Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-27 / 23. szám

2 NAPLÓ I9S8 JANUÁR 27 termésnek e* egyik legfontosabb biztosítéka ÍVövényelnket mintaszerűen ápol­juk. nem tűrjük mog termclősiövet- k ezért csoportjaink földjein a gyo­mot. Kapásoknál mindenütt bevezet­jük a legalább háromszori kapálást, de & legfontosabb kapásainknál & négyszeri kapálást is megvalósítjuk. Vigyázunk földünk termelőerejének fenntartására. Még ebben az évben jól kezelt istállótrágyával megtrá- gyázzuk szántóterületünk egvnegve- dét. Minden ISZCS-bc legalább két áilaftenyésxíő telepet Növeljük szövetkezeti áHatdUomd­ftyunkat. Még ebben az évben elér­jük. hogy minden egyes termelőeso- portban két áilattenyésztőtelep le­gyen. A legjobb termelőszövetkezeti csoportokban pedig vállaljuk, hogy a két áilattenyésztőtelep mellett leg­alább egy közös állathízlaldát állí­tunk fel. 41 kelte ny észtöt ele//ein ken em etjük a hozamot. Vállaljuk, hogy a fejési átlagot tehenenként legalább évi 2000 literre emeljük. Sertéstenyésztő telepeinket jó takarmányozással és megfelelő gondozással zsírsertésfaj- ták szaporulatát kétszeri malacozta- tássál átlagosan ‘ évi 12-re, a hússer­tés szaporulatát pedig évi 10 darab­ra növeljük. (Évente ennyi malacot nevelünk fel egy-egy anyakoca után) Vállaljuk birkánként átlagosan évi 45 kiló gyapjú nyírását. Állatállományunk számának és ho­zamának növelését elsősorban jó gondozással, szakszerű talcarmányo- zással érjük el. A takarmányok meg­felelő elkészítése és jó kihasználása érdekében többet silozunk, szecská­zunk. darálunk és burgonyát, táro­lunk. Legjobb tenyészállataink takar­mányadagját jószágonként állítjuk ősszé és így állataink egy részénél már most megvalósítjuk 'az egyedi takarmányozást. Istállóinkat, és óljainkat évente többször fertőtlenítjük és tisztán- tartjuk. Nagy gonddal őrködünk ál­lataink egészsége felett Minden családnak legyen saját fejőstehene A termelési színvonal állandó emelésével növelni akarjuk a közös jövedelem alapját képező szövetke­zeti vagyont. A szövetkezeti vagyon emelésével egyidejűleg növekedni fog a csoport tagok évközben elvég­zett munkateljesítménye után járó egyéni részesedése is. Célúi tűzzük ki, hogy a közös munkán alapuló jövedelem mellett termelőszövetke­zeti csoportjainkban az 1950-es esz­tendőben minden családnak legyen saját fejőstehene. Ezenkívül el kei! érnünk azt is, hogy ez év telén min­den termelőcsoportbeli család vág­hasson saját használatára hizlalt disznót. Nagyobb terméseredmények eléré­sét a traktorok és egyéb korszerű mezőgazdasági gépek alkalmazása mellett tagjaink munkateljesítmé­nyének állandó emelésével biztosít­juk. Türelmes felvilágosító munká­val megértetjük tagjainkkal, hogy a termelőcsoportban végzett becsüle­tes, jó munka útján a közös vagyon növelése egyéni érdeke minden cso­porttagunknak. Ez a forrása a cso- porttagok jövedelem- és jólléteméi- kedésének. Ennek érdekében meg­győződéssel, széleskörű politikai felvilágosító munkával növeljük az egyéni felelősséget és kezdeménye­zést csoporttagjaink sorában. Egyik legfőbb feladatunknak tekintjük a szocialista munka verseny megszer­vezését termelőszövetkezeti csoport­jainkban. Jdtedelemefoczfás igaz«ágo.«&ai, a musiknegyséí» alapján Termelőszövetkezeti csoportjaink­ban féltő gonddal őrködünk, hogy az évvégi jövedelemelosztás igazsá­gosan történjék, még pedig minden­kinek évközben elvégzett becsületes munkája, után, a munkaegységgel való számolás alapján. A mostani téli hónapokban felvilágosító előadá­sokban minden egyes csoporttagun­kat megtanítjuk a munkaegység al­kalmazására. Megmagyarázzuk, hogy a munkaegység lelkiismeretes, pon­tos alkalmazása nélkül nem tudnánk különbséget tenni a szorgalmas és bevésbbé szorgalmas tagjaink elvég­zett munkája között Zűrzavar ke­letkezne fiatal tennelőcsoportjaink- ban és azok előbb-utóbb a felbom­lás lejtőjére sodródnának. Éppen ezért a leghatározottabban fellépünk minden, olyan törekvés ellen, amely meg akarja hiúsítani a munkaegy­séggel való számolást, a jövedelem elosztása Igazságos rendjének kiala­kítását termelőcsoportjainkban. Eré­lyesen végetvetünk az egyes helye­ken elharapózott „egyenlősdinck” és a múlt Időkből ittragadt elavult és reakciós munka mérési módszernek: a munkanappal való számolásnak. Az ilyen törekvések mögött az ellen­ség húzódik meg, aki széjjel a.karja zilálni csoportjainkat. Éppen ezért azokat akik minden jó szó és meg­győződés ellenére csökönyösen ra­gaszkodnak az „egyenlősdihez”, a „munkanapoláshoz”, leleplezzük és mint az osztály ellenség ügynökét ki­zárjuk sorainkból. Az asszonyok és fiatalok tagként való felvétele Termelőszövetkezeti csoportjaink­ban őrködünk a működési és belső (szervezési szabályzat rendelkezései­nek pontos betartására. Vigyázunk arra, nehogy csoporttagjaink közül bárki is az alapszabályokban előírt területnél nagyobb földdarabot hagyjon Irina a termelőcsoport kere­tein kívül, egyéni gazdálkodás cél­jaira. Jói tudjuk, az ilyennek meg­törése akadályozza termelőcsoport­jaink fejlődését Mert az olyan tag, aid a megengedettnél nagyobb föl­dön akar egyéni gazdálkodást foly­tatni, vagy földet kibérelni, csak féllábbal van benn a termelőcsoport­ban, másik lábával pedig kinn ma­rad a régi, számunkra csak nyomo­rúságot hozó kapitalista világban, melyet senki közülünk nem kíván vissza. Nekünk termelöcsoportjaink felvirágzása érdekéb'en nemfélembe- ' rekre, hanem egész emberekre van szükségünk. Termelöcsoportjaink további fejlő­déséhez elengedhetetlenül szükséges, az asszonyok és fiatalok közreműkö­dése. Éppen ezért helyénvaló, hogy a termelőcsoportba belépett a család­hoz tartozó asszonyokat és fiatalo­kat tagként felvegyük és ezért fe! is vesszük a csoportba. Bevonjuk őket esoportjaínk szervezeti életébe, mun­kájába és a vezetésbe is. Biztosítjuk, hogy csoportjainkban az asszonyok és fiatalok egyenlő munkáért egyen­lő elbírálást és részesedést kapjanak a term el őcsoport közös jövedelmé­ből. Ehhez természetesen még hozzá­tartozik az is, hogy a többi csoport- tagboiz hasonlóan, nekik is külön számolják d elvégzett munkájuk után az őket megillető munkaegysé­geket. Meg vagyynk arról győződve, hogy az asszonyok és fiatalok bevo­nása a munkába és a vezetésbe ko­moly erősítést hoz termelőcsoport­jaink életébe. Szilárd munkaszervezet, íerüleít iicotzíés A munkaverseny sikeres megszer­vezése érdekében szilárd munka­szervezetet terem.tiink termelőcso- portjainkban. Ahol még nem volná­nak meg, létrehívjuk a brigádokat (nagyobb termelőcsoporíokban) és a munkacsapatokat A brigádokba és munkacsapatokba huzamosabb időre, lehetőleg több évre osztjuk be cso­porti agjaink at. Vezessük be mi­hamarabb — már tavasszal — a te­rületi beosztást, ami azt jelenti, hogy az egyes növénytermelő brigádok és lehetőleg a munkacsapatok részére is jelöljünk ki a termeiőcsoport föld­területéből állandó földdarabot, ame­lyet huzamosan, egyfolytában ok művelnek és felelnek is érte. A terü­leti beosztás az egyéni érdelteltség, felelősség és kezdeményezés kifejlő­désének nélkülözhetetlen alapja. Tudjuk, hogy magas termésered­mények elérésének feltétele tagjaink politikai és szakmai nevelése. Meg­fogadjuk Rákosi Mátyás tanácsát és legjobb tagjainkat a lehetőséghez mérten minél nagyobb számban küldjük el iskolára Szorosabbá tesszük a gépállomásaink és termelőszövetkezeti csoportjaink közötti kapcsolatokat, örömmel fo­gadjuk kormányzatunknak azt az intézkedését, hogy a gépállomások traktor-brigádjai mellé már a ta­vasszal a termelőszövetkezeti csopor­tok adják a kisegítőket és hogy a gépállomások traktorvezetői a jö­vőben termelőszövetkezeti csoport­jaink tagjai közül kerülnek ki. Nagy jelentőségűnek tartjuk a gépállomási tanács működését. A tanácsok munkájában örömest ve­szünk részt. A Tanácsban megtár­gyaljuk gépállomásaink és termelő­szövetkezeti csoportjaink minden közös ügyét. Mi, a tanácskozáson résztvevő gép­állomások dolgozói vállaljuk, hogy az ősz folyamán itt-ott még előforduló hibákat kijavítjuk. Segítünk a ter­melőszövetkezeti csoportok tagjai­nak nemcsak a szántás-vetés és cséplés elvégzésében, hanem egyre nagyobb mértékben az aratásban is. Továbbra is vállaljuk, hogy minden támogatást és segítséget megadunk a termelőszövetkeze ti csoportoknak feladataik megoldásában. Minden erővel segítünk abban, hogy termés­eredményeink messze felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokét Támogatjuk őket az ellen­ség elleni harcban és segítünk úgy az oktatási, mint a kulturális mun­kában is. Minden becsületes dolgozó előtt tárva a kapa r ....""" ] Munkánkban lelkesít ben­nü nket az a tudat, hogy a nagyobb terméseredmények elérése nemcsak a szövetkezeti va­gyont és tagjaink jólétét növeli, ha­nem hozzájárul ahhoz is, hogy ered­ményeink láttán dolgozó parasztsá­gunk tízezrei, százezrei, sőt milliói győződjenek meg utunk helyességé­ről. Jól tudjuk, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom nem lehet 46.000 tag kiváltsága. A termelőszövetkezet útja az egyetlen helyes út a dolgozó parasztság számára. A társas, szö­vetkezeti gazdálkodás az egyetlen járható, biztos út a parasztember munkájának könnyebbé, életének szebbé és jobbá téltelére, a falusi jó­lét soha meg nem álmodott fellen­dülésére országunkban. Éppen ezért nem zárjuk ie a ter­melőszövetkezeti csoportokat új ta­gok belépése előtt. Ellenkezőleg, azt akarjuk, hogy a társas, szövetkezeti gazdálkodásban rejlő óriási lehetősé­gek idővel valamennyi falusi sze­gény- és középparoszt siőfct meg­nyíljanak. Példamutatással, türel­mes, meggyőző munkával elősegít­jük, hogy a dolgozó parasztság szé­les tömegei ismerjék meg eredmé­nyeinket, győződjenek meg utunk helyességéről. Ennek érdekében köz­ségünket és a szomszédos községek egyénileg dolgozó parasztjait látoga­tásra hívjuk csoportjainkba. Segí­tünk az új csoportok szervezésében, az új csoportok kezdeményezőinek, vezetőinek és tagságának átadjuk tapasztalatainkat. Termelőszövetkezeti csoportjaink kapuit tágra nyitjuk minden be­csületes dolgozó paraszt előtt Meg- akadályozzuk azonban, hogy cso­portjainkba bekerüljenek halálos el­lenségeink, a kulákok, a kupecck és a spekulánsok. De nem vesszük fei tagjaink közé a dologkerülőket sem. Olya» eredményeket érünk eS, amilyeneket az ország, a Párt elvár tőlünk ML, az országos tanácskozás részt­vevőd büszkék vagyunk arra, hogy az elsők között léphettünk orszá­gunkban a szövetkezeti közös gaz­dálkodás útjára. Mostani tanácsko­zásunk megerősített bennünket ab­ban, hogy helyes úton járunk. Hisz- szük, hogy a tanácskozás határozatai alapján nemcsak a md csoportjaink­ban, arhelyek küldöttel vagyunk, ha­nem az egész termelőszövetkezeti mozgalomban újult erővel indul meg a munka. Az országos tanácskozá­son hozott határozatok segítségével a legrövidebb időn belül kijavítjuk hibáinkat és gyengeségeinrcet, szi­lárd munkaszervezetet teremtünk, a jól megszervezett munka verseny alapján, valamint a korszerű talaj- művelési, növény ápolási módszerek bevezetésével az idei aratásnál olyan eredményeket érünk el, amilyeneket az ország, a Párt elvár tőlünk. Olyan eredményeket, amelyek termelőszö­vetkezeti mozgalmunk újabb hatal­mas megerősödését és a kizsákmá­nyoló kulákság újabb vereségét eredményezik. Feladataink nagyok. Sok-sok ne­hézséggel, hibával és hiányossággal keli még nekünk megküzdenünk. De bízunk saját erőnkben, termelőszö­vetkezeti tagjaink becsületes, oda­adó, jó munkájában. És tudjuk, hogy örömünkben és bánatunkban, sikereinkben ét bajainkban mindig ott van mellettünk, mutatja az utat és lelkesít bennünket a mi Pártunk, a magyar kommunisták nagy pártja. Tudjuk, hogy szeretett bölcs vezé­rünk, Rákosi Mátyás a helyes úton vezet bennünket és « jövőben is mellettünk érezhetjük a tapasztalt, harcedzett magyar munkásosztályt és munkás-paraszt államunk segítő, támogató, kezét. Előre termelőszövetkezeteink díjún a szocialista mezőgazdaságért, a jó­módú, művelt parasztságérti A francia asszonyok tízezrei követelték a vietnami háború megszüntetését Francia munkástársaifchoz hasonlóan az olasz, dán és belga dokkmunkások Ss megtagadják az amerikai hadianyag kirakását Párisi jelentés szerint a Francia Nő- srövetség felhívására Páris és a pe­remvárosok asszonyainak és dolgozói­nak tízezrei ültek össze szerdán este a Télj Sportcsarnokban, bogy a viet­nami háborúellenes nap keretében nagygyűlésen követeljék * vietnami háború megszüntetését és az expedi- ciós hadsereg azonnali visszahívását. A csikorgó hideg ellenére több min' 30.000 béketüntető szorongott a zsúfo­lásig megtelt sportcsarnokban. A közönség lelkes, végetérai nem akaró tapssal, felállva köszöntötte az •».lnöklő Colton asszonyt, a demokra­tikus Nők Világszövetségének elnöke melleit a díszemelvényre lépő Maurice TUorczt a Francia Kommunista Párt főtitkárát és vezetőit, Jacques Du cl őst. André Marty-t, Leon Mauvaist. Cotton asszony megnyíló beszédében méltatta az országos békenap jelentő­ségét és a francia asszonyok nevében kö­szöntötte a hős francia munkáso­kat akik megtagadják az ír.do Kínába irányított hadianyag be­rakását. A közönség lelkes kiáltásokkal élteit: a dokkmunkásokat és a vasutasokat. Francoké Leders, a Francia Nőszö­vetség titkára a francia nők nevében kijelentette hogy semmiféle erőszak sem törheti meg a francia asszonyok háború­ellenes akaratát. akik egyesülten végül is kikényszerí­tik a vietnami szennyes háború meg­szüntetését. Jeanette Venneerseh nagyhatású be. szédében a békeharc fokozására hívta fel az asszonyokat és a dolgozókat. — Tanuljatok bátorságot és el­szántságot Lenintől, Sztálintól, Dimitrovtól és Rákositól — mondta a közönség dübörgő tapsa közepette —, akiket a reakció rendör- kopói elfogtak, megkínoztnk, bebörtö. nözlek, de végül mégis kiszabadultak. Tanuljatok a hős kínai néptől, mely most olyan csapást mért az. imperia­listákra, mint amilyen az Októberi Forradalom győzelme óla nem érte őket. A nagygyűlés közönsége perce­kig felállva ünnepelte a Szó’’jelűn iót és Sztálint. Több mint ezer gyászoló francia anya és feleség érkezett szer­dán Párisiin Franciaország minden ré­széből, hogy résztvegyen a vietnami háborúéit en es beken a pun. A délután folyamán küldöttség vonult a minisz­terelnökség elé, amclvel többszörös rendőrkordon vett körül. A rendőrség csak egy négytagú küldöttséget enge­dett be a miniszterelnökségi palotába, ahonnan azonban Bidault miniszter elnök jobbnak látja suttyómba távozni Egv asszonycsoportnak azonban mégis sikerült az utcán petíció­ját átnyújtani az éppen távozó miniszterelnöknek. A miniszterelnöki palotában Bidault kabinetfőnöke fogadta a küldöttséget és semmitmondó kijelentésekkel igye­kezett a* asszonyokat Jeszerehii*'. Egész Franciaországban minde­nütt tiltakozó munkabeszünteté­sekkel adtak kifejezést béke aka­ratuknak a francia dolgozók. Egységet a békekarc fokozásáért! A CGT vezetőségének szerdai ülése nyomán kiadott közleménye elégtétel­lel állapítja meg, bogy a dolgozók ak­ciója a békéért széles mederben folyik és mind nagyobb méreteket ölt. A CGT vezetősége a munkásosztály nem­zetközi egysége nagyjelentőségű meg. nyilatkozásának minősíti azt a tényt, hogy az olasz, dán és belga dokkmun­kások — a franci dokkmunká­sokhoz hasonlóan — megtagadják az amerikai hadianyag kirakását Nagyszabású békemozdulás színhe­lye volt a nyugatfranciaországi Saint- Nazaire városa, ahol a dokkmunkások szerdán a lakosság támogatásává! megtagadták az amerikai hadianyag kirakását egy Amerikából érkező Ka. jóróL Saint Nazolre minden üzemében csütörtökön tiltakozó munkabe- azünteiésekre került sor. A roueni nagy folyami kikötő mun­kásai a háborús készülődések elleni tiltakozásául szerdán 24 órás figyel* roeztető sztrájkot rendeztek. Az MTI párisi jetontése szerűit • szerdai minisztertanács után r kor­mány — » .jelentések szerint — katonasággal akarja leváltani azokat a dokkmunkásokat, akik megtagadják a hadianyag ki- és berakását. Ezenkívül két törvényjavaslatot is ké­szül benyújtani a BidaulT-konnány. Vietnam 90 százaléka szabad! A Trud Selesztov cikké* közli, „Vietnam liarcu a szabadságért ös a függetlenségért“ címmel. A cikke el­mondja, hogy Vietnam népe már ötö­dik éve elkeseredett harcot folytat a francia imperialisták és az óceántúli pártfogóik ellen. A felszabadító küzdelemben ha­talmas szerepet játszik a Kommu­nista Párt által 1941-ben létreho­zott Nemzeti Felszabadító Li^r (Vietninn), amely a dem ökre okos pártokat, mun­kás- és parasztszervezeteket egyesíti soraiban. A vietnami köztársaság önfeláldozó- an védi vívmányait. Négy év alatt • francia megszállók vietnami vesztesé­gei halottakban és sebesülteikben meg­haladták a százezer embert. Az ország területének 90 rzáza- tékát, 20.000 lakossal felszabadí­tották az imperialista gyarmato­sítók uralma alól. 11 Szovjeluiiií elismerte az indonéz Egyesült ÓllamoM A TASZSZ moszkvai jelentése sze­rint Visser moszkvai holland nagy­követ 1949 december 24-én átadta Gmmikóuak, a Szovjetunió helyettes külügyminiszterének a holland kor­mány jegyzékét, amely szerint a hof- llnd és indonéz, küldöttségek meg állapodása értelmében az indonéz Egyesült Államok Köztársasága teljes szuvexénitást kap Holland India min­den területe felett kivéve Holland Üj Guineát. A holland kormány jegy­zéke az.t a reményét fejezi ki, hogy a szovjet kormány elismeri az Indo­néz Egyesült Államok Köztársaságát. Gromikó, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere január 25-én fogad­ta Vissert, Hollandia moszkvai nagy­követét, akinek a szovjet kormány utasítására jegyzéket adott át. Ebben ,a Szovjetunió kidügyminisztériuma tudomására hozZu a holland kor­mánynak, hogy mivel 1949 december 27-én Hágában megtörtént a -szuvere­nitás átadása, a szovjet kormány ér testű az Indonéz Egyesült Államok Köztársaságának kormányát, hogy el­határozta az Indonéz Egyesült An» mok elismerését független 6s szuve­rén államként és diplomáciai kap» csoíatot létesít vele. Ugyanakkor Visinszidj, a Szovjet­unió külügyminisztere táviratot tűt« dötf indonéz kormánynak. Ebbe» közli, a szovjet kormány határozatot hozott, hogy elismeri az Indoné) Egyesült Államok Köztársaságát, füg­getlen szuverén államként és telve?» vele a diplomáciai kapcsolatokat. Rplyreigsatíiás Lapunk tegnapi számában megj* tent az ipa-rostanuíók «egédvizsgáivaf kapcsolatosan a Munkaerőtartalékol Hivatalának közleménye. Az egyik téves időponttal szemben a Munka- erőtartalékok Hivatala közli a helyes időpontot: Vasipari és építőipari ipa­rostanulók segédvizsgáinaik időpontja nem változik, ellenben a többi ipar­ágban foglalkoztatott iparostanulók <egédviz?gáit február 15-től február 25-ig bezárólag tartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom