolás, a trágya zá,a helyes módszereit. Na,: ez teljesen .úgy hangzik, mint­ha az újságból olvasná. Pedig neu onnan olvassa, hanem ez már a cso­port külön határozata. És ebben a határozatban Számos olyan dolog van már, ami biztosan elősegíti, hogy Reménypusztán még tovább emeljek a, termésátlagot. Olyanok vannak ebben a határozatban, hogy kora ta vossza] elmunkálják áz őszi szán fáöt,_ mégpedig nem ekével, hanerr kultivá'orral meg tárcsával. Aztán: ,,A tavaszi vetési munkálatoké géppel végezzük. Csak gondosan tisz látott vetőmagot vetünk és a szokó sós növényeknél elvégezzük a csá­vázási.“ ,.A kukoricát legalább háromszor megkapáljuk és mellőzzük a töltő- r/eiest. A répát kelés után asonna. saráboljuk, a kapálást fogaios erőve, végezzük.“ És Isry snegy. «/. tovább. Abban a széllétaben', amit az országos ta náeskozás megjelölt. Igaz. Remény pusztán könnyű volt ezeket a ßzem „.4z egész magyar ifjú­ság nevében büszkén és sze­retettel üdvözlünk kitünteté­sed alkalmával! Büszkék va­gyunk Rád, mert becsületes, jó munkáddal a szocializmus építésének legjobbjai közé kerülték, élmunkás lettél!“ Wirth Teréz tekintette gyorsan futja végig a soro­sat, melyet a MJXSZ Orszá­gos Központtól kapott. A fe­hér konyhaszéken ü; a du­ruzsoló kályha jóleső melege mellett és az útra gondol, amelyen eljutott idáig. ¥ Arra már nem tud tisz- lán visszaemlékezni, mikor, •nég egészen kicsi volt, de íz a nap, and kor édesapját gazságtabm háborúba bur­kolták, a mai napig is vilá­gosan áll előtte. Amikor bú- .-.«.áztak,'édesapának is könny mgyogo-tt a szemében. Ma­gához ölelte kát kis gyere­két, feleségét, akinek ezt mondta: , --Nagyon, nagyon vigyázz , ájukl Neveld emberré a gye­rekeinket! Nap, mint nap jöt- i t-k a levelek. A postás már i nesszirő! mosolygót*, i — Tábori posta Wirlhék- neki Egy napon aztán nem jött evél. Nen\ jött a másodikon, >it a többi napokon sem. Ve::upjuik ott maradi sok 'iás édesapával együtt a- tonnái... Az élet azért folyik tovább. A gyerekek tovább jártak is­kolába, «Végezték a nyolc elemit. Az már a felszaba­dulás után történt. Meg az is, hogy édesanyát a Bőr­gyárban alkalmazták c„s tag­ja lett a Pártnak. Azóta is ott dolgozik. Teri nagylány lett és a háztartást vezette. Szeretett volna 5 is dolgozni. * Szenté Jucival szövögették a terveket. A tervek inogva lósultak és mind a ketten, Juci is. Térj is a pécsi Ma­gasépítő NY ifjúmunkásai tettek. Az asztalosinűhélyböl ke­rültek ki mind a ketten a Megyeri-uü „ifjúsági ház-* építéséhez, Balia Lajos bri­gádjához. Újvári Józseffel kezdtek a Sztahánov-mozga- lom ról beszélgetni, de sem ő, sem a Szenté Juci nem tudták elképzelni, hogy mi­lyen is lehet az? — Csak menjetek! Persze buták vagytok, meg fiatalok — mondotta nekik egv ma­radi, idősebb Muinkásnő. A kedvüket azonban nem tud­ták tetömi és a sz’ahánov- brigádbim szépen, megosztot­ták maguk között a munkát. Újvári József a brigádvezető falazott, Lakatos Jóska a habarcsot terítette a kész téglasorokra, Fekete Erzsi u téglát adta kézhez ők pedig a Jucival a habarcsot hord­ták. A téglákat Gyen is Ist­ván, meg Hajdú öcsi szállí­tották a brigádnak. A kis gárda így együtt jól megértette egymást, csak a többiekkel volt nézeteltéré­sük néha az anyag miatt. „Éhes“,-etetek hívták őket azért, mert sok anyagot hasz­nállak el, mert a brigád tag­jai ügyesebbek voltak, mint a többiek. Amikor összeszoktak 145— 150 százalék volt Wirth Tér; egyéni átlaga az indulási 110-eI szembe,« Esténként el­mesélte otthon az édesany­jának, milyen munkát vég­zett. a munkakörben adódó apró örömöket, újságokat. Munkahelyén továbbra is jó munkát végzett, eljárt a. SZlT-be, jelentkezett a marxista-leninista kór hallga­tói közé; Egy wir előadást végighallgattak, aztán a kör megszűnt. Pedig Teri szere­tett volna tanulni, szeretett volna többet tudni azokról a dolgokról, melyekről azelőtt soha nem hallott. Úgy szív­ta magába a marxista-leni­nista elméletet, mint az élte. tő friss levegőt. Az előadó nem jött többet és ők nem tanulhattak tovább. Napi munkája után sokat olvasott. Ezzei akarta pótol­ni a szeminárium hiányát. Ezekhői a könyvekből merí­tett erőt mii okújához, melyet továbbra is lelkesen, lelkiis­meretesen végzett. Az ifi bér ii.áz befejezés«' után is még együltinaradt az Ujvári-szta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom