Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-28 / 24. szám

DUMÁM TOO A Pócsi Bőrgyárban megnlaliaH az első 200-a* brigád Pécsett megkezdődött as országos energiagazdálkodási értekezlet Berki Fülöp bányacszíalos Pécs új polgármesterheiyetiese Mi TELJES HETI RÁDIÓMŰSOR vn. Évfolyam, 24. szám ARA S9 FILLÉR SZOMBAT, 1950 JANUÁR 28 AZ ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS UTÁN Termelőszövetkezeti mozgal­munk történetében nem volt olyan fontos állomás még eddig, m nt a most lezajlott tanácskozás. Mi adta meg a jelentőségét en­nek a tanácskozásnak? Mindenek előtt az, hogy ez volt az első alkalom dolgozó pa­rasztságunk legfejlettebb tagjai számára, hogy együttesen érté­keljék ki az eddig végzett munka eredményeit és hiányosságait, s hogy megszabják az elkövetke­zendő idők feladatait Kihangsúlyozta az értekezlet fontosságát az a tény is, hogy az értekezletet Pártunk Központi Vezetősége és a Magyar Népköz- társaság minisztertanácsa hivta össze. A magyar do'gozó nép ve­zetői hívták meg tanácskozásra a dolgozó parasztság élenjáró, leghaladottabb tagjait, bizonyítva egyszersmind azt is, hogy m lyeri hatalmas fontosságot tula:donít Pártunk én (kormányzatunk a termelőszövetkezeti mozgalom­nak. És nem utolsó sorban bizonyít­ja az értekezlet jelentőségét az hogy azon Rákosi elvtárs is meg­jelent, iránymutató beszédben foglalta össze a tanácskozás ta­nulságait és megje’ölte ugyan­akkor az előttünk álló feladato­kat is. Kérdezzük meg csak a tanácskozáson résztvefct küldöt­teinket: mit éreztek, amikor Rá­kosi elvtárs megjelent a tanács­kozáson, amikor azok. akik a második napon szólaltak fel, neki mondhatták cl tapasztalataikat, neki vethették fel a hiányosságo­kat, abban a tudatban, hogy tőle biztosan meg kapják majd minden tekintetben az útmutatást. „Ennek a tanácskozásnak jelen­tősébe abban áll, hogy az egész ország előtt ismer'eti a terme 5- szövetkezetak sikereit" — mon­dotta beszédében Rákosi elvtárs. Ezt az ismertetést várta is az egész ország. Eredmények bősé­gesen vannak. A tanácskozáson résztvett küldöttek, nem hallgat­va el a kezdeti nehézségeket, csaknem valamennyien hatalmas fejlődésről és kimagasló' eredmé­nyekről számoltak be. Varga La­jos, a reményousztai csoport el­nöke beszámolt arról, hogy mi­lyen óriási mértékben eme’kedet1 a csonort tagjainak életszinvona'a a csonort nem is egészen egyéves fennállása alatt. Elmondotta hogy a csoportban egyetlen olyan tag se akadna, „akinek ha azt mon­danák, hogy kap 80 ho’d fő det, meg egy pár lovat, elfogadná é- visszamenne egyénileg gazdálkod­ni". Hasonló hatalmas fejlődésrő1 számolt be Bogos Domonkos, az istvánmaiori szövetkezet elnöke is, aki elmondotta, hogy a csopor' tagjainak száma az erede'i har­minchat csatádról hetvenre növe­kedett, Molnár ZoPán elvtárs pe­dig a somogymegyei tormelőszö- vetkezeti mozgalom fejlődését vi­lágította meg, többek között az­zal, hogv elmondotta: csak a fe­lülvizsgálás a’att közel h^t-záz úi tag lépett be a somogyi ternv>- löcsooortokba. Nemcsak a Dél- dunántúli'bl, az ország m'nden ré­széből összegyűlt küldöttek fel­szólalását kivétel nélkül hasonló nagv i»rar1rnőnv'*k ie1lem°z‘ék. „A tanácskozás azt mutatja — mondotta a felszólalások alapián Rákosi elvtárs, — hogy a terme­lőcsoportok tapiai meggyőződtek róla: helyes volt az az út, melvre Pártunk vezette őket. mmt ahnPy helyet vol' az az á1, melyre előt­tünk Icl zobartítÓTik, a natív Szov- (jetunió parasztsága rálépett Most, a tanácskozás után ennek az útnak helyessége sokkal tisz­tábban áll a még csoporton kívül, egyénileg gazdálkodó parasztok előlit is. Az értekezlet bebizo­nyította, hogy nemcsak Lippón vagy Istvánmajorban, de az or­szág csaknem minden csoportjá­ban felülmúlta az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok ter­méseredményeit a csoport. Bebi­zonyosodott, hogy nemcsak Re­ménypusztán vagy a barcsi Vörös Csillag csoportban emelkedett rohamosan a tagok életszínvonala, hanem számos olyan község van már, ahol azt mond;ák: „Könnyű neked, hisz te a csoport­ban vagy!" — mint ahogy azt a ta­nácskozás egyik felszólalója el­mondotta. Mindezekre* az eredményekre a tanácskozás felhívta a jelenleg még egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok figyelmét, a jó’ndu- latu várakozókat meggyőzte, a közömbösek érdeklődését felkel­tette. A termelőcsoportok és gép­állomások küldötteinek első ta­nácskozása részleteiben megtár­gyalta termelöcsoportjaink építé sének jelenlegi, döntő kérdéseit. A tanácskozáson Varga Lajos elvtárs elmondta a reménypusz­taiak tapasztalatait a nők bevo­nása terén. Elmondotta, hogy eleinte az asszonyok nem vették komolyan a munkát, de az első előzetes elszámolás után már minden asszony igyekezett dol­gozni, rendes tagja lenni a cso­portnak. A barcsi küldött Losonczi Pál beszámolt arról, hogy náluk is fel­ütötte a fejét kezdetben az egyen- lösdi. Elmondotta, hogy vol’alc olyanok, akik azt mondták: „Mi­nek az a sok firkálás: egyformán dolgozunk és a végén egyformán osztjuk el a jövedelmet". De el­mondotta azt is, hogy ez milyen veszedelmet okozott a csoportban s hogv milyen küzdelmet kellett vívni a helyes e!v, a munka ará­nyában való elosztás, a munkaegy­ségekkel való számolás érvényesei léséért. Hasonló tapasztalatokról beszélt Bogos Domokos is. De azt is el­mondotta, hogy a csoport meg­alakulásának első feltétele a kulálk- agitáció visszaverése void s hogy minden munkájukat a kulákok el­len vívott nehéz harcban kellett győzelemre vinniök, akik azt hí- resztelték, hogy „ingyen fog min­denki dolgozni, senki se kap egv fillért Se". Egész sor alapvető kérdés meg- vi'.aiásának eredményeképpen szü­letett meg azi'án az a határozat, mely átfogó kéoet ad termelőszö­vetkezeti mozgalmunk fejlődésének jelenlegi állá iáról, felveti a hibákat hiányosságokat és megjelöli a leg­fontosabb tennivalókat. Ezek kö­zött m nt legelsőt., a termésered­mények emelését jelöli meg a ha­tározat, „A gépállomások nagygé­peinek igénybevétele mellett be kell vezei mink a termelöcsoporlok- ban a talajpiűvelés, trágyázás, nö­vényápolás helyes módszereit" — jelöli meg mindjárt az eszközeit is a kitüzö't cél elérésének a ha­tározat. Növelni kell a termelőcso­portok állai'állományát. Emelni kell az állattenvé-ztés vonalán el­ért eredményeinket, fokozni kell a tej- a gyaoi«hozamot, emelni kell a szaporulatot — adja meg a to­vábbi irányítási;. A termelőszövetkezetek gazdál­kodásának eredményesebbé íéte'é- vel gyarapítani kell a szövetkezeti vagvont s ezen keresztfii kell nö­velni a tagok anyagi jólétéi., úgy |A minisztertanács elfogadta a közalkalmazottakra vsuatkozó iileSnsényrefarmot A reform a legtöbb alkalmazotti csoportnál jelentékeny fizetésemelést jelent A minisztertanács Dobi István et nokiéscvel pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács e'iogadta a közalkalmazottakra vonatkozó illet­ményreformot. A reform lebontja az érvényben volt illetményrendszer feu­dális szerkezetét azzal, hogy a köz- szolgá'aiti alkalmarolttak szolgálati jogviszonyának leg.öbb kérdését az üzemi kollektív szerződéseknek meg­felelően szabályozza. — Megszünteti azokat a korlátokat, amelyeket a Roithy-rendszer a közalkalmazottak, sőt azon belül egyes közalkalmazotti rétegek és egyéb dolgozók közé emelt. A reform nemcsak illetényrcnde­zést, hanem a legtöbb alkalmazotti csoportnál jelentékeny fizetésemelést is jelent. Az erre fordított összeg meghaladja az évi negyed milliárd forintot. A fizetésemelés túlnyomó ré­sze a fizetésben elmaradt vidéki szervek alkalmazottaira, a nevelőkre, a kórházi, egyészségügyi alkalmazot­takra, a- tudományos munkakörben fcgVkoztatohakra esik. Az új bérek emelésében kifejezésre jut a felelős vezetői munkakörök fokozott meg­becsülése. A rendeletek Intézkedéseinek kiter­jesztése a MÁV és a posta alkalma­zottaira folyamaiban van. A rendele. tek hatálybalépésének Időpontja 1950. március 1. napja. A minisztertanács ezután folyó ügyeket tá:gyaIL Az imperialisták kémhálőzatátleplezték le Kém-, terrorista- és szabótőr-bandákat szerveztek a Német Demokratikus Köztársaság területén Berlini jelentés szerint a Német Demokratikus Köztársaság tájékozta, tási hivatala közli annak a rendőri jelentésnek tartalmát, amelyet a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mánya csütörtöki minisztertanácsán tárgyalt és amelynek alapján azonnali Intézkedéseket hoztak a szabotőrök és a kémek ellen. . A jelentés megállapítja, hogy a demokra'ikus áilamrend és a békés újjáépi'és ellenségei részben Nyugat- Berlinbcn, részben az angolok és az amerikaiak által megszállt területen részben pedig a Német Demokra­tikus Köztársaság területén is szer­vezkednek és az angol—amerikai imperializmus támogatásával cs irányításával a Német Demokratikus Köztársaság politikai és gazdasági rendjének aláásáséra törnek, a Iegelveteme- dettebb bűncselekményektől, gyil­kosságoktól, gyújtogatástól, fosz­togatástól sem riadnak vissza. A jelentés ezután felsorolja az u'ób- bi hónapokban több fontos ipari vál- la Iánál előfordult robbantásokat, amelyek a szabotőrök diverzáns tevé­kenységére vezethetők vissza. A jelentés ezután áttér az angol- amerikai imperialisták átlát felbéreli ügynökök kémkedési tevékenységére. Számos konkrét esetet sorol fel, 1949 szeptemberében Szász-Anhaltban le­tartóztatták az amerikai meg-záiló hatóságok által pénzelt földalatti kémszervezet tagjainak egy csoport ját. Szász-Anhaltban ugyancsak 1949 szeptemberében suhancokból álló il­legális terrorszervezetet göngyölítettek fel. A legtöbb letarfázfaüotf a Hitler Jugend tagja volt. Meklenburgban kémkedési és szabó tőr szervezet hét tagját tartóztatták le. Ez a csoport összeköttetésben állt a nyugaínémeíországii Szociaáldemo- krata Párt úgynevezett „O.-ibürojá- vat". Megállapítást nyert az is, hogy az angolok és az amerikaiak kö­zönséges bűnözőket toboroztak össze és politikai célokra hasz­náltak let. Berlin amerikai övezetében, Lichten- rade kerületében tábort tartanak fenn közönséges bűnözök számára. A táborban terrorista kém- és diverziős szervezet működik. A szervezőt cél­jai: rendszeres terrorcselekmények a német demokratikus politikai pár­tok és a köztársaság demokrati­kus szervezeteinek vezetői ellen, robbanóanyag Jelhasnzátásával merényletek elkövetés® az üze­mekben, kémanyag gyűjtése a köztársaság területén. A jelentés ismerteti több letartóz­tatott, kém vallomását, amelyekből kiderüli, hogy az angol ás az ameri­kai kémszervezetek küldték őket a keleti övezetbe. Berlin amerikai övezetében Lichtcr- [elde kerületben olyan tábor! tartanak fenn, amelyben fiatalkorú bűnözőket őriznek. A fiatalkorúakat arra kény­szerítik, hogy a Demokratikus Köz­társaság területén bűnös tevékenysé­geit folytassanak. Azok a letartóztatott fiatalkorúak, akiket a nyugati övezetekből átküld­ték a szovjet övezetbe, egyöntetűen azt váltják, hogy kiküldésük előtt katonai kikép­zésen mentek ét az angol és a* amerikai táborokban. Mindezek a tények bizonyítják az angol-amerikai imperialisták által pénzelt és kiküldött Lém- és szabotör- csoporlok bűnös tevékenységét. A jelentés azzal fejeződik be, szük­séges az alkotmány biztosítására meg­felelő szervezetet létesíteni. Ennek a szervezetnek lel kell vennie a harcot az ellenséges ügynökök, szabotőrök és diverzánsok ellen. A minisztertanács a jelentés meg­tárgyalása után megtette a szüksé­ges intézkedéseket. A többi között állambiztonsági minisztérium felál'ítását hattá, rozta el. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a népi kamara legközelebbi ülése elé fog­ják terjeszteni. A minisztertanács megj egyezte, hogy a szabotőrök elleni harc nem kizáró­lag az állami szervek feladata, hanem ennek a harcnak eredményes keresz­tülviteléhez a demokratikus tömeg­szervezetek és az egész dolgozó nép fokozott éberségére cs együttes köz­reműködésére van szükség. | A Kémei Dpipokralps Köíáraság pp'gári pártjai eitávÉiják soraiba) a reakció ügynökeit Az MTI berlini jelentése szerint a Német Demokratikus Köztársaság an­tifasiszta tömbjéhez tartozó polgári pártokban nagyszabású tisztogatás in dúlt meg az elmúlt napokban A pol góri pártok megszabadulnak a soraik közé furakodott reakciós elemektől, szélhámosoktól és kártevőktől, akik néhány esetben még vezielő állásokba :.s kerülték. hogy már az idén elérjük, hogy minden szövetkezeti családnak le­gyen saját háztartási szükségleté­nek fedezésére szolgáló tehene, disznója. Mi a feltétele mindennek? A ha­tározat erre is választ ad. „A trab orok és egyéb korszerű mező- gazdasági gépek alkalmazása mel­lett, tagja-’rik munkateljesítményé­nek állandó emelésével biztosít­juk a nagyobb terméseredménye­ket". — mondják határozatukban az országos tanácskozás rész vevői. A szervezés összes döntő kér­désében is félreérthetetlen, hatá­rozott állásportot foglal el a hatá­rozat. Harc a jövedelemelosztás igazságos voltáért, a munkaegysé­gekkel való számolásért és kfmé- etlen küzdelem az ,.egyenlőid)" a munkanapokban vaiti számolás minden megjelenési formája ellen — adják ki a jelszót legjobb cso­portjaink képviselői- Harc a föld és az állatok bevitelénél mutatko­zó elhajlások ellen, főleg a na­gyobb föld kinnbagyása, vagy a külön bérelt földön való gazdálko­dás, a féllábba! a kapitalista vi­lágban való állás ellen. Küzdelem a munkaversenyek kiszélesítéséért és általánossá válásáért, a verseny és a jó munka alapját képező szi­lárd munkaszervezésért. A feladatok tisztázásával) meg­oldásuk megjelölésével ha1'almas mértékben vitte előre termelőszö­vetkezeti mozgalmunkat az első országos tanácskozás. Hogy jelen­tőségét már eleve megértet ék dol­gozó parasztjaink, azt olyan té­nyek is bizonyítják, mint például az, hogy a tanácskozás előestéjén alakult harkányi . termelőcsoport az ..El-ső Tanácskozás" nevet vette fel. De még sokkal inkább tudato­sulni fog ' termelőszövetkezeteink tagságában az értekezlet jelentő­sége a megyei értekezleteik után, melyen nrlnden csoport részvételé­vel fogják megtárgyalni az ered­ményeket és tennivalókat. Termclőcsopor.jainkra az eddigi eredmények megszilárdítása és to­vábbfejlesztése terén komoly fel­adatok várnait. Az országos ta­nácskozás útmutatása alapján meg fogják oldani ezeket a felada okát is. Megoldják, mert az épi'és to­vábbi «zakasza'ban is segítségükre lesznek felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió tapasztalatai, ezután is biztos kézzel fogja vezetni őket a komrnunMák Pártja és bölcs ve­zérünk, Rákosi elvtárs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom