Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-28 / 24. szám

1950 JANUÁR 28 WAP?. O a „Á' Párt újra megmutatta az utat a FTiégjobb eredmények felé” Küldöttek beszélnek a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak első országos tanácskozásáról Pénteken érkeztek vissza a bara- nyai termelőszövetkezeti csoportok küldöttei az első országos értekezle­tükről. Az értekezlet kiértékelte az addigi hibákat és megmutatta az utat a további fejlődés felé. Varga fajos, a reménypusztai termelőcso­port elnöke a következőképpen beszél az értekezletről: — Az értekezlet hatalmas eredmé­nyekkel zárult és hasznos lesz to­vábbi munkánkban, mert itt kijöt­tek az eddigi hiányosságok és meg tudtuk a hibák kijavításának a módját is. Ennek következtében erősödni fognak az eddig meglévő csoportok és az értekezleten elmon­dottakból tanulnak a még egyénileg dolgozó parasztok is. ök is meg­győződhetnek arról, hogy a jobb élet a felemelkedés egyetlen útja a termelőszövetkezeti csoport. — A sok újítást, amit felvetettek, amelyeket ml is be akarunk ve­zetni, ’ ugyancsak jobb és nagyobb teljesítményeket eredményez. Meg keil állapítanunk, hogy az értekezlet » csoportok további hatalmas fejlő­dését eredményezi — mondja Var­ga Lajos elvtárs. „ííexet fogtam Rákosi eirlaibsal“ • Nagy lelkesedéssel beszél az érte­kezletről- Eádi Józsefné, a nagty- koczári termelőszövetkezeti csoport tagja is, aki szintén résztvett a kon­ferencián. Neki egyik legnagyobb él­ménye, ez országházban adott foga­dás, melyet a küldöttek tiszteletére tartottak­__ Etetem legkedvesebb emléke és legboldogabb pillanata marad az a nagyszerű öszejövetel, amely az or- szágházban zajlott le. Könnybelábadt szemmel, föiclbegyökerezett lábbal álltam a kupolás csarnokban. A dol­gozó nép államában megérhettük azt, hogy mi is eljuthattunk oda, ahova a múltban csak az úri bitangok jártait eladni a dolgozó népet, az or­szágot Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor megláttam Rákosi elvtársat, a mi apánkat és kezet foghattam bele, aki szívélyes mosollyal \ köszöntött bennünket. Pártunk többi vezetői is és a kor­mány tagjai is kedvesen elbeszélget­tek a term főcsoportok küldöttei­vel A tanácskozás befejeztével étel- ital mellett vidámra fordult a szó és ‘úgy beszélgettünk, mesélgettünk egymásnak, meglátszott mindenkin, jsogy együvé tartozunk. — Azonban az értekezlet is ma­radandó emléket hagyott bennem. Sok hasznos és ló szempontot hal­lottam, arait itthon fel tudok hasz­nálni a csoport további fejlődése ér­dekében. Az értekezleten hallott új munkaszervezést és a sek újítást fel fogom . használni a csoportban és ezen keresztül hatalmas előrehala­dást éritek el _ csillog a szeme RéfSl Józsefeiének. A KiíáfSoesK csoportban £piba<<zn *1 j ák a» újításokat Az értekezleten hallott szempon­tokat Balogh Vince elvtárs, a má- gocsi termelőszövetkezeti csoport, elnöke ugyancsak fel akarja hasz­nálni, hogy csoportjukat megerősít­sék. Náluk is vannak hiányosságok, aP0l!,0 29-éfi ez | EüY hadihajó sikeres útja Eszakj tengeren. Egy hajó liirtének S Előadások« 5 7. 9 órakor 0 8 Ä fii l & 29-éiü A kolhoznépnek jelöltje« 4 kortnaar la tg'-a Előadások fél 5, fél 7, fél 0-kor S FKKL?A 29-eifi Ismeretterjesztő és tudományos filmek. — Híradók. — Az aló- adások folytatólagosak ä—10 ; óráig. Egységes 1 és 2 forin tos helyárak. — Vasárnap dél- elóti 10—1 óráig- 'I amelyeket ezen értekezlet lapján kijavítunk. — Nekem a figyelmemet legjob­ban az állattenyésztés terén alkal­mazott újítások és jó tapasztalatok ragadták meg — mondja. — A nap­raforgó eddig eldobott tányérját és a len pelyváját felhasználjuk eztán mi is takarmányozásra és ezen ke­resztül több tejet tudunk adni a dolgozóknak. A hozzászólók ezen az újításon kívül sok más jó dolgot vetettek fel, amelyele . mind-mind hozzájárulnak, hogy nagymértékben javítsuk munkánkat. — Ezenkívül megtanultuk azt, hogy mindennek az alapja a jó munkaszervezés, amikor tudja min­denki, hogy mit kell neki végezni. Ezzel kapcsolatban Id kell fejleszte­nünk a brigádokat és állandó terüle­tet kell neki kijelölni, hogy a föld képességeit jól megismerjék és ezen keresztül jobb legyen a termelés. — Mindezeket a tapasztalatokat Pártunknak és bölcs vezérének, Rá­kosi elvtársnak köszönhetjük, aki végtelen örömünkre megjelent az értekezleten. Vörös József, a dunaszekcsői cso­port küldötte még mindig a tanács­kozás lebilincselő hatása alatt áll. Lelkendezve mesél a látottakról és hallottakról „Erős fegyvert kaptam** — ügy érzem, mintha egy hatal­mas fegyvert kaptam volna a ke­zembe — mondja. — A tanácskozá­son úgyszólván mindenről szó esett, ezután semmi olyan kérdés nem merülhet fel, ami előtt tehetetlenül állnánk és aminek a megoldására már jó elope nevolna meg a recept __ Az értekezleten hozott határo­zatok segítségével kijavítjuk hibáin­kat és a korszerű talajművelési, nö­vé nyápolási módszerek bevezetésé­vel olyan eredményeket érünk el, amilyeneket az ország, a Párt és nagy vezére, Rákosi elvtárs elvár tőlünk, — mondja végezetül Vörös József elvtárs. Ez a bizakodás jellemzi mindnyá­jukat Tudják: mostmár sokkal könnyebb lesz s ha nagyok Is a fel­adatok, meg fogják oldani vala­mennyit. ELMÉLET ás 6/AÍC0RIAT Az elméleti pártnapok jelentősége nagy taaítómesíereink Iránymutató tani :Asa inak fényében. A marxizmus-lenínizmus nagy taní­tóinak és harcosainak, az élenjáró el­mélet megalapítóinak, továbbfejlesztői­nek és az elméle.i harc vezetőinek sza­vai magyarázzák meg közvetlenül leg­fontosabb üzemeink munkásságának, hogy mi a lényege a szocialista mua- kaversenynek és hogyan építi azzal a a dolgozó nép saját boldog jövőjét A termelésben élenjáró kommunisták mindennapi tapasztalatai támasztják alá és bizonyítják be az elméleti part­napokon, hogy a gyakorlati munka is csak otl jár eredménnyel, akol azt a marxizmus-leninizmus fegyverével fel­vértezett kommunisták végzik. Az egy­szerű pártmunkások és párttagok fel­szólalásai rávilágítanak majd arra» hogy milyen döntő fontosságú az elmé­ié, r.ck a gyakorlattal való összekötése. A z elméleti pártnap jelentőség® ezen túlmenően az is, hogy eze­gyaJtortatöan azonsán ezc« a szanauj váltak be. Előfordul*l{tc* a partnapokon n partoktatasban J övő héten kerül sor megyénkben az elméleti párt nap ok megszer­vezésére. Pécsett a Munkás KuÜúr- házban, Mcosekszabolcson, Komlón és Mohácson Pártunk legképzettebb elő­adói beszélünk a páröM-giság és a fejlődésben élenjáró p ár tónk ívül ick előtt a marxizmus-lenirizmus elméle­tének egy, a gyakorlatban éppen előttünk álló kérdéséről. Pártunk a Politikai Bizottság ok.ó- ber 20-án elhangzott határozatát hajt­ja végre, amikor az elméleti pártna­pok megszervezésével gondoskodik arról, hogy a fontosabb ipari közpon­tok párttagságának széle* tömegei is­merkedjenek meg magas elméleti szín­vonalon a marxizmus-leninizmus kér­déseivel. Eddig is volt altálom arra, hogy párttagságunk tömegesen foglalkoz­zék az elméi«1, kérdéseivel. Ezt a célt szolgálnák a szabad pánlnapok. A szabad Berki Fiilíip Ibáeyaas&f&los Pécs új polgármesterhelyetiese átvette a hivatalát Pécs újonnan kinevezett polgármesterhelye tese Berki Fülöp elvtárs. Berlti elvtárs egy nappal ezelőtt még a vasast bánya aszialosüzemében dolgozott és ma már a városháza második emeletének 62-es számú szobájában ül, az íróasztala mögött és megkezd­te munkáját, hogy mint helyettes- polgármester, messzemenően érvé nyesítse a dolgozók érdekeit és se­gítse Pártunk politikájának meg­valósítását. Berki elv társ rövid egymásután­ban már a negyedik munkáskáder, aki a városházára került. Bánya­munkás a személyzeti osztály veze­tője, Bodzav János elvtárs, aki a meoeekszabolcsi Ferenc aknáról ke­rült ide és itt munkájával bebizo­nyította, hogy nem boszorkányság a közigazgatásban dolgozni. Somogyi Béla elvtárs szabósegéd volt, mielőtt a terv és ellenőrzési ügyosztályra került, az üzemgazda­sági ügyosztályon dolgozó Lakatos Gergely pedig a közlekedési válla­lattól került ide. A városházán dolgozó munkásból lett közigazgatási tisztviselők jó munkával igyekeznek méltók lenni a Párt bizalmára. párfcnapok nem hogy a szabad pártnapokon olyan •kérdéseket vittek a tagság elé, amely­nek kevés köze volt a gyakorlatiban felmerülő problémákhoz, de még gya­koribb volt ennek ellenkezője, amikor a szabad páf.napot jelentéktelen, a szűk prakticizmusra jellemző kérdé­sek megvitatására használták fel. Meg kellett találni annak a módját, hogy az elmélet kérdései tisztán jus­sanak'el a párttagság tömegeihez, de úgy, hogy az elméleti kérdések tár­gyalása közérthető és a gyakorlatban hasznosítható legyen. Pártunk az el­mélet 'tisztaságát biztosítja azzal, hogy legjobb előadóit küldi ki az elméleti pártnapokra. Egyelőre kevés helyen, megyénkben mindössze négy helyen lesz elméleti pártnap, ebből a „mag­ból“ fejleszti majd tovább Pártunk a rendszeres és tömeges elméiéi párt­napokat az egész párttagság elméleti szifaivoáalának emelésére. A z elméleti pártnapokon megvi­tatásra kerülő problémák szo­rosan kapcsolódnak a gyakorlat kér­déseihez. így első alkalommal az öt­éves terv végrehajt ásónak alapját, a szocialista munkaversenyt tárgyalják meg az elméleti pártnapok résztvevői, részt nem vevő tömegek is megismer­kedhessenek az elméletnek azokkal a tonlos kérdéseivel, amelyek napi mun­kánkat irányítják. Eredményessége azon múlik, hogy azok a pártszerve­zetek, amelyeknek az a megtisztelte1 é* jut, hogy az első elméleti pártnapokat náluk rendezik meg, alaposan készt- tik-e elő azok megtartását. Nemcsak azt jelenti az előkészítés, hogy a párt- .agság és a pártonídvüliek nagyszámú megjelenését biztosítsák, de el kell ér­niük azt Ls, hogy az elméleti pártna­pok hallgatósága is előkészüljön a pártnapi vitára, elolvassák a különö­sen fontos részeket nagyjaink tanitá* sából a szocialista munkaversenyről,; amelyeket a pártsajlóban és a párt ki­adványaiban megtalálhatnak. Pártunk vezetői és minden komra»-, nijri'a azt akarja, hogy a Magyar Dol­gozók Pártja egyre hasonlóbbá váljort a Szovjetunió nagy Bolsevik Pártján hoz. Egy lépést teszünk ismét ebben at irányban, amikor párttagságunk szé­les tömegeinek elméleti színvonalát emeljük magasabbra az elméleti párt­napok megszervezésével, o a szociális* te építés munkáját visszük tovább, amikor az elmélet kérdéseit összeköt­jük tömegeink gyakorlatával Pécs©!! megkezdődött az országos energiagazdálkodási értekezlet A Hőgazdálkodási Tudományos Egyesület Pécseit megrendezett mű­szaki konferenciájának budapesti és vidéki résztvevői, köztük ^Imunkás é. kivélómunkás bányászok, szám­szerűit 271-en, pénteken este külön- vonaton Pécsre érkeztek. Fogadásuk­ra megjelent a Magyar Dolgozók Páríja küldöttsége és a rendező bi­zottság. A vonat beérkezésekor a Vasutas Zenekar indulókat jót-zott. majd mikrofonon keresztül a Párt ne­vében üdvözölték a konferencia részt­vevőit, okik ezután autóbuszon szál- fásukra mentek. L őrin ez Imre vegyészmérnök, a Hőgazdálkodási Tudományos Egyesü­let elnöke a Pécsett tartandó műsza­ki konferenciáról a következőképpen nyilatkozott: __ — A Hőgazdátkodá&i Tudományos ■Egyesület pécsit konferenc ájdnak rendkívüli jelentősége az, hogy napirendjére (űzfe az öíévcs ierv megvalósításával kapcsolatos euer glagazdálkodási problémákat. Meg fogja vitatni azokat a központi kérdéseket, amelyek hazai energia- forrásainak tervszerű, gazdaságos fel- használását vannak hivatva bizlosi- íani. Csakis a szocialista gazdálkodási módszerele bizfos-'fhnfjáJs azt a fervsze-ű energiagazdálkodási, amelyet a különböző energiafor­rások keltő összehangolása fog eredményezni. Pénteken eate nyitották meg ün­nepélyes keretek között a gyönyö­rűen feldíszített Munkás Kultúrház- ban a Hőgnzdálkodási Tudományos Egyesület első országos konferen­ciáját, amelyen a nehézipari minisz­térium képviseletében Czot nnr Sán­dor elv-társ államtitkár jelent meg. A Baranvamegvei Pártbizottság ó* a Városi Pártbizottság- nevében De'k T.ivia elvtársnö üdvözölte a váro­sunkban megjelenő műszaki értelmi cégieket, — Pártunk rendkívül nagy jelen-' tőséget tulajdonit ennek a tudomá nyos értekezletnek — mondotta töb bek között — A mi számunkra kü­lönös jelentőségére! bír. hogy ez az értekezlet Itt a pécsi szén- medencében zajlik le, ahol vegyi- iparunk egyik nagyüzeme |s mű­ködik. Különösen figyelik ezt a konferen­ciái bányászaink, akiknek a Bzámá- ra nem közömbös, hogy a szenet, amit ők kitermelnek, jól tudják-o felhasználni a szocializmus érdeké­ben. A továbbiakban sok sikert kívánt a konferenciának a munkájához. Ez­után Czott.ncr Sándor elvtárs állam­titkár mondotta el ünnepi beszédét. — A műszaki értelmiség megértet­te feladatát az üj társadalmi rend­ben. Ma már elmondhatjuk, hoev a műszaki értelmiség vállvtve harcol a fizikai do’gozókkal a szocializmus megvalósításáért. Azonban, ha a műszaki értelmiség nem akar lemaradni, akkor nem­csak szakmailag, hanem elméletileg is képezni kell önmagukat. El kell sájátítauiok a marxi-lenini elméletet. A Hőgazdáik odílsi Tudományos Egyesület első konferenciájának első előadása szombaton reggel fél 10 órakor kezdődik az egyetemen. Az egyesület vta-cárnap déluián fél háromkor a Doktor Sándor kultúvház nagytermében záróülést fart, melyen O-ztrovszky György, a nehézipari minisztérium csoportvezetője tart be­számolót a Hőgazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület konferenciájának eredményeiről, majd GárdoS Emil, a Műszaki és Természettudományi Egyesület főt.'fkára az egyesület fel­adatairól beszél. Az értekezletre minden mű-zaki dolgozót meghív az MTESZ 'előké­szítő bizottsága, annál is inkább, miután ezen az ülőben alakúin ab meg 9z egyesület pécsi kerületi .szervei is. . 3 évi fegyházra és vagyonának elkobzására ítélték a moliács* kutákot A mohácsi volt „úrivilág” ismert' kukák ja, Varga Pál került a pécsi munkásbíróság elé, hogy számot ad­jor. a dolgozó nép ellen elkövetett szabotálásaiért Varga Pál, aki 90 hold föld tulajdonosa, azzal volt vá­dolva, hogy 160 mázsa kenyérgabo­nát cs 27 mázsa kukoricát nem szol­gáltatott be. Ezenkívül földjeiről nem takarította be a kukoricaszdrat és az őszi kenyérgabona elvetést kö­telezettségének sem tett eleget, az­zal, hogy „ő búza helyett bukfencet fog vetni.” Varga Pál kulák egyébként már régi ismerőse a különböző bírósá­goknak. Volt már büntetve közeilá- fás érdekeit veszélyeztető bűncse­lekményekért és demokratikus ál­lamrend elleni izgatásért is. Varga Pál, mint a mohácsi kisgazdapárt volt elnöke állandóan úszltott „ke- belbarátjai” között népi demokra­tikus államrendünk és a szövetke­zeti eszme ellen. Az egyébként nagyhangú Varga kulák a tárgyaláson meghunyász­kodva igyekezett szabotálásait eny­híteni, persze kevés sikerrel, mért a tanuk és a kihallgatott szakértők egybehangzóan bűnössége mellett vallottak. A munkásbíróság hosszas tanácsko­zás után Varga Pált közellátás érde­kelt veszélyeztető bűntettben, vala­mint mezőgazdasági munkálatok szabolálásában mondotta ki bűnös­nek és ezért háromévi fegyházbün­tetésre és teljes vagyonának elkob­zására ítélte Új élmunkások A posfáa éímunkásdci tűntél <?*-: ben részesült: Miovácz Béla pécsi szakmunkás és Rózsás József mohácsi főtiszt, Miovácz Béla ezenkívül mé$ 400 forintot, ezenfelül Galyatetőre üdülési u'alványt kapott Harmat 1st* ván és Török Imre korábbi álmunkén sok ugyancsak 400—400 forint juta* lomban részesültek. Nyereség kiosz* tásban részesült: Rákos Lajos, Palft György, Magyar István, Jeges György, Ludvig László, Simonfai László, PatJci János, Honfi Ernöné, Horváth .16* zsef, Sipos Sándor, Krizsek Antal* Czakó János. Majs Szabó Mária főellenőr. Agrária Keményítő és Dextringyár* ban élmunkás-kitünletést kapott Mól* nár Gáborné újító és kiválómunkás ki* tüntetést Csillag Aladár szellemi dől* gőzé. A VI. körzet Baranyamegyei Nép* bolt NV december havi munkaverse* nyél: a 15. számú komlói áruda nyer' te, mert előirányzatát 154 százalékra) teljesítette és az áruda dolgozói 38 ezer forintos egyéni teljesítmény, értek el, végül az önköltségcsökkentésben ij az élen jártak. Az árudavezető, Orosz Zoltán kiválómunkás kitüntetést ka­pott, A munkaversenyben második: helyre a pécsi 64. áruda került, míg a harmadik a kaposvári 11. áruda lett, A Népboltok 1949. évi összetett mui*- kaversenyét a pécsi 62. (azelőtt 2. sz.)i áruda nyerte. A komlót szénbányán Vokó Fe­renc, Kristófcc Mihály, Wéber Jó­zsef, Malimon Menyhért, Rein János vájárnak és Földesi .Hermannak ad­tait át élmunkásjelvényt. A kitünte­tett élmunkások átlagos teijesítrné-. nye n 3 éves terv utolsó negyedévé­ben átlagosan 128—136 százalék volt. Az államosított Mestrits gépjármű­ipari üzemben kedden délután ün­nepélyes pártnapon adták át ifj. Eékefi Mihály elvtársnak az élmun­kás jelvényt. Eékefi élmunkás a ki­tüntetése mellé galyatető! üdülő- beutalást is kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom