Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-16 / 292. szám

1949 DECEMBEB 18 NAPI © 3 m m | Újabb örömhír a pécsbaranyai dolgozóknak Lesasálfiítotfák a serté§laós árát Dlabb árleszállításról adhatunk hírt í * Pécs-baranyai dolgosoknak. Most 1 -már tényleg elmondhatjuk, hogy jó­formán hetenként szállítja le a Magyar Népköztársaság kormánya fontos köz­szükségleti cikkek árait és így termé­szetesen több. jut majd másra h, ka­rácsonyi bevásárlásra, ruhára, cipőre. Pécsett eddig kilogrammonként 14 forint volt a sertéskaraj, 13 forint a sertéscomb, 13 forint a sertéslapocka, 13 forint a sertéstarja, 11 forint az ; oldalas, 9 forint a csülök és farok, 6 forint a fej, 5.50 fontot a köröm, 1.50 forint a csont, 8 forint a sertésmáj, vesevelő és nyelv, 5 forinti * sertéstü- ' dő, szív és lép Most Pécs és Mohács városokban a kővetkező új árak léptek életbe: Sertéskaraj 12 forint, sertéscomb 11 forint, sertéslapocka tj forint, ser­téstarja 11 forint, oldalas 9 forint, csülök és farok 8 forint, fej 5 forint, köröm 4.50 forint, csont ötven fillér, sertésmáj, vesevelő és nyelv 7 forint, sertéstüdő, szív és lép 4 forint kfón- klnt. A megyében a sertéshús egysé. gesen II forint. A megállapított árak minden adót magukban foglalnak. A mai napon már a húséparosoknak ezeken az új árakon kelt árusHatrtok. Nem ké'séges. hogy az újabb ár lessél- Stás osztatlan őrömet keltett a dolgo­zók körében­Csak 40 filléres péksüteményt lehet árusítani Pár nappal ezelőtt jelent meg a kormányrendelet, mely inrtézkescletj a péksíi emények árának leszállításáról. A péksütemény új ára 40 fillér left és a rendelet intézkedett afelől is, hogy többféle süteményt lehet ezen“ fal előállítani. Mi történt ezzel szemben Péc3e{t? A zsemlye, a kifli és a sóskiíli ára valóban negyven fillér lett, de meg­jelentek <r pékségekben és az álcán d ha van filléres apró kis perec, va­lamilyen mákos miltyürkc és egyéb sütemény féleségek. A negyven fillé­res zsemlye és kifli súlyra kisebb lotf, mint az ötven filléres. Egyedül a Kenyérgyár Községi Vállalat eme!fa súlyra a péksüteményeket, A Dunántúli Napló, n Péti megyei lapja az ügyben eljárt illő;éke, he­lyen és szóvátetfe, hogy milyen visz­szássógokrz ad alkalmai az ilyen kél féle péksütemény ár, Ha kifogy az olcsóbb péksütemény, akkor a dolgozók kénytelenek a hat- vanííllérest megvásárolni. Eltekintve ajtói, hogy az utcai árusok forín'os- ból nem is adtak vissza, mert mind­járt a vásárló kezébe nyomjak «gy negyven és egy hatvan fillére* süte­ményt. Ezen a téren most gyökeret; válto­zás áll be. Központi rendelkezésre ezentúl a, pékmesterek csak vizes Zsemlyét sii hétnek és hozhatnak for galomba negyven filléres úron. A Kenyérgyár Községi Vállalat a mai napról kezdve negyven filléres süteményeket süt, de több fajtában Tehát pár napos „tissavirágzás" áfán eltűnik Pécsről a hatvanfilléres pék­sütemény. ,3840 forintot kaptam... ct Dolgozó parasztéit a szerződéses termelésről Felszabadulásunk óta jelentős ered- . »aárnyéka, sikerült elérnünk a szerző­désen termelés vonalán. Ezt a rend .Szert, mely egy lépést jelent előre a tervgazdálkodásnak a mezögaadaság- ■ han való bevezetése felié, dolgozó pa* 'rasztsá£unk megszerette é« ma már teívesen költ szerződést a legkülőnbö íöbb növényfajtákra. A múltban a szerződéses termeié* i* nagybirtokos úri osztály kiváltsága volt és a felszabadulás után is jó da rabig a kulákok élvezték a szerződé »es termelés előnyeit. Azonban a múlt . gazdasági éveiben már csak dolgozó paraszok köthettek szerződést, Ha- »onló rendszerben történik a szerző­dések kötése az idén is, amikor szín­ién csak termelőcsoportokkal és dol­gozó parasztokkal köt szerződést Növénytermel ető Nemzeti Vállalat, mely a szerződéskötéseké!, a gyapot rostién és rost kender kivételével végzi. A szerződéses termelés a biztosítóit vc'őmag, műi.ragya ellátás, a kész pénz előlegek mellett főleg abban je­lent előnyt a dolgozó parasz’ság szd mára, hogy biztosítja az értékesítést. Megyénkben rövidesen megindul Wcrződiéses termelés kötése, és szer­kesztőségünkbe máris számos levél érkezeit be, melyekben a dolgozó pa­rasztok elmondják, hc£y milyen elő­nyöket. jelentett eddig is számukra a szerződéses termelés. Szőcs Sándor lippól dolgozó pa vaszj többek között a követezőket Írja levelében; „400 négyszögölön termeliem az Idén cukorrépái, A vetőmagot és a műfrágyá kamatmentes hitelben kap* RPOLhO 20-áifi Vj magyar film S zebóné Előadások; 5, 7, 9 óra uÜAftlA 20-áig Uj cseh vígjáték C»ók ii Mindionbtin ! Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor P Á& ft K 16-áifi\ Lfjíny a lalpán Fősz.» Krjucskov, S/mirnova B öadások 6 cs 8 órakor. Li — A Gyermekklinika vezetősége fölkéri a város közönségéi, hogy a hüWkán fekvő Szegtny,sorM.i beteg tyerrr.ek<í karáctoőyi tr.egajándékozá- atban tegyenek a klinika segítségére. Clogádnak minden o'yan dolgot, amely • gyermekeknek őrömét okoz-; fgy: könyv« , játékok ruhaneműt, gyümől- *eö'. én más édf'^ge- '-'b. Az ado- ftiánycf:a,i. x klinika í önök nőjénél kérik •wdttl. w iám, ezenkívül még cukrot is kaptam előlegben. A 400 négyszögölön 27 mázsa répáin termeti, amiért, mikor leszállítót am, 210 forintot és 26 kitó cukrot kaptam. Ekkor kiszámító lám, hogy ha egy. holdon termeltem volna szerződésben cukorrépát, ez 1544 fo­rint jövedelmet jelenjei 'volna. Ezérf aztán az idén is feltétlenül akarok szerződést kötni." De nemesik a cukorrépa szerződé­ses termelésének előnyösségéről ad­nak hírt a beérkezett levelek. Erdős István szintén líppói dolgozó paraszt, hozzánk intézett levelében kéri a Nemzeti Vállalatot, hogy az idén se feledkezzenek mog Lippóról a szer­ződések kötésénél. Levelében ezeket írja: ..Egy holdra kötöttem tavaly szer­ződést a Növénytermeltető NV-vet borsóra. Sajnos aszály volt nálunk és így csak öt és tél mázsa termeti, de ezért fs 1040 forinfofkaptam,^mi­dőn leszállt ot’am. Nagyon sokat je­lentett az is, hogy kamatmentesen kaptam vetőmagot és mű trágya, ezenkívül pedig májusban, amikor leg­rosszabbul átlfam pénz dolgában kész­pénzelőleget is kaptam. Ugyancsak szerződésben termeltem napraforgó Is, amivel szintén igen jól jöttem ki, ezeket az idén is szerződésben aka­rom termelni, és ezért ezúton kérem' s‘-b. Több levél a ricinusmag szerződéses termelésének eredményességéről ír. Ifj. Csányi János dunaszekcsőszigeti lakos például levelében beszámol, hogy két holdon lerraelt szerződésben ricinust. A mgyszárazságj kövei kéz­főben 12 mázsa 80 kiló fermt t. Ezért összesen 3840 forintot kapott, A 'termelési szerződések kötése rö­videsen megindul. Dolgozó parasztsá­gunknak módjában áll, hogy számos növényfaj'ára szerződjön, és dolgozó parasztságunk a fenti levelek tanul­sága szerint élni is akar ezzel a lehe­tőséggel, »9 Bolsevik Párt útja“ kiállítás Pécsett A Bolsevik Párt tífja ennfi kiállítási hatalmas tömegek nézték végig Budapesten és Szegeden. A kiállítás anyagé, felöleli a Bolsevik Párt fö;!é- neíéf a megalakulásért folytatott harctól kezdve a mai napig. A remi í- vül tanulságos kiállítási most Pécsett is megrendezi a Magyar Szovjet i ir- ua.ság, szerdán délután, Sztálin elvfár, születésnapján nyílik meg a Ma­gyar-Szovjet Társaság helyiségében. Robbantással biaftoaitotíuk viset Boda községnek Nagy kérdés« volt a Mecsek ol­dalában és lábánál fekvő Boda. Ba­konya, Kővágószöliős, Királyegyháza, Dicsér*! községeknek az évről-évre újra fellépő vízhiány. Olyan gond volt ez, hogy sokszor már az á Ha­toknak sem jutott elegendő víz az Itatásra. A megyei közigazgatás vezetői felkérték a honvédelmi minisztériu­mot, hogy segítsék elő a kérdés megoldását. A honvédelmi minisz­térium intézkedett Js és honvéd tűzszerészek mentek ki a hely­színre, hogy előkészítsék a robban­tást, mellyel vizet szereznek a köz­ségeknek. Megállapították, hogy kétméteres sziklafal mögött bő vízmennyiség van, de n sziklába kutat fúrni nem lehet. Mindent előkészítettek a rob­bantásra. A sikeres robbantás után két for­rásból Is feltört a víz és azóta nincs is vízhiány az említett községekben. Most az új forrásokra állandó, csempézett közkutat építenek é«t ezzel a bodai vízkérdés megoldódott. végérvényesen, amelyhez helül legtöbbször kerül a P. raisoíioiMjtM nrnnkoveneiiaye! segítik elő a három és félnapos kocsifordulót A MÁV. x Szállítmányozó Vállalat nyer el és a Nemzeti Vállalatok képviselői egy éven közös értekezletre jöttek össze, hogy megbeszéljék szokat a tennivalókat, amelyekkel elősegítik a báróin ás félnapos kocsi fordulót. Bevezetésül Székely eh*társ beje­lentette, hogy 3 belkereadslmi mi­nisztérium a teherautófuvar szállít­mányozást- elvetette és a vasúd szál­lítást Indítványozta, Ezután Kovács József elvtárs elmondotta, hogy az. egyre fokozódó szállítás tette szük­ségessé a három és félnapos kocsi­forduló megvalósítását. Ennek meg­valósításához szükséges a vágón ki- és bekarakásánál a munkaverseny meghonosítása, A mwtkavers&ny moz­galom a mohácsi állomáson már megindult és az a péMci keil, hogy követésre találjon a többi állomáso­kon is. A vcrsenymozgalom kiszéle­sítésének érdekében a MÁV vándor­zászlót alapít, amelyet az a brigád índorzászló. A két legjobb dolgozó pedig az ország bármely részére szóló ingyenes ' gyorsvonaté jegyet kap. A földművesszöve-keieték fe'é való hibamentes é.: pontos szállítás az elkövetkezendő időben, a F.elspod feladata. Ezután az egyes nemzeti vállalatok kiküldöttei szólaltak fel. Az üveg­ért ékesítő NV kiküldő“» elmondot­ta, hogy az utóbbi időben hibás, tolatás miatt gyakoriak a törések. A FüszerértékesitŐ NV vezetője azt kéri, hogy lehetőleg négy óra előtt állítsák be a vegónokat a kirakódó hdyofrre, mert későbbi időben való kirakódás túlórát jelent Végezetül elhatározták, hogy a jövőben az ér­dekeltek bavoukeut összejönnek é* a szállítással kapcsolatos problémá­kat, hónapról-hónaora megbeszélik. Egyesülést előkészítő nagygyűlés! terleiísk a kereskedelmi és iagánaltalmazailak Szerdán este a kereskedelmi és magánalkalmazottak szakszervezeté­nek közel 800 tágja gyűlt össze, hogy 23 esztendő után Ismét együtt tartsák meg nagygyűlésüket, amely mostrnár szakszervezeteik végleges egyesítésének kérdéseivel foglalko­zott. A nagygyűlést Gergely Bajos elv­társ, a KÁOSZ elnöke nyitotta meg. Majd Radó László elvtárs, a KÁOSZ központi küldötte rámuta­tott arra, hogy nálunk a békés építő munkát a Magyar Dolgozók Pártja vezeti és eredményeinket is neld köszönhetjük. Az ötéves tervünk fo­lyamán több mint 50.000 új tiszt­viselőre és alkalmazottra lesz szük­ség. Rámutatott a két szakszervezet különállásának súlyos politikai, gaz­dasági, szervezési és érdekvédelmi hátrányaira. Ennek kiküszöbölését is jelenti az egyesítés, amelyre Január közepe táján kerül sor. A hozzászólások során elsőnek Gellér Bruno elvtára mutatott rá helyi viszonylatban qz egyesülés politikai jelentőségére és hogy az milyen jótékonyan hat a termelés eredményeinek és a mtinkaverseny fellendülésének fokozódására. Beje­lentette, hogy a sztálini munkaíel- ajánlások során a pécsi magánalkal­mazottak közel 700 dolgozóin csak­nem 750000 forint értékű felajánlás­sal blzonytíja, hogy a nagy Szovjet­unió tapasztalataiból merítve építik a szocializmust, Pártunk Iránymuta­tása alapján. Nagy László elvtáns referátumá­ban rámutatott, hogy a pécsi keres­kedelmi alkalmazottak több mint 500/»-n tett egyéni felajánlást és Károlyi Imre, Rődcr János, Pan­dur József, Lőcsei Lászlóné kartár­sak, valamint a kirakatrendezői cso­portok már túl Is teljesítették vál­lalásukat. Maid a hozzászólások során Bőhm Andor, Ferencz József, Németh Fe­renc, Wölfling Antal és Klein Márk üdvözölték az egyesülést kimondó határozatot, Papp Gábor felszólalá­sában a Papírértékesítő dolgozóinak sérelmeit ismertette. A nagygyűlés, melyet Horváth Gyula elvtárs zárt be, táviratilag üdvözölte Rákosi elvtársat és ma­gasszínvonalú kultúrműsorral fejezte be a lelkes nagygyűlést. Nyövényter met esi szakian folyamot: A hét elején a megye 12 községé­ben növénytermelési szaktanfolyam indult. Ezeken a tanfolyamokon a toldmi vessző vetkezetek termelési fe­lelősei vesznek részt és a tanfolyam alatt megismerkednek a szakszerű növénytermelés, a tervgazdáikodás, és a nagyüzemi gazdálkodás kérdé­seivel. A tanfolyamok Mágocson, Sásdon, 3 rent! Őrin cen, Sellyén, Siklóson, Kémesen, Harkányban, Villányon, Mohácson, Pécsváradon, Lippón, Németbólyon, Véménden és Pécsett folynak. A tanfolyam időtartama hat nap és a fenti központi fekvésű he­lyeken vesznek részt a környező íöldmivesszövetkezetek termelési fe­lelősei az oktatáson. KSilsazoaJási hSrenfeüség Oasiaszsíicsa-szigetsn . Felállították Dimaszekcsön a kő»* igazgatási kirendel'.séget. A kirendelte ségnek nagy jelen.lö-vge van a Mo= hács-sziget lakóinak éle ében, me t lé­nyegesen közelebb kerül hozzájuk u* közigazgatás Ó6 ezzel leegyszerűsödik az ügyes-bajos dolgaik elintézése. — Mohács-sziget: az ötéves tervtől kezd­ve a mohácsi kombinát gyümölcs é* főzelék övezete lesz és így nagy fej­lődés v*r a szigetre, mert a mező- gazdasági Keményeknek az új mohó- c i rrmrckaváros lesz a piaca.. A tervek során a szigeten még -több úőzigazga- íási kirendel ségot állítanak fel. Mom fwnmé Moot Ferencni e/vtdrsnß Meszes- telepen Tahik, az ura a MESZHART- nál dolgozik, festő. Magas, erős munkásasszony, arcán a nehéz idők barázdál, simán hátrajésült haja las san őszbevegyiü már. Rét kezén meglátszik, hogy egész életében erő­sen dolgozott. A családért... a gye­rekekért ... Bizony nehéz volt az. élete. Az első világháború, a gyárban a robot­munka napi negyven fillérért , éhség, nélkülözések és mölékenyér, amely­ből még jóllakásig sem jutott, aztán az első gyerek, aki szinte már a vért szívta tőle, mert nem tudta táplálni magát. A második, a har­madik, a Feri, Józsi, Jancsi, Ilonka, Kató, Miklós, mint az orgonasípok. Ahogy jöttek sorban a gyerekek, úgy lopakodott nyomukba az újabb gond, a nagyobb nyomár. Egyszer, mikor már nagy ínségben voltak, eladta a jegygyűrűjét. Annyit ka­pott érte, hogy jutott a gyerekeknek egy-cgy meleg alsóruhára de cipőre, kabátra már nem. '— Azt hittük az urammal, hogy megszalad a szivünlt, amikor láttuk a gyerekeinket lyukas cipőben, ka­bát nőikül — meséli visszagondolva a keserves Időkre. — De nem te­hettünk mást Nem futotta a kere­teiből. Amikor a gyerekek felcsepcred­fc1- verőii kÖvy"rgések árán a leg­idősebb leányt, az akkor tizenhat- éves Macgitot a Zsolnayba helyezték cl. Fizetést annyit kapott, hogy egy kiló marhahúst és a visszamaradt egy pengőből zöldfőzeléket tudtak venni. Munkája mellett Margit to­vábbtanult, éjjel irta o leckéit, ta­nulta, a gyorsírást Feri, aki két polgárit végzett cl, mert tovább nem bírták, pedig ssínjeles tanuló t’oít a többi Moot gyerekkel együtt, csillésnek került á bányába. Mikor Feri reggelenként munkára indult, édesanyja könnyes szemmel nézett utána. Múltak a: évék és közben kitört a második világháború. Moómén átfu­tott a rettegés. Mi lesz? Mi törté­nik majd a családdal? Milyen, sors vár a gyerekekre, akiknek eziddip sem nyújtott sokat az élet? Mérgez­ték a bányásstelgpek lakóit is a rémhírekkel a győzelmesen közeledő szovjet hadseregről. Amikor aztán eljutott Moórékhoz is az első szov­jet katona, oki meghozta a felsza­badulást, Moórné, amikor az első szót váltották a szovjet katonával, megérezte, hogy nagy változás kö­vetkezett be a dolgozók életében. Ettől a perctől kezdve Moórék is boldog, megelégedett emberek lettek az új, felszabadult hazában, o dol­gozók. államában. — A felszabadulás után Margit WS7,rTAnT-hoz került, mint tisztviselő _ meséH az édesanya. — Fe ri, akire a legbüszkébbek va­gyunk, a néphadsereg tisztje, szá­zados, de még mindig tanul és a többi bajtársaival éberen őrködik a mi békés jövőnk felett„ — A Jancsi, — sorolja tovább — az újhegyi szén­mosóban dolgozik és a sztálini mű­szakra késről, Ilonka az Állami Aruház alkalmazottja Kató a Nép- boltnál dolgozikt a legkisebb fiam, a Miklós pedig tanárnak készül, mert ahhoz van kedve és tehetsége, örülünk, hogy tanul, hiszen az idő­sebb gyerekeink a múltban nem tanulhattak. De most ők tanulnak napi munkájuk mellett. Most már van Moór néni gyere­keinek nemcsak ruhájuk, cipőjük, turném biztos, jól megalapozott jö­vőjük is a Párt, a népi demokrácia jóvoltából. Moór Férenéné is sok mindent kapott.' Uj konyhaedényeket, rádiót, szép ágyneműt, jó ruhákat, rendes cipőt. A hároméves terv során tel­jesült gyerekeinek is szívé-vágya, Kató és Miklós kerékpárt kaptak, iskolába járhatnak, olcsó, jó tan­könyvekhez és tanszerekhez jutnak- Jó munkával köszöntik születésnap­ján Sztálin e’vtdrsat, mert tudják, hogy neki köszönhetik a szabadsá­got,' jólétet és azt, hogy édesanyjuk a felszabadulás óta nagyon-nagyou boldog és elégedett!

Next

/
Oldalképek
Tartalom