Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-26 / 22. szám
2 S fl P l O 1930 JANüAB a magát és torkunknak afrik, — Sok sió esett itt i kulikszabo- tázsról. Egyik-másik elvtárs helyesen mutatott rá, hogy a kulák hol furfangosan és akutomban igyekszik a ter- melőcsoport munkáját aláásni, vagy hátráltatni, de a legélesebb nyílt harctól: például a gyújtogatástól, sem riad vissz«. Az ellenség keze a falán legtöbbször a kulákok utján érvényesük Ezek a kulákok és kúpecete. be tudnak jutni az állatokat felvásárló nem. zetj vállalatokba, előnyben részesítik a vásárlásnál a kulákot, a legkülönbözőbb módon zaklatják a dolgozó parasztságot. — A magtenneeztésnél mindent megtesznek, hogy rossz hírbe hozzák a szerződéses magterme- lést. A kulákok terjesztik a nyugtalanító álhíreket, ők ás“ák iaín a terme- lócsoportokat s mint legutóbb a szegedi alsó tanyai példa mutatja, a nyílt gyilkosságoktól sem riadnak vissza. Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeteket — Ezért bármily nagyok is a sikereink és bármennyire kézzelfogható is az eredménye, ne bízzuk et magunkat, ne cr .nyedjünk el, hanem fejlesszük tovább a szövetkezeteket. Az első esztendő mindenki számára bebizonyította, hogy a szövetkezeti termelés fölényben van az egyéni kisüzemi termelés felett, hogy a szövetkezet terméseredményei minden téren magasabbak. Minél jobbak lesznek a jövőben a szövetkezeti eredmények, annál kevesebb lesz az ellenállás, a kételkedés, annál jobban fognak csatlakozni hozzá- A termelőszövetkezet működését még hosszú ideig árgus szemekkel fogják nézni a kívülállók és igyekeznek a kákán is csomót keresni. Elég egy hold knkoricafóld, melyet a szövetkezet nem kapált meg elég jól és emiaít felveri a gaz, hogy a kulákok az egész megyében hfiét vigyék. Egy szövetkezeti elnök, aki hűtlenül kezeli a szövetkezet javait és mellékesen a saját zsebére le dolgozik, egy egész járásban resez bfrbe hozza szövetkezés gondolatát. Minden egyes szövetkezett tagunk tekintse magát a jobb jövő előőrsének, úttörőjének, aki & egész magyar dolgozó parasztság számára mutatja a példát és a jobb jövőt. — Ne sajnáljuk a termelőszövetkezeti tagok iskoláztatását, mert busásan megtérül az a fáradság és kiadás, amit az iskolákra költünk. Már most meg lehet állapítani, hogy egy-két esztendőn belül a termelőszövetkezetek fejlődésének egyik gátlója, a jó vezető hiánya lehet. Itt mér szóvátette az eleki szövetkezet képviselője, hogy az 6 területük már elérte az 1200 holdat és el is határozták, hogy nem mennek az 1500 hold fölé, mert nincs biztosítva a jó vezetés. Ilyen kérdés hamarosan másutt is fel fog merülni, mert hiszen már vannak olyan községeink, ahol a földterület zöme már a termelőszövetkezet kezén van. Ne sajnálják tehát az iskoláztatást és a káderek kinevelésére fordított áldozatot. Semmi kétség, ha jól dolgozunk, ha nem bízzuk eí magunkat, ha habárainkon ncm^ pihenünk meg, akkor fokozatosan, saját meggyőződéstől vezetetfefve, saját tapasztalatai alapján, az egész dolgozó parasztság erre az útra fér. Alig hangzik el az utolsó mondat Rákosi Mátyás beszédéből, a tanácskozás résztvevői helyükről felugorva düa magyar nép nagy vezetőjét. Mindegy fogadalmat tesznek, hogy útmutatásait követve, a termelőszövetkezeti csoport-mozgalom, a mezőgazdaság szocialista útján tovább haladnak előre. Haskó István, a raj kai 'termelőszövetkezeti csoport küldötte clmondonta, hogy osoportja bevezeti a kukorica és a napraforgó négyzetes vetését. Elnnél az ülitcfési módnál újítást alakai- maabak. Elkészítettek eg(y 6 méter szélességű lófogaAú sorvona'lazót, amely nyolcszor 70 centiméteres sortávolságod húz a talajom Egy ember egy tóval ezzel a szerkezettel 12 hóidat vonalaz meg naponta keresztben és hosz- szában. A pillangós takaimAnynővények behordó* ára újfajta kocsit szerkesztőnek, aminek az *z előnye, hogy' nem pergetik el levelűiket azok a nővé- I nyak, amelyeknek tápértéke főleg a hörgő tapsviharral és „Éljen a Párti1 „Éljen Rákosit“ felkiáltással ünnepük levelekben van. A tudományos munka eredményei is eegiíik a csoportokat Somos András, a Mügyw Tudományos Akadémia biológiai és mezögaz- diaság^ osztálya részéről szóLaát tel. Beszámolt arról, hogy acz «farait évben átszervezték és új alapokra fektet !ák a mező g az oksági kísérlet ügyét. — Hozzáfogtunk a tudományos munka terén *> a raoctóutsi munkamódszerek bevetéséhez — mondotta. Olyan d járásokat dolgosunk 54 amelynek segítségév«! a mezőguzdaságboa is át (ebei törni a régi normákat és nagyobb teljesítményeket leket elérni. — Mtmksmódbserünkben bevezetjük a Szovjetunió nagy biológusai, Mv csurin és nagy tanítványa, Liszenkó elveit A mezőgazdasági gépesítési intézet foglalkozik új ekc- jipusok szerkesztésével, mert az eddig használatos ekék már nem felelnek meg « fokozott követelményeknek.. Olyan .termesztési módok beállítását tűnték ki célul, amelyek nem zsarolják ki, hanem feljavítják * talaj termő- erejét. Erre 1-eginikább alkalmas Vil- j-amsz szovjet .tudós füves vetésforgó rendszere, amelynek nálunk is alkalmas módszerét dolgozták ki. 55 helyen mitslegy 40.000 holdon folynak iáyen irányban kísérlettek. Juhás* Lajosáé a lajosmizsei „Sarló““ teramiősző vetkezeti csoport elnöke arról számol: be, hogyan küz- döték U sorra a csoport munkája elé tornyosuló nehézségeket. Ma már gyakran hallják azt a megjegyzést; A t«rmelcs2öve$kcseií csoportoknak könnyű. Ebédszünet alán ax elnök üdvözlő, táviratokat olvasott fék Odvözlőlávir* tói küldött tcbbeác között a Harkány községben hétfőn megalakult tennelőssövsüczxeö csoport, amely n iermelőszCverfk«- «eä csoportok tanácskozásának tiszteletére az „Első tanácskozás“ nevét választott*. A fold niBvesszövetkczcíeknek kell népszerűsítem a termelőszövetkezeti mozgalmat A gépállomásoknak Tanyázni kell a munka minőségére — Ezen a tanácskozáson jelen vannak a gépállomások dolgozóinak képviselőt isÖlr te, mint a termelő csoportok, soroznia* sikerekről számolunk be. A falu dolgozó nép« munkájuk nyomán egyre jobban megérti, hogy a gép egyre alaposabbon és eredményesebben készíti elő a földet, mint a nem gépi munka. A gépállomásokon is megvan- nntk azok a hibák, amelyeket a ter melőcsopor toknál megállapítottunk, hogy nálunk i* kevés a nö. A statiaz- Uka ezt mutatja, bogy a gépállomások dolgozódnak erők öt százakba nö, ami persze édea- kevéa. Énen annál io inkább gyorsan változtatni kell, mert a nők, akár mint traktorvezetők, akár mint gépállomások egyéb munkásai a tapasztalat szerint nagyszerűen megállják a helyüket. Hozzátehetem, hogy ez a Szovjetunióban is így van. A gépállomásokon valamivel több az ifjúmunkás, mint a ter- melőcsoportokban, de azért még mindig nincs meg az a szerepük, amely nekik kijár. Több nőt és több ifjúmunkást kell a gépállomásokba bevonni. A gépállomásoknak még fokozottabban kell vigyázni a munka minőségére. Az egyik megyében, ahol el volt terjedve, hogy a gépállomások rassrul szántanak, kivizsgáltuk az ««setet. Kiderült, hogy az egész hír egyetlen hold rossz szán- sásán alapult, de a kulákoknak sikerült az egész megyében a hírt elterjeszteni. Az a csoport lesz ez erős, amely a saját erejére támaszkodik RcndSdvüi biztató jelenség • szövetkezeteknél, bogy igyekeznek miniéi hamarabb a saját lábukra állam és punéi kevesebben, sgénybeveani az állami támogatást. Az egyik felszólaló azat JDondi a: Nem akarunk őrökké a kormányra támaszkodni, A kormány természetesen szívesen támogatja a termelőszővetkeautti csoportokéi de helyes az a gondolat, hogy «* a csoport lesz erő«, amely első" sorban a eajál erejére akar támaszkodni — Mit hoz a jövő? Nem szükséges küllőn adáhúzni, hogy mi teljes erővel a jövőben is támogatni fogjuk ezt az egészséges és fejlődő mozgalmat. Támogatni fogjuk minden módon, elsősorban gépekkel. Az elvtársik tudják, hogy tavaly decemberben már 330 Traktort gyártottunk és az ötéves terv utolsó esztendejében 6600 traktort kívánunk a'falu szocialista épS ősének ‘rc-ndolkezésére bocsátani. Mi őrömmel láttuk ae ősszel, amikor az elszámolásokra került sor a terme- lőcsoportokban, hogy első dolguk volt a lehető legnagyobb mértékben vissza- fizoan az államnak azokat a kölcsönöket, amelyeket kaptak. Ez aczt mutatja, hogy ezen a téren i* helyes útra léptek. • Mr-jrW.t ai finné- és Adnisiolsáltniás januári (1.) száma. TARTALMÁBÓL: 5z. Titarcnko: A leninizmus — Lenin— Sztálin Párt iának hatalmas fegyvere fLcnin elvfars halálának évfordulójára). M. Thorcz: A francia nép nem fog kar colni u Szovjetunió ftlle.n. D. Zászlóvszkij: Vére« hétfő (A modena- eseményekhez), A. Djenyiszov: V. I. Lenin Műveinek haszon ötödik kötete. A, Fogyejev: A szovjet kultúráról. L. Bicskoy: Lenin—Sztálin Pártja — a szocialista ^munkoverseny lelkesítője és^ szervozoje. (A január 29—február 5-i elméleti pártnapok: „Lenin éí Sztálin a szocialista munkáról, mun kavcrsenyröl** anyagához). G, Sitajev: A- pártgyűlések szerepe és jelentősége. A januári szám közli a folyóirat 1949-cs évfolyamának tárgymutatóját. A pártmunka bármely területén dolgozóknak, c Párt minden tagjának nél kfilözhetetlen segítőtársa, tanulásában útmutatója Az Országos Oktatási Osztály folyóirata. Előfizetési ár: 1 évre 30 Ft: félévre 13 Ft; negyedévre H Ft. . szám ára 3 forint. Előfizetéseket felvesz a kiadóhivatal: MDP PropngnnrJnnnyag Terjesztő Budapest, V., Deák Fereoc-utca 13. sz Telefon: 189—633, 189—642. (Jjabb |)tira«ztln'U(löl6rg megy a Szovjetunióba tanú! many útra — Hogy tapasztalainkat öregbítsük, az idén újra megkérjük a szovjet kormányt, hogy engedjen tanulmányúira egy új parasztdelegációt, mely legalább 200 dolgozó parasztból álljon, hogy a szovjet szraaüsfa iöldmívefcs legújabb vívmányaival közvetlenül is megismerkedhessünk. Az idén meg fogjuk kezdeni a szomszéd népi demokráciákban való látogatást, mert ott is rengeteget lehet tanulni. Nagy súly! fogunk helyezni a tapasztalatcserére bent az országban is. Egyszóval az elvtársak legyenek meggyőződve, hogy teljes erővel tovább támogatjuk a szövetkezeti mozgalmai. A* eíső esztendő eredményei napnál is világosabban bebizonyították, hogy jó utat mutatott Pártunk, amikor dolgozó paraszt Ságunknak a szövetkezeti termelést ajánlotta. Ezt nemcsak a szegénypíuífszlság ismeri fel, de egyre inkább .felismeri a középparasztság is és ennek a felismerésnek hatása alatt egyre növekvő számban lép be a .érni cl üszővel keze tekba. Dégen Imre, a Szövetkezetek Országos Szövetségének főttikára mondotta ezután beszédét. Hangsúlyozta hogy mezőgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszában a termelőszövetkezeti mozgalom és a földműves- szövetkezeli mozgalom egymást kiegészíti, segíti. — A földművefszövetkezel széleskörű, felvilágosító, népnevelő munkával járul hozzá a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítéséhez. Helyte. len az olyan támogatás, amikor a földművesszövelkezet gyámkodik a tcrmelöesoport fölö1*!, vagy amikor pénzbeli támogatásban részesíti a termelőcsoportokat. — A termelőszövetkezeti tagok, nr.k és vezetőknek nem szabad félreállnlok ca eljianyagolniok a iőldmfve^szövefkezefek ügyét, hanem ellenkezőleg nekik kell a főldmüvesszövetkezcti mozgalom élére álinlok. A következő felszólalók egymásután számoltak be terme!öszőve<tke- zeti csoportjuk működéséről. Bozó Mihály, a bereki „Rákóczi“ itermelőszövertkezeti csoport köldöke rámutatott, hogy eredményeik a felülvizsgálat és a kulákok eilend harcban elért sikereik mennyire megerősíted ték mozgalmukat. Padar István a rákoskeresztúri most már nagybudapostí „Gerő Ernő“ 'termelőszövetkezeti csoport képviselője javasolta a csoporttagság! könyv kicserélését olyan könyvre, amelyben minden munkát részleteire bontva fel lehet jegyezni. Az állami {gazdaság; a szocializmus épíípsénck legszilárdabb alapja legyen falun Béres Ilona, a baranyamegyei állami gazdaságok közponjának helyettes vezetője rámutatott, hogy az állami gazdaságnak, mint a legkövetkezetesebb szocialista szektornak, két alapvető feladata van. Az egyik sz, hogy a falun a szocializmus építésének legszilárdabb alapja legyen, dolgozó parasztságunknak szemléltetően bemutassa a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas fölényét a Szovjetunió tapasztalatai alapján. A második feladata, hogy minőségi termelvényefckel, nemesített vetőmaggal, törzskönyvezett jóminöségü állatokkal, nemesített vetőmaggal cis gépekkel lássa el dolgozó parasztságunkat, de elsősorban a termelőszövetkezeti csoportokat. — Baranya megyében — folytatta Béres Ilona — élünkön munkás- és parasztkáderek állanak. A dolgozók még nem elég őntuda'osak. Sok nehézséggel küzdöttünk, elhanyagolt, korszerűtlen birtokokat vettünk ál hiányos felszereléssel. Hiány van a politikai szakkáderekben is. Mindennek ellenére állami gazdaságaink a megyében nagyon komoly fejlődést értek el. Ez a fejlődés azonban inkább mennyiségi szempontból Jelentkezik, minőségileg a termelésben viszonylag lemaradtunk. Barna Mihályné, az ötvöspusztai Táncsics Mihály, Apáti Lajosáé * nagyatádi „Petőfi” termelőcsoport nevében szólalt fel. Borbús Lajos a DÉFOSZ nevében Üdvözölte a tanácskozást. Hangsúlyozta. nem egy helyen a EÉFOSZ helyi szervezetének vezetősége nem tanúsít kellő megértést a termelőszövetkezeti csoportok irányában. — Pártunk és elsősorban Rákosi Mátyás elvrárs a DÉFOSZ’t hozzásegítette, hogy megalakuláskor a hibákat kijavítsuk. A DÉFOSZ vezetőségébe beválasztják a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások legjobb dolgozóit. A DÉFOSZ is igyekszik majd kivenni Tészét abból a harcból, amelyet Pártunk és Rákosi elvtéra biztos kézzel vezet a falusi kizsákmányolókkal szem- ben a mezőgazdaság szocialista átalakulásáért — fejezte be szavait Borbás Lajos. Dobi István záróbeszédé Kérészié* Mihály föl dmív éjéi ügyi állarrjÜtikár válaszolt ezután az elhangzott felszólalásokra, majd felolvasták a tanácskozás határozati javastatát, amelyet a termelőcsoportok és a gépállomások küldött.ej egyhangú lelkesedéssel elfogadtak. A kétnapos tanácskozás végén Dobi Isíjván, a minisztertanács elnöke mondotta el záróbeszédét. — Népköztársaságunk kormányának nevében éts a magain nevében is szeretettel üdvözlöm az értekezletet. Kétnapos ‘Tanácskozásunk végére értünk. Ez volt az első alkalom, amikor a termelőcsoportok és gépállomások küldöttei az ország egész területéről feljöttek ide, hogy a Magyar Dolgozók, Pártja vezetőivel, Népköztársaságunk kormányának vezetőivel közösen taEzen a két napon át az egész ország mezőgazdasági dolgozóinak szeme erre a helyre irányult. Ez természetes is, hiszen ez a tanácskozás és az. elfogadott határozati javaslat mezőgazdasági termelésünkre, egész mezőgazdaságunk fejlődésére döntő jelentőségű. Az elhangzott felszólalásokból megállapíthatjuk, hogy termelőcsoportjaink virágzásnak indullak és noha vannak még hiányosságaink, Iáiható, hogy törekszenek a hiányosságok kijavítására, az előttük álló feladatok megoldására. Ugyanezt mondhatjuk gépállomásaink munkájára is. Gépállomásainkra a jövőben még fokozottabb tennivalók várnak. Nélkülük nincs fejlett mezőgazdasági termelés, nincs szocialista termelés. u ácskozzanak. Term elősző vetkezet; csoportjaink tagjai azokból a dolgozó perasz tokból kerülnek ki akikéi; a műit nép* ellenes rendszer embertelenül elny» moitt, kegyetlenül kizsákmányolt gar dasági, pcíitíklui, kultttráli* tere* egyaránt. Ezek a termelő csoportba* dolgozó parasztok vállalták elsőnek a feladatot — 6« büszkék lehetnek; hogy vállalták, mert felemelő fe-í- adat —, hogy lerakják a fejlettebb szövetkezett gazdálkodás alapjait És ma azon tanácskoznak, hogyan lehet ebbe « munkába fokról fokra, példamutatással ás a telje* önttida* tos.-ág alapján bevonni egész doigort parasztságunkat, hogyan lehet meg teremteti Mámára « jobb, biztosabb boldogabb, a fcttlMraáiburtiez »«tfí életet. — Ebbem * MsJaAaa nagy segít séget nyújt nz áflan*vezeté*. De nagj feladót vár * tenmelőcscporták do& gozóir* is. Nagyon kérem mindnyáj' juícat, végezzék oai a munkát srorga. lommal, akármilyen nehéz, fáradhaí lattanul, akárm'Iyen fárasztó, tudorai hogy meg kell küzdőm közönnyé! sek tudatlansággal. Szembe kell nézni, meg kelt hnrcolrf a fejlődés ellenségeivel, mindegy, hogy kulákoak, fekete reakciónak, vagy bám minek hívják ezt az ellenséget. A dolgozó parasztság megfogadja Rákosi Mátyás tanácsúi — Rákosi Mátyás hangsúlyozta beszédében, hogy a ccoporttagok iskolái zására sem időt, sem anyagiakat tu sajnáljunk. Rákosi Mátyás azt akarja, hogy tanuljanak, mert ez bősége* sen fog kamatozni. Kedves barátaim, j régi rendszer tűzzel-va&sal gátolta > dolgozó parasztság kulturális fejlődé sét. Rákosi Mátyás pedig arra kér bennünket, hogy tanuljunk. Miért? Azért, hogy legyünk művelt emberek, mert ez a legnagyobb kincs. Saját édesapánktól nem kaphatunk, nem várhalunk jobb tanácsot, mint aminöt Rákosi Mátyás adott. Dobi István ezután hangsúlyozta, hogy nehéz a munka, de azokat, akik bizalmatlanul fogadják a fejlődési a falun, győzzük meg az eredményekkel. Emlékeztessük őket arra, hogy mi volt itt öt esztendővel ezelőtt és arra, hogy mi van most. — Mégegyszer arra kérem önöket, ha hazamennek, ennek a laná«kozás- nak eredményeit szemelőtt tarwa, jól dolgozzanak, hogy a vállalt feladatót sikerrel befejezhessék. Én kívánok ehhez sok szerencsét. Dobi István miniszterelnök hosszú tapssal fogadott beszéde után a tanácskozás résztvevői szűnni nem akaró éljenzéssel ünnepel ék Rákosi Mátyást és a Magyar Dolgozók Pártját, majd elénekelték a Köztársasági Indulót éo az Internacionáiét.
