Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

DUNÁNTÚLI Slegérleze« Pfc«re az Orsxágo« Llj*tó Kiállítás A varsói kongresszusról számol be ma délelőtt Bor bús Lajos etvtárs, a BÉFOSZ főtitkára Ferenc-akna élenjár az egyéniverseny szervezésében íIíéi VTL ÉVFOLYAM, 25 SZÄM ARA Sß FILLÉR VASÁRNAP, 1950 JANUAR 29 SZTAnÁNOV-MOZGALOMÉ Magyar népköztársaság inlsiisztertanácsáaak rendeleté DÉLDUNÁNTÚLON „*»r>gyan kezdődött a dolog? Sztahánov ötszörösére vagy hatszorosára, ha ugyan nem még többszörösére emelte tel a széniejlés technikai normáját Buszugiu és Szmetányin ugyan ezt csinálták meg, egyik_ajtép- Ipar terén, másik a cipőipar terén Az ajságok közöltek eze­ket a tényeket S egyszerre csak • Sztohónov-mozgatom Ungja elborította az egész or Bsságol." (Sztálin elvtár-uak a ea-taliánovisták első Szovjetunió beti tanácskozásán elmondott beszédéből.) (M. F.) A szocialista munkaver­seny legmagasabb foka, a szta- hánovista mozgalom ná'unk a? utóbbi hónapban nagy lendületet vett. Az élenjáró munkások kezd­ték a norma tízszeresét, sőt még annál is többet teljesíteni s az őket követő hatalmas tömegek, a munkások százezrei kezd'ek arra törekedni, hogy állandóan nonná jukon felül teljesítsenek. Úgy ter­jedt el ez a mozgalom ná’unk. mint 1935-ben a Szovjetunióban- Pozsonyi Zoltán sztahánovista kő­műves, aki a Szovjetunióban elsa­játította az új munkamódszereket tízszeresét teljesítette a falazá normájának. Ezt megírták az új­ságok s rövid néhány napon beüt hatalmas visszhangként a nagy­szerű kezdeményezésre, az ép t- kezéseken és üzemekben a mun­kások százai nutHák leiül több­szörösen régi normáikat. Déldunántúí uem maradt el eb­ken a mozgalomban. A sztaháno­vista kezdeményezésre az “Jső visszhang Bárányából felelt: fab'k József kőműves közel ké ez r- százalékos teljesítménnyel felül­múlta Pozsonyi Zo”an első e ed- ményeit. Ezt köve’ték az épi ő- ipar további kimagasló teljesít­ményei. Hartlieb Sándor pécsi kőműves hármas csoportjával má teljes 8 órai müszak-a vitte á‘ ; sztahanovista munkát. amelyet kezdetben még csak egy-két órás kísérletként vezettek be a kezde­ményezők. Azután sorra emelkedtek ki a? olyan kivá'ó építőmunkások, mint a szedres! építkezéseknél K’ein János, aki a sztálini műsza’ o- 2563 százalékot teljesített, vagy Szekszárdon Tömgek Mihály, aki ma már 700 százalékkal múlja fe­lül normáját, míg azelőtt a 150 százalékig is nehezen jutott e . De Újvári Antal Vali László pé ■ esi építőmunkások és rajtuk kí­vül még számosán értek el nem­rég elérhetetlennek hitt teljesít­ményeket. Az építőmunkásokat rövidesen követte a többi üzem is. A Zsol nay-gvár korongos-brigádja, a So piaira gépgyár öntői, a Simontor- hyai Bőrgyár tímárjai, a bonyhád zománcgyár és Cipőgyár dolgozó, sorra döntötték meg normáika', kezdtek bekapcso'ódni a szocia­lizmust rohamosan építő, szt há- novista-mozgalömb-a. Az eredmé­nyek lavinaszerűen nőttek. Különösen a sztá’ini felajánlá­sok során emelkedtek napról- napra a teljesítmények Déldunán- tűlon szinte egyet'en üzem sem voLt, amely ne kapcsolódott volna bele abba a morálomba, amely­nek célja volt: több és jobb ter­meléssel készülni a munkásság nag’y ünnepére, Sztálin elvtár születésnanjára De a kommunista munkaszervezés igazi példája a sztálini műs7»’-ok megszerve-és' vök. „Elmondhatjuk — írta Lenin elvtárs 1919-ben — hogy az első kommunista szombat, amelyet Moszkvában. 1919 május 10-én a MoSzkva-Kazán vasútvonal mun- kó'*'ti rendeztek nneynhh törté nelmi jelentőséggel bír, mint Ihn­denbvrg, vagy Foch és az angolok bármely győzelme az —10!S-as imperialista háborúbanÉs el­mondhatjuk mi is, hogy a sztálini műszak megszervezése hatalmas, történelmi győzelem vo’t uá unk a szocialista építés és műnk aver seny terén. Nem egyes munaa-o c hanem egész üzemek sora CJU* sítebte túl a sztálini műszakban addigi normáját, beb.zonyítva hogy a felszabadult dolgozó neo. a kommunisták előtt nem lehet akadály. , Óriási jelentőséggel bír, bog) a sztálini felaiánlások és a szia im műszak során végre áttörték i régi technikai normák kon a bányászaink is. Kun József, József, Bokor József. Batai Jáno< és a bányászok hosszú sora rend­szeresen a normának .óbb, mm kétszeresét teljesíti és nem ritka az olyan kimagasló te ies..mé , sem, mint Sárdi Károly péc - hányatelepi vá'áré. aki ma már a norma 600 százalékánál tart. A sztahánov-njozga'om lendü-e ►csen fejlődik Dcldunántúlon is. Természetesen nem minden aaa dály nélkül terjed el tömeges mé­retekben. Gátja a regi technika normákhoz méretezett müszai felszerelés, a termelés többi á£a- nak szűk kérész'metszete, de leó inkább a maradi gondolkodásmocl ímely görcsösen tárád a réghez, ellenszegül az újnak, s amit az ellenség kiválóan feküd használn De más módszerekhez is nyu oéldául Komlón ahol az aknára érkezett kitűnő vájárokat külszm munkára vagy olyan helyre osz­tották be. ahol nem tudtak verse­nyezni. SzánVa'ansz.or ny lvánu meg a jobboldali szoc;á'demokra- ►ák’ hangja is a sztahánovista mozgalom ellen azzal, hogy a nép államát úgy tüntetik fel, urM •munkaadót", s ezzel a kamta 'ista rendszer a’att a munkásokba gyökerezet* ,.mir,él kevesebb mun­kával minél több bért" gondolko­dásmódot igyekeznek felébresz­teni. Somogy megyében gátja a moz­galomnak az a b zonyos <-a mi üzemünk nem olyan..gondo - kodásmód, amely szerint kifejlőd keit a sztahánov-mozga’om a építkezéseknél, a bányákban, d° már a nagyatádi F nomfonulgyár ban a kaposvári Cukorgvárban, a lagyabidi konzervgyárban ,,az .izem jellege miatt lehetetlen" a :zKihánov-mozgatom elteriedése. Az építkezéseknél gátolja a nozgaloin még erőteljesebb kfej- ödését az, bogy a falazásnál ^al- la’.mazott sztahánovista munka- nódszert nem követte elég gyorsan i lobbi munkahely sztahánovista- nődszere s így szűk kcre-z'mctszc- ek alakultak az állványozásnál, a zerelömunkáSknál és sok osetben íz anyagszállításnál is. A bányákban hol a bánya fa, hol .z üres csille hiánya akadályozza . mozgalom fokozottabb kibonta­kozását. De mindezeknél Jcomo yabb akadályként jelentkezik né* ,ány mű-Zctk: dolgozó ídegenkedé- e és egyesek, tossz'ridulata, az ad- linisztra ív dolgozok egyrészének anyagsága és kényelemszerete'c. Lert a sztahánovisták te’.jesítmé- yének mérése é- bérének clszámo- isa némi többletmunkát okoz. ez íegakadályozza sok helyen a nor- íák és s tervek felbontását is, aim edig nélkülözhe> eilen fel'étele az gyéni verseny és a sztahánovista- íozgalom kifejődésénreik. Ezeket a gátakat azonban maguk dolgozó és ésszerűsí ö munká- ok törik át. A Mohácsi Selyem- yárbm sokáig mondogatták: ,,Itt linden a gép teljesítőképességén miík" s végül is alaposan rácá- 1 a közszolgálati, orvos-egészségügyi közszolgálati és a köznevelésügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és illetményeiről A Magyar Közlöny vasárnapi szá­ma közli a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának ndeletót a köz szolgálati alkalmazottak, az orvos egészségügyi közszo'gálati alkalma zottak óg a közneveléeügyi alkalma­zottak szolgálati viszonyának egye- kérdéseire és szolgálati illetményeire vonatkozó rendeletét. A közszolgálati alkalmazottakról kiadott rendelet bevezetése hangoz atja, hogy népgazdaságunk erőtel­jes fejlődését eredményező három­éves terv sikeres befejezése — amit tevékenyen elősegítettek munkájuk kai a közszolgálati alkalmazottak Is — lehetővé teszi a közszolgálati al­kalmazottak életszínvonalának az emelését is, amely hozzátartozik az ötéves terv célkitűzéseihez. Ezért a minisztertanács, méltányol va a közszolgálati alkalmazottak munkáját, olyan új alapokra épi ett illetményrendszert kíván bevezetni, xmely ledönti a régi rendszer idejé twn a közalkalmazottak és a többi lolgozók közé emelt mesterségi-s választófalat Az új illetményrend­szer a ténylegesen betöltött munka kör szerint, s a teljesítmény, a vég­lett munka minősége figyelembevé­telével állapítja meg az illetménye­ket. Az illetmények emelése és egye« kedvezmények kiterjesztése — ame- yek a közszolgálati alkalmazottak tnyagi és kulturális jólétének szín vonalát emelik — elsősorban az ala isonyabb javadalmazásu, “valamim lkaidban az önkormányzatoknál o> dsóbbfokú államigazgatási szervekné lolgozó közszolgálati alkalmazottak izéié? rétegénél, tékát az alkalmazót­ok döntő többségénél érvényesül és élentős lépés eddigi hátrányos hely- ■etilk felszámolására. A RENDELET HATÁLYA. 1. Kiterjed az állam, a megye, a város, a járás és a község hivatalai cál, intézményeinél, intézeteinél tényleges szolgálatot teljesítő, a megállapított teljes munkaidőben foglalkoztatott állandó alkalmazot­takra. 2. Nem terjed ki a rendelet hatá­lya: a) A néphadsereg, az Államvédel­mi Halóság, az államrendőrség, a tűzoltóság, a pénzügyőrség, a le tartóztató intézetek, & fiatalkorúak intézeteinek alkalmazottaira. A Ma­gyar Államvasutak és a Ma­gyar Posta alkalmazottaira nézve a napokban megjelenő intézkedések általában a közszolgálati alkalmazót takra vonatkozó rendeletén alapul­nak; b) az állandóan külföldön szolgá­latot teljesítő alkalmazottakra. c) a bírói, államügyészi és köz­jegyzői állásra kinevezett, vagy megválasztott alkalmazottakra; d) azokra az egészségügyi és szo­ciális munkakört betöltő a kalmazot- rakra, valamint az egészségügyi in­tézmények, tan- és nevelőim özetek (egyetemek, főiskolák, gimnáziumok, szak- és általános iskolák, óvódák, napköziotthonok, kollégiumok s b> alkalmazottaira, akik az egyidejűleg hozott orvos-egészségiigyi és küzne- veléeügyi rendeletck hatálya alá es­nek. 3. az állami tervező intézetek, az ipari (kereskedelmi) központok, va­lamint akár önálló, akár házi keze­lésű üzemként működő vállalatok alkalmazottaira, akikre a kollektív szerződés irányadó. 4z alkalm»zoííalc foga?ra és kötelességeire vonn4j<o?6 egyes rendriuesések RENDES MUNKAIDŐ. 1. Az alkalmazottaik rendes munka ideje heti 48 óra. 2. A heti 48 óra mnnkaidöt úg\ kell elosztani, hogy a napi rende- munkaidő a hét első öt napján, ál- Udábatn legalább 8 és fél óra, szom­baton legalább 4 óra legyen. 3. Az alkalmazottakat — szombat kivételével — naponta 30 pere ét kezési szünet illeti meg, amely t.o vábbi intézkedésig a munkaidőbe be­számít. 4. A munkabeosztást, a munkaidő kezdetének és befejezésének időpont ját, az étkezési szünet beosztását, a napi munkaidő esetleges hosszabb megszakítását (osztott munkaidő) az illetékes miniszter által meghatáro­zott irányelvek szerint a hivata fő nők a Magyar Köza'kaimazottak Or­szágos Szakszervezetének (a továb­biakban: Szakszervezet) meghallgató, sával állapítja meg. Az így meg­állapított munkabér sztásról az Illeté­ke« miniszterhez szolgálati úton je­lentést kell tenni. 5. Ha az anya gyermekének szop­tatását a hivatal helyiségében vég­zi, a szoptatási idő miatt kiesett munka címén munkaidejét meg­hosszabbítani nem szabad. MUNKASZÜNETI NAPOK. 1. Mukaazuneti napok: a vasárna­pok, továbbá a kollektív keretszer­ződésben felsorolt ünnepnapok. 2. A munkaszüneti napok a fo'ya- matos munkahelyen dolgozó alkal­mazottak:» is megilletik. A munka folyamatossága érdekében az ilyen alkalmazottak részére vasárnap he­lyett más munkaszüneti napot is le­toltak erre az okoskodásra az üzem munkásnői, «mikor sorra jelent­keztek, hogy több gépen akarnak dolgozni. Míg addig a Í20 száza­lék kiemelkedő teljesítmény voL o.z üzemben, -ma a 200 százalékos teljesí mény is igen gyakori. Ha­sonló módon gondolkoztak a Si- montornyai Bőrgyárban is, ahol el­főnek Tóth Lajos boxbőr-raktáros bizonyította be, hogy ez az állás­pont mennyire tartha/ atlan. Míg azelőtt 11Ö százalék volt a legma­gasabb teljesítménye, ma állandóan és rendszeresen 250 sőt annál több százalékot teljesít. Roller Istvánná a Bonyhádi Zománcgyárban cá­folta meg a maradiak állításait és a zoniáncozásnál ér el rendszere­sen 300 százaléknál magasabb eredményeket. Az, hogy ezek a gátak mennyire bizonyultak erősnek, elsősorban azon múlott, hogy az üzem párt­szervezete mennyire ismerte fel a sz.tahánovis'a-mozgalom feentősé- Pét és milyen erállyel foglalt ál­lást a feltörő sztahanovisták mel­lett. Ahol a pártszervezet erős kéz­zel fogta meg a szocialista ver­seny és ' sztahánovis: a-mozgalom kérdését, olt rendre ledőltek az akadályok Sok minden múlott azon is hogy a pártszervezetek ho­gyan tudták irányítani a szakszer­vezetet a ömegek --zervezésére és ezzel a pártonkívülí tömegeket is bevonni a szoemlís'a munkaver- s.ínyekbe. A tapasztaltok azt mu­tatják, hogy ezt párt^zerveze’eink még nem mindenütt oldotiák meg sikerrel. Nem teljes az eredmény az ifjúság és a nőik merfszervezé e körül sem A pécsi Magaeéoí'ésí NV-nál például az ifjúság 30 szá- -'őha a nőknek pedig csak 20 százaléka vesz r&szt az egyéni sler-; senyzésben. Sztálin elvtárs mutatott rá mennyire nagyjelentőségű dolog, hogy a szocialista munkaverseny kezd falura is kiterjedni. Ezen a téren is jelentkeznek nálunk az első eredmények. A bári állami gazdaság ökörhízlaló és baromfi- tenyésztő brigádja, a vizslaki „Pe- !őfi“-brigád és az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezeti csoportok versenyző dolgozóinak növekvő száma egyre szélesebb körbe viszi a szocialista munkaverseny mód­szerét. A verseny igazán széles­körű megszervezésére, különösen a termelőcsoportokban, azonban csak ezután kerül sor a mezőgazdaság­ban, a brigádok és munkacsapatok megszervezésével­Számtalan kimagasló eredmény bizonyltja szinte valamennyi üze­münkben. hogy a sz ahánovisi a- mozgalom hatalmas rohammal tör­te át a régimódi termelés frontját Tennivalóink azonban még bőven akadnak. Sztálin elvtárs, bölcs ta­nítónk és vezetőnk muta-ta meg számunkra ezeket a feladatokat: „A fe adat abban áll, hogy segít­sünk a sztahanovistáknak a Szta- hánov-mozgalmat továbbfejleszteni, szélesebbé és mélyebbé lenni. Más- rószrő észre kell térítenünk a gazdasági funkcionáriusok, mérnö­kök és technikumok mindazon ele­meit, akik görcsösen ragaszkodnak a régihez, nem akarnak haladni és rendszeresen fékezik a Sziahánov- mozgalom kifejlődését". Pártunk Központi Vezetősége ennek a bölcs útmutatásnak alap járói indult el, amikor a szocia­lista munkaversenyekről szóló ha- 'ározatában megvilágítja pártszer­vezeteink 'ennivalóit a sztaháno- v-óta-mozgalom eredményeinek megszilárdításában és továbbfej­lesztésében. Feladatunk, hogy az egyéni versenyt még szélesebb ala­pokon valóban tömegmozgalommá szervezzük, n-prt csak a szocialista verseny széles alapjából nőhetnek ki nagy számban sztahánovistáink. Kiváló eredményekei elérő munká­saink, műszaki és mezőgazdasági dolgozóink ismertetésével, a szta­hanovista-mozgalom állandó pro­pagálásával kell rávezetni tömege­inket a helyes útra: a legjobbak követésére. Meg kell magyaráz­nunk a dolgozók széles tömegei­nek, hogy igazán jó szocialista munkát csak az végez, aki nemcsak normájának, hanem tervének t$ á landó túlteljesítésére törekszik. így kell alaposan felkészülnünk a sztalxánovistáik első magyarországi kongresszusára, hogy ez a kon­gresszus hatalmas lendületet adjon a Sztahánov-mozgalomnak. " Nem szabad megelégednünk azzal sem, hogy csak a szakmunkások vesznek részt a mozgalomban, hanem fel kell világosítanunk a műszaki dol­gozókat, művezetőket, technikuso­kat, mérnökökéi;, hogy jó mitnka- .-zervezéssel ők is sztahanovistákká lehetnek, az élenjárók közé kerül­hetnek, Déldunántúlon — elsősorban Baranyában és Tolna megyében — számos üzembzn mutatkoznak már ■kiváló eredmények, de ezekkel ko­rántsem elégedhetünk meg. Ko­moly feladatokat kell még megol­danunk, sok akadályt kell még eltávolí anunk a sztahánovista- mozgalom útjából, hatalmas r.eve- lőmunkát kell kifejtenünk, hogy az ötéves tervet diadalra vivő Szia- hánov-mozgalom lendülete ne csak a legjobbakat, hanem a munkások hatalmas tömegeit hassa át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom