Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-29 / 25. szám
!950 JANÜÁ1 5» Mi játszik közre egy csoport születésénél? Hogy indul el «2 erjedés, hogy kezd forrni a szocialista áta lakatás egy faluban? Néha nem ia lehet rudni, hogyan kezdődött. Néha csak azon veszik észre magukat az embe rek, hogy már az egész falu tele van az alakulás hírével, az emberek mái mérlegelik- belépjek — ne lépjek be Aztán, amikor a kulákok már a legvadabb rémhíreket is bevetik, tudni lehet, hogy most már rövidesen meg lesz az alakulás. Hogyan kezdődött a baranyai Csányoszróban? Néhányan összedugták a fejüket. »Jfégy-öt magyar ossza- hajol“ — lehetne idézni a verset. Igen. ha ma faiun négy-öt magyal összehajol és ba ez a négy-öt. magyar dolgozó paraszt, rendszerint csoport- alakításról, vagy valami hasonlóról van szó. A r égi 'értelemben rali összehajlásnak lassan még az emléke U kivész már. Igaz, hogy a kulákok to összehajolnak néha _ megtárgyalni, hogy milyen rémhíreket lehetne útra indítani, vagy hogy lehetne kevesebb kockázattal elszabotálni az adófizetést. Szóval Csányoszrón is összehajolnak néhányan. Kik voltak? Nem is tudni pontosan kik voltak az elsők Jakab Sándor, a párti:kár, Hegedűs János a bíró? ök valószínűleg olt voltak. Aztán egy páran rajtuk kívül. De lebet az is. hogy ugyanakkor mások is hozzájuk hasonlóan beszélgettek Hogy jó volna megalakulni. Mi indította őket? Olvastak csoportokról, hallottak róluk... Igen Csányoszróban főleg hallottak róluk. A remény-pusztaiakról. Szállt a hír Varga Lajósékró], Szűcsékről, Ková- csékról, akik Csány’oszróból szakad- lak el Reménypusztára. * ~ így érnek, mint soha Ale fűkben azelőtt — lehetett hallani í faluban, főleg kisparasztok között. Kovács Sándor, akinek Itthon soha életében nem volt semmije, most Re- ménypuíztán ki van ruházkodva, hogy alig lehet ráismerni De nem csak ő> a* egész csatád Szájról-szájra száll! a történet a faluban, hogy Varga Lajos, a reménypusrtai csoportelnök, amikor a felesége azt mondta, hogy ruhát szeretne venni, 900 forintot ado.t neki, azzal, hogy vegyen rajta amit akar. Ezt a történőiét az asszonyok áhitatosan mesélték egymásnak és nem egy ;dig titkolt irigységgel nézett végig ruháján, köziük olyanok is, akik Í5—tó holdat művelnek az uruk- kai, Mindezeket megerősítette aztán Hegedűs János, a csányoszrói biró, akinek ve íe Varga La.jós és aki egy nap meglátogatta messzire szakad' lányát, A Pécsi ISörsryár adta a teherautót és a soff őrt, Csányoszró a 20 vagy 25 utast, akik a következő látogatást megtették. Ez ugyan nem Reménypusztára irányult, hanem Lip- póra, de ennek e!/enére semmivel sem ért kevesebbet. Legtöbbjüknél, akik megjárták Lippót átbillent a mérleg. A csoport felé. És akik oda voltak, itthon is á:billentet;ék a mérleget még jónábány dolgozó parasztnál. Hogy billen át a mérleg egy-egy emberben? Hegedűs Jánosban például végleg átbillent már akkor, amikor Reménypusztán járt a vejénéi. Akkor elkezdett számolni. Mérleget csinált. A mérleg egyik serpenyőjébe beletette a saját eddigi éleiét, A földet, ami1 művel — lehet úgy Uz hold — a két lóval, a tehenekkel, az egész év eredményeképpen a család három tagjának vásárolt egy-egy öltözet ruhával és cipővel együtt, amihez még egy tehenet is el kellett adni és ki. sebbet venni helyette és a munkával, amivel mindezért meg kellett dolgozni. A ni érien raAsIli serpenyőiébe aast tette, amit Remény pusztán látóit Azt, hogy ott egy tag kót- három öltöző ruhát is vetít a család minden tagja számára azonkívül, hogy a kenyérnek valója megvolt és hogy a sertés — legalább másfél mázsás, vagy megjelölve az ólban hízott, vagy burka kolbász, sonka alakjában a füstölőben lógóit. Kétségkívül a mérlegnek ez a fele sokkal nehezebb volt. ügy billent, hogy a másikról lerepült egyből minden, — Pedig régi gazda — mondták néhányan, kicsit hiteilenkedve. Hogy indul a fejlődés? Többek közt úgy is, hogy a Hegedűs Jánosok aztán beszélgetnek. Nem is nagyon kell nekik keresni az alkalmat Eljönnek hozzájuk. Először a rokonok. Mim például Hagedüs József, a nagybátyja. 18 holdas régi középparaszt. Beszélgetnek, Egyszer-kétszer, háromszor. Azfán Hegedűs József egy este azt mondja Hegedűs Jánosnak;-- Hát én is belépek majd. Igaz Idős vagyok, de az állatok mellett jó hasznomat veszitek. Aztán hasonlóképpen nyilatkozik B Kováck József is. 20 holdas ormánysági középparaszt, nagy szó. jó- nébány ember elhatározását kőny- nyitr meg. Persze rofrule* Csánvwsxrón íassaMim» megy, mint másutt szokott. Hisz félévvel ezelőtt még a csányoszrói kulákok is úgy beszéllek, hogy másutt bemehetntsk a középparasztok a csoportba, az OrmányÁ munkafegyelem megszilárdítása UJ minisztertanácsi rendelet jelent meg, mely űj fegyelmi szabályi»» tot hoz a közületi vállalatok számára. A rendelet elöljáróban leszögezi azt amiért az született: Népköztársaságunk a szocialista épités útján csak akknf haladhat előre, ha a munka termelékenységét magasabbra tudjuk emelni * kapitalizmusban elért termelékenységnél. Hogy ezt elérjük, múlhatatlanul szükséges, hogy olyan munkafegyelmet teremtsünk üzemeinkben, mely alkalmas arra, hogy a becsületes munkással szemben megkülönböztessük a napló, pókat, hanyag, fegyelmezetlen .munkásokat, mely alkalmas arra, hogy mehrendszabályozza azokat, akik napot lopva, mások munkájából kívánnak élni. A nép állama biztosítja mindenki számára a munkához való jogot, & tervekkel épülő, szabad Magyarország a munkanélküliség megszüntetésével ext a jogot írott szóból, élő valósággá teremtette az ország dolgozni akard valamennyi polgára számára. De a jogok mellé feltétlenül kötelességet Is ad a nép törvénye: munkával segíteni azt, ami millióknak, a dolgozók nagy kő- ‘ zSsségénck épül. Üzemeinkben mindenütt örömmel fogadták a rendeletet azok a munkások, akik szabad emberré válva, a kapitalizmus éhség fegyelmi után lelkesen, az öntudatos munkás, a saját magának dolgozó munkás fegyelmével termelnek, viszik előre nagy ügyünket. „Aki nem dolgozik, tie if egyék... ez a szocializmus gyakorlati parancsolata” — mondotta Lenin elv* társ, s az új rendelet, amit az öntudatos munkások ezrei köszöntének öröm. meJ, segítik megvalósítani ezt a gyakorlati parancsot. 5## nevelik az ipmi tamd&kai a Sző Ofeianió háti Becsületes ember voltam vflágélctembcn és így elloptam barátunk, Lajos naplóját. Rendszerető ember ez a barátunk, Lajos, mert a naplóját szakosította. Ilyen fejezetei vannak: „Étkezősem.“ (Ez a rész zsir- follos és néhol paprikásszaftos lenyomatok is vannak uborkasalátával.) „Mit olvastam?“ — ez a következő fejezet és barátunknak, Lajosnak dicséretére válik, hogy elég sűrűn vezette ezt a részt. A szerelem a következő 'fejezet, és itt sok a radírozds, sőt még kitépett lapok is akadnak. Egy külön kis könyv is van itt-. ,Munkaverseny'' a címe. Ebbe lapozd,am bele először és a többit már meg sem néztem. «Szeptember 1. Holnap $n is versenybe állok. Vagy kihívok valakit, vagy valaki kihív, de verseny lesz. Szeptember 2. Simek Benő nem akar, azt mondja« hogy ö múi versenyre hívta Csongrdd megye összes liftkezelőjét és éppen elég gondja van, hogy esztergályos létére, hogy szervezze meg ezt a versenyt. Habár én úgy látom, hogy megy neki a dolog, mert teljesítménye hol emelkedik, hol süllyed. Szeptember A Ma egy félórát vitatkoztam Csupor Miskával, hogy nem olyan nagy baj az, hogy én hosszgyalun dolgosom ős ő meg marós, de Miska nem engedett a negyvennyolcból Azt mondta, hogy az egész üzemben nincs kos3sgyalu, de marós annál több van és ő majd azokkal versenyez. Neki már könnyű, de kivel versenyezzek énP Kénytelen leszek hirdetést feladni, hogy egy versenyképes hosszgyalus jóképes- ségű versenytársat keres. „Termelékenység“ jeligére. November 14. Ha a fene fenét eszik, akkor is fogok versenyezni Szégyenszemre pont én maradjak ki? Hol van ez megírva? Tárgyalásokat kezdtejn Cső Bertalannal és meghívtam, vasárnapra ebédre. November 20 Fog ez menni Bertalan mindennapos vendégem és már többszőr pertut ittunk. November 23. Csalódtam a Csőben, mert bár sokat gondolkodott a versenyen, u végén kijelentette, hogy mégse versenyzőnk, mert nagyon közel dolgozunk egymáshoz és mindig azon nyújtogatnánk a nyakunk, hogy a másik hogy áll a munkájával. December 2. Kivel versenyezzek? Válasz jött a bikavakarcsi malom gépészétől azzal, hogy 6 nem vdl- led ja a versenykihívást, mert nagyon messze vagyunk p és mit tudja ő, hogy mit tudom én... ,i December 22. Olvasom az újságban, hogy a me gyei sóhivatal versenyt indít. „A közigazgatással kap- J csolatban álló adminisztratív munkakörök ügyintézésé <* nek. illetve ezzel kapcsolatosan akta kezelésének, racionalizálása, és hatályosabbá tétele érdekében“ címmel. A cím után ítélve a verseny nagyon egyszerű lesz, átolvasom én is az ezzel kapcsolatos irodalmat, a Magyar Közlöny számait és amikor már csak körmondatokat tudok írni, akkor benevezek. December 27. Ahá, a köztisztasági alkalmazottak széleskörű versenyt indítottak a lovak illemre nevelése érdekében. Január 1. Itt az új év és én még mindig nem versenyezhetek. Január 3. Holnap üzemi gyűlés lesz a munkaverseny kiszélesítésével kapcsolatban. Mikor lesz már olyan széles, hogy én is beleférjek. Január 5. VÉGRE ÉN IS VERSENYEZHETEK!!! Tegnap a gyűlésen végre megtudtam, hogy mi is valójában az egyéni verseny. Kiderült, hogy az egyéni . verseny azt jelenti: versenyben állunk saját normánk- ^ kai és tervünkkel így emeljük a termelékenységet." J Világ ételemben becsületes ember voltam és így J visszavittem az ellopott naplókat barátunLajosnak J Ahogy megyek be a Ízapun, látom ám a versenytdb J Ián a nevét. Fölé írva: „A harmadik bérhét legjobb f munkása'' és mellé írva; ,ß7ö százalék'', f rA szovjet Ipariskolában jól felszerelt tanműhelyekben tanainak a fídk. tolok. Képünkön a Sztálin gépkocsigyár ipariskolájának termelési-oktatást tantermét látjuk. Döntő fontosságú 4 gyakorlati munka mel* lett az elméleti oktató* is. A szovjet iparosta* nulók korszerű iparim kólákban megtanuiiáM mindazt, ami a gyakorlati munka tökéletes cl* snjátitásához szükséges. Fiatal tanulók tíz és százezrei válnak kitűnt szakemberekké ezekben iskolákban. Tíz- és száz* ezer szovjet fiatal áll * technika szolgálatába, oichj a- iparban, közit. kedésben igen sok fáradtságos munkát tesz feleslegessé, mely lehetővé teszi a munka termelékenységének tooáb. bt emelését, A szovjet ifjúság technikai és tudományos képzettségét állandóan fejleszti, szívesen és sokat tanul, hogy valóban betölthesse azt a szerepet, tnelp kijut neki a komznumz. mus alapjainak lerakásában Képünk a moszkvai 65 számú Ipariskolában készült. Az ipa fi tanulók feszüllcr figyelik az előadást. sagte.« is akkuikat csoport — Telt cselédekből, de olyan, hogy ormány- iági régi gazda, különösképpen pedig középparaszt, csoportba menjen, nem fognak megérni a kommunisták. És mégis,.. Harkányban már megalakult a* első kimondottan ormánysági termelőcsoport. Jónéhány régi ormdnyságí középparaszttal a tagok közt. Pískón is alakúidban van. És Csányoszrón ... — Egy-két héten belül megtartják az alakuló gyűlést — mondja a* érdeklődőknek Jakab Sándor elvtárs, a párttitkár. Mert forr, erjed a szövetkezés gondolata. Az egyiket egy látogatás győri meg, a másik a földmtvesszö-' vekeze'cn keresztül jut el hozzá,, mint Szőke János, a földmivesazővet- ( kezet elnöke, aki szintén közép- i paraszt. A szegényparasztoknál per-t sze könnyebben megy az elhatározás. * Rákóczi Sándor, Csikós Mihály mérj másnap mentek Jakab elvtárshoz, —: ahogy bfrét hallották a esoporralaku-( lásnak. < t kővetkező napikban márt jelentkeztek az első nehézségek. Va-i laki kitalálta, hogy esak szegénypa-1 rasztok lehetnek a csoportban A kő-' zépparasztok megbántva húzódtak ( vissza. Gyors akció válik szükségessé.. Meg kell nekik magyarázni, hogy nem ez a Párt irányvonala. Igenis oü , van a helyük. Na ezt sikerült rendbe, i hozni. De ekkor már telje* erővel fo-< lyik a kulákagitáció. „A községházai során az egészségházig mindenki áj ] lesz telepítse a házból. Nem marad-» hat meg, csak az, aki belép a eső-< portba, na meg a pék, de az is csak azért, mert elsejével szövetkezetig pék lett már belőle." ( — Hát ilyen csúfságot akartok ve-, lünk csinálni — kérdezi Peti Jánosi Jakab elvtársat Meg kell neki ma-i gyarázni, meg a többieknek is. Hogy» nem igaz. Hogy ez is kulák hazug-1 Ság. Nehéz munka, de sikerült. De* holnap talán már jön másik rémhír. A kulákök teljes erővel rákapcsoltak., Aztán egy nap számosán vidáman, újságolják: .Jlallottad, a harkányiaki megalakultak." Aznap a kulákok még» mérgesebben osztozkodtak a cseléd-» j ükkel és oda az Ormányság becsű-1 lele — mondják este a pohár mel-1 lett. Egy másik házban, a Párthelyi-1 ségben ugyanaznap este valaki boldogan mondja: — Megjört a jég az Ormányságban. S érzi mindenki, hogy Csányoszron is recsegve, ropogva törik a jég. Kedve« muzsika ez a dolgozó parasztok» fülében, a kuláknek pedig olyan, * mint mikor koporsóra dobják a hantot. j Békés József. | f Sztálin ráutárs arra J tanít, hoyg a szocializmus győzelme csak a mimkor termelékeny ségé- 'nek a kapitalizmusénál sokkal magasabb fokáéval valósítható meg i Természetes tehát, hogy szocialista társadalomiban egyik legfontosabb feladat az új, jótképzeti I szakmunkásgem ráció i felnevelése, a technika Ikifejlesztése. A Szom I»e'únióban gondosan és \sok-sok •szeretettel képezik kitűnő technikusokká, szakmunkásokká n fiatal ipari tanulókat, akik hasznos tQgjat lesznek a t-zaojet társadalomnak építői az áj I szövi«, ötéves terveknek !Sztálin előtárt vezetésiével valósítják meg a ( ' nagy történelmi feladatott — felépítik a kopt- \munizmast a Szovjetunióban. , Képünkön az tzralma- i szovdi gépggártóüzem i sztahánovista Iskolájár inak hallgatóit látjuk gé- tpek között gyakorlati munkájuk közben.
