Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-25 / 21. szám
1950 JANUÁR 25 W Ä P L O /í szakszervezet ülésezik, a M u nka erő gazdái korín s i Hivatal „chreknvnkat** var, c/e 02 üzemek joresze nehiintőit ca minisztertanács határozatának végrehajtásához ■s irA menkserőgazdáikodás és ttódtápzéa jelenlegi Állapota, vzdsinint a munkaerő vándorlás az ötéves terv teljesítésében nehézségeket idézhet elő. Döntő fordulatra van tehát szükség“ (Minisztertanács január 8-án hozott határozata az ipari tnun- kaerőgazdáikodáaról és szakképzésről) Húgvan segíti elő ezt a döntő íor- aulatot a pécsi Munkaerögazdáliko- úasj Hivatal, hogyan foglalkozik ve,e a SZOT megyei bizottsága, hogyan foglalkoznak vele az üzemek? ÍJ lésről-ütésre.* A SZOT megyei bizotsága azóta annyit tett, hogy egy bizottságot állított össze, amely hivatva van a kérdéssel foglalkozni. Első ízben Összeült _ a bizottság és felvázolta tennivalóit. Akkor ezt a megyei bizottság megtárgyalta, átvizsgálta. Utána megyei titkári értekezletre ke- ' mit sor, ahoj István János, a Munka- trőg'azdálkodási Hivatal vezetője terjesztett elő javaslatot. Ezt a területi titkárok javaslatai folytán ki te!] egészíteni. A bizottság ma ezen iolgozik. Több mint két héttel a határozat megjelenése után a megyei ftkárság a maga vonalán operaíven, ténylegesen még nem indította 11 a munkát. Javaslatról javaslatra. Bősről ülésre mennek a dolgok Pe- líg a határozat döntő fordulatról \ eszél! Egy „diszkréts< hivatni Nézzük a Munkaerőgazdálkodási Hivatalt Idáig ott sem tettek az )gyben semmit István elvtárs elkészítette a bizottság nevében a javaslatot, de különben..., — Különben mi központi direkti- fát várunk. Addig nem tehetünk femmit, amíg központi utasítás nem jön. Addig a régi módon dolgozunk - adja a felvilágosítást István elv- iárs. — Hogy öntevékenyen tenni miamit? Megindítani a munkát? Azt mi nem tehetjük, központi uta- jítás nélkül, mi nem kezdeményezhetünk semmit... — Különben is — mint István elv- társ mondja —, a Munkaerögazdál- todási Hivatal bizonyos mértékig .diszkrét” hivatal, itt olyan dolgokról van szó, amik nem kerülhetnek ti. így tehát István elvtárs „diszkrét” hivatalában központi direktívára vár, s e mögé a hangzatos kifejezés mögé rejti azt, hogy a Munkaerő- gazdálkodási Hivatal a minisztertanácsi határozattal kapcsolatban nem tesz semmit. És as üzemek Az üzemeik jórésze — helyesen —• nem vár központi „direktívákra”. Nem várt erre a pécsi Bőrgyár, ahol pár nap múlva röpgyűléseket csináltak minden műhelyben, ismertették a minisztertanács határozatát, rámutattak a táppénz kérdésre, beszéltek a munkaerő vándorlásról, megindították az átképző és továbbképző tanfolyamot. A Magasépítési NV üzend bizottsága kiértékelte a határozatot és negyvenöt szakszervezeti népnevelőjét ráállította, hogy állandóan foglalkozzanak a kérdéssel, ismertessék a dolgozók között' a minisztertanácsi határozatot, különösen a munkaerő vándorlásról szóló részt, mutassanak rá, hogy kevesebb szabadság, kevesebb táppénz jár az olyan munkásnak, aki állandóan változtatja munkahelyét. Itt is megindították az átképző tanfolyamokat: 45 fővel kőműves átképzőt, vashajlító- és ácsátképző tanfolyamokat indítottak. P &P©LL© 25-é i>j SenKi itsiíi Iuí! semmi; j CSEH FILM Előadások: 5 7. 9 árakor 25-éU Cseh állami díjnyertes fim! IVésna frsrikőd jg előadások fél S, fé! 7. fél B-kor glfAKLYA i i KEDDrN SZERDÁN [|j S Z D N. N A r I 2.5-eig mmzzam® pártélet Az MDP Városi Bizottság felhívja az alap zarvezeíek figyelmét, hogy 25-én, szerdán 6 órakor a Munkái Kuííúrház kistermében az aknai, bi ayá'zlskótelep . pécsi üzemi, h vatali . és lakótelepi szervezetek titkárai ré .széra értekezletet tartanak. Pelhívják az etvtársak figyelmét hogy 25-én, .«zerdáo défufán 5 órakor » Munkád Kuííúrház nagytermében Csillag Miklós efvtárs előadást tart Mit láttam a Szovjetunióban címmel Kérik az elvtártakat, m!néí többen haltgassóijj meg az előadást. Alapfokú szemináriumi előadók az útmutatói (Népkőzfáseságunk Alkotmánya című előadáshoz) ve gyík á'f az oktatási osztályon. A dohánygyár üzemi bizottsága háromszög ülésen megvitatta a határozatot, összeállította azoknak Katáját, akik mint szakmunkások segédmunkásként dolgoznak — és ezeket megküdte a Munkaerőgazdálkodási Hivatalnak. Persze akadnak olyan üzemek is, ahol még nem történt semmi, ahol például, mint a Norma I. olajgyárban az ÜB titkár „nem emlékszik világosan a határozatra” és bizony így nem csoda, ha nem is történt semmi még a kérdéssel kapcsolatban. • A határozat megjelent és döntő fordulatról beszélt, felhívta különös súllyal a szakszervezeteket: segítsék elő, hogy sikerre vigyük ezt a feladatot is. Az ügy eddigi állása azt bizonyítja nálunk, hogy a felső szervek bürokratikusán, íróasztal mellől nézik a kérdést, üléseznek és javaslatokat szerkesztenek, míg az üzemi szakszervezetek a Párt irányításával megmozdultak, nem vártak, hanem felhasználták a legjobb utasítást: a minisztertanács határozatát, mely világosan, pontosan tűzte elénk a feladatokat Jó lenne, ha a SZOT megyei bizottsága és a. Munkaerőgazdálkodási Hivatal is nekilátna a munkának. élmunkás kitüntetés és nyereségrészesedés. kiosztás az üzemekben Ma (esz Csilléi Miilés elvfírs e ladása A MOSZKVAI ÚTRÓL Sztálin elvtárs hetvenedik sztilaíésnapjára a magyar dolgozd «ép, ajándékait szállító vonatul utazlak Moszkvába Csillag Miklós, Berki MP hályná és Muszka Imre elvtáteak, hogy a dolgozók szeretetének bizony* ságét, az ajándékokat átadják Felejthetetlen volt számukra ez n marás a Szovjetunióba, felejthetetlen voll az ünnepségsorozat és légióként fiB, hogy hat órán át Sztálin elvtérs közvetlen közelében tartózkodhattak. A magyar nép küldöttel Moszkvában töob üzemet is meglátogatlak és énér kés, hasznos tapasztalatokkal lértek vissza hazánkba. Most mind a hír* sün előadásokon és gyűléseken elmesélik: mit láttak, mit tapasztaltak a Szovjetunióban. A küldöttség vezetője, Csillag Miklós efvtárs PéescH, « pécsi dolgozóknak mondja cl élményeit. Az előadás ma, 25-én délután 5 órakor les* a munMsku! t í rházban. Kevés efóedci Iránt nyilvánul! meg akkora érdek- tődéa, mint a mai iránt, hiszen a szemtanú szaval nyomán elénk tarul « szocializmus hazája, Moszkva, a Szovjeíúnió fővárosa és az a felejthetett len élménysorozat, melyet a küldöltek elraktároztak magukban a béke- szerető népek nagy vezérének és tanítójának, Sztálin eivtírsnak születő*« napi ünnepségein. Egyes szén- és fa kiskereskedők Bakáayesen árukapcsolás! követnek el A Sopiana gépgyár ünnepélyes szakszervezeti napján Juczi János űzetni párttitkár megemlékezett Lenin elvtárs halálénak évfordulójáról. A gyár dolgozói egy peroes néma felállással adóztak Lenin elvtárs emlékének. Gelencsér József ÜB titkár beszámolt a versenymozgalom fejlődéséről, a sztálini műszak legjobb versenyzőiről és közölte, hogy jelenleg 148 egyéni versenyzője van a gyárnak. Ezután átadták az élmunkás- kitüntetést Krouman Lajos vasesztergályosnak, míg nyolc dolgozó nyereségrészesedést kapott. Névszerinti Schmodt János kovácsmester 200, Szebeni János átképzős esztergályos 300, Ambrusics .János géplakatos ifjúmunkás 280, Tóth Jenő vasesztergályos 250, Barna János betanított gépformázó 250, Körmendi Győző betanított gépformázó 300. Menkó Látván betanított gépformázó 350, Révész István 400 forintot. Kultúrműsorral egybekötött szak- szervezeti napon tartotta meg az A VESZ az élmunkásavatást és a nyereségrészesedés kiosztását a legjobb dolgozók között. Temesi József szakszervezeti titkár beszámolt az elmúlt év munkájáról A dolgozók lelkes ünneplése közben nyújtották át Nagy György és Hammel Mátyás elvtársaknak az élmunkásjeivínyt, pénzjutalmat, valamint a Galyatetőre szóló üdülési utalványt. Ezután a nyereségrészesedésből jutalmat kaptak: Vince Antal, ősz János, Farkas József, Hoffmann György, Czéder János, Reiter Antal, Kálmán Sándor, Petőfi Dezső, Mátyus György. Steier Ferenc, Békés Béla, Trischler György,- Horváth József, Anti Ödön. ifj. Megyeri Jáncs, Alberkovics Nán dór, Kész László, Adám László, Lak- ner László, Kajdi Andor, Szalk János, Barna József, Vestergombi József, Schwarcz-Mátyás, Szili Béla, Szabó István, Hajós Ödön és Katona László. Panasz, panasz után érkezik be szerkesztő::ég'flrtkbo az egyes pécsi tűzifa- ós szénkereskedők ellen. A tűzifa és szén árusítására kijelölt kiskereskedők legtöbbje árukapcsolást követ el. Csak ügy adnak tűzifát, ha legalább annyi szenet is vA-. tarolnak hozzá a dolgozók. így járt ol Kecskés Pál. Esztergályos János utcai kereskedő is. Nem volt hajlandó másként fát adni csak, ha ugyanannyi szenet is vásárolnak melléje. Árra hivatkozott, hogy <5 is így kapja a Tűz ép NV-től ós nem tehet mást. Az ügyet kivizsgáltuk é? megállapítottuk, hogy Kecskés Pál és mind azok, akik a nemzeti válla la'ot. akar rák befeketíteni: valótlant ál’ftottak és csak az volt fi céljuk, hogy leplezzék ezzel a szabályta-laasádukatA kiskereskedők nem annyi szenei kapnak a Tüzéptől, mint amennyi fát vásárolnak, hanem jóval kevesebbet. Egy-ogy kereskedő havonta 200 mázsa fát és ékhez negyven mázsa szenei kap. Azonban legtöbben még más név alatt, természetesen adózás és könyvelés nélkül a MESZHAKT- tói is vásárolnak szenet és így * legtöbb üzletben kétfajta szén van. Ezt a pótlólag vásárolt szenet kapcsolják és kötik azután a tűzifához. A cselekedetük törvénybe ütközik, és súlyos eljárást von maga után. Éppen ezért a Tüzép rövidesén értekezletet hív össze, ahol figyelmen »- tik a kereskedőket a rendelkezések betartására és arra, hogy annak i vásárlónak, aki számlával tudja igazolni, hogy szenet már vásárol*, ne is próbáljanak a nyakába varrni újabb szénroennyiségöt. A Párt büszke az államosít on üzemek vezetőire, mert leisnoisüklioz méSiéan oltották ősei feladataikat Kő®el agy hónapja annak, hogy r tíz munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosítottuk, közel egy hónapja annak, hogy az üzemekből a munkapadok mellől az egyszerű munkások elindulnak, hogy átvegyék egyik napról a másikra egy-egy üzem veze lését Nagy volt a felelősség és nem egy elvtársunk indult kétségekkel, szinte félve, az üj feladatok elvégzésére. Tudták, hogy megbízatásukat a néptől, a dolgozók államától kapták, s a dolgozók százezreinek munkás becsületükkel' és lelkiismeretűkkel felelnek érte. De maguk mögött érezték a Párt segítségét, biztatását és előttük állt példaképen sok-sok munkástársuk, akik már évek óta vezetnek biztos kézzel hatalmas, ezernél több létszámmal dolgozó üzemeket is. Vállalták * feladatot, mert kommunisták, vállalták, mert osztályuk bízta meg vele őket, vállábák, mert érezték a Párt erejét, a Párt segítségét. ülajdnem egy hónap te!« el azóta s az elmuli héten értekezletre jöttek össze a megye államosított. üzemeinek vezetői. Az értekezletet a Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottsága hívta össze. Ez az értekezlet’ megmutatta, hogy a Párt joggal bizhatott az államosított üzemek vezetőiben. A beszámolók arról a teti.rekész- ségről ötletcsségről, helyes kezdené• • Örömmel jelentik a községek, hop befejezlek a termelési szerződések kötését Baranya megyében a szerződéses termelések kő esc a befejezéshez közele dlk. Dolgozó parasztságunk megértet.« a szerződés-kötés jelentőségét és tudják a dolgozó parasztok, hogy ezzel az ötéves tervet szolgálják. Dolgozó parasz.jaink levélben jelentik be, hogy befejezték a szerződéses termelés kötését. Ilyen levelet küldött a püspökszen erzsébeti szövetkeze, vezetője, Lukács Antal le. ök már da cerober 23 an, amikor a szerződések msgkötéaére elhangzott a felhívás, már hozzáláttak a szervező és felvilágosító munkához „A jő munka folytán — írja —ma már a községben 115 hold előirányzat teljes egészében 1« van kötve, «őt még akadnak jelentkezők, akik kötnének tcrpielési szerződést.’' Cserkút község dolgozói is hasonló levelét írtak, amikor befejezték a szerződések kö ését. A község dolgozó parasztjai a felvilágosító munka során látták, hogy a szerződéssel kormányunk a dolgozó parasztságon akar segi.eni. „Egyéni versenyt kezdünk hogy melyik gazda termeszt jobb ós több gabonát" — írja leveliben Hor vá h János DÉFOSZ-e’nök Dolgozó parasztságunk tudatában vau annak, hogy a szerződéses terme léssel előbbre viszik országunkat szocializmus útján, amely a dolgozók részére nagyobb j óláét. ku! túrát és az életszínvonal emelését biztositia. nyelésről, önállóságról tanúskodtak, melyek csaknem mindenütt jellemzik új vállalatvezetőinket. Egyetlen helyen 3em sikerült a tőkésnek kijátszani éberségüket. Következetesen mindenre kiterjedő ügyfelemmel teljesítették fel- adatukat. Nem veszekedtek, uem kiabáltak. nyugodtan és udvariasan, de annál biztosabban léptek fel » régi tulajdonosokkal szemben. — Az elv'Arsnh Helyesen oldották meg feladataikat, ami szírt következett be, mert azok lettek a termelés irányítói, akik néhány héttel ezelőtt még a munkapadók mellett dolgoztak a több termelésért. A rrri munkásaink újból példát mutattak — mondotta Papp elvtárs, az értekezlet előadója —, hogy képesek az üzemek, a termelés, az ország vezetésére, hogy megállják he- 'yükt: új posztjukon. Egymásután számolnák be az új vállalatvezetők. A kéncsl műmalom vállalatvezetője, Ke'emon Sándor eivtárs bejelentőt *, hogy két műszakot akar »ak bíveietai és versenyre hívták ki a megye összes malmát Őszinte őröm csendült ki az alsó- mocsoládi malom vezetőjének, Deák Lajosnak szavából is, amikor elmondta: — A malom igen jól felszerelt malom. Kitűnő gépeink vannak. És ki te fogjuk használni minél jobban, mimé! több munkára! Török Géza, a vajsz’ói malom vezetője is a jó gazda gondosságával irányítja a malmot Bt jelentette, hogy kevesebb költséggel folytathassák a termelést. a közeljövőben kazántteztítást fognak végezni. tfsry mohdHAk ©1 az értekez* len-ii gondjaikat, prob’imáikat, min' ahogy a családba.: beszél az ember olyan helyen, ahonnan segítséget és tanácsot vár. Lelkes, meleg hangulat alakul ki az érekezlej résztvevői között. Au ELŐ Sellyéi Hengermalom vezetőjének, Várad! György elvtársnak beszámolója fs csupa lelkesedés. Eddig e.oy vágón gabona őrléséhez 12 óra kellett, ma li óra alatt is elvégzik. — Szeretnénk venni egy rádiót 380 forintos néprádió lenne. — mondja — hogy együtt hallja.hassuk « termelési híreket. Mindenki előhozakodik kérdéseivel elmondják; hogyan oldották meg problémáikat. Megnövekedett az államosítás áfa az üzemek rnunkásléfsráma ts. A pécaá Andalik gépgyárban 12-ről 27-re, * Taízü nyomdában 9-röl 22-ra emelkedem a do’gozók száma. Megindult a* élet az üzemekben- A pécsi Tal» Nyomda versenyre hívta ki a Sziki» Nyomdát, az Angszter orgonagyárbat» megszületett az el*5 újítás: sokezer fa. riníot takarítanak máj vele az üzen»* nek, az Andalik és társa államosított gépgyárban háromszorosára emelke- deft a termelés, ezelőtt oégyheténként volt vasöntés, most minden héten van. Az értekezleten résztvevő Kőnyi elv« társnő, * könnyűipari minisztérium kiküldötte, Stadinger István és Seregély Aladár elvtársak, a Pánt Megyei Bizottságának tagjai biztosították * vállalatvezetőkét, hogy eddig ts figyo. lemmel kísért munkájukhoz további se* gltséget kívánnak nyújtani, a válla’at* vezetők minden esetben bizalommal for« dúljanak a Párthoz és felett« ható« »ágaikhoz. Tovübbi jő mar*Kát kívántak az új vállalatvezetőknek, akiknek egyhavi vezetése újabb bizonyíték arra: mílyeo végtelen sok erő és tehetség rejtőzSi munkásosztály soraiban, azokban az egyszerű „prolikban”, akikben a kapitalizmus minden kezdeményezést, mipde» megmozdulást elfojtott. Öj emberek a* új vállalatvezetők. Tudják, hogy at üzem, amelynek élére az állam állította őket, dolgozó népűnk tulajdon, úgy vigyáznak rá, mint szeműk fényét*; Pártunk méltán büszke rájuk. Huntjos híradó SzederlténTbpn Ünnepélyes műsor keretében adták 44 Szederkény dolgozói rendeltetésének » hangos híradó berendezést. A megnyitáson megjelent a Magyar Dolgozók Pártja vezetősége, a népi < uzervek v*. zc őségé, akik a községben elhelyezeti őt hangszórón keresztül méltatták a j4k len .ős oseményt Méltatták azokat Jm önző len dolgozókat, akik a kommunn* ta szombatok példája nyomán eegita*. tek a hangszórók szerelési munkájába^ az oszlopok kitermelésében, « gödrök megásásában- Az úttörők énekszámokkal és szavalatokkal tarkított műsora után lemezeket játszottak azoknak, akik önzetlenül segítettek * munka tartóknál.
