Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-24 / 20. szám

/ HAÍl 6 reso JANUAR 24 RENDEZŐ ÉS SZÍNÉSZ A REALISTA SZÍNJÁTSZÁSRÓL Csak a MEFESZ kosarasok győztek a tavaszi szezon első Sorőwlójáibait lő színésznek fogalma sincs orréi, uri történik a harmadik felvonásban, — Hogyan kezdődnek a. próbáik? — Már az első próbákon módot ad a rendező nekem, a színésznek, hogy magam keressem meg a megalkotandó figurát Ezt aztán az újabb megbe­szélések követik, amelyeken a rende­ző munkája az, hegy a színészt a ,-aagy egész'’ közös munkájába beil­lessze. — A bemutatón aztán késa a reiv- dtező és á színész munkája? —• Korántsem. Előadásról-előadást» fejlődik tovább a művész a rendező támogatásával. Ezeknek a munkáknak az elvégzéséi« nagy segíts éget nyújt természeteién a rendezőnek és szí- néaznfck egyaránt «e üzemen belül folyó ideológiai és szakmai tovább­képzés is. JHU a JtoffStMtbb színészi feladat ma? — Az új embertípus cvegt orrnál ása — monda Szendrő. — S ehhez ren- gjasog tanulmányra van szükség. Meg kell ismernünk az új embert! Nagy segítség ebben a táj színházi munka, ahol közvetlen kapcsolatba kerülünk • dolgozókkal És most új oldalán igyekszünk megközelítem ezt a megis­merést. Ezentúl a munkásság egyes képviselőit meghívjuk próbáinkra és tanácsokat kérünk tőlük, főleg szak­mai vonalon. Ettől a kezd emény e-zés - tői sokat várunk. Azonkívül szemináriumi üzemi elő­adóink mind munkások — szól közbe Kormos. — Me^J aztán a műszáki aBemélyrefcfmkkel is szoros kapcsolat A* államosított pécsi színház egyik irodájában ülünk hármam: a rendező, a színész és ez újságíró. Érdekes tó­máról folyik a beszélgetés: a szóda- fcista-reolista színjátszás körül villá­sunk. Irodalmi és művészeti életünk élenjáró problémáját boncolgatjuk: mit valósítottak meg belőle, hogyan képzelik a reáliái» színjátszás gyakor­lati megoldását: a rendező és a «orf- nész. A rendező, — Szendrő Józané — megfogalmazza • kiatakuít vélemé­nyek alapján a szooiebata-rea lista színjátszás lényegét: dk szocialisia-realista tutin J&t- SíáS megszűntette az emberábrázo­lás úgynevezett „alakító“ jellegéit. Az aprólékosan kidolgozoWt figjura-hozás az előttünk járó színpadi naturalizmus korszaka volt, amikor a színházak nem egyszer odáig vcUanedkek, hogy a pin- cárssorepeket igazi piac érrel, az ápolókat igazi ápolókkal játszatták, színészek helyett ők az életet utá­noz iák, másolták. — Ezzel szemben a realista művész sz embert múltjában, jökrében, sőt jövőjében is, tehát dialektikusam ér­zékelteti, egyéniségében olyan mélyen, hogy szintié a szereplő személy csa­ladjának kilétét is megálilapíthatnók belőle, noha azok nem jelennek meg a színpadon. A realista színjátszás az embernek s társadalomhoz való viszonyát viszi színre. Senkit sem függetlenít, nem individualizál, hanem mindenkor az összefüggésekoi keresi. a readeaőaelí. a lUvíielezés szempontból igen nehéz feladatai vám­sak — felel Szendrő. — Könnyen megzcámolh*rjck azokat a mövésro- fcsé, akik s külső hatáaeszközöktől mag tudnak válni és ugyanakkor be­leié mélyülnek «L Ehhez már alap­fokú nevelés szükséges, smelybea s magyar színészet új neveltjei komol mértékben részesülnek. Az ő számukra a színjátszás nem önteiszelgés már a rivalda élőit, hanem a legnagyobb ne­hézségekkel való •sembeezádilás és győzni akarás. Az új színészeikkel már •ofcioal könnyebb a íal adata a rendező­fejlődőit ki. Üzemi aktívákon is résztveszűnk. Például Vasason a váu- dorzászló átadásakor is ott ültünk a hallgatók soraiban. Majd a megvalósulásról beszélge­tünk. A legnagyobb színházi fellendü­lés akkor érkezik el — mondja egyi­kük — mikor elegendő darabbal lát­ják el a színházat az írók, persze a magyarokról van szó elsősorban, mert a szovjet írók gazdag anyaggal segí­tik így is a népi demokráciák szín­padait. • Száz év© született Musketov Széfévé, 1850 január 21-én szüle­tett Ivan Vasziljev M/usketov, aki a legkiválóbb orosz tudósok közé tarto­zott. Nagy felkészültségű geológus és földrajku(at:ó volt. Hat évig tanulmá­nyozta Tunkesztámt — ahogy akkor Közép-Ázsiáit nevezték — hatalmas anyagot gyűjtött össze róla. 1884-ben megszorkcszr.efte a mai közép-ázsiai szovjet köztársaságok első geológiai térképét. Kutatásai eredményét „Tur- kesztán“ című nagyszerű munkájában foglalta össze. Az orosz szeizmológia állapját ö vetette meg a Veraijbem (ma Alma-Ata) 1887-ben lezajlott földrengésre vonalkozó észlelő,eivel. Elérte, hogy az Orosz Földlrajzi Tár­saság bizottságot állított föl állandó szeizmológiai megfigyelések tervének kidolgozására. Mudkctov kezdeménye­zésére ez -a bizottság létrehozt a Orosz­ország első föld rengés vizsgáló állomá­sát. Á Szovjetunió legrégibb egyeteme 'A Moszkvai Állami — Megváltozott s rendező é* a síi- *éa viszonya —• szól közbe Kormos Lajos, s színész. — A multiban a rendező elgondolt valamit és ezt zA- fctoyazerlíaate a azfnésrro. — A jelenben, amikor úgy a *zi- néme, mint a rendező ideológiai felké- rzültséggcl rendelkezik, mindketten tudják, hogy mit kell szolgálni a mű­vészetnek. A művészet társadalomfor­máló ereje: ez a leglényegesebb szem­pont Éppen ezért közöo megbeszélés kdnpjám jut el odáig a színész, hogy foglalkozni kezd a szereppel ükkor a színész tisztában van már azzal, hogy mik a tenden­ciák a darabban? Igen. Ekkor már érzi, hogy mi­képpen kel! beleilleszkedni« a nagy egészbe. Ma a színész nemcsak a sa­ját szerepével van tisztában, hanem a darabban közreműködő mfl vésztársai szerepeit,, is ismeri Nem történhet meg, hogy az első felvonásban szerep­Lomonoszov Egyetemen őriznek egy krónikái, amelyben tatálunk fel­jegyzéseket Puskin kora­beli előadásairól is. Az egyik így hangzik: „A termet zsúfolásig meg­töltik a moszkvaiak. Az emelvényen S3—25 év körüli fiatalember áll, aki tisztes tudóshoz mél­tó felkészültséggel és egy költő szenvedélyes- tégével beszél az iroda­lomtörténetről Az elő­adó és a hallgatók a tárgy iránti érdeklődé­sükben és elragadtatá­sukban észre sem vet­ték, hogy az ajtó kiló­ról és Puskin lép be Vjazemszkijjel, a költő­vel. Puskin a fiatalem­berben felismeri Gogoljt és elragadtatva tapsolja meg remek előadását. Gogolj zavartan lép ír az emelvényről, hogy megölelje Puskint, akii tanítómesterének és a költészet vezérének tart. Kérésére Puskin lép a hallgatóság elé, s lelkes hévvel szavat el néhá­nyat költeményeiből.“ A moszkvai egyetem termeiben az irodalom leyjobbjain kívül a leg­kiválóbb tudósok is nyilvános előadásokat iuriottuk, köztük. Szó- boljev, Szecsenov, Ti­mi rjazev. Ezek mélyre­ható tudományos, de ugyanakkor népszerű előadások voltul:. .1 szé­leskörű nyilvánosság célja a népi tömegek felvilágosítáza volt. De az Októberi For­rt dalomig ez a hasznos és fontos munka csak epizódjellcgű maradt. A cári kormányzat nem nézte jó szemmel a ha­ladó tudósok kapcsola­tát a néppel és minden­képpen korlátozta az egyetem fclv’lágosító munkáját. A Forradalont alán e téren is gyökeresen meg­változott a helyzet, 3 moszkvai egyetem — n Szovjetunió legrégibb egyeteme, amelyet í 7ő:> január 23-án alapítottak a tudomány népsze­rűsítésének iga: hajlé­ka lett, kapuit kitárták a tömegek előtt. Lekto­rátus! állított fel. amely­nek feladata, hogy tan­folyamok keretében, rendszeres előadásokon ismertesse, meg a népet a tudomány, művészet l yfontosabb kérdései­vel. 3 moszkvai egyetemen hetenként három estén tartanai; nyilvános elő­adásokat. A dolgozók munkanapjuk befejezé­se alán, valamint mun­kaszüneti napokon sű­rűn látogatják uz elő­adásokat, amelyek bár­ki számára hozzáférhe­tők. Évente 2-300 szabad- előadást tartanak filozó­fiai, történelmi, általá­nos irodalmi, művészeti, orvosi cs más tudomá­nyos kérdésekről. Elő­adássorozatok folynak fizikából, kémiából és csillagászatból is. A moszkvai egyetem a legkiválóbb tudóso­kat. a tudományos szak­emberek százai( boesájl- ja ki évröl-cvre falai közül, de a tudás nép­szerűsítésében is élen halad. Vasárnap bonyolították k a kosár­labda Nemzeti Bajnokságok mindkét osztályában az első lordu.ókat. A pécsi csapatok közül a MEFESZ és a Postás jáíszotíiak itthon, míg a Lokomotív fér­fi csapata Pestien, a női gárda pedig Székesfehérvárott játszotta 1© az első mérkőzést. Négy elsőosztályú csapa­tunk közül egyedül az egyetemisták (tudták a , két pontot megszerezni á vasutas fiúk váratlanul nagyarányú ve­reséget szenvedtek. A Postás-lányok itthon nem bírták a második félidőt, majdnem ugyanez vonatkozik a Loko- moíív-lányokra. is. Eredmények: Pécsi MEFESZ—Ózdi Vasas SZÍT 51:34 (21:13) NB I férfi — Pécs, 300 néző, vezette Bokodi és Faragó. — P. MEFESZ: Czéh, Oppe őr.- — Ren­delői — Kovács, Egyed. Caere: Goda és Ráca. — Ózdi V. SZÍT: Petróczi, Ko­vács — Szakács — Töröczi, Balogh. Csere: Sáczi, Könyök« és Valentin. Az első félidő elején a vendégek megszo­rítják a pécsieket, de utána kifullad- tűk a nagy iramban és elhúz a ME- FESZ. — Szünet irtán is vannak jó percei az ózdi csapatnak, de nem so­káig bírják. Kosárdobók: Rendeld 18, Kovács 11, Czéh 10, Qppe, Rácz 4—4, Egyed poda 2—2, illetve Petróczi 12, Kovács 10, Balogh 6, Szakács, Töröczi, Sácai 2—2. — Jók: Rendek!, a mezőny Legjobbja, Czéh és Kovács. Ózdi Vasas SZÍT—Pécsi Postás 39:29 (1(5:23). NB I női. — Pécs, vezette Fa­ragó és Bokodi. — ÓZD: Kondor, Man­ói' — Imre —, Simon, Czabán. Csere: Kadlett, Fenyvesi és Koctsa.ek. — Pos­tás: Futár, Makaó — Vertier — Bánfai Csere: Mártonka és Baríalovics. — Nagyáramú, kemény mérkőzésen az ózdi csapat sokkal jobban dobott. A pé­csiek a palánk alatt sokat hibáztak és a második félidőben nagyon ^visszaestek. Kosárdobók: Kadlett 13, Fenyvesi 11, Simon 6, Koesalek 5, Simon," Czabán 2—2, illetve Fúiáir 10, Varga, Venter 5—5, Bartalovics, Bánfai 4—4 és Mar- tonka. Vörös METEOR—Pécsi Lokomotív 83:47 (24:26) NB 1 férfi. - Budapest, vezette Klntíi és Lehóezki. — P. Loko­motív: Lovries, Masszi — Szamosi — Fonyó, Kapus. Csere: Ranga. — A pé­csi csapat meglepetésre igen gyenge napot fogott ki, csak helyenként nyúj­tott elfogadhatót. Legjobb dobók: Bán­hegyi 11, Varga 12, Somogyi, Czinkán 10—10, iiletve Fenyő 20, Kapusi, Masz- szi 8—8. A pécsi csapatból Fonyó, Masszi és Ranga- játszottak jól. Székesfehérvári DSE—Pécsi Lokomo­tiv 36:21 (14:i2) NB I női. — Széke:,- fehérvár. A pccsi lányok veresége is a meglepetések közé tartozik. Budapesti MEFESZ—Pécsi MEFESZ II. 46:45 (29:26). NB II férfi. — Buda­pest. — Legjobb dobók: Nagy 13, Les- tyáa 12- ültetve Börzsönyi 15, Gátos 12, Csicskár 10 és Szatai 8. FSTC-Loímíív tiszai rangéival február 20-án inÉI az 1 !L KÉT Oj KÖNYV Elfoészült az NB II. Nyugati cső. porijának tavaszi sorsolása. A .bajno­ki idény február 26-án mindjárt rang­adóval indul. Általában a sorsolás a pécsiekre kedvezőt!ennek mondható, hiszen a PBTC mindjárt a második fordulóban összekerül a Tatabányával Meg a Lokomotív sor.-olása mondható inkább kedvezőnek. A teljes tavasz’ műsor a következő: Február 20: Postás—Dinamó, Pc­rntz—GyVSE, SVSE—NVSE, Szé­kes teh é i-vár—T atabán ya, PBTC— Pécsi Lók., Kőbánya—Kaposvár, Várpalota—M. Pamut, D. Lendület— ST'AC. Március 5: Tatabánya—PBTC, NVSE—Székesfehérvár, GyVSE— SVSE, Dinamó—Perutz, M. Pamut— D. Lendület, Kaposvár—Várpalota, Pécsi L.—Kőbánya, SFAC—Postás. Március 12: Postás—Perutz, SVSE —Dinamó, Székesfehérvár—GyVSE, PBTC—NVSE, Kőbánya—Tatabánya, Várpalota—Pécsi Lok., D. Lendület —Kaposvár, SFAC—M. Pamut Március 15: GyVSE—PBTC, Dina­mó—Székesfehérvár, Perutz—43VSE, Kaposvár—SFAC, Pécsi Lók.—D. Lendület, Tatabánya—Várpalota, NVSE—Kőbánya, M. Pamut—Postás. Március 19: Postás—SVSE, Szé­kesfehérvár—Perut z, PBTC—Dinamó, Kőbánya—GyVSE, Várpalota— NVSE, D. Lendület—Tatabánya, SFAC—Pécsi Lok., M. Pamut—Ka­posvár. Március 20: Perutz--PBTC, SVSE —Székesfehérvár, Pécsi Lók.—M. Pa­mut, Tatabánya—SFAC, NVSE— D. Lendület, GyVSE—Várpalota, Di­namó—Kőbánya, Kaposvár—Postáp. Április 9: Postás—Székesfehérvár, PBTC—SVSE, Kőbánya—Perutz, Várpalota—Dinamó, D. Lendület— GyVSE, SFAC—NVSE, M. Pamut— Tatabánya, Kaposvár—Pécsi Lók. Április 23: Székesfehérvár-—PBTC, Tatabánya—Kaposvár, NV SE—M. Pamut, GyVSE—SFAC, Dinamó—D. Lendület, Perutz—Várpalota, SVSE —Kőbánya, Pécsi Lók.—Postás. . Április 30: Kaposvár—PBTC, Pé­csi Lók.—Székesfehérvár, Tatabánya —SVSE, NVSE—Perutz, GyVSE— Dinamó, SFAC—Várpalota. M. Pa­mut—Kőbánya, D. Lendület—Postáz. Mdjtcs 14: Postád—GyVSE, Dina­mó—NVSE, Perutz—Tatabánya, SVSE—Pécsi Lók., Székesfehérvár— Kaposvár, PBTC—M. Pamut, Kő­bánya—SFAC, Várpalota—D. Lendü­let. Május 21: Postás—NVSE, GyVSE —Tatabánya, Dinamó—Pécsi Lók, Perutz—Kaposvár, SVSE—1L Pa­mut, Székesfehérvár—SFAC, PBTC —D. Lendület, Kőbánya—Várpalota, Május 28: SFAC—PBTC, M. Pa­mut—Székesfehérvár, Kaposvár— SVSE, Péosi Lo-k.—Perutz, Tatabá­nya—Dinamó, NVSE—GyVSE, D. Lendület—Kőbánya, Várpalota—Poé­táé. Jániut 11: Várpalota.—PBTC, D. Lendület—Székesfehérvár, SFAC— SVSE, M. Pamut—Perutz, Kaposvár —Dinamó. Pócsi Lók.—GyVSE, Ta­tabányai—NVSE, Kőbánya—Postás. Június IS: NVSE—P. Lók, GyVSE —Kaposvár, Dinamó—M. Pamut, Pe­rutz—SFAC, SVSE—D. Lendület, Székesfehérvár—Várpalota, jPBTC— Kőbánya, Tatabánya—Postás. Június 25: Postás—PBTC, Kőbá­nya—Székesfehérvár, Varpalota— SVSE, D. Lendület—Peruts, SFAC— Dinamó, M. Pamut—GyVSE, Kőbá­nya—NVSE, Pécsi Lók.—Tatabánya. S KflSE §<iHvívöi Rvőzlek, a Vasuiasok vereséget szenvedtek Vasárnap mindköt ökölvfvócsapa­•unk szorílóba lépett. A KASÉ Pé­csett fogadta a Barcsi MTE jóképcs- ■égii játékosokból álló csapatát és azt jó mérkőzésen megérdemelten győrié le. A Lokomotív csapata ugyanakkor Kaposvárott a KDSK II. ellen játszott bajnoki mérkőzést és a kitűnő kapos­vári együttestől vereséget, szenvedett. A vasutasok balszerencsével küzdöt­tek*. Részletes eredmények: Pécsi KASE-Barcst MTE 10;6. NB III. bajnoki. Pécs, 400 néző. (Elől a pécsiek). Kerekes pontozással győz Horváth ellen. Nem értettünk teljesen egyet az eredménnyel, mert a pécsi fiú legalább döntetlent érdemelt vol­na. A barcsi Panía ellenfél nélkül győz. Rádi már az első percben ki- iiii Tordait. Hőgye nagy küzdelmet vív Hengelleh az első menetben nagy fölényben van, megnyeri a mérkőzést. Horváth veszt Kelemen ellen. Dávid harca Góliát ellen, a lelkes pécsi bá­nyászfiú hiába szürkéit, nem crte el ellenfelét. A barcsi Tordai I. ellen nem állítanak ki versenyzőt a pécsiek, ellenfél nélkül győz. Bernhardt ellen Halmos a második menetben feladja. Igen jól küzdőit a pécsi fiú. A pécsi Czája ugyancsak ellenfél nélküli nye­ri mérkőzését. Kaposvári BSK II.—Pécsi Lokomo­tív 10:6. NB III. bajnoki. Kaposvár 500 néző. (Elöl a kaposváriak) Gárdos ellen győz az igen jó formában levő Marton II. Szőnyi mérkőzés nélkül győz, mer*! a pécsi Bán átesett a súly­határon. Berke» feladta Kovács ellen. A pécsi fiú keményen, nagy lendü­lettel kezdett. Hcdrig győz, mert el­lenfelét, Himmerí szabálytalanságért lelépteti a mérkőzésvezetö. Dőry pon­tozással győzött kemény küzdelem­ben Horváth ellen. Búzás I. ellenfél nélkül nyeri a találkozót, mig Búzás II. a második menet közepén biülöf- íe Szegedit. Szőke vereséget szenve­dett Manzinitői. A pécsi versenyző 23 kilóval volt nehezebb ellenfelénél, könnyedén érte cl eredményét. * Pécsi Tipográfia—Pécsi KASÉ 1.3:6. Asztalitenisz kerületi I. osztály. A rangadót még ebben az arányban is megérdemelten nyerte a nyomdász­csapat. Legjobb versenzőjük ezuttai Csabai volt. Győzitek: Csabai 4, Ko­csis, Lcipám 3—3, Weich 2, Novák I, illetve Francia 2, Mányó, Papp, Szalmási és Jakab 1—1. — PMEFESZ II. —Húsipari II. 13:4. Kér. II. o;z:ály. * Saklí. A Pécsi Lokomotív új sakk szakosztálya játszotta első NB Il-es mérkőzését Szombathelyen és mind­járt győzelemmel mulatoztak be új színükben. Magasszínvonalú mérkőzé. sen O’/z—5K arányban győztek le a Szombathelyi Lokomotív együtteséi. * Vívás. Vasárnap délelőtt a Sze­gedi Postás ‘őrversenyén Szegeden Szegedi a Pécsi MEFESZ versenyző­je öt győzelemmel harmadik, Keserű két győzelemmel hetedik és Pap egy győzelemmel kilencedik helyen vég­zete ság éjszakájában az egyet­len fénysugarat a kommu­nisták hozzák. Fűként Joa- r/uini, ez a világos fejű, tisz­ta szívéi soff őr, aki tétová­zás nélkül megy előre a ma­ya útján, s aki tudja, hogy i szédítő ragyogásajwltakép pen egy végét járó társadal­mi forma hálátlanén csupán, foar/ir/u köré gyülekeznek a kereső, de bizonytalankodó polgárok, mindenek előtt Mourn Sergio, költő, s az gyik wagy kapitalista, Zude Carlos felesége, Juliéra, aki 'erkig csömörük üres értel­metlen életétől. A regény nem végződik az íj társadalmi rend, a szocia- 'izmus győzelmével. Nem is végződhetik, hiszen n 30-as '•vek Brazíliájában játszódik. De az egyik összeomló élet búcsúüzenetében megfogal­mazza mégis azok hiivallá- iái, „kik Brazíliában és szer- c a kapitalista világban fék smertékf már céljukat, s udiúk feladatukat:: ,,Az •gyeden, helyes dolog, ami-' nai rnthntdá világunkban meglehetünk, az, hogy egy íj, tiszta világ eljövetelen munkálkodjunk." Jorge Amado: ARANY GYÜMÖLCSÖK FÖLDJE (Szikra) .1 brazil kakaóföldek éle­iéről szól a nagy haladó- szellemű dclamnkui írónak ez a könyve-, Lenin a kapita­lizmus mai korszakát hatódó imcpriaüzmusnak nevezte. Kos. aki Jörge Amado remek könyvét elolvassa, ragyogó bizonyítékát találja ennek az állításnak. Bár látszata a ka­pitalizmus erősödéséről szól, arról, hogyan kaparintja ki a feudális földbirtokos kezé­ből az ültetvényeket, a való­ságban ez már csal; az agó­nia tünete. A kulisszái: mö­gött egy üres, céltalan, pusz­tulásra ítélt életforma hal­doklik. Egy életforma, amely ,.'i férfi \c ginéit óbb hivatásá­nak tartja seUjemf-'únak len­ni“, melyben egy halait né­gernek nincs se ,,gyertya, se. koporsó", s melyben az emelkedés legmagasabb foka hogy pgy élénk gazdag ke­reskedővárosban „még könyv- üzlet is-nyílik." A reménytelenség, céltalan­polgárság első bizonytalan lépéseinek ábrázolásában Hegedűs Géza finom érzék­kel mutatja meg a gazdasági- társadalmi forma és az ideo­lógiai felépítmény változása közti kapcsolatot. A haladó szellemek, ha ösztönösen ű — már ekkor lázadoznak, a metafizikus gondolkodás el­lem és a dialektika fele haj­lanak: a felé a filozófia\ rendszer felé, mely azóta o marxizmus jóvoltából — for­radalmasította az egész gon­dolkodást. A könyv második részében „Balkáni közjáték" címmel egy önálló kis regényt helye, zeit el az író. Pierre Cour­tenay bizánci császár hegyi­lakók ellen szervezel' hadjá­ratáról és a császár meggyil­kolásáról szól. Arról, hogy ha egy ncp .szereti a szabad­ságot, bármilyen kicsi is, nem lehet eltiporni. .4. törté­nelmi múltat átértékelő regé­nyekben. igen szegény irodal­munk. Hegedűs Géza értéke­sen járult hozzá új köyyvé­led ennek a hiánynak a ki­küszöböléséhez. Hegedűs Gézét A MINDENTUDÁS VAROSA I (Dame) Magyarországon. II. Endre király uralkodik, Franciaor­szágban Fülöp Ágost. A XIII. század elejéről van szó. Pó­riéban, a „mindentudás vá­rosában" új szelek fujdogál- nak. A szellem kezdi levetni nyűgeit, melyeket n maradi klerikális gondolkodás, a papság hatalmi törekvése ra­kott rá. A párisi egyetem Grr.vias kancellársága alatt fellegvára a reakciónak. A IJiskolcz nembéli Póza, egy Parisban tanuló magyar diák, majd magister, Albertus, a későbbi Albertas Magnus és Pierre Sorbon, az egyetem későbbi névadója, akkor még ifjú ember, szervezkedni kezd a reakció ellen. A ki­rálytól önkormányzatot biz­tosítanak az egyetem réizére. Megindul a harc, győz a ha­ladás. .Íz inkvizíció kényte­len visszavonulni. Nagyjából ez Hegedűs Gé­za könyvének meséje He ez a látszólag jelentéktelen és izgalmakban nem bővelkedő esejekmeny remekül ágyazó, dlk a kor rajzába, a születő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom