Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-16 / 292. szám

2 RAPLO 1949 DECEMBER fl» ' Rámutatott ezután arra, hogy a SxovjdUmió regiisége az újjáépítés éveiben hathatósan hozzájárul leróni bolt onazágunk helyreállításához és az ötévé* terv éveiben szintén fiuvt- batósan hozzá fog járulni ahhoz, hogy országunkban a szocializmus alapjait lerakhassuk. A költségvetést a Magyar Dolgozók Pártja nevében elfogadta. M i h á 1 y f i Ernő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a magyar külpolit­ika lényege a rendíthetetlen békevágy, a törtei! et Jen hűség a békefronthoz, tántoríthatatlan, őszinte ragaszkodás a Szovjetunióhoz és a béketábor nagy vezéréhez, Sztálinhoz. Kurtán Sándor, a dolgozó par rasztság nevében szólt hozzá a költ- 6égvefiéshez és az; a Nemzeti Paraszt- pánt és a maga nevében elfogadta. Kállai Gyula elvtárs külügyminiszter: Külpolitikáink alapja és talpköve a Szovjetunióhoz való tántoríthatatlan hű&ég és eltéphetetien szövetségi viszony előadó ezután hangúlyozta k«l­Fzntá.n Káttal Gyula, ehrtár* ígyrainiazter szólalt fel. — A Magyar Népköztársaság kül­politikájának alapja és tafpköve a Szovjetunió­hoz való tántoríthatatlan hűség — mondotta — és az elléphetellen szövetségi viszony. Ä hála és szeretet érzésén túl a dol­gozó magyar nép legalapvetőbb ér­dekei is ez új külpolitika alapjainál; lerakását éé megszilárdulását írták elő számunkra. A Szovjetunióhoz való barátság é* hűség, egész né­pünk Mámára a legalapvetőbb nem­zeti érdek, mert nemcsak népünk felszabadítását a nagytőkések és főldosurak igája alól s országunk függetlenségét köszönhetjük a Szov­jet uniónak, hanem neki köszönhetjük a szocializmus építéséhez szükséges béke bizto­sítását is. Külön kell itt szólnom arról, ami * Szovjetunióval való baráti viszonyt alapvető nemzeti érdekké teszi min­den békeszerető nép számára. Mint ismeretes, 1919-től 19-19->g a Szovjet­unió volt az az egyetlen állam, «.mely mindig és minden körülmé­nyek között szembeszállóit az agresz- szív háború gondolatával. A Szov­jetuniót a béke biztosítására irányuló erőfeszítése közben az az elv vezé­relte, hogy a különböző országok együttmű­ködhetnek egymással a béke meg­teremtése érdekében. — Az imperialista erők frontja, élükön az amerikai Egyesült Álla­mokkal, a második világháború be­fejezése után nyíltan élére állt azok­nak az alvilági erőknek, amelyek a népi demokráciák orstógalt meg akarják fosztani nemzett függet­lenségüktől és szabadságuktól, azokat hídfőkké és felvonulást te­repekké akarják átalakítani a Szov­jetunió ellen. — A háborús veszély kétségtele­nül feunáll, de a demokratikus front erősödésével egyre kisebb a lehető­sége annak, hogy egy új háború lángja a dolgozó tömegeket égeti meg s nem a háborús gyújtogatok kezét. A béke megőrzésének nagy kér­désében a dolgozó tömegek száz­milliói vannak érdekelve világ­szerte, ezzel sv.embcn a háborús gyújtogatás csak maroknyi kapi­talista bankár és tábornok szeny- nyes érdeke. MagTarors/ág íctékenypn kivet!«* részéi a békéért folyó küzdelemből *— Megállapíthatjuk, hogy Magyar- Ország az elmúlt költségvetési éviién tevékenyen követte részét a békeért folyó világméretű küzdelemből. Ez el­sősorban abban nyilvánult meg, hogy tovább erősítettük kapcsolatainkat nagy felszabadítónkkal s barátunkkal, a nemzetközi tekefront vezető erejé­vel, • hatalmas Szovjetunióval. Külpolitikánk jelentős á lomás a volt ebben az esztendői ven az április Urán jnegkőtötl magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási egyezmény, amely új korszakot nyitott meg a két nép történetében. Igen jelentős lépésekkel haladt előre külügyi kormányzatunk a diplomáciai kapcsolatok további kiépítése terén is. — A Magyar Népköztársaságnak a Ivókéért folyó következetes harcához tartozik az a küzdelem is, amelyet az imperialisták hazai ügynökei <-"cn folytatott. A demokratikus nemzetközi közvélemény osztatlanul elismeri, hogy Mimlszenty összeesküvésének leleplezé­se az imperialistákat egyik legkomo­lyabb ügynökétől fosztotta meg. Ezt követte a Uajk-fcanda felszámolása, ami kíméletlenül leleplezte a Ttto- klikket. Miii<ltt/cnty és a ilajk-banda ielcjilezíse a m*inzell«o#l bi*kp fijytvi I** «ToJrrülla A szófiai Kosztov-per, a csehszlo­vákiai és lengyelországi kém ha ruták leleplezése újabb súlyos csapás az amerikai imperialisták beavatkozó törekvéseire és a demokratikus erők újaid) nagy győzelme. — Ebben az esztendőben a Magyar Népköztársaságnak különösen éles harcot kellett folytatni az imperialis­ták táborába dezertált Titó-kiikknck országunk függetlenségét veszélyezte­tő politikájával »zömben. — Mindszenty és Rajk Összeesküvő bundájának leleplezése ugyanakkor, amikor a nemzetközi béke ügyéi szol­gálta, szerves összefüggésben állt * magyar külpolitika másik legfontosabb célkitűzésével: Magyarország nemzeti függet­lenségének megvédésével. Az imperialisták minden alkalmat megragadtak arra, hogy kákáu eső m6t kere-ve. beavatkozzanak bel- ü(iveinkbe. A Magyar Népköztársaság eddig — bála a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás bölcs vezetésé­nek — sikerrel védte ki ezeket a tá eladásokat és ezután sem fogja fúrni, hogy az imperialisták hazánkat Marshalli- zált országként, gyarmatként ke­zeljék, egyszóval, úgy mint csatlósaikat. Eüc- getlenségönkxv és népünk szabadsá­gára továbbra is úgy vigyázunk, mint a szemünk fényére. — Mi tudjuk, hogy a Szovjetunió a népok függetlenségének és szabadsá­gának hatalmas őre, a mi szabadsá­gunknak és függetlenségünknek is. így függ össze a magyar külpo­litika két alapvető tétele: a Szovjetúntóval való szoros együtt­működés és nemzeti független­ségünk határozott védelme. A Magyar Népköztársaság Külügy­minisztériumát jövő évi költségvetésé­nek összeállításánál az u szempont ve­zette, hogy azon az úton, amoyrc or­szágunk a felszabadulás óta külpoli­tikai téren is lépett, tovább halad­jon előre és újaid) sikereket érjen el. Kérem a költségvetés elfogadását. Kútlal fíf/ula elvtárs beszédét perce­kig tarló hatalmas taps fogadta, majd az országgyűlés általánosságban és részleteiben elfogadta a külügyi tárca költségvetését. l'iép,i«ílM‘r<*({iinlt példakép«* a nzovjc! ln»d«u*r«*aj Szünet után a honvédelmi tárca kftltscívetc-e került sorra. Hazai Jenó előadó hang-úlyóziu, hugv n magyar nép vezetői, a magyar ' óra­műn dák, de különoen Rákosi Mátyás elvtárs izámfalnnszor hang- sűfyozták: a békét nem lehet jámbor óhajtással megvédeni c< amellett, hogy szilárdan fáma «kódunk s/.öveí ♦égéseink — különösen a hatalma. Szovjetunió erejére — magunnkai'., is •fég erősnek kell fennünk hazánk megvédésére. A Párt az/nt i, bebizo nyitotta, mifyen nagy jelentőséget tu­lajdonit a néphadsereg megerösité-é­nek, hogy a honvédelmi minis/te i tbztség » betölfé éré Pártunk egyik legki­válóbb harcosál, Farkns Mihályt adta oda! (A képviselők lelke,cn ünnepelték Farkas Mihály elvtárs honvédelmi mini-ztert.) Hangoztatta ezután, hogy máris komoly eredmények mutatkoz­nak néphadseregünk fejles/té- «ben. A tisztikar nagyobbak fele ma már a dolgozó nép (faiból kerüf ki. Nép- hntl'CTCgítntk korszerűsítése ra nden tekintetben folyamatban van. Az hogy a mi hadseregünk példaképének tekinti a szovjet hadsereget és igyekszik olyanná válni, mint a hazánkat felszabadító dicső szov­jet hadsereg. Az előadó nagy tapssal fogadott be­széde után Ilku Pál e!vtár< ezredes e-mcFk-cdett szólásra. — A honvédelmi tárca köíf-égve tése — mondotta — (ehetővé teszi a megkezdett sztfárd a [sípokon néphad­seregünk továbbfeite. ztését a béke­szerződés keretei között. Az elmúlt év döntő mértékben növelte a béke front erejét é- fokozta az imperia­lista háborús gyujtogatótk. belső zava­rait, a háború- veszély azonban nem csökkent, hanem növekedett, növeke­dett tehát a független* égünk megvé­désével kapcsolatban ránk háruló fe­lelősség is. Eltökélt -zándéktiak, hogy ennek a feladatnak népűnk érdeke és becsülete diktálta teljes mérték­ben megfeleljünk. Ezért növekedett a honvédelmi tárca végösszege az előző évivel széniben, bár az egész költségvetéshez viszo­nyítva százalékos arányban nem nö­vekedett, hanem ellenkezőleg majd­nem egy .százalékkal csökkent. A szónok az imperialisták háborús készülődéséről szólott, majd így foly­tatta: Teljesen jogos és ér!the(ó, hogy a magyar dolgozó ncp elvárja kormá­nyától: olyan hadsereget építsünk, amely tőkék!: oson egybeforrva dol­gozó népükkel, korszerű telfegyver- zcséve-t alkalmas arra, hogy megvéd­je a dloigozó nép országát és hatal­mát. Ezt követeli meg tőlünk a dol­gozó nép és ilyen hadsereg építéséhez, adja meg nekünk minden támogatását és segítséget a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás elvtárs. (Percekig tartó lelkes taps). Ma már eimondlhaujuk, hogy vannak már ered­ményeink. Tisztikarunk átalakult és több mint felében a munkások és pa­teaztefk gyermekei)® kerülj ki. Azftrtf dolgozunk, hogy napról-napra egyre jobban hasonlítsunk a béke őréhez, a szovjet katonához. liku Pál elvtárs nagy tapssal foga­dott beszéde után Kiss Gergely a költségvetést a Független Kisgazda- pár); nevében elfogadja. Az országgyűlés ezután a honvédelmi tárca költségvetését álfutáno-ságban ég részleteiben elfogadta, majd áttért a könnyűipari miniszté­rium köl fségvetésének tárgyalására. Nagy mértékben «‘melkrdetl a lermeiés a könnyűiparban Petrovics János előadó ismer. Ott e a köl-ségvetóst. Rámutatott, hogy a könnyűipari minisztériumban a vezetők 6ó százaléka és a dolgozók 30 száza­léka ma már munkáskáder. A minisz­térium egyik fontos feladata a műn- kaeröutánpóilás biztosítása, ezért a kö.lségve.és 1,898.000 forintot irányoz elő a munkásképzö szaktanfolya­mokra. A llároa költségvetéséhez elsőnek az MDP részéről Lakatos Dezső elv- társ szólt hozzá. Kiemelte, nagyméríékbea emelkedett a fd­szabadntás ó(n a íernieté.s « könnyűipnibnn. Megemlékezett a munkaversenyek ha­talmas fejlődéséről és arról a le kés munkáról, amellyel a dolgozóik igye­keznek minél méltóbban megünnepel­ni a haladó emberiség vezérének, Szia ín elv(ársnak SzuloHásnapjáíl. (Hosszantartó lelkes taps). A köllség,- vetést az MDP nevében elfogadta. Király Gergely volt a következő felszólaló, aki a költségvetés* a Nem­zeti Paraszt párt és a maga nevében elfogadta. Ezután Marosán György elvtárs könnyűipari miniszter mondott be­szédet. A könnyűipari minisztérium — kezd­te beszédé: Marosiul György — mos először lép az országgyűlés színe elé tr.hv: ön ál ó mityszlórium. Könnyűipa­ri ntinis.z't'éritrn csak a Szovje*'.unió­ban és a népi demokráciákban van, cít, ahol a dolgozó tömegek é'.etázmvotw- Iának emelése a cél, ahol súlyt helyez nek a kőzszüksé,gk*‘ii és fogyasztási ciúikeik bőséges 'termelésére. Mi a Szovjetunió könnyűiparát tekint­jük mintaképnek s tanulunk a né­pi demokráciák könnyűiparának eredményeiből is. A kapiita,lista országokban az ipari tniri&Z'X-’riuntok szerepe az ipari köz- ügazgalés, de ugyanakkor a leg'haval- rriasabb tö-.és csoport estaköze a dol­gozó nép elnyomására és kizsákmá­nyolására. Nálunk a r.Skések kikapcso­lása, a erwzerű gazai átkod á>s é« a dolgozó nép éle;színvon»ítwtk emelé­se a Je,g)foni.osabb feladat. — A . .öttnyűi.pari minlsz'térium irá- nyitása alá .tartozik .z egész lei«- és kézműipar is — mondok a Marosán György elvtárs. — Mirnsz’ériumunk mindern megtesz, hogy tervgazdasá­gunk fejlődéeóve1. ez a re cg beiflesz- ked/jék a 'tervgazdálkodásba. Erre a terület re nagy feladatok várna*';. Rajta leszünk, hegy necsak javítási munkálatokat vé­gezzen a kézműipar, hanem min­den rendelkezésére [álljon a jobb minőségű árulermelésre. , Marosán elv*.ár# hawlmus tapssaJ lo. gadot*: beszéde uiárv az országgyűlés a .könnyűipari .tárca köV.ségve ését 'általánosságban és részleteiben egyhangúan elfogadia. Eztrfán elfogadták az elnök napi­rendi javaslatát. A legközelebb! ülés pén eken délei Sót lesz cs azon {oly.*al­ják a köliségvie'és tárgyalását. A pén­teki ülésen a nehézipari, építésügyi, a köl- .és belkereskedelmi tárcák költ­ségvetésé*. tárgyalják. A MESZHA RT dolgozói táviratban jelentették Rákosi elvtársimk Iiogy befejezték a hároméves tervet A MESZHART pécsvidtáki bányái­nak dolgozó december 15-én, csütör­tökön délelőtt 10 óra 47 perckor szál­lították ki a hároméves '.érvben elő­irányzott uiolsó tonna szenet. / bá­nyászok most teljesítették art, amit a hároméves érvnek már a megindu­lásakor vállallak: hogy a hároméves tervet két éo és ö hónap alatt teje* zik be. A hároméves terv túlteljesíté­sének éppen a pécsi bányászok voltak a kezdeményezői és most méltó mó­don bizonyították be, hogy nemcsak a kezdeményezésben, hanem a’ végre­hajtásban is jó példát mu'atnak. Csütörtökön minden aknán röpgyfl- léseken méltatnák a hároméves terv befejezését, amelyeken nagy lelkese­déssel ünnepelték a bányászok a munkaverseuy győzelmét. A terv túl* teljesítése alkalmából a MESZHART vezetősége a következő szövegű táv­iratot intézte Rákosi elvtársihoz: ..Mi. a MESZHART pécsvidéki bányaüzemeinek dolgozói, mór december 15-én, 15 nappal az előirt határ­idő elölt befejeztük a hároméves tervei. Ebből az alkalomból forró szere fejtei üdvözöljük Rákost clvtársunkat és ürömmel jelenjük, hogy becsülettel teljesítettük erre vonatkozó Ígéretünket. Mi voltunk az elsők, akik meg­indító luk a mozgalmat a hároméves terv két év és öt hónap alatt való belejezéséérf. Mozgalmunkhoz lelke­sen csatlakozott az ország többi dóig ózó ja is. Boldogok vagyunk, hogy a hároméves terv befejezésével mi m hozzájárultunk a szocializmus építés éhez. Munkánkban Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, szerefetl vezé­rünk, Rákosi elvtárs, a Szovjetunió és a világ dolgozóinak bölcs vezére, Sztálin elvtárs iránti forró szeretet, tántoríthatatlan hűség és ragaszkodó s vezete t bennünket. Megfogadjuk, hogy ugyanezzel a szeretettel, hűség­gel és ragaszkodással harcolunk a munka frontján a magyar dolgozók boldogabb (letét megvalósító ötéves terv megvalósításáért és ezzel felelünk az imperialista háborús uszítóknak." A Kosstoe-handa ellen hozott ítélet Mijahb csapás az imperial** iákra Az MTI szófiai jelentése szutint a eyiitörtttki bolgár sajtó első helyen tv küszöbönálló választásokkal és a Kosztov-ban.la bünpc/ében hozott ítéletekkel foglalkozik. A Rabotnyí- cseszko Dolo ,.A megérdemelt ítélet“ című cikkében a többi között a kö­vetkezőket -írja: Az ítélet szigorú, de Igazságos. Kosstov számára a legszigorúbb büntetés: a halál Is enyhe. Ez a csapdába került vadállat dühé­ben megkísérelte félrevezetni a leg­főbb bíróságot és a ho’gár nép*’t.. hogy eltitkolja nagy bűneit. Rüneit nem bánta meg — megérdemelté bünt/tté-té*. Ar Oleeseaztvcn Front „A tép ellenség in.■!; azégyenfeijes Víge“ t Inni cikkében egyebek közi így ír: A Kosztov és bandáié ügyében ki­mondott (télét egyben gazdáik, az angol-atnerlkal Imperialistát, és azok balkáni ügy­nöke, a bűnös Tito-bange elírni {lélet la. ük állanak az ú»íze««küvc* közép­pontjában. De ha Jugoszláviában át­került is céljaikat elérniük, Magyar- országon és Bulgáriában kudarcot vallottak. A szófiai és a budapesti per egyaránt megmutatta, hogy a nyugati imporialisttlk pokoli tervei teljesen megbuktak és azok a remé­nyek is. hogy a népi demokráciák országaiban visszaállítsák a nagy­tőko uralmát és háborút szervezze­nek a Szovjetunió ellen. A Kosztor- per ismételten bebizonyította, hogy a demokrácia tábora elengendö erő­vel rendelkezik ahhoz, hogy olvág-, ja az útját ellenségei tevékenységé­nek ás eredményesen megvédje a nép szabadságát és függetlenségét. R Kuommtcmg kiürítette utolsó kínai főhadiszállását Az Üj Kína hirüáynökrég pekingi jelentése szarut n Kuomintang é- « francia ható‘ágok iervett dolgoztak ki, hogy a megmaradt Kuomintang egységeket — amelyeket a ícla/iba- dttó néphadsereg a Kvantung-ív vnngs! vidéken lefolytatott Gkcrc.; mégsem misilö harcokban szét-/űrt éttfúlfitaék Vietnam terűidére. A Kuomintang parancsot adott ki: ,.At kell váito/tutnunk hadseregün­ket vietnami önAénte* hadsereggé, amely poliKkaJln«g Hao-Dsjt támogat­ja, katonailag együttműködik n fran­cia gyarmati hadsereggel". Ez a me­nckülés egy ri-zc a francia kormány nyal már niegl)e-«éll tervnek, smcly- lyel u Kína—vietnami és n “kin*"" barmai határvidéAet úgynevezett „kommunUtacIlcnes bázissá" akar­ják kiépíteni. A londoni rádió egyébként már nf‘ ról ad htrt, hogy a megvert Kuomin- tting-hndcrö többezer katonája állápé® Vietnam határát. Azt i> jelenti, hogt a Kuomintang kedden kiürítette utol* só [öhadhzáliásá! Kína „lölorületán • A megvert Kiiomintjng-had'Cf'í körülbelül 10 ezer katonája Lang"01’' vidékén átlépte •« indokínai határt­j

Next

/
Oldalképek
Tartalom