Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-25 / 21. szám

DUNÁNTÚLI A Jó népnfvríőmnnlia erfínsp^yeliéiít Komlón még'óksíOÉ’Oifidolt ae egyéni »epsenyzők száma Ma less Csillag Miklós eivtars előadása a moszkvai útról Ä7 államosított üzemek dolgozói kommunistákhoz méltóan oldották meg íeladataikat VH. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ARA SO FILLÉR SZERDA, 1950 JANUÁR 25 Imire ez ötágy csillés köfelez (L. M.) Uj élmunkásje1 vényeket osztottak ki az ötéves terv első szakszervezef.í napjain. Az üzemek legjobbjaival gazdagodott isméi az álmunk ások tábora, mely cvrőb évre fejlődik, egyre szilárdabb alapja lesz a termelés fokozásá­nak. Az új élmunkások a sztálini felajánlások, a Sztálini műszakok clmunkásai. Közel két hónappal ezelőtt indul, meg üzemeinkben a világ szabadságszere'ő népeinek nagy vezére, Sztálin elvtárs szüle­tésnapjára a felajánlások tömege. Ezer és ezer munkás ajánlotta fel munkája túlteljesítését, hogy aján­dékot küldjön annak, akinek sza­badsága. és szabadsága megtartá­sának lehetőségét köszönheti, aki­nek köszönhetjük gyárainkat, me­lyekben ólniunkások lettek azok, akiknek a múltban a munka rab­ságot, Icdobhatatlan terhet, éhbért jelen ett. „A munkaversenyben az a legjelentősebb, hogy az embe- reknok a munkáról való nézeteiben gyökeres fordu'atot idéz elő, mert a munkát szégyelnivaló és súlyos teherből. aminek azelőtt tekintet­ték, a becsület dolgává, dicsőség dolgává, érdem és hősiesség dol­gává változtatja" — mondotta Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt XVI. Kongresszusán s ezt igazol­ják a legújabb élmunkás kitünte­tések is. Ragyogó teljesítmények szület­tek a sztálini-műszakon, kiváló teljesítményekre mutat a sztálini- műszakok kiértékelése. A felaján­lott 5—10—2Ö százalékokból száz. kétszáz százalékos túlteljesítések születtek. Ötéves tervünket el­indító tűk és széles, hatalmas utat vágunk vele boldogulásunkhoz. A feltételek megvannak hozzá, s a megvalósítás döntő módon azon múlik: hogyan fogunk hozzá, ho­gyan lát a feladat megvalósításá­hoz a sokszázezer dolgozó, és a dolgozók százezrei között hogyan látnak a feladatók megvalósítá­sához az élmunkások és kiváló- munhásoík. Nemcsak az új, hanem a régi élmunkásokra is élenjáró tjiunka vár. Néhány hónanpal ezelőtt elin­dult az építkezéseknél, majd az alberttelepi bányákban a magyar sztahanovista mozga'om. És kö­vették szebbnél-szebb eredmé­nyek a vasipar, a texMlipar és más iparágak terén is. Megtörtük a jeget, de még nem tudtuk szé'es hömpölygő folyóvá változtatni a sztahánovista mozgalmat. S hogy azzá legyen, abban nagy szerepük van az élmunkásoknak. Az új él­munkások és kíválómunkások le­gyenek legjobb harcosai a Szta- hánov-mozgalom elterjedésének, szálljanak szembe mádén mhradi- sággal, minden csökönyösséggel, mely visszahúz a mubba Bá’rai, merészen fogjanak a normák meg­döntéséhez és eredményeiket szí­vósan tartsák. Világosítsák fel dolgozó társaikat, hogy a munka minden gyárban minden üzem­ben, minden műhelyben ma már önmagukért, a dolgozók nagy kö zősségéért folyik. Ebben a harc­ban résztvenni valóban becsület, dicsőség, hősiesség dolga! Az újonnan kitüntetett élmun­kások között sok sztahánovista munkás van, mint pé'dául Újvár József sztahánovista kőműves, Krouman Laios marós. Ba'äz» Kálmánná csomagolónö; Tani'sák meg ezek az élmunkások munka- módszereikre a többi dolgozókat, legyenek a tapasztalatcserének leg­aktívabb munkásai. A műszaki ér­telmiség segítségével rajzókká* és leírásokkal szervezzék a tapasz­talatcsere magasabb formáját nogy ami kincs, ami hasznos a pé C.S1> kaposvári, vagv to’nai ü'e- utekben, az kincs C3 haszon le- gvrm az ország minden üzemében Térmelőssovetkesseti csoportjaink tagjai legyenek büszkék arra, hogy a Párt támogatásával a dolgozó parasztság új és s%ehb életét építik Megkezdődött a termi»!ős»övetkezeti csoportok és gépállomások küldötteinek ekő országot értekezlete A termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások küldötteinek első orszá- [ gos tanácskozása kedden réggé' meg ; kezdődött Budapesten. A tanácskozást a Magyar Dolgozók Pártjának Köz j ponti Vezetősége és a Népköztársaság j minisztertanácsa hívta össze. A tanácskozójukon a küldötteken j kívül meg je len. Szakosíts Árpád alia- fgyar Népköztársaság Elnöki Tanácsé­inak elnöke, a kormány csaknem va- i bmerayi tagja, a Magyar Dolgozók j Pártja Központi Vezetőségének tagjai. A küldöttek hatalmas, percekig tar tó ünneplése közben díszelnöknek Rá­kosi Mátyást választották meg Az el­nökség tagjaiul Szakasits Árpádot, Ge- rö Ernőt, Erdei Ferencet, Donáth Fe­rencet, Keresztes Mihályt, Nagy Imrét, Argyelán Mihályt, a medgyexegyházi gépállomás traktorbrigádjának veze­tőjét, Bodi Pált, a szamostatárfalvi „Ady“ ternielöcsoport elnökét és a ter­melőszövetkezeti Csoportok gépállomá­sainak több kiváló küldöttét. A iöIdmwveiésMgyi min Isse U‘l* megnyílója Ezután Erdei Ferenc földművelés ügyi miniszter mondott megnyitó be szedet. — Amióta 1Ö4S augusztusában kecs- :tnóti beszédében népünk nagy vele­je, Rákosi Mátyás utat mutatott a övetkezeti gazdálkodás, a gazdaság iocialista fejlesztése terén, azóta a agyar Dolgozók Pártja lépésről !é- ísre útmutató irányítással segítette rmelőszővetkezeti mozgalmunkat “* ondotta. — Azok a dolgozó parasztok vannak t, akik az új iáin és az új mezőgazdaság úttörői, a íalu átalakítói, akik felfigyeltek a Magyar Dolgozók Pártja útmutatására, Rákosi Mátyás szavává és felismerték az elmaradt és kizsákmányolt paraszti élet megvál­toztatásának egyetlen útját: a közös gazdálkodás, a szocializmus útját. ( —• Hogy tanácskozásunk valóban termékeny legyen, ahhoz a tanácsko­zás befejezése után a termelőszövet­kezetekben és a gépállomásokon ismer­tetni kell a tanácskozás eredményeit. Országos tanácskozásunk eredménye új — meg új termelőszövetkezeti cső pertok megalakításéban, termelőszö­vetkezeteink és gépállomásaink egyre nagyobb termelési eredményeiben fog megmutatkozni. lépjenek ki az üzem szűk kere­kből, hisz az ország most már ninden dolgozó előtt kitárult. 5crsze a munkát a szomszédos nunkapadoknál kell elkezdeni, /agy akár úgy is, mint a pécsi dohánygyár egyik élmunkásn "je iki kitüntetése után úgy mondot cöszcnetet, hogy egyszerű, köz­vetlen szavaival előadta: hogyan ett élmunkásnő. Indítsák él az il.nunkások a tapasztalatcserét a szomszédos gépek öl az üzem min­ien gépén keresztül az ország min- ; len gépéig. Ehhez a munkához 1 ;satlakozzék az élmunkás-igkolák | negalapítása, mely szervezetten! szolgálja a tapasztala'csere moz-1 falmat és felépítésénél fogva al-1 calmat ad a gyors, átfogó taoasz-1 :alatcserére, munkamódszerát-i idásra. De igen komolv munka vár a? | íj és régi élmunkíjv&kra az után- oó'lás, a fiatalok képzése terén is. Eddig az iparoatanuló iskolák- j ban kisiparosok, régi meste ek j tartottak előadásokat. A jövőben j íz üzemek legíobb. legkiválóbb j munkásai, az élmunkások leszne’ ott aí előadók, azok, akik nem ragaszkodnak a régihez, akikben megvan a hajlandóság az úrhoz. Tanítsák az ifjabb nemzedékeket az új technikára, az űi é'eg miné’! gyorsabb éöpé'ére, a jobb köny- nyebb, magasabb termciékenysé- j gű munkamódszerek átadására. De ahhoz, hogy mindennek a feladatnak meg tudianak felein’ élmunkásaink és kiváló muivká- snink. arra van «zükséd, b-'gv é'enjátók legyenek a tanulásban. Legyenek az átkéoző, tovább­képző tanfolyamoknak leghűsége­sebb hallgatói, sa:ámítsák el mr~ nél magasabb fokon a tecbniká', hogy maíuk is jobb munkát vé­gezhessenek, hogy minél értéke­sebb, nagyobb tudást adjanak to­vább a fiataloknak, az üzem gyengébb munkácsinak. Az új étmunkások legyenek a frissítő erők ezen a téren is. De 'egyenek új erők az újító, élmun­kás és sztahánovista körökben is. Az újítókongresszus leszögezte, hogy e köröknrík a tervszerűtlen, alkalomszerű újításokról rá ke'l lérn:ök arra. bogv az üzem Szűk keresztmetszeteinek megszűnteté­sén dolgozzanak, feladatterveiket ké-zít enek maguknak. Jó példa er­re a simontornyai bőrgyár, ahol az újítók minden héten végigjárják az üzemét, állandóan fogla’koznak a szűk kere.svlmetszn'ek mag zün- 'etésével, Nekik kel’ harcoltunk árért is, hogy az cNogadn'i újítá­sokat be is vezessék, ne álljon elő az a helvzet mint oéldául a do­hánygyárban, ahol 75 elfogadott úiPásból mindössze huszonhatot vezetek be. Az elfogado-U ű'itások bevezetése hatalmas megtakarítást jelent az üzemek1-,Ezekkel vár­nunk nem szabad, mer* tö’ösleges ezrek, ?záz°zre,k és m’lliók men­nek veszendőbe. S eznk a milliók a dolgozó nép mi'liói! Egyszóval: legyenek az élmun­kások a pártszervezetek legjobb ak’ívái abban a faréban, melvet a Magvar Dolgozók Pártja Köz­ponti Veze ösége indított el leg­utóbbi határozatával a szocialista munkaverseny eredménveinek meg­szilárdításáért és továbbfejleszté­séért. Sok és szép feladat vár az él­munkásokra, k'váló munkásokra, újakra és régiekre egyaránt. S azok. akik méltók voltak az Ö* ágú csillagre a dolgozó nép megbecsü­lésére és szeretetére, tudjuk, mél­tók lesznek nagv feladataikra is Ezek megválói tá'áboz megvan minden alánjuk, mert élvez'k az egész nép és nagy Pártunk bizal­mát. íercsztes Mihály elvtárs: A termelősíovciliezeti c«oporf«>ls fepfileíl és tagiéfs/áma ©sssör«l*ér«í e*ne!l*e«Seat A lelkes tupssat fogadott beszéd után Keresztes Mihály elvtárs, földművelés­ügyi államtitkár mondotta el beszámo­lóját. Bevezetőben ismertette o termelő- szövetkezeti csoportok eredményeit, majd így folytatta: — Az elmúlt év alatt termelőszövetkezeti csoportjaink területe és taglétszáma ötszöt ősé­re emelkedett A csoportok területe meghaladja a 868.008 kát. holdat. A csoportokban résztvevő családok száma eléri a 87.000-et. Jelenleg a termelőszövetke­zeti csoportokban cSa'ádUgokkal együtt 70.(100 paraszt dolgozik A tér melősZövetkezéli csoportok számának növekedése háromszoros etne'kedést mutat és az engedélyezett csoportok száma 1528. A csoportok átlagterülete a tavalyi 128 kát hold Szántóról az idén 200 Uat. hold szánlőre. átlag tag­létszámunk a tavalyi lív-üg-tró' 30-ra emelkedett. — Ezek a számok mulatják, hogy dolgozó parasztságunk körében mélyen gyökeret vért a letmelö­szövetézeti mozgalom. Ezeket az eredményeké! azért is ér­hetjük el, merj fiatal férmalőcso- portjaink eredményéi már az első év­ben felülmúlták az egyénileg gazdál­kodó parasz-okét. Termalőszőve-kezeti mozgalmunk legnagyobb segívfiie és támogatója a mozgalom megindulása óta nagy pár­tunk. • a Magyar Dotgozók Pártja és sze­retet vezérünk, Rákost élt vár*. 94 mlDió for ni állami támogatás — A termelőszövetkeze i mozgalom mögött ál! demokratikus kormányunk teljes erejével A múlj évben. 1949- ben a termelőszöve kezet: csoportok 'ámoan'nsSra 94 millió forintot ad­unk Ebből az összegből 48 millió fo- ■intot fordítottunk a icrmelö csopor­Az tok gazdaságainak bővítésére, összeg másik részét pedig, 46 mi'lió forintot mim forgóiméit használtak tel a termelőc-aoportok a termelés zökkenőmén.es viteléhez. Nagy segítségét jelentettek a gép­állomások, a szerződéses terme',é3, az adózásnál nyújtott kedvezmény és a kedvezményes bétegellá ás. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk sokoldalú támogatásának legdöntőbb bizonyt ék a az állami gépállomások hálózatának kiépítése, de a termelő- szövetkeze. i csoportoknak komoly tá­mogatást adtak a földművesszövetke­zetek is. — Termelőszövetkezeti mozgalmun­kat Szélesítette a Szovjetunióban járt paresztdelegáció munkája Is. A parasetdelegácíó tagjai az elmúlt hónap alatt Számos gyűlést éa érte­kezlete: tartót ak, ahol leleplezték az ellenségnek a kolhozokról (erjesztett rágalmait. A íepmelfeővdkezHclí a szebb, jobb éleiéi jelentik — Termelőszövetkezeti mozgalmunk, pártunk *dmogatáSa alatt, a Szovjet­unió támogatásává!, felhasználva a kormányunk ál.al adott támogatást, jelentős eredményt ért el, de csak a kezdeti lépéseket {ette meg. A mi feladatunk az, hogy harcos, építő munkával egész mezőgazdaságunkat rávigvüu a kapitalista útról az önköltségen alapuló szövetkezeti, nagyüzemi termelés útjára. — Jelenleg termelőszövetkezeti mozgalmunk elölt a legfon'osabb fel­adat b termelés színvonalának állandó emelése, növénytermelésben, állatte­nyésztésben egyaránt. Ei kell érnünk, hogy áFeoosan legalább 20 százalékkal nagyobb termésünk legyen, mini a termelőcsöport körül egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak. — A dolgozó parasztság széles ré­tege akkor fordul a lermelőszővetke- za.ek felé, ha a felvilágosító munka mellett elsősorban az eredményekén keresztül győződik még arról, hogy a szövetkezetek a dolgozó pá­rásítók számára a szebb, jobb életei jelentik, — Erre a tényre Rákosi elvára 1948 november 27-én a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén felhívta figyelmünkéi. Ebben a beszédében többék között így tanít bennünket: „Ha a dolgozó parasztság a már létező szövetkezetek példájából maga győződik meg ennek a terme­lési fonnának az előnyeiről és hasz­nosságáról, akkor önként rá fog lépni a termelés­nek erre az útjára." — Termelő Szövetkezeti csoport­jainkban akkor tudunk magas ter- méseredanényt elérni, ha hibáinkat és hiányosságainkat kijavítjuk. lyaizuágos eloszlás, muukcegység alapján — Fontos feladatunk hogy a jövő- berf- az elosztást a munkaegység alap­ján. igazságos alapon szervezzük meg. Ha a jövcdelemelosz'ás igazságosan, a munkásegység alapján történik, akkor minden tag arra törekszik, hogy minél Jobban, minél többet dolgozzék, t aminek az eredménye a szövetkezeti csoport fejlődése és Virágzása mellett a tagok sajáí jólétének emelkedése. Ezzel a szövetkezeteken kívül álló dolgozó parasztok felé is növekszik a termelőszövetkezeti mozgalom von­zása. — Fontos feladat á munka jő még* szervezése. A nagyobb íermelőszövót- kezet! csoportokban meg kell szervez­ni a brigádokat és a brigádokon be­lül a munkacsapatokat, a kisebb ter- melőszövetkezeii csoportokban pedig csak a munkacsapanokat- A brigádok­ban és csoportokban hosszabban, ál­landó időre kell beosztani a tagokat, növénytermelő brigádoknál és mun­kacsapatoknál minden brigád és mun­kacsapat számára állandó területet kell kijelölni. Helytelen munkaszervezés melett nem Válnak jó szakemberekké * tagok.-— A brigádok és munkacsoportok megszervezése, a munkaegységben való számolás, a jövedelem igazságos rendszerének bevezetése efő<egiü, hogy csoportjaink tagjai meg zeres- sék a munkát, örömmel dolgozzanak» kialakuljon a munkához való szocia­lista viszony is. Meg JteH g*epve»ni »s munka* cr.«enyít — Ez a változás keli, hogy mu­tatkozzék a szocialista munka ver­senyben is. A termelőcsoportok nagy része még nem érti a Biunkaversemy jelentőségét. A szocialista munkaverseny meg­valósulhat és meg is keíl. hogy valósuljon minden termelőszövet­kezeti gazdasági üzemben, min­den termelőszöveíkezeibcn, ha helyesen „zervezik meg a munkát, ha igazságosan, a munkaegység alöp ján történik meg az eloszíá- Követ­nünk keli az ipar példáját a termelő­szövetkezeti csoportokban, az állami

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom